Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

Csak bátran szabad. CSÍZEK FERENC, az Ipoly Bútorgyár fő­mérnöke a balassagyarmati városi pártbi- z^.lsäg legutóbbi ülésén — amikor a Közpon- t Bizottság üzem- és munkaszervezésről szó­ló határozatát vitatták — felszólalásában töb­bek között ezeket mondta: — Mi az év elején nagyarányú decentrali­zálást hajtottunk végre. Az eltelt időszak ta­pasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy ilyen munkát csak bátran szabad elvé­gezni. Nem azért cselekedtünk így, mert fél­tünk attól, hogy számon kérik tőlünk, hanem mert mi magunk is meggyőződtünk ennek fontosságáról, helyességéről. Az eltelt félév tapasztalatai azt mutatják, hogy elképzelé­seink, számításaink hatvan százaléka jónak bizonyult. Voltak dolgok, amik nem váltak be. Ezek között említhetem a fejlesztési ala- • pok decentralizálását. Ezért ezt a jogot folya­matosan visszavonjuk. Ügy látjuk, hogy ed­dig még nem okozott különösebb gondot. Valószínű, nemcsak a fejlesztési alapoknál, hanem másutt is előfordul, hogy a megadott jog- és hatáskört részben mérséklik, vagy esetleg teljesen visszavonják, a hatékonyság növelése, a termelés folyamatosságának biz­tosítása céljából. A bátor intézkedéssorozat nem jelentett meggondolatlanságot, megfontolatlanságot. A gyár vezetői nemcsak a jogokat és a hatáskö­röket adták oda, hanem reálisan felmérték intézkedéseik várható hatását is. Nem csüg­gedtek el, de nem is keseregnek azon, hogy nem vált be minden elképzelés úgy, ahogy szerették volna. A félesztendő tanulságos volt a gyár veze­tőinek és a nagyobb önállóságot élvező szé- csényi telephely vezetőinek és dolgozóinak. Olyan erőpróbának is nevezhetnénk, amely­nek során nemcsak az derült ki, hogy ki, mi­re képes, mit kell továbbra is a központból irányítani, miben kell a központi utasítás jogát fenntartani, hanem arra is, hogy együt­tesen mit kell még tenni azért, hogy a na­gyobb önállóság adta lehetőségekkel élni tud­janak a szécsényiek. Egyébként a gondolatkör — gyáregységek, telephelyek és központok kapcsolata — több felszólalásban is helyet kapott. Érthető, mert a város gyorsan fejlődő üzemei — kettő ki­vételével — gyáregységi és telephelyi szin­ten dolgoznak, s megnövekedett feladataik sokszor megkövetelik a folyamatos nagyko- rúsítást. E téma tárgyalása kapcsán a városi pártbi­zottság kimondta, hogy támogatja a gyáregy­ségek és telephelyek önállóságának növelésé­re irányuló reális elképzeléseket, amennyiben azoknak megvan minden feltétele. A gyáregységek és telephelyek között dif­ferenciáltan jelentkeznek a tennivalók. Van ahol a folyamat igen kezdetleges. Ezek közé tartozik a Kőbányai Porcelángyár. A buda­pesti központban kialakított ügyrend, szerve­zeti felépítés túlzott centralizmust tükröz, ami sok esetben gátolja a hatékonyabb ter­melést, hátráltatja a Központi Bizottság üzem- és munkaszervezésre vonatkozó hatá­rozatának eredményes megvalósítását. Ennek ellenkezője tapasztalható a Nógrád megyei Textilipari Vállalat balassagyarmati telepénél. Ügy fejlesztette a központ az ügy­rendet, bővítette a döntési jogköröket, hogy valóban megfelel a gazdálkodás mai követel­ményeinek. A kábelgyár példája pedig iga­zolja, hogy a központi kötöttségék ellenére a gyáregység vezetői különböző intézkedések­kel megtalálták a módját a párthatározat eredményes végrehajtásának. Vannak vi­szont olyan termelő-gazdálkodó egységek, ahol a meglevő lehetőségeket sem hasznosí­tották. A városi pártbizottságnak az az álláspontja, hogy a jövőben is csak azokat a telephelye­ket, gyáregységeket támogatja, amelyek nem hagyták cserben, amikor bizonyítani kellett. Vagyis megmutatták, hogy a jelenleginél többre képesek, erkölcsi alapjuk van a na­gyobb önállóság követeléséhez. A központi ügyrendek valóban behatárol­ják a gyárak és telephelyek vezetőinek intéz­kedési, döntési lehetőségeit. De csak ezt! A leleményességet, a rugalmasságot, az életre­valóságot, a kezdeményezőkészséget, az ötle­tességet egyetlen részletesen kidolgozott ügy­rend sem képes visszaszorítani, béklyóba zár­ni. Sőt, az ésszerűtlen kötöttségek sok életre­való vezetőnél az ellenkezőjét váltják ki: a törvények betartásával vizsgáztatják képessé­geiket, bizonyítják, hogy kötöttségek ellenére is lehet többet és jobbat tenni. Erre utailt, ezt erősítette meg a Nógrád megyei Textilipari Vállalat telephelyének vezetője, amikor hang­súlyozta: —, A központokban sem tudnak mindent előre látni, előre kiszámítani, fel­mérni. Ezért szükség van a telephelyi veze­tés öntevékenységére, leleményességére, kez­deményező készségére, önmaga képességei­nek fejlesztése, felmérése céljából is. AZ ÉLET, a gyakorlat bizonyította, hogy továbbra sem szabad egyoldalúan fellépni a nagyobb önállóság igényével. Ugyanakkor azok a központok, ahol ma még görcsösen ragaszkodnak olyan jog- és hatáskörökhöz, amelyeket az élet túlhaladott, jó lenne, ha mielőbb felszámolnák a fejlődést visszahúzó felfogásukat, szemléletüket és főleg gyakorla­tukat. Jó lenne, ha intézkedéseiket a meg­változott körülményekhez igazítanák! V. K. Összehangoljak, * ellenőrzik az építkezéseket Salgótarjánban is — mint cölöpverő berendezését bizto- minden városban — nagy sítja. A kivitelező és a bonyo- gonddal osztják be a rendel- lítQ vállalat konkrét egyezte- kezésrd álló pénzeszközöket, tés alapján előzetes területbe- Az£ vizsgálják, hogy a sok- járást tart, ahol rögzítik a te- sok szükséges épületet milyen rület hivatalos átadását. A sorrendben lehet megépíteni, városi tanács a területátadás úgy, hogy mindig a legíonto- időpontjára megadja az építé- sabb igényeket elégítsék ki és si engedélyt. A próbacölöpö- ugyanakkor a város rendelke- zés utáni bevizsgálás miatt a zésére álló pénz is elegendő tényleges alapozási munka legyen. (cölöpözés) szeptemberben Természetes tehát, hogy a kezdődik. A területátadást kö- hosszas mérlegelések, élőké- vetően megkezdődik az egyéb szító munka után meginduló kivitelezői munka, építkezéseket a városért fele- A kivitelezésre a kapacitás- lős vezetők figyelemmel kísé- szerződéskötés megtörtént, a rik. Ellenőrzik, hogy a meg- tényleges kiviteli szerződést valósítás a tervek szerint tör­ténjen. A salgótarjáni városi pártbizottság májusban opera­tív bizottságot hívott életre, mely több beruházás haladá­sát ellenőrzi, köztük az épí­tendő vásárcsarnokot és a III. számú üzletházat. Az első megbeszélést május 21-én, a következőt július lO- én tartotta a bizottság, mely­nek munkájában a városi pártbizottság, a városi tanács, várhatóan szeptemberben vég­legesítik, hiszen a kivitelező az árajánlatát szeptember 30- ig tudja megadni. A városi tanács folyamatosan tevékeny­kedik, hogy a szerződéskötés időpontjára a pénzügyi fede­zetigazolást megkapják. A vásárcsarnok munkaterü­letének előkészítése, az ott le­vő régi épületek bontása ne­héz feladat volt. A májusi megbeszélésen a városi ta­a Beruházási Vállalat és az nács hatékony intézkedések- Allami Építőipari Vállalat ről számolt be — amelyeket képviselői vesznek részt. S.re.^?!‘®n^.esel\, végrehajtott. Az A bizottság egyértelműen Építőipari Vallalat a nagy az építkezések zavartalan me- FRANKI gépet az ígért ha netét kívánja biztosítani — ez eredményezi egyébként a leggyorsabb kivitelezést is — egyenlő súllyal kezeli a terve­zői. beruházói és kivitelezői táridőre a helyszínre szállí tóttá. A teljes munkaterület, átvétele napokon belül meg­történik. A salgótarjáni III. számú feladatokat. Ennek bizonyítá- üzletház területátadása a te- sára a július 10-i megbeszélés reprendezés munkáihoz meg- emlékeztetőjének vonatkozó történt, a tényleges kivitele­részleteit idézem, amely egy­úttal a soron következő fel­adatok tömör ismertetésére is szolgál. A vásárcsarnok építé­si területének átadását jelen időpontban néhány kisebb probléma akadályozza, ame­lyet hamarosan rendezni kell. A szanálás lehetővé teszi, hogy a tervező kijelölje a té­ri"-><-«> t ennek alapján meg le- "nnitani a próbacölöpö­hr­z' t; r"> r' .Tuházási Vállalat lebe- oszi. hogy a próbacölö­n^-ci-e-öődjön. A Nóg- ■ i Ai’ami ÉDÍtőioari Vállalat erre az időpontra a zéshez azonban még le kell bontani a városi tanács mel­lett levő épületet. A szanálást a szükséges időre a tanács el­végezteti. Szükséges az épí­tési engedély kiadása, mert a kivitelező enélkül nem fog dolgozni. Az üzletház föld­munkáit, alapozását az állami építőipar megkezdte. Az építőipar úgy szervezi a munkát, hogy a vásárcsarno­kot 1976. augusztus 20-án, a III. számú üzletházat 1975. de­cember 15-én átadhassa. Perényi László műszaki igazgatóhelyettes Nyolcvanötezer személyautó Ez év első felében 44 000 sze­mélygépkocsit értékesített a Mer­kúr, ez csaknem kétszerese az öt évvel ezelőtti egész évi forga­lomnak. Néhány típusból — Pols­ki, Skoda, Wartburg — késedel­mesen szállítanak a külföldi part­nerek. Ennek ellenére a máso­dik félévben a terveknek meg­felelően további 41 000 személy­autót — egész évben 85 000-ret — adnak át a vevőknek, s már most több mint 50 000 kocsi jövő évi szállítására van érvényes szerző­dése a vállalatnak — mondotta többek között Csűri István vezér- igazgató a Merkur Vállalat pén­teki sajtótájékoztatóján, amelyen a személygépkocsi-kereskedelem eredményeiről, gondjairól, várható újdonságairól esett szó. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a vállalat az árak stabili­zálására törekszik. A Merkur 'csak a korábbinál korszerűbb model­lek, indokolt műszaki változtatá­sok esetében emelheti az árat, viszont a jelenlegi helyzetben ár­csökkenést nem tervez a vállalat. A vezérigazgató bejelentette, hogy a hazai piacon már nagyon várt mini-Polski szállítása csak a jövő év végén kezdődik — ára 60 000 forint körül lesz —, s az új a 2103 típusú Zsigulira 1975 elejé­től vesznek majd fel megrende­léseket. A ludányhalászi termelőszövetkezet gabonája a raktárba kerül. Szárítóüzemben Munkában a Sirokkó Az aratók nem fogadták örömmel a csapadékot. A szá­rítóüzemek dolgozói sem. hi­szen a munkájuk ilyenkor tele van bosszúsággal. Különösen akkor, ha a termelőszövetke­zetek a gabonát az, átlagosnál magasabb víztartalommal kül­dik az átvevőhelyre. A szécsényi vasútállomás melletti szárítóüzemben meg­gyűlik Puszta Ferenc raktár- vezető baja az idei termény­nyel. A kitakarított, fertőtlenített raktárak előtt, a közlekedési út mentén vontatók, teher­gépkocsik állnak. A környező termelőszövetkezetekből hoz­zák a frissen aratott gabonát. Ludányhalásziból. Varsánv- ból, Nagylócról, Karancs- lapujtőről. — Szinte valamennyi szál­lítmányt száritanunk kell. Sajnos a gazdaságok közül némelyik 30—32 százalékos nedvességtartalmú gabonát küld, s ez csökkenti a munka eredményességét — magya­rázza Puszta Ferenc. Naponta négy és fél tonna terményt tudnak szárítani, holott a mennyiség lehetne ennek három-négyszerese is. — Húsz éve nem volt ilyen nedves a gabona — mondja a raktárvezető. — Ha egy napig még lábon hagynák a szél egy-kettőre kicsapná a' ned­vességet a magból, s a szá­rítás előtti tárolástól sem fél­nénk. Puszta Ferenc és Sztrigán László a Sirokkónál. Az egyik sarokban levő bú­zahalomból maréknyit össze­nyom. Keze nyirkos marad. A búza bemelegszik, sok a zöld szem. Vigyázni kell, ne­hogy bomlásnak induljon! A Sirokkó szárítón lassan halad át a termény. Sztrigán László gépkezelő és egyben tmk-lakatos ügyei, hogy a búza elveszítse nedvességtar­talmát. A gép megállás nél­kül dolgozik, végig a nap hu­szonnégy óráját. — Amit tudunk, megtesz- szük. hogy a kenyérgabona jó minőségben kerüljön a szá­rítóból a malomba — véle­kednek. Sz. Gy. Képek: Kulcsár József Munhőaareoh Együtt a gyárral A lemeztáblák elsőnek az előkészítőkhöz kerülnek. Le- szabás. hengerlés és hegesz­tés utána alakulnak ki a palástok, amelyek még csak részei a VEGYÉPSZER sal­gótarjáni gyáregységében elő­állított nak záértő kéz — feszi hozzá el- munkásainak egyike. Társain gondolkodva. — Három éve jöttem a vál­lalathoz — kezdi újra. — Vonzott az új üzem, s az egyedi gyártás változatossága. Biztatást adott, hogy az acél­hatalmas tartályok- szerkezetek gyártásában már rendelkeztem gyakorlattal. Nem bántam meg a válasz­tásom. Itt jól „kijövök”, s a szakma minden megtalálom. — Az összeállítást már a szerelőrészleg végzi — mond­ja Mikus József csoportveze­tő. — Nagy pontosságot, fele­lősséget igénylő munka. A tartályoknak különleges köve- dulatok, a nyugodt tekintet teiményeknek kell megfelel- középkorú ember benyomá- niük. A savállóság, a hőálló- sát kelti. Pedig Mikus József sár-, sokszor alapvető követel- csak harminckét éves. A VE- mény. Sajnos, kevés a hoz- GYÉPSZER legjobb kívül. felettesei is meghall­gatják véleményét, tanácsait. A kezdődő munkákat mipdig megbeszélik vele. Ez jól esik neki. — Legjobban annak örü­lök, ha egy-egy gyártmány elkészül — vallja. — Az óriás méretű csepeli szórótorony nagyon szép látványt nyúj­szépségét tott. Az ilyen szerkezetek persze nagyon drágák is. A . , ... .. i nemrég Csehszlovákiába ex­Portált tartályok tizenkétmil­lió forintot hoztak a válla­latnak — meséli. Szeptember 1 -tői 50 forint kiegészítés Nem réssé a bérnek és a keresetnek Szeptember 1-én lépnek életbe a tüzelő- és üzemanya­gok új fogyasztói árai. s első- ízben szeptemberben fizetik a munkásoknak és alkalma­zottaknak a havi 50 forintos bérpótlékot. Ugyancsak szep­temberben emelik fel 50 fo­rinttal a gyermekgondozási segélyt és a nyugdíjat. «A bérpótléknak, valamint a gyermekgondozási segélyek és a nyugdíjak 50 forinttal tör­ténő felemelésének kizáróla­gos célja és szerepe az ár­emelésből adódó többletkiadás ellensúlyozása. Éppen ezért ezeket az ötven forintokat minden szempontból leges elbírálás illeti: külön­— Az 50 forintos bérpótlék nem számít bele az átlagbér­be, azt- semmilyen levonás nem terheli. (Pl. nyugdíjjáru­lék, jövedelemadó). Ezt az 50 forintot a lakbér-hozzájáru­lásnál sem lehet figyelembe venni. — Az 50 forint a hivatalos célokra kiállított kereset­igazolásokban sem szerepel­het, tehát a gyermekintézmé­nyekben fizetendő térítési díj összegét sem befolyásolja, — A bérpótlék a párt- és szakszervezeti díj szempont­jából sem tekinthető bérnek, fizetésnek. Mikus József életeleme a szak- munka. A VEGYÉPSZER párt - csúcsvezetőségének a tagja, s '[ ;mnt munkásőr is aktívan tevékenykedik. A Nógrádi Sándor Szocialista Brigád po­litikai segítője. — Mindig számíthatunk rá mondják a gyár vezetői. Tettrekészsége, hozzáállása példaként áll a többi fiatal előtt. Mi is minden segítséget megadunk neki. A munkás- lakás-építő akció keretében elsőnek őt részesítettük tá­mogatásban. — Az 50 forint összegű ki­egészítés különleges szerepe abban is kifejezésre jut, hogy ezt az összeget a betegség, szülési szabadság idejére is — a táppénzzel és a segéllyel együtt — ki kell fizetni. Mikus József sorsa összefor­rott a gyáréval. Nem gondol távozásra, új munkahelyre. Teszi amit várnak tőle, dol­gozik becsülettel. Szakmailag továbbképzi magát, s szeret­né elvégezni a rajzolvasó- és hegesztőtanfolyamot. Érzi, hogy a Nehézipar Kiváló Dolgozója cím kötelezi. H. P. r NÓGRÁD — 1974, július 27., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom