Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

/ A szovjet békeaiap Díjkiosztó ünnepség a Lengyel kultúrában Nógrád megye Tanácsa, a talmazták Levél Marc Cha- Judittal, akik Páter Wilko- Balassagyarmati városi Ta- gallnak című forgatókönyvé- wiecki Mikolaj 1575-ös kelte- nács, a Lengyel Kultúra és a ért. A pályázat első díiát a zésű misztériumjátékának, a Népművelési Intézet tavasz- budapesti Surányi Ibolya és Harmadnapi győzelemnek az szál hirdetett pályázatot a a balassagyarmati Merczel átdolgozásával vettek részt népek barátsága gondolat je- Erzsébet—Kalas Judit kö- a pályázaton, evében a decemberben sorra zött megosztva adták ki. Ar — Hogyan esett a válasz­kerülő X. balassagyarmati második díj a szombathelyi tásuk e műre. mi keltette fel Madách Imre irodalmi szín- Török Gábornak jutott. Éless érdeklődésüket? padi napok alkalmából. Az Béla (Budapest), Fecske Már- — Sokáig kutattunk, ke- nrszás színjátszó együttesei ta (Jászberény), és Nagyfalusi resgéltünk a lengyel művek és irodalmi színpadjai sza- Tibor (Esztergom) harmadik között, míg a Nagyvilágban mára kiírt pályázat célja a díjat kapott. A zsűri dicsérő ráakadtunk ennek a műnek tekintettel a baráti Lengyel oklevélben részesítette Be- egv részletére. Izgatott ben- Néoköztársasás fennállásának recz Józsefet (Sáropatak). Se- nünket a régisége, a népi íze, 30 évfordulójára — a len- bestyén Gábort (Veszprém), és az, hogy misztériumjáték, gyei irodalom és művészet, a Takács Józsefet (Özd), Szóda amelyből nálunk csak töredé- íenavel kultúra népszerűsíté- Sándort (Tatabánya), Tóth kék maradtak fenn, azok is se volt. A pályázók összesen Bertalant (Miskolc). Kovács kevés számban. A balassa- 23 szerkesztett forgatóköny- Pált (Vanyarc) és Tóth Ti- gyarmati könyvtárban egy ré­vet. és 20 színdarab-szöveg- bort (Nagykőrös.) gebbi kiadású könyvben az­könvvet küldtek be határidő- A kiosztott díjak a forgató- tán megtaláltuk a teljes mű­re. Az értékelést öt tagú zsü- könyvek eszmei. stiláris és vet, Mészöly Dezső fordításá­ri végezte el. színpadi minőségét jelzik. s ban. A forgatókönyvek szándéka nem jelentenek automatiku- — Miről szól a darab’ 'dicséretes: a lengyel történe- san belépőt a X. Madách — Gondolatai egyetemes lem, a lengyel és a magyar Imre irodalmi színpadi na- érvényűek. A jó és a ross» nép barátságának kifejezése, pokon való részvételre. Erről harcában a mindenkori em- l.ükröztetése, a lengyel iroda- ősszel színpadi előzsürizés béri küzdés lényegéről, er­lern értékeinek, nemes ha- dönt. A rendező szervek a telméről szólnak, gyománvainak felvillantása színdarab-szövegkönyvek be- — Az átdolgozás, a szer- A Népek Barátsága pályázat, küldőit autgusztus 15-ig ér- kesztés milyen tanulsággal fődí.iát, melyet a Lengyel tesítik arról, hogy választott, járt? Kultúra alapított, a kecske- színdarabjuk bemutatásra ke- — Tulajdonképpen régi fel- méti Köves Zsuzsa és a ve- rülhet.-e Balassagyarmaton. ismerésünket mélyítette el resegyházi Dániel Kornél bennünk. Nevezetesen azt, kanta. A kétezer forintos Fel- * hogy minden n;^et csak mű­szabadulási-díjat a debreceni vészetén, népi költészetén ke­Fileo Tibor szerezte meg, a A díjkiosztó ünnepség után resztül lehet igazán megis­Népek Barátsága-díjjal a beszélgettünk az első díjas merni. budapesti Zala Kornéliát ju- Merczel Erzsébettel, és Kalas _ 0k. __ Ember ekhez akarunk szólni... Szécsényben Svajcsik Zita és Cselényi András a társa­dalmi ünnepek, nemzeti és nemzetközi ünnepélyek „örö­kös” szereplői. — Szeretem a verset, a vers olvasása és mondása számom­ra pihenés — vélekedik a csengő hangú, barna hajú kis­lány. Zita már általános iskolás korában szép sikereket ért el versmondásban Jelenleg a Nógrádi Sándor Gimnázium harmadikos tanulója. Az isko­la és a szécSényi irodalmi színpad tagja. — Sohasem azért szavalok, hogv oklevelet, elismerést kapjak érte. A költő nyelvén akarok szólni az emberekhez. A Vers legtömörebben fejezi ki az emberi igazságot. Ezt akarom tovább adni, ezért mondok verset. Svajcsik Zita talán azért akar tanárnő, vagy népműve­lő lenni, hogy leendő hivatá­sán keresztül is szóljon az emberekhez. — Kedvenc költőm Radnóti Miklós, de minden szép verset szeretek és elolvasok. Gyűj­töm a verses köteteket. Cselényi András már túl van a tanulmányain. A tej­üzemben dolgozik, mint labo­ráns. . — Világot, szépséget, az emberséget, a jóságot leg­koncentráltabban a vers feje­zi ki. A költők emberekhez szólnak, de nem mindenki ol­vas verset, ezért kell a gondo­lataikat eljuttani az emberek­hez. Ezért mondok verset. András gyermekkora óta versel. Középiskolás korában az iskola színjátszó csoportjá­nak volt a tagja. Aztán a fő­iskola következett. — Főiskolás koromban a Csepeli Vas- és Fémművek Irodalmi Színpadjában tevé­kenykedtem. A következő állomás Szé- csény. A TERRA irodalmi színpad tagja, majd a iGruppe ’73. irodalmi színpad vezetője. Szólózás társadalmi ünnepe­ken. nemzeti, nemzetközi ün­nepségeken. — Ha megkérnek, szívesen mondok verset gyermekeknek, felnőtteknek. munkásoknak, értelmiségieknek egyaránt. András repertoárjában je­lenleg több száz vers van. — Tervei? — A mindennapi munkám mellett sokáig szeretnék ver­selni. Szécsényben a további irodalmi élet fellendüléséhez kívánok hozzájárulni. A Gorkiji Autógyár munká­sai tavaly 100 000 rubelt fi­zettek be a szovjet béke­alap számlájára, s úgy dön­töttek, hogy az idén is ugyanennyit utalnak át. Ez az alap szovjet társadal­mi kezdeményezésre jött lét­re, s anyagi és más segítséget nyújt a nemzeti függetlensé­gért, a fajüldözés, és a gyar­matosítás ellen küzdő ázsiai és afrikai társadalmi szerve­zeteknek. Az alapot vállalati és mezőgazdasági kollektívák, szövetkezetek, kulturális in­tézmények és magánszemélyek felajánlásai, adományai gya­rapítják. A békealap most készíti elő azt az élelmiszerekből és más cikkekből álló külde­ményt, amelyet az Afrikai Egységszervezetnek továbbí­tanak. Mai tévéajánlatunk 21.05: Balettcipő. Kun Zsuzsa műsorának har­madik része. A balettművész­nő műsorában ezúttal Haran­gozó Gyula koreográfiáiból láthatunk összeállítást. A ma már nyugdíjas művésznek a modern magyar balettművé­szet megteremtésében igen nagy szerepe volt. Az adásban be­szél pályafutásáról, arról, hogy hogyan került kancsolat- oa a balettel. Harangozó Gyu- la koreográfiái új életet vit­tek a színpadra, megteremtet­te » drámai hatás mozdulata effektusait. Egyéniségének egyik legjellemzőbb vonása a groteszk, karikirozó tehet­ség. s egyik fő műfaja lett a vícbalett. A műsorban részle­teket láthatunk Delibes Coppélia című, 1870-ben be­mutatott balettjéből, amelyet legutóbb — 1953-ban — Ha­rangozó Gyula koreografált. A műsor vezetője Kun Zsuzsa Dózsa Imre partnereként a Rórríeó és Júlia című balettből mutatja be az erkély jelenetet, amelyet először hazai színpa­don 1939-ben adtak elő. Csaj­kovszkij 30 éviben, 1870-ben formálta meg S’'akespeare-mű ihletésére a Rómeó és Júlia zenéjét, amelyből Harangozó Gvula egyfelvonásos táncdrá­mái hozott létre. A műsorban láthatjuk még Bartók Fából faragott királyfi, De Falla A háromszögletű kalap című műveinek egy részletét és Hubay Csárda jelenetét. Szenográdi Ferenc — Mesterséges tavacskákban tükröződik a parlament épülete. Canberrái Ha Canberrában összejön­nek a legöregebb kormány- tisztviselők, s az állomás­helyükön legrégebben szol­gáló diplomaták, előbb-utóbb okvetlenül a hőskorra tere­lődik a szó. Nem is olyan távol a múltban, nyaranta cséplőgép zúgott a hivatali eoületek között elterülő szán­tókon. s az egyik ázsiai or­szág nagykövete nyúlra vadá­szott rezidenciájának ablaká­ból KÉT VESZEKEDŐ KÖZÖTT Canberra fiatal főváros és keletkezése az ősi bölcsessé­get példázza, hogy két vesze­kedő között rendszerint a har­madik örül. Az Ausztráliai Államszövetségbe hat volt brit gyarmat tömörült, s a tagállamok állandóan vetél­kedtek egymással. Különösen így állt ez a két szomszéd- vár. Üj-Dél Wales és Victoria esetében: mindketten saját székhelyüket, Sydneyt. illet­ve Melboume-t ajánlották fő­városként. Sydney régebbi történelmére és nagyobb lé- lekszámára hivatkozott — Melbourne azzal válaszolt, hogy szabad telepesek alapí­tották és nem fegyencek. mint a másik nagyvárost. Sydney a pénzügyi világ köz­pontja. Melbourne viszont a kultúráé. Sydney mozgalma­sabb és életvidámabb — Mel­bourne tartózkodóbb és elő­kelőbb. Az adoma szerint Sydneyben azzal köszönnek: ..mennyi bankbetéted van”. Melbourne-ben az első kérdés: „honnan származol?” Végül is a század eleién ki­küldtek egy kormánybizottsá­képeslap got, amely éveken át tartó vita után egyezségre jutott. Új fővárost építenek, amely gyakorlatilag valahol a fél­úton lesz a két versengő met­ropolis között. Hátra volt még a kijelölés nehéz fel­adata. ami rövidesen botránv- ba fúlt. különböző pénzügyi panamák miatt. A főváros­keresés hírére magasba emel­kedtek az addig elhagyatott, lakatlan vidékek telekárai: vesztegetések és spekulációs üzletek követték egymást. A választás, hosszas vita után, egy kellemes éghajlatú, hegyek karéjában fekvő, víz­ben viszonylag gazdag síkság­ra esett, ahol már a bennszü­lött őslakók is szívesen tábo­roztak. Canberra törzsi nyel­ven halban gazdag találkozó­helyet jelent, ahol kellemesen tölhető el az idő. A kormány kénytelen volt kisajátítani a területet, nehogy egy újabb botrány idő előtt ..rombadönt- se” a még meg sem épült ..fő­várost ...” GRIFFIN MEGSÉRTŐDÖTT Kiírták a tervpályázatokat és az első világháború ide­jén -elfogadták az amerikai Griffin — korát messze meg­előző — elképzeléseit. Akkor még nem volt parkolási gond. közlekedési dugó. de Griffin kitűnően szervezett széles út­vonalakról álmodott: nem vi­tatkoztak környezetszennyező­désről, de az építész száz fát tervezett minden egyes lakos­ra. Nem is értették meg. s a gazdasági visszaesés évei­nek kényszerű takarékosságá­ban egyre „szűkítették” az utakat, Griffin megsértődött. Lemondott főépítészi hivatalá­ról. s pályadíjának összegét arra használta fel. hogy a maga költségére kialakította dédelgetett sugárútjait. 1927-ben Canberra lakossá­ga jóval a tízezer alatt moz­gott, s amikor ebben az esz­tendőben felépült a parla­ment épülete, odaköltözött a törvényhozás — a képviselők, miniszterek alig várták a szüneteket, hogy menekülhes­senek a fővárosból. Az utolsó tíz—tizenöt év­ben rohamos fejlődésnek in­dult Canberra: ma 140 ezer lakosa van. a tervek szerint évszázadunk végére 350—400 ezerre emelkedik majd népes­sége. Kormányhivataloknak még mindik szűkében van: a bevándorlásügyi minisztéri­um ideiglenes barakkban dol­gozik, a környezetvédelmi,mi­nisztérium pedig egy üzletház bérelt emeletén. A lakásgon­dok nem nyomasztóak. az ausztrálok által annyira ked­velt kertes, családi házakkal „alvó városok” valóságos lán­colata alakult ki. s Griffin el­képzelése szerint nyolcmillió­nál több fa található a lige­tekben és erdőkben. Canber­ra családi város, a gyerme­kek paradicsoma helyreállt a nemek közötti egyensúly is. ami a hőskorban 4:1 volt a férfiak javára. S az egyetlen főváros talán a világon, ahol nem ismerik a parkolás gond­ját. pedig minden második la­kosra jut egy gépkocsi. ÖSERDEI DUGÓ Canberra egyik oldalán szinte még szűz őserdő terül el. csak az autópálya vágja ketté. Délután háromnegyed 5 óra tájban, amikor az ösz- szes hivatalokban nem lép­csőzetesen. hanem egyszerre leteszik a tollat, bizony Grif­fin széles útjain is csúcsfor­galom van. Pontosabban mondva a sztráda egyik ol­dalán. hiszen mindenki az al­vó városokba igyekszik, ki­felé ... Dehát ez is Canberrái sajá­tosság: egv főváros, ahol ős­erdei dugó is látható... Réti Ervin Nincs szabad nemzet szabad ifjúság nélkül Emlékezés Sfignári Endrére Harminc esztendővel ezelőtt, 1944. július 27-én halt meg az illegális kommunista ifjúsági mozgalom mártírja, Ságván Endre. Történelmünknek szomorú dicsősége, hogy az elkövetke­ző hónapok, felszabadulásunk nagy ünnepéig, olyan évfor­dulókban gazdagok, amikor »nemzeti függetlenségünk és a fasizmus embertelensége elleni harc mártírjaira emlékezhe­tünk. Ez az emlékezés fájdalmas, de egyúttal további helyt­állásra kötelező is. „Endriről” — ez vólt a beceneve — min­denki úgy érezte, hogy a legjobb barátja. Annak kell, hogy érezze a magyar ifjúság, és az úttörők, elkövetkező prog­ramjaik megvalósítása során, az „Ember az embertelenség­ben” akcióban méltóbb példaképet alig találhatnak. Ságvári Endre 1913. november ■ 4-én született Budapes­ten, jómódú ügyvédcsaládból. Szülei a legjobb neveltetéséről gondoskodtak, és a tehetséges fiú, jeles érettségi után, 1936- ban megszerezte a jogi doktorátust. A Városházán hivatali munkát végez, de közben ellenállhatatlan meggyőződés ve­zeti a polgári környezetből a munkásság, a szocializmus megvalósításáért harcolók oldalára. Több nyelven beszél, kitűnően zongorázik, tehetséges meseíró, jó sportoló — különösen a vívásban és a céllövés­ben kiváló. Mesegyűjteményét „Óriások és törpék” címmel 1957-ben jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó. Mozgalmi tevékenységét az ifjúsági mozgalomban kezd­te. Ta^ja a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, de mint az Országos Ifjúsági Bizottság egyik vezetője hamaro­san kapcsolatba kerül az illegális KMP-vel. Az ifjúmunkás-mozgalomra emlékező „Vagyunk az Ifjú Gárda” című kötetben Csendes Károly visszaemlékezése örö­kíti meg, hogy az 1937. május elsejét meggyalázó fegyvere« nyilas támadás megtorlásaként miként ugrasztják szét a Tompa utcai nyilas gyűlést, ahol Ságvári puszta ököllel is úgy ellátja a fokossal csapkodó nyilasvezér baját, hogy a mentők szállítják el. Felbüjtás címén nyolchónapi börtönre ítélik. Természe­tesen elyeszíti állását is. Büntetése letöltése után a Népsza­vánál helyezkedik el.. Újságírói munkája mellett is sokat foglalkozik az ifikkel, külföldi folyóiratok cikkeit ismerteti velük, a munkás- és parasztfiatalság egységének megterem­tése érdekében vándorkönyvtárak felállításán munkálkodik. Amikor 1940-ben Kulich Gyulát letartóztatják, ő áll am Országos Ifjúsági Bizottság élére, s ekkor választja tagjai sorába a földalatti Kommunista Párt Központi Bizottsága is. „Ma csak egy feladatunk lehet: felemelni a szabadság és függetlenség zászlaját” — hirdeti és szervezője az 1941. október 6-1, a Batthyány-emlékmécsesnél rendezett függet­lenségi tüntetésnek, majd az 1942. március 15-i eseményeik­nek is. Különösen nehéz lesz a helyzete 1944-ben. Már 1942 óta illegalitásban él, ilyen körülmények között lesz a szerkesztő­je a „Béke és Szabdság” című illegális lapnak, amelyet a rá is vadászó csendőrnyomozók a legveszedelmesebb propagan­daeszköznek neveznek. Hazánk német megszállásának órájában „Szabadságot az ifjúságnak” címmel írott cikkében olvashatjuk: „Minden zsarnoki uralom létkérdésnek tartja elnyomott népe ifjúságának béklyóba verését. Így cselekszik a magyar reakció is. A hazaáruló kormány ■ retteg a magyar ifjúság szabad megnyilatkozásától. Retteg, hogy a márciusi ifjak szellemi örökségének letéteményesei: diákok, parasztiíjak, ifjúmunkások egymásra találnak.” , Élete nagy álmáért áldozta életét. 1944, július 27-én il­legális találkozót készít elő Budán a Zugligeti úti Nagy cukrászdában. A csendőrnyomozók rajtaütnek és tűzharc­ban veszíti életét. „Ságvári Endre úgy halt meg, ahogyan élt: harc közben. Utat mutatott életével, példát mutatott ha­lálával” — emlékezett meg róla a Békepárt egyik röpirata. Emlékét a róla elnevezett intézmények, utcák és terek mellett őrizze kegyelettel a magyar ifjúság, amelynek sza­bad életéért szíve nem szűnt meg soha dobogni. Cs. L Pályázati felhívás kisdobosok és áttörök részére A Nógrád megyei Közlekedésbiztonság) Tanács és a Jó­zsef Attila Megyei Művelődési Központ jártunkban — kel­tünkben címmel közlekedési témájú gyermekrajzpályázatot hirdet a Közlekedési morál ’73 című országos kiállítás me­gyébe érkezése kapcsán. Pályázhat minden Nógrád megyei általános iskolai tanu­ló, A/4-es (10 filléres rajzlap) méretben, tetszés szerinti technikával. Beküldendő: 1974. szeptember 6-ig a művelődést köz­pont címére (3101. Salgótarján. Tanácsköztársaság tér 13.) feltüntetve a rajz címét, a pályázó nevét, lakását és iskolá­ját. A pályázatra beérkezett rajzokat szeptember 10-ig ér­tékeljük, a legjobbakat két k ategóriában tárgy- és könyv- jutalommal díjazzuk, valamint az országos kiállítással együtt bemutatjuk. A pályázat anyagából a későbbiekben iskolai vándor­kiállításokat rendezünk. A pályázatokat várva kell emes és hasznos szünidőt kí­ván a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a József Attila Megyei Művelődési Központ Lengyel jubileumi könyvkiadás A „30. évforduló könyvtára” a legnagyobb szabású lengyel kiadói kezdeményezés az idei állami jubileum alkalmából, öt lengyel szépirodalmi kia­dóvállalat közösen összesen száz művet (próza, vers, drá­ma) ad ki, modern kiállítású zsebkönyvek formájában. Ez a „könyvtár”’ — amely ebben az esztendőben további 47 kö­tettel gazdagodik — a sorozat befejeződése után áttekintést nyújt majd a népi Lengyelor­szág irodalmának 1944 óta történt fejlődéséről A sorozat 1972-ben indult meg, Maria Dabrowska elbeszélésköteté­vel. Egy másik sorozat a „Len­gyel és külföldi klasszikusok könyvtára” amelyet a Varsói Állami Kiadó jelentet meg. Ebben a .vászonkötésű díszes kivitelű sorozatban a többi között Henryk Sienkiewicz, Juliusz Slowacki és Lev Tolsztoj művei látnak napvi­lágot. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom