Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÄD AZ. MSiMO NQG'RÁD MEGYEI B IJLO T T £ Á'G A É 5 A MEGY El .TANA CS * APJA XXX. ÉVF., 173. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. JULIUS 26., PÉNTEK Huszonöt éves igyar—szoufet gazdasági mQszaki'tudomönyos egyiíVtmiíkiidéc Huszonöt évvel ezelőtt, 1949. jú- t Hús 26-án Ma­Magyarorszég és a Szovjetunió i kormánya egyez- j ményt kötött a i két ország műsza­ki-tudományos együttműködé­séről. Ennek irá­nyítására magyar —szovjet műsza­ki-tudományos együttműködési bizottság alakult, i: amely koordi- < náló tevékenysé­gével elősegítette az országok rokon profilú intézményei kö­zött az együttműködés kiala­kítását, majd erősítését, egy­más tudományos és techni­kai eredményeinek kölcsönös hasznosítását. Az eltelt ne­gyedévszázad alatt mindkét ország számára eredményes, gyümölcsöző volt az együtt­működés, s a műszaki színvo­nal növekedése nagymérték­ben hozzájárult a gazdasági, társadalmi fejlődéshez. Kezdetben főként hazánk kapott a Szovjetuniótól nagy segítséget a szocialista ipar alapjának megteremtéséhez, majd iparunk dinamikus fej­lesztéséhez, később mindin­kább kölcsönössé vált az együttműködés, amióta mi is tudunk hasznosítható műszaki eredményeket átadni a Szov­jetuniónak. Huszonöt év alatt a Szov­jetunió összesen 2932 ipari do­kumentációt adott át hazánk­nak felhasználásra, s ugyan­akkor a magyar ipar eredmé­nyeit tartalmazó 1797 leírás jutott el a Szovjetunióba. Ta­pasztalatszerzésre, a fejlett tudományos és termelési ered­mények megismerésére 10 375 magyar szakember utazott ne­gyed évszázad alatt a baráti országba, s 3294 szovjet tudo­mányos munkatárs, mérnök, közgazdász fordult meg ha­sonló céllal Magyarországon. A fejlődés során létrejöttek a magasabb szintű együttmű­ködés feltételei: 1964-bén megalakult a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság. A KGST- országok gazdasági integrá­ciójának szellemében előmoz­dítja az ágazatok távlati ter­veinek egyeztetését, a népgaz­dasági jelentőségű szakosítá­sokat és kooperációkat. Ez a folyamat a magyar és a szov­jet intézmények, vállalatok közvetlen kapcsolatára is ki­terjed.. Eddig mintegy 200 ha­zai és 250 szovjet vállalat és intézmény között jött létre közvetlen együttműködés, amelynek célja, hogy a mos­tani ötéves tervidőszakban legalább 400 tudományos-mű­szaki problémát közösen old­janak meg, lerövidítve ezzel sok kutató, tervező munkát. A műszaki-tudományos együttműködés eredményeit az árucsere-forgalom növeke­dése is jelzi: eddig évente át­lag 70 millió rubellel növeke­dett a két ország kölcsönös árucsere-forgalmának értéke, s idén már meghaladja a 2,1 milliárd rubelt. Energiakooperáció A magyar—szovjet közvet­len energetikai együttműkö­dés kibontakoztatásának em­lékezetes dátuma 1962, amikor megkezdődött, a szovjet kőolaj üzemszerű szállítása a Barát­ság I. vezetéken és bekapcsol­ták a magyar villamosenergia­rendszerbe a nyugat-ukrajnai áramot szállító, Munkács— Sajószöged—Zugló között épült 220 kilovoltos új távve­zetéket. Az átadás évében 150 millió kilowattóra szovjet vil­lamos energiát kapott Magyar- ország, s az idén már ennek 28-szorosa, 4,2 milliárd kilo­wattóra ez az áramimport, amely a hazai szükséglet egy- hatodát fedezi. A tervszerű szállítással napjainkig — te­hát 12 és fél év alatt — csak­nem 28 milliárd kilowattóra szovjet áram segítette a nép- gazdasági ágazatok és a lakos­ság ellátását. Néhány évvel ezelőtt megépült a 400 kilo­voltos távvezeték a munkácsi és a gödi alóllomás között, s a következő nagy lépés a KGST egyesített villamos- energia-rendszer szuperfe­szültségű, 750 kilovoltos táv­vezetékének megépítése. En­nek végpontja Magyarorszá­gon lesz, s lehetővé teszi, hogy 1980-dg az 1975-re terve­zett 750-ről 1350 megawattra növekedjen a Szovjetunióból származó viliamosenergia-im- port. A hazai kőolajtermelésben még az évi mintegy 2 millió tonnás termelési színvonal fenntartása is nagy erőfeszí­téseket igényel, s ezért jelen­tős a Szovjetunió segítsége. A Barátság I. és a Barátság II. vezetéken 1962 óta több mint 30 millió tonna szovjet kőolaj érkezett Magyarországra. Az idén 5,7 millió tonna szovjet kőolajat kap a magyar ipar', s a távlati elgondolások szerint 1980-ig várhatóan az évi szál­lítás 8,5 millió tonnára emel­kedik. A hazai földgázterme­lés — bár 1960 óta 15-szörösé- re növekedett — a szűkös földgázvagyon miatt legfel­jebb évi 6 milliárd köbméter­re emelhető a jelenlegi 5,2 milliárdról. A jóval gyorsab­ban növekvő hazai igények kielégítését ugyancsak szovjet energiahordozó teszi lehetővé, így a jövő évben már egymil- liárd köbméter szovjet föld-. gázhoz jut a magyar ipar, majd a KGST-országok közös összefogásával megépülő Orenburg—Ungvár közötti földgázvezeték révén 1980-ban előreláthatóan évi csaknem négymilliárd köbméter szovjet földgáz érkezik az országba. Timföld- alumínium egyezmények Évente 2,7 milliárd kilo­wattóra villamos energiát ta­karítunk meg azzal, hogy a magyar—szovjet alumínium- timföld egyezmény alapján a Szovjetunióba szállított ma­gyar timföldet. szovjet villa­mos energiával kohósítiák alu­míniummá. Az így nyert alu­míniumot teljes egészében visszakapja Magyarország, s feldolgozáshoz nyújtott segít­ségért különböző gépipari és egyéb termékekkel, hagyomá­nyos áruexporttal fizet. E kooperáció nélkül meg kellett volna kétszerezni a magyar alumíniumiparra fordított be­ruházási összegeket, ami sú­lyos terheket rótt volna az országra. A kölcsönösen elő­nyös kétoldalú együtlműkö­déssel 1962, — az egyezmény aláírása — óta a magyar timföldtermelés több mint kétszeresére, az alumínium félgyártmányok termelése pe­dig mintegy két és félszere­sére emelkedett. Az egy sze­mélyre jutó alumíniumfel­használás is hasonló arány­ban növekedett, s már meg­haladta a 10 kilót, amellyel több fejlett nyugat-európai országot is megelőztünk. És 1985-ig 16—19,5 kilóra emel­kedik a lakosonkénti alumí- I niumfelhasználás. Gépipari gyá rt m á nystru ktú ra A magyar gépipar fejlődé­sét, termelési szerkezetének korszerűsítését nemcsak ál­landó nagy .volumenű meg­rendelésekkel, hanem növek­vő mértékű együttműködéssel is segíti a Szovjetunió. A köz­úti járműprogram megvaló­sításában és további fejlesz­tésében igen nagy jelentőségű­ek a szovjet igények. Az ed­dig elkészült 60 ezer Ika- rus-autóbusznak több mint egyharmada szovjet utakon közlekedik, 1975-ig az Ikaru­sok kétharmadát szovjet megrendelésre gyártják, az V. ötéves tervben pedig 1976-tól 1980-ig — az előzetes egyez­tetések szerint — 30 ezer au­tóbuszt vesznek át. Egyre több részegység készül nagy szériákban a szakosodás eredményeként. Lukinóból érkeznek hozzánk a mellső hidak, és egyre több szovjet aggregátegységet építenek be az Ikarusokba, ugyanakkor az urickiji trolibuszgyárba, a Ívovi és lukinói gyárakba kerül a magyar hátsóhidak- nak több mint a fele. To­vább bővítik a főegységek cseréjét, illetve közös fej­lesztését : hamarosan meg­kezdődik a közös sebesség­váltó-gyártás; kutatások foly­nak a vegyes üzemű mo­torok fejlesztésében. Jármű- gyártásunkhoz gépi berende­zéseket is szállít a Szovjet­unió. Győrben a legújabb forgácsológépek, az Ikarus­ban modern alakító-, lemez- megmunkáló és présgépek segítik a fejlesztést. Főleg a Zsiguli-program- nak köszönhetjük, hogy au­tógyár nélkül is egyre jobb a (Folytatás a 2. oldalon) AZ ŰJ BŰZÁT A szécsényi malom dolgozói felkészültek az idei kenyérgabona tárolására. A búzával telt szállítójárművek egymásután érkeznek. Már elkezdték az új búza őrlését. Képünkön: Pintér József művezető és Leszenyiczki Mária a malom mérlegénél. (Képes riportunk a 3. oldalon) Biztatóak a tapasztalatok Növekedett a szakemberek száma Diósjenőn tartotta csütörtö­kön elnökségi ülését a Palóc­táj Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége. A termelő- szövetkezetek üzem- és mun­kaszervezésének fejlődését, az önálló ágazati elszámolási rendszer bevezetésének ta­pasztalatait tűzték napirend­re, melyet Tasikó András, a területi szövetség munkatársa terjesztett elő. Az üzemszervezés fejlesz­tését a mezőgazdaságban többek között olyan té­nyezők indokolják, mint az élőmunka rohamos csökkenése, az üzemi méretek növekedése, a technikai fejlődés, a termő- terület csökkenése, s Nógrád megyében a kedvezőtlen adottságok. Az iparszerű ter­melési rendszerek is az üzem- és munkaszervezés legjobb módszereit igénylik. A balassagyarmati és rétsá­gi járás termelőszövetkezetei­ben az utóbbi időben előrelé­pést jelent, hogy a korábbi külső tényezők, szabályozók hatását bíráló szemlélet meg­szűnt, a szövetkezetek vezetői­nek többsége felismerte, hogy a közgazdasági szabályozó- rendszer csak keret, melynek kitöltése üzemi feladat. A vezetési színvonal növelé­se fontos feltétele a korszerű üzem- és munkaszervezés megteremtésének. A két járás gazdaságaiban — főként azo­kon a helyeken, amelyek nem tartoznak a kedvezőtlen adott­ságnak közé —_ növekedett a főiskolát és égyetemet végzett szakemberek száma. Főleg Diósjenő, Magyarnándor, Ér- sekvadkert,, Dejtár és Szügy mutat ebben példát, összessé­gében azonban a helyzet nem kielégítő. Van ahol csak egy­két végzett szakember dolgo­zik, vagy jelenleg sincs fő-. agronómus. Ez gátolja a kor­szerű üzemi rendszer kialakí­tását. Azok az üzemek, ahol gyor­san létrehozták a legmegfele­lőbb termelési szerkezetet,- és azokat a lehetőségekhez képest optimálisan kiszolgálták, a A munkás-paraszt szövetség jegyében Nagygyűlések, kultúrműsorok, sportvetélkedők Alkotmányunk törvénybe iktatása huszonötödik évfor­dulóját ünnepeljük augusztus 20-án. A hagyományokhoz híven ez évben is nagygyűlé­sek, munkás-paraszt találko­zók. színvonalas . kultúrműso­rok. és érdekes sportvetélke­dők teszik emlékezetessé az ünnepet. Augusztus 20. megünneplé­sére operatív bizottság ala­kult, amely tegnap délelőtt tartotta első ülését a Ha­zafias Népfront megyei tit­kárságán. Nógrád megyében sok ren­dezvény várja a munkásokat, a termelőszövetkezetek tagja­it, amelyeken kifejezésre jut a szocialista nemzeti egység, a munkás-paraszt szövetség .erősítése. A megemlékezéseket mindenütt a Hazafias Nép­front-bizottságok szervezik. A megye nagyobb ijiari üzemeiben, gyáraiban, hivata­laiban, és a tanácsokon már az alkotmányunk ünnepét meg­előző munkanapon rövid meg­emlékező röpgyűléseket tar­tanak, amelyen az előadók méltatják augusztus 20. jelen­tőségét.. Ötszáz - színes és ér­dekes plakát hívja fel a fi­gyelmet a rendezvények he­lyére, idejére, az érdekesebb látnivalókra. Politikai nagygyűlést és munkás-paraszt találkozót tartanak augusztus 20-án dél­előtt tíz órai kezdettel Balas­sagyarmaton, amely a megye legnagyobb ünnepsége lesz. A nagygyűlés előadója dr. Ro­many Pál. az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője. A nagygyűlést egész naoos kulturális és sportműsor kö­veti. Népi együttesek, tánc- és énekkarok lépnek fel. Ek­kor rendezik meg a Pajtás Kupa országos döntőjét az út­törőcsapatok részvételével. Az új sportcsarnokban kézi­labdatornát tartanak. Emel­lett látványos sportbemutatók követik egymást, és gyorsa­sági meghívásos motorver­senyt is rendeznek. A balassagyarmati ünnep­ség mellett minden járásban tartanak munkás-paraszt ta­lálkozókat^ aratási ünnepsé­geket. megemlékezéseket, nemzetiségi összejöveteleket. Az ünneplő közönség ellá­tásáról az ÁFÉSZ-ek és a kü­lönféle vendéglátóegységek gondoskodnak, sok helyütt ál­lítanak fel alkalmi sátrakat, hogy enni-innivalóban se le­gyen hiány. kedvezőtlen adottságok ellené­re is jó eredményeket értek el. (Kétbodony, Felsőpetény.) Az élőmunkaerő csökkenése mellett az egy dolgozóra eső munkaidő csaknem kétszere­sére emelkedett. A két járás termelőszö­vetkezetei a munkaszer­vezés más területén is előbbre léptek. összhangba került a növény- termelés és a rendelkezésre álló munkaerő, jobban kihasz­nálták a tenmelőberendezése- ket. A beruházásokat alapos elemzés előzi meg. A termelő- szövetkezetek a gépek pótlá­sáról, új, korszerű gépek vá­sárlásáról előre és tervsze­rűen gondoskodnak. A szer­vező munka eredményeként javult a gépek' kapacitásának kihasználtsága, nőtt az egy gépre jutó teljesítmény. A javulás ellenére azonban e te­rületen is van tartaléka az üzemszervezésnek. Sok az „üresjárat”, az állásidő, hosz- szú a javítások ideje. Magyarnándorban, Diósje­nőn, Örhalomban az idén mar a jelenleg legkorszerűbb üzemszervezést valósították meg, az önálló elszámolású ágazati rendszert. A tapaszta­latok mind a három gazda­ságban biztatóak. Az egyik legfontosabb, a középvezetők szemlélete alapvető változá­son ment keresztül, nemcsak vezetnek, gazdálkodnak is. ,A nézsai, tereskei és nóg- rádkövesdi termelőszövetke­zetek is lépéseket tettek az új rendszer bevezetésére. Az év második felében kísérletként a főbb elveket érvényesítik. A területi szövetség elnök­sége meghatározta az üzem- és munkaszervezés korszerű­sítésének feladatait: többek között a vezetők szakmai és politikai továbbképzését, a termelési szerkezet egyszerű­sítését, a gépek jobb kihasz­náltságát). A közeljövőben növelni szeretnék azoknak a gaz­daságoknak a számát, ahol az önálló ágazati elszámo­lást bevezették. A területi szövetség elnök­sége megtárgyalta a mezőgaz­dasági üzemek XI. pártkong­resszus és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára tett felajánlásait is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom