Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

Üzemi történetek A KISZ politikai jollogénok Pillanatképeknek ts nevezhetnénk, mivel a gyorsan sodró életből egy-egy érdekes epizódot mutat be elgon­dolkodtat ás, meghökkentés, méltatlankodás, vagy együttér­zés céljából. Munkások mesélték, velük történtek meg az alábbiak. Nevüket kérésükre nem írjuk ki. Az olvasóktól azt kérjük, hogy az elmondottakból, nehogy valaki magá­rai ismerjen, mert ilyen szándékunk nem volt, nem sze­retnénk, ha valakiben is olyan érzés támadna: róla, illetve nemcsak róla van szó. , Profi betegek Jóvágású, értelmes fiatal­ember, aki szakmáját hiva­tásnak tekinti. Ifjú kora el­lenére, tekintélynek számit munkatársai között, és nem tud olyat kérni tőle a gyár vezetése, amit brigádjával együtt ne tenne meg. Szava ezerszer többet ér, mint sok papírra vetett, könnyen tett, elhamarkodott ígéret, fogad­kozás. Azt mondja: — Ná­lunk a brigádban is van profi beteg. — Mit jelent ez? — Azt, hogy tudja mikor kell betegnek lenni. Csodálkozva nézek rá és megkérdem: — Mi ennek a módja, hogyan kell csinál­ni? — Nehéz receptet adni. Az én esetemben a következő­képpen történt. Egyik kö­zépiskolát végzett munkatár­sam egyik nap azt mondja, adjak kilépőt neki, mert az édesanyját kórházba viszi kivizsgálásra. Rendben van — válaszolom. Tenném to­vább a dolgom, amikor újra kezdi: — Nekem'meg a de­rekam fáj, rosszul érzem magam, nem tudom mi a bajom. Ha hétfőn nem jönnék be, akkor betegjegyen va­gyok. Mondom a többieknek, hogy mit mondott a munka­társam. Az egyik így foly­tatja : Megérett a szamóca, majd ha leszedte, akkor új­ra bejön dolgozni. Á másik azt mondja: — Ne siesd el a dolgot, hátra van még a strandszezon. — De horgászni is szeret — egészíti ki a harmadik. összekacsintanak, végül azzal zárják, hogy ősszel ismét találkoznak, s ennek örömére melegen meg­szorítják „beteg” munkatár­suk kezét. Csakhogy addigra ők elfáradnak a munkában, pedig mint mondják, nekik is van szamócaföldjük. — Az orvosokat nem le­het ám becsapni — vetem közbe. — Lehet, hogy így van, de azok is emberek — és jót mosolyognak hozzá. Fürödjön éjsxaka — Ha nem lett volna ita­los az illetékes szerv képvi­selője, bizony nem állok jót magamért, meséli kissé fel­indulva a szakmunkás, aki járási székhelyről jár be dol­gozni a város vasipari üze­mébe. — Miről van szó? — Bérházban lakom, s régóta hitegetnek, hogy meg­oldják a vízellátást a negye­dik emeleten is. Nemrég ta­lálkozom az illetékes szerv képviselőjével, s kérdem tő­le: — Mikor lesz az ígéret­ből valóság? Csak éjszaka van víz. Nem tudok mosni — feleségem beteg —, s idő­ben tisztálkodni. De nem­csak én, hanem az egész csa­lád. Emberi válasz helyett foghegyről odaveti: — Állít­sa be az órát éjfélre, ha csö­rög keljen fel, fürödjön, vagy mosson ki. Gondolhatja, mit éreztem az ilyen válasz hal­latán. Nem tehettem mást, megfogadtam „okos” tanácsát. Ön szerint hova jutnánk, ha mi munkások is így vála­szolnánk, munkahelyi veze­tőinknek, vagy lakóhelyünk vezetőjének, amikor a gon­dok megoldásához kérik se­gítségünket — kérdi felém fordulva, majd egy cifrát mond. Igaza van! A tiszteletadást Kombájn a borsóban A hatalmas kombájn a borsóföldön dolgozik Palotáson, a Május 1. Termelőszövetkezetben. Mészáros József irányító" sa mellett a masina a korábban levágott borsót gyűjti ösz" sze, kicsépcli, melynek egy részét aztán darálóba viszik, a másik értékesebb rész pedig vetőmagként kerül értéke" sítésre. A vetőborsó betakarítása fontos része a nyári me­zőgazdasági munkáknak. a családban és már az óvo­dában kell megtanulni. Ki sxólt ax igaxgatónak ? Kórházi betegágyon fekvő kollégájának mesélte az egyik dolgozó a következő történetet. — Tudod, az igazgató elv­társ hozzájárult a hűtőszek­rény megvásárlásához, hogy a védőitalként kapott tejet hi­degen fogyaszthassuk el. Ez a nyári melegben nagyon jól esik. Csakhogy a hűtőszek­rény megvétele után elkez­dődtek a bonyodalmak. Be­állították az üzemi irodába azzal, hogy majd a bekap­csolását elvégzik a villanysze­relők. Nem sokkal később jött a válasz: bizonyos al­katrészt nem lehet kapni. Ez­zel ők azt hitték, hogy az­után már nincs semmi dol­guk. Jó két hét is elmúlt, mikor jön az egyik kolléga, felháborodva mondja: — Nézd, összement a tej. Mi az isteVinek vették a hűtőszek­rényt! Azért, hogy nézeges­sük, vagy dicsekedjünk ve­le! Üjból felkerestem a vil­lanyszerelőket. A válasz ugyanaz volt, mint korábban. Fogtam magam, elmentem az üzemi bizottság titkárához. Az nyomban hívta az igazga­tót. Szóról szóra ugyanúgy elmondta neki a bürokratikus kálváriát, ahogy történt. Majd intézkedem —, mond­ta bosszúsan. Nem sokkal később az illetékes üzem ve­zérkara ott tolongott a hű­tőszekrény körül. Nem a mi véleményünkre voltak kí­váncsiak, hanem azt firtat­ták: Ki szólt az igazgatónák. Nem beszéltek sem a hanyag­ságról, sem a lustaságukról, sem a kényelmességükről. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: az igazgató utasítá­sa nélkül nem tudták volna gyorsan elvégezni ezt a mun­kát? Milyen a munkaszellem, a munkásszolidaritás ott, ahol a munkatársak jogos kérését ennyibe veszik? Mit szólná­nak, ha ugyanilyen viszonzás­ban részesülnének? t. k. Alkatrészt gyártanak Az Egrri MEZŐGÉP Vállalat pásztói gyáregysége az idén a Né­met Demokratikus Köztársaságban gyártott E—512-es típusú/ kom­bájnokhoz részegységeket szállít, A második fél évben 1600 darab mellső felhordó berendezést állí­tanak elő, s ez mintegy húszmillió forintos termelési értéknek felel meg. •/ Már elkészült az első 25 darab felhordó, amelyet a napokban te­kintenek meg a német szakembe rek, akik a helyszínen nyújtanak segítséget a munkákhoz. A MAGYAR Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a párt ifjúsági szervezete, kommunista jellegű politikai tömegszervezet. Ez azt jelen­ti, hogy a KISZ tagjaival szemben olyan po­litikai követelményeket kell támasztani, ame­lyek teljesítése együttesen biztosítja a szö­vetség fenti jellegét. A KISZ központi bizottsága ez év áprilisá­ban hozta meg azt a határozatát, amelyben megfogalmazza a KISZ-tagokkal szembeni politikai követelmények új rendszerét és azo­kat a sajátos tevékenységi formákat, amelyek keretében ezek teljesíthetők. A KISZ tovább­ra is soraiba hív és vár minden becsületes magyar fiatalt, aki elfogadja és magáévá te­szi a KISZ programját, magatartásával, tet­teivel bizonyságát adja annak, hogy méltó a KISZ-tagságra. Attól a fiataltól viszont, aki a szervezet tagja lett, fokozottabban elvárja, hogy legjobb tudása és képességei szerint helytálljon a munkában, a tanulásban és a haza védelmében, ismerje meg a párt eszmé­it és politikáját, álljon ki érte minden körül­mények között, vegyen részt annak megvaló­sításában. Alapvető tartalmi, politikai követelmények ezek, amelyek minden KISZ-tagra vonatkoz­nak. Figyelembe kell venni azonban, hogy a KISZ-tagság rendkívül differenciált életkorú, foglalkozású, műveltségi szintű és érdeklődési körű fiatalokból áll. Ezért az egyes követel­mények teljesítését jelentő konkrét tevékeny­séget más-más módon kell megfogalmazni és megszervezi. Mást kell követelni a textil­gyári munkáslánytól, mást a középiskolás diáktól és ismét mást a mérnök- vagy közgaz­dász fiataloktól. Ezt a differenciáltságot biztosítja az egyéni feladatvállalások rendszere, amely életkoron­ként és foglalkozási áganként változó, és iga­zodik azokhoz a körülményekhez, amelyek a munkahelyek, iskolák, lakóhelyek különböző­ségéből adódnak. Ebben a rendszerben a KISZ-tagok egy évre szóló feladatokat vál­lalnak, amelyeket a KISZ-taggyűlés hagy jó­vá és ezek együttesen képezik az alapszerve­zet egyéves programját. A KISZ-vezetőség köteles gondoskodni arról, hogy az egyéni vállalások teljesítéséhez biztosítsa a szüksé­ges feltételeket, programokat, munkalehető­ségeket. A fiatalok egy év után egyénileg ad­nak számot vállalt feladataik teljesítéséről, munkájuk egészéről. Ezúttal is a KISZ-tag- gyűlés dönti el, hogy elfogadja-^ a munkáról szóló számadást vagy sem. Az a KISZ-tag, aki becsülettel teljesítette vállalt kötelezettségeit, továbbra is tagja ma­radhat a szervezetnek, aki viszont önhibájá­ból nem tett eleget ennek, az önmagát zárja ki a KISZ-ből. A központi bizottság beve­zette az egyéves tagsági igazolványt, amit azok számára adhat as álapszervezet, akik eleget tettek vállalásaiknak és megtagadhat­ja azoktól, akik hanyagok, lusták voltak vagy magatartásukkal méltatlanabbá váltak erre. A tagsági igazolvány kiadásának megtaga­dása nem jelentheti és nem is jelenti azt, hogy a KISZ eltávolította magától, kiközösí­tette a fiatalt. Ez nem fegyelmi büntetés, nem örökre vagy hosszabb időre szóló kizárás, ha­nem a munkának és magatartásnak a minő­sítése. Joga van a fiatalnak ahhoz, hogy — akár másnap — ismét kérje a szervezetbe való felvételét, ez esetben azonban eleget kell tennie azoknak a próbakövetelményeknel:, amit a KISZ minden új belépővel szemben támaszt és amelyek teljesítéséről ugyancsak a taggyűlés előtt kell számot adjii. Bármennyire is szervezetinek tűnne a KISZ központi bizottság intézkedései, ez a határozat mindenekelőtt és mélységesen po­litikai jellegű és a KISZ tagjainak igényesebb és magasabb színvonalú eszmei, politikai ne­velését szolgálja. Növeli a KISZ tagjainak egyéni felelősségérzetét, lehetőséget ad a sze­mélyes aktivitás fokozására. Jelentősen hoz­zájárul annak a célkitűzésnek a megvalósítá­sához, hogy a KISZ tagjai egyénenként is érezzék: több és jobb munkát, politikai el­kötelezettséget, cselekvő aktivitást vár tőlük a párt- és az ifjúsági szervezet. A VÉGREHAJTÁS megfeszített munkát és nagy figyelmet követel az ifjúsági szervezet minden vezetőjétől, aktivistájától és tagjá­tól. Látnunk kell azt is, hogy a jó szándékú törekvések csak akkor lesznek igazán ered­ményesek, ha azok a felnőtt társadalom megértésével és őszinte segítőkészságével ta­lálkoznak. A pártszervezetek minden ' szinten gondosan tanulmányozzák a határozatot és már napjainkban is sok-sok segítséget nyúj­tanak megértetéséhez, végrehajtásának meg­szervezéséhez. Arra van szükség, hogy mé£ ennél is szélesebb körben, a párttagság egé­szével, a társadalmi és tömegszervezetekkel, munkahelyi vezetőkkel is megismertessük, hogy a maguk területén, sajátos eszközeikkel messzemenően segítsék a KISZ-szervezeteket, azok vezetőit, a határozat végrehajtását. Petrovszki István „Egyénre szabolt” patronáló mozgalom A KISZ orsxágos akciója a pályakezdő fiatal sxakmunkások segítésére Egy-egy tanév végeztével évfordulóját köszöntő orszá- gyár, az üzem hagyományal- körülbelül 165 ezer felső- gos akcióprogramjában. Ho- val. A harmonikus beilleszke- fokú, középfokú, vagy álta- gyan hívják életre az üzemi déshez természetesen együt- lános iskolai tanulmányait KISZ-szervezetek a pályakez- tes, összehangolt munkával befejező fiatal áll munkába; dő fiatalokat patronáló moz- segítséget nyújtanak az álla- közülük a legtöbben — 60— galmat? — kérdezte Fehér mi és társadalmi szervezetek, 65 ezren — szakmunkásként Péter, az MTI munkatársa a az iskolák és a munkahelyek, lépik át életük első „igazi” KISZ kb ifjúmunkás taná- — Az ifjúmunkás tanács munkahelyének küszöbét. A csának illetékeseit. nagy jelentőségűnek tartja, velük, az új munkásnemze- — Az első munkavállalás hogy a pályakezdők fogadása, dékkel való törődés, fontossá- jelentős fordulópont minden beilleszkedésének segítése gát bizonyítja, hogy pálya- fiatal életében, hiszen bizo- „egyénre szabott” legyen. Az kezdésük, beilleszkedésük se- nyítaniuk kell szakmai tudá- alapelv: minden pályakezdő gítése helyet kapott a KISZ sukat, rátermettségüket, s fiatalt patronálni kell, aki- központi bizottságának a ugyanakkor meg kell ismer- nek szüksége van a segítség­párt XI. kongresszusát ha- kedniük a szűkebb munkahe- re. Olyan idősebb, szakmai zánk felszabadulásának 30. lyi közösséggel, szokásaival, a és élettapasztalattal rendel­kező dolgozóknak kell Dej táron a program nyomában Vörösharasston új szellemben A dejtári termelőszövetkezet vezetőségének érdeme, hogy idejében felismeri a gazdál­kodás előnyeit szolgáló lehe­tőségeket, és azokat haszno­sítja. A vízügyi szervek né­hány esztendővel ezelőtt fe­jezték be a tsz „birtokának” térségében az Ipoly szabá­lyozását. Ezzel, abban a tér­ségben megváltoztatták a ter­mészetet. Megszűnt az éven­ként ismétlődő árvízveszély, nem lápos már a rét, hanem kiváló takarmányt biztosít az állatállománynak. Berta Ist­ván, a tsz elnöke erre, vala­mint a maguk erejére alapoz­va a bokros, gazos területeket feltörette, és telepített mes­terségesen is legelőt. Berecz Ferenc agrármérnök sze­mélyében elgondolásá­nak megvalósítására szö­vetségesre talált. Két eszten­dővel ezelőtt így kezdődött el Dejtáron a szarvasmarhaprog­ram megvalósítása. A napok­ban Berecz Ferenc, a főag- ronómus bemutatta az eddig elért eredményeiket. Nagyon határozottan jelentette ki: — A program megvalósítá­sának a kezdet kezdetén va­gyunk. .. A dejtári tsz szarvasmar­ha-tenyésztésnek helyzetét érdemes részletesebben meg­ismerni. A községben hagyo­mányos volt a szarvasmarha­tartás. Ezt emelték magasabb szintre! A tsz-ek megalakulása után náluk építették fel az első, a nagyüzemi gazdálko­dásnak megfelelő tehenészeti telepet. Berecz Ferenc szereti, de érti is a szarvasmarha­tenyésztést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, miután a mezőgazdasági szervek meg­állapították, hogy Dejtáron a szarvasmarha-tenyésztés felté­tele minden tekintetben biz­tosított, megfelelő anyagi tá­mogatást nyújtott a célkitű­zés valóra váltásához. A tsz elnöke mondta: — A legaprólékosabb rész­letekig elkészítettük tenyész­tési tervünket. A felsőbb szerveink ezt elfogadták. Az elgondolásunk megvalósulását ezzel alapoztuk meg. A tsz területéhez tartozik — közel az Ipolyhoz — a Vörös- haraszt dűlő. Állattartásra igen alkalmas. Amellett, hogy romantikusan szép vidék, állat­egészségügyi, valamint sza­badtartás szempontjából kifo­gástalan. Négymillió forint értékben kezdték meg a gyep­fejlesztést 200 hektáron, ami­kor 380 jószágot számoltak. A tervnek megfelelően itt alakították ki az úgynevezett félig fedett karámokat. A te­henek szabadon mozognak, a borjak fedél alatt vannak. A jószágok létszáma — saját szaporulatból — az idén 424-re emelkedett, amelyből százharmincnyolc tehén. A karámok számát a következő időben kettővel emelik. Az ál latoknak nagyon kedvező az ilyen tartás. Szépen fejlettek, egészségesek. , Ellátásukat mi­nimális gondozói létszámmal oldják meg. Ennek bizonyítá­sára mondjuk el, hogy az el­múlt évben 24 embert foglal­koztatott a tehenészet. Ez a létszám az idén jelentősen csökkent, de két esztendő múlva mindössze kilenc em­berre lesz szükség a szarvas­marha-tenyésztésben. Dejtáron nagy jövője van a szarvasmarhatartásnak. 1976- ra az állatok számát 550 da­rabra emelik és kötetlen tar­tásban nevelik. Az állatte­nyésztés feladata a hústerme­lés. Tejet csupán a község igényeinek kielégítésére fej­nek. A fölösleget a borjak fogyasztják el. Ez egyik biz­tosítéka annak, hogy az álla­tok minősége jól alakul. A szarvasmarha-állomány ta­karmányellátására folytatják a legelőtelepítést, a meglevők felújítását, egyszóval a ter­mőterület bővítését. Végső céljuk a korszerű tar­tás, amely megfelel a nép- gazdasági érdekeknek és meg­hozza a hasznot a termelő- szövetkezetnek is. Az állatte­nyésztés Dejtáron így fejlődik rohamosan. B. Gy. szár­nyaik alá venniük a fiatalo­kat, akiknek felkészültsége és közösségi magatartása alkal­mas a személyes példamuta­tásra, a tudás közvetítésére. — A szakmunkástanulókat és pályakezdő fiatalokat pat­ronáló mozgalom rendszeré­nek kialakítása, megszervezé­se, országos elterjesztése csak széles körű társadalmi össze­fogással, az állami és társa­dalmi szervek összehangolt munkájával lehetséges. Je­lentős feladatok várnak azonban a munkahelyi KISZ- szervezetekre is. amelyeknek kezdeményezniük kell a moz­galom megszervezését, pálya- választási megbízott kineve­zését, segíteniük kell a pat- ronálás tartalmának kialakí­tásában, s folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérniük, ellenőrizniük és értékelniük a mozgalmat. Jól tudjuk: — a patronálás megszervezése önmagában nem elegendő a zökkenőmentes munkahelyi beilleszkedéshez, hiszen nem pótolhatja a közvetlen mun­kahelyi kollektíva, a szocialis­ta brigád, a KISZ-szervezet közösségét, erejét, segítő gon­doskodását; csak azzal együtt alkothat' teljes egészet. — A KISZ kb ifjúmunkás tanácsa — a mozgalom or­szágos elterjesztésére, meg­szilárdítására, és egyeszten- dős tapasztalatainak össze­gyűjtésére — az 1975. évi ifjúmunkás napok egyik fon­tos eseményeként meghirdet­te a patronálok I. országos tapasztalatcseréjét. NÓGRAD — 1974. július 20., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom