Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

In te* j Ti :i strandon Űj matematika tanterv Leendő iparművészek Salgótarjánról Ma utazik el Salgótarjánból az a közel félszáz fiatal, akik az Iparművészeti Főiskola má­sodéves hallgatóiként az iskola nyári művésztelep táborának keretében három hetet töltöt­tek a megyében. Szállásukon, a baglyasaljai diákotthonban hiaba kerestem őket. A csoport egy része átruccant két napra Csehszlovákiába, mások kirán­dulni mentek, vagy a strand­ra. Utóbbiak nyomába ered­tem. s a nagymedence mellett rájuk is akadtam. Miután megtudták szándé­kom, öten vállalták, hogy le­mondva a medence örömeiről, társaik helyett is beszámolnak salgótarjáni benyomásaikról. — Számomra meglepő volt. Nem ismertem Salgótarjánt. Kis füstös bányász városkának képzeltem — mondja Balázs Tamás, aki ipari formatervező szakon tanul. — Látszik, hogy tényleg tervszerűen építenek fel egy várost. Nekem külö­nösen a gimnázium tetszik, és a sok új szobor. — Jó ötletnek tartom, hogy a vasút és a főút között húzódó épületen — csillagháznak hív­ják? — a csillagházon piros nyílászárókat alkalmaztak. Jól oldja a beton színét, nem költ­séges és mutatós — fűzi hozzá Sipos Béla. aki szintén forma­tervező szakos. Mojzes Mariann, leendő ke­ramikus a délelőtti öblösüveg­gyár! látogatásról beszél: — Legmélyebb benyomást rám a sok munkásarc tette. Ha az ember odafigyel az ar­cokra, mozgásokra, abból pro­fitálhat. Nagyon megmaradt bennem a kép, ahogy állnak a huták fényében, s az öt pi­pa egyszerre mozdul. — A legősibb technológiák a modern gépek mellett. Ne­héz körülmények — kapcsoló­dik újra a beszélgetésbe Si­pos Béla. Ezen úgy vélem rö­vid időn belül változtatni kel­lene. Nekem különben az au­tomata gépből lecsöppenő feles­leges anyag formája maradt az emlékezetemben. Báti Alice textilszakos. A maga részéről elégedetlen. — Egyetlen gépi előállítású szőnyeget láttam a Karancs Szállóban. Ügy látszik az én ..mesterségem” ' mostohagye­rek. Foglalkozhatnának vele tervszerűbben, mint az építke­zésekkel. vagy a szobrokkal. Oldódik a beszélgetés. Kér­dezni nem is kell. — Lakosságát tekintve na­gyon heterogén a város — ve­szi át a szót Kovács Sándor, a társaság harmadik forma­tervező tagja. — Ez meglát­szik a modoron, a díszítésen, mindenhol. — Jó gondolat a „Zenés hétfő”, amikor ingyenesen kap zenét,. ., hogy is mondjam? Az utca embere! — Ugyanakkor nem túl szerencsés kamarazenét adni a térre! A tér különben re­mek! Ahogy ott ülnek együtt különböző korosztályok, ma­mák a babakocsival, fiatalok és öregek, szinte családias. — Más városokban a bicik­lire támaszkodva beszélnek az emberek, itt pedig a téren. Nekem nagyon tetszik. Mindnyájan csatlakoznak Balog Tamás véleményéhez: — Jól éreztük magunkat. Az emberek közvetlenek voltak. Nem találkoztunk azzal a szá­munkra igen kellemetlen, gya­kori fogadtatással, hogy „na, a művészek” 1 Igazán bármelyi­künk szívesen visszajönne. Szervezési hiba, vagy szán­dékos dolog, de nem nagyon ismertették meg vendégeink­kel Salgótarjánt. Ki-ki magá­nak fedezte fel, s így talán nem a legreálisabb képet kap­ták. Ha jól érezték magukat, a város szívesen látja őket to­vábbi ismerkedésre. — g. — F tikász Györgyi Technika és művészet A technikai fejlődés pers­pektívái mind sürgetőbben vetik fel a technika és mű­vészet viszonyának, a hagyo­mányos művészetek. Illetve a technicizmus szellemében ke­letkezett „új esztétika” létjo­gosultságának kérdését. Fu- kász György tanulmányában a kérdés gyökereihez viszo­nyulva kísérli meg kibontani a problémakört. Megvizsgálja a technika és művészet alap­vonásainak összefüggését, is­merteti az esztétikai techni­cizmus lényegét, főbb formáit, bírálva azt a koncepciót, amely akadályozza a techni­kai valóságnak a művészet szempontjából történő helves értelmezését. Jellemzi a tech­nikai haladást, elemzi a tech­nika és művészet fogalmi ösz- szevetésére tett kísérleteket. A technika művészetre gya­korolt hatásának főbb jellem­zőit összefoglalva kimutatja, hogy a technika a művészet j fi vár a válik, barátja, s nem ellensége. Foglalkozik a tech­nikának az új művészetek ki­alakulásában játszott szere­pével (filmművészet létrejöt­te. fejlődése), valamint a to­vábbi lehetőségekkel (például a zeneművészet perspektívái). Utal a népművelésnek a tech­nikai neveléssel kapcsolatos feladataira is. KOZMOSZ. Zágoni Ferenc: Emberek, utak, sorsok. Portrék. G. Szabó Judit: Bezzeg a más gyereke! Humoreszkek. Galaktika. Tudományos­fantasztikus antológia 8. Penákel Judit: Májustól májusig. Kisregény és elbe­szélések. Földes Pál: így kezdődött. (Az európai népek antifasisz­ta harca 1936—1941.) TANKÖNYVKIADÓ. Borsos Margit—Kőrössy Ilona—Vári Dezsőné: Vaká­ció. Szórakozás, rejtvény, já­ték, általános, iskolásoknak. Harsányi István: A tanulók megismerése. (Elméleti és gyakorlati útmutató osztály­főnököknek. Lengyel Dénes: Irodalmi kirándulások. Ligetiné, Verebély Anna: Az esztétikum felfedezésének utjai. (Korszerű nevelés.) Závodszky Ferenc: Svéd társalgási zsebkönyv. (Tanul­junk nyelveket! sorozat) Bergmann Erzsébet—Blu­menfeld Gyuláné: Pszicholó­gia az iskolában. (Pszicholó­gianevelőknek sorozat.) A barátság hídja. Orosz nyelvi segédkönyv orosz nyelvtanároknak. 5. kiadás. ZENEMŰKIADÓ. Franz Werfel: Az opera regénye. (Zenei életregények sorozat.) Darvas Gábor: A zene ana­tómiája. Kármán György: Vioiin­kulcs a képernyőn. A hét zeneműve. 1974/3. (A Magyar Rádió azonos című műsorsorozatának anyaga.) CORVINA KÖNYVKIADÓ. André Salmon: Modiglia­ni szenvedélyes élete. Entz Géza: Gótikus építé­szet Magyarországon. Gaston Diehl: Vasarely (Képzőművészeti album.) Kinyitott a könyvtár Öí iskolában, kísérleti jellegei A vakáció derekán tartunk, eltelt a szünidő első fele. A szülők és a diákok talán nem is tudják, hogy sok pedagógus számára csak néhány napja kezdődött a pihenés, ugyanis most fejeződtek be a tovább­képzési tanfolyamok. Nem volt könnyű ez az év, sok változást, új feladatokat hozott. Mint a tanévzáró érte- xezleteken elmondták: a kö­vetkező oktatási évben új do­kumentumok, jelentősebb mó­dosítások nem lesznek, mégis, az eddigi eredmények megszi­lárdítása, a továbblépés lehe­tőségének megteremtése nem lesz könnyű. Talán soha nem volt ilyen fontos, hogy jól szervezett, hatékony, magas színvonalú továbbképzéssel se­gítsenek a nevelőknek ebben a munkában. — Hogyan vélekedik az el­múlt oktatási évről? — ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Boros Sándornét. a Tovább­képzési Kabinet vezetőjét. — Alapvető célunk az volt, hogy az oktatás és a nevelés korszerűsítését, az alkotó pe­dagógiai munka kibontakozta­tását segítsük. Ennek érdeké­ben változatos továbbképzési formákat igyekeztünk biztosí­tani, minél több fórumot te­remteni a problémák megvita­tására. Az ideológiai tovább­képzés, a szaktárgyi tanácsko­zások, a módszertani munka- közösségek, a komplex gya­korlati szemináriumok, a ta­vaszi pedagógiai napok, a nyá­ri tanfolyamok programjait sorolnám ide. Mindezek a köz­oktatás-politikai határozatnak megfelelően a pedagógiai fel­adatok színvonalasabb ellátá­sához nyújtottak inspirációt. — Az említettek közül ön szerint melyek voltak a legsi­keresebbek? — Nagyon fontosnak tartot­tuk a komplex gyakorlati sze­mináriumok szervezését, te­matikájának összeállítását. Négy első és egy második év­folyamos széni.,’árium műkö­dött matematikából, oroszból, élővilágból és testnevelésből. Éppen komplex jellegük kö­vetkeztében és az egri Ho SÍ Minh Tanárképző Főiskola se­gítségének köszönhetően ezek a tanfolyamok eredményesek és a pedagógusok körében népszerűek voltak. Hasonló vélemény alakult ki a X. Nóg- rád megyei pedagógiai napok­ról is: a jubileumhoz méltó, magas színvonalú, hasznos és érdekes rendezvénysorozatot sikerült szervezni. — Jól állították össze szakfelügyelőink a aza.km.ai- módszertani munkaközösségek programját: a központi Irány­elveket és a helyi feladatokat' egyaránt figyelembe vették. Nem volt szerencsés részünk­ről, hogy a továbbképzési na­pok délutánjára Ideológiai és pedagógiai-pszichológiai elő­adásokat tettünk. Ezt más for­mában keli megoldani. — Hogyan tervezik? — A különböző továbbkép­zési formákon belül — hozzá­véve a marxista—leninista es­ti egyetemet is — megyénk 2200 pedagógusa közül csupán 350 nevelő tanul. Ezért az 1974/75-ös tanévtől pedagógu­saink egy része, mintegy 700 fő a pártoktatás keretén belül működő tömegpolitikai tanfo­lyamokon vesz részt. Kulturá­lis, világnézeti, etikai problé­mákat, a nemzetközi élet, a gazdaságpolitika kérdéseit vi­tatják meg. — Az elmúlt tanévben több iskolában folytak alsó tagoza­tos kísérletek: tantárgycsopor- tos oktatás a 3—4. osztályban, automatikus továbbhaladás az 1. osztályból, egész napos ok­tatás. ősszel bővül e ezek kö­re? — Igen, a következő tanév­től öt iskola (két balassagyar­mati, két salgótarjáni és egy szécsényi) 1. és 5. osztályában kísérleti jelleggel megkezdő­dik a matematika ideiglenes tanterv szerinti oktatása, Nyári továbbképzési rendez­vényeink között központi he­lyet foglalt el az erre való előkészítés. Június végén 105 első osztályos nevelőnk vett részt Esztergomban egyhetes tanfolyamon, 14 matematika szakos tanárunk pedig Eger­ben háromnapos továbbképzé­sen. A bázisiskolákhoz kap­csolódva az 1974/75-ös tanév­ben 60 matematika szakos ta­nárt készítünk fel az új ma­tematika tanterv bevezetésére. Nagyon fontos, hogy a peda­gógusok a gyakorlatban, óra- látogatások segítségével is megismerjék az új módszere­ket. Ezzel is alapvető célunk megvalósításához jutunk köze­lebb: a továbbképzésekkel az önképzés igényét szeretnénk felkelteni, az alkotó pedagó­giai munka örömébe belekós­toltatni ! G. K. M. Táboroznak a szakmunkástanulók A nagybátonyi 209. számú Zsinkó Vilmos Szakmunkás- képző Intézet száz tanulója utazik ma Hevesre, ahol tíz­napos táborozáson vesznek részit. Hantos Sándor igazga­tó és Sásdi Dezső, tábor­vezető elmondta, hogy a tíz napra gazdag programot ál­lítottak össze a leendő szak­munkásoknak. A fürdés mellett különböző sport - és kultúrrendezvénye- ken vesznek részt. Az intézet vezetősége szín­vonalas ellátást biztosít a tanulók számára. A tíz nap alatt tanulnak, szórakoznak, nyaralnak a fiatalok, s ezután új lendülettel, friss erővel kezdhetik az új .tanévet. Végre kinyitott a könyvtár! Lehet újra könyvet kölcsö­nözni! — Hallani a megelé­gedettséget itt is. ott is Ba­lassagyarmaton. Valóban, egy hónapig: június 15-től július 15-ig zárva volt a Madách Imre Járási és Városi Könyv­tár. — Nem a nyári szünet miatt — fogad Podlipszky Ervin, a könyvtár igazgatója. — Állományrevíziót tartot­tunk. — Mit jelent ez? — Negyvenezer, kötet köny­vet leltároztunk, illetve vet­tünk kézbe. és alaposan szemügyre. Nagyon sok el­használódott. „salátára” olva­sott könyvet raktunk félre, vontunk ki az olvasói forga­lomból. Az idei költözésünk előtti helyen nem volt megfe­lelő raktározási lehetőségünk, már ott sok értékes könyv indult romlásnak. A folyosón valóban hosszú sor kiselejte­zett könyv állt. Majdnem olyan hosszú sorban, mint a gyermek olvasóké volt a meg­nyitás napján — mondja Nagy Zsolt Csabáné. — Mi. felnőttek is nagyon vártuk már a nyitást. — Tudjuk — mondják egy­szerre nagy meggyőződéssel Hegedűs István igazgatóhe­lyettes, és Ricsei Anna könyv­táros. — Éreztük a felelőssé­get, hiszen az 1973-as évi ol­vasólétszámot a 2400-at. az idén már az első fél évben majdnem elértük. Több mint kétezer olvasónkért siettünk valamennyien — vallották Lorbert Antalné. Leszák Pál- né. Piatrik Sándomé és Balogh Zsuzsa, Szabó Erika gyermekkönyvtáro­sok. A nagy válogatás és rendcsinálás után megint bőséges könyvválasztékkal várnak minden régi és új ol­vasót. Az ízlésesen berende­zett olvasóteremben csakúgy, mint a szabad polcok között. A friss sajtótermékek tárló­ja. az átrendezett kézikönyv­tár hívogatólag integet felém is... Ha lett volna a sok­féle könyv között egy vendég­könyv, szívesen elkértem vol­na. hogy beírjam: Nagyszerű munkát végeztek. Jó ebbe a könyvtárba újra belépni, mert a könyv is „élet” és él, mint az ember — ígv él: emberben könyv és a könyv­ben az ember. Elekes Éva 4 NÓGRÁD — 1974. július 20., szombat Mai tévéajánlatunk 21.05: KRISZTINA KIRÁLYNŐ: Amerikai film. a televízió Greta Garbo életművét bemutató, most induló sorozatának darabja. A világhírű színésznő 1905-ben szüle­tett. Áruházi eladó, majd fotómo­dell volt, míg M. Stiller rendező fel nem fedezte. Első filmszere­pét 1922-ben, 17 éves korában ját­szotta. A siker hamar nyomába szegődött, s Berlinben már Ásta Nielsen-nek, a némafilm-korszak nagy sztárjának partnereként ját­szott. 1925-től Hollywoodban fil­mezett. Greta Garbo páratlan ké­pességű kivételes egyéniségű mű­vész volt, s ez filmjeiből ma is ki­tűnik, jóllehet, a művészi felfogás sokat változott az eltelt évtizedek alatt. Garbo saját mága választotta meg szerepeit, s ebben igen igé­nyesnek bizonyult. Karenina An­na vagy Gautier Margit alakítása filmtörténeti jelentőségű esemény volt. 1941-ben, 36 éves korában — a Kétarcú asszony című filmjének sikertelensége miatt — visszavo­nult a filmezéstől. 27 filmben sze­repelt, s életművéért 1955-ben tisz­teletbeli Oscar-díjat kapott. Az 1933-ban készült Krisztina király­nő című filmben az akkor nép­szerű amerikai hősszerelmes, John Gilbert partnereként láthatjuk. tyáiás olasz módra Irta: A. Davidovics, V. Kotyenko Tavasz. Ciprusok. Göndör felhők. Két lépésnyire a ten­ger. Könnyű, bor. Egy köztisz­teletben álló felszarvazott férj, ci kereszténydemokrata signor P. villájában üldögé­lünk. A beszélgetés szinte magá­tól terelődik a szerelemre és a válásra. Megkérdeztem a házigazdától: — Jobban él a kedves fele­ségével, mint azelőtt? — Ügy élünk, mint a kutya és a macska — válaszolta. A mi családunk gyakorlatilag már a házasságkötés előtt széthullott. A feleségem: po- kolfajzat. Valóságos f úria. Ször­nyeteg, botrányokozó, hiszté- rika, pletykafészek, divatbo­lond — valamennyi bűn tár­háza. Már a mézeshetetnk alatt kis híján megőrjített. Olyan szenvedélyesen gyűlö­löm, ahogyan Petrarca szeret­te Laurát. — Ha a dolog így áll, mi­ért nem bontja fel a házassá­gát? Hiszen most, a népszava­zás után, egyszerűbb lett. A választók 60 százaléka a vá­lást megengedő 1970. évi tör­vény mellett foglalt állást. — Éppen ez a törvény aka­dályoz a válásban. — Paradoxon? — Cseppet sem. Pártfegye­lem. Hogyan bonthatom fel a házasságomat, ha a keresz­ténydemokrata párt, más jobboldali erőkkel együtt, vál­tozatlanul az 1970. évi törvény ellen foglal állást? Ez árulás lenne részemről. Nem elválni annyi, mint a baloldali erők kezére Játszani! Ebben a pillanatban kiron­tott a verandára signora P. Üdvözlés helyett férje fejére borított egy lábas spagettit és még jó étvágyat sem kívánt. Nyilván ez volt a családi je­lenet hagyományos nyitánya. — Te szemét — kiáltotta a fér), szája szélét nyalogatva. Még főzni sem tudsz! A te makarónid olvan. akár a me­télt tészta. Elválok. Azonnal elválok! De nyomban szájára szo­rította mindkét kezét és mo­solyt erőltetett arcára. — Jól tudom, drágám, ez csak tréfa volt részedről. Most is eredeti voltál, mint mindig. Megszólalt a telefon. Egy jó­akaró izgalmas hírt közölt a házigazdával: felesége meg­csalja signor C-vel. Ki az a C? kérdeztem a felszarvazott férjtől. — Isme­ri?, — Nem. Sem a külseje, sem az életkora, sem a pozíciója nem érdekel. Csak egyvalamit akarok tudni: hogy ez a tény hogyan jelentkezik a máius 12-i népszavazás fényében. Ki­nek a kezére játszik a poli­tikai harcban, ügy vélem, ez a válás híveinek provokációja. Arra akarnak kényszeríteni, hogy bontsam fel a házasságo­mat. de ebből nem esznek. Az asszony ezután hozzá- vágta a vasalót, végigkarmolla az arcát a hosszú körmeivel, amelyeket külön e célra nö­vesztett meg, és úgy meghúz­ta a nyakkendőjét, mintha hurkot akarna összeszorítani a férje nyakán. Végezetül leön­tötte forró vízzel, aztán el­tűnt, kis híján elkésett a ran­devúról. — Holnap folytatjuk. Csao I — kiáltotta búcsúzóul. — Csak aztán nehogy a vá­lás híveivel csal) meg! — ki­áltotta utána a férj. — Ne felejtsd, a férjed hűséges ke­reszténydemokrata l Könyvexport Az azerbajdzsánl irodalom klasszikusainak összes mű­veit nagy példányszámban indították útnak Iránba. Ko­reába. a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságba. Azer­bajdzsán 49 országgal bonyo­lít le könyvcserét. Külföldön nagy népszerűséget élveznek a mai azerbajdzsánl írók művei, a tudományos kiadvá­nyok, a fotóalbumok. A kül­földi cégek megrendelései alapján a köztársaság kiadói ebben az évben megnövelték az arab. perzsa és a francia nyelven megjelent művészi és tankönyvek kiadását. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom