Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

Ilözgazdctsági kislexikon rF 1 rr* r termelői ar fogyasztói ár Az anyagodnak, termékek- lést r/'k, árúknak két óra van, kedvezmények í' ’■ egyik a termelés, a másik tei-melői árat a ogyasztas körében érvénye költségeknél A termelő tevékenységet állapítottuk ' gző vállalatok úgynevezett mogatások t -melói áron vásárolják és matosan, i ékesítik a javakat, ame- 1 ek — amennyiben fogyasz- lása t si célokat szolgálnak — a rűen 1 ^kereskedelemben fogyasz- évben tói áron vásárolhatók meg. A termelői ár összetevői: a t Ijes önköltség + vállalati r. ereség. A teljes önköltség e iyes esetekben, amikor a árkiegészítések és egyéb hez viszonyítva — alig né- révén — a hány százalékos, mert az ál- a ráfordítási lám, ugyancsak gazdaságpoli- alacsonyabban tlkai okokból, az alapvető fo- Ezek a tá- gyasztási cikkek jelentős ré- évről évre folya- szét a termelői árnál alacso- a közelmúltban nyabb összegért hozza forga- drágu- lomba. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett fogyasztói árki­meg. pedig a tökésimport következtében ugrássze- emelkedtek. Ebben az egészítés. csupán a dotáció, a 1974-ben összegszerűen: a költségvetésnek termelési árkiegészítés és az mintegy 27,5 milliárd forint importárak támogatása kb. bevétele lesz a forgalmi adóból, 30—40 milliárd forintot tesz egyidejűleg mintegy 25 mii­ki. Ez az összeg az állam- liárd forint fogyasztói árki egészítést folyósít. t rmék csaknem kizárólag ha- kieaészités_árbevétel zul alapanyagokból készül, » Kiegészítés arDevetei. kasszában kiadás, a vállalat toknál — a dotáció és az ár- összeg nem tartalmazza amely- import ártámogatást — t rmelés hazai ráfordításai“ 5£ létre>ön a válUlatl nyere’ a te™?LőváÍ^fí>k) v.’szl figyelembe, más esetek­ben .viszont — amikor az tít J„*t ___-_______3 1« Oc»(á í£Jl KXÍ Cl ivg/aouwwi V* k ért, szolgáltatásokért fize­tett összeg. Ez anyag külföldről származik — az import költségeit. Ha ; : előállítás teljes önköltsége, bármilyen okból — pl. az import drágább lett — nö­e Ívben — a termelői árban is 1 "ejezésre kell jutnia, mert (Ez az az ezt kapják ség. —, holott annak is szerepe A fogyasztói ár a — lakos- van a fogyasztói árszínt ala- ság által a fogyasztási cikke- kulásában.) A termelői ár kizárólag a elvben — termelővállalatok közötti termelői árat, kapcsolatokban, forgalomban érvényesül; a fogyasztói ár a lakosság vásárlásai- (Mellesleg a közületek működtetésének költsé- is fogyasztói áron vásárok a béreket, a bolthálózat nak.) A két ár közül a terme­a forgalmi adót és a kereske lem gélt. tasági eIöméseTkoriÍntálááaZ* fenntartásának, ’ fejlesztésé- 161 árnak van meghatározó nek kiadásait, az árúk szállí- szerepe, mert végső soron at­Gazdaságpolitikai okokból tási, raktározási költségeit.) tói függ a fogyasztói ár, már 1968-ban sem érvényesí- A fogyasztói ár minden or- amely társadalmi megfonto- tettük teljes mértekben azt az szágban magasabb a termelő lásból egyes esetekben alacso­árképzési elvet, hogy a ter­melői árat a tényleges ráfor­áraknál, részben a forgalmi nyabb lehet a termelői árnál, adó, részben a kiskereskedel- de ennek ára van, amelyet a Mai kommentárunk ciitás 4- vállalati nyereség mi árrés miatt. Nálunk a for- költségvetésnek, végső soron alkotja. Számos iparágban és galmi adó — a teljes kiske- a társadalomnak kell megfi- vállalatnál — dotációk, terme- reskedelmi forgalom összegé- zetnje, folyósítania. Adria távvezetéktől a iiguitfclepekig A nógrádi szénbányák föld- hatom, hogy munkánk folya- kérte, hogy Vácott egy építen- tani mérések irodája az idén matossága hosszabb időre biz- dó 48 lakásos épület talaj- már 21,5 milliós árbevételi tosított. mechanikai vizsgálatait végez­tervet szabtak meg. Vajon, — Hányán tartoznak az iro- zük el. Már hozzá is fogtak a hogy sikerül valóra váltani? da létszámához? munkához. Erről érdeklődtünk Bazsalya _ Csaknem kétszáz ember — Az iroda zavartalan Gyulától, az iroda vezető jé- dolgozik nálunk. Természete- munkájához bizonyára jó tol. sen a vállalat mérnökségi és technikai felszereltségre van — Az első fél évben már geológiai szolgálatát is mi lát- szükség. Korábban sok panasz 12,5 milliós árbevételt értünk juk ej. Minden ilyen kérdés a volt erre- Történt-e valami el, és a kongresszusi felaján- m, hatáskörünkbe tartozik, változás? lásunkban szereplő évi mint- a már elmondottakon kívül ~ Mar megkezdtük az el­egy félmilliós eredményterv közvetlen megyei Igényeket is használódott technikai beren­túlteljesítését év végéig biz- kielégítünk. Ez elsősorban a dezések kicserélését.. Legutóbb tosítani tudjuk — válaszolta földtani talajmechanikai labo- például két új terepjáró gép­az irodavezető, majd a kö- ratóriumunk munkájára vo- kocsit kaptunk. Remélem, vetkezővel folytatta: natkozik. Főleg a beruházások hogy most mÁr folyamatosan — Ha nem is legnagyobb, előkészítéséhez szükséges ta- történik a jövőben és az igé­dé egyik igen rangos munkánk lajmechanikai vizsgálatokat nyéknek megfelelően fel tu­az Adria kőolajvezeték ma- végezzük el és szakvélemé- dunk készülni a feladatok va­gyarországi 200 kilométeres nyékét készítünk. A laborató- lóra váltására — mondta be­í zakaszának a kitűzési mun- rium dolgozói számára bőven fejezésül Bazsalya^ Gyula, a háj a. Mi kaptuk a megbíza- akad munka. Legutóbb példá- földtani és földmérési iroda 1 ist, tekintettel arra, hogy már ui a Nógrád megyei Állami vezetője. korábban igen jelentős ta- Építőipari Vállalat soron kívül B. J, j'asztalatoKat szereztünk a Testvériség szovjet—magyar gáztávvezeték, a Barátság kő- olajvezeték, és a szovjet— magyar etilén távvezeték ki­tűzési munkálatainál. Ezenkí- \ ül az országos földgáz és olaj távvezeték-hálózat je­lentős részénél is mi végeztük a kitűzési munkálatokat. Még­is úgy éreztük, hogy az Adria kőolajvezeték létesítésében va­ló közreműködés megtisztelte­tés számunkra. Az első száz­kilométeres szakasz kitűzési munkálatait, határidő előtt, már április végére elvégez- i ük. Ez Százhalombatta és Bedegkér között terül el. Itt k ellett térképről a terepet végigjárni, és a távvezeték nyomvonalát kijelölni. Abucz- ki János bányatechnikus ve­zetésével egy tíztagú brigád ■végezte el ezt a munkát. A második szakasz, vagyis Be­degkér és az országhatár között most folyik a kitűzés, amit ugyancsak határ­idő előtt, augusztus végére befejezünk. — Ezenkívül még milyen munkálatokat végeznek? — A börzsönyi térképező geológiai fúrásokat az idén befejezzük. Fúróegységeink munkája nyomán kerülhet a geológiai térképekre a Bör­zsöny alatt levő érc- és ásvány­vagyon. Egyébként a fúró- réstleg jövő évi feladata már kapcsolódik a megváltozott energiahelyzethez. Előtérbe kerül a mi munkánkban is a szén- és a lignitkutatás, öt íúróegységünk dolgozik. A tárgyalások szerint a Cserhát­aljai lignitmezők és a Sajő- mezei barnakőszén-területek kutatása lesz a legfontosabb feladatunk. Amint említettem, a tárgyalások folynak, vagyis a jövő évi munkánk előkészí­tését már megkezdtük. Mond­Űj „hadrendben a kábelgyár* KISZ-esek Űj „hadrendbe” alakult a balassagyarmati kábelgyár fia­talsága. Az átrendeződés júli­us 2-án, a KlSZ-csúcsvezető- ség megválasztásával fejező­dött be. Nem egyszerűen formai vál­tozásokról van szó, ezek a lé­nyeges, tartalmi változások­nak csak kísérőjelenségei. A július 2-án befejeződött átren­deződésről beszélgettünk Fáb- ri Sándorral, az új csúcsveze­tőség titkárával. — Mi a változások lényege? — Korábban a 127 KISZ-ta- gunk egyetlen szervezethez tartozott. Valóságos mammut- szervezet volt, kevés ilyen akadt a megyében. Csakhogy egyre több bajjal járt a ha­talmas létszám. Szinte lehetet­lenné vált átfogni a fiatalokat. Különböző helyeken dolgo­zunk, egy üzemi fiatal példá­ul viszonylag ritkán találko­zik az irodában dolgozóval. Ezért lett nagyon időszerű a szervezeti felépítés módosítá­sa. — Az új „hadrend”? — Négy alapszervezetet hoztunk létre a korábbi tag­ságból. Vertikális rendszer szerint alakultak ki az új kö­zösségek. Az egyik alapszer­vezet a tmk-sokból tevődik ki, a másik a műszaki, termelési osztályon, a szállításon és a MEO-n dolgozó fiatalokból, a harmadik alapszervezetet az anyagáru-forgalom és dobgaz­dálkodás fiataljai képezik, a negyedik pedig az üzemi alap­szervezet. Egy-egy alapszerve­zetet háromfős vezetőség igazgat, kivéve az üzemit, ahol 5 tagú a vezetőség, mivel itt három műszakban dolgoz­nak a fiatalok. így a létszám Is reálisabb, egy-egy alapszer­vezethez mintegy 30 fiatal tartozik — Milyen előnyökkel Jár a KISZ-tagság átszervezése? — Mindenekelőtt azzal, hogy a kisebb közösségeket már könnyebb lesz átfogni. A régi felépítés egyik gyenge pontja az volt, hogy a héttagú veze­tőség egyszerűen képtelen volt figyelemmel kísérni a gyárhoz újonnan érkezett fiatalokat, azok gondjait. Az új alapszer­vezeteknek megvan erre a le­hetőségük, és kötelességük is lesz, hogy törődjenek az újon­nan belépőkkel. Ez már egy­ben azt is jelenti, hogy na­megoldani ezt egy csaknem 130 tagú szervezetnél. Így vi­szont mindenki vállalhatott feladatot. Az at^pszervezeli gazdaságvezetők külön karto­non vezetik, hogy ki milyen feladatot vállalt. Ez lesz az egyik kiindulási alap akkor, amikor a tagok és persze a vezetők „megméretésére” ke­rül sor. Az Ipoly Bútorgyárral közösen jutalomutat szervez­tünk a Szovjetunióba, négv KISZ-es vehet rajta részt a gyárból. A kiválasztásnál is egyszerűbb volt a dolgunk. Minden alapszervezet egy-egy fiatalt javasolt. így azok in­dulhatnak az útra, akik való­ban a legjobban megérdemlik. Ugyanígy történik a kivá­lasztás a szegedi útra is. Nyár gyobb lépteikkel haladhatunk végén szervezzük ezt, találko- -i _ i ..m- » zunk a Kábelművek szegedi gyárának fiataljaival, közös sportversenyt rendezünk, és megnézzük a szabadtéri játé­kok egy előadását. És még valami, ami arra utal, hogy az átrendeződés nö­velte a kezdeményezőkészsé­get is. Igaz, még csak terv, de — mivel megvalósítását sem­mi sem gátolja — ide kíván­kozik: versenyt szeretne indí­tani a csúcsvezetőség a négy alapszervezet között. Külön pontrendszert dolgoznának ki rá, amelyben a társadalmi munkától kezdve a véradásig, a tömegsporttól a kulturális rendezvényeikig, KlSZ-okta- tásig minden egyes megmoz­dulást értékelnének. Ha csak az eddigi rövid időt és a terveket nézzük, már ak­kor is jogos a megállapítás: az átszervezés megérte. Az új „hadrend” még sokat hozhat a kábelgyári KISZ-esek kony­hájára! előre a tagfelvétel útján. A tényékhez tartozik, hogy meg­lehetősen nagy a fluktuáció a gyárnál. Feladatunknak te­kintjük, hogy segítsünk a gyárnak a helyhez kötődés ér­zésének kialakításában. A ki­sebb közösségekkel, az isme­retség szorosabb szálaival bi­zonyára ez is könnyebb lesz. A másik nagy gondunk, hogy sok a vidékről, faluról bejáró fiatal, aki munkaidő eltelté­vel rohan a vonathoz, busz­hoz, nem vesz részt a szabad­idős programokban, ök még csak elindultak a munkássá válás útján, de szükségük van a fiatal közösségek támogatá­sára ahhoz, hogy végigjárják ezt az utat. — Az első kedvező tálatok? tapasz ­— Az akcióprogram elfoga­dásakor már érvényesítettük az egyéni megbízatásrend­szert. Elképzelni is nehezen tudom, hogyan tudtuk volna ■^7-----------------------------------------------­Sz. M. Kátai Mihály kiállítása ‘'Öv A Képcsarnok szegedi be ata- tótermében július 18-án Kát j Mi­hály képzőművész tűzzománc ké­peiből nyit kiállítást Szelesi Zol­tán művészettörténész. A karcagi születésű művész így vall önma­gáról: „Szeretem hagyománya­inkat. szépművészeti anyanyel­vűnket; Ismeretét közvetlenül szívtam magamtap, kikerülve a néprajztudomány görbe tükreit és metszöollóit. A képzőművészek rövid életű korszakai, az úgyne­vezett nagy stílusok mögött, alatt és után ott élt és él elmúlha- tatlanu) az az ősi és egyetemes emberi kultúra, amit a népművé­szet őrzött meg számunkra»*. A kiállítás július 31-ig — vasárnap kivételével — naponta megtekint­hető. Tó jövedelem Összerakott forintok Egy-két héten belül — hivatalos megfo­galmazás szerint — koordinációs értekezlet­re, de inkább baráti, kötetlen beszélgetésre hívják össze a Pásztói nagyközségi Tanács vezetői az üzemek, vállalatok, társadalmi szervek képviselőit. Sok mindenről szó esik ezen az összejöve­telen. A tanács munkájáról, a község fejlő­déséről, a lakásépítkezésekről, az ellátásról, útépítésről. A legfontosabb azonban minden bizonnyal a százszemélyes óvoda lesz. Nagy gondja Pásztónak az óvodai elhe­lyezés. Nagy József tanácselnök csöppet sem derült kedvvel mondta el, hogy tavaly is legalább száz gyereket kellett elutasítani hely hiányában. Sajnos, az idén is hasonló lesz a helyzet. Ezért van szükség mielőbbi gyors össze­fogásra, közös munkára, az összerakott fo­rintokra. Mert hiába oldották meg az asszonyok-lá- nyok munkába állítását Pásztón, hiába várják őket a munkahelyek. Ha a gyerekeket nem tudják elhelyezni, az ádesanyák többsége nem vállalhat munkát. A tények adottak. Mielőbb új óvodára van szüksége a nagyközségnek. Legkevesebb öt­millióba kerül az építkezés. Ennyi pénze a tanácsnak nincs. Mi ilyenkor a teendő? Nap­jainkban természetes a válasz. Közös ösz- szefogással, együttes munkával kell megte­remteni a lehetőségeket. A legfontosabbról, a gyerekekről van szó. Nem tétlenkedtek eddig sem Pásztón. A népfront és a tanács megszervezte az Egy napot a százszemélyes óvodáért mozgalmat, amely jó fogadtatásra, megértésre talált. Még olyan idős emberek is hozzájárultak harminc-negyven, vagy ötven forinttal az óvoda építéséhez, akiknek már az unokájuk is kinőtt az óvodás korból... ■ A legtöbbet talán az üzemek tették. A Mátraaljai Állami Gazdasag ötvenezer fo­rintot, a Budapest-Vidéki Postaigazgatóság százötvenezret, a Váci Kötöttárugyár kétszáz­ezer forintot utalt át már eddig. Emellett a kötöttárugyár azt is vállalta, hogy hozzájá­rul az óvoda fenntartásához. Minden gye­rek után — természetesen saját dolgozóik gyermekeiről van szó — háromezer forintot fizetnek.De nem zárkóznak el más vál­lalatok vagy üzemek sem. Az összerakott forintokból eddig két és fél millió gyűlt össze. Sokan adták egynapi munkabérüket, amely kétszázezer forinttal gyarapította az óvodára szánt pénzt. Készülnek a tervek Is. A Nógrád megyei Tervező Vállalat szeptember 30-ra ígérte a határidőt. Viszont a tanács azt szeretné, ha ezt a dátumot némiképp előbbre tudnák hoz­ni a tervezők. Így előbb megkezdhetnék az építkezéssel járó tárgyalásokat. A helyet, ahova az új óvoda kerül, már kijelölték. Az új lakótelepen, a szép házak közé kerül. Oda, ahol a legtöbb a fiatal házas és gye­rek. A kivitelező a tárgyalások eredményétől függően a Tanácsi Építőipari Vállalat, vagy a tanács költségvetési üzeme. Ha minden jól megy, jövő évben szeret­nék át is adni. Addig persze még millió ne­hézséggel, gonddal kell megküzdeniük a pásztóiaknak. De a vállalatokkal való együtt­működésben még nagyon sok a kihasználat­lan lehetőség. A tanács csak úgy tud meg­birkózni a feladatokkal, ha mindenki egy­formán közügynek tekinti az építkezést, az óvoda mielőbbi átadását. Ezért van szükség arra a bizonyos baráti beszélgetésre. — csata! — Jól jövedelmezett az közös gazdaság földjei! tok bogyós gyümölcsöt Az ízletes szemeket a f. fürge kézzel naponta 20; n a málna Magyarnándorban, a Vlintegy hetven holdon termesztet- Mikszáth Termelőszövetkezetben, i apraja-nagyja szedte. A diákok, -250 forintot is kerestek NÖCRÁD — 1974. július 17., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom