Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

Ujjé, a vízben nagyszerű Vakációzó gyerekek a balassagyarmati strandon.- kj ­Jogi kérdésekre válaszolunk AZ ÉV VÉGI RÉSZESEDÉSRE JOGOSULTSÁG SZABÁLYAIRÓL L. György salgótarjáni olvasónk 1974. első negyedévé- ben többedmagával más vállalathoz került dolgozni. Volt vállalatuk az év végi részesedés kifizetésekor, véleményük szerint nem olyan mértékű részesedést fizetett részükre, mint a vállalatnál maradt dolgozók részére. Ez irányú pa­naszukat — különböző paragrafusokra hivatkozással mind a vállalat, mind a munkaügyi döntőbizottság elutasította. Ho­gyan intézkedik ügyükben a jogszabály, kérdezi levelében? Olvasónk kérdésére adható jogszabályismertetésünk ügyük kedvező elintézését kevésbé segíti. A 7/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet ugyanis a részesedési alap képzé­sének és felhasználásának csupán általános szabályait, feltételeit határozza meg. a kr ikrét szabályozást a vállalat kollektív szerződésnek hatáskörébe utalja. A 18. § (1.) és (2.) bekezdésében ezt a szabályt külön kimondja. A kollektív szerződésben kell meghatározni a felhasználható részesedési alap felosztásának feltételeit, a közvetlen anya­gi ösztönzés, a meghatározott rendeltetésű pénzbeni jutta­tások, és a nem pénzbeni részesedés fedezetét szolgáló ré­szekre való felosztást, illetőleg ezek nagyságától függő változásait. A 19. § szerint a részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzés címén: prémium, jutalom, nyereségprémium es nyereségjutalom, valamint év végi részesedés fizethető. Az év végi részesedés tekintetében a 25. § rendelkezik, mely sze­rint a dolgozó részére járó év végi részesedést a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint a munkabére, és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejére tekintettel kell megállapítani. Az így megállapított összegen felül a dolgozó kiemelkedő munkájára és példamutató magatar­tására tekintettel az egység vezetője a részére biztosított keretből kiegészítést adhat. Ezen keretszabályokból is egyértelműnek kell elfogad­ni, hogy az egyes dolgozók részére kifizetett összeg több címet is magában foglalhat, de egyértelmű az is, (hogy a kifizetés feltételeit konkrétan nem a jogszabály, hanem a kollektív szerződés tartalmazza. Ahhoz tehát, hogy a vál­lalati munkaügyi döntőbizottság határozatát eredménye­sen támadhassák a munkaügyi bíróság előtt, alaposan meg kell ismerniük volt vállalatuk kollektív szerződésének ide vonatkozó szabályait. AZ EBTARTÁS SZABÁLYAI BALASSAGYARMATON G. Ferencné és V. Béláné balassagyarmati olvasónk kérdezik, milyen szabályok rendezik Balassagyarmaton az ebtartás feltételeit? ' Az egészségügyi, valamint több minisztérium együttes rendeletéi általában előírják azokat a feltételeket, amelyek betartása szükséges ahhoz, hogy településeken belül ál­latok, ezen belül ebek tarthatók! Ezen rendeletek szabá­lyait figyelembe véve a városi tanács határozza meg konk­rétan a város területén való állattartás szabályait. Balas­sagyarmat város Tanácsa ezeket a szabályokat az 1974. május 31-én hatályba lépett 1/1974. (II. 26.) számú ta­nácsrendeletében rögzítette, amely tájékozódásunk szerint hosszabb ideig hirdetőoszlopokon is ki volt függesztve. E szabályrendelet értelmében udvarral és kerttel nem rendelkező épületben, valamint többszintes lakóépületben, annak udvarában, kertjében, előír ‘Tétjén—ebet tartani ti­los. A tilalom nem. vonatkozik 1 oszintes családi házak­ra, továbbá jelző, vagy vezető kt ákra. Kimondja a ta­nácsrendelet azt is, hogy a tiltó fendelkezésekkel ellenté­tesen meglevő kutyatartás fennt; íató, ha az összes ér­dekelt lakók ehhez írásban hozzáj álnak. Dr. J. S. 71 é f a Egy férj panaszkodik a ba­rátjának: — Olyan rossz magányosan öregedni... — Hogyhogy? — A feleségemnek tíz éve volt az utolsó születésnapja. A Jelenkor július—augusztusi száma Gazdag és változatos tarta­lommal, dupla terjedelemben jelent meg a Pécsett szer­kesztett irodalmi és művé­szeti folyóirat nyári száma. A szám élén Bertha Bulcsú új regényének részlete kapott helyet. A szépprózai írások során Czele György. Her­nádi Gyula, Kampis Péter és Mészöly Miklós elbeszélését olvashatjuk. Figyelmet érde­mel Tüskés Tibor: Nagyváros születik című munkájának a pécsi üzemekről és munká­sokról szóló fejezete, vala­mint Thiery Árpád: Emberek, sorsok... című riportja. A lírai rovatban többek között Bertók László, Fodor András, Galambosi László, Károlyi Amy, Kis Dénes, Ma- kay Ida és Weöres Sándor költeményeit találjuk. A művészeti rovat élén ösz- szeállítással köszönti a folyó­irat, Martyn Ferenc festőmű­vészt 75. születésnapja alkal­mából. Az összeállításban Bárdosi Németh János és Csorba Győző versét, továbbá Hárs Éva tanulmányát olvas­hatjuk. Ismét jelentkezik az új számban Miklós Pál képző- művészeti krónikája, jelentős fővárosi kiállításokról számol be. A színházi írások sorában Taxner Ernő, a budapesti színházak új magyar bemuta­tóit, Futaky Hajna az újabb pécsi prózai bemutatókat. Wallinger Endre a kaposvári bemutatókat, Peterdi Nagy László pedig a veszprémi színház Kőműves Kelemen előadását elemzi, ismerteti. Az irodalmi tanulmányok közül kiemelkedik Vasy Gé­za írása, Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét című regényé­ről. A szám gazdag illusztrációs anyaga Martyn Ferenc művé­szetéhez és a képzőművészeti krónikában tárgyalt kiállítá­sokhoz kapcsolódik. Feloldódó törülközők A kórházak, nagy középü­letek, nagyüzemek, egyete­mek mosdóiban elhelyezett hagyományos törülközők a betegségokozó csírák tenyész- helyei. Ezeken a helyeken csak a villamos ■ kézszárító, vagy az egyszerű használat után eldobható papírtörülkö­ző a higiénikus megoldás. A mosdók rendszeres ellátása tiszta papírtörülközőkkel nem jelent gondot, mert ösz- szehajtva viszonylag kis he­lyet foglalnak el. Annál több gondot okoz a használt pa­pírtörülközők rendszeres el­szállítása. Az NSZK-beli Düs­seldorfban most olyan meg­oldást dolgoztak ki, amely használat után vízben fel­oldja, és a szennyvízbe jut­tatja a papírtörülközőket. Ez alatt bedobónyílás van — a használt papírtörülköző bedobása kényszeröblítést vált ki. Különleges bűzzár akadá­lyozza meg a mosdó levegő­jének szennyezését. Elmúlt nyarak emlékei A kis terrier barátságosan riszálja megkurtított farkát. Mondják, nem harapós. Minek is kéne Magyar Sándor bácsi portájára mérges kuvasz? A fél falu bejáratos hozzá Nagy­orosziban. Túlzás lenne azt állítani, hogy Magyar Sándor különös ember. Csak nagyon sokat lá­tott. Sőt, mi több, meglátott dolgokat. — A régi aratások? Eleget volt részem benne, sötét emlék marad. Pedig akkor is azt je­lentette az aratás, hogy ke­nyér. — Cseléd voltam 13 éves ko­romtól Nagycsalomján, ahol laktunk. Négy ökröt akasztot­tak a nyakamba. Apámat 14- ben vitték el katonának. Már az idő tájt mentünk aratni anyámmal. Kaszás voltam, ő szedte a markot. Reggeltől es­tig úgy elfáradtam, hogy számtalanszor mondtam anyámnak: menjen csak haza előre, majd baktatok én is! Este 10-kor a tarló szélén ta­lált rám, aludtam. Nem bír­tam hazamenni a fáradtság­tól. És mégis mezítláb jártam decemberben is. — Hazajött apám, akkor 'költöztünk át Orosziba, a grófné birtokára. Laktunk mi Keresztes Andrisékkal — rút emlék, de mintha ma lenne — egy cselédszobában két csa­lád. Egyik felén ők, másikon a mi családunk. A cselédek asszonyai még a téglából való tűzhely lukjain is osztoztak. Az elsőn, amelyet legjobban ért a tűz, az egyik főzött egy hétig, a másik asszony a hát­són. Azután cseréltek. — A kaszásnak egy forint napszámot fizettek. Egy kiló zsír 80 fillér, a kenyér 26 fil­lér. De az fekete volt, rozske­nyér. Az egy forintért egy ki­ló szalonnát lehetett éppen venni. Vagy egy kalapot. Any- nyit ért a 10—12 órás munka. — A 30-as években a he­lyi kőbányában dolgoztam. 16 fillér órabérért. A zúzóknál. Naponta 13-an 10 óra alatt 50 köbméter követ törtünk össze. Hetven fillérért, ami bagó se volt. — 1944-ben meghalt az édesapám. Akkor én már itt laktam régen, nagy volt a családom. Ezért nem kaptam behívót. Nyolc gyereket nevel­tem fel. Ma már 24 unokánk és 3 dédunokánk van. — A földosztáskor kaptam én is földet. Mintagazda let­tem, mert szerettem nagyon a földet, s akkoriban az ara­tás is másmilyen volt már. Nem mondom, amikor 1950- ben megalakult a tsz, sajnál­tam a földemet. De hamar rájöttem a közös munka igaz­ságára. Jó ideig én voltam a tsz elnöke. És községi párt­titkár, és tanácselnök, és Ha­zafias Népfront-titkár. Aztán jöttek a fiatalabbak. Bár 74 esztendős vagyok, még ma is kijárok dolgozni a tsz-be. — A legkisebb fiamat 24 évesen tettük földbe. A többi gyerek megtalálta a helyét. Egyik lányom Horpácson, a másik Keszegen él. Van egy fiam Budapesten, és van ame­lyik itthon dolgozik. A két ki­sebb lányom a tsz-ben, a te­henészetben. Jó munkások, havonta megkeresik a 3-4 ezer forintot. Sok emlék bukkan még elő. Jók, rosszak, árnyképek. A hosszú út utolsó állomása efe a porta, teleültetve rózsával, küszöbén a kis terrierrel. A kurta farkú jószággal, aki sen­kit meg nem harapna. O. J. FIATAL házaspár albérleti szobát ke­res sürgősen. Címe­ket 22-94 telefonra kérjük! A LITKE és Vidé­ke ÁFÉSZ pályázatot hirdet tüzelő- és épí­tőanyag telepvezetői, vegyesboltvezetői, és Iparcikkbolt-vezetői munkakörök betöl­tésére. Bérezés kol­lektív szerződés sze­rint, erkölcsi bizo­nyítvány szükséges, valamint szakmunkás­bizonyítvány. Jelent­kezni írásban, vagy szóban lehet, a szö­vetkezet kereskedelmi osztályán. Csordás István kereskedelmi vezetőnél. Litke, Dó­zsa út 50/a. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Apró­hirdetések HÁROMSZOBÁS csa­ládi ház eladó. Ér­deklődni : Salgótar j án, Micsurin út 49. IM-ES Wartburg el­adó. Érdeklődni 17-12 telefonon délután 4- től. A Fővárosi Kéz­műipari Vállalat pásztói telepe fel­vesz gépi­varró­nőket benti és bedolgo­zói állományba a konfekciórészleg­be. A bőrdíszmű- részlegünkbe asz­tali dolgozókat, és tűzőnőket felve­szünk. Kereseti lehetőség 1400—1800 Ft között. Jelent­kezés Pásztó, Kéz­műipari Vállalat, Kastélykert. Előnyös feltételek mellett korszerű gépek kezelésére 16 éven felüli női dolgozókat felve­szünk és BETANÍTUNK FONÓNAK, SZÖVŐNEK, CSÉVÉLÖNEK. Felvételre kere­sünk továbbá 18 éven felüli női és férfi segédmunká­sokat. Vidékiek­nek minimális té­rítés ellenében szállást biztosí­tunk. Bővebb tá­jékoztatást levél­ben adunk. Levél­cím : Pamuttextil Művek budai gyá­ra, munkaerő-gaz­dálkodás. 1502, Bu­dapest, Postafiók: 43. BALASSAGYARMA­TON rendszerető, nyugdíjas nőnek szép, nyugodt otthont adnék egyszobás la­kásomban, takarítá­sért, gondozásért. Ba- lázsné, Széchenyi ut­ca 3. CSALÁDI ház eladó. Zagyvapálfalva, Nagy­mező út 80. Érdek­lődni naponta dél­után, Ugocsainé. A Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat központja felvesz: bizalmas munka­körbe gyakorlott gyors­és gépíró­nőt, egyéb gépírőnőket, kezdőket is. Vidé­kiek részére szál­lást biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalati központ személyzeti és ok­tatási osztályán. Cím: 2011. Buda­kalász, Szentend­rei út 1—3, sz. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) kfll- szolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, eszter­gályos, asztalos, kőműves, kovács, lemezlakatos, iv- lánghegesztő, esőszerelő, marós szakmunkásokat, to­vábbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szahad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkásoknak hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79-83. vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. t t ’ 3 6 NÓGRÁD - 1974. július 17., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom