Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

„Tiltakozunk a terror ellen, kiállunk Chile haladó népe mellett" Cselekvő szolidaritással Mérleg a chilei »»olidaritáai hétről A 7 Országos Beketanács ho- g .zn értékeli az elmúlt napok 1- ‘.nelkedő jelentőségű hazai r j" ti kai eseményét, a chilei i . jiidaritási hetet — erről l> riszté az OBT vezetőit az ITTI tudósítója. Elmondták, hogy az Orszá- p s Eáketanács és a Magyar í jiidaritási Bizottság chilei ekcióbizottsága felhívására 1" 7 úrikban átfogó méretű szo- rdaritási rendezvénysorozat 1 jjtakozott ki az utóbbi hé- tri, amely része volt a Béke- ' ''ágtanács kezdeményezésére kialakult valamennyi konti­nensen világméretű szolidari­tás1 akciónak. Elsőként — a munkásszoli­daritás harcos szellemében — (Folytatás az 1. oldalról) A Portugál Kommunista Part Központi Bizottságának Politikai Bizottsága nyilatko­zatban üdvözölte Vasco Gon- calves ezredes miniszterelnöki kinevezését. A Portugál Kommunista Párt változatlanul hajlandó részt venni koalíciós kor­mányban, és pozitívan viszo­nyul a fegyveres erők moz­galmához tartozó tisztek rész­Csepel dolgozói feleltek: a szocialista brigádok értekezle­teken, a műszakváltásra időzí­tett röpgyűléseken és más for­májú szolidaritási gyűléseken ítélték el kemény szóval a tömeggyilkos chilei justa terrorját. Szerte az országban száz- és százezrek — így pél­dául Budapesten textilmunká­sok, élelmiszeripari dolgozók, vasasok — a gyárakban, nagy­üzemekben, szövetkezeteknél, hivatalokban tiltakozó távira­tokban juttatták kifejezésre állásfoglalásukat, követelték a szabadságot Chilének. Fel­emelte tiltakozó szavát pa­rasztságunk is a veszélyben le­vő Luis Connalán, Clodomiro Almeyda és a több ezer be­vételéhez a megalakítandó ka­binetben. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a kinevezett miniszterelnökkel megtartott találkozója után ki­jelentette: nagyon jó kilátások vannak az új koalíciós kor­mány megalakítására. „Ügy véljük, Portugália életének demokratizálódása tovább fo­lyik majd és reális kilátások vannak a gyarmati háború be­fejezésére” — mondotta a párt főtitkára. (MTI) börtönzött chilei hazafi éle­tének megmentéséért. Az aratás kemény munká­jának idején — megannyi al­kalmi esemény, megemlékezés formájában — néhány percre a szolidaritás érzésének kife­jezésre juttatásaként termelő­szövetkezeteink dolgozói is felemelték hangúkat a távoli ország kisemmizett agrárpro­letárjainak érdekeiért, céljai­ért, szabadságáért. A Dunán­túlról és a Kisalföldről, a Tisza vidékéről és a Nagy­kunságból táviratok és levelek százait hozta a posta az Or­szágos Béketanácshoz. Egy hortobágyi diáklány verset írt Salvador Allende és Pablo Neruda hősiességéről. A szolidaritási hét idejére — július 11-éré esett — a har­madik évfordulója annak, hogy a Népi Egység kormánya Chilében államosította, egyik nagyszerű intézkedésével — a chilei rézbányákat Ennek kapcsán a Mecseki Szénbá­nyák dolgozói szenvedélyes hangú táviratban Ítélték el a chilei nép nemzeti kincsét el­rabló észak-amerikai rézmo­nopóliumokat. A mecseki munkások harcos támogatá­sukról biztosították a chilei bányászokat. Hódmezővásár­helyen és Győrött, Debrecen­ben és Mohácson, az ország sok üzemében szolidaritási gyűléseket tartottak azok a ■--------------------- ■ t K ormányalakítási tárgyalások Az 1967-es közel-keleti háború óta elsőként vasárnap a 360 tonnás brit „Mavton” hajó megindult a Szuezi-csatornán keresztül Leonyld Brezsnyev : Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája Napjaink hazai szellemi éle­tének egyik figyelemre méltó vonása a külpolitika, a diplo­mácia iránti érdeklődés foko­zódása. Elválaszthatatlan ez népünk táguló látókörétől, mélyülő internacionalizmusá­tól, a hazai és nemzetközi ese­mények kölcsönhatásainak mélyebb felismeréséről. Ez az egyik oka annak a nagy ér­deklődésnek, amely Leonyid Brezsnyev új könyvét fogadta. Ez a könyv gyűjteményes kö­tet, amely az SZKP KB főtit­kárának 1964—1973 közötti időszakban külpolitikai kérdé­sekről írt cikkeit, s az ebben a periódusban e témáról elhang­zott beszédeit tartalmazza. Ki­vételesen fontos időszak ez, hiszen ekkor ment végbe a történelmi jelentőségű fordu­lat a hidegháborútól, s a kü­lönösen kiélezett politikai fe­szültségtől a békés egymás mellett élés felé. A kötet szerzőjének nevét és tevékenységét jól ismeri minden politika iránt érdek­lődő ember. Közismert az a sokoldalú és céltudatos kül­politikai tevékenység, amelyet az SZKP Központi Bizottsága megbízásából folytat. A sajtó és a rádió napi híradásai azonban szükségképpen csak részben tudják érzékeltetni azt a feszített diplomáciai aktivi­tást, amelynek csupán egy ré­szét jelentik a csúcstalálkozók a tőkésvilág vezető államfér- fiaival. A kötet érdeme, hogy folyamatában mutatja meg, amit részleteiben ismertünk és sommázva tárja elénk ezt a roppant lényeges és hallatla­nul felelősségteljes feladatot, amelyet a külpolitika formá­lása és képviselete jelent. ' A beszédeket és cikkeket tartalmazó gyűjteményes kö­tet egyik alapgondolata, hogy napjaink diplomáciai esemé­nyeiben növekvő, mindinkább meghatározó szerepet töltenek be a szocialista közösség or­szágai, kétféle értelemben is: egyrészt összehangolt diplo­máciai tevékenységükkel, másrészt pedig a szocialista építés sikereivel, eredménye­ikkel. Éppen ezért az SZKP, a testvérországokkal való barát­ság és együttműködés fejlesz­tését a párt egész tevékenysé­ge szerves részének tekinti. Ehhez tartozik az a gondolat is, hogy — mint ezt 1973. no­vemberében hangsúlyozta — még igen komoly tartalékai vannak a szocialista országok közötti együttműködés fejlesz­tésének, politikailag, gazdasá­gi és ideológiai téren is. „Az egyes szocialista országok vé­delmének érdekei, gazdasá­guk, tudományuk és kultúrá­juk fejlesztésének érdekei megkövetelik a legszélesebb­körű együttműködést a test­vérországok között, sokrétű kapcsolataik fejlesztését, az igazi internacionalizmust” — hangsúlyozza Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára első­sorban a Szovjetunió, a szo­cialista testvérországok közös fellépése eredményének tartja azt, hogy a béke esélyei nap­jainkban jobbak, mint koráb­ban bármikor. Azok a változá­sok, amelyek egyrészről a Szovjetunió, másrészről az Egyesült Államok, az NSZK, Franciaország viszonyában végbementek, igen nagy mér­tékben erősítették a békés egymás mellett élés pozícióit, elszigetelték a hidegháború szélsőséges híveit. Ezek a po­zitív változások olyan céltuda­tos szocialista diplomácia eredményeként jelennek meg a kötet lapjain, amely tudo­mányos alapokon nyugszik, s a legmesszebbmenőkig figye­lembe veszi a nemzetközi helyzet bonyolultságát és szá­mol az objektív folyamatok­kal. Többször is hangoztatja: valóban olyan folyamatokról van szó, amelyeknek alapjául a társadalmi fejlődés egész menete szolgál. A burzsoá ál­lamférfiak tehát nem csupán személyes adottságaiknál fog­va válnak partnerekké az eny­hülés, s a békés egymás mel­lett élés előmozdításában — noha a személyes adottságo­kat, s az egyéni meggyőződést nem lehet lebecsülni —, ha­nem azért, mert a történelem valós törvényszerűségei mint­egy megszabják pályájukat, behatárolják lehetőségeiket. Amiből természetesen követ­kezik, hogy a személyi válto­zások a vezető tőkésországok­ban nem járnak szükségszerű­en a politikai vonal „váltásá­val” is. Leonyid Brezsnyev hangoz­tatja, hogy a közös fellépés egy másik nagy eredménye: 2 NÓGRÁD — 1974. július 16., kedd szocialista brigádok, amelyek nemrégiben vagy éppen most, a chilei szolidaritás hetén vet­ték fel a mártírhalált halt Al- lende elnök és a Nobel-díjas költő, Pablo Neruda nevét. Országszerte szeretettel, tisz­telettel emlékeztek meg Neru­da születésének 70. évforduló­járól. Az emlékhanglemezről — amelyet a chilei akcióbi­zottság kezdeményezésére ké­szítettek — tíz- és tízezrek hallgatták, hallhatják a kom­munista forradalmárnak Chile csalogányának szavait. Valamennyi építőtáborban a fiatalok chilei műszakokat tartottak, szolidaritási munka­versenyt hirdettek és gyűlése­ket rendeztek Chile haladó né­pének támogatása érdekében. Megannyi közéleti személyi­ség — neves tudósok, művé­szek, egyházi vezetők — és a kétkezi munkában élenjáró dolgozók nyilatkozatban jut­tatták kifejezésre az utóbbi na­pokban a magyar sajtó hasáb­jain is, hogy hazánkban a tár­sadalom minden rétegében egyöntetűen elítélik a chilei fasiszta junta rémtetteit. Az Országos Béketanács és a chilei akcióbizottság a cí­mére érkezett leveleket és táviratokat haladéktalanul és maradéktalanul eljuttatja a chilei népet támogató világ­mozgalom nemzetközi fóru­maira. A szolidaritási hét min­den magyarországi megnyilvá­nulásából egyértelműen azt állapíthatjuk meg, hogy né­pünk messzehangzó szóval csatlakozik a világ haladó erőinek harcos kiállásához Chile ügyéért, a chilei nép szabadságáért. (MTI) „Egy nép egységét, erejét szolidaritásának egysége is jelzi.” A Béke-világtanács főtitkára, Romes Csandra mon­dotta e szavakat legutóbbi magyarországi tartózkodása al­kalmával. A BVT főtitkára elismeréssel beszélt a magyar népnek a világbékéért vívott nemzetközi harcban való részvételéről, az elnyomott népek támogatásáról. Vietnam hosszú évekig tartó, hősies küzdelme pél­dául mindennapos beszédtéma volt hazánkban. De nem csupán szavak hangzottak el, a magyar nép tettekkel se­gítette, támogatta a szabadságért harcoló vietnami népet. A jelenleg hazánkban tartózkodó dél-vietnami nöküldöttség vezetője, a fegyveres erők főparancsnok-helyettese, az el­múlt napokban arról beszélt, hogy évek óta minden nap érzik a magyar nép szolidaritását, ötezer liter vért kaptak tőlünk a harcok legnehezebb óráiban és ezzel súlyosan se­besültek ezreit menthették meg a haláltól. Szolidaritásunk a chilei nép harcát is aggódó figye­lemmel kíséri a junta hatalomra jutásának első percétől. A Chilében fokozódó terror elöl hazafiak ezrei próbálnak elmenekülni az országból, védelmet keresnek hazájuktól távol, olyan emberek között, akik támogatják harcukat az elnyomó fasiszta junta ellen. És az együttérző aggodalom szeretetteljes fogadássá változott, amikor a menekültek kis csoportja hazánkba is eljutott. Szeretettel várták őket üzemekben, termelőszövetkezetekben, a számukra ide­gen föld kenyerét igyekeztünk megédesíteni. Ezekben a napokban ismét magasra csapott a szolida­ritás lángja. Az egész világon végigzúdult a követelés: Sza­badságot Chilének! Hazánk ismét bizonyságot tett egységé­ről, szolidaritásáról. Üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben, ifjúsági táborokban, szolidaritási gyűlése­ken csatlakoznak az emberek a világ hangjához: Szabadsá­got Chilében! Több ezer távirat, neves közéleti személyi­ségek, egyházi emberek, művészek, tudósok írásos nyilatko­zatban követelik: Szabadságot Chilének! Nemcsak a hangunk bizonyítja szolidaritásunkat. Az üzemek kollektívái már cselekednek is. Az Egri Dohánygyár szocialista brigádvezetői például arról döntöttek, hogy júíius 20-ára szolidaritási műszakot szerveznek, s a társadalmi kü­lönmunka értékéből százezer forintot a chilei szolidaritási alap javára fizetnek be. Példájuk bizonyára követőkre ta­lál, és az Országos Béketanácsnál egymás után jelentkeznek az érdeklődők; hogyan, milyen formában segíthetik, minél hatékonyabban a szenvedő chilei népet. A szolidaritás, a cselekvő szolidaritás a BVT főtitkárának szavaival élve, erőnket bizonyítja. Erre mindnyájan büsz­kék is lehetünk, szolidaritásunk a szabadságát féltő, azért harcoló népet támogat. E. Gy. Szovjet hajók távolit jók el az aknákat a Szuezi-öbölből Hurgadi egyiptomi kikötő­ién vasárnap hat szovjet ak­nakereső hajó vetett horgonyt. Kz Alekszandr Apollonov el- ő osztályú kapitány pa- ancsnoksága alatt álló szöv­et hajóraj a Szuezi-öböl ak- látlanitási munkálataiban esz részt. A szovjet hajók z egyiptomi kormány kéré- ének tesznek eleget. A szovjet haditengerészet ezérkarának képviselője a ’ASZSZ tudósítójának adott yilatkozatában elmondta, meggyorsul az imperializmus gyarmati rendszerének _ fel­bomlása, s a felszabaduló né­pek, a „harmadik világ” or­szágai segítő kézre találnak. Meggyőző erővel bizonyítja, hogy azoknak a népeknek vannak különösen kedvező esélyeik a szabadságharc si­kerére, a politikai, gazdasági függetlenség elérésére, ame­lyek a Szovjetunióval, a szo­cialista közösség országaival együtt haladnak. Olyan alap­igazság ez, amely minden földrajzi térségre érvényes és újra beigazolódott, már a leg­utóbbi, a kötet lezárása utáni időszakban is. Jóleső érzéssel olvashatjuk e könyvben az SZKP KB főtit­kárának magyar földön el­hangzott meleg szavait a két nép barátságának történelmi gyökereiről, s mai erejéről. Valóban a barát, a másik né­pet értő internacionalista poli­tikus szavai ezek. Igazak vol­tak és mélységesen igazak maradnak azok a mondatok, amelyeket a csepeli munkások előtt mondott: „Ha összeha­sonlítjuk a tegnapot a mával, jobban fel tudjuk mérni, mi­lyen nagy történelmi utat tett meg az önök országa, hogyan mélyült a szovjet—magyar barátság. Mind szorosabbá vá­lik a szocialista országok poli­tikai együttműködése. Minden fenntartás nélkül állíthatjuk, hogy a nemzetközi küzdőté­ren gyakorlatilag nincs egyet­len olyan nagyobb horderejű esemény sem, amellyel kap­csolatban nem volna egységes a fellépésünk.” Az SZKP KB főtitkárának* könyve gondolatokban gazdag, gondolatokat és reflexiókat ébresztő, előremutató, s épp’ ezért optimista olvasmány ko­runk fordulatairól és sorskér­déseiről. Vajda Péter hogy a hajóknak nagy terüle­tet kell megtisztítaniuk az aknáktól. A munka nehéz és veszélyes. Különböző ren­deltetésű és rendszerű akná­kat kell eltávolítania az Egyiptom számára gazdasá­gilag igen fontos öbölben. A munkát a szovjet tenge­részeknek trópikus hőségben, az aknazárak pontos elhe­lyezkedésének ismerete nél­kül kell elvégezniük. Ügy tervezik, hogy a szov­jet aknakereső hajók munká­ja már augusztus közepére lehetővé teszi a biztonságos hajózást az öbölben. A szovjet egységnek, míg Hurgadiba érkezett, több mint hatezer tengeri mérföl­det kellett megtennie a Csen­des- és az Indiai-óceánon. Alekszandr Apollonov, az egység parancsnoka elmond­ta, hogy a szovjet tengeré­szek a viharos Időjárás, és a tájfunok ellenére pontosan érkeztek meg Vlagyivosztok­ból az egyiptomi kikötőbe. „Az egység felkészült az ak­cióra. A matrózok és a tisz­tek e munkájukat Egyiptom iránti humanista cselekedet­nek tekintik. Minden erőnk­kel és hozzáértésünkkel azon leszünk, hogy „ legrövidebb időn belül teljesítsük a fel­adatunkat” — jelentette ki a parancsnok. (MTI) Kicserélik a rat’fikációs okmányokat Pénteken Bonnban kicseré­lik a csehszlovák—nyugat­német szerződés ratifikációs okmányait — jelentette be hétfő délutáni sajtóértekezle­tén Rüdiger von Pachelbel, a szövetségi külügyminiszté­rium szóvivője. Ebből az alkalomból nyu­gatnémet meghívásra csü­törtökön kétnapos látogatásra az NSZK-ba érkezik Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter — fűzte hozzá. Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok fej­lődésének távlatairól és idő­szerű nemzetközi kérdésekről tárgyal majd prágai kollégá­jával. (MTI) 'zraeli áJJáspont Mines további visszavonulás Tel Avivból érkező jelen­tések szerint Jichak Rabin iz­raeli miniszterelnök bejelen­tette: Izraelnek a továbbiak­ban nincs szándékában csapa­tait visszavonni a megszállt arab területekről. A közel-ke­leti válság megoldásának ki­látásait érintve Rabin hozzá­fűzte: úgy véli, hogy a genfi konferencia következő szaka­szában Izrael és Egyiptom között folynak majd tárgyalá­sok, megjegyezte azonban, hogy ez a szakasz nem fog „újabb csapatvisszavonási megállapodással” végződni. Az izraeli kormány veze­tőjének ez a nyilatkozata vi­lágos jele annak, hogy Tel • Aviv továbbra sem hajlandó figyelembe venni az Egyesült Nemzetek Szervezetének és testületéinek, valamint a világ közvéleményének azt a köve­telését, hogy Izrael térjen vissza az 1967-es határok mö­gé és a legrövidebb időn be­lül vonja vissza csapatait az elfoglalt arab területekről. A tények arra mutatnak, hogy a Rabin vezette kormány a Meir-Dajan kabinet kataszt­rófa-politikáját folytatja, amely Izraelt zsákutcába jut­tatta. Az izraeli vezetők nyilatko­zatai, valamint az izraeli fegy­veres erők megismétlődő Li- banon-ellenes agresszív akciói ismételten bizonyítják, hogv Tel Aviv makacsul kitart a közel-keleti válság mielőbbi békés rendezésére irányuló tö­rekvések szabotálása mellett, és a feszültség fokozásán mes­terkedik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom