Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
A bizalmiak és a gazdasági vezetők Zrupkd István esztergályos, a pásztói Szerszám- és Készülékgyár alapítói közé tartozik. A munkahely 10 éves jubileuma számára is emlékezetes, hiszen nemrégiben jutalmazták az Üvegipar Kiváló Dolgozója kitüntetéssel (Kulcsár felv.) Igazgatók tanácskozása A Fémmunkás Vállalat kultúrtermében, hétfőn délelőtt tanácskozást tartottak az ÉVM vállalatok igazgatói, párt-, szakszervezeti és KlSZ-titká- rai. A tanácskozáson Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter értékelte az első fél évben elért eredményeket, de felvetette a problémákat és meghatározta a további feladatokat is. A tárca vállalatai az első fél évben 5,8 százalékkal több építési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. Több mint 15 000 új otthont adtak át, és ezzel az egész évi terv 43,1 százalékát teljesítették. Az átadások ütemessége tehát javult, de ezt a lehetőséget a korábbinál jobban fel kell használni a minőség javítására is. Az MSZMP Központi Bizottsága ez év márciusában határozatban foglalkozott a munkásosztály vezető szerepének további erősítésével. A vasasszakszervezet határozatából kiindulva összehívta a vasas bizalmiak országos tanácskozását, hogy közösen beszéljék meg tennivalóikat a munkásosztály vezető szerepének erősítésében. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekből négy bizalmi vett részt ezen az országos tanácskozáson. Közöttük volt Kovács Vince műveletközi ellenőr, aki 1946-tól egyfolytában végzi a bizalmiak megtisztelő feladatát. Munkahelyén kerestük fel Kovács Vincét, hogy érdeklődjünk a bizalmiak országos tanácskozása felől. Huszonnyolc éves bizalmi munkájának elismeréseként a Kohászat Kiváló dolgozója kitüntetésben részesítették. Ez alatt az idő alatt bőven volt lehetősége érzékelni a szak- szervezeti bizalmiakra háruló feladatokat. A Központi Bizottság legutóbbi határozata azonban csak fokozza ezt a felelősséget. A vasasszakszervezet vezetősége a bizalmiak helyzetének ismeretében maga is érzékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a különböző szintű országos és helyi határozatok előkészítésében, azok végrehajtásának megszervezésében a munkásokkal együtt végeznek. Nem kétséges, hogy a vasasok a munkásosztály derékhadához tartoznak. Ilyen értelemben a munkásosztály vezető szerepének további erősítésében döntő feladat hárul rájuk. Mint ahogy erről Kovács Vince beszélt: az országos tanácskozás vitájában is jól érzékelhető volt a bizalmiak szerepének fokozódó fontossága. Huszonkilencen mondtak véleményt, vázolták a bizalmiak minden- naDi problémáit vagy tettek javaslatokat a munka további javítására. Legtöbben a gazdasági vezetés és a bizalmiak jobb együttműködésének igényeiről és feltételeiről szóltak. Arról, hogy az üzemek vezetőinek közelebb kell kerülniük a bizalmiakhoz, mert a bizalmiak segítségével minden eddiginél jobban tudják érzékelni a dolgozók közhangulatát, gondját és baját. A bizalmiak országos tanácskozásának fontos tanulsága, hogy az ország valamennyi üzemében, így a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is fel kell készülni a nagyobb feladatokra. Reálisnak ítélik meg legfelsőbb szinten is azt a törekvést, hogy a szakszervezetek tevékenységében a bizalmiak fontos politikai tényezőkké válnak. Ha vitában is. de a feladatok összegezésében is egyértelműen hangzott el. hogy a bizalmiak nagyobb felelősséget kapnak a munkások ügyeinek gyors és határozott intézésében. a közvetlen és képviseleti demokrácia továbbfejlesztésében. A vasasszakszervezet' elnökségében is helyeslik azokat a törekvéseket, amelyek a dolgozók széles körű bevonását szorgalmazzák a döntések előkészítésébe és növelik a szakszervezetek súlyát, a bizalmiak szerepét a döntések kialakításában és a hozott határozatok végrehajtásában. Az országos vasas bizalmi tanácskozás felhívással fordult valamennyi bizalmihoz, amelyben hangsúlyozzák, hogy vállalják a növekvő feladatokat és a fokozódó felelősséget a szakszervezeti munka színvonalának javítása érdekében. Azt kérik a bizalmiaktól. hogy saját munkahelyükön segítsék elő a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny sikerét. Fejlesszék tovább azokat a már jól bevált mozgalmakat, amelyek előmozdíthatják a termelés szervezettségét, a gazdaságosság fejlesztését, a minőség javítását. Erősítsék azt a gyakorlatot, amely segíti a termelési, a fejlesztési és a gazdasági célkitűzések megvalósítását, jobban szolgálja a dolgozók politikai, szakmai, általános műveltségének növelését, élet- és munkakörülményeinek javítását. Kovács Vince végezetül azt is elmondta, hogy a tanácskozás résztvevői ajánlással fordultak a vasasszakszervezet központi vezetőségéhez az egységes állásfoglalás kialakítása céljából Azt javasolják, hogy gondoskodjanak a dolgozók széles körű, közvetlen bevonásáról a döntések előkészítésénél. Tegyék lehetővé a közvetlen képviseletet a legfelsőbb vállalati és szakszervezeti testületekben. Helyeselnék, ha dolgozókat érintő kérdésekben rendszeresen kikérnék a bizalmiak véleményét. Szükség lenne azonban a bizalmiak és a dolgozók tájékoztatásának, informálódásának meggyorsítására is. Ezenkívül a szakszervezeti csoport fogalmát tegyék egyértelműbbé és igazítsák jobban a gazdasági egységekhez. De szükség lenne a partner kérdésében jelenleg fennálló problémák megszüntetésére is. Ügy érzem — mondotta, hogy a jövőben rangosabb dolog lesz bizalminak lenni. Az elfogadott ajánlás nyomán a jövőben olyan bizalmiakat választanak, akik példamutatóan végzik gazdasági munkájukat, a szakszervezeti munkában megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, politikai állásfoglalásaikban szilárdak. S még valamit: tevékenységükkel erősíteniük kell a szocialista közgondolkozást. Hozzájárulnak a dolgozó tudat- formálásához és szívügyüknek tekintik a dolgozók érdekeit. Orosz Béla Mai arcok — mai emberek „Fizetésem négyszázzal emelkedett...” Huszonéves. Pontosan olyan, mint a többi fiatal lány, aki dolgozik, szórakozik, megpróbál értelmesen és okosan élni. Szappan Marika nyolc éve dolgozik a Pásztói nagyközségi Tanácson. A mostani hivatalos „rangja” pénzügyi előadó. — Hogyan került a tanácsra? — Ennek hosszú története van. Amikor a nyolcadikat elvégeztem, postaforgalmi technikumba mentem Pestre. Nem is tudom mért, ezt választottam. Az egyik osztálytársam is ide jelentkezett, gondoltam akad ismerős. Nem leszek olyan árva idegenben. Érdekesnek is találtam az iskolát. — A posta egy kicsit mesz- sze esik a tanácstól. — Sok érdekes dolgot tanultam Pesten. Nem bántam meg, ha nem is a szakmámban dolgozom. Amikor megkaptam az oklevelet, a pásztói postán éppen nem volt hely. Azon gondolkodtam, mitévő legyek ... — Azután? — Szóltak az akkori községi tanácson; Marika, szívesen látnánk! így kerültem a tanácsra. Mégpedig gazdálkodási előadó lettem. — Nehéz volt? — Meglehetősen. Először is azt kellett megszoknom, hogy dolgozom, és nem tanulok. Hárman csináltuk akkor a pénzügyet. Én voltam a zöldfülű közöttük. Sok-sok segítséget kaptam a kollégáimtól, jó közösségbe kerültem. így fél év múlva már a helyemen voltam. Nemsokára pénzügyi előadó lettem, és az adókönyvelést bízták rám. — Mennyi fizetéssel kezdte? — Erre nagyon jól emlékszem. Ezer-százötven forint volt az első fizetési borítékomban. — Azóta nyolc év telt el. Szívesen csinálja? — El se mennék innen! Azt hiszem a postán már nem is érezném jól magam. Szeretek az ügyfelekkel foglalkozni. Ide mindig sokan jönnek. Nagyon fontos a szép szó, a meggyőzés. Ha valakinek érthetően megmagyarázzák, miért és hogyan kell fizetnie, megérti és nem türelmetlenkedik. Egyetlen dühös ügyfélre emlékszem, aki ránk akarta borítani az asztalt. Csak úgy zengett a tanács! Szerencsére az ilyen nagyon ritka. — Jut ideje tanulásra? — Igen! Most végeztem el a marxista középiskolát. Jelentkeztem a tanácsakadémiára. Igaz, hogy a munkakörömben nincs előírva, c^e nem árt. ha elvégzem. Hátrányom nem lesz belőle. Salgótarjánban indul egy kihelyezett, levelező tagozat, oda fogok bejárni. Fíitöcmycig-wemeies — IsérpőfSélcSkcal A FOGYASZTÓI árak emelése nem tartozik a népszerű gazdasági intézkedések sorába, s ha ilyenre — ezúttal szeptember I-én a tüzelő- és az üzemanyagoknál — mégis sor kerül, annak nyomós okai, indítékai vannak. A magyar gazdaság, amely a tőkésországokkal is kereskedik, nincs és nem is lehet elszigetelve a tőkéspiacoktól. Márpedig ezeken a piacokon az elmúlt egy-másfél esztendőben soha nem tapasztalt iramban emelkedtek az árak, részben a spekuláció, részben olyan jelenségek — az energiaválság — hatására, amelyek tartósnak ígérkeznek. Magyarország energiahordozókban nem minősíthető gazdag Országnak, a szükséglet egyre növekvő hányadát — villamos energián kívül, kokszot, kőolajat és földgázt is — importáljuk. — Elsősorban a Szovjetunióból, de kőolajat néhány esztendeje már a közel-keleti országokból is, ahol a tőkés világpiaci árak érvényesülnek. Az sem mellékes körülmény, hogy az energiaválság — és a rendkívül megdrágult szénhidrogénárak — következtében világszerte felülvizsgálják az energiagazdálkodást és a gazdaságosság új követelményei szerint alakítják a racionális energia- és üzemanyag-felhasználási struktúrát. Nyilvánvaló, hogy a népgazdasági érdekkel összhangban álló tüzelő- és üzemanyag-felhasználást csupán a követelmények hangsúlyozásával, avagy felhívással nem lehet kialakítani, az áraknak kell érvelniök. Ezért szükséges és elkerülhetetlen egyrészt a tüzelő- és üzemanyagok fogyasztói árának, másrészt a kőolaj- és kőolajipari termékek termelői árának emelése. Az áremelésnek a fogyasztást-felhaszná- lást befolyásoló szerepét az átlagtól eltérő mértékek is tükrözik. A tüzelőanyagok ára átlag 25 százalékkal lesz magasabb, de a tüzelőolajé 40, a vezetékes gázé 20, a propán-bután gázé 10, a széné 16, a kokszé 24, a tűzifáé 18, a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás díja pedig 20 százalékkal. A üzemanyagoknál, amelyeket túlnyomó részben importált kőolajból állítunk elő, 40—45 százalékkal emelkednek az árak. A tüzelő- és főként az üzemanyagok árát az elmúlt hónapokban — néhány ország kivételével — világszerte felemelték, mi is rákényszerültünk erre az intézkedésre. Az áremeléssel azonban nálunk az energetikai kérdés megoldása nem zárult le. A gazdaságpolitikának sok az összetevője, azon belül azonban elsőbbsége van az életszínvonal-politikának. Az is szükségszerű volt, hogy a fogyasztói árak emeléséhez olyan ellenintézkedések társultak, amelyek az életszínvonal védelmét szolgálják. A tüzelőanyagok átlag 25 százalékkal magasabb ára 1,5 milliárd forint, az üzemanyagok drágulása pedig 800 millió forint többletkiadást okoz a lakosságnak. Az ellen- intézkedések — havi 50 forint bérpótlék a munkásoknak és alkalmazottaknak, a gyermekgondozási segély 50 forinttal történő felemelése, és a hasonló összegű juttatás a nyugdíjasoknak — éves szinten összesen 3,5 millárd forinttal növeli a lakosság pénzbevételét. E központi intézkedések hatálya a tsz-tagokra és a tsz-alkalmazottakra nem terjed ki, de ily módon is a keresők mintegy négyötödét érinti. A TÖBBLETKIADÁS és bevétel összegének egybevetéséből is kitűnik, hogy a családok többségénél az áremelésnek nem lesz hátrányos, a fogyasztást, az életszínvonalat rontó hatása. A legtöbb családban két kereső van, a havi 50—50 forintokból egy év alatt 1200 forint kerekedik ki. Hadd kalkuláljunk: ez az összeg a régi árszinten számított évi 4000—4100 forint értékű tüzelőanyag-felhasználás költségnövekedésére nyújt fedezetet. Persze lesznek háztartások, családok, a nagy lakást olajjal fűtők, a gázzal főzök és gépkocsijukkal üzemanyagot is fogyasztók — amelyeknél az áremelés és a bérpótlék összhatása kedvezőtlen lesz. Az életszínvonal-politika — jelen esetben az érés bérintézkedések összehangolása — soha nem lehet személyre szóló, nem veheti figyelembe egyes konkrét termékek családonként eltérő fogyasztását. A bérpótléknak, a gondozási segély felemelésének, a nyugdíjasoknak adandó juttatásnak az a célja, hogy a szeptember 1-én életbelépő magasabb árak se csökkentsék a lakosság jövedelmének reálértékét. Elszívóberendezések az l\Dl(-nak A FŰTÖBER nagybátonyi gyáregysége még fiatal üzemnek számít, de máris jelentős feladatokat old meg a hazai és külföldi igények kielégítésére. A gyár szakemberei egyre nagyobb hírnévre tesznek szert, hiszen termékeiket már több országban megismerhették. Az elmúlt év októberében különleges feladatot kaptak. Öt darab nagy teljesítményű elszívóberendezést rendeltek a Német Demokratikus Köztársaság Bexberg-bánya aknája részére. Az elszívóberendezés különlegességére és méreteire jellemző, hogy egy komplett berendezés súlya 260 tonna, amely terjedelmét tekintve összesen 17 vagonba fér el. Az első elszívóberendezésnél még sok gondot és problémát kellett legyőzni, de Márton Ferenc művezető és Csongrádi József csoportvezető irányítása mellett végül is minden nehézséggel meg tudtak birkózni. Most már az ötödik berendezés végső simításait végzik, s hamarosan útnak indul az utolsó szállítmány is. A gyáregység szakembereire jellemző, hogy a különleges kétoldalú elszívást is biztosító berendezést a milliméter pontosságú igények szerint is kedvezően megoldották. Július elsejével béremelés volt a tanácsokon. — Kaptam én is négyszáz forint fizetésemelést. Nem is számítottam ennyire, ezzel kétezer-ötszáz forintot keresek havonta. A kollégáim is. én is nagyon örültünk. Most a tanács is olyan munkahely lett, amit megfizetnek, érdemes idejönni dolgozni. Nemrégiben beszélgettem az ősz-, tálytársaimmal. Természetesen szóba kerültek a fizetések. Nem maradtam le. mert kevés volt osztálytársamnak haladja meg a havi bére az enyémet. — Négyszáz forint emelés már jelentős összeg... — Igyekszem jól beosztani. Ennyivel emeltem az ifjúsági takarékbetétemet. Minden évben elmegyek üdülni. Tavaly Jugoszláviában voltam. Időnként eljárok szórakozni, moziba, színházba. Vagy televíziót nézek, olvasok. — Elégedett ember? — Ügy érzem megtaláltam a nekem való munkát. Jó kollektívában dolgozom, engem minden ideköt a tanácshoz ... Csatai Erzsébet Mai kommentárunk A it A T A A K A hosszú heteken át tartó kedvezőtlen időjárás után megérkezett az igazi júliusi kánikula, a gabonabetakarítás egyik legfontosabb feltétele. A mezőgazdaság dolgozói fellélegeztek. Az elmúlt napokban tapasztalható, nyomasztó hangulat elmúlt, aratnak. Eddig is végezték a kalászosok betakarítását. Legtöbb helyen levágták az árpát, de az igazi aratást, a kenyérgabona betakarítása jelenti a földművelő embernek. Néhány nap óta teljes üzemmel beindult ez az igazi, a falu népét mozgósító munka. Kora hajnaltól, késő estig nincs megállás. Amíg lábon a termés, az ünnepeket is hétköznapokká alakítják. Addig nem lehet megállás, amíg a dolgozó ember kenyerét jelentő búza nincs biztonságban. Az elmúlt vasárnap a földeken, a munka jegyében múlott el. Nagyon impozáns, és megragadó volt látni, amikor az északi vidékeinken levő termelőszövetkezetek arató-cséplő gépei elindultak a délebbre fekvő üzemekbe, hogy segítséget nyújtsanak azon a vidéken, a megérett termés betakarításához. A vasárnap délutánját élő Salgótarjánon keresztül haladtak át. A sétálók megálltak, nézték a korszerű mezőgazdasági gépek felvonulását. Az arcokon az elismerés, az együttérzés tükröződött. Nem csupán a munkára vonuló gépek láttán, hanem annak ismeretében, hogy falun, a munkásosztály szövetségese, a parasztság, az esztendő legnagyobb feladatát. a gabona betakarítását végzi, tiszteletet ébreszt az emberekben. Nem egy ipari üzemből önként vállalkoztak arra, hogy ha segítségre lenne szükség, készen állnak a munkára. Zúgnak a gépek a gabonatáblákon. Talpon a falu népe. Tisztában vannak azzal, hogy ezekben a napokban rajtuk az ország tekintete. A termelőszövetkezeti parasztságunk felelősségének tudatában készült fel a munkára. Kitűnő gépekkel ellátottak. Ez is megnyilvánulás a munkások, parasztok összefogásának. A gépeken a legjobban képzett szakemberek ülnek. Apró részletességgel megszervezett a termés szállítása és tárolása. Egyszóval: a mező- gazdasági üzemekben mindenki ismeri feladatát! A termést gyorsan, veszteség- mentesen kell betakarítani. Már az időjárás is kedvezőre fordult, tehát zavartalanul aratnak. Gyűlik a magtárakban a mindennapi kenyémek- való. A termésre sem lehet panasz, jól fizet a kenyér- gabona. Olyan helyen, mint Kutasó, ahol sohasem tudtak magas termésátlagot elérni, az idén harminc mázsán felüli termésátlaggal számolnak hektáranként. A parasztság gondos munkájának, de nem utolsósorban annak is köszönhető ez, hogy az ipar biztosította azt a hatóanyagot, ami a hozzáértő munka mellett segíti a magasabb termésátlag kialakulását. Az idei magas termésátlag betakarítása nem diadalmenet. Nagyon is nehéz, az előző évek átlagától jóval nehezebb munkát jelent, amely a kedvezőtlen időjárás következménye. Azoknak, akik a termés betakarításán dolgoznak, keményen helyt kell állniuk. A gabonaföldeken. a szállítógépeken. a magtárakban és mindenütt, ahol az embereket valamilyen kapcsolat köti a kenyérgabona betakarításéhoz, a nehézségekkel számolva végzik a munkát, és azt győzelemre is viszik. Kánikulai meleg árasztja el a gabonaföldeket. Megérett a búza, talpon a falu népe, hogy az ország asztalára tehesse a mindennapi kenyeret. Aratnak... — B — Fal helyett bútor Az építő- és a bútoripar, a lakóépületekben az egymás mellett elhelyezkedő szobák válaszfala helyett térelválasztó szekrénysor beépítését javasolja. Az első ilyen kísérlet színhelye Zalaegerszeg. A térelválasztó szekrénysort — KGST megbízás alapján — a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat gyártotta, beépítését, illetve szerelését a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat végezte. A beépített térelválasztó szekrénysor előnyeként jelölik meg a tervezők, hogy a la- lóknak nem kell külön szekrényeket vásárolniok, növekszik a lakótér alapterülete, s a 2 szoba nagysága gyakorlatilag tetszés szerint variálható. I NÓGRÁD - 1974. július 16., kedd 3
