Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-14 / 137. szám

A változás ?*lf~f>ssatea Üzemszeruezés megyénk m@z@gazdasägäison SOK GYAKORLATI példa jellemzőek. A változások sok- dik-ötödik termelőszövetke- van arra. amikor egymással félék, de alapvetően egv ma- zetben dolgozik üzemgazdász, határos üzemek. hasonló gasabb színvonalú gazdálko- közgazdász, adottságok alapján működő dást alapoznak meg. Jelen- Ehhez kapcsolódik a má- termelési ágazatok, vagy be- t°s változás a társulási kedv sík alapvető követelmény, a ruházási létesítmények ered- élénkülése, amelyben az erő- kiépített információs rend- ményességi színvonalában lé- forrásokban viszonylag sze- szer, amely iránytű a dönté- nyeges eltérések mutatkoznak. Kény üzemek is integrálód- sek meghozatalában. Üzem- Az okok feltárása minden hatnak, egy-egy ágazat komp- szervezés korszerűsítéséhez a esetben csak konkrét vizsgá- lex fejlesztésére. Jó példa helyes információáramlás lódás alapján lehetséges, még- erre a hízómarha- és iuhte- megszervezése nélkül nem is a kedvezőtlen mutatók mö- nyésztés területén elindult lehet hozzákezdeni, gött csaknem minden esetben kooperációs kezdeményezések. Fontos követelménye az kimutatható az alacsony szer- A gazdálkodási szerkezet üzemszervezésnek, hogy le- vezési háttér. egyszerűsödött. A szakosodás gyenek meg az anyagi ala­A negyedik ötéves terv má- c‘él lett. nem eszköz. Vezér- pok, a korszerű technológiák, sodik „félidejében” a koráb- ágazatok alakulnak ki. Ilyen hiszen szervezéssel nem le- binál stabilabb, egységesebb megyénkben a szarvasmarha, hét helyettesíteni. pótolni közgazdasági környezetben amely az összes árbevétel ..nem létező termelőerőket” gazdálkodnak az üzemek. Le- több mint egyötödét adja. A csak a meglevő termelőerők hetővé vált. hogy amíg né- kenyérgabona, a mezőgazda- hatékonyságát fokozza, hány évvel ezelőtt a közgaz- sági árutermelés 19—20 szá- Az üzem- és munkaszerve- dasági környezet megváltoz- zalékában részesedik. Ezek zés termelést növelő hatása tatása volt az elsődleges vál- a vezérágazatok legjobban összességében jelentős, elér- lalati törekvés, ma már a megfelelnek az adottságok- heti a 20—30 százalékot. Fon- gyors és szelektív alkalmaz- nak- hagyományoknak, képe- tos belső tartalék a munka­kodás módja határozza meg sek a korszerű technika fo- idő racionalizálása, az „idő- az üzemi érdeket. ígv az üze- Sadására. Egy elemzés rámu- vei való helyes gazdálkodás”, mek figyelme tartalékaik tatott arra. hogy elsősorban A szervezés már a döntés mozgósítására irányul. azok az üzemek e folyamat- előkészítésénél, az elemzések­A mezőigazdaságban az nak legtipikusabb képviselői, kel elkezdődik. Korábban vi- utöbbi években az MSZMP amelyek gyorsan, kia'akítot- szonylag rövid idő alatt ter- KB és a megyei pártbizott- termelési szerkezetük fő veztek. és hosszú volt a ki- ság határozatainak hatására arányait, függetlenül attól, vitélezés ideje. Helyes, ha ezt az üzemszervezés előtérbe ke- h°Ky milyen az objektív az arányt megfordítják! Szer- rült. Megteremtődtek a kor- adottságuk. Négy—hat arany- vezés kérdése a kevésbé gaz­szerű mezőgazdaság kialakító- koronás szántóterületen is le- daságos tevékenységek gaz- sának feltételei. A gazdasági h,et esy hektár szántóra ve- daságosabbá tétele, a vesz- szervezetek méretei mevnőt- títve kétezer forint körüli teséges. piacképtelen ipari, tek. új formák alakultak ki. nyereséget előállítani, ha a kiegészítő tevékenységek visz- A terület és termelőerők je- szerkezet kialakult, vezérága- szafejlesztése. lentős koncentrációja ment zatok vannak, és az objektív Nagy a lemaradás az újító­végbe. Jelenleg az egy tsz- adottságok a termelésszerke- mozgalomban. Az új műszaki­ig jutó szántóterület duplá- zetben visszatükröződnek, technikai megoldások gvakor- jára, a közös vagyon hatszo- (Kétbodony, Keszeg. Magyar- lati bevezetése, időtartama az rosára nőtt az átszervezés be- nándor.) indokoltnál lassúbb. A dol­fejezéséinek évéhez viszonyít- AZ UTÓBBI IDŐBEN a gőzök rendszeres továbbkép- va. . / vállalatközi egyesülés elő- zését is helyesen kell meg­A koncentráció a feladatok térbe került. Egy év alatt szervezni, mert a termelé- szakosodásával járt együtt, üzemi kezdeményezések nvo- kenység növelésében ielen- Szakvezetők és szakmunká- man 76~r°l 70-re csökkent a leg már hasonló súllyal sze- sok alkalmazása került elő- tsz-ek száma. Ez a folyamat repelnek az anyagi és szelle­térbe. A szervező munka tovább tart. így várhatóan mi javak, szakmává, hivatássá lett. mintegy egyharmadával ke- AMELLETT, HOGY AZ A termelési szerkezet gyor- vesebb mezőgazdasági üzem üzemszervezés gazdasági fel- sabb átalakításának, a tér- lesz megyénkben. adat, belső tartalék, nem sza­mékösszetétel megváltoztató- Az üzemszervezés feileszté- bad megfeledkezni a politi- sának népgazdasógilag jelzett sének alapvető feladatai: a kai oldaláról sem. A mun- igényére az üzemeknek lénve- helves tervezés, a személyi kások minden üzemben gesen gyorsabban kell reagál- feltételek biztosítása, a fej- igénylik a magasabb színvo- ni, mint néhány évvel ezelőtt, lesztésnek. az operatív tér- nalú szervezettséget. Az A korszerű üzemi szerveze- melési munkálatoktól való el- üzemszervezés így válhat tét éppen az jellemzi, hogy határolása. mindennapos tevékenységgé, rugalmas, alkalmazkodókéoes A legtöbb üzemben nincs megalapozva a jövő maga­rendszer. amely időben reá- biztosítva a konkrét fejlesz- sabb színvonalú gazdálkodá- gál a változásokra. tési munka szakemberhátte- sát. Közismerten megyénk ter- re- Ezen a területen sok a mőterületének átlagos minő- tartalék. Csak minden negye- Dr. Gyöngyösi István sége országos sorrendben a legkedvezőtlenebb. A táblák szabdaltak, szórtak, erodáltak. Az üzemek kétharmada ked­vezőtlen adottságú. Emellett a munkaerő-csökkenés az utóbbi időszakban megyénk mezőgazdaságában jelentette a mélypontot. Mezőgazdasági üzemeink vezetőinek az üzemszervezés ezért nagyfontosságú. Az üzemszervezés, a vezetés és azon belül is a döntések ál­landó tényezője. Mindennapos tennivaló, és ígv lesz a hosz- szú távú célkitűzés- része. A szervezeti formák kialakításá­ra sincsenek központi előírá­sok, azt minden üzemben az adottságok, hagyományok és feltételek szerint kell kiala­kítani. A legkorszerűbb szer­vezeteknek is csak általános szabályai vannak. Éppen ezért helyesek azok a megállapítá­sok, amelyek felhívják az üzemvezetők figyelmét az utánzási hajlam veszélyeire, amelyekben eltérő feltétele­ket és körülményeket akar­nak „összeházasítani”. Jó pél­da erre a harmadik ötéves terv végén történt néhány üzem beruházási „kisiklása”, amely jelentős fejlesztési alaoMánvokat okozott. A fejlődés alapja a kor­szerű üzemszervezés, a szer­vezés színvonala viszont ösz- szefügg a vezetés színvonalá­val. Így a vezetés és a szer­vezés folyamatos tökéletesí­tése csak együttes feladatként fogható fel. és hajtható vég­re. Az a körülmény, hogy egv üzemben jók az eredmé­nyek. nem jelenti feltétlenül azt. hogy magas szintű a szervezés is. Természetesein ez fordítva is igaz lehet, hi­szen veszteségesen gazdálko­dó üzemben is lehetséges né­hány területen kielégítő szín­vonalú szervező munka. Az országos tenderből; megyénk mezőgazdaságára is Az üveg „bábái9* A salgótarjáni síküveggyár Zagyva II. húzóüzemének tmk-lakatosai rövid cigaretta­szünetet tartanak. Azt mond­ják róluk: akkor nyugodtak a munkások, ha ők pihennek, mert ez azt jelenti, hogy minden rendben a gépek kö­rül. A húsz négyzetméternyi műhely falán oklevelek, pla­kettek, csupa „nemesfém”: három az ezüstkoszorús szo­cialista brigád cím elnyeré­séről tanúskodik. A legfénye­sebbet tavaly kapták a Ko­marov brigád tagjai. Elnyer­ték az aranykoszorút. — Nem adták „olcsón” — jegyzi meg a szocialista bri­gád vezetője Tóth Miklós. Társai, Majoros László, Gará- di János, Huszár Lajos és Szép József tekintetéből is ezt lehet kiolvasni. Így öten több mint másfél évtizede dolgoznak együtt, ismerik egymás gondolatát is. Garádi János már jubi­lált, a brigádvezető jövőre ünnepel. Ekkor lesz huszonöt éve. hogy belépett a gyár ka­puján. Apja 32 évet „húzott le” az üveggyárban, megsza­kítás nélkül. A fia sem akar elmaradni ettől. — Nem tudnám elképzelni, hogy máshol dolgozzak. A huszonnégy esztendő alatt egyszer sem fordult meg fe­jemben a távozás gondolata — magyarázza Tóth Miklós. A többiek is kipróbált, ruti­nos tmk-lakatosok. A húzóüzemet az utolsó csavarig ismerik. Szükség is van erre, ha azt akarják, hogy a termelésből kieső idő a lehető legkisebb legyen. Havonta egy-egy gépre 14 óra javítási időt kapott a bri­gád. Ebből az első negyedév­ben több mint száz órát takarítottak meg, s így a hú­zóüzemből 53 ezer négyzet- méterrel több üveg került ki. Nem irigylésre méltó a munkájuk. A kemencék mel­lett rekkenő a hőség, nyáron a száz Celsius fokot is eléri. Hiába az azbesztruha, patak­zik a víz róluk. Ott „bábás­kodnak” az üveg születésé­nél. A folyékony anyag láva­ként hömpölyög a kemencék­ben, Tóth Miklósék pedig ügyelnek: géphibásodások ne zavarják a termelést. A műhely klímája sokkal kellemesebb. Nem kell per­cenként az izzadtságcseppeket törülgetni. A munkapadon keresztvágó kocsik várnak ja­vításra. — Nemrég ezzel a berende­zéssel kapcsolatban adtunk be újítást. Elfogadták. Jelenleg is három újításunk elbírálá­sa van folyamatban — ma­gyarázzák a Komarov Szoci­alista Brigád tagjai. Igyekezetük nem öncélú. Azon fáradoznak, hogy a termelést a maguk módján meggyorsítsák. Ez kifejezője a gyárhoz való ragaszkodá­suknak. Valamennyien törzs- gárdatagok. — Április negyedikén be­jöttünk dolgozni. Az egyik gép meghibásodott. A szoká­sos tempóval egy műszak alatt végeztünk volna a ja­vítással. Délelőtt 11 órára si­került befejeznünk. Igaz, nem is reggeliztünk — említ egy esetet a brigádvezető. — A húzóüzem tmk-laka­tosai sokkal rosszabb körül­mények között dolgoznak, mint a központi műhelyben. „Még álmomban sem gondoltam, hogy valaha génen fogok dolgozni. Előtte takarítónő voltam, de a derekam, kezem elfáradt a sok rendcsinálásban”, — s Ma jer Sándorné nagy szeretettel porolta le a fémforgácsokat a csiszológépről. Rétságon, a Szivattyú és Gépjavító Ipari Szövetkezetnél talált munkaalkalmat. Havonta 1800—190« Ft-ot keres. Az „ördöngős masina” szelíden engedelmeskedik neki. — kulcsár — „Felhőkarcoló” kémények A rohamosan fejlődő tech­nika már sokféle bonyolult feladatot megoldott, de az ipari létesítmények nem ép­pen esztétikus „tartozékait”, a gyárkéményeket még nem tudta nélkülözhetővé tenni. Sőt, egyre hatalmasabb kémé­nyek épülnek világszerte, amelyeknek az az elsődleges feladatuk, hogy minél maga­sabb légrétegekbe bocsássák ki a környezetre káros szeny- nyező anyagokat. A légmoz­gás — az ún. huzat — ugyan­is mesterségesen is előállítha­tó, illetve fokozható, emiatt nem kellene növelni a kémé­nyek magasságát. De a nem- kívánatos gázok „felemészté­sének” ma még nincs olcsóbb és megfelelőbb módja, mint a magasba való felbocsátás. között A bérezésük között viszont alig van különbség. A közel­múltban javasoltam, hogy te­gyenek különbséget, vegyék figyelembe az itteni állapotot — szól közbe Majoros László művezető. Javaslatát a gyár vezetői csak részben fogadták el, s ez hagyott egy kis „tüskét” a brigád tagjaiban. Hamar a problémákra te­relődik a szó. A lakatosok szókimondó emberek, ha ér­zik, hogy egy kicsit is iga­zuk van: — Néha az az érzésünk, mintha a törzsgárdatagok hátrányba kerülnének — mondja Huszár Lajos, ^ki idős kora ellenére társaival együtt elvégezte a csoportve­zetői tanfolyamot. — A dol­gozók közül néhányan kül­földön üdülhetnek. Eddig nincs tudomásunk róla, hogy közülünk valaki utazhat. A jutalmazásokkal sem értünk egyet. Nem differenciálnak eléggé! A gyár egy-egy terü­letén dolgozók számát nézik, s szerintünk ez nem mérv­adó. Tóth Miklós helyeslőén bó­lint: — Igazuk van — mondja. A jövő terveire terelődik a szó. — Már az idén szerettünk volna nevezni a vállalat ki­váló brigádja cím elnyerésé­re. Sajnos későn ébredtünk, de jövőre megpályázzuk. Bí­zunk benne, hogy a falon le­vő elismerések mellé újabb kitüntetéseket aggathatunk — sorolja Garádi János. Eddigi munkájuk bizonyít­ja, hogy mindez nem elérhe­tetlen. • Szabó Gyula A szocialista integráció világhálósa • KGST-tagállamok, köztük a Szovjetunió népgazda- sági terveiben az idén első ízben szerepelnek külön fejezetként az integrációs intézkedések, végrehajtásuk anya­gi-technikai feltételeinek biztosítása. A gazdasági integráció ily módon a szocialista tervezés szerves részévé válik. A KGST-tagállamok 1971 júliusában elfogadott komp­lex programjának realizálására elsősorban gazdaságunk fel­lendítését, a szocializmus pozícióinak megszilárdítását je­lenti. Ugyanakkor eltéphetetlen kapcsolat van az integráció további tökéletesítése, a szocialista országok összeforrottsá- gának és politikai egységének erősödése, egyeztetett külpo­litikájuk hatékonysága, az SZKP XXIV. kongresszusa által kitűzött békeprogram következetes megvalósítása között. Az integráció folyamán mélyreható pozitív változások mennek végbe a részvevő országok gazdaságában. Ezek a változások olykor egész ágazatokra kiterjednek. Példa erre a KGST-tagországok gépiparának fejlődése. Jelenleg a vi­lág gépipari termékeinek körülbelül egyharmada a KGST- tagországokból kerül ki. Fejlődnek a specializált ágazatok: a hajó-, a vagongyártás és a bányaberendezések gyártása Lengyelországban, az elektrotechnika Bulgáriában, a nehéz- és szállítási gépgyártás Csehszlovákiában, a szerszám- és műszergyártás az NDK-ban, a vegyipari berendezések gyár­tása Romániában, a villamos vákuumtechnikai ipar és az orvosi műszergyártás Magyarországon. A KGST-tagállamok gazdasági tökéletesedése terén megnyíló lehetőségek másik példájaként megemlíthetjük az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgá­ria szénbázisú vegyiparának átállítását a Szovjetunió által szállított kőolajra. Ez nagy megtakarítást jelent munkaerő­ben és beruházásokban. A kölcsönös együttműködésre — elsősorban a Szovjet­unió segítségére — támaszkodva sok KGST-tagállam sike­resen megoldja az atomenergetika kiépítésének programját. Az NDK „Nord” atomerőművében megkezdték a villamos energia termelését. Az idén áramot ad Bulgáriában a „Koz- leduj”. Magyarországon, a Duna partján pedig kibontakozik a paksi atomerőmű építése. Nemrég hívták életre az „Inter- atomenergo” egyesülést, amelynek keretei között hét KGST- tagállam és Jugoszlávia egyesíti erejét az atomerőművek­nek szükséges berendezés, műszerek, anyagok gyártásában és szakemberek kiképzésében. A KGST egyik tagja, Mongólia a közeli múltban gya­korlatilag egy gazdasági ágazattal — nomád állattenyész­téssel — rendelkező ország volt. Jelenleg Mongólia nem­zeti jövedelmének több mint egyharmadát már az ipar és az építőipar állítja elő. Ez a KGST ama következetes irány­vonalának köszönhető, amelynek célja az egyes országok gazdasági fejlettségében mutatkozó nagy különbségek meg­szüntetése és a kevésbé fejlett országoknak az élenjárók színvonalára való felemelése. Az általános fellendülés alapján a KGST-tagállamok je­lentős sikereket értek el a gazdasági fejlettségi szintek kö­zelítésében. Ez pedig ösztönzőleg hat a fejlődő országokra, amelyek arra a következtetésre jutnak, hogy gazdasági fejlődésük gyökeres problémáit csakis a szocialista álla­mokkal együttműködve tudják eredményesen megoldani A szocialista integráció példája az ipari tőkésországok dolgozó tömegeire is vonzó. Míg Moszkva és Szófia, Varsó és Budapest lakosai tudják, hogy otthonuk holnap is me­leg és világos lesz, hogy az állam által garantált szociális juttatások csak növekedni fognak, addig New York és Ró­ma, London és Tokió dolgozói saját tapasztalataik alapján győződhetnek meg róla, hogy a monopóliumok a tőkés in­tegrációt a lakosság szociális jogai és életszínvonala elleni támadásokra használják fel. . Ä legutóbbi évek meggyőzően bizonyítják: a szocialista integráció kedvez a különböző társadalmi rendszerű államok közti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlődésének. A KGST-tagállamok az egyenlőség és a kölcsönös előny alapján készen állnak a legszélesebb körű nemzetközi gaz­dasági együttműködésre. A szocialista gazdasági integráció tehát vitathatatlan és sokrétű hatást gyakorol a nemzetközi élet mai folyamatai­ra. S ez a hatás csak erősödni fog. Olea Trofimova NÓGRÁD — 1974. június 14., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom