Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

Júniusi rádióműsor-ajánlat fiataloknak Megyei filmbemutatók 'Sokszínű mozi A Magyar Rádió ifjúsági osztálya változatos tartalmú, színvonalas szórakoztató, föld­rajzi, történelmi és természet- barát műsorokat állított össze a nyári hónapokra. A műso­rokkal elsősorban a táborozó gyerekekhez kíván szólni. A júniusi programból néhányra ezúton hívjuk fel olvasóink és a rádióhallgató fiatalok fi­gyelmét. Az Éneklő Ifjúság június t3-i díszhangversenyén a leg­jobb eredményt elért általá­nos iskolai kórusok bemutató­ját hallhatják az érdeklődők, egyenes adásban Veszprém­ből. A díjnyertesek egyhetes zenei táborozáson vesznek részt a zánkai úttörőtáborban, műsorszámaikból pedig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat elkészíti az Éneklő Ifjúság második nagylemezét. Júnus 25-én a legjobb ered­ményt elért középiskolai kó­rusok hangversenyét közvetíti a rádió, Keszthelyről. A nyári vakációban két gyermekzenei vetélkedőt su­gároznak. A „PartitúristáK” június 23-án délelőtt hangzik el, öt budapesti zeneiskola 2—2 versenyzőjének részvéte­lével. Mint a műsor címe is jelzi, zenés utazásra kerül sor rejtélyes — rejtvényes körül­mények között. Június kie­melkedő ismétlési sorozata P. L. Travers regénye folyta­tásokban: A csudálatos Mary, amely a Banks-gyerekek és új nevelőnőjük történetét dol­gozza fel szórakoztató formá­ban. A június 17-én induló sorozat délelőttönként a Kos­suth adón hallható. Az Iskolarádió júniusban tűzi műsorra a Történelmi arcképcsarnok című portré­műsorait. Ezek a 35—40 per­ces adások a magyar és az egyetemes történelem kiemel­kedő személyiségeinek — II. Rákóczi Ferenc, Bottyán Já­nos, Szécsényi István, Robes­pierre, Berzeviczy Gergely, Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht — életútjával, te­vékenységével, emberi tulaj­donságaival ismertetik meg a rádióhallgatót, s ezáltal nem­zeti múltunk mélyebb megér­tését segítik elő. E portré­műsorokat a hazai történettu­domány legjobb szakemberei készítik, akik nemcsak a ko­rabeli dokumentumokat hasz­nálják fel, hanem a legfris­sebb kutatási eredményekről is tájékoztatják az érdeklődő­ket. Az első adás június 3-án volt, az ■ utolsóra június 24-én kerül sor. A Húszas Stúdió műsorai a nyáron — évszakhoz alkal- mazkodóan — könnyebbnek ígérkeznek, mint általában. Témáik változatosabbak: a munkatársak baráti országok­ban tett útjaikról számolnak be, romániai és lengyel fiata­lokkal beszélgetnek, és szó lesz a Magyarországon élő nemzetiségi fiatalok minden­napjairól is. RTV-mozaik SALGÓTARJÁN FILMEN, , REPÜLŐGÉPRŐL Kamerák előtt Salgótarján^ Salgótarjáni Kohászati Üzemek; Ferihegyi repülőtér; Tudományos Isme­retterjesztő Társulat, Salgó­tarján fölött a levegőben, Jekkel Rudolf pilótával; Bu­dapest—Róma útvonalon, ugyancsak „légifelvétel-ma- gasságban” — ennyiféle hely­színe lesz a Hol vagytok ti légi játszótársak? című hat­szor 30—35 perces portrésoro­zatnak. S hogy hogyan ke­iül hat — látszólag össze nem illő — „csizma” egy asztal­ra, vagyis: mi köze egy fél­tucat helyszínnek egymáshoz? Mindegyik film főhőse 1936- ban, elsőosztályos korában osztálytársa volt a forgató­könyvíró-szerkesztő-riporter- nek, Pásztor Ferencnek. S valamennyien Salgótarjánban voltak „régi játszótársak”. Ettől a bölcső- és tanulóhely­től jutott ki a világjáró re­pülőgép kormányához, ki pe­dig a TIT főtitkári beosztá­sába és a filozófiai tudomá­nyok kandidátusi címéhez. * Ugyancsak portréfilm lesz a Pintér József szerkesztésé­ben rövidesen megelevenedő ..Józsi bácsi ajándéka”. A cselédsorból indult főhős ké­sőbb lakatos lett. A felsza­badulás után részt vett a té­eszek megteremtésében, az első gépállomás létrehozásá­ban. Satuval dolgozott egész életében, s „nyugdíjajándék­ba” kapta búcsúzóul a szer­számait, mindvégig jól szol­gáló utolsó satupadját. Ezek Józsi bácsi ajándékai, akinek arcképét felrajzolják majd a kamerák. ★ Riport-dokumentumfilm ké­szül hazánk egyik védett te­rületéről, s az ott elterülő 75 ezer holdas gazdaságról. A nemrégiben községgé minő­sített Hortobágyot mutatja be majd a település nevét viselő televíziós alkotás. Ez alkalommal nem a táj, ha­nem a gazdálkodás „roman­tikája” lesz a téma, s ter­mészetesen azok az emberek, akik e föld „honalapítói”, gazdái és művelői. Dr. Czo- ma László szerkesztésében kel majd életre országunk legnagyobb mezőgazdasági társulása. ★ Szintén Czoma László szer­keszti a Mindennapi táplálé­kunk: a tej cimű filmet, amely legegészségesebb „ita­lunk” útját követi majd vé­gig, a termelőtől a fogyasztó­ig. — Terlanday Márta a „Kertről kertre” szerkesztője. E készülő műsor a zöldség­félék termesztéséről tájékoz­tatja a nézőket. — S még egy mezőgazdasági téma, amely rövidesen „kameravégre” ke­rül: a mezőszilasi termelő- szövetkezet eredményeiről kí­ván tudósítani A szilasi titok nyomában című dokumentum­film. A szerkesztő Varga Já­nos. A rendező Veres István lesz. — Végül egy település históriája. A történelem, egy falu és az öregember, ezt a hosszú címet kapta a „mű- sorkeresztségben” a bácskai Szeremle községről és volt vörös katona fiáról, Takács Ferencről készítendő film­emlékezés. Gyarmati Klára szerkesztésében, Magyar Jó­zsef rendező-operatőr irányí­tásával kerül sor a felvéte­lekre, — természetesen Sze­remle utcáin és házaiban. Innen — onnan Az USA egyik tévétársasá­ga sajátos businessre adta a fejét: elveszett és talált tár­gyakat hirdet. Hol egy bána­tos „nyugalmazott” gépkocsi­tulajdonos látható, hol egy talált gyermek, hol j ólszitu­ált öleb képe villan fel, hol az elveszett — feleségé. Anyóst, főnököt még senki sem keresett. Unatkozó férfi­ak az egyik japáni „magán- csatornán” csevegő csinos hölgyet rendelhetnek. Udva­rol, a képernyőgésa és máris vidámabb az élet. Boldog ja­pánok! Aki megelégeli az asszonyt: elzárja. Nálunk még nem ilyen fejlett a tech­nika. Nádor Tamás László Lajost Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT RIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBÖL 48. — Mindez a múlté, most már jól bejáratott üzemben dolgozik. — Most is tele vagyok mé­reggel és csalódással. Munka­társaimmal hosszú kísérletezés után gumizott felsőrészt szer­kesztettünk a szorpciós oszlo­pokban, ami megakadályozza a kádak folyását, a feldolgozás alatt levő uránzagy kicsapódá­sát. Az urániparban ez még a tömlőszerepnél is nagyobb jelentőségű újítás. Hónapokig fektették a javaslatunkat. Vé­gül megengedték a gyártását. És bevált. Ma már valameny- nyi szorpciós oszlopnál alkal­mazzák. A több millió forint értékű újításért pár ezer fo­rintot akartak adni. Az ügyből üzemi, vállalati vita lett, majd bírósági tárgyalás. A vállalat megnyerte a port. Azzal az in­doklással, hogy az újítás mun­kaköri kötelességünk teljesíté­séből fakad. — A felajánlott összeget ugyan nem fogadtuk el, s még­is mindenütt hallom: anyagia­sak vagyunk. Csak újítási dí­jért dolgozunk. Ügy tudom, külföldön jobban felkarolják a kezdeményező embereket. Még ha nem látnak sok fan­táziát a javaslatukban, akkor is elfogadják. És több kisebb újításból ötvöződik össze egy nagy. —- Olvastam, hogy az érc­dúsító mérnökei, technológu­sai tíz év alatt ezer újítást nyújtottak be a vállalat veze­NÓGRAD — .1974. június 12., szerda tésének. ön szerint ezt mind el kellett volna fogadni? — Biztosan sok olyan volt, ami előbbre vitte az ügyün­ket. S még előbbre lehetnénk, ha a féltékenység és a kis- szerűség egyeseket nem aka­dályozna a megvalósításban. — Ezek után? — Ügy dolgozom, mint ed­dig. Tehát újítok is, amikor erre alkalom, ötlet adódik. Nekem sok indítást ad a mű­szaki főiskola, ahol gyakor­latvezetőként működöm. Hív­tak oktatónak. De én jobban szeretem, ezek ellenére is, az üzemet. Megszoktam. — Szereti? — Akkor éreztem, hogy ra­gaszkodom hozzá, amikor ti­zenhat órákat kellett dolgoz­nunk, azért, hogy a techno­lógiai folyamat zavartalan le­gyen. S hogy a tanulásban se maradjak el, a kávémba koffein tablettákat tettem. Másként nem ment. Most már ezt nem teszem. Este, ha hazajövök, kevés pálinkát iszom. Főleg vacsora után, mert hirtelen eszem, és sze­retek korán lefeküdni. Haj­nalban, mielőtt munkába me­gyek, olvasok. — Az ilyen ember, mint ön, hamar felemészti magát. A mérnök arcára enyhe ránc rajzolódik. — Harmincnyolc éves va­gyok. A munka engem nem fáraszt. A töprengés se. ha tudom. hogy eredményéért megbecsülnek. Ha másként Jelenet az ausztráliai filmből A hét üj filmjeit a sokszí­nűség jellemzi. A Sötét To­rino lélektani igényességű bűnügyi film, a Ruszlán és Ludmilla mese —, a Napszú­rás vígjáték. Kellemes, hasz­nos időtöltésnek mutatkozik valamennyi. Carlo Lizzani Sötét Torino című filmje olasz—francia koprodukcióban készült, s egy gyilkosságért ártatlanul elítélt Dél-Olaszországból fel­vándorolt, szegény munkás­ember törvény előtti kálváriá­járól szól Carlo Lizzani ren­dező az olasz késői neorealiz- mus jegyében készítette előző filmjeit, amelyek közül a leg­sikeresebbet Magyarországon is játszották, a Pratolini kis­regényéből forgatott Szegény szerelmesek krónikáját Liz­zani elkötelezett filmrendező. Mindig érdekli az a társadal­mi környezet, amelyben sze­replőit mozgatja, fontosnak tartja azt — ennyiben ez a filmje is folytatja a neorea- lista hagyományt. Valójában azonban vérbeli bűnügyi film, mindvégig izgalmas cselek­ménybonyolítással, lélektani indoklással. Alekszandr Szereeievics Puskin — születésének 175. évfordulóját a napokban ün­nepeltük — csodálatos elbeszé­lő költeményéből, a Ruszlán és Ludmillából készült az azonos című film. A neves filmművész, Alekszandr Ptus- ko rendezése és a film cselek­ménye híven követi a válto­zatosan gördülő mese fona­lát, s gazdag fantáziával, gyönyörű színekben jeleníti meg a helyszíneket, a pom­pás kijevi fejedelmi udvari, a város környéki sötét erdő­ket, a nyugalmas tengert. A sok megpróbáltatást át­élt szerelmeseket két kitűnő színész, Natalja Petrova és Valerij Kozinyec formálja meg. A további szerepekben Vlagyimir Fjodorovot, Andrej Abrikoszovot, Marija Kap- nyiszt-Szerkót láthatjuk. A Napszúrás kalandos, ka­cagtató, nyári történet, az el­ső hazánkban vetített ausztrál film. A jól ismert, többször feldolgozott történet a sokat használt és bevált dramatur­giai szabályok szerint halad: a kissé ügyefogyott tanárt diákjai szeretik, s a szerelem­ben is nyer. A film fő érde­me: a jó színészi játék, a változatos ausztráliai táj és az emberek. Végül ejtsünk néhány szót a fesztiváldíjas, japán, A ko­pár sziget című; Kaneto Shin- do rendezte filmről. A balas­sagyarmati Art Kino nézői felújításban láthatják a pro­dukciót. Nemes György kriti­kus írta a filmről 1963-ban: . .Két fadézsa, kevéske víz, két elgyötört paraszti arc, a nyak kidagadt erei, megfeszü­lő izmok, görcsösen kapaszko­dó meztelen lábujjak — a ve­rejték képzetét a robot kelti fei az emberben, és nem a kiagyalt, csinált sztori, mint ahogy egyik-másik esemény­ben gazdag, de eszményben szegény film teszi. S mégis elszorul a szívünk, miközben a nézőtér homályában ráme­redünk a vászonra, ahol sem­mi sem történik, csak két fa­dézsa himbálózik komótosan, óvatosan az őrület puha rit­musára. . Mai tévéajánlatunk Hangverseny Balassagyarmaton Jó a kapcsolat a balassa­gyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola és egykori növendékei között. Ezt bizo­nyítja a június 12-i hangver­seny is, amelyen a volt nö­vendékek — Czifra Klára (gordonka), Deák Zsuzsanna (zongora), Horváth János (ének, fagott), Réti Emőke (gordonka) és Tóth Tamás (ének) — adnak Mozart, Gol- termann, Schumann, Purcell, Sammartini műveiből összeál­lított műsort. Zongorán Veres Istvánná kísér. nem, jó szóval. De amikor újításommal a bírósághoz kellett fordulnom, valamit öregedtem. Azelőtt huszonöt embernek kellett a technoló­giai ijzem minden egyes rész­legében a feldolgozási folya­matot ellenőrizni. S szalad­gáltak jobbra-balra, mint a hangyák. Most. az újításom után, egy ember elég. Ezért legalább megérdemeltünk volna annyit: „Réndben van, gyerekek! Megint hozzáadtatok valamit, legalább egy cseppet ahhoz a tenger sok munká­hoz, amit ezen a földön há- rommilliárd ember végez...” Kár, hogy ennyire siet. Ha­zavinném, de nincs kocsim. KÉTSZER VOLTAM A BANYÁBAN Kemény áprilisi szél tépi a mandula- és barackfák virá­gait, amit a szelídebb már­ciusi nap már kicsalt a me­cseki fákból. A virágok fe­hér és rózsaszín pöttyei bete­rítik a faház bejáratát, a mo­torkerékpárt, a villakapát és a gereblyét. A férfi mérgesen kapkodja magára az inget. — Megint rosszul köt a ba­rack. Ez a szél mindig olyan­kor jön, amikor kárt tesz. Elnézést... Leöblíti kezét a ciszterna vizében. Vászontörölközővel dörzsöli, majd a házba invi­tál. Bent: asztal, négy szék esv heverő. petróleumfőző, edények a polcon és üvegek. (Folytatjuk) 21.45: Tévébérlet. A Magyar Televízió hang­versenysorozata. Berlioz: Rá­kóczi induló. 171 éve szüle­tett Hector Berlioz, a francig zenetörténet kiemelkedő alak­ja, akinek munkásságát döntő módon befolyásolta az 1830- as párizsi forradalom. A Rá­kóczi induló is a forradalom­mal való meghatározó erejű találkozásból született; Berli­A Német Szövetségi Köz­társaság 26 városában napról napra feltűnnek a különösen élénk színűre festett, úgyne­vezett „kravátli-buszok”. Ke­rületről kerületre, házról ház­ra járnak és elkérik a lakók­tól a szekrények mélyén poro­sodó, divatjamúlt, régi nyak­kendőket. Minden egyes da­rabért egy speciális lottószel­vényt adnak cserébe. Június­ban húzzák a „kravátli-lot­tót”, amelyben a szerencsés nyertesek a legdivatosabb szí­nű és mintájú, vadonatúj nyakkendőket nyerhetnek. Az Ötlet a frankfurti Arc rek­lámügynökségtől származik, amely ezzel kívánja enyhíteni a 120 német nyakkendőgyár keserveit. Az elkeseredés oka: ma már a németeknek csu­pán 19 százaléka hord min­den nap nyakkendőt. A fi­atalok pedig soha. ★ A Japan Aero Service Company elnöke repülős ex­pedíciót szervezett a yeti, a havasi ember felkutatására. Véleménye szerint repülőgé­pek és helikopterek bevetésé­vel könnyebben sikerül len­csevégre kapni a régóta ke­resett yetit, mint a korábban alkalmazott módszerekkel. * A franciaországi Mosel me­gyében megnyitották a kö­zönség számára a Maginot- vnnal egy előretolt erődítmé­nyét. amelynek az lett volna a feladata. hogy 1940-ben megvédje Franciaországot és oz európai hangversenykörűt- ja során Pesten is tartott két hangversenyt, a mű témája ebből a kirándulásból szár­mazik. Érdekes, hogy a Rá­kóczi induló a Faust elkár­hozása című drámai legendá­jában is szerepet kapott. A művet Ferencsik János ismer­teti és vezényli, közreműkö­dik a Magyar Állami Hang­versenyzenekar. amelyet szinte ellenállás nél­kül adtak át az ellenségnek. ★ Mona Lisa kereskedelmi szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Tokióban. Pedig a kiállításra fél Japánt mozgósították a legkülönbözőbb kezdeménye­zésekkel : francia bélyegekből vagy éppen üvegdarabokból elkészítették a festmény rep­rodukcióját, a fodrászok ,.Gioconda”-frizurával próbál­koztak, rajz- és mosolyverse­nyeket rendeztek. Még egy sztriptiz-műsort is rendeztek. Ami a Giocondán nem lát­ható címmel. ér A washingtoni pénzverde új ezüstpénzt ad ki Észak és Dél háborújának 200. év­fordulójára. Az érmék 1975. júliusában kerülnek forga­lomba. ★ Tom Mix. a western törté­netének egyik legelőső és leg­híresebb „hőse” ismét megje­lenik a képernyőn. Megsze­mélyesítője Búrt Reynolds. Bill Hussey, Dél-Karolina állambeli múltimilliárdos Európába érkezett, hogy vá­sárlásokat eszközöljön. Eddig „csak” a Queen Maryt, a hí­res londoni Temze-hidat és az Eiffel-tornyot akarta meg­vásárolni. Kísérletezése eddig még nem járt sikerrel. Furcsaságok, hírek a nagyvilágból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom