Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

Két mássalhangaő [Egy úton járnak Egy új munkamódszer nyomában — Tudja, m! az a DH? — Fogalmam sincs. — Igen. tudom. — Valamiféle rövidítés. — Nem. Sohasem hallot­tam róla. Néhány válasz a kérdés­re. Pedig napjainkban az újságolvasó egyre gyakrab­ban. találkozik a lapok ha­sábjain ezzel a nagybetűs rövidítéssel. De — főleg az iparban dolgozók közül már egyre többen tudiák, hogy a két betű a ..Dolgozz hibátlanul!” munkarend- szert jelenti. Különösen az új gazdasá­gi mechanizmus bevezetése után — amikor is eddig még soha nem tapasztalt mértékben fejlődött a mun­kaszervezés, amikor a gaz­daságossági mutatóknak a még fel nem tárt tartalé­kokkal és ki nem használt lehetőségekkel történő javí­tása. a munkaintenzitás nö­velése , még fokozottabban került napirendre — tettek lépéseket hazánkban a né­hány szocialista és kapita­lista országban már bevált munkarendszer tanulmá­nyozására. A Szovjetunióban, a sza- ratovi gépgyárban már 1955, az Egyesült Államok több cégénél pedig 1962 óta dolgoznak a másképpen el­nevezett. de hasonló tartal­mú munkarendszer szerint. Hazánkban öt évvel ezelőtt kezdték bevezetni az új munkarendszert. s ezzel 1970-ben. a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek már jelen­tős eredményeket ért el. Azóta több üzemben, főleg oyszágos nagyvállalatoknál határozták el a DH beve­zetését. A Ganz-MÁVAG, így a má'c- ranováki gyáregvség is. 1973-ban tűzte ki célul, hogy fokozatosan megvaló­sítja a Dolgozz hibátlanul munkarendszert. A főporta kapuján belép­ve. a gyáregységi híradó táblán plakátok villannak az ember szemébe. Ha nem látsz, nem hallasz, nem be­szélsz, hogyan lesz DH- m unkarendszer? — kérdezi az egyikre rajzolt három munkásfigura. Mit tettél ma vállalatunk érdekében? Dolgozz hibátlanul! — ol­vasható a másikon, harma­dikon. És köziemények. tá­jékoztatók egész sora lát­ható a gyártócsarnokokban, műhelyekben. szabadtéri munkahelyeken, amelyeknek tartalma ugvan más és más, de mindegyiken ott a két betű: DH. — Igen-. Ez a legelső, leg­fontosabb lépés — mondja Molnár Mihály, a Ganz- MÁVAG mátranováki gyár­egységének igazgatója. — A népszerűsítés, a propagan­da. hogy minden egyes dol­gozó agyába belevésődiön az új munkarendszer tar­talma és jelentősége. S ezt nem alkalomszerűen, ha­nem — főként a bevezetést megelőző Időszakban, amelyben most mi is va­gyunk — állandóan.. min­den. lehetséges eszközt és fórumot felhasználva kell végezni. — Ez tehát a megvalósí­tási folvamat első lépcsője? — Nem. Hiszen eddig még mi sem tudtuk, mit is m'ent voltaképpen ez a fo­galom. Legelőször a gaz­dasági vezetőknek, a párt-. KISZ- és szakszervezet irá­. nvítóinak. s mindenkinek, akit a DH-ra való áttérés előkészítésével megbíztak, kellett megismerni, maid- hogvnem megtanulni az új munkarendszert. Állandóan, kíve‘ki említi: munkarendszer. Mert a DH valóban csak ez. Nem hnson1ftha*ö. azonosítható az utóbbi három évtized alatt már több-kevesebb si­kert megért munkaversenv- mozgalmakkal. amelvek — mint a tízperces mozgalom, a melegcsákánv-váltás, a Sztahanov-mozgalom — jó­szerivel már csak Idősebb olvasóink emlékezetében él­nek. A hibamentes munka- rendszer gazdasági, szerve­zési és nevelési intézkedé­sek összefüggő* rendszerével igyekszik a veszteségeket, hibákat megelőzni, csökken­teni. Lényegében az inten­zív fejlődés szervezettebb, tudományos alapokra helye­zett, a vállalati kollektíván keresztül társadalmasí tott. új formájú vezetési mód­szere. amelynek egyik fő célja nem a hiba okozójá­nak. hanem a hiba okának felderítése. A DH-bizottság megala­kítása és a rendszeres elő­zetes propaganda után mi is a gyáregységnél meglevő hibákat, s azok okait mér­tük fel. hiszen ez az alap. a kiindulópont a további intézkedések megtételére. — Az ember nem szíve­sen beszél saját hibáiról... Hogvan végezték a felmé­rést? — Roppant egyszerű dol­got eszeltünk ki: hibafel­mérő lapokat bocsátottunk ki. s a dolgozóik tartózko­dását megelőzendő, kéré­sünkre név nélkül kellett visszajuttatni. — Milyen eredményt ér­tek el így? — Ez a módszer olyan sikernek bizonyult, hogy — őszintén bevallom — min­ket is meglepett. Napokon keresztül áramlottak vissza a hibafelmérő lapok a szo­cialista brigádoktól, csopor­toktól, egyes emberektől, szóval a gyáregység vala­mennyi munkahelyéről. Ily módon közel száz hibát si­került feltárnunk. — Nem sok ez? — Kimondva annak tű­nik. Ám, a hibák rendsze­rezése. jellegük szerinti csoportosítása előtt is tud­tuk. hogy egy hibának számtalan okozata lehet, s a látszólag különböző hibák vizsgálata után is tapasz­taltuk: egyazon ok váltotta ki őket. Így. figyelembe véve. hogy gondiainkat. fel­adatainkat önerőből oldiuk meg. nyolc olyan fő hibát állapítottunk meg. ame­lyek döntően befolyásolják a mátranováki gyáregység tevékenységét. — Milyen jellegűek ezek? — Elsősorban a munka- szervezéssel. a raktározás­sal és a raktári készletek-, kel, az anyagmozgatással és anyagellátással, az előgvár- tás munkavégzésével kap­csolatosak. de olyanok is vannak, amelyek a gépek, berendezések karbantartá­sára, a haszonhulladék to­vábbi felhasználására és a gyártócsarnok zajszintiének csökkentésére vonatkoznak. De különösen nagy jelentő­séget tulajdonítunk annak, hogy olyan problémák is felszínre vetődtek, amelvek esetleg más módszerrel vég­zett hibafelmérés során nem jutottak volna tudo­másunkra. És jól eső érzés számunkra. hogy megdőlt az a feltételezés, miszerint az emberek nagyobb része idegenkedik az újtól. Nem igy van: ilyen azonnali re­agálást. érdeklődést, aktivi­tást eddig még nem tapasz­taltunk dolgozóinknál. Ügy tűnik, a Dolgozz hibátla­nul munkarendszer arra is alkalmas, hogy reális kéoet kapiunk arról: valóban mi­re is vagyunk képesek. — A munkarendszer be­vezetésének milyen fázisá­ban tartanak jelenleg?. — A fő hibák megszűn­tetésére intézkedési tervet dolgoztunk ki amelynek végrehajtása már szerepel a második féléves progra­munkban. Nagyon sok. a felmérés során észlelt hi­bát már most. menet köz­ben kiküszöböltünk, a többi előttünk álló feladat meg­oldására pedifi az érintett felektől most várjuk a ja­vaslatokat. Munkaszervezés, a terme­lékenység növelése, a fel­adatok társadalmasítása, önköltségcsökkentés —. s mindez önerőből. Röviden összefoglalva ennyit jelent — már most is. de az idő múlásával még foko­zottabban — a Ganz-MÁ­VAG mátranováki gyár­egységénél az a bizonyos két mássalhangzó, amelyik a „Dolgozz hibátlanul!” munkarendszert jelöli. Karácsony György Jó tapasztalatok tükrében NÉHÁNY ESZTENDŐ ta­pasztalatainak tükrében egy­re inkább nyilvánvaló, hogy helyes volt a közös tanácsok létrehozása. A balassagyar­mati járás területén például kilenc községi közös, és há­rom önálló tanács dolgozik- Amikor a közös tanácsok gondokat. Utakat, szervezése megkezdődött, bő- orvosi rendelőket, Nemcsak a balassagyarmati járásban, hanem az egész megyében azt jelizik az épít­kezések, fejlesztések, megva­lósult elképzelések, hogy a társult _ községek a tervezett­nél lényegesen rövidebb időn belül tudtak megoldani régi járdákat, közvilágí­drá­a rek gyorsan, és pontosan szerezzenek híreket. Mindebből következik, hogy a közös tanácsok életébei fontos 2 társközségek helye és szerepe. A közös tanácsok ellenzőinek érvei éppen eb­ből fakadnak, hogy mi lesz a társközségek sorsa, hogyan fejlődnek a falvak. Ezért a ven akadtak gondok. Helyte- tást, művelődési házakat, óvó- tanácsi vezetők szinte kivétel len szemléletből fakadó véle- dákat, napközi otthonokat nélkül nagy gondot fordítottak mények, itt-ott az emberek építettek. Mindezt több köz- a társközségek arányos, illet - bizalmatlansága kísérte az ség közös anyagi erejének ve a szükségleteknek megfele- intézkedéseket. A kezdeti ne- felhasználásával. lő gyarapítására, hézségeket azután fokozatosan Főkéntt a kisközségeknek Néhány társközségben sikerült megszüntetni. előnyös a társulás, akik a gább és fontosabb beruházá­Segített ebben, hogy a kö- maguk erejéből nagyon nehe- sok valósulnak meg, mint zös tanácsok megalakításának zen tudtak boldogulni. Arról székhelyközségben! Példa er- egyik legfőbb alapelve volt, sem szabad elfeledkezni, re a pataki klubkönyvtár, hogy a községek földrajzi hogy a közös tanácsok az Hasonló a helyzet az ellátást elhelyezkedését, fejlettségét, a esetek zömében nagyobb fel- illetően is. lakosság számát figyelembe készültséggel rendelkező ta- véve olyan közős tanácsok nácselnökök, -titkárok irányí- jöjjenek létre, amelyek képe- tásával kezdték meg muhká- politikai munka hatekony- sek kielégíteni a lakosság jukat. A balassagyarmati já- sagáert meg van mit tenni, jobb ellátását. Emellett szigo- rásban például a titkárok elsősorban a társközségekben, rúan az önkéntesség alapján közül — egy kivételével — Kezdetben, az történt az összevonás. Az em- mindannyian tanácsakadémiai ut!*n ugv tunt, hogy a berek elmondták véleményű- végzettséggel rendelkeznek, két, amelyet mindenkor fi gyelembe vettek. megoldatlan kérdések. A társ- és a székhelyközségek tanácstagjai között nem min­dig azonos a vélemény. Külö­nösen akkor lángol fel a vi­ta, amikor az éves gazdasági terveket tárgyalják a közös tanácsok. A helytelen lokál- patrióta szemlélet nem egy Nyugodtan állítjuk, hogy a közös tanácsok jó szolgálatot tettek és tesznek. Akik ilyen összevont tanácsú községben élnek, saját tapasztalataikra támaszkodva mondják, hogy szakszerűbben, hatékonyab­ban és gyorsabban tevékeny­kednek a tanácsok. Talán az első és legfonto­sabb eredmény, hogy a köz­ségi közös tanácsok jelentős haladást tettek a kommunális, a közellátási, kulturális és egészségügyi igények gyorsabb kielégítésében. TÁRSADALMI-tömea­összevonaso.: társ­községek és a közös közséi.i Természetesen akadnak még tanácsok kapcsolatai gyengül­tek, és eléggé nehezen talál­ták meg a kibontakozás út­ját. Ahogy nyilvánvalóvá váltak azonbán a közös taná­csok előnyei, úgy változott az aktivitás. Különösen nagy fejlődés tapasztalható a társadalmi munkában, melyet főként a községben okozott kellemetlen tanácstagi csoportok szervez­perceket. Előfordul, hogy a községek között nem elég gyors az in­formálás. Az évenkénti ta­nácstagi beszámoló vagy fa­lugyűlések nem mindig adnak módot arra. hogy az embe­riek. Sokat segíthetnek a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságai. Erősítve a községek közötti kapcsolatot, a szék­hely- és a társközségek közös érdekeinek megfelelően. Cs. E. Szervezzük jól a gyermekek vakációját Megyénkben közel 30 ezer körül van az általános és kö­zépiskolás tanulók száma. A nyári vakációt részükre a megyei, a járási KlSZ-bizott- ságok, a járási úttörőelnök­ségek és az iskolák szervezik intézményesen. Sokan nyaral­nak a SZOT-üdülőkben, az ország legszebb helyein bizto­sítják a gyerekek pihenését, szórakozását. Sok településűnkön megszer­vezik a napközis tábort s ne­velők felügyelete mellett töl­tik el a gyermekek a szün­időt. Kellemes és hasznos nyári időtöltést, szórakozást, tanulást ígérnek ezek a szer­vezett vakációk. Nagyon he­lyes az is, hogy több műve­lődési ház — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — prog­ramról gondoskodik, de gaz­Húszmillió ládagyártásból A Nógrádi Szénbányák kistere nyei faipari részlegénél évről évre fejlődik a ládagyártás. Az Idén már több mint 20 mii lió forint árbevételt hoz a m elléktevékenység. A ládaüzem legnagyobb megrendelője a Zosjiíaeipari Müvek salgótarjáni gyára. Ezenkívül az öblös­üveggyár és a Salgótarjáni K ohászati Üzemek termékeinek legnagyobb részét Is a Klste- renvén gyártott ládákban szál Utják. A salgótarjáni síküveg gyár is megrendelőik közé tar­tozik. A képünkön látható ládákban is a síküveggyárban ké ..“ült üveg utazik az Egyesült Államokba. Domoszlói József, Hornyán György és Nagy Imre készíti a ládákat dasági és társadalmi szervek anyagilag js segítik a tanu­lók nyári pihenését. Sok ál­talános és középiskolában a nyári hónapokra ütemezték be az országjáró tanulmányi kirándulásokat, de még kül­földi utazások is szerepelnek a programokban. Széles körű társadalmi ösz- szefogásról számolhatunk be, mert a különféle intézmé­nyek, gazdasági egységek nagy áldozatokat hoznak an­nak érdekében, hogy a gyer­mekek kipihenve kezdjék meg az új tanévet. A megyei helyzetképet te­kintve láthatjuk, hogy szóra­kozás, pihenés és nyaralás mellett hasznos társadalmi tevékenység végzésére is be­vonják a vakációzó diákokat. Az okosan gondolkodó szülő­ket elsősorban nem az anya­gi meggondolás vezeti akkor, amikor a gyermeküket mun­kába is bevonják. A termelőszövetkezetekben, az üzemekben sokszor 40—50 általános és középiskolás is dolgozik egy-egy helyen. Büszkén szokták emlegetni, hogy naponként 60—70 Ft-ot is megkerestek. Ezt látva, örvendetes tény­ként lehet megállapítani, hogy a szülők egyre nagyobb hányada elismeri és szüksé­gesnek tartja a gyermekek nyári foglalkoztatását. Évről évre szaporodnak a munkát vállaló diákok a nyári szün­időben, sajnos néhány eset­ben már nehéz elhelyezni a sok jelentkezőt, nem tudnak számukra helyet biztosítani. Több szülő elmondta, hogy a munkából hazatérő gyer­mek szemlélete helyesen for­málódik, a legszebb szavak­kal beszélnek a munkáról, s a munkát ízlelgető gyermek magatartása, látásmódja is pozitív Irányban fejlődik. A munka minden gyermek­ben kialakítja a szép emberi jellemvonásokat, a munkát végző ember tiszteletét, az állhatatosságot egymás segíté­sét és megbecsülését. Egyre több azoknak a szülőknek a száma, akik a gyermekük nyári munkáját az élet előkészítő­jének tekintik, mert közben megismernek egy nagyobb kollektívát — üzemet, terme­lőszövetkezetet —, látják, hogy az .élet, a jólét alapja a munka. Persze akadnak másfajta felfogású szülők — nem so­kan —. de ezekről is szót kell ejteni. Az ilyenek ma­guk sem dolgoznak rendsze­resen, a gyermek előtt a munka temetéséről beszélnek, maguk nem is nevelhetnek munkaszeretetre. A nyári szünet több mint két hónapig tart, sok ezer általános és középiskolai ta­nuló sehová sem megy nya­ralni, munkát sem vállal. Na­gyon sok családban mind a két szülő dolgozik, de a nagyszülők sem várják min­denütt az unokákat. Felvető­dik a kérdés, hogy mit csi­náljanak ezek a gyerekek? Hogyan szervezzék a szülők a nyári elfoglaltságukat? Erről azért is beszélni kell, mert úgy tűnik, hogy egyes családokban a nyári vakáció, az iskolai szünet — tapaszta­lat alapján — szervezettebb is lehetne. Intézményesen gondoskodunk. a nyaralók, üdülők és országjárók elfog­laltságáról, de nem gondo­lunk eléggé az otthonmara- dottakra. Most a nyár elején —■ a szünet kezdetének időszaká­ban — tervezzék meg a szü­lők, hogy minden gyermek­nek hasznos elfoglaltsága le­gyen a szünetben. A családok gondoljanak ar­ra, hogy a könyv jóbarát, nagyszerű tulajdonságokra nevel, új ismereteket nyújt, de üdülés és országjárás he­lyett távoli ismeretlenbe is elvisz. Szorgalmazzák, hogy a játék, a mozgásigény kielégí­tése mellett sokat olvassanak. Irányítsák minden gyermt k figyelmét a könyvtárak felé, ahol szeretettel várják őket. Igaz, itt is adódnak nyáron problémák. A könyvtárosok is szabadságra mennek ■— ez részükre jár —, de lehet őket helyettesíteni! Ezt a problé­mát időben felvetjük, mert az elmúlt évben sok helyről érkeztek e témában jelzések. Az egyik nagyközségi pb-tit- kár gyermeke — az elmúlt nyáron — apjától tudakolta, hogy meddig lesz zárva a könyvtár, mert még arról is megfeledkeztek, hogy a sza­badság időszakát kiírják idő­ben az ajtóra. Ne forduljon elő ilyen ebben az évben.-S -0 r NÓGRÁD — 1974. június 12., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom