Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-08 / 132. szám
A gyarapodó Zöldellö hegyek között meghúzódó községbe, KarancsLapujtöre látogattunk a héten. -I Karancs tövében épült faluban több mint l átezer-ötszáz ember él. Legtöbbjük Salgótarjánban dolgozik, a buszok mindig zsúfoltan érkeznek és indulnak. Közös tanács a karancslaputöi. Ide tarto- z ik a partizán emlékmúzeumról híres Ka- i uiicsbercny és Karancsalja. Mindhárom falu ■ragyot lépett előre az elmúlt években. Utak, művelődési ház, klubkönyvtárak épülteky a szép nagyablakos családi házak mellen. A tanácselnök Beviz Tibor még azt is elmond-, ta, hogy évekkel ezelőtt ásatáskor olyan aranyleleteket találtak a község határában, amelyekhez hasonlók az Uraiban kerültek elő. A karancslapujtőiek szeretik községüket. Bizonyíték erre, hogy a társadalmi munka értéke egyre növekszik, és ebben az esztendőben már meghaladta a négy százharminc- ezer forintot, pedig még csak „félidőben” vagyunk. Negyvenegy tanácstag képviseli a választópolgárokat a tanácsban. A döntéseket, határozatokat mindig alapos viták előzik meg, hogy az valóban minden község érdekeit szolgálja, és az előbbrelépést segítse. Talpra áll a termelőszövetkezet Az elmúlt években sok gonddal-bajjal, nehézséggel küzdöttek a Karancsmente Termelőszövetkezetben. 1972- ben a veszteséges gazdaságok közé tartozott, ötmillió forin- los hiánnyal. Azóta sok változás történt a tsz-ben. Az új elnök, Gergely Sándor: — A legfontosabb dolgunk a gazdálkodási fegyelem megszilárdítása volt, hogy valóban megálljunk a lábunkon. Az első az volt, hogy —mivel négy község határa tartozik a közös gazdasághoz —áttértek az ágazati gazdálkodásra a korábbi üz jmegységi irányítás helyett. Gépeket vásároltak egymillió-hétszázezer forintért. Igaz, hogy ebből hatszázezer a hitel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a termelőszövetkezetben egyre kevesebb lesz a nehéz fizikai munka, az emberek helyett a gépek dolgoznak. Aztán tervet készítettek. Méghozzá nem is akármilyet. A gödöllői egyetem szakemberei segítettek, hogy a középtávú terv valóban megalapozottan szolgálja a tagok érdekeit. Fontos helyet kap a gazdálkodásban a szarvasmarha- és juhprogram, a húshasznosításra térnek át. Történt más is. Szociális és kulturális célokra a tervezettnek a dupláját. kétszázezer forintot költöttek, az idős emberek segítésére pedig háromszorosát az eredetileg el- képzeltnek. A tagok visszanyerték bizalmukat. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy az elmúlt évben a közös gazdaság hét százalékkal többet fizetett a tízórás munkanapra, mint az előbbi években. Hat éve párttitkár Rézsó Endre hat esztendeje titkára a területi pártbizottságnak. Valamikor földnyilvántartóként kezdte, majd Etesen közel nyolc esztendeig tanácstitkár volt. Amikor Karancslapujtőre hívták, szívesen jött. — Ebben a faluban a munkásmozgalmi hagyományok mélyek és élőek. Sok a régi párttag. Bányavidék volt a miénk. Itt volt a híres karancslejtősi ellenállási mozgalom, a pártsejtek a legnehezebb időkben is töretlenül dolgoztak. Kilenc alapszervezet tartozik a területi pártbizottsághoz. Sok munkát, nagy felelősséget, közös feladatokat jelent. Aktivitásban hiba nincs, szinte állandóan napirenden tartják, a nő- és ifjúságpolitikai határozat megvalósítását, számon kérve az intéz kedéseket. Másfél milliós terv Pihenőpark — n ép felen üi A karancslapujtöi óvoda közelében terül el a hatalmas pihenőpark, ami joggal a község egyik büszkesége. A tanács sokat áldozott arra, hogy felszereléseivel is a lakosság felüdülését szolgálja a park. Mégis, alig-alig látni sétáló, beszélgető, üldögélő embereket benne. Sokan a faluból szégyellik, hogy fényes nappal, amikor dolgozni is lehet, pihennek. A tanács most újabb „csellel” igyekszik odaszoktatni az embereket. Mivel a községben népszerű a sakk, aszfaltsakkot épít a parkban. Nyárra pedig büfét tervez felállítani, amiben hűsít, fagyit lehet vásárolni. Szeszes ital a büfében nem kap helyet! Így talán nagyobb keletje lesz a pihenőparknak! Nagy forgalom — sok áru Jó híre van Karancslapuj- tön, de a környező községekben is az ABC-áruháznak. Ez nem is csoda. Könyvtől kezdve edényekig, tőkehúsig, jóformán mindent lehet kapni, amire egy háztartásban szükség van. Az üzletvezető Rácz Béla régi szakember: — Nemrég vezettük be a rövidárut. Vevőink kérték, hogy egy cérnáért, néhány méter szalagért, zokniért, ne kelljen beutazni Salgótarjánba. Olyan nagy sikere van a rövidáruknak, hogy már pulóvereket is hoztunk. A havi forgalmunk meghaladja a gyolcszázezer forintot. Érdemes azt is elmondani, hogy ebben az ABC-üzletben a mirelit mellett például meleg csirkét is árulnak, hetente elfogy ötven kiló. Viszik a tartós fogyasztási cikkeket is. Ottjártünkkor hűtőszekrényt vásárolt egy család, előző napon hármat adtak el. — Újfajta áru? — A legújabb cikkünk a román mosógép. Négyezer forintba kerül, centrifugával egybeépített. Reméljük sikere lesz. öt esztendővel ezelőtt alakult a karancslapujtöi költségvetési üzem. Mindössze négy szakemberrel láttak munkához, javarészt kerékpáron szállították az anyagot a munkahelyre. Telephelyük sem volt kezdetben, mindig az előző munkahelyen találkoztak a dolgozók. Azóta sokminden változott. A Mocsári kastélyban már két műhelyben dolgozik az üzem, saját járművük van. Sok gépet vásároltak, illetve házilag készítettek. Idei termelési tervük másfél millió forint, a tervet átlagban húsz dolgozónak kell teljesíteni. Régen az anyagszállítással volt gond, most az anyag beszerzése jelent nagy nehézséget. Vasanyag után sokszor az egész megyét bejárják, s volt úgy, hogy 300 kilométeres „felfedező” útról eredménytelenül, vasanyag nélkül tértek haza. Gyógyszertárat építenek Augusztusban nagy munka kezdődik a faluban, a gyógyszertár építése. A helyét kijelölték a tanácsháza mellett, a falu közepére kerül. A tervekből az is kiderül, hogy szép, modern épületet képzeltek a karancslapujtőiek, amelyben a gyógyszertár mellett helyet kap a gyógyszerész szolgálati lakása is. A munkák másfél millió forintba kerülnek, az átadást egy esztendő múlva tervezik. Arról is szólni kell, hogy a lapujtőiek sok társadalmi munkát ajánlottak fel. A faluban lakó kisiparosok például vállalták a szakmunkákat. A tanács vezetői úgy döntöttek, hogy pontosan összeírják ezeket, hogy.tudják, kire, mikor számíthatnak. Közös ösz- szefogással bizonyos, hogy jövő ilyenkor gyógyszertárat avatnak Lapujtőn. Elismerés az úttörőknek Elismerést kapott a ka- ranoslapujtői iskola úttörőcsapata: gyermeknapon nyújtották át a csapatnak a KISZ központi bizottság vörös selyemzászló szalagját. Több éves munkájával érdemelte ki az úttörőcsapat a kitüntetést. Idén s ..Nem térkép e táj” című úttörőakció keretében kirándulások. túrák alkalmával ismerkedtek a gyerekek a megyével, az országgal. Jártak Égerben. Lillafüreden. Miskolcon. Aggteleken. Budapesten. Pécsett. Balassagyarmaton. Salgótarjánban. meglátogatták a karancsberényi Partizán Emlékmúzeumot. Az utazások mellett az ismerkedést szolgálják a levelezések. A negyedikes pajtások az angyalföldiekkel leveleznek, a felsősök szovjet ismerőseikkel tartják a kapcsolatot. A karancslapujtöi úttörők a társadalmi munkából is kiveszik részüket, eddig 7100 órát dolgoztak. Segítettek a tornaudvar építésében. hulladékot gyűjtöttek. Felkeresik és gondozzák a faluban élő idős. magányos embereket, gyűjtik a régi dalokat, népművészeti tárgyakat. Díszes csapat" és rajnaplóikat most értékelik. Munkájukról. eredményeikről a Pajtás és az őrsvezető című lapban adnak hírt a karancslapujtöi krónikások. Jó ebédet íőznek A Karancsgyöngye presszóhoz konyha is tartozik. Ennek azért van jelentősége, mert ilyen módon megoldották a napközis gyermekek étkeztetését, de kapnak ebédet a nyugdíjasok és azok a dolgozók, akik munka közben nem tudnak hazamenni ebédelni. Telek Endréné a szakács, „segítsége” pedig Plánka Sán- dorné. Ók ketten főznek naponta ötven-hatvan ebédet, pontosan összeállított étrend szerint. Változatos menüre törekednek, igyekeznek úgy ösz- szeállítani a fogásokat, hogy az valóban mindenki kedvére legyen. — Mi a „sláger”? — A bableves, a káposzta, a húsleves, a rátott hús, és az elmaradhatatlan sztrapacska. Ezt főleg a gyerekek szeretik. Amikor ott jártunk, gulyásleves és túrós tészta volt az ebéd. Hogy ízlett, mi sem bizonyítja jobban, miofhog ' egy órára már az utolsó adag is elfogyott. „Takarékos emberek Szép kis házacska a takarékszövetkezet lapujtői ki- rendeltsége. Tóth Istvánné, a kirendeltségvezető, Bartha Pálné Redig a pénztáros, ök viselik gondját a megtakarított forintoknak, amelyeket bőven hoznak a takarékszövetkezetbe. — Nagy a forgalom? — Meglehetősen, Négy község tartozik hozzánk. Etes, Karancsberény, Karancsalja és természetesen Karancsla- pujtő. A betétállományunk két és fél millió forint. Emellett százezer forintot gépkocsinyeremény-betelköny- vekben helyeztek el. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy előrelátó, szorgalmas emberek élnek ezen a vidéken. A betétkönyvekben átlag tizenöt-húszezer tonnt található, de van százezer forintos betét is. Tóth Istvánné még hozzáfűzi, hogy sok kölcsönt adnak, zömmel építkezésre, lakás-átalakításra. És egy új szolgáltatás: a takarékszövetkezetben kifizetik a totólottó nyereményeket, ezért nem kell Salgótarjánba menni. A községgazdálkodási üzem munkásai a Bajcsy-Zsilinezky utcában csőlevezető csatornát építenek. Deák József. Ma* rek József és Vámos Ferenc szorgalmasan dolgozik, hogy mielőbb elkészüljön Minióvoda Akár minióvodának is nevezhetnénk a karancslapuj- tőit. Az óvoda két kis termében több mint hatvan gyerekre vigyáz a három szakképzett óvónő. Pedig még szű- kösködniük kell egy darabig, mert új óvoda építésére egyelőre nincs pénz, a régi kastélyépülethez pedig toldani sem érdemes. A helyszűkén ötletes megoldásokkal igyekeznek segíteni. Legújabban például lehajtható asztalokat szerelteit fel, ezek játék közben nem veszik el a helyet a gyerekektől. Amit viszont joggal irigyelnek a többi óvodák a karancslapujtöi tői, az a hatalmas kert. Itt aztán nyugodtan futhatnak, játszhatnak a gyerekek, a kertre nem érvényes a helyszűke! Iskolai sportudvarok 28 évvel ezelőtt 7 pedagógus, 1972-ben 24 dolgozott a karancslapujtöi iskolában. Akkor egy nevelőre 48. ma 14 tanuló jut. A karancslapujtöi iskolában 350 gyerek tanul,' ide járnak a berénvi felső tagozatosod is. Égy tanulóra 1240 forint értékű szemléltetőeszköz jut. A Petőfi is" kólával együtt összesen 12 tanterem, egy fizikai szaktan- terem, napközi otthonos szoba, tornaszoba, műhely és úttörőszoba áll a gyerekek rendelkezésére. A számok sokat mondanak az iskola fejlődéséről A tantermek száma azonban még mindig kevés, az alsó tagozatban váltott tanítás van. Hiányzik a tornaterem, ezen tornaudvar építésével igyekeznek segíteni. Röplabda-, kézilabdapálya, magasugró, távolugró, két asztali- tenisz, futópálya, tollaslabdáét) tekepálya, két gerenda, és akadálypalánkok szolgálják a gyerekeit testi nevelését. Ha a karancslapujtöi iskolások egyszerre vennék igénybe a felszereléseket, akkor is a gyerekek 45 százaléka játszhatna, sportolhatna egyidőben. Tornaudvart építenek a Petőfi iskolában, a herényi iskolában es a herényi óvodában is — ezeken az összes gyerek egyszerre játszhat, mozoghat. Élet a kultúrházakban Kevés olyan község van, ahol két kultúrház is működik: Karancsalja. a társközség ilyen falu. A régi kul- túrházban rendezik a mozielőadásokat és a bálokat, az új házasságkötéseknek, az ünnepségeknek, a műsoros esteknek ad otthont. A községi irodalmi színpad munkája ismét fellendült. Új vezetővel dolgozik a karancslapujtöi asszonykórus. Az éneklő asszbnyokkal Krakóczki Gyuláné foglalkozik, rendszeresen próbálnak. Lipták Ilona, Lipták Ervin, Oravecz László és Kovács Rózsi polbeat-énekesekként ün- neoségeken, műsoros esteken lépnek fel a kultúrház- ban. Elkészültek a kultúrház kistermei, ahová már k’scso- portos foglalkozásokat is leI NŰGRÁD - 1974. hét tervezni. Népszerű a községben a sakk, a kisállat- tenyésztés és a méhészkedés — Viczián Katalin kultúrigazgató számukra szeretne szakköri foglalkozásokat rendezni. Karancsberényben is szól a nóta — asszonykórus és vegyes kórus működik a községben. Alkalmanként a herényi citerazenekar és beatzenekar biztosítja a jó hangulatot. Az oldalt összeállította: Szendi Márta. Csata! Erzsébet. fényképezte: Kulcsár József. június 8., szombat 5
