Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

< ÚJ KÖNYVEK A Kossuth. Könyvkiadó­nál megjelent Árkus István: Véres napok Chilében cí­mű riportkötete, amely a Népszabadság tudósítójának személyes élményei alapján ad képet az Allende vezette chilei forradalom sorsáról, tragikus alakulásáról. Az if­júságpolitika a megvalósítás útján címmel hasznos össze­állítás vázolja az ifjúságpoli­tikai intézkedések realizálá­sának tapasztalatait. Az ipar- vállalatok munkájának párt­ellenőrzését tárgyalja Juhász György kis kötete. Megje­lent Ioszif Lavreckij: Che Guevara című életrajzi mű­ve is; ez részletesen, ^sok ér­dekes fotódokumentációval illusztrálva mutatja be a dél- arrferikai forradalmár tevé­kenységét, életútját. Nicho­las Gage bűnügyi történetei A maffia nem egyformán fi­zet címmel kerültek egy kö­tetbe. Az Akadémiai Kiadó jelen­tette meg az Idegen szavak és kifejezések szótárát; Ba­kos Ferencnek a tudomány, a technika legújabb fejlődését, s az ezzel kapcsolatos mű­szavak terjedését is figyelem­be vevő műve évek óta „hi­ánycikk” volt. Gerle György: ÍO.OO: Tizenkettő egy tucat Tévéfilm Bárány Tamás írásaiból. Nemrégen közvetí­tette a televízió az Asszonyok mesélik; és a Férfiak mesé­lik című tévéjátékait. A most vetítésre kerülő — három, a 12-es számhoz kapcsolódó epi­zódból álló — tévé játéka az elpusztíthatatlan „zöld szemű szörnyetegről” — a féltékeny­ségről szól. Az első epizód címe: Tizenkét kilométer, s egy, a vőlegényére féltékeny Környezet és településháló­zat című tanulmánykötete a napjainkban sűrűn szóba ke­rülő téma nem szakemberek számára is közérthető tárgya­lása. Második kiadásban lá­tott napvilágot Selye János: Álomtól a felfedezésig című népszerű műve, amely az Egy tudós vallomásai alcímet viseli. Megjelent a Szociál­pszichológia című tanulmány- kötet, a tudományterület is­mert külföldi művelőinek írá­saival. Változatlan lenyomat­ban jelentette meg a kiadó az Üj magyar lexikon hete­dik A—Z kiegészítő köte­tét. A Gondolat Kiadó gondozá­sában látott napvilágot A francia irodalom a huszadik században círriű kétkötetes mű, amelyet Köpeczi Béla szerkesztett; ő írta a beveze­tő tanulmányt iS. Káldy- Nagy Gyula: Szulejmán cí­mű korrajza nemcsak a nagy török hadvezér és ál­lamférfi tevékenységét, ha­nem ennek legfontosabb ko­rabeli vonatkozásait is tar­talmazza. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata jelentette meg Pogány ö. Gábor és D. Fehér Zsuzsa: Magyar festészet a lányról szól A második epi­zód — a Tizenkettedik stáció — főszereplője az elfoglalt férj mellett szórakozást kere­ső szépasszony, míg a Tizen­két amatőr kép egy fatális vé­letlen kínos következményeit mutatja be. A főszerepekben Benkő Pétert, Andai Katit, Gór Nagy Máriát, Kállai Fe­rencet, Tomanek Nándort, Várad! Hédi, Gyöngyössy Ka­talint és Bálint Andrást lát­hatjuk. XX. században című művét, ez alkalommal minikiadás­ban. Az ízléses, színes rep­rodukciókat tartalmazó kis kötet a magyaron kívül angol, német és orosz nyelvű beve­zetőt is tartalmaz. A Mai magyar művészet sorozatban látott napvilágot Németh La­josnak Ország Lili művésze­tét bemutató kis kötete. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó két érdekes szakkönyvet jelentetett meg. Az egyik gazdasági fogal­mak magyarázatát adja mun­kahelyi vezetők részére. Erdős Péter könyve második, ja­vított kiadásban jelent meg, a Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudomá­nyi Intézetértek gondozá­sában, Adalékok a mai tőkés pénz, a konjunktúra-inga­dozások és a gazdasági vál­ságok elméletéhez címmel. A Minerva új könyve, a Tudományos kaleidoszkóp, a népszerű Rediólexikon című műsor adásaiból ad váloga­tást, Simonffy Géza szer­kesztésében. A Szépirodalmi Könyvkiadó ez alkalommal a Diákkönyv­tárban jelentette meg Illés Béla: Kárpáti rapszódia cí­mű regényét. Az első köte­tes Nádudvari Anna elbe­szélései Fogjunk kutyát! cím­mel jelentek meg kötetben. Ízléses, a nagy költőhöz méltó újabb kiadásban lát­tak napvilágot Petőfi Sán­dor összes költeményei. Is­mét kapható Jókai Mór egyik népszerű regénye, a Szeret­ve mind a vérpadig. Tabi László, a népszerű humoris­ta legújabb karcolatait és komédiáit közli Sajdik Fe­renc illusztrációival a Férjek és férfiak. A Magvető Kiadónál je­lent meg Barabás Tibor: Há­rom portréja, amely Mozart, Beethoven és Chopin, koráb­ban egyenként már több ki­adást megért életrajzi regé­nyeit tartalmazza egy kötet­ben. Egy erős topolya cím­mel jelentek meg kötetben Hidas Antal összegyűjtött versei. U ________­H alló, itt Balaton ’74 Ezzel a címmel mutatják be az^ Országos Rendező Iroda műsorát a balassagyarmati szabadtéri színpadon — az eredeti elképzelés szerint jú­nius 14-én, rossz idő esetén június 16-án este nyolc óra­kor. A vidám, szórakoztató műsorban fellép többek kö­zött Koós János. Kovács Kati Cserháti Zsuzsa, Zorán Sztefa- novity és Angyal János. A műsorhoz a zenei kíséretet az Express zenekar szolgáltatja, de saját számaikat is bemu­tatják majd. FEDERICO GARCIA LORCA * MEMENTO Ha egyszer meg találok hálni, temessetek gitárommal a homokba. Ha egyszer meg találok halni, temessetek ménta és narancsok közé. Ha egyszer meg találok halni, szélkakas forgó bádoglapjába temessetek eL Ha egyszer meg találok halni7 , Boldog Balázs fordítása "Hetvenöt éve, UM. Június 5-én született századunk legna­gyobb spanyol költője, akit 193S- ban a polgárháború elején Gra­nadában Franco fasiszta martalócai kivégeztek. Mai tévéajánlatunk »Megyei filmbemutatók | (gyerekeknek,felnőtteknek Jelenet Karel Kachyna gyerekfilmjéből, Egyetlen hét sem bővelke­dett annyi bemutatóban mint a mostani; megyénk film­színházai összesen öt új fil­met tűznek műsorukra az el­következendő napokban. A sor élére Emil Lotjanu kétrészes filmje, A bíborma­dár kívánkozik. A fiatal szovjet rendező filmje. a XX. nemzetközi filmfeszti­válon, San-Sebastianban Ezüst kagyló díjat kapott. A színes, zenés film költői ké­pekben jeleníti meg a XIX. századi moldvai zenészek ne­héz életét. Bár sokat hege­dülnek — magyar nézőknek is ismerős cigánydalokat — a cselekmény és a zene szervesen kapcsolódik ösz- sze; a zene nem tolakszik a történet helyére. A színészek játéka magas színvonalú, ki­fejező és temperamentumos, a film remekül fényképezett; a színeket is a kifejezés szolgálatába állította a ren­dező. A Pál és Paula című NDK film — Reiner Carow rende­zésében — az ország egyik legfigyelemreméltóbb. legki­tűnőbb filmje az utóbbi esz­tendőkben. A történet kö­zéppontjában két csalódott házas szerelme áll. Olyan emberek, akik helyüket ke­resik az életben. Paula nem akar megalkudni, és ha ne­hezebb lesz is az élete, még­is a válás mellett dönt. Pált sem tudják tartósan befolyá­solni a társadalmi konven­ciók, a pozíció helyett a sze­relmet választja. A női fő- <* szereplő Angelika Domröse régi jó ismerőse a magyar mozinézőknek. Carlos Saura a spanyol új hullám egyik vezéralakja. EJ- ső filmjét még ,1958-ban for­gatta. de csak az 1972-ben készített Anna és a farkasok jutott el hozzánk. Saura filmjeiben a modern spanyol életet ábrázolja, kifigurázza az „erőszakos csendet”, ami­vel a hatóságok a legszíve­sebben mindenkit elhallgat­tatnának. Erőssége a hiteles lélek- és környezetrajz, az atmoszférateremtés. Erről győz meg az Anna és a farkasok, amely megrázó mó­don mutatja be az elnyo­mott ösztönök felszínre tö­rését. A főszerepben Geral­dine Chaplint láthatjuk. Karel Kachyna kétrészes Állami-díjas érdemes mű­vész már sok szép filmmel ajándékozta meg a közönsé­get. Jól emlékszünk még a több évvel ezelőtt készített A magas fal. Szekérrel Becsbe című munkáira. A lélektani ■ drámák után most gyerek­filmmel jelentkezik. Noha a film cselekménye szoros kapcsolatban áll a háborús eseményekkel, nem pusztán háborús történet. A gyerme­kek egymáshoz való viszo­nyát a gyermeki világ Mély­ségeit tárja fel a film, amelyben nagy szerephez jut a természet, a közvetlen kör­nyezet szépsége. Herbert* Rappaport filmje, A kör bezárul kábítószer­csempészekről szól. A sok sikeres szovjet film alkotó­jának legújabb munkája a „tiszta műfaj” megvalósítá­sára törekszik. A néző az első kockától az utolsóig vér­beli bűnügyi filmet lát, rejt­vényszerű feladványokkal, és igazi meglepetéssel. * í _____ A Z ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEIBŐL A Zeneműkiadó két újdonsága A Bartók breviárium _dr. Űjfalussy József és Lampert Vera szerkesztésében látott napvilágot. Bartók Béla írá­sainak, tanulmányainak, a kortársak visszaemlékezé­seinek, a zeneszerzőhöz írott leveleknek és kritikáknak gazdag dokumentumtára má­sodízben jelenik meg. Az 1958-as publikációt a szer­kesztők átdolgozták, újabbb levelekkel és írásokkal bőví­tették. Szabolcsi Bence, az egy éve elhunyt kiváló zenetör­ténész írása, A zene történe­te az őskortól a XIX. szá­zad végéig ívelő hatalmas történelmi periódusát dolgoz­za fel. A magyar irodalom­ban egyedülálló zenetörténeti munka harmadik kiadásban jelenik meg. Muzeológusok tanácskozása a honismeretről A Művelődésügyi Miniszté­rium Múzeumi Főosztálya, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége honismereti bizott­sága és a Vas megyei Múzeu­mok Igazgatósága június 5—6- án Szombathelyen országos honismereti tanácskozást tart muzeológusok részvételével. A szakemberek elemzik a múze­umi munka, és a honismereti mozgalom kapcsolatát, vala­mint a múzeumoknak a hon­ismereti tevékenységben be­töltött szerepét és jelentősé­gét. A tanácskozáson megyén­ket Domonkos Alajos megyei múzeumigazgató-helyettes és Szvircsek Ferenc muzeológus képviseli. Továbbképzés A megyei tanács nagyter­mében kedden továbbképzést tartottak a tanácsi vállalatok és szövetkezetek igazgatóinak, illetve elnökeinek, a főköny­velőknek, a vállalatoknál, szö­vetkezeteknél dolgozó közép­vezetőknek. Csiszár Ernő, a Könnyűipa­ri Szervező Intézet osztályve­zetője vitaindító előadásában az adminisztrációs munka egy­szerűsítéséről, és a gépi fel­dolgozás előfeltételeinek meg­teremtéséről beszélt. Az előadást konzultáció kö­vette. Vá»%ló Lajost Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORT KON YVBOlm 42. “ Az első házasságom fel­bomlása után vittek először idegszanatóriumba. A felesé­gem elhagyott, kirúgatott a munkahelyemről. Akkor ke­rültem először Pécsre. Egy­éves szanatóriumi kezelés után. Albérleti szobám volt. Repülővel jártam le Pestről. Fél év múlva megnősültem. A második feleségemet rövide­sen autóbusz-szerencsétlenség érte. Alig tudták megmente­ni. Megint megbetegedtem. Üj helyemen, a Vegyipari Tröszt­nél sem voltam teljes érté­kű ember Azt hiszem, nem bánták, amikor ismét Pécsre kívánkoztam. Az ércdúsító főmérnöke lettem. De nem jöttem volna, ha tudom, mi vár rám. — Nehezen veszi a levegőt. Idegesítefn? — Akkor nem beszélnék magával. Én tulajdonképpen azért jöttem le másodszor, mert a vállalat egyik mérnöke nyugdíjba készült. De meg­gondolta magát. A vállalat közben új igazgatót kapott, aki felvett az ércdúsító főmér­nökének. Kérem, az a beosz­tás nekem kevés volt. Én, ké­rem, a magyar vegyipar fel­virágoztatásának ügyéért töb­bet tettem, mint némely fő­WÓGRAD — 1974. június 5., szerda nököm Itt. Velük ís meggyűlt a bajom nemsokára. Bár ked­vezően fogadtak. Olyan há­romszobás lakást kaptam az Uránvárosban, hogy kevés embernek van különb. Órájára* néz.-r- Idézésem van a rendőr­ségre. Tilosba kanyarodtam a Moszkvicsommal. — Holnap találkozunk? Tétován néz rám. Nem szól. Rágyújt, a mennyezetre fújja a füstöt. Megint kérdezem. Bólint. ... Másnap hiába kopogtat­tam az ajtaján. Egy hét múl­va bent találtam. — Pihennem kellett. Feliz­gattam magam a rendőrsé­gen. — El kellene utaznia. Pi­henni. Legyint. A szeme megint a szoba sarkát kutatja. — Ha elmennék, visszavágy­nék. Ott — mutat ki az abla­kon az ércdúsító felé — nyo­ma van az én munkámnak. A kő, a szikla, az érc, a kon- centrátum az én éjszakáim bélyegét viseli, ön nem lát­hatja. Én látom. Azok sem látják, kikkel nem tudtam dolgozni, mert ők csak a csa­ládi házukat, a szőlőjüket, az autójukat látják. Gyűjtenek, hogy mire megöregszenek, le­gyen hova visszavonulniuk, hogy mire már nem lesznek Használhatók, megteljen a ta­karékkönyv, s a nagyfiú, a nagylány uraskodhasson. Ké­rem, hogy én így vagyok, an­nak egyik oka az itt uralko­dó individuális szellem. — Mikor másodszor vissza­jöttem, már láttam, hogy hol tartunk. Alighogy befejezték a munkát a mérnökeim, a technikusok szaladtak a sző­lőbe, a víkendházukba, vagy az autójukat suviszkolni. Szín­ház, társasági élet — ohne! Sehol! S én, hülye, azt hittem, tehetek ez ellen valamit. — Kiadtam az ukázt. Min­den mérnök és technikus ve­gyen színházi bérletet. A ra- portokat az előadás után, a Nádor Szálló vadásztermében tartjuk. Micsoda raportok vol­tak azok! Sajnos, nem sokáig. A főnökeim megtiltották. — Most is helyesnek tartja, amit tett? — Különben nem példázód- nék vele. Diktatórikus, de cél­ravezető módszer volt. Még mindig jobb, mint amit most csinálnak, hogy eszi őket a szakmai féltékenység, az ön­zés és a gyűjtés férge. Hogy azt lesik, kinek milyen már­kás az autója, s ha egyik be­osztott mérnök vagy techni­kus különb kocsival jelenik meg a munkahelyén, már in­dul a pletyka: miért Volks­wagent vett, mikor a Renault jobb, s honnan volt rá pénze, mikor ezt becsületes úton nem lehet elérni. Soroljam még? — Az üzem nem mutatja ezt a széthúzást. Eredményei kimagaslóak, világszínvona­lúak. — A munka megy. Túlva­gyunk a hőskoron. Ismerjük a technológiát, a kutatók és gyakorlati szakemberek már szemüket behunyva is dolgoz­hatnak. De az ember elsikkad bennük. — És ha mindez csak..; — Mondja ki nyugodtan: egy beteg ember képzelődé­se! Elismerem: harmadszor is idegklinikára kerültem. De igazam van. — Nem gondolja, hogy in­kább a gazdasági körülmé­nyek változása okozta a célok szétválását? — Tudom, hogy már nem­csak az a cél, hogy termel­jünk, kerül, amibe kerül ala­pon. Gazdaságosan kell dol­gozni. De az ember akkor is maradjon ember. Külföldi la­boratóriumokban a kutatók önözik egymást, bár éveken keresztül együtt dolgoznak. S még annyi kollektív szellem sincs bennük, hogy cigarettá­val kínálják egymást. De nem turkálnak a munkatársaik egyéni életében. És nem igye­keznek ártani egymásnr k. — Tragikusan látja a dolgo­kat. — Valakinek csak meg kel­lene mondani, hogy ez a kis- szerűség, a szellemi sivárság, a szolgalelkűség melegágya. Programokat harangoznak be, megváltó törekvéseket, és le­sik, hol gáncsolhatják el a , másikat. Cigarettára gyújt. Remeg a keze. — Mérnök úr, ne remegjen a keze __ L ehajtja a fejét. Aztán tölt a pohárba a vizeskancsóból. Iszik és sóhajt. — Akkor nem volt okom arra, hogy remegjek. — Most? — Adjanak nekem munkát. Kilenc évem van még a nyug-, díjig. — Segíthetnék? — Van nekem elég bará­tom. Kossuth-díjasok, minisz­terhelyettesek, nagyvállalatok igazgatói. Nemrég voltam az egyiknél, szívesen fogadott, meghallgatott. Közben telefo­nált a főnöke, s már alig volt ideje búcsúzkodni. Meghívott vacsorára. Nem mentem el. Felültem a Mecsek-expresszre De még van néhány ismerő­söm .. (Folytatjuk) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom