Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

V ALVARO CVNHAL NYILATKOZATA ■Portugália a demokratikus fejlődésért Alvaro Cunlial, a Portugál Kommunista Párt főtitká­ra. az ideiglenes kormánv tárcanélküli minisztere a nem­zetgyűlés épületében levő miniszteri irodájában fogadta r. iracs Dénesi, az MTI Lisszabonba kiküldött tudósítóját és válaszolt kérdéseire. KÉRDÉS: — Mi volt az április 25-1 fordulat jellege és hogyan alakult az ország politikai helyzete a fordulat óta? VÁLASZ: *— Az április 25-i fordulat nem katonai államcsíny volt. hanem a fegyveres erőkön belül kibontakozott igen szé­les demokratikus jellegű moz­galom eredménye. amelyet viszont úgy tekinthetünk, mint amely a portugál nép­nek a fasiszta diktatúra és a gyarmati háború ellen kibon­takozott igen kiterjedt és ha­talmas mozgalmának kifeje­ződése. Igaz, hogv az április 25-i fordulat létrejöttében fontos tényezőt jelentettek a rendszer belső nehézségei és ellentmondásai és azok tük­röződése a főtisztek szintjén. Az április 25-i mozgalom legfontosabb jellemvonása azonban demokratikus jellege es kapcsolata a portugál nép legmélyebb törekvéseivel. Áp­rilis 26-án a népi tömegek ki­mentek az utcára és ú.1 len­dületet adtak a harcnak, amely a fasizmus felszámo­lásáért és a portugál politi­kai élet demokratizálásáért folyt. A május elsejei gran­diózus tüntetések megmutat­ták a riépi mozgalom hatal­mas erejét. Ez a népi mozga­lom és a fegyveres erők moz­galma közötti szövetség ki­nyilvánítása volt. és ennek a szövetségnek a megszilárdítá­sa alapvető az április 25 óta elért demokratikus vívmányok megerősítése és kiszélesítése szempontjából. KÉRDÉS: — Milyen meggondolások alapján lépett be a Portu­gál Kommunista Párt a kormányba? VALASZ: — A Portugál Kommunista Párt belépése a kormányba nem csupán annak a szerep­nek az elismerése, amelyet képünknek a fasizmus ellem vívott csaknem félévszáza­dos harcában betöltött. Ez alapvetően a Portugál Kom­munista Párt ielenlegi erejé­nek és befolyásának követ­kezménye, annak a fontos szerepnek elismerése, amelyet a nemzet életének demokra­tizálásában betölt. Mindenki megérti és hangoztatja, hogy a Portugál Kommunista Párt aktív részvétele nélkül nem lehetséges az április 25-i győ­zelem megszilárdítása, a harc a fasiszta reakció és az el­lenforradalmi kísérletek ellen. Ez egy olyan demokratikus politika követését jelenti, amely az alkotmányozó gyű­lés szabad megválasztására vezet majd. Ha a Portugál Kommunista Párt kilépne a kormányból, a demokratikns erők egységének és szövetsé­gének egész rendszere össze­omlana és megnyílna az út az ellenforradalom előtt. KÉRDÉS: — Melyek a párt legfon­tosabb feladatai? VALASZ: — A jelenlegi helyzetben pártunk fő feladata: megszi­lárdítani és kiszélesíteni a de­mokratikus szabadságiogokat elzárni az utat a fasiszta tö­rekvések előtt és elérni egy olyan demokratikus rendszer létrehozását Portugáliában, amely megfelel népünk aka­ratának. Kétségkívül vannak más feladatok, gazdasági, szo­ciális. politikai téren is. de a fent említettek, a legfonto­sabbak. Országunk és népünk jövő­je hosszú évekre szólóan at­tól függ, hogy milyen mér­tékben leszünk képesek meg­valósítani e célkitűzéseket. Mi. kommunisták, ugyanazt a politikát folytatjuk, akár a néptömegek között végzett munkáról, akár a kormány­ban kifejtett tevékenységről van szó. Felhasználjuk az ösz- szes harci és akció-lehetősé­geket. hogy kivívjuk a de­mokratikus. békeszerető és független Portugáliát. KÉRDÉS: — Milyen a Portugál Kommunista Párt viszonya az ország többi politikai erőihez? VALASZ: — A demokráció végső győ­zelméhez Portugáliában két dologra van elengedhetetlenül szükség: egyfelől a munkás- osztály, a népi tömegek és a demokratikus erők egységére; másfelől a demokratikus moz­galom egészének egységére a fe'gyveres erők mozgalmá­val. Mi nem kíméljük az erő­feszítéseket. "hogy megerősít­sük ezt az egységet és ezt a szövetséget. A Portugál Kommunista Pártnak igen szoros együtt­működési kapcsolatai vannak a többi politikai formációval és a fegyveres erők mozgal­mával. KÉRDÉS: — Milyen veszélyek «■ jel­lemzik a jelenlegi helyze­I tét? VÁLASZ: — Vannak gazdasági és poli­tikai jellegű veszélyek, de a gazdasági veszélyek maguk is igen nagy politikai jelentő­séggel bírnak. Portugáliában sajátos helyzet áll fenn. Egy­felől létezik azoknak a tár­sadalmi és politikai erőknek igen nagy koalíciója, amelyek demokratikus rendszert akar­nak létrehozni Portugáliá­ban, másfelől létezik a nagy monopolista csoportok hatal­ma. Ezek a csoportok a küföldi imperializmussal szövetség­ben, továbbra is kezükben tartják az egész gazdasági életet. A fegyveres erők mozgalmának és a széles po­litikai koalíciót képviselő kormánynak a programja nem ír elő mély gazdasági és szociális reformokat. A monopóliumok pillanatnyi­lag érinthetetlenek marad­nak, noha a kommunisták részt vesznek a kormányban. Az erőviszonyok pillanatnyi­lag nem tesznek lehetővé más politikát. Ez azt jelenti, hogy folytatni kell a politikai élet demokratizálását, miközben minden pillanatban számolni kell a pénz hatalmasainak ellenakciójával. passzív el­lenállásával, gazdasági sza­botázsával. Ez a helyzet nagy nehézségeket jelez az elkövet­kező hónapokra, a szabad választások megvalósításáig, ha figyelembe vesszük, hogy a fasizmus és a reakció még sok pozícióval rendelkezik, az államapparátusban, nagy forradalmi éberségre van szükség, és arra is, hogy re­alista politikát folytassunk, amely figyelembe veszi a bonyolult helyzet minden adottságát, figyelembe veszi a különböző erők egymáshoz való viszonyát, az erőviszo­nyokat. Mindazon által úgy gondoljuk, megvannak a fel­tételek ahhoz, hogy szembe­szálljunk ezekkel a veszé­lyekkel és eltávolítsuk őket a demokratizálás útjábóL KÉRDÉS: — Hogyan ítélik meg tehát a jövőt a portugál kommu­nisták? VALASZ: — Nagyon optimista vagyok. A népi mozgalom igen erős tömegmozgalom, a fegyveres erők mozgalma, amely az anyagi, fegyveres erővel ren­delkezik, demokratikus és haladó jellegű mozgalom. A kommunista párt mélyen a munkásosztályban, a népi tö­megekben gyökeredzik, s ezt napról napra megerősítik a tények. Végül pedig az egész világ népeinek támogatása és szolidaritása is erősít ben­nünket. Jó okunk van rá tehát, hogy optimisták le­gyünk, és bizakodva, ki­egyensúlyozottan tekintsünk a jövőbe — fejezte be az MTI tudósítójának adott in­terjúját a Portugál Kom­munista Párt főtitkára. „OVERLORD” - 30. évforduló Holnap lesz 30 éve, hajnali 3 órakor Dél-Anglia partjai­nál, Plymuth-tól a Wight szi­getekig ötezer hajócsavar ka­varta meg a Csatorna vizét, s több tízezer repülőgépmotor dörgése zúgott a levecőben. Az 1. amerikai, a 2. angol hadse­reg „meglódult”, s aznap — 1944. június 6-án — reggeli adásában a londoni BBC, a Sors-szimfónia hangjai után, már hírt adhatott róla: „Az invázió megkezdődött, csapa­taink partra szálltak Cherbo­urg térségében...” 30 éve annak, hogy eljött az úgynevezett „D-day” az angol­szász csapatok partra szállása, a második front megnyitásá­nak napja, a nagy háború egyik fordulópontja. Egyik — jogosan írhatjuk ezt le, mér­legelve a háború menetét, az akkorra kialakult fronthelyze­tet. Azóta ugyan a nyugati történetírás gyakorta eltorzí­totta, mondhatni felnagyította a második front megnyitásá­nak a háború végső kimenete­lére gyakorolt szerepét, nyil­ván azzal a szándékkal, hogy ezzel is csökkentse a Szovjet­unió hősi harcának jelentősé­gét. Akkor, 1944. június 6-án azonban az antifasiszta koalí­ció résztvevői, a fasiszta meg­szállók ellen küzdő partizán­mozgalmak — érthetően — örömmel fogadták az „Over- lord” hadművelet megindítá­sát. A második front megnyitása az antifasiszta koalíció közös harcának legfontosabb meg­nyilvánulása volt. Ez az össz­hang csak később tört meg, paradox módon, a béke út­vesztőjében, A frontok meg­bomlottak és a nagy háborút a hidegháború követte. Sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy — természetesen egészen más történelmi kö­rülmények között, de nem utolsósorban a régi tapaszta­latok alapján —> az antifasisz­ta koalíció két vezető hatal­mának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a kap­csolataiban ismét a békés együttműködés, gyakorta a közös fellépés irányvonala törjön utat. Az, hogy a józan ész, a közös érdek és a törté­nelem parancsa szerint ismét együtt cselekedjenek a béké­ért, a biztonságért. Persze mindez nem változ­tat azon, hogy a második front előkészítése, jelentősé­ge, az angolszász hatalmak szándékai ma is gyakorta ké­peznek vitatémát. A további­akban néhány érdekes részle­tet idézünk fel a visszaemlé­kezésekből, memoárokból. „Az első teljes ülés november 28- án 16 órakor nyílt meg. A leg­főbb kérdés az európai máso­dik front megnyitása volt” — igy emlékszik vissza Sztálin, Roosevelt és Churchill 1943- as teheráni találkozójára V. Berezskov, szovjet diplomata, „Tolmács voltam Teheránban” című memoárjában. „Roose­velt megértő volt, Churchill taktikázott, Sztálin észrevette ezt, és kijelentette, a szovjet fél arra számít, hogy a szö­vetségesek Észak-Franciaor- szágban fognak partra szállni, méghozzá késedelem nélkül, mivel csakis ez a hadművelet könnyíthet a szovjet front helyzetén,” Csakhogy ekkor még sem időpont, sem részletes terv nem volt, mint ahogy az „Overlord”-ért felelős katonai parancsnokot sem nevezték ki. S a vita hevességét Be­rezskov így jellemzi: »Az Overlord-probléma zsákutcá­ba jutott. Ügy tűnt, hogy a tárgyalások folytatásának semmi értelme. Sztálin hirte­len felállt, Molotovhoz és Vo- rosilovhoz fordulva így szólt: „Gyerünk, nekünk itt nincs keresnivalónk. Sok dolgunk van a fronton” ...« 2 NÓGRÁD - 1974. június 5., szerda Borhándi János a Kremlben Ivan Arhipov miniszterelnök-helyettes (jobbról) a Kremlben fogadta Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki hivatalos, baráti tárgyalásokra utazott a szovjet fő­városba Közösen a dolgozók egészségéért Fock Jenő interjúja a Trudban (Folytatás az 1. olddlrál) képzését is szabályozza. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben idén már az úi el­vek alapián bonyolították le az elsősegélynyújtó tanfolya­mot. A dolgozók igénylik a korszerű elsősegélynyújtó is­mereteket. hiszen nemcsak az üzemben, hanem a háztartás­ban vagy akár a közutakon is- nagy hasznát vehetik. Ott. ahol az üzemorvosi szolgálat partnerként segít a Vörös- keresztnek. természetesen könnyebb a tanfolyamot meg­szervezni. Üzemorvosi szol­gálat híján azonban a kör­zeti orvosok is értékes segít­séget nyújthatnak az elsőse­gélynyújtók képzésében. Szó esett a tanácskozáson a csökkent munkaképességű dolgozókkal való foglalkozás­ról is. Nem újkeletű feladat ez, és nem is csak az üzem- egészségügy kötelessége. Ki­fejezetten rehabilitációs üzem nálunk egyelőre nem műkö­dik, a csökkent munkaképes­ségű emberekkel azonban szin­Vajon miért volt ez a huza­vona, jaktikázgatás. Igaz, az „Overlord”-hoz hasonló part­ra szállási akciót még soha sem hajtottak végre. A tech­nikai nehézségek valóban egyedülállóak voltak. A ma­gyarázat azonban elsősorban másbán rejlik. Churchill ugyanis azt fontolgatta, hol kifizetődőbb megnyitni a má­sodik frontot, talán inkább a Balkánon, hogy megakadá­lyozzák a szovjet hadsereg előretörését? Végül is két té­nyező még Teheránban dön­tést eredményezett. Az egyik: Sztálin türelmetlensége. A másik: az angolszász vezetés aggodalma, hogy a Szovjet­unió egyedül aratja le a győ­zelem "babérjait. Teherán, december 1, Ismét Berezskovra hivatkozhatunk, „Amikor a három nagy a reg­gelinél összejött, Roosevelt ün­nepélyesen kijelentette: — Urak, Sztálin marsallal közöl­ni szeretnék egy számára kel­lemes újságot. Arról van szó, hogy ma az egyesített pa­rancsnokságok elfogadták a következő javaslatot: Az Overlord-hadműveletet 1944. májusára tűzik ki..Négy nappal később kinevezték a főparancsnokot, Eisenhower tábornokot. Az Overlord vé­gül is egyhónapos halasztást szenvedett ugyan, de. talán még jobban elodázták volna, ha a szovjet csapatok nem kö­zeledtek volna már Németor­szág területe felé. te naponta kell törődni. A társadalmi szerveknek is se­gíteniük kell abban, hogv a csökkent munkaképességűek teljesértékű munkát végez­hessenek. a társadalom hasz­nos tagjai lehessenek. Az egészségügyi felvilágosí­tásról, nevelésről szólva hangsúlyozta az üzemi főor­vos, hogy az előadásokra ne ötletszerűen mozgósítsanak, hanem elsősorban tanfolya­mokra, Sorozatokra szervezze­nek hallgatóságot, hogv a résztvevők az adott témából komplex ismeretanyagra te­hessenek szert. A lövő fel­adata lesz a „visszacsatolás” kialakítása is: mind ez ideig nem mérték még fel. hogy mit sajátítottak el az előadás­ból a hallgatók, termékeny talajba hullottak-e az isme­retek. A tanácskozás végezetéül Bibók László, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa szociális munkabizottságának vezető­je a szakszervezetek és a Vö­röskereszt közös feladatairól részletesein szólt. Most már csak egy kérdés maradt: Mi volt az Overlord szerepe? Zsukov marsall „Visszaemlékezések és elmél­kedések” című könyvében így írt: »A partra szállás valóban stratégiai és politikai jelen­tőségű lépés volt. A népek lelkesen üdvözölték és öröm­mel fogadta a hírt a szovjet nép is, amely akkor már há­rom éve viselte a Németor­szág és csatlósai ellen vívott harc súlyát. Jól emlékszem arra a megelégedésre, amely a szovjet főparancsnokság tag­jait is eltöltötte a hír halla­tán. Tiszteletben tartandó ugyan az angol-amerikai csapatok hősiessége, de nem lehet egyetérteni a partra szállást túlértékelő nézetekkel. A má­sodik front megnyitása a szö­vetségesek egyesített straté­giájának kezdettől fogva köz­ponti kérdése volt. A nyugati hatalmak vezető körei azon­ban arra törekedtek, hogy a háború terheit a Szovietunió- ra hárítsák, s ezzel megakadá­lyozzák, hogy a Vörös Hadse­reg Európa népeit felszabadít­sa. Elgondolkoztató tényként jegyzem meg: a partraszállást ■a hatéves háború befejezése előtt 11 hónappal hajtották végre. A szovjet hadsereg győ­zelmei akkor már eldöntötték a háború kimenetelét, a szö­vetségesek az „Overlord” had­műveletet kivételesen kedve­ző fforülmények között kezd­ték meg.« Z. I. Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke interjút adott a Szov­jet Szakszervezetek központi lapjánák, a Trudnak. Nyilat­kozatában kiemelte, hogy a szocialista országok össze­egyeztetett külpolitikai kez­deményezései, de különösen a Szovjetunió jelentős és ha­tékony lépései lényegesen hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A Minisztertanács elnöke méltatta a szocialista gazda­sági integráció jelentős sze­repét a szocialista közösség dinamikus fejlődésében, majd aláhúzta, hogy Magyarország tervszerű szocialista fejlődé­se. Magyarország jelentős si­kerei mindenekelőtt a Szov­jetunió önzetlen testvéri se­gítsége, tapasztalatának fel- használása folytán váltak le­hetővé. Az interjút a Trud keddi szájna közölte. (MTI) Anool követelések Anglia változatlanul közös piaci tagsága feltételeinek új­ratárgyalását követeli. A ki­lenc nyugat-európai ország külügyminisztereinek keddi luxemburgi tanácskozásán James Callaghan angol kül­ügyminiszter részletes javas­latokat terjesztett elő arról, hogy országa milyen, feltételek mellett kíván továbbra is a Közös Piac tagja maradni. Bár az angol külügyminiszter hangvétele most jóval eny­hébb volt, mint egy hónappal ezelőtt, a Közös Piac többi nyolc tagja változatlanul el­utasította a munkáspárti kor­mány javaslatait, A keddi tanácskozáson vett először részt az NSZK és Franciaország. Callaghan ugyanakkor a Kö­zös Piac mezőgazdasági poli­tikájának megváltoztatását is javasolta. Az angol javaslatok között szerepel a viszony módosítá­sa a Brit Nemzetközösség tag­jaival, illetve a fejlődő orszá­gokkal, valamint a Közös Piac területfejlesztési és iparfejlesz­tési politikájának módosítása Is. Ez utóbbival kapcsolatban Callaghan kijelentette: a kö­zös piaci elképzelések súlyo­san veszélyeztetik az angol ipart. Az angol külügyminiszter nagy hangsúllyal követelte, hogy a kilencek módosítsák politikájukat az Egyesült Ál- ! amokkal kapcsolatban is. Mind Franciaország, mind az NSZK új külügyminisztere egyaránt negatívnak minősí­tette az angol követeléseket. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom