Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

T£kos!ds és lakorékotsdg (1.) ©r változó sorrend A közelmúltban bejelentet­ték, hogy 1975. január 1-töl részleges termelői árrendezés­re kerül sor, amelynek kere­tében több ipari nyersanyag arát is felemelik. Ezért a vál­lalati gazdálkodásban az eddi­ginél is fokozottabb jelentősé­ge lesz a takarékosságnak. Kétszázkilencven esztende­je, 1684-ben kelt „Gazdasági utasításában”, megelégelve a sütőmesterek — pékek — ügyeskedését, í^y rendelke­zett Thököly Imre fejedelem: „Hogy eddig minden sütésben a sütő magának annyi vaka- rékot szokott meghagyni, mely­ből nyolc cipó is könnyen ki­telik, ilyen nagy veszteség többé nem tűretik.” Elődeink a ma használatos anyagoknak tizedét sem ismerték. Ám ami jószágukként szolgált, azt becsben tartották. Talán mert közvetlenebbül tapasztalták, hogy minden holmiért az em­ber sok-sok verítékkel, fá­radtsággal fizet. Vannak, akik azt vallják: a modern technika vitte rá az embert a pazarlásra, anyag, energia, eszköz, munkaerő fö­lös igénybevételére. Ami köny- nyen jön, úgy is vész el? De igaz-e, hogy könnyen jön? A vasért, a szén, a hegy gyom­rából, az olaj, a földgáz a ta­laj níélyéből? Ma már leg­többször a tiszta víz sem sze­rezhető meg olcsón és köny- nyen! Hamis a bűnbak. Nem a technika ludas abban, ha herdáljuk kincseinket. Hanem az ember, mely szülője, ura a technikának. TÄGABB.LÁTÓHATÁR A takarékosság nem ott kez­dődik, hogy a már meglevőt jól beosztjuk. Ennél tágabb kell, hogy legyen a látóhatár. Közismert folyamat a szénbá­nyászatban a gazdaságtalan termelés fölszámolása. Az ága­zatban 1968-ban 109, 1973-ben 65 termelő egység dolgozott. Viszont az egy aknára jutó napi eredmény kilencvenről 117 vagonra nőtt. Azaz. a koncentráció, a fokozott gé­pesítés erőteljesen közreját­szott abban, hogy a szén ton­nánkénti önköltsége csökkent. Takarékosság? De még meny­nyire! Ez ugyan nem mindig mutatható ki forintra, fillérre egy-egy vállalatnál, de a nép­gazdaság egészében igen. S milliárdokban mérve. Ugorjunk egyet. Nem tarto­zik a ritka esetek közé, hogy ugyanazon a területrészen föl­épült óvodákban az egyik he­lyen 2800 forintba került az intézmény négyzetmétere, a másik helyen ennek az ösz- szegnek az ötszörösébe! Utób­binál a megrendelők, a terve­zők jövő évszázadnak üzenő emlékművet akartak... az lett. Igaz, nagy költségek, többlet anyagok fejében. Gyerek meg ugyanannyi fér el benne, mint az elsőben. Ezért és hasonló esetek miatt született az Or­szágos Tervhivatal, a Pénz­ügyminisztérium és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium együttes rendelete az építési műszaki-gazdasági normatívákról. RENGETEG A FORRÁS Oda jutnánk sunkkal, hogy eszmefuttatá- bárhová te­kintsünk, nyúljunk, minde­nütt rálelhetünk tékozlás és takarékosság forrásaira? Igen! Ez mondandónk lényege. A hatékonyabb gazdálkodás megköveteli a szigorúbb kere­tek között zajló anyag-, ener­gia-, eszközfelhasználást. A termelés, szolgáltatás, kom­munális ellátás minden sza­kaszában. Azaz már kezdőd­jék ott a takarékosság, ami­kor a föntebb említett óvodá­kat tervezik: erre köteleznek a normatívák. Ahogy ipari épületeknél, mezőgazdasági létesítményeknél, gépek meg­szerkesztésénél szintén, a be­ruházások építésgép arányá­nak alakításánál megintcsak mód van ésszerű takarékos­ságra. Rengeteg a forrás. Lapozzuk fel a párt Központi Bizottsága 1962. június 28—29-i ülésének határozatát a gépiparról, s ezt olvashatjuk benne: „Arra kell kötelezni és ösztönözni a gyártmánytervezőket, hogy konstrukcióikon nagyobb mér­tékben alkalmazzanak tipizált és szabványosított alkatrésze­ket és részegységeket.” Lehe­tőség? ,De még mekkora! Szá­mítások szerint az ún. építő­kockaelv alkalmazása, azaz tipizált részegységek felhasz­nálása különböző rendeltetésű berendezésekben, 15—20 szá­zalékkal mérsékelheti az élő­munkaigényt, ennél is na­gyobb mértékben az anyag- és energiaszükségletet. VÁLASZOK EGY MIÉRTRE Végül is, kérdezheti az olva­só, csupán a józan emberi ész diktálná a takarékosságot, avagy vannak más, gondolko­dásunktól független okai? A termelés egyre több anyagot fogyaszt az egész világon; a nyersanyagok drágulnak. Mind több energia szükséges előállításukhoz; drágulnak az energiahordozók. Bűvös kör? Nem az. Figyelmeztetés: él­jünk okosan a Föld kincsei­vel. Minél értékesebb termék­ké dolgozzuk fel azokat, s mi­nél takarékosabban. Hazánk szegény hagyomá­nyos nyersanyagokban, szá­munkra még nagyobb becsü­lete kell, hogy legyen minden tonna ércnek, szénnek, olaj­nak. Terményeknek, eszkö­zöknek nem kevésbé. Az öt­venes évek közepén a KGST- országok egymás közötti nyersanyagszállításából a Szovjetunió 41 százalékkal ré­szesedett. Ma kétharmaddal. Hatalmas forrás ez, de éppen a testvériség okán mindany- nyiunkat kötelez az emberi munkát megtestesítő anyag és energia nagyobb megbecsülé­sére. Mészáros Ottó (Következik: TEGNAP ÉR­TÉKTELEN — MA KINCS) Megújul az FMKT Az utóbbi néhány évben keveset hallatott magáról a kohászati üzemben az FMKT. A fiatalok panaszolják, hogy a fiatal mérnökök, közgaz­dászok és technikusok taná­csát nem veszik eléggé komo­lyan a gazdaságvezetők, ugyan­akkor önkritikusan azt is hoz­záteszik, hogy ők maguk sem törődnek vele úgy, ahogy kel­lene. Idén az FMKT megújítását tervezik a fiatal szakemberek. A témakiírás már megtörtént, eddig 54-en jelentkeztek pá­lyamunka feldolgozására — és a jelentkezés még nincs le­zárva. Érdemes az FMKT-val komolyabban foglalkozni, hi­szen szinte felbecsülhetetlen lehetőségeket rejt magába. Utat nyit a fiatal szakembe­rek szakmai érvényesülése fe­lé, módot ad a csoportmun­kára, a szakmai ismeretek fejlesztésére, alkotó, teremtő fiatal kollektívákat alakít ki, s egyben érdekképviseleti szerv is. Gazdasági bírság 126 000 forintot meghaladó ille.éktelfen többletbevételt ál­lapított meg egy közelmúlt­ban tartott árhatósági vizs­gálat a Béke Kárpitos és Pap- lanos Szövetkezetnél. A meg­engedettnél drágábban szám­lázták a kárpitozott bútorok­hoz szükséges epeda-rugó beté­teket, lényegében maximált áras termékeket burkoltan drágítottak. A Fővárosi Ta nács Végrehajtó Bizottsága megállapította, hogy a szövet­kezet többletbevétele tisztes­ségtelen haszonnak minősül, mert azt a társadalmi érdeket, a szocialista gazdálkodós el­veit közvetlenül sértő módon érték el. Ezért a végrehajtó bizottság gazdasági bírság ki szabását indítványozta a sző vetkezet ellen (MTI) Angliai robbanás Sok áldozat, politikai botrány A tragikus angliai gyárroba- A katasztrófa tovább gyűrű- nás, amely békeidőkben a leg- ző hatásaként az egész angol pusztítóbb katasztrófa volt műszáliparban több ezer mun- Angliában, a hét végén már kás állását fenyegeti veszély kezdett politikai botránnyá a megsemmisült üzem terme- fajulni, azt követően, hogy a lésének kiesése miatt, kormány nagyszabású vizsgá- Huszonnégy órával az iszo- latot rendelt el a rejtélyes rob- nyú robbanás után még min- banás okainak kivizsgálására, dig harminc kilométerre is A biztosan megállapított ha- látható volt a gomolygó füst- lálos áldozatok száma vasár- felhő, de az már kiderült, hogy nap estig 29-re emelkedett, mérges gázok nincsenek ben- 105-en szenvedtek különböző ne, ezért a közeli falukból sérüléseket és az anyagi kár kitelepített háromezer lakos becslések szerint eléri a 70 lassan kezd visszatérni ottho- millió fontot. nába. Újító mozdonyvezető — Kisterenye—Kál-Kápolna között utazom huszonkét éve mozdonyon. Nemcsak a vasúti pályát, a fákat, bokrokat is ismerem. Az állomásokon is mindig ismerős arcokat látok. Megváltoztak a faluk is. Sok szép nagy ház épült fel ezen a vidéken. Ezt is észreveszi az ember — mondja Janusek Tibor mozdonyvezető. — Nem unalmas mindig egy útvonalon ? — Nem. Szeretem a szak­mámat és a gőzmozdonyt. Már 24 éve vagyok a MÁV szolgálatában. A bányánál kezdtem. Mikor Tiribes épült, ott voltam napszámos gye­rek. Az apám gépész volt a nagybátonyi kiserőműnél. A lakatos szakmát én is a bá­nyánál tanultam, utána ke­rültem a kisterenyei fűtőház­hoz. Itt fűtővizsgát, majd 1952-ben mozdonyvezető vizs­gát tettem. Tíz évvel ezelőtt még egyszer vizsgáztam Die­sel-mozdony vezetésből. Hat­hónapos tanfolyam után ke­rült erre sor. — Nem szeretne inkább Diesel-mozdonyon ? — Mehettem volna más területre, de ezt már meg­szoktam. A család is itt van. Maconkán lakunk. Két lá­nyom már férjnél van. Van két unoka is. Az egyik lá­nyom az írószergyárban, a másik a kereskedelemben dolgozik. A vők közül az egyik gépkocsivezető, a má­sik lakatos. Együtt van az egész család. Háromszobás a lakás. Az egyik vömnek meg itt előttünk épül a ház. A unoka ellátása a mamára há­rul. — Milyen géppel jár? — Már 1959 óta a 375-695- össel. Jó gép ez. Sokat ki­bír egy gőzmozdony. A keze­lést, gondozást, rendben tar­tást persze megkövetelik az ilyen gépek. — Ügy hallottam, több újí­tása van, amelyek többségé­ben a mozdonyhoz kapcsolód­nak? — Eddig tíz újításomat va­lósították meg. Tavaly a hét javaslatból ötöt fogadtak el. — Mit újított? — Az egyik a mozdony­házi munka zöme meg a két jelző-lámpák megóvására ké­szült. Ezek a mozdonyok nem zerkocsival, hanem szénput- onnyal készültek. Mikor megrakják a szénputtonyt jó darabos szénnel, akkor hullik belőle. Ha ráesik a jelző­lámpára, azt összetöri. Egr törés 90 forint kárt okoz. Az újítás tulajdonképpen csak egy védőlemez volt. Azóta nincs ilyen törés. — A másik újítás a kenő- 'söveknél a biztonságot szol­gálja. A hengerek, tolattyúk kenése nagyon fontos. Ez ks- nőprés útján történik. A különböző csővezetéknél nehéz volt megtalálni a hi­bát. Az újítással a levegővel történő ellenőrzést oldottuk meg. Ez gyors és biztonsá­gos. — A javaslatomra készült vízállás üvegvágó. Van újí­tásom, mivel a különböző tömítések gépi vágását ol­dottuk meg. Korábban ezt kézzel végezték, most viszont egy szerszám befogásává) géppel vágnak. Sokkal gyor­sabb lett a munka — mond­ja Janusek Tibor. önmagukban nem nagy dolgok ezek az újítások. Nyi­tott szem, egy kis fejtörés és hozzáértés kellett megalkotá­sukhoz. Ilyen készség meg­van Janusek Tiborban. Bár­milyen kicsinynek látszó újí­tás, egy olyan nagy válla­latnál, mint a MÁV, mégis nagy jelentőségű. A tapasz­talatokat ugyanis nemcsak Kisterenyén, hanem másutt is lehet hasznosítani. Itt Kis­terenyén egy év alatt csak­nem 37 ezer forint megtaka­rítás származott ezekből az újításokból. Nyilatkozik a szakember Csak ott szabad gépesíteni, ahol ki is használják A szécsényi mezőgazdasági delkező termelőszövetkezet, szakközépiskolában hathetes mint egy dombos területen továbbképzésen vészinek részt a termelőszövetkezetek gép­csoportvezetői. Az előadók a szakma legjobbjai, a területet jól ismerő szakemberek. Leg­utóbb Jári István és Barta László kutató' mérnökök a mezőgazdasági gépintézet munkatársai tartottak elő­adást. Velük beszélgettünk a mezőgazdaság gépesítéséről, köztük megyénk mezőgazda­ságának jelenlegi szintiéről, a jövő elképzeléseiről. — Hogyan ítélik meg a ma­gyar mezőgazdaság gépesítési szintjét? BARTA LÁSZLÓ: — Dia­lektikus egységben kell szem­lélnünk a gépesítést. Az el­múlt mésfél évtizedben na­gyot léptünk előre, azt vi­szont egyáltalán nem mond­hatjuk. hogy célba értünk. JÁRÁSI ISTVÁN: — Több dimenzióban kell gondolkod­nunk. Egészen más gépparkot igényel egy sík területtel ren­Elcnyére változott Jól jártak a dolgozók Bejelentés nélkül leptük meg rületén a VEGYÉPSZER konyhai dol­gozóit, mégis patyolattiszta köpenyben találtuk őket. A ÁFÉSZ-nek. konyha köve, a tűzhelyek, az edények is ragyogtak ,a tisz­taságtól és az ebédlő aszta­lain csinos tálkákban gőzöl- gött az ízletes étel. Nem így volt ez, amikor az kívül eső étkeztetés A konyha dolgozóinak mun­lebonyolításáról és átadta ezt kájával, a tisztasággal és a a feladatot a salgótarjáni renddel a gyár vezetői is elé­gedettek. Ebben a hónapban két nagyobb csoport — egy 80 és egy 37 fős — látogatta meg a gyárát, akiknek ebéddel va ló ellátására is az üzemi fel. Június Az átadáskor csak 150-en vették igénybe az üzemi ét­keztetést. Ma ez a szám már 500-ra növekedett és június Uonyhá7férték 1-evel meg 100 előfizetőre le­het számítani az AGROFIL­elmúlt évben itt jártunk. Sok tői. Jelenleg itt étkeznek a kifogás esett a higiénia ellen; VEGYÉPSZER. a BRG, a Vo­a tálcák és a tálak töredezet­tek, zsírral szennyezettek, a 6-án a salgótarjáni ÁFÉSZ a Pásztói Tejipari Vállalattal közösen, kóstolóval egybekö Ián a CiDész Ktsz és az Élei- tött tejtermék-bemutatót ren- lan, a Lipesz msz es az: Elei d ameiynek lebonyolítását miszer-ellenorzo Intézet dúl­talak piszkosak voltak. A ha- gozói. nyagság okát az előző kony­havezető a forróvízhiányban jelölte meg és abban, hogy a gyár ipari tanulói ledobálják ugyancsak a konyhai dolgozók végzik. , Jól járt tehát a változással mindenki. A dolgozók, mert elégedettek a „kajával”, a sző vetkezet, mert ilyen magas Az étkezők számának ilyen gyors növekedése ékesszólóan bizonyítja, hogy az új üzemel­• . tető és a Tóth házaspár a dől- .. _____________ ........... a műanyag talcakat. falakat, s goz5k érdekeit helyezik elő- létszám mellett már nem vesz- a repedesek így e e eznea. ^rfje. törekvésük a minél vál- teséges az étkeztetés. Tóth Jó- Ezek után mondanunk sem tozatosabb és — amennyire a zsefék is megszokták már az kell, hogy ez év január 1-e 9,55 forintos keret engedi — új környezetet, összef óta új vezetői vannak a kony- kalória- és vitamindús étrend kollektívával és mint mond- hának, Tóth József és Tóth összeállítása. Ezen a naoon ták: a gyár vezetőivel is tö­például babgulyás, mákos tész- kéletes ta, vagy szilvásgombóc és ri bizli volt az ebéd. Józsefné személyében. Az üze­meltető is változott; a sziráki ÁFÉSZ lemondott a saját te­a harmónia; mindig van forró víz és szerelő is, ha valamit meg kell javítani. termelő gazdaság, vagv a kis területű háztáji, illetve kis­gazdaság. — Tudomásom szerint ha­zánk főleg K—700-as nagy teljesítményű,’ 200 LE erőgé­peket vásárolt a Szovjetunió­tól. Ezeknek a gépeknek mennyivel nagyobb a teljesít­ménye? Hogyan sikerül hoz­zájuk munkagépeket biztosíta­ni? BARTA LÁSZLÓ: — Több mint száz ilyen gép van ha­zánkban. Hogy mennyivel na­gyobb a teljesítményük7 Ta­lán egy példát. Középmély- szántás esetén egv kisebb tel­jesítményű erőgép hat-nyolc eketestet tudott vontatni, négy-hat kilométeres sebes­séggel. Ezek a gépek 10—12 eketestet is elbírnak, s a se­bességük munkavégzés köz­ben 8—12 kilométer. JÁRI ISTVÁN: — Még pluszt jelent, hogy ezekkel a gépekkel egyszerre több mun­kafolyamatot is el lehet vé­gezni. Vagyis a magágy elő­készítését, a vetést, a vetést lezáró munkafolyamatokat. — Ezeket a nagy teljesítmé­nyű erőgépeket, milyen ered­ménnyel lehet alkalmazni lej­tős területen? JÁRI ISTVÁN: — Ezeknél a gépeknél két tényezőt kell figyelembe venni. Egyrészt — Milyen növénykultúrákat érdemes termeszteni ilven kö­rülmények között? BARTA LÁSZLÓ: — Elmé­letileg mindent. Hiszen ku­korica. szőlő, dohány, burgo­nya, cukorrépa, búza termesz­tését végzik szövetkezeteink ilyen gépsorokkal. JÁRI ISTVÁN: — Termé­szetesen itt is felvetődik a kihasználtság, a területi adott­ság figyelembe vétele. — Több alkalommal szó volt a domborzati viszonyokról, a gépek kihasználásáról. Tudott dolog, hogy megyénk a dom­bos. hegyes területek közé tartozik. Vajon ilyen irányú kísérletekkel foglalkozik-e a gépintézet? BARTA LÁSZLÓ: — Voh ilyen irányú próbálkozásunk. Speciális traktorokat kísérle­teztünk ki. mint például az MT—Z 50-es. őszintéin meg kell mondani, hogv ennek kapcsán több probléma ke­rült felszínre. S ez még csak az erőgép. Ezekhez speciális munkagépek is kellenek. JÁRI ISTVÁN: — Azt hi- szem. hogy a megyei problé­mánál vagyunk. A tendencia, hogy csak addig termeljünk szántóföldi növényt, amíg gé­pesíteni tudjuk. Meredek lej­tőn számolni kell az erózió­val is. Mindent összevetve ilyen területeken nem lehet gazdaságos a termelés. Gépe­síteni, erdősíteni kell ezeket egy kisebb gazdaságnak nem a területeket, esetleg gyümölcs­kifizető, mert nem tudják maximálisan kihasználni. To­vábbá meggondolandó, hogy erősen dombos, hegyes terü­leten érdemes-e ilyen gépet üzemeltetni. — A nagy teljesítményű erőgépek mellett egyre in­kább tért hódítanak az ön­járó speciális munkagépek, melyekkel a zártrendszerű ter­melést tudjuk megvalósítani. Mi a helyzet ezen a téren? BARTA LÁSZLÓ: — Vitat­hatatlan. hogy ez a feilődés iránya. Egyes kultúrákhoz kü­lön önálló gépsorok kellenek. A gépek különböző elemek­kel felszerelve, szinte vala­mennyi munkamozzanatot el­végeznek. a vetéstől a beta­karításig. termesztéssel kell megpróbál­kozni. BARTA LÁSZLÓ: — Már csak azért is. mert hazánkban bőven van olyan terület, ahol kultúrnövényt gazdaságosan lehet termelni. , — Elhangzott, hogy a ki­sebb munkagépeknek nagyobb lesz a választéka. Mikorra várható ez? JÁRI ISTVÁN: — A kisebb munkagépek szorosan össze­függnek a kertgazdálkodással. Régebben nagyon keveset for­dítottunk erre. Ma ez a terü­let sem mostoha gyerek. Egy­más után jelennek meg a ki­sebb teljesítményű gének. Gondoljunk csak a legutóbbi kézi permetezőre. Szenográdi Ferenc NÚCRÁD — 1974. június . 4., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom