Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

Népművészeti szakkörök kiállítása a Horváth Endre Galériában 'Megyei filmbemutatók A népművészet nagy ha­gyománnyal rendelkezik me­gyénkben. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ népművészeti szak­körök működtetésével, intéz­ményes formában teremt le­hetőséget a hagyományok őr­zésére. ápolására, és aktív to­vábbfejlesztésére. Nemcsak a művelődési központ épüle­tében. hanem a Magyar Kábel Művek balassagyarmati ká­belgyárában is működik egy- egy ilyen jellegű szakkör, hozzáértő szakemberek irányí­tásával. A fafaragók munkáját Egri István MÁV alkalmazott, ■á népművészet ifjú mestere, a hímzőszakkör asszonyait Mindszenti Lászlóné vezeti. E két szakkör népművészeti készítményeiből, az általuk gyűjtött anyagokból és dr. Ember Lajosné festett tojá­saiból rendeztek kiállítást Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában. A kiállított munkák tehetségről, a nép­művészet formavilágának, ki­fejezési eszköztárának és mo­tívumkincsének alapos isme­retéről árulkodnak. Egri Ist­ván szüreti jelenetei, melyek a szőlő feldolgozását is ma­gukban foglalják, vagy a vi­rág- és famotívumokat vari­áló „csendéletei” a mindenna­pok tiszta és egyszerű szépsé­geiről vallanak. Tanítványai: Gonda Sándor, Kőszegi Pál, Örkényi Ferenc és Simon György — többségükben, ért­hető. módon — az ő alkotói útját követik. A figurális munkák mellett azonban szép számmal találunk köznapi — főként étkezési — használati eszközöket is. A különböző fajta és nagy­ságú térítők a legősibb palóc színekben, a kékben és a pi­rosban pompáznak, készítőik, a többi között Balassa Lajosné, Csábi Alajosné, ifj. Demus Istvánná, Mészáros Istvánná, Mindszenti Lászlóné és Zara József né, aprólékos, szerető gondosságáról téve bizonysá­got. A régi motívumok ma is változatosan, ötletesen és praktikusan felhasználhatók. Fejpárnák, modem hímzett gyermekruhák, készülhetnek így. Tetszettek a palóc népvi­seletbe öltöztetett „lányok” és „fiúk”, vagyis a babák és a nagyvonalúan megfestett vi­rágmintás tányérok. A teremtő, alkotó fantáziát dicsérő kiállítás június 28-lg a délutáni órákban tekinthető meg. Diplomás versmondóínk ÄMTI TAMÄ: Ö volt. aki a versenyen így jellemezte a hangulatot: „él­mény a részvétel, mindenki lanul belőle”. Bronzdiplomát kapott. Tizenkilenc éves, elektronikai műszerésztanu­ló. a BRG-ben dolgozik. So­ha nem akart versmondó len­ni. Egyszer az iskolában meg­kérdezték, ki akar részt venni az iskolai versmondóverse­nyen? Nem volt jelentkező, Tamás szerette mindig a ver­seket, megpróbálta. Továbbju­tott. Később már kérték, hogy verset mondjon. Tulajdonkép­pen nem is tartotta magát versihondónak. — Hogy miért csinálom? Nem mondok mindenféle ver­set szívesen csak olyant, ame­lyikbe valahogy megtalálom magam. Csak akkor jó. ha nem csak én ismerek magam­ra, de azok is, akik hallgatják a verset, így találkozunk... Ha már az utcán nem talál­kozhatunk, munkából hazafelé elmegyünk egymás mellett, legalább a versekben talál­kozzunk. A versmondást nem­csak transzparens alatt lehet elképzelni, hanem mindenütt. Barátok között is. Én olyan­kor szeretek verset mondani, amikor tudom, ki hallgatja, tudom, hogy úgy éreznek, ahogy én. Ilyenkor együtt va­gyunk. Ez jó. Ha nem érez­nék ilyent, az nagyon rossz volna. Persze, azért néha nem is tudom... Ha az ember ki­mondja egy költő nevét a vers címét, akkor mindenki arra a költőre gondol, azt képzeli el, talán oda sem figyelnek a versre, arra, hogy ezt én is úgy érzem, és talán ők is. Nem akarok színész lenni. Szakmát tanulok, ebből fogok megélni. Van egy különös adottságom, szólhatok az em­berekhez, lehetünk együtt. Egy kicsit ezért akarok élni. Tulajdonképpen, mint vers­mondónak nincsenek terveim. Anti Tamás hosszú hajú vékony fiú. Tizenkilenc esz­tendős. Érzi, hogy mozog benne valami, ami még nem jött elő. Adni akar. Kísérlete­zik. Verset mond az ágynemű­tartón ülve, vagy gitárt vesz elő, hogy nyomatékosabban adhassa elő gondolatait. Van­nak gondolatai. Érdemes rá­juk odafigyelni. — S — RTV-mozaik A KAMERÄK előtt Clandonné, G. B. Shaw egyik jellegzetes hőse: írónő, aki feminista eszméket hirdet. O és három zabolátlan gyer­meke régi színpadi ismerő­sünk. Az író Sosem lehet tud­ni című vígjátéka egy angol tengerparti üdülőhelyen ját­szódik. A darabban szerepel még a 18 esztendeje elhagyott, de most hirtelenében előkerült konzervatív férj és atya, és Valentin, aki fülig beleszeret Glóriába, a legidősebb, s ma­gát módfelett érzelemmentes­nek tettető „csemetébe” ... Shaw művét Mészöly Dezső darmaturgi munkája nyomán Adám Ottó rendezi. Egy másik klasszikus, Cse­hov (akinek műveit most adja közre új sorozatban a Magyar Helikon) négy novellájának tévéadaptációja is megvalósul. Megfélemlített kisemberek, le­csúszott és másokon élősködő urak és hivatalnokok, egyszó­val jellegzetes, csehovi figu­rák szerepelnek az anekdoti- kus, szatirikus „etüdök”-ben, — a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola hallgatóinak tol­mácsa! V* »ban. Gyerekek számára készülő hat részből álló sorozat Ber­kes Péter Utánam srácok cí­mű televíziós munkája. A tör­ténet két gyermekcsoport ka­landjait eleveníti meg. EGYPERCES Bornyi Gyula operatőr (töb­bek között) a Jó estét nyár ... és a Cserepes Margit házas­sága című Fejes Endre-írások „tévére fényképezője” most éppen a Szász Péter írta-ren- dezte Örökzöld fehérben, fe­ketében című zenés televízió­vígjáték forgatása közben „csípett le” öt perc szabad időt a riporternek. — Más munkák? — Zsigmondi Boris rendezővel Vajda Lajos festő­művészről készítünk filmet, nemrég fejeztem be egy Gor- kij-művet, Az árulót. Ez utób­bi rendezője Dömölky János. — Minek örül a legjobban? — Ha új és új munkába kezd­hetek ... — Mitől tart legin­kább? — Az önismétléstől. Van, aki örvend, ha azt mond­ják: felismerhető stílusa van. Engem mostanában a hideg is kiráz, ha valaki felismerni vé­li az úgynevezett „Bornyi-féle közelképet.” Nádor Tamás NÓGRAD - 1974. június 26., szerda Csapaffábor A magybátonyi 308. sz. Jó­zsef Attila Úttörőcsapat jú­nius 26-án kezdi meg a csa­pattáborozást a Balaton melletti Káptalanfüreden. Horváth Mihály csapatveze­tő tájékoztatása szerint a szép élményt nyújtó táboro­záson közel száz úttörő és kisdobos vesz részt. Az egy­hetes kirándulásra gazdag élményt nyújtó programot állított össze a csaoatvezető- ség. Többek között megte­kintik Balatonszárszón a József Attila. Múzeumot, akadály-, és sportversenyeket rendeznek, és több földrajzi nevezetességgel ismerked­nek meg. A tervek szerint, a csapatvezetőség szeretné elérni, hogy valamennyi résztvevő pajtás eleget te­gyen a nyári próba-kötele­zettségének. Mai tévéajánlatunk 21.20: Krétarajz — Móricz Zsigmondról. Illés Endre műsora. A 72 éves kitűnő író 1957-ben je­lentette meg Krétarajzok című tanulmánykötetét. s ezt választotta sorozatműso­ra címéül is. A műsorban alkalmanként egy-egv alko­tóművészt mutat be. úgy. ahogyan ő látja, ahogyan ő ismerte őket — hiszen kor­társuk volt. Mindemellett a főszerepet mégis az író mű­vei játsszák. Ezúttal a ma­gyar realista prózairodalom kimagasló alakjára. Móricz Zsigmondra emlékhezhe- tünk Illés Endre kalauzolá­sával. Móricz Zsigmond új módon ábrázolta a korabeli magyar valóságot, a paraszt, a dzsentri, az értelmiség alakját, drámai stílusú mű­vek sorozatában. korszerű művészettel szólt a falut fe­szítő erőkről. Illés Endre két művéből is dramatizált egy-egv rész­letet. amelyet a műsorban láthatunk. Az 1916-ban szü­letett Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül című regényé­ből és az éppen egy évti­zeddel későbbi — 1926-os — Kivilágos kivirradtigból. A tv-jelenetek főbb szerepei­ben Greguss Zoltán, Horváth Sándor, Egri István. Joós László, Balázsovits Lajos. Dózsa László. Cs. Németh Lajos. Némethy Ferenc, va­lamint Ilosvay Katalin, Gór Nagv Mária. Máthé Erzsi, Sütő Irén és Patkós Irma lép feL Egy filmbe­mutató mellett több, koráb­ban bemuta­tott alkotást tűznek műso­rukra a héten a megye film­színházai. A kaszárnya- humor a szín­darabok, fil­mek kedvenc témája. Ezt dolgozza fel Norman Cohen most bemuta­tott filmje is, „Két balláb az az ezredben” címmel. A mű főhőse Spike Milligan, aki egy klubban Játszott trom­bitáján, amíg ki nem tört a háború. A trombitás is megkapta a behívóját, az 56-os nehéz ezredhez, s ami­kor megérkezik, az őrmester megjegyzi, hogy három hóna­pot késett a bevonulással. Spike azt válaszolja, hogy nem baj, majd éjjel is har­col. Ezzel kezdődik el a ki­képzés, sor nevetésre alkalmai adó folyamata, melynek során kiderül, hogy az ember nem katonának való. Egy tragikus esemény kapcsán azonban rá­döbben a fiatal trombitás, ha­sonszőrű bajtársaival együtt, hogy háború van, s ez vala­hogy egy kicsit elveszi a ne­vető kedvet. A rendező első­sorban a kitűnő szereplőgár­dára támaszkodva sikeresen adaptálta az eredetileg sAlyá/1/ filmek Két balláb az ezredben könyvben megjelent történe­tet. Már a címében is az év­szakot idéző, a Nyári szere­lem című NDK film. A zenés, látványos alkotás a Keleti tenger partjára viszi el a né­zőket, a főszerepet a „Ne csalj kedves” című filmből jól ismert táncdalénekes pár, Chris Doerk és Frank Schö- bel játssza. Egy elkésett szerelem tör­ténete a „Rachel, Rachel” cí­mű színes amerikai filmdrá­ma, melyet az ismert ameri­kai filmszínész, Paul New­man rendezett. A címszerepet felesége Joanne Woodward játssza. A salgótarjáni és balassa­gyarmati Art Kino előadások világsikert aratott filmeket mutatnak be. A József Attila Megyei Művelődési Központ­ban Kareto Shindo megrázó alkotása, „A kopár sziget” kerül bemutatásra. Az 1960- ban készült film az életigen­lés, az élni akarás himnusza. Balassagyarmaton Edward Albee drámájának filmválto­zatát, a „Nem félünk a far­kastól” című amerikai filmet vetíti. Az illúziókkal való le­számolás a film témája. A fő­szerepet Liz Taylor és Ri­chard Burton játsszák. Dunakeszi művészeti napok Meghívást kaptak a balassagyarmati színjátszók is Sokféle meghívót kapok nap, mint nap, de ilyen ked­vemre valót már régen olvas­tam. A sokféle, színes, jól megszerkesztett programból csak néhányat ragadok ki — annál is inkább, hiszen nin­csen messze Dunakeszi. Huszonnegyedikével kez­dem, amikor is a balassa­gyarmati irodalmi színpad szerepelt Szakonyi: A két ró­ka és a Kegyetlen anya bal­ladaműsorukat mutatták be. Ugyanezen a napon a Petőfi Művelődési Ház irodalmi presszójában F. G. Lorca Pre- ciosa és a szél című műsorral Merczel Erzsi előadó és Foga- rasi Béla gitárművész mutat­kozott be, ugyancsak Balassa­gyarmatról. Néhány további programról is szólunk. Németh Kálmán, Gyurcsek Ferenc szobrász és Sáros András grafikusművé­szek alkotásai, vagy a Képző- művészeti Főiskola végzős nö­vendékeinek tárlata bizonyára sok érdeklődőt vonz majd a József Attila Művelődési Köz­pontba, illetve a nagyközségi tanácsra. Ugyancsak itt nyílt meg a Göd, Dunakeszi, Főt munkásmozgalmi kiállítás és a községfejlesztési kiállítás is. Az Űj írás-est az irodalom barátainak ígér kellemes ki- kapcsolódást Ladányi Mihály költővel, Módos Péter és Far­kas László írókkal. Jeles szín­művészek is ellátogatnak a dunakeszi napokra. A zenerajongókat hangv *r- senyek várják a Vox Huma­na énekkar és Muzika Hu­mana Zenekar hangversenyei­re. A körzeti zeneiskolák is hangversenyeznek. Szemet gyönyörködtető mű­sornak ígérkezik a Duna Mű­vészegyüttes műsora. Az a nagyszabású folklórbemutató, amelyet a tököli Délszláv Né­pi Együttes adott elő vasár­nap, szintén nagy sikert ara­tott. I A két művelődési központ­ban, az üzemekben, a taná­cson, az erdei tisztáson, könyvtárban, de az egész nagyközségben mindenütt rendezvény zajlik ezekben a napokban. E. É. Miről beszélgessünk? A termelési értekezlet rész­vevői feszült csendben fi­gyelték Debrői Hárs Bélát, az Általános Művek ötletek­ben gazdag osztályvezetőjét, aki érces baritonján eképp szólott: — .. .végül pedig rátérek legfontosabb témánkra: mi­lyen módon növelhetnénk a termelékenységet? Tény. hogy dolgozóink munka köz­ben beszélgetnek a gép mel­lett. Természetesen senkitől sem kérdezhetjük, követel­hetjük azt. hogy házassági fogadalmat tegven. De elkép­zelésem szerint növeli a munka intenzitását ha kel­lemes. derűs témáról folvik a szó. és csökken a termelé­kenység. ha sötét, lehangoló, elszomorító a beszélgetés tárgya. Éppen ezért összeál­lítottam egv listát: miről be­szélgessenek a szaktársak és miről nem. példányban tam az anyagot. A termelési értekezletet ezennel bezárom. Kérem, hogy mindenki tart­sa meg az utasításaimat. Kö­szönöm szíves figyelmüket. A megjelentek kézhez kap­ták a listát, melyet Lajos bácsi, a portás osztott szét közöttük. Az összeállítás az alábbiakat tartalmazta: Beszélgessünk: Egy óbudai kiskocsma ki­ll j könyvek jelenleli meg A közelmúltban számos ér­tékes, nagy érdeklődésre szá- mottartó könyvet adott ki a Kossuth Könyvkiadó. Király István Hazafiság és forradal- miság című könyve műfajilag és tematikailag eltérő íráso­kat foglal magában: legfőbb közös vonásuk az, hogy mind­egyik hozzászólás haladó tör­ténelmi hagyományaink,, kultu­rális, irodalmi örökségünk és korszerű nemzeti önismere­tünk összefüggésének kérdésé­hez. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó művek sorában lá­tott napvilágot Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a SZKP főtit­kárának „Az SZKP és a szov­jet állam külpolitikája” című könyve. A kötetben közölt Brezsnyev-beszédek megvilá­gítják az utóbbi évek nemzet­közi eseményeinek hátterét, a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi munkásmozgalom problémáit. Demonstrálják azt a következetes és rugalmas politikát, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán megfo­galmazott békeprogram meg­valósításáért folytat a szovjet párt és kormány. tűnő marhapörköltjéről; ; A korszerű labdarúgás tá- Háromezerötszáz madó- és védőiátékáról: sokszorosítot- Az ibolya, a jácint édes illatáról; A cseh és norvég cipők tartósságáról; Az 1890-beli nemzetközi helyzetről; A vízügyi szervek gondo­san szervezett árvédelméről: Sophia Loren csábos vonz­erejéről. Üjabb kötetekkel gazdago­dott a népszerű „Mit kell tud­ni?” sorozat. Meisel Sándor: Mit kell tudni a KGST-ről? című írásában áttekintést nyújt a KGST fejlődéséről és jelenlegi tevékenységéről. A ma hozzáférhető legfris­sebb gazdasági és személyi adatokat tartalmazza Polonyi Péter: Mit kell tudni a Kínai Népköztársaságról? című könyve. Ismerteti a kínai nép gazdaságföldrajzát, történetét és legfontosabb intézményeit, természetesen a jelen szem­pontjából leglényegesebb problémák kiemelésével. . Ne beszélgessünk: Az Általános Művek üzemi konyhájáról; Az egyre jobban érezhető levegőszenn veződésről; A szabadárus cikkek ala­kulásáról: A hónap eleji kiadásokróL Másnap az Általános Mű­vek dolgozói egyetlen témá­ról beszélgettek; főnökük. Debrői Hárs Béla zsenialitá­sáról. s ez, sajnos elég 6ötét. lehangoló téma. ennek kö­vetkeztében a termelés sem­mit sem növekedett... Galambos Szil veszt» )

Next

/
Oldalképek
Tartalom