Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-21 / 143. szám
fa r o z a f a KGST-jubileumról Mint mir jelentettük, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szófiai ülésszaka határozatot fogadott el a KGST jubileumáról. A dokumentum így hangzik: A szocialista államok világ- viszonylatban első gazdasági szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelyben jelenleg kilenc eu- H rópai, ázsiai és latin-amerikai ország vesz részt, tevékenységének 25. évfordulójához érkezett. A KGST-országok, a külkereskedelmi együttműködéssel, kölcsönös nyersanyagszállítással, élelmiszerek, gé- !>ek és berendezések szállításával, a tapasztalatok, valamint a tudományos és a műszaki vívmányok cseréjével kezdve, fokozatosan áttértek az elmélyültebb gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésre, az anyagi termelés stabil kapcsolataira. A KGST a szervezetben tömörült országok sokoldalú gazdasági együttműködésének fő szervezője lett. A KGST-országok testvéri együttműködése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megvalósulhatott a kommunista és munkáspártok politikai célkitűzése: a KGST- országok egymáshoz való közeledése és szoros együttműködése a szocializmus és a kommunizmus építésében. A KGST jelentős sikerei nagymértékben összefüggnek azzal az állandó figyelemmel, amelyet a kommunista és munkáspártok központi bizottságai fordítottak és fordítanak a gazdasági szervezet munkájára. A gazdaságpolitikai programcélok, amelyeket a Testvérpártok kongresszusain körvonalaztak, továbbá a KGST-országok vezetőinek tanácskozásai és találkozói pontosan orientálják a tanácsot, ösztönzik a tevékenységi formák és módszerek további tökéletesítésére, segítenek a hatalmas méretű feladatok megoldásában. A tapasztalatok szerint a KGST-országok széles körű együttműködése egyre fontosabb tényezővé válik gazdaságuk fellendítésében, az élet- színvonal emelkedésében és a gazdasági fejlődés szintjének kiegyenlítődésében. Valamennyi KGST-országon belül új társadalmi struktúra alakult ki, teljesen megszűntek a kizsákmányoló osztá- yok, egyszer s mindenkorra '’éget vetettek a kapitalizmus olyan káros szociális örökségeinek, mint a gazdasági válságok, az infláció és a munka- nélküliség. Győztek és egyre tökéletesednek a szocialista termelési viszonyok, amelyek a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapulnak. Lehetőség nyílt a szocializmus gazdasági törvényeinek érvényesülésére. Megvalósul a szocialista társadalom alapelve : mindenkitől képességei szerint, és mindenkinek munkája szerint. A KGST-orszá- gokban jelenleg a fejlett szocialista társadalom épül. A Szovjetunió, miután felépítette a szocializmust. most a kommunista társadalom anyagi és műszaki alapjait rakja le. A szocialista termelési módszer alapján, mind jobban kiaknázva a szocialista munka- megosztás lehetőségeit, a KGST-országok állandó és gyors ütemben fejlesztik a gazdaságot. A KGST-országok ipari termelése 25 év alatt 12 szeresére növekedett. A KGST-országok egész gazdasági fejlődése meggyőzően tanúsítja, hogy a szocialista társadalmi termelés fő célja — a nép szüntelenül növekvő anyagi és szellemi igényeinek kielégítése — a sikeres megvalósulás útján halad. A gazdaság dinamikus fejlődése alapján gyorsan emelkedik az életszínvonal. A testvéri államok nemzeti jövedelme nyolcszorosára növekedett. Szüntelenül növekszik a fogyasztási cikkek gyártásának volumene, javul ‘minőségük. A KGST-országok legnagyobb társadalmi vívmányai közé tartozik az általános népoktatási rendszer létrehozása, a népi egészségvédelem és társadalmi biztosítás radikális megjavítása, valamint a lakásprobléma megoldásával kapcsolatban foganatosított számos jelentős intézkedés. A KGST-országokban szocialista életforma alakult ki, amely a társadalmon belül érvényesíti az egyenjogú, az elvtársi és a kölcsönös segítségnyújtási kapcsolatokat, a szocialista etikát és a szocialista igazságosságot. A KGST- országok dolgozói aktívan részt vesznek a társadalom és a termelés irányításában, hatékonyan valóra váltják a munkára, a I pihenésre és a művelődésre való jogukat. A KGST keretében létrejött az együttműködés komplex rendszere a szocialista államok tervezési tevékenysége terén, s ez lehetővé teszi, hogy eredményesen oldják meg a jelentős gépgazdasági feladatokat az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a beruházási tevékenységben, nagyarányú beruházási terveket valósítsanak meg a nyersanyag- és energetikai tartalékok fejlesztése és a környezet- védelem terén. Hatékonyan működik a Barátság transzeurópai olajvezeték, a földgáz- vezeték, a béke egyesített energetikai rendszer. Szélesedik az atomerőművek építése. Jelentős pénzmegtakarítással jár a közösy tehervagonpark kihasználása. Fejlődik a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja a fémkohászatban, a gépgyártásban, a vegyiparban és más iparágakban. Létrejött a Rjad típusú elektronikus számítógépek egységes rendszere. A nemzetközi gazdasági szervezetek. a gazdálkodó egyesülések, a tudományos koordinációs központok. a közös laboratóriumok, valamint a nemzetközi tudóskollektívák eredményesen oldanak meg számos termelési, tudományos és műszaki feladatot. Rendszeresen növekszik a KGST-országok között — a valutáris és pénzügyi válságoktól. a spekulatív árlebegtetésektől és egyéb negatív jelenségektől mentes — kölcsönös külkereskedelem. Tökéletesednek a valutáris és pénzügyi kapcsolatok, növekszik az átváltható rubel, mint kollektív valuta szerepe a KGST-országok mindinkább növekvő gazdasági kapcsolataiban. A KGST-országok gazdasági kapcsolataiban minőségileg új szakaszt nyitott meg az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének. valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja. E program megvalósítása a fő utat jelenti a nemzetközi szocialista munka- megosztás fejlesztéséhez, hatékony eszköz ahhoz, hogy minden egyes KGST-ország intenzifikálhassa társadalmi termelését és gyorsabban kiaknázhassa a tudományos és a műszaki forradalom viv- mányait. A komplex program intézkedéseinek gyakorlati megvalósítása újabb lehetőségeket tár fel a KGST-országok egymáshoz való további közeledésében és a gazdasági fejlettségi szint kiegyenlítődésében. A KGST valameny- nvi európai országa ma már ipari vagy ipari-agrár állam. A Mongol Népköztársaság gyors ütemben fejleszti népgazdaságát. s nemzeti jövedelmének több mint egyhar- madát már az iparból és az építőiparból nyeri. A Kubai Köztársaság, miután belépett a KGST-be, lehetőséget kapott hogy — jobban kihasználhassa a sokoldalú gazdasági együttműködés rendszerét saját gazdaságának gyors fejlesztése érdekében. Eredményesen fejlődnek és mélyülnek a kapcsolatok a KGST és a szocialista Jugoszlávia között. « A KGST-országok. híven a proletár internacionalizmus elvéihez, szorgalmazzák, hogy továbbfejlesszék a gazdasági kapcsolatokat minden olyan szocialista országgal, amely nem tagja a KGST-nek. Internacionalista kötelességüknek eleget téve hatékony támogatásban részesítették a vietnami népet az imperialista agresszióelleni harcában, most pedig a népgazdaság helyreállításában és fejlesztésében segítik a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A KGST-országok közösségének szilárdítása nem vezet zárt gazdasági csoportosulás kialakulásához. Külön megállapodás alapján fejlődik a sokoldalú együttműködés a KGST-országok és Finnország között, különféle gazdasági, tudományos és műszaki területeken, érintkezések iön- nek létre más országokkal is. A KGST jelenleg különböző formákban több mint húsz nemzetközi, kormányközi, vagy a kormány illetékességébe nem tartozó gazdasági. tudományos és műszaki szervezettel tart kapcsolatot. A szocialista állaCsütörtökön a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az Adria kőolajvezeték maszakaszának megépítésére vonatkozó mag}#» —csehszlovák államközi egyezményt mok az egyenjogúság, a függetlenség. a kölcsönös előny és a belügyekbe való be nem avatkozás alapián készek bővíteni együttműködésüket minden országgal, függetlenül azok társadalmi es politikai rendszerétől. Az ülésszak megállapítia. hogy az enyhülés reális alapul szolgál a fejlett kapitalista államokkal való széles körű és hosszabb távú együttműködés gyakorlati megvalósításához, ami megfelel a nemzetközi gazdasági élet objektív szükségleteinek és ugyanakkor a világ népei érdekeinek is. A különféle társadalmi rendszerekhez tartozó országok közötti ilyenfajta együttműködés fejlesztéséhez további lehetőségeket nyújtana • az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése. A KGST állandóan figyelmet fordít a fejlődő országokkal való gazdasági kapcsolatokra. A KGST-országok gazdaságilag és műszakilag segítik ezeket az országokat nemzeti nehéziparuk, valamint más népgazdasági ága zataik megteremtésében, il tetve fejlesztésében. Bővül a fejlődő országoknak nyújtott sokoldalú támogatás. így például különleges KGST-ösz- töndíjalapot létesítettek a fejlődő országoknak szükséges nemzeti szakemberek kiképzésére. A szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalom szövetségét támogató általá nos irányvonal keretében a KGST-országok a jövőben is fokozzák együttműködésüket a fejlődő országokkal, megfelelő támogatást nyúitanak nekik az imperializmus és a Heokolonializmus elleni harchoz, ahhoz, hogv? megvédelmezhessék a saját nemzeti kincsek feletti rendelkezésre, és azoknak a saját népük érdekében történő felhasználására vonatkozó elidegeníthetetlen jogukat. Az ülésszak megállapítia. hogy a KGST tevékenységét nemzetközi tekintélyének szakadatlan növekedése kiséri. A nemzetközi kapcsolatokat mind jobban befolyásolják tevékenységének alapvető elvei: a teljes egyenjogúság, a függetlenség, az ön kéntesség. a szuverenitás tiszteletben tartása, a kölcsönös előny és a kölcsönös segítségnyújtás. valamint az. hogy valamennyi tagország, nagyságától és gazdasági fedettségétől függetlenül, azonos hatékonysággal vehet részt az együttműködésben. Az ülésszak, miután meg elégedéssel értékelte a tanács 25 éves működésének ered ményeit, hozzájárulását a békéhez és a népek együttműködéséhez. hangsúlyozza: — A testvéri államok továbbra is szilárdítják a KGST-t. fokozzák szerepét a kommunista és munkáspártok, arra irányuló politikájának megvalósításában, hogy tovább mélyüljön és tökéletesedjék az együttműködés, és fejlődjék a KGST-országok szocialista gazdasági integrációja; — a testvéri államok továbbra is tökéletesítik a KGST és a hozzá, kapcsolódó nemzetközi gazdasági együttműködési szervezetek tevékenységét a nemzetközi szocialista munkamegosztás kipróbált elvei alapján: — a testvéri államok kiie- lentik. hogy tovább szilárdítják a szocialista országok egységét és összeforrottságát minden területen, törekednek arra. hogy a kölcsönösen előnyös és egyenrangú gazdasági világkapcsolatok megbízhatóan szolgálják a né pék érdekeit, a tartós világbéke érdekeit. Az ülésszak kifejezi meggyőződését. hogy a szocialista gazdasági integráció komplex programjának következetes és teljes megvalósítása lényeges segítséget jelent minden testvérországnak szocializmus és a kommunizmus felépítésére irányuló alkotó munkájában, előmozdítja a marxista—leninista eszmék további diadalmaskodását. (TASZSZ) A statisztikák önmagukért beszélnek Mibe került a SsMtesii- csatorna lezárása ? Mik a kilátások Azokkal a hírekkel egyidejűleg, amelyek arról számolnak be, hogy folyik a Szuezi- csatorna aknátalanítása, azokat a statisztikákat is közre adják, melyek a csatorna lezárásának veszteséglistáját tartalmazzák. Lapozzunk be a statisztikákba. Egyiptom 250. millió dollárt vesztett csupán amiatt, hogy elesett a hajózási illetéktől, nem is szólva a pénzben kife- jezhetetlen stratégiai, politikai károsodásról. Közzé tették azt az adatot is, amely valótlannak tűnhetne, ha nem’ volna a gondosan kiszámított veszteséglista eredménye: Afrika újonnan felszabadult független országai a csatorna lezárása következtében összesen 7 milliárd dollárt vesztettek. Károsodás érte természetesen a Közel-Kelet többi országát is, továbbá Nyugat- Európát és Ázsiát. A kőolaj nagy kerülővel, Afrika körül történő szállítása miatt Nyu- gat-Európa országai (az ENSZ kereskedelmi szervezetének adatai szerint) 3,5 milliárd dollárt vesztettek, ebből az összegből azonban 1,2 milliárd dollárt költöttek tartályhajók építésére. A Közel-Keletet 2,6 milliárd dollár kár érte amiatt, hogy a kőolajvásárlók más vidékek felé fordultak. Ázsia és Nyugat-Euró- pa országai még további 9,5 milliárd dollárt fizettek rá a kerülő úton végzett szállításra. Hogy érzékeltessük, menynyire meghosszabbodott az Európából a Távol-Keletre vezető hajóút a csatorna lezárása után,( csak egy adatot említünk: á Perzsa-öböltől Genováig a csatornán átvezető út 16 000 kilométerrel rö- videbb, mint az Afrika körüli. A statisztikai adatok szerint csupán az 1955 és 1966 közötti időszakban 14 656-ról 21 000- re növekedett a kőolajat és más árut a csatornán szállító hajók száma, a szállított áru mennyisége pedig 107 millióról 242 millió tonnára emelkedett. (Ez utóbbi 80-szorosa az 1888-ban lebonyolított áruforgalomnak). Az olajszállítás az 1938. évi 3,5 millió tonnáról 1955-ben 63 millió tonnára növekedett, 1966-ra pedig 166 millió tonnára. Elgondolkodtató számok, adatok ezek. Hat év alatt ennyi kárt okozott a Szuezi- csatoma lezárása. ★ Ferdinand Lessepset, az Általános Szuezi Tengericsatorna Társaság igazgatóját illeti meg a legnagyobb elismerés a Földközi-tenger és a Vöröstenger összekötéséért, azaz az Európát Kelet-Afrikával és Ázsiával összekötő legrövidebb vízi út megteremtéséért. Állítólag I. Szaid királyhoz fűződő barátságának köszönhető, hogy engedélyt kapott a nemzetközi jelentőségű vízi út építésére. Igen kevesen voltak akkor azok, akik sejtették, mekkora stratégiai, politikai és gazdasági jelentősége lesz később az 1869. november 17én megnyitott csatornának, amikor majd felfedezik a Közel-Kelet hatalmas kőolaj- lelőhelyeit és mekkora nyomásnak lesz majd kitéve az ország, amelynek területén a csatorna áthalad. Egyiptomnak a külföldi tőkétől, elsősorban a francia és a brit tőkétől való függőségét a forradalom szüntette meg, s a Nasszer elnök által foganatosított intézkedések közül az 1965. júliüs 26-i csatornaállamosítás az országra vonta a nagyhatalmak haragját és megtorlását: Izrael, Franciaország és Nagy- Britannia még abban az évben agressziót hajtott végre Egyiptom ellen. Jóllehet, az 1888. évi konstantinápolyi egyezmény szavatolta, hogy a csatornát háborúban és békében egyaránt minden ország használhatja, a 161 kilométer hosszú, 45—60 méter széles és 11 méter mély csatorna egészen 1957. áprilisáig zárva volt. Izrael tíz évvel későbbi agressziója következtében a csatorna mindmáig ismét használhatatlan. ★ Az eltelt hat év alatt többször javasolták, hogy a csatornát meg kell tisztítani, a belesodródott homoktól és az 1967. évi júliusi háborúban elsüllyedt hajók roncsaitól, de erre csak most kerül sor. Az elképzelések, a tervek már elkészültek a Szuezi-csa- torna jövőjét illetően. A munkálatokat az aknátalanítás- sal kezdték el, amely jó ütemben halad. A munkálatok elvégzésére Egyiptom a nagyhatalmaktól kért segítséget. Jelenleg három katonai szakértő csoport tartózkodik Egyiptomban, a szovjet, az amerikai és a brit hadsereg képviseletében. A szakértő csoportok almaszedésre alkalmas hajókkal rendelkeznek, melyek helikopterekkel is föl vannak szerelve. A tervek szerint, ha végeznek az - akná- talamtassal, elkezdik a kikötő, berendezések és hidak újjáépítését, melyek szinte teljesen romokban hevernek. Sőt, arról is szó van, hogy szélesítik és mélyítik a csatornát, ugyanis a keskeny és sekélv vízen a nagy tartályhajók nem tudnának közlekedni. Sőt, arról is szó van, hogy öt alagúton édesvizet vezetnek át a csatorna medre alatt, így nílusi vízzel öntözhetnék a sivatagos területeket. És mibe kerül mindez? Az egyiptomi ujjáépítésügyi miniszter szerint 3 milliárd fontba. A Világbank már felajánlotta segítségét, s hasonlóan nyilatkoztak szovjet és amerikai vezetők. Reményekre jogosít tehát az elkezdett munka a Szuezi - csatornán, s a messze tekintő tervek is örömmel töltenek el mindenkit, aki azt akarja, hogy béke, normális élet legyen e földrészen. Ehhez természetesen azonban az kell, olyafk végleges politikai rendezés szülessen Közel-Keleten,'amelyet ne lehessen fölrúgni. MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT használtgép-szaküzlete. Budapest. V.. Báthori u. 3. T.: 115-619. Telex: 22—5122. műszaki becslést tart 1974. július 4-én Salgótarjánban. írásbeli bejelentéseket kériük Magyar Hirdető címére beküldeni 1 Foglalkozunk használt eéoek. műszerek, szerszámok vételével, eladásával és közvetítésével.
