Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-12 / 109. szám
FUHthaía i””d*xer Véres leszámolásra Etiópiában méq nincs rend A nagy szócsata Televíziós vitában mérte össze erejét a francia elnökválasztás második fordulóján két jelöltje, a baloldali Mitterrand és a konzervatív Giscard d’Estaing Választás Ausztráliában így látta a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF: Schmidt tép Brandt helyébe Párharc Párizsban Népszavazás: válás olasz módra Tárgyalások portugál pártokkal Előrehaladás a Közel-Keleten? lio Stuardo, Santiagó egykori tartományfőnöke és a Népi Egység két másik politikusa is. Mint a legutóbbi közlésből kiderül jelenleg folytatják a vád előkészítését, hogy minél hamarabb haditörvényszék elé állíthassák azt a harminc embert, akik egyetlen bűne az — mondta egy santiagói védőügyvéd —, hogy tagjai voltak egy olyan kormánynak, amelyet a junta megdöntött. Géprablók Kolumbiában A kolumbiai kormány nem hajlandó tárgyalni az Avian- ca légiforgalmi társaság egyik belföldi járatának eltérítőivel, és a légiforgalmi társaságot is felkérte, hogy tagadja meg a légikalózok követeléseinek teljesítését — közölte szombaton a kolumbiai köz- társasági elnöki hivatal főtitkára. A gép 25 utasa — zömükben nők és gyermekek —, akiknek a légikalózok megengedték, hogy Bogotában kiszálljanak, elmondották: a géprablók kolumbiai diákoknak látszanak, négyen vagy öten vannak, pisztolyokkal és kézigránátokkal vannak felszerelve. Az eltérített gép 87 utassal és 6 főnyi személyzettel a fedélzetén változatlanul a Bogotától 500 kilométerrel nyugatra levő Caliban vesztegel. ENSZ-bizoftság vizsgálja A portugál csapatok mozambiki vérengzéseinek kivizsgálására létrehozott ENSZ-bizottság öttagú csoportja pénteken éjjel New Yorkból Londonba utazott. A ténymegállapító bizottság hétfőn nyilvános ülést tart Londonban. A későbbiek során az ENSZ képviselői Madridba, Rómába, Dar es-Salaamba és Lusakába utaznak, hogy információkat szerezzenek a portugál csapatok már korábban leleplezett mozambiki vérengzéseiről, köztük Wiriya- mu falu 400 lakosának 1972. december 16-án történt lemészárlásáról. A Népi Egység harminchat vezető politikusát — akiket (helyi idő szerint) szerdán este hozták át Santiagóba a Dawson szigeti koncentrációs táborból — különleges kommandók legszigorúbb őrizete alatt tartják — jelentette ki Montero tábornok, a chilei katonai junta belügyminiszter-helyettese az El Mercurio című lapban megjelent nyilatkozatában. A foglyokat csoportokra Az etiópiai Eritrea tartományból az 1969-ben bevezetett rendkívüli állapot megszüntetéséről érkeznek hírek. Mint a tartomány kormányzója, Debebe Hailé Hariam kijelentette, Eritrea lakossága ,,együttműködik a hatóságokkal a törvényesség és a rend fenntartásában”. Újból üzemel az ország fővárosát a vörös-tengeri Djibouti kikötőjével összekötő fontos vasútvonal. A több hónapon keresztül sztrájkoló vasutasok visszatértek a munkába, de közben folytatják a Május 18-án általános választások lesznek Ausztráliában. Másfél esztendő alatt immár másodszor járul az urnákhoz az ötödik kontinens lakossága. Az Ausztrál Munkáspárt az 1972. december 2-án tartott választásokon ütötte ki a nyeregből a MacMahon miniszterelnök vezette liberális-agrár koalíciót, megtörve ezzel a konzervatív politikai irányzat 23 éve tartó hatalmi monopóliumát. A győzelem okozta örömbe azonban némi üröm is vegyült. Az alsóházban ugyan Í25 mandátumból 67-et tudhat magáénak a Munkáspárt, a szenátusban azonban 27 munkáspárti szenátor mellett 27 ellenzéki. 1 független és a Munkáspártból kivált jobbszárny 5 szenátora foglal helyet. A többségben levő ellenzék ezt a helyzetet felhasználva. megtorpedózta a kormány reformintézkedéseinek útját egyengető törvényjavaslatokat, de megkérdőjelezte a kormány függetlenebb külpolitikáját is. Whitlam miniszterelnök és az általa vezetett Munkáspárt 1972-ben éppen azért juthatott hatalomra, mert új kül- és belpolitikát ígért választóinak. S a több évtizedes tes- pedés után az ausztrá1 választók már a puszta elhatározást is hajlandók voltak honorálni. Mindenesetre az új miniszterelnök .alig két órával azután, hogv letette a hivatali esküt, rögtönzött sajtó- konferenciát tartott, amelyen meghirdette kormányának készülnek osztva helyezték el a santiá- gói tartomány különböző fegy- házaiban. Csak annyit lehet tudni, hogy hetet közülük a santiagói katonai akadémiára, és egy másik csoportot Valparaiso környékén egy lovassági ezred barakjaiba zártak. Mint a El Mercurio közölte, „már egy ideje” Santiagóban van Clodomiko Almeyda külügyminiszter, Edgaro Enriquez nevelésügyi miniszter, Jutárgyalásokat a vasútvonal vezetőségének képviselőivel munkabéreik emeléséről és letartóztatott társaik szabadon bocsátásáról. Ezzel egyidőben Etiópia vidéki körzeteiben tovább éleződik a helyzet. A helyi sajtó a parasztok újabb földfoglalási akcióiról ad hírt. Különlegesen feszült a helyzet Shewa és Arussi tartományokban, ahol az Addisz Ze- men című lap közlése szerint 20 parasztot letartóztattak azzal a váddal, hogy megsemmisítették a födbirtokosök tulajdonát. külpolitikai programját. Whit- lam kijelentette: „Elképzelésem fő iránya, egy. a nemzetközi kérdésekben függetlenebb Ausztrália, amely kevésbé militarista irányzatú és nem rabja a faji előítéletnek.” Ha Whitlam munkáspárti kormányának másfél éves működését vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az ötödik kontinens kül- és belpolitikája valóban kimozdult a hideg- háborús években lefektetett és sokáig változatlan pályájáról. Az 1972. decemberi választások után a nemzetközi sajtóban megjelent Ausztráliával foglalkozó írásokban gyakran esett szó .jnagykorú- sodásról". az ország „ébredéséről”. Az azóta eltelt 16 hónap eseményeiből mindenesetre érdekes képet állíthat össze az érdeklődő. A munkáspárti kormány, hivatalba lépésétől számított három hét múlva bejelentette: diplomáciai kapcsolatokat létesít az NDK-val és a Kínai Népköztársasággal, rendezte a többi szocialista országokhoz fűződő viszonyát, kivon- t' az utolsó katonai tanácsadókat Dél-Vietnamból. nyíltan kifejezte a VDK bombázása miatti nemtetszését, s az Egyesült Államok és Anglia ellenére — megszavazta a fajüldöző Rhodésiával szembeni szankciókat. Majdnem negyedszázados egysíkú, imperialista elkötelezettség után alig másfél esztendő alatt elég alapvető változások ezek egy olyan ország életében, amely előbb Anglia, majd Amerika „utánfutójának” számított. Az alig másfél éves kormányzás mérlegét javítják a külföldi tőke megrendszabá- lyozására tett kezdeti lépések is. A munkáspárti kormány felismerte, hogy elődje sikamlós talajra lépett, amikor lehetővé tette, hogy az angol, az amerikai, majd a japán tőke oly mértékben hatoljon be az ország gazdasági életébe. amely már-már a politikai függetlenségét is veszélyeztette. A Sydmey-ben megjelenő Bulletin című konzervatív gazdasági szaklap szerint az ország nyersanyagának jelentős része külföldre vándorol. Japán vásárolja fel a nyersalumfnium 60. a gyapjú 40, a szén 85 és a vasérc 88 százalékát. Az amerikaiak mintegy 5 milliárd dolláros befektetésük révén ellenőrzik a bányaipar. az autógyártás, a gyógyszeripar, a mezőgazdasági gépgyártás jelentős részét. A párizsi Le Monde szerint az utóbbi években a nemzeti érzésű gazdasági körök is mind gyakrabban tették fel a kérdést: ..Kié hát Ausztrália?” A Whitlam-kormánv „visz- sza akarta szerezni Ausztráliát az ausztráliaiaknak”, s közben enyhíteni kívánt a korábbi liberális-agrár koalíció kormányzása idején felgyüA HÉT igazi szenzációval kezdődött: bármennyire is köztudott volt, hogy Willy Brandtot és kormányát Bonnban vagy Bajorországban a nyugatnémet jobboldal egyre hevesebben támadja, bármennyire is várható volt, hogy a mind alantasabb eszközöket igénybe vevő reakció előbb- utóbb elkedvetleníti a kancellárt, és szétzilálja a koalíciót is — nos, mindezek ellenére meglepetésként érte az NSZK közvéleményét és a világközvéleményt egyaránt, hogy Brandt leköszönt. A kancellár bukásának alapvető oka az lehet, hogy nem találta meg a népi támogatás megszerzésének módját a jobboldal propaganda-hadjárata ellenében. Annak idején a „keleti politika” megfogalmazása, alkalmazása és megvédése közben mozgósítani tudta a közvélemény többségét, most nem. Az 1972-ben tett választási ígéreteket nem valósította meg, s amikor az NSZK gazdasági életében nehézségek jelentkeztek, a dolgozók nagy része, s még saját pártjának balszárnya is eltávolodott Brandt kancellártól és politikájától. Emlékszem azokra a bonni beszélgetésekre, amelyek során a kancellár híveinek számító politikusok és újságírók a ratifikációs vita végén, tehát Brandt győzelmének pillanataiban óva intettek: a kancellár számára most jön a neheze! Belpolitikájában nem fog tudni ugyanilyen eredményeket elérni, mert a reformokat ellenzi a monopóltőke. ellenzi a koalícióban részt vevő szabad demokrata párt is.„ A földtörvény és az adóreform, az abortusz engedélyezése, a közoktatás megújítása — mind-mind olyan kérdés, amelynek megoldásához már nem mert, mivel nem ’tudott hozzányúlni Brandt. S közben a gazdasági helyzet romlott. A Volkswagen-művek sok tízezer dolgozója már hosszabb ideje rövidített munkaheteket teljesít, kevesebb fizetésért. lemlett szociális gondokon. Oktatási és egészségügyi reformot készített elő. a bérből és fizetésből élők. az alacsonyabb néprétegek helyzetét javító intézkedéseket tervezett. Az ellenzék azonban szenátusbeli többségét felhasználva, egymásután vétózta meg a kampány törvényjavaslatait, obstrukciós politikájával lehetetlenné tette a kormányzást. Ilyen előzmények után határozta el magát Whitlam és a Munkáspárt, hogy május 18-ra általános választást ír ki, remélve, hogy a szavazók többséghez juttatják nemcsak a parlamentben, de a szenátusban is. Ha ez bekövetkezne. Whitlam szabad kezet kapna a Munkáspárt által meghirdetett, a világban végbemenő enyhülési folyamatot is figyelembe vevő külpolitikai irányzat folytatására, s a lakosság jelentős részének támogatását élvező beloohlkai program megvalósítására. Kanyó András S most mi lesz? Brandt megmaradt a szociáldemokrata párt elnökének, maga helyett a pénzügyminiszteri, Helmut Schmidtet ajánlotta kancellárnak. A jövő hét közepén dönt a Bundestag. (Előtte még új államfőt is választanak: minden bizonnyal Walter Scheel, az eddigi alkancel- lár és külügyminiszter lesz a szövetségi elnök.) Bonni körökben azt mondják, Schmidt a következő választásig töltheti be a kancellári tisztet Egészségi állapota nem a legjobb. De a kormánykoalíció sem „egészséges”: Scheel kiválása a kormányból azt eredményezi, hogy a szabad demokraták jobboldala erősödik meg és lesz követelőzőbb. Schmidt maga is jobbra helyezkedik el a szociáldemokraták soraiban, de kérdés, hogy ez kielégíti-e a bonni és a bajor ellenzéket? A HÉT EGYÉBKÉNT úgy indult, hogy a világ Francia- országra figyelt. Az elnökválasztás első menete nem hozott döntést. Mitterrand, a baloldal közös jelöltje futott be ugyan az első helyre a szavazatok jó 43 százalékával, de ez nem volt elég az elnöki megbízatáshoz. Mögötte Giscard d’Estaing, a jelenlegi pénzügyminiszter, az „atlanti” és „közös piaci” jobboldali csoportok jelöltje ért célba. Igaz, hogy csak 33 százalékkal, de ez is elegendő arra, hogy részt vegyen a második, a döntő menetben. Ott pedig már minden jobboldali, anti- kommunista szavazó voksára számíthat. A párizsi közvélemény-kutatások nyomban azt jelezték, hogy 51:49 arányban győzhet Giscard. Természetesen ez nem szentírás, bármennyire is beváltak a közvélemény-kutató intézetek jóslatai az első fordulóban. A politikai megfigyelők megegyeztek abban, hogy a francia történelem legszorosabb és legnyíltabb kimenetelű párharca lesz a május 19-i második forduló. A közvélemény-kutatások és a politikai elemzések egyformán megmutatták, hogy Mitterrand-« szavaztak a fiatalok, a munkások, az értelmiségiek egy része. A magam párizsi emlékei nyomán mindenesetre megjegyzem, hogy Franciaországban rengeteg a konzervatív módon gondolkodó ember, kispolgár, ök Gis- card-ra szavaznak, ugyanúgy, mint az idősebbek és a parasztok is. A francia uralkodó osztály tudta, mit csinál, amiCeansescn Szófiában Szombaton délelőtt rövid, kétnaposra tervezett baráti látogatásra, a Bolgár Népköz- társaságba érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Várnai nemzetközi repülőterén, a magas rangú vendéget Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke fogadta. kor évek óta nem engedte ai alkotmánymódosítást: a választói korhatár leszállítását 18 évre. Ha a 18—21 évesek is szavazhatnának, Mitterrand biztosan győzne ... A HÉT KÖZBEN sokasodtak a jelei annak, hogy a tőkésvilágban a politikai-gazdasági válság újabb és újabb területekre terjed ki. Az embernek szinte az az érzése: a tőkésvilág egészére kiterjedő átrendeződés indult meg — éppen a rend megbomlása révén. Mintha valaki egy ilyen, a fél világra kiterjedő játszmában árra venné rá a játékosokat, dobják be a lapjaikat, várják meg, míg újrakeverik és újraosztják, hogy az új játszma kezdetét vehesse. Vagy egy másik érzés, amelytől szintén alig tud szabadulni az ember: a francia, a nyugatnémet, az olasz, a kanadai, a dán, a portugál s a többi belpolitikai zűrzavar láttán — viszonylag — Nixon elnök helyzete kevésbé tűnik szo- rongatottnak! Pedig éppen ezen a héten történt az első kezdőlépés a sokat emlegetett „impeachment”, a vád alá helyezés dolgában: a képviselő- házi bizottság munkához látott. Utána maga a képviselőház dönt. S ha vádat emel as elnök ellen, a szenátus változik át ítélkező bírósággá... Kedvező hírek érkeztek a héten Portugáliából, ahol a katonai vezetők a dolgozók hivatott érdekvédelmi képviseletének ismerték el a szak- szervezeteket, s ahol a kormányalakítási tárgyalások során a baloldali politikusok súlya, tekintélye növekedni látszik. AZ ESEMÉNYEK a háttérbe szorították a Közel-Keleten történteket, pedig a jelek szerint némi előrehaladás mutatkozik a szíriai—izraeli csapatszétválasztás ügyében. Az Egyesült Államok pedig mintha most több hajlandóságot mutatna a genfi béketárgyalások folytatásának előmozdítására. Végül csak néhány szó a vasárnap és a hétfő olaszországi eseményéről: több mint 30 millió olasz választó dönt a népszavazáson az 1970-ben meghozott válási törvény sorsáról. A baloldal jogosan mutat rá: ez többé-kevésbé álprobléma! Nem ez a gazdasági nehézségekkel, politikai válsággal küzdő Itália legfőbb baja, legsürgősebb, legégetőbb gondja. BUDAPESTI HARISNYAGYÁR NAGYBÄTONYI GYÁRA felvés* rr • non munkaerőket könnyű munkára, betanítással. Jelentkezés: Harisnyagyár. Nagybátony-Bányaváros (Bányászklubbal szemben) ________________________; 2 NÓGRAD - 1974. május 12., vasárnap Balassagyarmat város Tanácsának végrehaj,- tó bizottsága ismételten értesíti a város lakosságát. hogy az Aradi utcában elterülő. családi (iker) házzal beépíthető ingatlan tanácsi értékesítését elrendelte Az érdeklődők a részletekkel kapcsolatban tájékozódhatnak a városi tanács vb műszak osztályán Ügyfélfogadási időben.
