Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-12 / 109. szám
Lányok a gépek mellett Szakmunkáslányok az Üvegipari Müvek pásztói szerszám- és készülékgyárában. Többen a szakoktatáson túl, középiskolai oktatásban is részesülnek. — kulcsár felv. — MTA-ülés Salgótarjánban A vegyipari gépgyártás fejlesztéséről E héten Salgótarjánban tartotta ülését a Magyar Tudományos Akadémia vegyipari gépészeti munkabizottsága a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat helyi gyáregységében. Az értekezleten egyetemi tanszékvezetők, kutató- és tervezőintézetek vezető munkatársai és vegyipari gyártó vállalatok képviselői vettek részt. A megyeszékhely vendégei a vegyipari gépgyártás fejlesztéséről, különös tekintettel pedig a hazai kutatási feladatokról tárgyaltak. A vendéglátó gépgyártási Igazgatóság! gyáregység megtekintése során elismeréssel szóltak a múlt év november 7-e alkalmával átadott, mintegy féléves gyár korszerűségéről és technológiájáról. Tudományos életünk képviselőinek látogatása a gyár jövőjét illetően kedvező folyamatot jelenthet, hiszen egyúttal a magyar vegyipari gépgyártás legilletékesebbjei személyes benyomásokat szerezhettek. A megbeszélés után a Jelenlevők a salgótarjáni öblösüveggyárral és a korszerű várossal ismerkedhettek meg. (gy. vj Két hét múlva GÉPKOCSINYEREMÉNT Az Országos Takarékpénztár két hét múlva, május 27-én és 28-án Münnich Ferenc utcai székházában rendezi a gépkocsinyeremény- betétkönyvek idei második, sorrendben 52-ik sorsolását. A húzáson a január Sl-ig váltott és április 30-án még érvényben volt 5000 és 10 000 forintos gépkocsinyeremény- betétkönyvek vesznek részt. A kétnapos sorsoláson mintegy 650 nyereményautó talál gazdára. A FALUBAN szőlásmondás: ahol Borzák Vilmos, ott nem születhetik jó. Volt ő már minden. Szállítómunkás, vasutas, traktoros, kovács. Sehol sincs maradása, mert ravasz- kodik. Most ez utóbbi mesterséggel dolgozik a közös gépműhelyében. Sötét tekintetű, borzas fejű ember. Ereje, mint a bivalynak. Félnek is tőle, ezért elkerülik. Egyetlen embertől, Balázs Istvántól, az elnöktől tartott, pedig az vékony, kicsi ember, de szigorú. Ismerte Borzákot. Azzal vette fel, hogy ha a legkisebb ravaszságon kapják, mehet, a tsz-ben többé nincs helye. Egy fél éve semmi baj vele. Ilyenkor munka után beül a presz- szóba, és iszogat azzal, akit rászedhet. Most ott szorongott a sarokban a tenyérnyi asztal mellett Halmos Lacival, a szerelővel és az öreg Mikulik Andrással. Az öreg tele volt pénzzel, és fizetett, már a harmadik hétdecist cserélték az asztalon. Kínálta Borzákot, és sustorgott a fülébe. Halmos mintha nem hallaná. A cigarettára és a pohárra fordította minden figyelmét. Ezenkívül a forgalmat mustrálgatta. Vendégektől volt tele a presszó, pedig még öt óra lehetett. Mikulik az • asztalra ejtette öklét, felemelte fejét, homlokán a ráncok. Nekitapadt Borzuknak. — Mi az neked. Egyetlen órácska. Nekem pedig pénz, amiből te is részesülsz. — Értse meg, nekem nincsen traktorom. Már úgy tűnt. Mikulik megadja magát. Lekókadt a feje, és elbiggyedt a szája. Tekintete még akkor is keserű volt, amikor a pohár után nyúlt. A presszóban tevő zsongást sem érzékelte. Az orrát csavargatta a füst, azt dörzsölte indu- ialoáan. Összetörve a nagyárokban Nyílott az ajtó, Janák Ferenc, a traktoros lépett be. Hunyorgott a villanyfénytől, de az orra felvette a szimatot. Mustrálgatta a polcon levő üvegeket. Visítani szeretett volna, akár a vályúra futó malac, hogy egy jót kortyolhasson. Nagyokat nyelt a gondolattól, és elindult a pult felé. — Mancika, porzik a torkom ... Ki, ha Mancika nem a legjobb ismerője vendégeinek. Máris a pulton volt a sör és a féldeci. Janák ezzel szokta kezdeni. Már szelídebben, mint régen, csak munka után, amikor letette a gépet. Azelőtt napközben is, amíg Balázs István, az elnök nem mutatta fel neki a munkakönyvét, és nem mondta, vagy a könyv, vagy lemond az ivásról. Janák azóta betartja a játékszabályt. Este iszik. Ha belejön, három embernek valót is. De reggelre pontosan indult a munkába. Mert dolgozni azt tudott. A mája környékét néha nyomja valami tompaság. Ilyenkor egy darabig elkerüli a presz- szót. Világos, hosszú haja a fülén. Szeme barátságos. Ha nem kapatos, akkor egészen elviselhető ember. Ezért is nem akart tőle megválni az elnök. Janák ott állt a pult előtt, le a íéldecit, utána a sört. A SAROK ASZTALTÓL Borzák Vilmos kitartóan követté minden mozdulatát. Janák a sör utolsó maradványait kortyolta, amikor Borzák azt mondta Móninknak. — Adjon egy ötvenest! Gyű. san! Fölkelt az asztaltól, az arca mintha megolvadt volna, a pult felé andalgott. Janák vállára tette a kezét. — Mancika, még egy kört. Nekem a szokásosat.. Janák gyanakodott. Nézte Borzákot, hogy kikutassa szándékát. Félt tőle, de most semmit sem vett észre. Csak azt érezte, hogy szomjasabb volt, mint amikor bejött a presszóba. Annyit mondott. — Borzák, vastag vagy? — Vagyok annak, akinek vagyok... — Nekünk még nem volt bajunk — így Janák. — De mit állunk itt, gyere az asztalhoz — és Borzák indult. Még fiatal volt az este, de Janák az asztal mellett úgy érezte, elzsibbadt a teste. Jó érzés fogta el a munka után. Nem látta, hogy Borzák oldalba lökte Mikulikot, és kacsintott rá, mire annak felderült az arca. Halmos Laci nem akart semmiről tudomást venni, iszogatott, és egyre bár- gyúbban mosolygott. Borzák megkérdezte Janákot. — Hol a géped? Ha most sikerül Janákot itt tartania, egy pár forintot keresnek Mikulikkal. Egy órára kell a gép, és a Janáké a legalkalmasabb erre. Tovább itatta a traktorost, akinek az agya lassan fogta fel .a kérdést. — A helyén a falu alatt... Kisvártatva felugrott a helyéről Borzák. Mikulik már tudta kötelességét. Tovább itatta Janákot. Borzák pedig sietett a falu alá, Janák gé| A munkásosztály vezető szerepe és a munkáskultűra N apjainkban egyre gyakrabban esik szó a munkásosztály vezető szerepe és a munkások kulturális szintje közötti összefüggésről. Érthető, sőt. természetes ez. hiszen korunkban, a tudományos-technikai forradalom korában a műveltség egyre fontosabb tényezőjévé válik a gazdasági és társadalmi haladásnak. Lenin már Clara Zet- krnnel történt beszélgetése során előre jelezte, hogy a szocializmus építésének szakaszában kitűzött feladatainkat nem valósíthatjuk meg a szocialista kultúra megteremtése nélkül. Fejlődésünk mai szintjén a munkásosztály vezető szerepe ezért nemcsak politikai tartalmat hordoz, hanem kiterjed a kulturális életre is. A munkásosztály vezető szerepének erősítése tehát- a munkásság állandó, folyamatos művelődését, a kulturális tevékenységben való fokozott részvételét és széles körű kezdeményezését is magában foglalja. A TÁRSADALMI AKTIVITÁSSAL ÖSSZHANGBAN A munkásság kulturális szintjének emelése, a szocia- Hsta kultúra kibontakozása távolról sem csupán, kulturális-esztétikai kérdés. Elszakíthatatlan a munkásság sokoldalú társadalmi-politikai aktivitásától. mert csak a társadalmi tevékenységbe kapcsolódó, s benne részt vevő egyének fogékonyak a tényleges kulturális értékek iránt A magas szintű szocialista kultúra feltétlenül széles társadalmi alapot, bázist igényel a maga számára. A szocialista kultúra bázisa pedig elsősorban a munkásosztály, s ezért aktív részvétele nélkül a szocialista kultúra fejlesztése lényegében illúzió marad. A kulturális életben való aktív részvétel feltételezi a társadalmi-politikai, közéleti tevékenységben való erőteljes részvételt, amelvnek egyik fontos eszköze a szocialista demokrácia fejlesztés^. Csak így nevelhetők ki az egyénekpéhez, hogy megcsinálja azt a fuvart, ami a pénzt jelentette. Minden a számítása szerint történt. Akkor keletkezett a baj, amikor a Bodzásban a nagyárok fölött Borzák idegességében a fék helyett a gázt taposta meg. Ugrott egyet a gép, és már bent is volt a gödörben, össze is tört. Bor- záknak szerencséje volt, hogy nem került alája. Sáros lett a ruhája. Így ment vissza a kocsmába. Mikulik elég okos volt ahhoz, hogy beszéd nélkül is megértse* mi történt Borzákkal. Janák semmit sem sejtett. Elhitte, hogy Borzák elesett odakint. Borzákra nézett. — Előfordul — és tovább ivott. Mikulik már kényelmetlenül feszengett a széken. Halmos Laci felállt, és indult hazafelé. Mikulik is utána. Janóknak másnap reggel zúgott a feje, vérben volt a szeme, és értetlenül állt az elnök előtt, aki nem kímélte tőle a szidást. De Janák nem értette, mi történt. Annyit elismert, hogy ivott, méghozzá sokat, de azt nem, hogy a gépre ült volna. Egyre azt hajtogatta: — A gépet a helyére állítottam, valaki elvitte, és akkor tört össze. NEM HITTEK NEKI. Borzákra senki sem gyanakodott. Janákot elbocsátották. Egy fél év után, a hetekben derült ki az igazság. Halmos Laci mondta meg, mi történt akkor este. Borzákot megbüntették, és kidobták a közösből. Jutnák jelentkezett munkára, mert nem tudott már másutt méggyökeresedni. Visszafogadták. A napokban mondta, hogy azóta elment a kedve az italtól. Az elnök is igazolta, hogy nem iszik. Bobál Gyula ben azok a képességek és szükségletek, amelyek alapján valóban megvalósulhat és tömegjelenséggé válhat a szocialista kultúra, kibontakozhat a szocialista művészet éltető közege. Másfelől viszont a szocialista demokrácia további elmélyítése a mi viszonyaink között feltételezi a dolgozók, a munkások politikai, társadalmi ismereteinek. műv°R- ségének folyamatos fejlesztését. mert csak így lehet a döntések meghozója, a dolgozó nép ..hozzáértő, okos gyülekezete”. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülése és a munkások kulturális aktivitásának kibontakozása tehát kölcsönhatásban áll egymással. A vezető szerepe csak úgy teljes, ha a kultúra területére is kiterjed, másrészt a munkásosztály megfelelő politikai, szakmai és általános műveltség nélkül ma mar nem tudja kellő mértékben érvényesíteni társadalmi szerepét. Ezért hangsúlyozta az MSZMP X. kongresszusa, hogy: „Társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános műveltségének emelése és a szakképzettség növelése.” A MUNKAHELYI LÉGKÖK SZEREPE Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a tömegek kulturális fejlődéséhez önmagában nem elegendő a művelődési feltételeknek, a művelődés lehetőségeinek bővítése. Még nagyon sokan vannak, akik nem élnek e lehetőségekkel. jelentős rétegek maradnak távol a művelődéstől. A lehetőségek megteremtése mellett ezért legalább annyira fontos feladat a munkások művelődési igényeinek a kialakítása. Ez nemcsak közművelődési intézményeink feladata, hanem közrejátszanak benne a munkahelyi viszonyok, a közéleti tevékenység feltételei is. Jelentős szerepet játszik a munkások művelődési igényeinek alakításában a munkahelyi vezetés, a munkahelyi légkör. Sajnos, még nem minden vállalatnál, szövetkezetnél tudatosították, hogy a munkások szakmai és általános képzettsége össztársadalmi érdek, s közvetlenül vagy közvetve egybeesik a vállalati érdekekkel is. A gazdasági vezetés nem mindenütt érzékeli, mennyire érdeke a dolgozók szakképzettségének, műveltségének fejlesztése. S ahol ezt nem tudatosították, ott a munkások képzéséről, továbbképzéséről való gondoskodás nem válhatott a vezetési tevékenység szoros részévé. A munkások művelődési igényeit nagymértékben befolyásolja, mennyire értékelik munkahelyükön a továbbképzésben való részvételt és ez mennyiben kötődik a teljesítmény értékeléséhez. Ha a tanulás eredményei nem vezetnek magasabb anyagi és erkölcsi elismeréshez, akkor a munkások többsége aligha vállalja az ezzel járó áldozatot és erőfeszítést. A vállalati vezetésnek el kell érnie, hogy a munkások tudatosítsák magukban: a műveltség megéri az időt, a fáradságot es a költséget. Ha a munkahelyi légkör felkelti a szakmai érA zárt rendszerű kukoricatermesztés megvalósítása érdekében az idén 4,7 millió forintot költ gépek vásárlására a Lókosvölgye Termelőszövetkezet. Emellett egyéb berendezésekre félmilliót fordítanak. A 26 ezer férőhelyes rétsági baromfitelepet felszámolják az idén. Bábolnai rendszerben a négy nevelőházat deklődést. a széles értelemben vett szakmai tudás elmélyítése gyakran utat nyit az általános műveltség más területei felé. Erős hatással lehetnek a kulturális érdeklődés felkeltésére a szűkebb értelemben vett munkahelyi csoportok. Különösen nagy szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak. Jó lenne elérni, hogy a szocialista brigádok ne csak termelési közösségek legyenek, hanem művelődési közösségekké is váljanak. A MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK TENNIVALÓI Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a közművelődési intézményeknek nincsenek tennivalóik a munkásműveltség fejlesztésébe-. A felszabadulás óta eltelt idő alatt kialakult a szocialista közművelődés intézményeinek rendszere. Munkájuk korszakos jelentőségű eredményekhez vezetett. Ezekre építünk napjainkban, amikor a fejlődés útját már nem any- nyira az intézmények számszerű fejlesztésében kell keresnünk. hanem a minőségi és tartalmi munkára kell helyezni a hangsúlyt. A művelődési intézmények munkásorientációjának ma az a fő kritériuma, hogy munkájukban mennyire veszik figyelembe % társadalmi rétegeződért mennyire ismerik fel. hogy környezetük nem homogén, hogy az embereknek a munkamegosztásban elfoglalt helye, iskolai végzettsége, anyagi lehetőségei, ismeretei, egész életformája eltérhet és él is tér egymástól. Szükséges tehát hogy az átadott ismeretek összetételében, megformálásában. az átadás metodikájában vegyék figyelembe ezeket az eltéréseket A művelődés általános céljainak elérése csak nagyon differenciált szükségletek kielégítésével történhet. Éppen ezért fontos annak vizsgálata, hogy a művelődén intézmények vezetése a programot, a foglalkozásokat kinek szervezte, hogy milyen rétegekkel akarnak elsősorban foglalkozni és ezek az elképzelések mi szerint alakultak. Jelenlegi tapasztalataink azt mutatják, hogy művelődési intézményeink jelentős részében nem tudják meghatározni, kinek a részére szervezték a programot és ez jelentős akadálya a munkások és a művelődési intézmények közötti' jó kapcsolatok kialakításának. Mindebben sok a feladata a munkásosztály céljait megfogalmazó. érdekeit kifejező és képviselő társadalmi-politikai szervezeteknek is. Nem tekinthetik a munkásosztály művelődését csupán valamiféle másodlagos jelentőségű „re- szortterület”-injek. Ellenkezőleg: abból kell kiindulniuk, hogy a munkásosztály műveltségének fejlesztése, kulturális aktivitásának kibontakozása alapvető fontosságú osztályérdek, a vezető szerep érvényesülésének szerves része és lényeges feltétele. Dr. Mikecz Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa Tolmácson építik fel. összesen 75 ezer csirke elhelyezésére nyílik mód. Jelenleg a tervezést végzik. Szeptemberben két nevelőházat, decemberben egyet és jövő tavasszal az utolsót kívánják átadni rendeltetésének. A négy nevelőház építése tízmillió forintba kerül. NÓGRÁD — 1974. május 12., vasárnap 3 Költözik a baromfitelep
