Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

t 4 Képernyő előff Igényesen és élvezetesen Jó, tartalmas és élvezetes műsorhét után vagyunk, melynek minden napja tarto­gatott valami vonzó progra­mot­Az ünnepi műsorszolgálta­tás tulajdonképpen már má­jus 1. előestéjén elkezdődött, amikor Népek hazája, nagy­világ címmel színvonalas versösszeállításban volt ré­szünk. A munka ünnepéhez kapcsolódott áttételesen e na­pon Jiri Hubác Hosszú őszi nap című, rendkívül sok me­leg derűvel, finom líraiság- gal át meg átszőtt tévé játé­ka is egy nyugalomba vo­nult munkásemberről. A já­tékban Horváth Józseftől kap­tunk emlékezetes jellemábrá­zolást, de kitűnő partnere volt Mészáros Ági, Tordy Géza és Gyöngyössy Katalin is. A május elsejei műsor ez­úttal is egészséges arányok­kal adott érdekes tudósítást az ünnep hazai és külföldi történéseiről, és a nap hangu­latához igazodott az esti, Önök kérik — mi teljesítjük... kívánságműsor-sorozat hu­szonötödik, jubileumi jelent­kezése, — ezúttal ,,élő” adás­ban. És természetesen sok nézője volt a képernyá előtt — a műsorblokkba ágyazva — a labdarúgó Magyar Népköz- társasági Kupa döntőjének. Csütörtökön véget ért az Er­zsébet királynőről szóló an­gol tévéfilmsorozat. A befeje­ző, hatodik rész után megál­lapíthatjuk, hogy a vállalko­zás jó szolgálatot tett az an­gol történelemben való jártas­ságunk bővítésében. Mind népszerűbbé válik a tévénézők körében a hétről hétre jelentkező színháztör­téneti sorozat, az „És színész benne minden férfi és nő...” Gyárfás Miklós hasznos vál­lalkozása ezalkalommal a brechti színpad törvényszerű­ségeit tárta az érdeklődők elé- Brecht-songok hangzottak el Bencze Ilona, Szálay Edit, Tí­már Béla hivatott tolmácsolá­sában, s a drámaköltő Galilei című drámájából kaptunk részleteket. Itt mindenekelőtt a címszereplő Bessenyei Fe­renc nyújtott lenyűgözőt, de Némethy Ferenc, Dózsa Lász­ló, Csűrös Karola, Fillár Ist­ván, Koltai János és Bányai János nevét is elismeréssel kell megemlíteni a közremű­ködő együttesből. A nap mű­sora A derbi napja című an­gol dokumentumfilmmel zá­rult, mely a világhírű empso- mi derbi különös forgatagát tárta elénk leplezetlen valósá­gában. A szombat műsora ezúttal is elsősorban a szórakoztatást szolgálta. Izgalmasan mulat­ságos történet volt a valósá­gos esetre alapozó, Aki eladta az Eiffel-tornyot című NSZK • tévéfilm. egy nagystílű szél­hámosról, kinek híre a huszas években egész Európát bejár­ta. Igényesen szórakoztatott, s a zenebarátoknak kedvezett a Mátyás király udvarában, 1489. című összeállítás, Pernye András forgatókönyve alap­ján, Győri Emil, Medgyesi Mária, Györffy György, Kibédi Ervin és Paudits Béla közre­működésével. A Fábri Zoltán- sorozatban e napon az Ör­kény István regényéből ké­szült, Isten hozta, őrnagy úr című filmkomédiát élvezhet­tük végig újból, majd a késő éjszakai órákban, A buszon című angol tévéfilmsorozatból A nagy mérkőzés című bur- leszken mulathattunk. A vasárnapi műsor legszá­mottevőbb eseménye Rolf Schneider: Richard Waverly pere című tévéjátéka volt. A dráma az emberi lelküsme- ret problematikáját elemzi, nem kisebb esemény, mint a világ köztudatában ma is ele­venen élő hirosimai atomtá- 'madás kapcsán. Nagyszerű színészi remekelést kaptunk Ráday Imrétől, Márkus Lász­lótól, Egri Istvántól, Sinkő Lászlótól, Esztergályos Cecí­liától, Inke Lászlótól, Mádi Szabó Gábortól, Keres Emil­től és Némethy Ferenctől. (barna.) Koncert ez A tanterem ablakaiból ki­kandikáló diákarcok jelezték: a Somoskőújfalui iskolában már nagyon várják a zené­szeket. Becsöngetés nem volt, de nyolc óra után néhány perccel a szertárból nyíló előadóterem zsúfolásig meg­telt nyolcadikos és negyedi­kes tanulókkal. Külön izgal­mat jelentett a zenészek „be­vonulása”, a gyerekek kíván­csian lesték: vajon most mi­lyen hangszereket hallhatnak. Másodszor jutott el április 30-án, a salgótarjáni zeneis­kola tanáraiból álló kis ka­marazenekar a somosi iskolá­ba, hogy „élőben” is bemu­tassa a nagy zenei korszakok egy-egy alkotóját, képet ad­jon az együttzenélésről. ar­ról, hogyan is születik a kis fekete kottafejekből a muzsi­ka. Az első koncerten a hangszerek világába pillant­hattak be: megismerkedtek a vonósokkal, a klarinéttal és társaival. Emellett a barokk, és a preklasszikus zene nagy­jainak, Bach, Händel, Vival­di — néhány művéből csen­dült fel részlet. — A legérdekesebb hang­szer számomra a klarinét volt — mondja egy kislány. Amíg egy laikusból zene­értő lesz, sok-sok élményt és •ismeretet kell gyűjtenie. A rádió zenei műsorai, és a hanglemezek csak így talál­nak értő fülekre. — Az előző énekórán be­széltünk róla, kik is voltak a bécsi klasszikusok. Mint már a barokknál is, itt is kon­centráltunk a képzőműszet- tel, irodalommal. Bemutattam a zeneszerzők arcképét, elol­vastuk Schiller Örömódáját. Előkerültek a lemezek is. Az iskolánknál megvannak a tananyaghoz kapcsolódó le­mezfelvételek, Mozart és Beethoven dalaiból néhányat meg is tanultunk. Zenés fej­törőt is összeállítottam. De a hangversenyek nélkül ezeknek sokkal kisebb hatása lenne. Nagyon hálás és lelkes közönség ez a gyereksereg, a múltkori koncert után is még sokáig visszatértek az élményre — mondja György Istvánná. Ö tanítja az éneket, mint elmondta, magyar— orosz szakos, a továbbképzé­seken az ének-zenei előadáso­kat választja, hogy minél többet adhasson a gyerekek­nek. Elkezdődik a hangverseny. A tanterem koncertteremmé változik, Virág László, a ze­neiskola igazgatója, hangula­tos konferanszával felkelti az érdeklődést, miközben ze­netörténetről, zenei műfajok­ról beszél. — Május van — ilyenkor a fiúk szerenádot adtak imá- dottjuknak, így volt ez már évszázadokkal ezelőtt. A lányok gyertyát gyújtottak, így adták tudtára a legény­nek, örültek a köszöntésnek. A mai műsorunkban is lesz egy-két szerenád, de gyufát nem kell előszednetek... Elhangzik még néhány szó Haydn életéről, a vonósné­gyes műfajáról, majd föl­csendül a szerenád. A gye­rekarcokat figyelem. A tágra ■ nyílt szemekben tükröződik a zene varázsa, a játé­kos motívumok derűje. A te­kintetek a vonók mozgását követik, a két hegedűs — Torják Vilmos és Cserkei Lészlóné —, a gordonkán ját­szó Farkas Erzsébet és a csellista Virág László kezét figyelik. Amikor Virág Lász- lóné, vagy Péceli István a zongorához ül, egy kisfiú a pad tetejére áll, a szája is nyitva marad, úgy lesi a bil­lentyűket. Kmetty Józsefné fuvola játékában is sokan gyö­nyörködtek. Két ismert Mo­zart-, illetve Beethoven-dalt énekelt Guthy Éva — a be- konferálásnál sok gyereknek tapsra állt a keze. Az egyórás műsor után el­búcsúznak a zenészek. Var­ga Zoltán, az iskola igazgató­ja a gyerekek és saját maga nevében is megköszöni a szép koncertet. Két hét múlva újra találkoznak — Bartók és Kodály műveiből válogatják a következő rendhagyó ének­zene óra anyagát. Csak ízelí­tőt tudnak adni a zene kin­cseiből, de ahogy egy csepp- beri is benne van a tenger, ezek a válogatások is a zene világának egészéhez mutat­hatnak utat. Az élmény újabb igényeket i szül: Mátranová- kon, ahová szintén elmentek, a ' gyerekek kérésére egy számmal kibővített műsort adnak. Nem is olyan zárt vi­lág a zenéé — ezt szűrtem le a koncert utáni beszélgetés­ből is. A tanulók egymás szavába vágva számoltak be arról, mi tetszett legjobban. Sokan közülük bizonyára a helyi beatklubba is eljutnak, mégis, egyöntetűen* azt mond­ták: nem zárják el a rádiót, ha komoly zene szól. Ebben a koncerteknek is nagy ré­sze van! G. Kiss Magdolna NDK kulturális Amint arról a napilapok már beszámoltak: május 7. és 14. között NDK barátsági és kulturális napokat rendeztek Budapesten és az ország né­hány nagyobb városában, így például Győrött, Sopronban, Kőszegen és Baján. A változatosnak ígérkező programból — köztük az NDK-írók részvételével első­ként rendezett író-olvasó ta­lálkozóról — szóló tudósítás azt is hírül adta, hogy a két testvéri szocialista ország kul­turális kapcsolatai újabb je­lentős mozzanatára a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 25- évfordu­lója alkalmából kerül sor. 1974. tehát jubileumi esz­tendő a Német Demokratikus Köztársaság népe, de minden békeszerető európai ember számára is. Negyedszázaddal ezelőtt — 1949. októberében — jött létre német földön az első szocialista állam, a né­met munkások, parasztok és értelmiségiek demokratikus békeállama. Az ország népe azóta is töretlenül halad a szocializmus építésének útján. Világszerte ismert és elismert nagyszerű gazdasági sikerei után, a szocialista közösség tagjaként, méltó helyet vívott ki magának a nemzetközi életben is. A már említett politikai és gazdasági eredményekkel szo­rosan összefüggnek az NDK népének a saját szocialista napok kultúra megteremtésére irá­nyuló erőfeszítései. Az NDK szocialista művészete, irodal­ma, a haladó hagyományok megteremtőire, Heinrich Mannra, Thomas Mannra, Brechtre, Anna Seghersre és a művészet más nagy klasz- szikusaira támaszkodik. Amit az NDK színházi és filmmű­vészei, képzőművészei, írói és költői az elmúlt negyedszá­zadban alkottak, az napjaink­ban mind méltóbb folytatásá­vá válik a nagy elődök mun­kájának. Tulajdonképpen eb­ből a negyedszázados termés­ből kap ízelítőt május 7. és 14. között a magyar közön­ség. Kanyő András Festmények és tűzzománcok Vállomás a szülőföldnek Fiatal művész mutatkozik be május közepéin Salgótarján­ban. A Megyei Művelődési Központ üvegcsamokában Fá­bián Gyöngyvér állítja ki olajképeit és tűzzománcait. Fábián Gyöngyvér neve is­merősen cseng a kiállítás­látogatók előtt. A salgótarjá­ni tavaszi tárlatokon és zo­máncművészeti biennálékon rendszeresen szerepelt alkotá­saival. 1969-ben elnyerte Sal­gótarján város Tanácsának díját. 1971-ben és 1973-ban a Zománcipari Művek és a Lampart jutalmazta elisme­réssel művészi alkotó tevé­kenységét. EMLÉKEK önálló tárlata előtti buda­pesti otthonában beszélgetünk indulásáról, nógrádi kötődé­séről. — Salgótarjánban szület­tem, pályámhoz itt kaptam egy életre szóló élményt .— mondja. — Gyermekfejjel a várost körülvevő hegyekre eszméltem. Már diákkorom­ban érdeklődéssel néztem a munkában megfáradt embe­rek fejét és kezét. A bányá­szokat, akik nehéz és kemény emberek, s akik mindennél többre becsülik a napsütést. Még ma is kísért a formáló­dó üveg csillogása, izzása. Apám az üveggyár főmérnö­ke volt, sokszor magával vitt az üzembe. Akkor éreztem meg, milyen csodálatos dolog az amikor a formátlan anyag értelmet, mondanivalót kap az ember kezétől. Az emberi verejtéknek és az üveg csil­logásának a kettőssége: ha­sonlósága és különbözősége fogott meg. Hiszem, hogy a művésszé válás első lépései során ezek a soha el nem mú­ló emlékek vezették kezemet és fantáziámat. VIZSGA ÉS BEMUTATKOZÁS Fábián Gyöngyvér 1963-tól 1969-ig tanult a Képzőművé­szeti Főiskolán. Mestere Ká­dár György volt. A főiskola befejezését követő esztendő­ben Derkovits-ösztöndíjat ka­pott. Művészete ezalatt to­vább gazdagodott, különböző Fábián Gyöngyvér tűzzomán­ca: Mese. pályázatokra kapott meghí­vást. Olaj képei és tűzzomán­cai egyre több hazai kiállítá­son hívták fel alkotójukra a figyelmet. A fiatal művésznő különös gonddal készül salgótarjáni tárlatára. Pályája innen in­dult el, s az első ixagvobb- szabású otthoni bemutatkozás — úgy érzi — vizsga is egy­ben. Vallomás a barátokról, ismerősökről, a körülöttünk lüktető világról — a szülő­földnek. Beszámoló az eddig megtett útról, s további erő­gyűjtés az elkövetkező mű­vekhez. Fábián Gyöngyvér április­ban Szombathelyen állított ki. A Derkovits-díjasok'elmúlt évi tárlatán Vas megyei pályadíjat nyert művésznek a Forradal­mi Múzeum adott bemutatko­zási lehetőséget. Nemcsak a kollégáknak, hanem a láto­gatóknak is feltűnt az alkotó karakterisztikus egyénisége. Képeit (köztük a Salgótarján­ban bemutatásra kerülőket isi az emberi élet meghitt pilla­natainak ábrázolása jellemez­te. PORTRÉK ÉS CSENDÉLETEK Tűzzománcain tündérszép lányok, daliás legények, me­sebeli táltosok és sárkányok kelnek életre. A balladák vi­lágából táplálkozó alkotásain: A fogoly katona története. Kőműves Kelemen, Kádár Kata, Júlia szép leány törté­nete elevenedik meg. Festményeinek kifejező ere­je széles skálán mozog, az anyja ölébep- megbúvó gyer­mek melegségétől a gyász­virágot hervasztó döbbeneté­ig. Csendéleteit a tárgyi vi­lág anyagszerű ábrázolása jel­lemzi. Olajképei között kü- lösleges figyelmet érdemel - nek portréi, „Elnagyolt ecset­vonásain azt érzeni. hogy az arc mozog. Indulatok vonul­nak át rajta, gondolatok hagy­nak nyomot a vonásokon, s ez a belső mozgás sokkal In­kább téma Fábián Gyöngyvér számára, mint a statikus test. az anatómiai felépítésű fej... A felszín mögötti világot ke­resi, a vonások hasonlatos­sága helyett az egyéniséget jelentő azonosságot. S ettől a mozgástól valamennyi port­réja, s valamennyi képe drá­mai is ” — olvashatjuk szom­bathelyi katalógusában. MEGÉRKEZÉS Fábián Gyöngyvér hét esz­tendővel ezelőtt megrendezett nagybátonyi kiállítása a nagy­világban tájékozódni tudó fő­iskolás változó arculatát mu­tatta. A mostani tárlat egr pályája kezdetén, álló, de a kez­deti lépéseken már túljutott művész tevékenységét tárja elénk. Ezekre a képekre fel kell figyelni. Alkotójuk nemcsak akar, hanem tud is festeni. (M) 17. De arról szó se volt, hogy százak dolgoztak ne­kem, csak azért, hogy mond­hassuk: íme... tizenhárom fős csapattal értem el a száz métert. A kétszázat is eny- nyivel, de már jobb gépeink voltak. Fúrótámokat . is kap­tunk, rakodógépeket, az egésznek a titka a szervezett­ség volt, az én csapatomban senki se tett fölösleges moz­dulatot, mindenki tudta a beosztását, a 1 munkáját, szó nélkül dolgoztunk. De fizi­kailag nem fejtettünk ki több erőt, mint azok, akik felét se érték el a mi telje­sítményünknek. — És, amint az előbb Is látta, rajtam is beteljesedett a bányász végzete, ez a baj 4 NÓGRAD - 1974. nem gyógyítható. A tüdőm tele van csillámló kvarckris­tályokkal. Nem olyan egy­szerű dolog ez, mint sokan gondolják. A vizes fúrás so­kat segít, de még így is ke­rülhet kvarc a testbe. Én azért nem szerettem a bá­nyában a fölösleges beszédet, a dohányzást,' a tízóraizást, mert tudtam, hogy úgy köny- nyebben a testbe jut a káros anyag. — Egyik társammal kidol­goztuk a gőzben való rob­bantás technológiáját. Az volt a véleményünk, hogy a por a legveszélyesebb, ami annyira finom, hogy nem is látszik. Robbantás után né­hány perccel mikroszkopikus felvételt készítettünk, több esetben. A laborban kimutat­ták, hogy egy alig kifeiezhe- töen kicsi mértékegységre ju­rrtájus 7., kedd László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORTKONYVBOL tó porszemek száma több mint hatezer... Gyakorlatilag mérhetetlen. Mikor gőzben robbantottunk egytizedére csökkent a porszemek sza­ma. .. Egy kicsit költségesebb ez a repesztés, de megéri. Tíz—tizenkét évvel meg­hosszabbítja. szerintem, a bányász életét. — Alkalmazzák ezt a mód­szert a bányákban? — Lehet. — Nem tudja? — En semmit se tudok azóta a bányáról, amióta nyugdíjaztak. Én akkor el­költöztem a bérházból. Csa­ládi házam van, szőlőm, ott is egy házam, autóm. Más nincs. Barátom nincs. — Társai, akikkel az or- szágraszóló eredményeket el­érte? — Részben meghaltak. Akik élnek, azok szétszóród­tak. Nem találkozom velük. Ledőlt keresztfának nem emelnek kalapot. Igyon uram... A SZÄLLO Robog Budapestről Pécs felé a Mecsek Expressz. Szí­nész barátom felhörpenti a feketét, és csomagolni kez­dünk. Feltűnnek Pécs fényei. Búcsúznánk, amikor megkér­— Es hol alszol? — Á Mecseken találtam egy... — Ne menj te a Mecsekre! Gyere velem, olyan éjszakád még úgyse volt, mint most lesz. Gyere velem I A taxiban: — Az uránváro- sl munkásszállóba megyünk! Ezen az egy éjszakán hiá­ba várnak a hozzátartozóim. Egy éjszaka? Hátha megéri? A többi is megérte. „Hotel Bányász”. Este tízkor már csökkentett a világítás az utcákon. A bányászszálló bejárata előtt viszont nappali fényben szél­iünk ki a gépkocsiból. A por­tás telefonál. — Házi rendészet? Jöjje­nek a földszintre. A tizenket­tes szobában van valami... Két lakó egymásnak ment. — Művész úr?! — Kettőnké lesz a szoba ma éjszakára. — Hát... a gondnok már hazament, az igazgató is, nem tudom... — Legyen nyugodt, majd utólag elintézzük! (Folytatjuk) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom