Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

A tanácstagok példát mutatnak Pásztón újabb társadalmi tettek volna a helyben lakók A példákat önkényesen vá- mozgalom indult, melynek el- js hogy Pásztónál maradjunk lasztottuk, hiszen nemcsak a aN^mág°LéSPu«SZÍ! mar közmondásos az Egy nap ?asztói ^rás községeire jel- nom Óít á, az óvodáért akció. De a járás [emz% a tarfda ^1 °sszefo­hZmó más községeiben is említésre ɰ jellemző a it ±ÍÓt', méltó az összefogás. Taron az tanácstagok segítokeszsege. is VLzXr*™ Ä.Z hn °™osl lakás és rendelőintézet 32 lnf°rma«dk- ™lye­k.-nt ^ l in; elkészültének segítésére aján- ket a. választókörzetükben Kent végzett munkára van . tt k t | különmunkát Fn- szereznek, mindig uj ötleteket szükség, még egy jellemzője iek LSZönhető host a'műt- adnak eey-egy újabb munka- ennek a mozgalomnak, hogy “k »• il ndenütt a tanácstagok a leg­esztendőben akció elindítására. És, hogy, éppen a tanácstagok szervezik aktivabbai, Mozgósitanlk, ÄdÄÄ: etatoT szerveznek iránvítnnak És . K társadalmi munkával se . , szerveznek, irányítanak. És nemcsak Pásztón jellemző ez, hanem mindenütt, ahol társa­dalmi munkát végeznek a helybeliek, gítik a tanács anyagi keretét, f z mar azért sem lehet velet- hogy az óvodai csoportot bő- ie"- . mer} véleményüket, in- víthessék. Több községben fitvanyaikat szívesen fogad- hamarosan szeretnék megkez- jak a körzet választói. Súlya deni a vízművesítést, s a van a szavuknak, látszatja a A társadalmi munkásokat programok megvalósításához munkájuknak. A tanácstagi megilleti a dicseret, hiszen ez sokan önkéntes anyagi hozzá- munkát sokan úgy képzelik nz a terület, ahol nincsenek ^árulással adnak segítséget. hog,y. másból sem all, mint „elvárások”, ahol mindenki Palotáson négy község közös örökos, veszekedés a helyi ta­mása dönti el, hogy mennyi tanácsa egy művelődési cent- .naccsa a, meg nem készült az a pluszmunka, amit a lcö- rum építését tervezi. A közös kommunális, vagy egyeb le- zöss^gért elvállal. A tanács- tanács megalakulása óta ugyan- tes^mények miatt. Ez nem így tagok mégis kétszeres mun- is nincs központi művelődési varl> ™ert ™!"den, tanacsl vé­kát végeznek, hiszen maga a intézmény ahol helyet találhat- zat° leginkább éppen a ta- megbízatás is önkéntes válla- nának a fiatalok, ahol egy ér- nácstagokra támaszkodhat, lás, s az akciók szervezése dekes rendezvényt széles Sokszor a tanácstagok szemé- és irányítása — bár az elő- körben tarthatnának, s ahol ,lyes -hitelén múlik, hogy a zőtől elválaszthatatlan — 100 embernél több elférhet kozosse£re vonatkozó elkép- mégis egészen más, de nem egv színházi bemutatón. A zeles,eket hogyan fogadjak a kötelességből végzett munka, közös tanács mostani kezde- község lakói. Inkább kötelességérzetből, ményezését a lakosság több- .1S!1? csak említett köz­műire bármelyik községi ta- sége úgy fogadta, hogy elváb Rgekben, de mindenütt, ahol nács vezetői bizton számíthat- iaiták a községfejlesztési adó társadalmi munkára osszefog­tak az emberek — a dicséret nak. 300 forintra való emelését. Ma már alig van olyan új lé- Csécsén és Egyházasdengele- ^1^orban a tanácstagokat tesítmény, melynek felépítő- gén ugyancsak jelentős a tár- sében, elkészültében ne segí- sadalmi munka értéke. O. J. Nyitott könyv: „Egy orvos az autóbuszon” (Május 7., kedd, 21.15) Kétezer esztendős templom Időszámításunk első. máso­dik századában épült hatal­mas buddhista templomot tártak fel a régésze* az üz- bég Tyermez városa közelé­ben. A templomot az ókor egyik legnagyobb rabszolga­tartó birodalma, a Kusán bi­rodalom korában építették. Helyiségei közül a tudósok érdeklődését leginkább a fő­szentély, az ókori festészet és a szobrászat sajátos galériája keltette fel. Épen maradtak fenn a Buddhát és az áldozat­vivőket ábrázoló freskók. Az ásatások során számos szo­bortöredék is napvilágra ke- rül.t unkaidő alatt? tudó alkalmazottak lalat, míg munkatársai Ez a napi munkában pen, lassan egytől egyig szé­fel­Egyik nagyvállalat néhány oroszul műszaki, gazdasági tisztvise- száma. 15je hetenként két alkalom- egyre nagyobb nehézséget nőnek a változó feladatokhoz, mai reggel hét órakor nem okoz. Ezért vált szükségessé Sarkallni, sőt olykor kötelez­el íróasztala mellé. Kis- megfelelő számú. intenzív ni kell a dolgozókat a vál- 1 eremben gyülekeznek. ahol nyelvtanuló csoportok szer- laiatnak szükséges új ismere- különböző, az audio-vizuális vezése, ezért tartják munka- tek megszerzésére. legyenek nyelvtanulást segítő berende- idő alatt a tanfolyamot. ezek idegen nyelvek, vagy zések várják őket. A nyelv- Nem vállalati/kegy tehát az akár üzemszarvező, esetleg tanár legalább olyan szigorú- ingyen tanulás, és a dolgozók munka- és környezetvédelmi in ellenőrzi a pontos munka- sem tesznek szívességet sen- szakmérnöki ismeretek. A kezdést, mint a munkahelyi kinek, hogy beiratkoztak a vállalat hosszú távú tervének tűnök. Lazsálni nem lehet, tanfolyamra. Aki nem jelent- kidolgozói jó előre megmond- tgyfolytában birkóznak az kezett, holott munkakörének hatják, milyen képzettségű orosz nyelv tanulásával, heti jó betöltéséhez szükséges len- munkatársakat igényel majd kétszer négy órán át. A fá- ne a nyelvtudás, az saját ma- ekkor vagy akkor a vállalat radságos tanfolyam elvégzése gának okoz nehézségeket. fejlődése. A vállalat veze­után vizsgázniok kell. hogy Nem kell különösebb iós- tése szükségszerűen előbbre hivatalosan is megállapíthas- tehetség ahhoz, hogy a ma lát, s ösztönzi a dolgozókat, sák és tanúsíthassák, ki még viszonylag ritkaságnak hogy a fejlesztési iránynak mennyire használta ki ezt a számító esethez hasonlók egy- megfelelő szakismeretekkel lehetőséget az idegen nyelv re gyakrabban történnék bővítsék tudásukat. Persze a megtanulására. majd más vállalatoknál is. vásár kettőn áll, amelvet köl­Ez aztán a vállalat — gon- A gyors gazdasági fejlődés csönös érdekek, előnyök alap­körülményei közepette nem ján érdemes megkötni, mindig várhatja meg a vál- Gőz József Magyarnándori szakemberek Nem a véletlen műve A termelőszövetkezetek- amikor az elnök rövid meg­ben sok múlik a középszintű jegyzést tesz napközben: vezetőkön. Szakmai hozzáér- — Okosan csináltátok...! tésük, politikai képzettségük ^ színvonala, vezetésre való rátermettségük meghatáro­Hétfő reggelente Összeül­nek a magyarnándori terme­lőszövetkezet szakemberei. Gyakori eset azonban, fő- ® megbeszéléseken ként _ fiataloknál, hogy’ kü- iz­zója lehet a gazdálkodás ala kulásának, zatvezetők tájékoztatják egy­mást a munka menetéről, s az elmúlt hét közben felvető­dött problémákról. Gyakran a beszélgetés szenvedélyes vi­csét Volt mór arra is nélria tába csaP’ s ez legtöbbször X ’ alkotó szellemű. Elvégre ága­lönböző okok miatt: lakás- probléma, vélt vagy valós sé­relmek következeiében szedik „sátorfájukat”, s más szövet­kezetben próbálnak szeren­hogy ezt az elhatározást a fi­atal szakemberek önállóságá­nak korlátozása, a vezetők „„ , ... __ k özötti rossz munkakapcsolat 1 olajzott gepe zati rendszer ide vagy oda, a tennivaló java része közös idézte elő. A magyarnándori zetet igényel. , .. Előfordul, hogy némelyikük »• példákkal találkozni. * Az elmúlt évek során mindössze egy szakember né­zett más munkalehetőség után, s ez is családi okok mi­att történt. Papp László, a termelőszövetkezet elnöke mellett zömmel fiatal szak­emberek szorgoskodnak. — Nincs bajunk egymással, Ma 'már eljutottunk odáig, hogy mindenki önállóan vég­zi feladatát, Az önállóság azonban felelősségüket is nö­veli. Így egy-egy döntés előtt akarva-akaratlanul, kikérik tapasztaltabb munkatársaik véleményét — tömöríti pár mondatba beosztottjai mun­kájáról szerzett tapasztalata­it. Január elsejétől bevezet­ték az önálló elszámolási ágazati rendszert.. A fiatal szakemberek különösen lelke­delhatja most az olvasó. Mun- k abért fizet dolgozóinak, hogy azok idegen nyelvet ta­nuljanak, hozzásegíti őket a nyelvvizsgához, amely után természetesen pótlékot is fizet, a fennálló rendelkezések sze­rint. Ehhez még hozzátehet­jük: a vállalat fizeti a tan­folyam díját is. Nem fényűzés ez? Csöppet sem. Van, ugyanis egy zára­dék a vállalat és dolgozói kö­zött megkötött szerződésben. Akinek a nyelvvizsga nem si­kerül. az saját zsebéből fize­ti a tanfolyam díját, és visz- sza kell térítenie a tanulás idejére felvett munkabért is. így már 'tiszta a játék, a vál­lalat dolgozója az üzleten nyerhet is, veszíthet is. A si­ker, vagy sikertelenség kizá­rólag tőle függ. Nyilvánvaló, hogy a tanfo­lyamot nem divatból vagy valamiféle „emberbaráti sze­retőiből” rendezték. A vál­lalat nagyarányú rekonstruk­ció előtt áll, amelyet szov­jet fővállalkozó végez. A vál­lalat termékeinek nagy része a szovjet piacon talál gazdá­ra. T Anten-nyomon, tárgyalni kell a szovjte partnerek­kel, s a vállalatnál kevés az fnak, mint az ifjú Papp László: „Mindenki ön­állóan végzi a feladatát” sedtek érte, mint minden újért, ami a gazdálkodás korszerűsítését szolgálja. Ter­vük az önköltségek csökken­tése. A mostani rendszer jó lehetőséget teremt arra, hogy ki-ki a maga területén nap mint nap bizonyítsa: mi­re képes. Az eredmény szá­mokkal mérhető, a hatás pe­dig az arcokról olvasható le, IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIimillllllllllllllllMlllllftIlllllttlIlllllllllllllilllltlIlllllimilUUllllllllllllllllllllMIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIIIIII fiados Mihály is elégedett. Fodor Tamás felvételei Tamási János főagronómus a MÉM vezetőképző tanfolya­mát végezte el. Rados Mihály, Szűcs László sem elégedett azzal, amit eddig elsajátított, Bagyinszki Pál és Vejzer Ru­dolf az üzemmérnöki szak elvégzésére készül. Az igye­kezettel tehát nincs különö­sebb probléma. A közös gazdaságban hét felsőfokú végzettségű szakem­ber tevékenykedik. — Ha küldenének sem mennék máshová — mondja Bagyinszki Pál a növényter­mesztési ágazat vezetője. 1907-ben került a termelőszö­vetkezetbe, ösztöndíjasként. Bagyinszki Pál ösztöndíjas- Mi készteti arra, hogy ezeket a szavakat kimondja? Meg­találta számítását, nemcsak munkahelyet, otthont is je­lent neki a gazdaság, a falu, a közösség. Rados Mihály nöyényvédős is elégedett: — Jó a kapcsolat a vezetők ként került a gazdaságba. be kora reggel, s szinte ön­magától kérdezi: — Vajon'meddig bírom? Naponta 10—12 órát dol­goznak. Erre csak az képes, aki igazán szereti munkáját, között," s ígjTiT‘nehézségeken így azután nem csoda, ha ís könnyebben túltesszük ma* egy-egy részfeladat sikeres gunkat. vérehajtása doppingszerként Mindez nem a véletlen mű- hat_ r“Juk- ve. Magyarnándorban most Volt, amikor egyikük szó- is előrelátóak, mert a közös vá tette: a mérce időnként gazdaságban még több jól- magasabb a kelleténél. Az képzett szakemberre lesz elnök a felelősségüket hang- szükség az eikövetkező súlyozta Akkor lesznek va- években. Mit tesznek a jö- lodi nagyüzem, ha holnap vőért? Az ország különböző magasabb szinten folytatják, egyetemein, főiskoláin jelen- amit ma félbehagytak. Hogy leg is öt ösztöndíjasa Van a ez mit jelent? termelőszövetkezetnek. — Munka mellett tanulnak is — mondja az elnök. Szabó Gyula Sötét fejkendő, hoz­záillő ruha. Sok idős asszonynak megszokott öltözete. Kettős ok a tiszte - leire. A kornak, az esetleges nagyma­mának. Történetünk figu­rája is így öltözik, de amit visel, az nem kopottas. Rója az utcákat, de leg­inkább a tarjáni pi­ac az otthonosabb közege. Nem vásá­rol, nézelődik. Meg­áll, tekintetével vé­gigtapogatja a járó­kelőket. A kofák iránt ösztönös ha­rag táplálja, mert azok nem éppen hí­zelgő szóval gyak­ran eltanácsolják,. Tovább áll, más posztra. Egyszerre két fehérballonos lány toppan elő a sokadalomból, a szatyrok, kosarak rengetegéből. Vidá­POFON A JÓHISZEMŰNEK tavasz, szél clbálja repülő hajukat. Meg­feledkezve a világ­ról, megállnak és pénzt számolnak — mozit emlegetve, va­lamilyen western- filmet. A posztoló öreg­asszonynak azonban jó a . szeme, talán ennél is jobb a fü­le. Itt a pillanat. Odalép hozzájuk. — Drága leikeim, elveszítettem a pén­zemet. Nem tudok hazautazni Pászto­ra. Hathetven kel­lene. .. Pontosan ennyibe kerül a jegy. Segítsenek ki, drága leikecskéim. A két lány össze­néz, lehamvad ar­cukról az ígérkező mozivászon élmé­nye, a sötét ruhát nézik, s fülükbe csimpaszkodik a si­ránkozó, kérlelő hang. Üzenetet váltanak a szemek, szótlanul átnyújtanak egy tí­zest. — A jó isten áld­ja meg a sziveteket. — A lányok piron­kodnak, s eszükbe jut az otthoni inte­lem: segíteni emberi köt... A hálaadó mor- molás elvész a tö­megben, eltűnik a forgatagban a baj­ba jutott. A lányor: szótlanok, de csak pillanatokig. Nem nagy dolog, felka­cagnak. Fuccs a mo­zinak,' oda se neki, kárpótol a jó tett. Nézelődnek a tarka virágok között, lib­ben a koszorú sza­lagja, zajgás, rival- gás. Piac. Elindulnak a busz­megálló felé. Ne­vetgélve, kacarász- va, de , egyszerre odaragad a cipőjük az aszfalthoz. Csoda egy jószág a pénz. Mozdulni sem,. tud­nak a talponálló­nál. Kit lát a négy huncut szem, mint a sötétkendős, istenes asszonyt. A mozi, il­letve a vonatjegy ára folyékony maté­riává, pálinkává, sörré változott. A huncutság eltűnt a szemükből, másféle tűz gyulladt ki ben­nük, arcuk piros volt, mintha forró ’ing érte volna, csak az egyik tudott meg­szólalni akadozva. — Jólesik, néni? . —gulyás— Tarjáni ismerősök A parkőr — Sok a munka? — Hajaj! A bokrokat kell tányérozni, a hatvan tő új Csak a virágokkal van sok gond — .panaszolja. — Mert némelyik fiatalember szívé­rózsát kitakarni, megkapálni, sebben tördeli a park orgo- kizsiporozni, és ki kell szed- náit, minthogy megvegye az ni a fűből a csorbókákat is. — Mi az a csorbáka? üzletben. A múltkoriban is — Az a sárga fűben szerényen rputat a szén a patak hídijáág szalad­lapuló tam egy virágtolvaj után, de­másutt kutyatejnek ismert — hét ő volt a fiatalabb, es virágra. A tar járni Lenin tér tőrzs­ezért a gyorsabb is... Hová me-gy, ha esik az vendégei jól ismerik már Fii- eső? kor Lászlót; hat éve őrzi, szé- _ Behúzódom oda a kapu piti a parkot, tavasztól! késő a0á — int hátra a fejével. — őszig. — Sokasn egyhangú, unalmas állás Onnan is szemmel tudom _ gondoljak, tartani a parkot. Meg akkor 02 nem is tudják, hogy a közei- . mondja —pedig mindig ben vagyok, hamarabb letü­IteUietem, a reagálóikat Azért nem hordok karszailagot semu . _ Egyébként vannak segítőtér­— Mozgalmasan. ^Naponta saim Is — mutat egy kisfiúra a túloldalon. — Ha nem, bírok akad tennivaló, csak győzze az ember. Hogyan telik el a napja? le kell tisztítanom a felszaba­dulási emlékművet, összege­reblyézni a hulladékot, kiürí­teni a szemetes edényeket. Ha meg nagy a szárazság, jó né­hány kupa vizet hordok a vi­rágokra. — Vigyáznak a parkra a tarjámiak ? — A legtöbben igen. Mosta felvonulásikor féltem egy ki­csit. hogy a nagy nyüzsgésben •„ . , _ ,, . , letapossák majd a füvet, de ^hri'f ^ ^ S’ Tess®k fe.­Sz. K. valamelyik gyerekikel, mindig akad egy kis barátom, aki se­gít nekem. Néha meg is le- gyúnti a rendetlenkedőt. Ezt bizony én nem tehetném meg — mondja, azután felugrik a pádról, és a hortenzia-ágya­sok felé siet. — Ez kénem nem, padi, ha­nem virágágyás — hallatszik nem volt semmi baj. Senki sem „tévelygett ki” a sorból. NÓGRÁD — 1974. május 7., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom