Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

...Tenni, tenni kell! JÓZSEF ATTILA: Tömés című versének első két sora így hangzik: Munkát! Kenye­ret! Munkát! Kenyeret! Nem­rég a síküveggyárban Cziko- ra József művezetővel beszél­getve megjegyeztem egyik gondolatát: — Ha az ember szívvel, szeretettel és felelős­séggel végzi a munkáját, ak­kor az nagyon szén bármi is legyen. Ha újra kezdeném, is­mét idejönnék. A VILLTESZ Szövetkezet diósjenői teleoén Freistag Jánosné. a többi kö­zött ezt mondotta: — Kár, hogy ilyen későn kezdtem az üzemi életet. Az öblösüveg­gyárban a mai Kiváló qyár avató ünnepségein 89-en ve­szik át a Kiváló Dolgozó ok­levelet és a vele járó jutalmat. Ezt megelőzően a nemzetközi nőnapon 58 dolgozó nő kapta meg az előbb említett kitün­tetést. A síküveggyárban az 3 973. évi eredmények alapján 90 dolgozónak ítélték oda a kiváló címet. Kiváló Válla­lat lett a Nógrád megyei Tex­tilipari. a Nógrád megyei Ve­gyes- és Javítóipari Vállalat és még több üzemünk, szö­vetkezetünk. A vers születése és a mos­tani események között több mint 40 év telt el. Akkor ha­zánk a feudálkapitalista úri Magyarország volt. ma pedig szocializmust építünk. Ne­künk. gyermekeinknek. bol­dogabb jövőnk érdekében. Nem árt röviden visszapil­lantani a megtett útra. hogy erősödjék bennünk a fejlő­désünket, gyarapodásunkat elősegítő jogos nemzeti büsz­keség, ne feledjük, hogy mai életünk szorosan összekapcso­lódik a Szovjetunió önzetlen segítségével, a szocialista or­szágokkal való együttműkö­déssel. De nem szabad feled­ni, hogy még sok feladat el­végzése vár ránk. Alkotó kedvben, készségben nincs hiány. Ezt bizonyítják a különböző vállalati és egyé­ni kitüntetések, a szocialista brigádmozgalom tartalmának javulása, a nemzetközi piacon elfoglalt helyünk, az üzemi demokrácia terebélyesedése. a demokratikus vezetési igé­nyek növekedése és még sok más. Régi szokásunk hogy a tegnap eredményeinek isme­retében a ma feladatainak teljesítése közben a jövőbe vetjük tekintetünket. Tesszük ezt azért, mert a tennivalók­ból sohasem fogyunk ki. A párt irányításával immár több mint másfél évtizede ki­egyensúlyozott. cikcakk nél­küli szocialista társadalmunk minden oldalú fejlődése. Év­ről évre gyarapodik népünk, még erősebbé válik a létbiz­tonság. A párt és a kormány vezetőinek figyelme éppúgy rajta van a kis kérdéseken, mint az egész ország fejlődé­sét garantáló programokon. Ez a figvelő. féltő és segítő gondoskodás még magasabb­ra szítja az alkotó, teremtő munkakedvet, a tenniakarás vágyát. Ez jut kifejezésre a XI. párt- kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben. A salgótarjáni kohászok, a me­gyei építőipari dolgozók, a gazdálkodás mai követelmé­nyének megfelelően még ha­tékonyabban akarnak dolgoz­ni. A Ceredvölgve Termelő- szövetkezet gazdái több húst. tejet adnak a dolgozók aszta­lára. csökkentve a termelésre fordított költségeket. A sík­üveggyárban az új Zagvva III. kemence két héttel előb­bi felépítését tűzték ki célul. Hasonló elképzelések fogal­mazódnak meg megyénk más termelő-gazdálkodó egységei­ben. A MTTNKÄSOK, termelő­szövetkezeti parasztok ígv szavaznak eddigi politikánk még jobb, még eredménye­sebb folytatása mellett. Bizo­nyíték ez az alkotó, teremtő munka további igenlésére. Hitvallás a szocialista eszme további térhódításáért. A felajánlásokat rögzítő számokból egyértelműen kivi­láglik az a törekvés. hogy még többet, még jobbat ad­junk az országnak. Amikor a munkások és a termelőszövet­kezeti gazdák így cseleksze­nek. akkor nem csak önma­gukra gondolnak. A munkás- osztály vezető szerepének he­lyes értelmezése, az ebből adódó felelősség az ország fejlődése iránt tanúsított, munkáshoz méltó magatartás fejeződik ki bennük. Akárcsak eddig, most is a munkások. elsősorban me­gyénk nagy forradalmi tradí­ciókkal rendelkező kollektívái nyilvánították ki mindannyi­unk javát szolgáló elképzelé­seiket. Azt hiszem, senki sem kételkedik ennek megvalósí­tásában. Termelési többleteredmé­nyeikből, a nagyobb nyere­ségből. saját életük javításán, munkakörülményeik színvo­nalának emelésén túl bizto­sítják az egészségügyben. a közoktatásban, a kulturális intézményekben, az állami hi­vatalokban. és az egyéb terü­leteken dolgozók életszínvona­lának fokozatos emelését. Ezért a munkások alkotó, teremető tevékenységét egyre nagyobb tisztelet és elismerés övezi megyeszerte. Szavuknak súlya még jobban érvényesül majd a párt- és az államveze­tésben. a szocialista eszme minden oldalú térhódításában. Azért fáradoznak, hogy a sa­ját soraikat jellemző szerény­ség, önzetlenség, politikai bá­torság. a közösségi szolgálat és közéleti tevékenység to­vább szélesedjen az élet min­den területén. Jogos ez. mert vezető szerepük érvényesíté­se nemcsak a termelőmun­kában való helytállásukra szo­rítkozik. MA A VILÄG munkásosz­tályának nagy nemzetközi ün­nepén, kiegyensúlyozott. jó politikai légkörben, kedvező gazdasági eredmények és biz­tató jövő között ünnepelünk. Ezt a töretlen fejlődést szol­gálja a sokat ígérő, most bon­takozó XI. pártkongresszusi mumkaverseny is. Ehhez kívá­nunk sok sikert. Jó egészséget minden munkásnak, termelő­szövetkezeti gazdának, minda­zoknak. akik valamilyen for­mában a jelenleginél maga­sabb szintre emelik alkotó te­vékenységüket. Mert a nem­rég elhunyt költővel. Váci Mihállyal együtt valljuk: Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! Ven esz Károly A szép MINDENT, mit múltunk emlékeként őrzünk, a mun­ka hagyott ránk. Obszidián ökölkövek, agyagtálak, • bronz lándzsahegyek, a földművelés első eszközei... Bármit néz­zünk múlt s mai világ darab­jaként, a munka tekint ránk. Az, ami emberré tette az em­bert Tananyag. Múzeumok zsúfolt termei. Évezredek óta földhöz tapadó romvárosok. Alapfogalmak: termelőeszköz, termelési mód, termelési vi­szonyok. Mesterségek: kovács, pék, ács, szabó, kőműves. Munka, munka, munka. Születésünktől halálunkig ez fog körül bennünket. Lá­bunkra cipőt, a cipő alá utat, fejünk fölé fedelet gyom­runkba étket a magunk, s má­sok munkája teremt. Dolgozni kell, mert élni kell. Csak eny- nyi lenne ? Volt, van, amikor csak eny- nyi. Robotolás, gürcölés, a kenyér diktálta kényszer. S mégis, még akkor is a verí­ték patakjaiban megbúvik az öröm néhány cseppje. Az egyenesre vágott tarló, a füg­gőónnal összesimuló fal, a hi­bátlan kelme. Nem minden munka szép, de minden dol­got csinálhatunk jól, szépen. S az ember teremtő erejének ez a legfőbb ösztönzője. Ha akarja a jót a szépet, ha a munka szülte javakat meg­toldja az örömmel. öröm? Az! Ez szólítja az aratókat táncba, ez rakat zöld lombú ágakat a fölhú­zott fal tetejére, ez enyhíti az izmok, idegek fáradságát. Van, hogy egy pillantás csu­pán, az alkatrészre, a fölszán­tott földre, a tervrajzra. Csak perc, de a szív néhány rit­musa hangosabb, a szem fé­nyesebb, s talán még mosoly­ra is nyílik az összezárt ajak, simogatásra a tenyér. Elvé­geztetett. S a kő, a fém, a rost, a termés vagy termék kerüljön másokhoz, legyen idegeneké, már a miénk is. Mert míg dolgoztunk vele, birtokoltuk, s mert birtokol­tuk, úrrá lettünk rajta. For­máltuk, értéket gyúrtunk be­le, adtunk hozzá; életünk egy-egy darabkáját. Minden második ember ak­tív kereső az országban, azaz fizetett munkája van. napról Megérdemli a támogatást Katalin-pusztán, megyénk nyugati határán, a termelő­szövetkezet tulajdonában levő kastélyszerű épület sorsa figyelmet érdemel. Hasznosítani kellene. Bizonyos pénzösz­szeg' ráfordításával fel lehetne újítani, ami értékünk van, azt őrizzük is meg elv alapján. A Naszály-völgye Mezőgazda­sági Termelőszövetkezet Felsőpetény, Nőtincs és Szendehely egyesüléséből alakult az elmúlt évben. A szendehelyi mezőgazdasági üzem területén, Katalin* pusztán, gyönyörű környezetben a Naszály tövében, egy gyors sodrású hegyi patak völgyében, keletről erdővel, délről réttel és bokrossal övezett területen épült fel ez az épület néhány évtizeddel ezelőtt. Magánrezidencia volt. Később az egyik budapesti, gyár üdülőként használta. Ettől a gyártól örökölte a termelőszövetkezet. A szép környezetbe beleülik az épület. Belső elosztása is jó. Kétágyas szobák, amelyek tágas társalkodóból nyílnak. Jól felszerelt konyha, fürdőszoba, mósdók. Mindezt azért részletezzük, hogy érzékelhetőbbé váljék: a nyugat-nógrádi mezőgazdasági üzemek oktatási központját lehetne itt kia­lakítani. A Naszály-völgye Tsz az épületet erre a célra fel­ajánlja, ha annak felújítására megfelelő támogatást kapnak. Más tsz vezetőivel való beszélgetéskor az is kiderült, hogy. a Katalin-pusztai épület megyei, vagy járási szintű tanács­kozások színhelye is lehetne. Érdemes lenne támogatást nyújtani a Naszály-völgye Tsz-nek a szóban forgó épület rendbe hozásához. —B— A nyíl! várospolitika jegyében A Salgótarjáni városi Ta- désekre, illetve a helyszínen nács vezetői úgy határoztak, megtekintik a javításra, át- hogy a nyílt várospolitika je- alakításra váró. vagy újonnan gyében még ebben az évben épülő létesítményeket. Így öt városrész tanácstagi cső- külön-külön találkoznak a portjait hívják össze baráti város vezetői az öblösüveg- beszélgetésre. A tanácstagok- gyár és a ZIM tanácstagjai- kal részletesen megvitatják val, majd a kohászati üze- egy-egy városrész gondjait, mék, a Bajcsy-Zsilinszkv út. meghallgatják a javaslatokat, Zagyvaróna és Baglyasalja válaszolnak a felmerülő kér- tanácstagi csoportjaival. Propaganda Centrum Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat a forradalmi ifjúsági napok kere­t-ben nyitotta meg Propaganda Centrum névén új egységét a fő­városban, a Fürst Sándor utca 14/b. szám alatt. Az Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat mintegy 70 féle sajtóterméket jelentet meg. Gon­dozásában kerülnek kiadásra if­júsági és gyermek-, sport-, peda­gógiai, egészségügyi és orvostu­dományi lajpok és folyóiratok stb. A Propaganda Centrum ezeken kívül a KISZ- és úttörőkiadvá­nyok, röplapok, plakátok — melyből 1973-ban 100 féle készült — terjesztésére hivatott. Terv sze­rint, a centrumban módszertani tanácsadó szolgálatot létesítenek, amely segítséget nyújt a KISZ- vezetők szervezeti tevékenységé­hez. SikerQlt, nevelnek a ráncok munka napra ismétlődő kötelezettsé­ge. És öröme mennyinek, va­lamennyinek? Jó lenne. A szép munka örömét még so­kan nem kutatják, nem érzik, ám sokan már meglelték, meglelik. Elég hozzá a társak bólintása, egy erős kézszorí­tás, néhány mondat műszak után az öltözőben. Olykor még ez sem kell, pusztán annyi, hogy magunk tudjuk: jól csináltuk azt, ami elvég­zésre várt. Olykor meg az gyarapítja az örömöt, hogy a nevünket mondják, kitünte­tést, oklevelet, jelvényt nyúj­tanak át, jutalmat. Társadal­munkban az ember rangját a munka adja. s az kell. csak ez adhassa. A jó. munka. Ami szép is, mert e kettő egy. Jól dolgozni az tud. aki szereti azt, amit csinál. S ha szereti, akkor örömét leli benne. Ennyire egyszerű ez? A gondolatok zsinórja egyene­sebb, mint az ismétlődő na­poké. Az nemegyszer össze- kuszálódik, csomók hurkolód- nak rajta, körömszakasztó bo­gok. Mert elveheti, s el Is ve­szi az öröm hevét a silány anyag, a rossz szervezés, a szentségeléssél ösztökélt kap­kodás. A felületesség, a go­rombaság, a munka látszatát a munkánál többre tartó ügyeskedés. Jó lenne úgy dolgozni, hogy minden rend­ben legyen, a percek, az órák csak az örömöt gyarapítsák. Jó lenne ez, de a valóságot nem cserélhetjük fel a me­sék világával. A társadalom egészének vezérlő elve nem egyszerre, egyformán termé­kenyíti meg valamennyiünk cselekvését. Küzdelem ez is, öröme munka, az emberibb ember formálásáé. Van, hogy a legszebb mun­ka is teher. Órákra, napokra. Az ember nem gép, képtelen arra, hogy munka közben ki- rekessze mindazt, magából, amit a világ, a nagy vagy a kisebb v.ilág, rázúdított. Akadnak, akik belefáradnak a mindig újrakezdésbe, akik­nek nincs erejük legyőzni az anyagot, a körülmények ha­talmát, az ismétlődés egyhan­gúságát. Akik járjanak gyár- ba, földre, hivatalba, csak azt érzik: dolgozni kell, mert él­ni kell. Szegényebbek, mint sokan mások. S talán éppen ez, az azonosból kivett keve­sebb miatti elégedetlenség ve­zeti majd 'őket azokhoz, akik már tudják a módját a több­nek, akik ismerik a szép munka fortélyát A MAI ÜNNEP előtt hete­ken át versenyvállalásoktól volt hangos az ország. A párt XI. kongresszusa tiszteleté­re. .. így kezdődtek a hol tar­tózkodó egyszerűséggel, hol célratörő magabiztossággal megfogalmazott , mondatok. Kemény helytállást igénylő hónapok jönnek. Az adott szó kötelez. Több lesz a munka? Igen. Am a harmincadik esz­tendejét éljük annak az új­kornak, melynek minden gondja, baja, sikere, boldog­sága a mienk. Van tehát ta­pasztalatunk, gyakorlatunk abban, miként birkózzunk meg a többel, hogyan dolgoz­zunk a jobbért, miként önt­sük egy formába, kovácsoljuk egy alakba közösség és egyén érdekét, célját, akaratát. üankáTal szerzett elismerés Ä mfllwíytien est a brigádot. Hangot Tfeott nagy a zsúfoltság. A KIP- SZER megrendelésére készül­nek a nagy csőitartó hidak. Csehsziovákiijábati az új épülő vegyiüzerrnben kerülnek majd beépítésre. Seroeg a hegesztő, szikrát szór a köszörű. A mi­nőségi követelmények na­gyok. Röntgenezik a hegeszté­si varratokat. Itt dolgozik az ötszörös aranyérmes Gagarin ifjúsági azociaMsba brigád. Munkával szerzett hírnevük már régen továbbjutott a nagybáternyi gépüzemnéL — A mi brigádunk 1962- ben alakult 14 fővel és azóta még mindig teljesítettük a feltételeket — újságolja Nagy Balázs István, a brigádvezető. Régi brigád és tényleg még mindig ifjúsági? — Az élet így hozta Igaz; hogy már 11 brigád tag itt vé­gezte el a technikumot, szak- középiskolát, este, illetve le­velező tagozaton. Ók nagyobb beosztásiba, művezetőnek, cso­port- illetve bri'gád vezetőnek kerültek. Helyettük miindiig jöttek újak. Mosit 28 tagú a brigád. A tagjaink között 15 olyan, fiatal van, akik három éven belül lettek szakmunká­sok. Most is van 5 harmad­éves tanuló közénk beosztva. A vizsga után rájuk is számí­tunk. Ketten meg most ké­szülnek érettségire. Tóth Ti­bor és ott az a hegeszt» kis­lány — mutat Magyar Mar­gitra — ők végeznek. Már 4 eve hegesztő szakmunkás és bizony bőven van mit tennie, mert Itt is helytáll és az érettségire való készülés le­köti az összes szabad idejét. Kapnak kedvezményt, de azért az kevés — mondja. A követelmények éviről év­re nagyobbak. Az aranyjel­vényesektől nyilván többet várnak. — Valóban úgy van és raj­tunk nem múlik. Az idén is 8 százalékos terv túltel jesí­tést válla ltunk. Az anyagellá­tás akadozott és volt idő, amikor mást kellett tenni. Munka nélkül persze nem vol- tuink — mondja. Az idei. teljesítményeik- röl már előtte értesültem. Még minden hónapban túl­teljesítették a tervet. Az első negyedévi á tagte! jesítmé­nyük is lilfl százalék. Ügy gondolom kevés brigád di­csekedhet ilyen sikerrel. A munka tette elismerté ki magának a Nógrádi. Szén­bányák egész területén. A Vállalat Kiváló Brigádja cí­met már 3 évvel ezelőtt el­nyerték. Fiatalok, ami ered - menyük értékét még tovább növeli. Itt jegyezte meg vakí­tó. a vezetők közül, bogy a munkássá válás igen jó isko­lája ez a brigád. Ezt az el­mondottak is agyértekaúen igazolják. — A Satalok száméra igyekszünk olyan környeze­tet, légkört teremteni, bogy jód érezzék magsukat nálunk — mondja a brigádvezető. — Korábban volt egy kis gond. Többen elmentek más üzemekhez a nagyobb pénz re­ményében. Ezek a volt brigád- tagok egy kis zavart okoztak a fejekben. — kapcsolódik a be­szélgetésbe Kiss Tibor disz­pécser, a brigád paíronálója. — Ez ellen azért a brigád közös összefogással többet te­hetett volna — mondja. — Biztos, hogy így van, de én a jövőben sem tartanák vissza senkit, ha menni akar. Akik elmentek, közülük töb­ben megbánták már. Ha nem sziégyenienék, talán vissza is jönnének — mondja Nagy Bálázs István. — A fiatalok segítségre szorulnak. A szakmát csak így lehet megtanulni. Ügy érzem nem is panaszkodhat­nak az idősebbekre, hogv nem segítenek szívesen, ha kell. Arra is gondot -fordí­tunk, hogy előbbre lépjenek a szakmai képzettségben. Vannak továbbképzők, rajz- ojvasó tanfolyam, ahol a tu­dást lehet gyarapítani, öten vettek részt minősített he­gesztői tanfolyamon. Kettő már a bizonyítványt is meg­kapta. Szükséges ez is,' mert a követelmények mind na­gyobbak — mondja. Az évek során szinte meg­újult a Gagarin brigád, mégis igen jó az összhang. Ebben nagy szerepe • van. annak, hogy az életbe kikerülő fia­talok itt tényleg egy szociá­lisba közösségbe kerültek. Az első benyomások egy életre elkísérik őket. Ez a brigád jellemzője és sikereinek alap­ja. Mert nemcsak a norma- teljesítésben, anyagtakairé- kossagban, a tanulásban, tár­sad almi munkában, de köz­életi tevékenységben is van­nak eredményeik. Bodó Jáuos NÓGRÁD — 1974. május 1., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom