Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-13 / 85. szám

jCajos &eeeden Cered község kulturális éle­téről szólva eddig két nagyon szimpatikus vonást emelhet­tünk ki. Az egyik: a község po­litikai, társadalmi és gazdasá­gi vezetői teljes összhangban vállaltak részt a megmozdulá­sokból. A másik a KISZ-korú fiatalság érdeklődése, amely elsősorban a jól működő ifjúsá­gi klub előadásai során vál­tott ki jó érzést az odaérkező előadókban. A minap egy új, rokonszen­ves vonását fedezhettük fel a községben folyó művelődési tevékenységnek. A „Röpülj, páva!”-kör fonójátékával már több alkalommal sikerrel sze­repelt, így legutóbb a Pásztón megrendezett „Szóljatok, ját­szók, regölök!”-verseny me­gyei döntőjén is, de helyezést nem értek el. Ez — valljuk meg —, a cso­portok életében nem éppen sarkén tő momentum, nem a szokásos haragszom rád, töb­bé ilyen versenyen nem veszek részt magatartást váltotta ki, hanem önkritikusan a hogyan tovább kérdését vetette fel a csoport vezetőiben. Pálinkás Sándomé, a műve­lődési otthon új, fiatal igazga­tója. egyetértésben a község vezetőivel, levélben kereste fel Vass Lajos karnagyot, a kitű­nő népzenei szakembert, és meghívta: legyen a község vendége, és tanácsaival segít­se a pávakör továbbfejlődését. — Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, aki elsősorban né­pi hangvételű alkotásaival (Es­te a táborban című szimfoni­kus költeményevei, a Kiska­kas gyémánt félkrajcárja cí­mű gyermekoperájával, vala­mint Czuczor, Kölcsey, Vörös­marty, Petőfi, Gulyás Pál, Tóth Árpád, Weöres Sándor verseinek megzenésítésével) vált népszerűvé, készségesen vállalta a csoport patronálá- sát. Valóságos ünnep' volt a köz­ségben a népszerű és roppant közvetlen muzsikus megjele­nése. A kora délutáni órák­ban szűkebb körben fogadást adtak a vendégek tiszteletére, ahol megünnepelték azokat az öreg dalosokat is, akik a mos­tani csoport elődeiként 1939- ben a Kassán megrendezett népdalversenyen második he­lyezést értek el. A „Röpülj, páva!”-kör tag­jai zsúfolt ház előtt mutatták be először fonójátékukat. A bemutató után Vass Lajos értékelte a teljesítményt. Utalt arra a figyelmeztetésre, ame­lyet Kodály hagyott ránk: mi­szerint a már művelt nép ta­nulja meg, vegye át az örök­séget, teremtsen így tovább­élő hagyományt a régi népi kultúrának. De csak tiszta for­rásból táplálkozhat ez a ha­gyomány és ilyen vonatkozás­ban is tanácsokat adott a mű­sor továbbfejlesztésére. A te­levízióból ismerős szokása sze­rint a ceredi közönséget is megdanoltatta: a legszebb da­lokból kettőt az egész közön­ség énekelt. A műsor második részében balladákat énekeltek a kör tagjai. Rózsa Sándor balladá­ját Kis Simon Zoltánné, Vid- róczki Marci balladáját Kis Simon Béla bácsi, Virág Jós­ka balladáját Tajti Anzelmné, a Szépen legel a kisasszony gulyája című balladát Bucsok Józsi bácsi, égy 48-as esemé­nyeket megörökítő balladát Tóth Zoltánné, a Vecseklői ha­társzélen című balladát Vi- rágh Gyuláné, és egy régi summásballadát Molnár Bar­nán é. Vass Lajos karnagy a telje­sítmények értékelése után megígérte, hogy a csoport to­vábbi munkáját is mindenben támogatja. Meghatottan kö­szönte meg a község ajándé­kait: népi hímzésű térítőt és egy aranypávát ábrázoló cuk­rászati remeket. Ügy érezzük, a ceredi mű­velődés irányítói jó úton ha­ladnak, amikor a hagyomá­nyok továbbéltetése útján a legjobb szakemberek támoga­tását- igénylik. Szorgalmuk, ügyszeretetük pedig biztosíték arra, hogy a jövőben még több fiatalt is megnyernek a népi kultúra ügyének. Remek citerazenekaruk, tiszta hangú énekeseik, az egyre jobban összefonódó kollektíva olyan bázis lehet, amelyre maradan­dót építhetnek. Az pedig kü­lön öröm, hogy a játékot hasz­nos foglalkozással is összekö­tik: míg dalolnak, egyúttal kézimunka- és szabás-varrás szakköri foglalkozással is hasz­nosítják magukat. Brigádköa y vidrák Már több mint 40 btigád vesz részt A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége és a kohászati üzemek salgótar­jáni gyára közösen indította el a „Tudjunk többet”-moz- galmat a vállalat szocialista brigádjai körében. Már több mint 40 brigád vesz részt ebben az akcióban, amely­nek lényege: a Kossuth Könyvkiadó változatos ösz- szeállítású, különböző árú könyvcsomagokat ajánlott megvételre a brigádoknak. A brigádkönyvtárak alapí­tása a politikai, ideológiai műveltség gyarapítását szol­gálja, segítséget nyújt a poli­tikai oktatáson résztvevők, a marxista középiskolába, il­letve egyetemre járók szá­mára. Egyre többen igény­lik ezt, hiszen tavaly 90, idén 95 százalék az érintett brigádtagok száma! Balassagyarmati körkép GUMIVÁ Cs. L. Épül a salgótarjáni új filmszínház Klubélet, filmakciók A megyei Moziüsemi Vállalat idei terveiről iga®, hogy egyre több csa­ládban van televízió, ennek ellenére a mozi máig az egyik legszélesebb tömegeket kiszolgáló, szórakoztató in­tézmény. Magyarországon évente több mint száz egész estét betöltő, és ugyancsak nagyszámú kisfilm kerül be­mutatásra, mindenki megta­lálhatja közöttük a kedvéire valót» Vidéken, és különösen a községiekben, ahová a saí- mielőadások is ritkábban jut­nak el, még nagyobb a mozi feladata, hogy szórakoztassa a lakosságot, s emellett íz- lésmeveléssel közművelődési feladatot is ellásson. Egy megye fUméletének irányítása megfontolt, össze­hangolt részekből álló, terv­szerű munkát követel. Ha a sokoldalú feladatokra gon­dolunk, nem csodálhatjuk, hogy a megyei Mozi üzemi Vállalat éves terve mellék­letekkel együtt közei félsaáz oldalra rúg. Az éves terv az 1973-as év munkájának értékelésével kezdődik. Kiderül ebből töb­bek között, hogy az elmúlt év folyamán a különböző ré­tegigényeket messzemenő­en figyelembe véve különbö­ző formákat alakítottak ki, fejlesztettek tovább. Néhány az elért eredmények közül: 41 helységben 59 iskolamozi, hat helységben, kilenc art- kino sorozat működik, hat filmszínházban. rendszeres óvoda-, mesémozi sorozatokat játszanak. Igyekezett a vál­lalat a filmszínházak szol­gáltatási színvonalán, tárgyi feltételein is javítani. Igen. égető gond ez, mivel a más­fél száz működő megyei mo­zi közül sóiknál mutatkozik elégtelenség ilyen téren. Az idei tervekben is je­lentős helyet foglal el a technikai berendezések kor­szerűsítése, új filmszínház felszerelése. Előkészítik a salgótarjáni új 503 férőhe­lyes filmszínház, gépház sze­relési munkáit és biztosíta­ni kívánják, hogy legkésőbb 1975. első negyedévében in­duljon a mozi. Hasonló tevé­kenységgel segítik a Jobbá­gyiban épülő mozihelyiség építését is. Ebben az évben befejeződik a balassagyar­mati, a „Madách” Filmszín­ház gépházának teljes auto­matizálása, megkezdik az egygépészes vetítéseket. Ugyancsak Balassagyarma­ton rendbe hozzák és indít­ják a kertmozát. Az itt fel­soroltakon kívül még jó né­hány moziban végeznek technikai felújításokat, ál­lagmegóvó és más munká­kat. A műsorpolitikai tervek között szerepel negyedéven­ként négy-öt tematikus film­sorozat összeállítása, melye­ket területi és üzemi KISZ- ezervezebeknek ajánlanak, s a vetítések lebonyolításában is segédkeznek majd, a KISZ-bizottságok és szak­szervezett bizottságok segít­ségét kérve egyúttal. Ifjúsági művéscamozi jött létre az SKÜ Művelődési Központban. Ezt állandó jel­leggel kívánja a vállalat mű­ködtetni, emellett Űlmbaráti kör létesül ez évben aLAM- PART ZIM salgótarjáni gyá­rának kultúrotthonátoan is. Továbbra is üzemeltetik az iskolamozifcat, segítik az iskolai filmesztétikái okta­tást. Szeretnék bővíteni a matinéelőadásokat, és az óvodai mesemozik munkáját is igyekeznek kiterjeszteni minél több községire. Űj kezdeményezés, hogy a vál­lalat által átvett salgótarjá­ni Kossuth Filmszínházban kísérletképpen, úttörőmozit szerveznek, melynél bizo­nyos feladatokat a pajtások látnak majd el. A Moziüzenü Vállalat az idén is több sorozatot indít. Ezek között szerepel többek között ifjúmunkás filmsoro­zat, díszbemutatók, ifjúsági bérletsorozat, nemzetiségi fiimnap, Nagy siker volt... és Nagy rendezők... soro­zat, valamint indul egy film­sorozat hazánk felszabadu­lása harmincadik évfordu­lójának tiszteletére. A közönségszervezés, kö­zönségpolitika tervei között szerepel az, hogy az ifjúság, az ipari, mezőgazdasági dolgozóik körében fokozot­tabb szervező tevékenység­gel kell lehetőleg minél szé­lesebb rétegekhez eljuttatni a filmeket. Erőteljesen jelentkezik az igény az előadásokon bizto­sítandó nézőtéri fegyelemre. Több fórumon, többször fel­vetett, eddig még nem kielé­gítően megoldott kérdés ez. — g. — ! RTV-mozaik KAMERÁK ELŐTT: Medve vára, 1472. március 27. — Itt játszódik a Janus Pannonius című tévéfilm, melynek felvételeire április­ban kerül majd sor. Mátyás király elől menekülve e he­lyen töltötte élete utolsó órá­ját legnagyobb latin nyelvű po­étánk. Az emlékezés és szám­adás legvégső Idejét mintegy „kinagyítva” láttatja Gyón- gyössy Imre (és Kabay Bar­na) forgatókönyve, s ugyan­ezzel a szándékkal áll a ka­merák mögé Kabay Barna rendező. ★ Asszony bíráskodik Móricz Zsigmond Sári bíró-jában, Most ez a századforduló táján játszódó Móricz-írás is meg­elevenedik rövidesen. ★ Űjmódi divat a használati tárgyként már elavult petró­leumlámpa, a rézüst. vagy -mozsár, a szenes vasaló. E régiségekkel előkerült a lom tárból a ’30-as évek egyik slégerénekese is: Adám Ősz kár, s vele a régi melódiák szintén feljutnak majd „filmpolcra”. Szász Péter ké­szülő zenés filmjében egyéb­ként nemcsak a régi sztár tör­ténete elevenedik meg. ha­nem Fényes Szabolcs zene­szerző segítségével a hajdani melódiák is némileg átformá lódnak. Beates színezetet kap az egykori muzsika, s az így keletkezett „oldpop”-ritmus mozgatja, sodorja maid a sze replőket. Az Örökzöld — fe­hérben, feketében című tévé­film ugyancsak áprilisban ke­rül a kamerák elé. Hamisítatlan húsvéti, il­letve locsolási hangulat, és hatalmas illatorgia fogadott a Rákóczi úti illatszerbolt­ban. Ismerős városi és sok vidéki vásárló között mint valami villás farkú fecskék, cikáztak az eladók egyik pulttól a másik üvegvitri­nig. Fekete Mátyásné, az il­latszerbolt vezetője jót ka­cagott a hasonlaton, és rög­tön közölte: — Pedig a kis kartórsnő- met Nemszilaj Zsuzsinak hívják. Nevét megcáfolva sürög- forog Zsuzsi és a főnökasz- szony, szinte megállás nél­kül már egy hete, amióta meghirdették a kölnivá­sárt ... — Ma már a falvakban se divat, hogy kútvízzel locsol- kodjanak — magyarázta egy őrhalmi fiatalember. — Exotic kölnit viszek én is a menyecskéknek ... A divatkölnik felől fag­gattam az üzletvezetőt. Sze­rinte elegánsabb dolog az, hogy ha valaki egyéniségé­nek és korának megfelelő il­latszert vásárol vagy kap ajándékba, hiszen a húsvét ajándékozásra is szép alka­lom. A tavasz pedig egyéb kozmetikai, testápoló sze­reknek is beszerzési ideje, mondták a drogisták, akik mögött tele polcok álltak, sok külföldi és hazai széni- cőszerrel, a vitrinek pedig színesebbnél színesebb di­vattáskákkal, szatyrokkal, utazótáskákkal vonzották a vásárló hölgyeket... A legtöbben persze méús kölnire, parfőmre vártak. Kimérték annak, aki úgy kívánta, kinek-kinek ízlése és pénztárcája, szerint. lo ügyért dolgoznak Cigányegyüttes Mátraverebélyben A könyvtár helyiségében, jöttünk össze — voltunk vagy húszán —, hogy beszélgessünk a tavaly februárban alakult, harmincöt tagú mátraverebélyi cigányegyüttessel. Valóságos kis családi összejövetelnek számított ez a találkozás. Ott voltak a Cserúer lányok, férjele és feleségek, apa a lányával, fiú az anyjával. Vi­dámak voltak valamennyien» mindegyiküknek volt valami észrevétele az együttes lété­vel, munkájával kapcsolato­san­Az öntevékeny művészeti mozgalomnak régi hagyomá­nyai vannak Mátraverebély­ben. A színjátszó cspport a hatvanas évek közepén Bart- ha Lajos: Zsuzsika című szín­művét is előadta, aztán, hogy nem sikerült a környékbeli tájolás, a szereplők kedvüket vesztették, a csoport felosz­lott Kevés volt a hit, az el­szántság és akarat, amely túl­segítette volna őket a nehéz­ségeken. A mostani együttes tagjai remélhetőleg tanultak az elődök példáján és a jö­vőben lesz elég erejük elvi­selni az esetleges sikertelen­ségeket is. Mert az együttes­nek rövid fennállása óta ed­dig még csak a sikerben és az elismerésben volt része, s te­gyük mindjárt hozzá: teljesen megérdemelten. A szekrényből most újra előkerülnek a különböző ver­senyeken szerzett emléktár­gyak, oklevelek, köztük a leg­újabb szerzemény, a Salgótar­jáni városi Tanács különdíja, melyet a Szóljatok játszók, regölők! rádiósvetéükedő te­rületi versenyén való sikeres szereplésért kaptak. — Nagy érték valamennyi oklevél és ajándék mindany- nyiunk számára — jegyzi meg Csemer Géza, az együttes szó- lótáncoea. — Ez visz előbbre bennünket. Azért dolgozunk, • hogy még több elismerést sze­rezzünk magunknak és a köz­ségnek egyaránt. Nagyon há­lásak vagyunk azért, hogy foglalkoznak velünk, és szere­pelhetünk. Az együttes megalakulása így kezdődött. Kissé roman­tikusan. Volt egy tehetséges gitáros és mellé néhány kitű­nő énekes, akik meleg tava­szi és nyári estéken gyakran, ültek ki együtt a ház elé a fűbe, énekeim. Aztán mindig többen és többen lettek, fia­talok és idősebbek, vegyesen, s már nemcsak énekeltek, ha­nem táncoltak is. A gitáros Puporka István, meg a két Rácz testvér, András és János gondolt először arra, hogy amit kötetlen módon, a ma­guk gyönyörűségére csinál­nak, jó lenne szervezett for­mában csinálni, — Megkerestük Csukly Lászlót, a kultúrház igazgató­ját — emlékezik Rácz And­rás a tavaly történtekre —, segítsen csoportot alakítani. Ö nem zárkózott el a kérésünk­től, elvállalta a csoport veze­tését Is. Tél volt. de jöttünk a próbákra rendületlenül, eső­ben, hóban, sárban, mert egy akaraton voltunk. — Nagyon megkedveltük a játékot — teszi hozzá Rácz János. — Szeretünk szerepel­ni, és utazni más helységek­be. Voltunk mér Kesziben, Pásztón, Bátonyban, még Tur­jánban is. A csoport tagjai munkások, iskolások és háztartásbeliek. A legidősebb tag Puporka Bertalan, a nagybőgős 55 éves, a legfiatalabb az ötödik osztá­lyos Kökény Agnes. A pró­bák. szereplések idején hír­láncban értesítik egymást. A fellépések érdekében pedig műszakot is cserélnek, ha szükséges, — örülünk, hogy van ez az együttes — vélekedik Pupor­ka István. — Közelebb hozza az embereket egymáshoz, és jól szórakozunk. Mert Vera. bélyben különben nincs vala­mi túl nagy szórakozási vá­laszték. — A jövőben egyre inkább irodalmi színpaddá szeretnénk válni — beszél a tervekről Csukly László. — Egy cigány- siratót fogunk összeállítani, amely keresztmetszetét adna a cigányság múltjának és je­lenének, a cigányéletet mu­tatná be a születéstől a halá­lig. Ebben a műsorban fel­használnánk a folklórt és a cigányköltők. Bari Károly', Balázs János munkáit is. Erdőszélen című műsoruk­ban már nagyon szépen sze- repültek ketten: Rácz András- né a Csodatarisznya című cigánymesét, Puporka Páíné Babits Mihály Cigánydalát adta elő értőn, tiszta, szén kiejtéssel Bizonyára a többi- ek is képesek lesznek majd megbirkózni a próza, a vers szövegeivel. Vezetőjük Cukly László bízik bennük, éppúgy, mint táncosainak rétenmettsé- geben és ütemérzékében Rácz Mihály, a táncok megtervező- je és betanítója. Jelenleg azonban van egy nagy prob­lémájuk. Erről így vall Cukly László: — Mindenféle pénz nélkül alakultunk meg tavaly. Aztán a megyei tanács segí­tett rajtunk, kaptunk ötezer forintot. Sajnos, itt a község­ben azonban nincs anyagi bá­zisuk. A tsz és az ÁFÉSZ nem tud segíteni, a kultúrház költségvetése — a könyv­tárral együtt — pedig olyan ke­vés, hogy egyedül a csoportra kellene ennyi. Nincsenek könnyű helyzet­ben tehát a verebélyiek, da reméljük, gondjaik hamaro­san megoldódnak, és sikerül méltó mecénást találniuk. Megérdemlik, mert igaz, jó ügyért dolgoznak: a cigányság kulturális felemelkedéséért. Sulyok László NÓGRÁD — 1974. április 12« péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom