Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-11 / 83. szám

\ „Kiváló Művelődési Otthon” Elnyerték a legrangosabb kitüntetést .’Megyei filmbemutatók „Olyan időben gyűltünk öez- •ae, amikor a közművelődés ügye a társadalmi érdeklődés Középpontjában áll” — hang­súlyozta Garainvvölgyi József művelődésügyi miniszterhe­lyettes azon az ünnepségen, amikor a „Kiváló Művelődési Otthon” és a „Kiváló Közmű­velődési Könyvtár” címeket adta át az ország 66 intézmé­nyének, köztük a pásztói Lo­vász József Művelődési Köz­pontnak. A megyéből a 12 je­lentkező közül kettőt terjesz­tettek föl erre a versenyre: a pásztóiak mellett a nagyba to- nyi gyermekkönyvtárat. A ka- rancskeßzi művelődési otthont es a ságújfalud klubikönyvtárat pedig megyei dicséretre java­solták. A Legnagyobb siker Pásztóé: két évig viselheti a ..Kiváló Művelődési Otthon” címet. Vagy talán tovább is, hiszen a 66 kitüntetett között 41 másodszorra is birtokosa a legrangosabb közművelődési kitüntetésnek. „SAJÁT MAGUNKKAL VERSENYEZTÜNK.. — Az előző két évben vég­zett munka komoly erkölcsi elismerése ez a cím számunk­ra. Sajat magunkkal verse­nyeztünk a lehetőségek jobb kihasználásáért, a kisugárzó szerep erősítéséért, az öntevé­keny mozgalom, a felnőttokta­tás fejlesztése érdiekében. Ügy erzem, ebben az önmagunk­kal folytatott versenyben a legnagyobb eredmény az, hogy sikerült a munkások művelő­désének és szórakozásának új tormáit kialakítani az igények jobb megismerésével. Ugyan­ezt mondhatnánk a fiatalok­kal kapcsolatban is. erre tö­rekedtünk — így fogalmazta meg Becsó Károly igazgató a ház munkájának lényegét — Mind szakmai, mind pe­dig anyagi 6egltés terén, sokat kaptunk az illetékes szervek­től. Rajtam kívül négy „tar­talmi munkás” dolgozik ná­lunk: két új státust adott a megye, Zeke Isiwánné felnőtt­oktatási előadó és Gyurica Ist­ván ifjúságpolitikai előadó személyében éppen a legfon­tosabb területeken kaptunk „erősítést”. A megyed tanács munkatársad rendszeresen lá­togatnak minket — ez több, mint a hivatalos felügyelet, ellenőrzés: tanácsokat kapunk a munkához. így tudtuk vál­lalni a .kísérleti nyúl” szere­pét a 80 órás dolgozók iskolá­ja megszervezésében — 30 ezer forintot juttattak a tech­nikai eszközök beszerzéséhez is. A fenntartónk a verseny időszakában már a nagyköz­ségi tanács volt. 289 ezer fo­rinttal kezdtük, 1974-ben már 444 ezer forint az állami tá­mogatás. SOKOLDALÜ SZOLGÁLTATÁS Az emeletem, reprezentatív házasságkötő terem. Tavaly 50-nél több esküvő és névadás zajlott le itt. A helyiség be­rendezéséhez több tízezerrel járult hozzá a pásztói tanács. Szokatlan talán, de értékes és hasznos az a szolgáltatás, me­lyet az egyik általános iskolá­nak biztosítanak: októbertől márciusig, ha nem várnak színházi előadást, a nagyte­remben tarthatják a torna­órát. Nem csupán a testi ne­velés, a tornaterem-hiány eny­hítése érdekében működnek együtt az iskolákkal: sok ön­tevékeny csoport szerveződött a tanulok körében. 140 fős énekkar a felsősöknek, kama­rakórus a kisdobosoknak, gyermek népi tánccsoport;, a zeneiskolásokból vonószene­kar, a gimnáziumi tanulókból kamarakórus alakult. A mese­színház és az ifjúsági színház, a tárlatlátogatások szervezése is a művészeti nevelést szol­gálja. — Gazdagítja a lehetősége­inket, hogy az MHSZ-szel, a TIT-tel is jó a kapcsolatunk. A modellező kör működtetése, a katonapolitikai előadások, a Mai tévéajánlatunk 21.40: A látóhatár szélén. Dokumemtumfilm-sorozat, első rész. A múlt. A ma in* dúló háromrészes sorozat a mai tanyavilágról szól. Ha­zánkban még mindig több mint nyolcszázezer ember él tanyán, s évek óta folyik a vita arról, hogy mit kell tennie a társadalomnak a ta­nyavilág megszüntetése ér­dekében. Politikusok, szocio­lógusok, falukutatók, irodal­márok fejtették ki vélemé­nyüket. A műsorban részben ezek összefoglalását is meg­ismerhetjük. Egyet azonban le kell szögezni, a tanya, nemcsak településfajta; ha­nem életmód. Közei 500 év óta él, fejlődik, s most ju­tott el odáig, hogy valóban reális alternatíva a tanyavi­lág közeli évtizedekben tör­ténő felszámolása. A műsort dr. Romhány Pál vezeti, s az első részben — a filmsza­lag segítségevei — láthatjuk Darvas József írót, aki nem­régiben hunyt el. A második részt csütörtökön 21.30-kor vetíti a televízió. haditechnikai kiállítás, vala­mint az ismeretterjesztő és kereskedelmi napok rendez­vénysorozata (idén már a ha­todikra készülünk), a nagyköz­ségi TIT-előadók klubjának most folyó szervezése — mindez az együttműködés eredménye. Szerencsés hely­zetben vagyunk: a KlSZ-saer- vezet titkára ifjúságpolitikai előadónk, Gyurica István — így a kulturális megmozdulá­sokról, politikai vetélkedőkről, fórumokról értesülhetnek a fiatalok. A ház ifjúsági klub­ja háromszor Is elnyerte a Ki­váló Klub címet. Feladatunk a körzet, a járás klubjainak pat- ronálása, módszertani segítése. Két alkalommal rendeztünk találkozót a kluboknak, ame­lyen, bemutathatják, ki mit tud — kis módszervásár. ..szemléltetéssel” egybekötött konzultáció ez, AZ ELSŐ MEGYEI AMATÖR KÉPZŐMŰVÉSZETI TELEP — A járásban élő amatőr képzőművészeket összefogó képzőművész kör létrehozása után egy járási telep szerve­zésére gondoltunk. A József Attila Megyei Művelődési Köz­pont és a Népművelési Intézet segített ebben a munkában. A járási telepből megyei lett — nyáron másodszorra is össze­jöhetnek, megismerhetik egy­más alkotásait a mátrakeresz- tesi telepen az amatőr fafara­gók, szobrászok, festők. A kör tagjai vállalták azt a külde­tést, hogy a képzőművészet szószólói legyenek saját köz­ségükben, Taron, Szurdokpüs­pöki ben. Jobbágyiban, Kálión. Erdőkürtön, Szirákon és a többi faluban — a vándorki­állítások anyaga így nem csu­pán kijut a falvakba, de eljut az emberekhez is... Ez a ház kisugárzó szerepének egyik le­hetősége. Igyekszünk összefog­ni a járás páva-köreit, kórusa­it is, sok járási és megyei rendezvénynek adtunk már otthont. Itt, Pásztón is sok ko­moly feladatunk van: az üze­mek munkásainak igényeit szeretnénk minél jobban meg­ismerni és kielégíteni. Hét üzemmel kötöttünk közös fenntartásiról szóló szerződést: a kibővített vezetőségben az üzemek képviselőd is elmond­ják, mit várnak tőlünk. A dol­gozók iskolája mellett TIT- előadásokat, közös ünnepélye­ket, időnkénti ingyenes szín­házi előadásokat biztosítunk számukra, és nyitva állnak a klubjaink is, várjuk az itt dol­gozókat. Az ő érdekükben is szeretnénk fenntartani az el­ért színvonalat, továbbfejlesz­teni a munkánkat! G. Kiss Magdolna gyerekeknek - felnőtteknek Hogyan lesz egy mulatsá­gos szőrpamacsból muzikális eb? Ha az énektanár új la­kást kapott, miért lakik még is a régiben? Sikerül-e szó listát találni a kórusvetélke dő következő fordulójáig? Haza talál-e Ting? Többek között ezekre a kérdésekre kap választ a néző. ha megtekinti „Az el­veszett kutya’’ című szovjet filmet. Naum Bínman rende­ző filmje elsősorban az álta­lános iskolásoknak szól. Egy iskolai énekkar, és lelkes ta­náruk körül szövődnek a bo­nyodalom szálai, akiknek kü­lönféle, sokszor mosolyogha­tó feladatokkal kell szembe­nézniük. Kedves, könnyed története jó pihenést, szóra­kozást ígér. elsősorban a7 ifjabb korosztály számára. A sok kedves gyermekszereplő és Ting, a muzikális kutva még derűsebbé teszik a tör­ténetet. Hulla a zsákban... tulaj­donképpen egy szokvány kri­mi kezdődhetne ezekkel a ké­pekkel. ehelyett a nézők víg­játékot kapnak. Vagy még­sem?... A film címe „Illatos út a semmibe”. Magyar József első nagy- játékfilmje „A vőlegény nyolckor érkezik” vígjáték volt. A rendező bizonyította, hogy van érzéke a komikus helyzetek kihasználásához. Üj filmjében, azonban a ko" „Illatos út a semmibe” — színes magyar film. médiázás a szó szoros értel­mében „vérre megy”. Hogyan lesz három szél­hámosból gyilkos terveket szövő bűnöző. Az alaphely' zet egyáltalán nem groteszk. Egy építő kisipari szövetke­zet három vezetője rendsze­res visszaélések révén egészí­ti ki jövedelmét. Az őket kompromittáló iratok az el­lenőrhöz kerülnek. Hogyan akadályozható meg mindhár­muk lebukása? Erre próbál­nak a szereplők feleletet ke­resni. A történet bővelkedik hu­moros jelenetekben, s a három főszereplő, Báxdy György, Kállai Ferenc, és Sinkovits Imre remekül kcmédiáznak, kihasználva a jobbnál jobb rendezői ötleteket. Sikeres szereplés Népláncosaink Nyíregyházán Szakmai programmal fejező­dött be a Borsod—Hajdú—He­ves—Nógrád és Szabolcs me­gyei néptáncegyüttesek. Rö­pülj páva-körök és gyermek- csoportok területi bemutató­ja Nyíregyházán. A fogyasz­tási és ipari szövetkezetek együtteseinek országos talál­kozóját megelőző versenyen megyénkből a kisterenyei ÁFÉSZ—gimnázium és a rét­sági ÁFÉSZ néptánccsoportja, továbbá a nőgrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Szövetke­zet cigányegyüttese vett részt. A zsűri elnöke: Vásárhelyi László, a Népművelési Inté­zet munkatársa, tagjai: Mátz László a Művelődésügyi Mi­nisztérium munkatársa. Dras- kóczi László zeneszerző. Vár­helyi Lajos és Gyapjas Ist­ván koreográfusok voltak. A bemutató április 6-án és 7-én délelőtt 10 órától a késő délutáni órákig tartott. Szom­baton este a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban, valamint az újfehértói és a nagykállói művelődési köz­pontban díszelőadásra került sor. Mindhárom rendezvény telt ház előtt, nagy közönség- siker közepette zajlott le. A rétsági néptáncegyüttes Nyír­egyházán és Űjfehértón. a kisterenyei és a nógrádmegye- ri együttes Nagy kálión lépett fel. A minősítést kérő rétsági néptáncegyüttes az ugrós, a székely és a rezálás leány­táncot adta elő. A csoport — amelynek művészeti vezetője Baranyai Bertalanná tanárnő — alig egy éve alakult, még­is ezüst III. minősítést nyert tiszta, élő előadásmódjával. Vezetőjük — amint azt a zsű­ri elnöke mondotta — a be­tanítás pontosságáért megér­demelné a pedagógia nagydí­jat. A Székely István vezette nőgrádmegyeri cigányegyüttes a botos, az erdőszélen és a hazatérés című tánc-, ének­ügy Bzépreményű ifjú 1936- ian alázatos hangú kérvényt nyújtott be a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté­riumba, amelyben azt kérte, hogy a mátraverebélyi állami elemi népiskola tanítói állását megkaphassa. Oklevelén, ame­lyet a Nyíregyházi Tanítókép­ző Intézetben szerzett, még friss volt a pecsét, mint ahogy ekkor még töretlen volt az if­jú tanító lelkesedése és egy­szerű paraszt-vasutas szülei reménye is fiuk jövőjét ille­tően. Ám a minisztérium nagy hatalmú urai lehervasztották a reményt. Három évig még csak kérvényt se fogadnak el, nem hogy állással biztatnák bárhol az országban. (Felkí­nált állások között fitymálva válogató ifjú kartársak: érde­mes emlékezni erre a múlt­ra!) Már az is boldogságot je­lentett, hogy elmehetett szel­lemi ínségmunkásnak a köz­ségházára. öt évig kellett vár­nia, míg segédtanítóként vég­re hivatásának megfelelő munkához jutott. Ugyanez az ifjú — s most már áruljuk el nevét is —, Verebélyl András, a Vtátraverebélyi Általános Isko­la igazgatója, immár deresedő halántékkal, több mint három évtizedes pedagógusmúlttal a háta mögött, felszabadulásunk ünnepe előtt ismét ott állt a Műve'^ésügyi Minisztérium­Két találkozás ban, hogy az Elnöki Tanács által adományozott magas ál­lami kitüntetést, a Munka Ér­demrend arany fokozatát át­vegye. E két találkozó között eltelt csaknem négy évtized hazánk életében is gyökeres változást eredményezett, és eb­ben a változásban benne volt Verebélyi András áldozatos munkája is. — Régi elvem — magyaráz­za 'Verebélyi András —, hogy a környezet is nevelő hatás­sal van a gyermekekre. Én magam is nagyon szeretem a kertészkedést, és a növények iránti szeretetet át szeretném ültetni minden tanítványunk leikébe is. Ezért nagyon sok társadalmi munkát fordítunk az iskola mellett fekvő Nép­kert gondozására, esztendőről esztendőre faültetési akciót in­dítunk. Biztos vagyok benne, hogy a fát ültető gyermek nem lesz annak rongálója, a kör­nyezet esztétikája pedig elő­segíti a szépérzék fejlődését. — Harminchárom eszten­deje dolgozik ugyanabban az iskolában, ebből éppen húsz esztendeje mint igazgató. Miben tátja a vezető és a tantestület jó kavcsolatának titkát, érvényesül-e iskolá­jában a demokratizmus? NÓGRÁD — 1974. április 10., szerda — Iskolánkra mindenkor az összetartozás, a közös célért való munkálkodás volt a jel­lemző. Erre nagy szükség is van: köztudottan nehéz fel­adatokat kell megoldanunk, hisz tanulóink 42 százaléka ci­gány. Én mindig is úgy lát­tam az igazgató szerepét, ahogy azt már a rómaiak is vallották: az igazgató legyen a testületében első az egyen­lők között. Szeretem az őszin­te szót, a becsületes munkát, az alkotó együttműködést. Ezt pedig csak őszinte légkörben, a helyes kritikai szellem ki­alakításával lehet hosszú tá­von kialakítani. Munkatár­saim értékelik ezt a törekvé­semet, ennek köszönhető, hogy testületünk stabilnak mondha­tó. Mindenkor volt olyan törzsgárdánk, amely magához vonzotta a fiatalabbakat, át­adva tapasztalatait, és ugyan­akkor átvéve azok fiatalos lendületét. — Hogyan vélekedik a közművelődés egyik legége­tőbb kérdéséről, a perma­nens műveltség megteremté­séről? — Valóban nagyon fontos kérdés. Tantestületi szobánk falán esztendők óta ott áll a felirat: „Aki azt a bátorságot vette magának, hogy másokat tanítson, annak mindennan ta­nulnia kell.” A mi pályánkon ez elengedhetetlen fettétele a lépéstartásnak. Enélkül nem lehet korszerű oktatási elkép­zelni. Én magam is elvégez­tem a Pedagógiai Főiskolát, a marxista—leninista egyete­met. Tanítványaink, a falu fel­nőtt lakossága között is igyek­szünk felvilágosító munkával becsületet szerezni a nagyobb tudásnak. Ahol alkalom nyí­lik, szívesen végzek oktató-ne­velő munkát a felnőttek kö­zött is: esti tagozatot szerve­zünk, tíz éve szemináriumve­zető vagyok, téesztanfolyamo- kon is vállalok előadást. — A beszélgetés során előkerülnek a különböző emléklapok, kitüntetések. Gazdag gyűjtemény, egy sokoldalú élet szép emlé­kei, Ez az esztendő valóság­gal a jubileumok esztendeje is lehetne? — Igen. Húsz esztendeje va­gyok igazgató, választóim bi­zalmából 24. éve a községi ta­nácsnak tagja is. A pedagó­gus-szakszervezetben is húsz éve vagyok a járási bizottság tagja, tizenöt esztendeje mint a bizottság elnöke dolgozom. Jólesik az elismerés: bizalom és a munka méltánylása nél­kül nem lehet élni. Verebélyi András életében rém hiányzik az elismerés. Megkapta az Oktatásügv Ki­váló Dolgozója kitüntetést, tu­lajdonosa a Szakszervezeti Munkáért Érdemrend ezüst fo­kozatának, elismert, köztiszte­letben álló tagja társadalmunk­nak. Munkabírása szinte pél­dátlan. Az eddig felsoroltak mellé második turnusban a megyei tanácstagokra háruló feladatokat is ellátja. Verebélyi András elsősorban községéért dolgozik. A verebé­lyi emberek jó része kijáró dolgozó,, akik munkájukkal öregbítik községük hírnevét. Alkotó kezük sok helyütt for­málja szűkebb hazánk arcula­tát. Ezeknek a kezelőiek mun­kájában egy kicsit ott van Ve­rebélyi András kezének, sze1- lemének nyoma is, aki segí tette őket dolgos emberekké formálni. — cs, — és zeneszámainak eredeti elő«’ adásáért a bronz II. minősí­tésben részesült. A tízéves együttes törekvése a cigány­folklór megőrzése, amit a zsűri nagyra értékelt. Közön­ségsikerüket bizonyítja, hogy meghívást kaptak a csehszlo­vákiai Lévára, a cigányfesz­tiválra; Komádiba és Máté­szalkára, az ottani néptánc­csoport megalakulásának 30. évfordulójára. A kétnapos versenyen a Nógrád megyei együttesek kö­zül a legérettebb szakmai szempontból példamutató pro­dukciót a kisterenyei nép­tánccsoport nyújtotta. Ez a csoport már a korábbi évek­ben elnyerte az ezüst II. mi­nősítést, a nyíregyházi be­mutatón pedig — 22 pont­számmal — a fellépett 23 csoport közül a három leg­jobb közé került. Művészeti vezetőjük Almásy Ferencné a sári és a pusztafalusi leány­táncot, valamint a kalocsai párnatáncot és a cigándi ke­mény csárdást tanította be ez alkalomra az együttesnek. Az elért kitűnő eredménnyel a kisterenyei csoport jogot nyert a júliusban sorra kerülő or­szágos versenyen való részvé­telre. A Nógrád megyei együtte­sek kiemelkedően jó szereplé­se a csoportok tagjain és a művészeti vezetőkön kívül köszönhető a szövetkezeté.: azon törekvésének is. amely- lyel közművelődési feladatok érdekében erkölcsi és anyagi támogatásukkal segítik a csoportok munkáját. Említésre méltók még a kí­sérő zenekarok, amelyek a táncokhoz .jól alkalmazkodó muzsikájukkal segítették a si­keres szereplést. A zenekari probléma megoldásáért a Nógrád megyei Vendéglátó­ipari Vállalatot illeti elisme­rés. mivel a Salgó vendéglő népi zenekarát a kisterenyei tánccsoport rendelkezésére bocsátotta a nyíregyházi be­mutató idejére. Tűzvész Óriási tűzvész pusztít az egyesült államokbeli Űj- Mexikó Lincoln nemzeti parkjában. A lángokat szom­baton a szél sodorta a vé­dett területre. Megfékezésük­re hatalmas eépezetet hoztak működésbe, de mint egy amerikai tisztviselő vasárnap közölte, lehetséges, hogy csak hétfő estére sikerül megbirkózni a katasztrófá­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom