Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-11 / 83. szám
I Mindennapi legendák As üres hasakról Történeteket őriznek a múltból a bezárt ajtók, le- i'üggönyzött ablakok mögött valaha — nem is olyan régen — a házigazdák mindennapjai teltek. Egy lakóház sokféle ok miatt állhat üresen, de a roggyant. szűk kis épületek már tiszteletet ébresztenek, mert lehet, hogy több generáció élt ugyanazon falak között. És hiába üres most a ház. nagyon is elevenek a történetek, amelyek az éoülethez a hajdan volt gazdáikat kapcsolják. Szurdokpüspöki, Szabadság tér 23. Ez a régi ház nem szolgál már többé, lakhatatlan. Az idős házaspár, akiknek otthont adott, meghaltak már. A két testvér, aki örökölte, bizony nem mondhatta magát gazdag örökösnek. Ha egy nemzedékkel eIfibb a szülők ilyen házat hagynák a gyerekekre — nagy-nagy szerencsének számít. Ma már jósze- rint csak eltakarítandó romhalmaz. A testvérek egyike megvette a másikra eső részt, hiszen ő itt lakik, az asz- szony pedig elköltözött Salgótarjánba. Az, aki az örökösök közül itt maradt — már a jövőre gondol. Van két gyerek, a nagyobbik 17 éves, az öreg házat hát lebontják, s újat építenek a helyébe. Ez az üres ház nem sokáig áll már. Szabadság út 106. Egy szoba, konyha, kamra — régi típusú épület. A lakásgond —, ami nemcsak a városra jellemző — ezt a házat újra használhatóvá tette. Régen üresen állt már. valahogy senkinek nem volt fontos a sorsa. Most azonban beköltözött egy fiatal házaspár, rokonai az örökösnek. A beköltözés után azonnal nem jelentkeztek be — mostanra talán igen. Az ideiglenes jelleg talán e hivatali ügy elmulasztásán is látszik. Addig Iáknak ebben a régimódi kis falusi házban, míg nem sikerül jobb körülmények közé menniük. Hogy azután mi lesz a házzal, ezt talán még a gazdái sem tudják. A harmadik üres ház a Szabadság út végén Merkó MiháljSéké volt. Talán ennek az épületnek a sorsa a legregényesebb, hiszen ez a ház valakinek még nagyon sokat számít, mert itt kezdik közös életüket. A ház régi tulajdonosai régóta Budapesten laknak. Nem is'volt szükségük itt. Szurdokpüspökiben külön épületre, hiszen víkendház- nak sem nagyon tudták használni. Eladták hát. megszabadultak tőle, de talán sajnálták, hogy az oly sok emléket őrző épület már névleg sem az övék. Egy fiatal pár vette meg. Itt élnek majd, az esküvőt áprilisra, vagy május elejére tervezik. A fiú idevaló. a lány apci. Ebben a községben dolgoznak ezután, s talán, ha anyagi lehetőségeik engedik, a régi házat is átépíttetik, bővítik, modernizálják. De ez az épület most is, ahogy van — jövendő otthon. A szurdokpüspöki tanács igazgatási előadója Kispál Ilona, ö mondta az utcaneveket és házszámokat, s őtőle ismerem a történetekét is. Kicsit szerencsés véletlen, hiszen nemrégiben éppen ő volt az, aki a felettes szerveknek jelentette, hány üres ház van a községben. Akkor nézett utána, s valószínűleg akkor sugalmazták a régi épületek a hozzájuk nőtt mai történeteket is. Orosz Júlia illúziók nélkül AZ IDÉN TÖBB mint 125 eaer tizennégy éves jut el az első nagy válaszú thoz: hogyan tovább az általános iskola befejezése után? A döntés nagy felelősséggel jár, hiszen, a legtöbb esetben egész életre kiható következményeket von maga után.! Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai azt kutatták: mi befolyásolja legfőképpen a szülők és a gyerekek választását? A hetedik osztályosok közül mindén, tizediket — összesen 15 ezer fiatalt — és a szüleiket kérdezték meg a jövőt illetően, A válaszokból kiderült: a gyerekek elképzelése nagyjából megegyezik szüleikével! Az általános iskola, után a szülők 16,8 százaléka gimnáziumba, 26 százaléka szakközépiskolába és 40,5 százaléka szakmunkásképző iskolába szánja csemetéjét. A tanulók válaszai alapján ezek a számok: 18,4, 26,2 és 41,9 százalék. Ugyanakkor a szülők 10 százaléka semmiféle formában nem kívánja tovább taníttatni gyermekét, a fiataloknak viszont csak a 7 százaléka nem akar tovább tanulni. A választást jelentősen befolyásolja a lakóhely is! A budapestiek 92,8 százaléka döntött a fenti három középfokú oktatási forma egyike mellett, a vidéki városokban lakóknak a 89,5, a községekben lakóknak pedig csak a 84,5 százaléka. Változó képet mutattak ezen belül is az arányok. Csökken azoknak az aránya, akik gimnáziumba, vagy szakközépiskolába készülnek, s nő a szakmát választóké. Gimnáziumba a fővárosi diákok 35, a háromezer lakosnál kisebb településen élő diákoknak csupán 10,4 százaléka akar bejutni. Budapesten belül is jelentkezik ez a tendencia, a peremkerületek felé haladva nő a szakmát tanulni akarók száma. Fordított viszont a helyzet, ha a gyerekeiket tovább taníttatni nem akarókat nézzük. Az általános befejezése után munkát vállalók, vagy otthonmaradlók többsége falusi. A pá 1 ya választás ban fontos szerepe van a szülők foglalkozásának is. A fiziikai dolgozók gyerekei — az őket segítő akciók ellenére — ma még nem nagy számiban kötelezik el magukat a hosszabb tanulás mellett. A szellemi foglalkozású szülők gimnáziumba csaknem négyszer akkora arányban szánják gyermekeiket, mint a fizikai dolgozók. Szakmunkástanulónak viszont, a fiziikai dolgozók három és félszer akkora arányban küldik gyermekeiket, mint az előbbiek. A tanulmányi eredményeket tekintve a fizikai foglalkozású szülők jól tanuló gyerekeinek is csupán a 20 százalékát küldik a felsőfokú tanulmányokra leginkább előkészítő gimnáziumba, ezzel szemben a szellemi dolgozók még a gyengén tanuló gyermekeik egyharmadát is gimnáziumba szánják. Érdekes, módon a fizikai dolgozók közül a szakmával rendelkező szülőik nem szívesen küldik fiaikat, lányaikat szakmunkástanulónak, inkább szellemi pályára szánják őket. A továbbtanulni nem szándékozó tizennégy évesek szülei között szinte nincs is szellemi foglalkozású, csak betanított ipari munkás és szakképzetlen mezőgazdasági dolgozó. Csupán a szamokat tekintve a népgazdaság kvalifikált munkaerő-szükséglete nagyjából megegyezik a fiatalok továbbtanulási igényeivel. A beiskolázási arányokon azonban még sok a javítanivaló. Főként a fizikai dolgozókat szükséges a jelenleginél jobban ösztönözni, hogy igényesebbek legyenek gyermekeik pályaválasztásakor. Mivel a szülők szemlélete, egész nevelési rendszere alapvetően meghatározza a fiatalok ambícióját is, az OPTI felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy a pályaválasztási döntések idején elsősorban a szülőkkel foglalkozzanak. De ne keltsenek bennük hamis illúziókat, mert a jövőben a középiskolát végzettek tekintélyes részének is fizikai munkát kell vállalnia. AZ ÉRETTSÉGIZETT fiataloknak jelenleg is csak a 30—40 százaléka jut be a felsőoktatási intézményekbe. Ugyanakkor az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem egyre több. az átlagosnál jobban képzett szakemberre tart igényt A középiskolai reform már ennek kielégítését is szolgálta: a szakközépiskolások az érettségi mellé szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Továbbá a szakmunkásképzők is évente mintegy 7 ezer helyet zárolnak a magasabb képzettséget igénylő szakmákban érettségizettek számára. A termelés gyors ütemű korszerűsödése, az egyre modernebb és bonyolultabb gépek olyan — az új technikát ismerő — munkásgárda kiképzését tes-ik szüksélessé, amelynek tagjai a szűk szakmai tudás mellett alapos általános ismeretekkel is rendelkeznek. v Cie. Gy„ Múzeum a múzeum alatt Az isztambuli Archeológiái Múzeum igazgatósága már régóta szerette volna a múzeum területét megnövelni. Végül is a munkások hozzákezdtek az új épület alapozásához. Már az első napon az ásó kövekbe ütközött. Ezek a kövek értékes archeológiái leleteknek bizonyultak. Először felfedezték egy bizánci korból való palota alapjait. Tovább ástak és egy raktárt találtak. Volt ott arany karkötő, melltű, nyakék, karperec. És mindegyik 1500 éves. Harmadjára pedig egy ősi templom alapjait fedezlek fel, ahol nagyon jó állapotban megtalálták a pap palástját, amelyet gazdagon díszítettek gyöngyökkel és aranyszálakkal. Kora 1300 év. A leletek most a múzeum új helyiségeinek termeit díszítik. Falusi orvosok A kis motor hangosabban berreg, mint amilyen gyorsan menni képes. ' Mindenesetre könnyebb így a közlekedés, és gyorsabb is. mintha az egész községet, keresztül-kas- sul kéne gyalogolni. A motor ülése mögött összetéveszthetetlen alakú orvosi műszertáska. Megkopott már ez a táska is, hosszú Ideje használja a gazdája. aki nem más mint Ér- sekvadkert körzeti orvosa. Lógrády László doktor. — A községben két orvos dolgozik — hiszen nagy a lélekszám —, de jelenleg én látom el minkét körzetet. A kollégám ugyanis katona. Éppenséggel nem ideális körülmények között beszélgetünk, kényelmes fotelokban ülve, hanem előbb a rendelőben, majd a terhestanács- 'adás, és felülvizsgálat ideje alatt. Délelőtt, a rendelőből, rosszalló pillantásoktól kísérve kellett eljönni, hiszen sok a beteg, ilyenkor tavasszal talán a legtöbb, és a rendelő előtti váróban senki nem örül annak, hogy feltartjuk az orvost. — Már tulajdonképpen fel sem tűnik a többletmunka. Az elmúlt esztendőben ösz- szesen vagy fél évig helyettesítettem, mert a kollégák hol továbbképzésre, hol egyéb tanfolyamra jártak, s persze ilyenkor az a legelső követelmény, hogy a betegek semmiképpen ne érezzék meg az orvoshiányt. így hát naponta 120—Í60 betegem van. ha csak a saját körzetemet látom el. körülbelül feleennyi. Másfél száz ember naponta! Még akkor is, sok. ha nem betegekről van szó, akiknek minden panaszát met; kell hallgatni, mindenkit egyenként megvizsgálni, megállapítani a diagnózist, orvosságot írni. jó tanácsokat adni. — Még az a szerencse, hogy itt már mindenki nagyon régi, nagyon jó ismerősöm Ebben a községben harminckét éve dolgozom orvosként. Negyvenkét esztendővel ezelőtt kaptam diplomát, és mindig ezen a környéken működtem. Előbb Balassagyarmaton, később De j táron, majd onnan kerültem Érsek" vadkertre, ahol azután végképp „megtelepedtem’’, Légrády doktor hamarosan nyugdíjba készül. Ügy mondja. néhány hónap még, amíg túl lesznek a helyettesítéseken, az orvoskollégák újra rendelhetnek — s akkor visz- szavonul az igen hosszú és fárasztó. 42 esztendei praxis után. Addig azonban még sokszor láthatják a kis berregőt az érsekvadkertiek, ahogy orvosuk a fekvőbetegekhez siet. Addin az ő gondja marad a tanácsadás, és az újszülött, vagy néhány hetes pici gyerekekkel való foglalkozás. Ami azt illeti, a tanácsadóban. megkönnyíti munkáját a védőnő segítsége* aki Légrády doktor menye, leendő orvosfiának felesége, Lógrády Féterné. Bár ezen a rendelésen is sok a 'elül* vizsgálandök száma, vagy ne kelljen feleslegesen megvárakoztatni az édesanyákat és a pici babákat, egyszerre vagy öten vannak az orvosi Szobában — mégsincs kapkodás. idegeskedés, egy hangos szó sem. Pedig a gyerekek valamennyien rázendítettek a sírásra, de ahogy az orvos halk hangon nyugtatgatja őket. lassan elcsendesedik a lárma. — Mit csinál majd doktor úr. ha már nyugdíjas lesz? — Ezen még nem értem rá gondolkodni, túl sok munkám volt ahhoz, hogy már előre törjem a fejem, az elkövetkezendőkön. Majd találok elfoglaltságot. Egyelőre azonban az a legfontosabb, hogy a község minden lakóját, aki orvosi segítségre szorul — fennakadás nélkül el tudjam látni. Elmúlt dél. vége van a tanácsadásnak is. A kis motor újra felberreg, a kissé megkopott orvosi műszertáska már a helyére került, az ülés mögé. Dr. Légrády László mára . befejezte a rendelést, s most azok várják otthon, akik nem tudtak a rendelőbe elmenni, — orosz — Fotó: Kulcsár Nyolcezer forint — mellény zsebből Mégis későn érkezett a „mentőangyal". — ön 1971. októbere óta nem fizeti feleségének a havi 280 forint összegű gyermek- tartásdíjat. Milyen magyarázattal tud szolgálni? — Egy kertésznél dolgoztam Budapesten, Megkértem, hogy gyűjtse össze a járandóságomat. Kérem, én a gyerek számára gyűjtögettem a nénzt. Most is van annál a kertésznél 3400 forint megtakarított pénzem. — A tartásdíjat havonta, előre kell kifizetni, ön pedig már három és fél éve egy fillért 6em fizet. — Kérem, én vállalom, hogy két hónap alatt kifizetem a hátralék teljes összegét. Elkérem a pénzt a kertésztől is... A kertésznek, Majdan István munkaadójának neve igen sokszor felmerül a bírósági tárgyalás ideje alatt Máj dánt ugyanis csalás vétségének elkövetésével is vádolják; 1971. őszén adós maradt egy taxisofőrnek nyolcvan forinttal. A taxis vallomása szerint először a Csavargyár utcába vitette magát, azután pedig Zuglóba, azzal az indokkal, hogy pénzt kér egy barátjától. — Valami kertészt emlegetett. azután bement egy földszintes házba. Láttam, hogy meggyullad a villany, de Majdán egy félóra múlva azzal jött vissza, hogy nem kapott pénzt. —* Én néma kertésznél voltam akkor — szól közbe a vádlott — hanem egy másik barátomnál. Az a ház pedig nem is földszintes. hanem emeletes. A kertésznek Majdán által megjelölt címére már küldtek egy idézést, amelyet azonban senki sem vett át, és a vádlott eléggé zavaros előadása is felkelti a gyanút, hogy a kérdéses tanú nem is létezik. Majdán azonban kitart állításai mellett, ezért a bíróság úgy dönt; megkísérlik másodszor is megidézni a kertészt. Ekkor azonban a taxisofőr félénken szólásra jelentkezik : — Azt hiszem, emiatt nem szükséges elhalasztani a tárgyalást. Az a kertész itt várakozik a folyosón,.. — Én írtam meg neki, hogy ma lesz a tárgyalás — kapja fel a fejét a vádlott. Beszólítják a váratlan tanút. s hamarosan kiderül, hogy rossz címre ment az idézés, ezért nem kapta meg. Arra. hogy járt-e nála Majdán 1971. őszén pénzt kérni, nem emlékszik, azt azonban megerősíti. hogy 3400 forintot hagyott nála megőrzésre. — El is hoztam a pénzt. Tavasz van. tisztelt bíróság; kellene a munkaerő a kertészetben, .. — Ezt megértjük, de ez itt bírósági tárgyalás. És a vádlott nem ennyivel tartozik; jó néhány ezer forinttal többel. A bíróság ítélethozatalra vonul vissza, a folyosón lázas suttogás kezdődik. A helyzet ugyanis az, hogy ha a vádlott az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt rendezné tartozását, felmentenék a tartási kötelezettség elmulasztásának vádja alól. Amikor a bíróság újra beszólítja a vádlottat és a tanúkat. s valamennyien állva várják az ítélet kihirdetését, a kertész gyors elhatározással előre lép, és megszólal: — Tisztelt bíróság, hajlandó vagyok a vádlott egész tartozását most azonnal kifizetni. Az újabb, váratlan fordulatot lázas számolás követi, a vádlott ügyvédje kiszámítja, hogy a tartásdíj hátralékos összege pontosan 8680 forintra rúg, a kertész pedig a nála levő készpénz nagyságán tűnődik. • • • — Csak nyolcezer forint van nálam — mondja végül — De a többit még ma postára adnám... Megmagyarázzák neki, hogy ezzel már elkésett, mert a ha - táiyos jogszabályok erre nem adnak módot, s végül csakugyan sor kerül a Salgótarjáni Járásbíróság ítéletének kihirdetésére. A többszörösen büntetett előéletű Majdán István budapesti lakost visszaesőként elkövetett tartási kötelezettség elmulasztásának bűntettéért és csalás vétségéért hat hónapi — fegyházban letöltendő — szabadságvesztésre, és két évi közügyektől eltiltásra ítélik. A vádlott és védője fellebbezést jelent be az Ítélet ellen, a kertész pedig — az ítélet enyhítésének reményében — továbbra is hajlandónak mutatkozik Majdán tartozásának megfizetésére. Ogy tűnik. Majdán gyermeke végül is hozzájut ahhoz a pénzhez, amely három és fél éven át nem jutott el hozzá. A kertész útban kifelé széttárt karral magyarázza valakinek: — Mit csináljak, kell a munkaerő... Sz K. NÖGRÁD — 1974. április 10., szerda
