Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

A mesék igazsága Róna Emynek, a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett grafikusművész­nek kiállítását teltinthetik meg az érdeklődök ezekben a napokban a salgótarjáni Bo­lyai János Gimnázium Derko- vits Gyuláról elnevezett isko­lagalériájában. A kiállítást Vizy Ottó művészettörténész, a Műcsarnok igazgatóhelyet­tese nyitotta meg. Róna Emy- vel ez alkalomból beszélget­tem. Bekapcsolódott a beszél­getésbe Kerékgyártó István művészeti kritikus. — Mióta illusztrál? — Mondjam azt, hogy első elemista koromtól? Amikor az iskolában a tanító néni az első verset elolvasta, akkor azt ott nyomban megilluszt­ráltam. Ilyen régen i Ausztrá­lok, képzelheti, molyén ré­gen. — Ezután mi következett? — Dióhéjban nem is olyan könnyű elmondani. Máid ez ideig háromszázihatvanihat könyvem jelent meg, nem be­szélek a táblaképekről, újság- rajzokről, egyéb grafikai dol­gokról. — Ker&cgyór-tó István mű­vészeti kritikus szerint, az tó lusztrálás klasszikus hagyo­mányait követi. Mit jelent ez? — Először is azt, hogy alap­vető fontosságúnak tartom a rajztudást. A kompozíciót, fantáziát, rajzkészséget rend­kívül fontosnak tartom, és az esetlegességeket lehetőleg igyekszem kiküszöbölni. Ta­lán innen indul ki, hogy klasszikus hagyományokkal ruháznak fel. Kerékgyártó István közbe­szól: — Persze, semmiképpen sem csupán puszta folytatás­ról, követésről van szó. Róna Emy ezeket a hogvományokat meg is újította. Illusztrációi hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar meseillusztróiás meg­szabadult a naturalista kötött­ségektől. Illusztrációi lényeg- retörőefk, a harmónia, az arányteremtés expresszivitás­sal párosul bennük. Az ősz- tonösségnek és tudatosságnak, a spontaneitásnak és az ei- tervezettségnek olyan szeren­csés ötvözete valósul meg Róna Emy műveiben, mely ezeknek a munkáknak bájt, kedvességet harmóniát, iróni­át kölcsönöz. A kérdés ismét a művész­nek szól: — Milyen a viszonya azok­hoz a művekhez, amelyeket illusztrál? — Mindig is társművészet­nek éreztem az illusztrálást. Rendkívül fontosnak tartot­tam azt, hogy az író mit akar kifejezni. Azt a hibát sose kö­vettem el, hogy legalább há­romszor el ne olvastam vol­na azt az anyagot, amelyet illusztrálok. — Vannak különösen ked­ves sorozatai, művei, ame­lyekre szívesen emlékszik? — Vannak állomások. Pél­dául ilyen a János vitéz, vagy a Bazsov-sorozat, a malachit- bánya világával, Az ezeregy éjszaka legszebb meséi, a né­pek meséi. Nagyon fontosnak tartottam mindig a hitelessé get a mesék típusainak, ruhá­zatának stb. megrajzolásában. — Honnan gyűjti ehhez az anyagot? — Múzeumokban, és külföl­dön is. — A mesevilág csodavilág. Tulajdonképpen boldog világ. Ha visszagondolunk gyermek­korunk meséire, boldogok va­gyunk. S előfordul, hogy az egész gyermekkor szinte egyetlen mesének tűnik. A művész, aki meséket illusztrál, kicsit maga is újrateremti a mesét, érzi-e ezt a boldogsá­got? — Ez nagyon összetett kér­dés. Egyrészt, csodálatos do­log az, hogy egész életemben azt csinálhattam, amit sze­retek. Másrészt... az ember átitatódik a mesékkel. A me­sékkel, amelyek a nagy igaz­ságokat akarják megoldani, az igazságos elosztást a mun­kában, a javakban, minden­ben. Tehát én mindig úgy éreztem, hogy a mesék ezt a célt szolgálják, mint ahogyan ezt is szolgálják. Nem elefánt- csonttoronybam élek, nagyon is szeretem az életet, a valé ságot, feladataimat sem tud­nám másképpen megoldani. Nem vagyok babonás, de azért úgy érzem, munka köz­ben felsőbb hatalmakkal cim­boráké:, mert észrevétlenül kerekednek ki kezem alól a dolgok. — Bmlékszik-e mesterekre ? — Első mesterem Vesztróczy Manó volt, kitűnő pedagógus, de kevésbé szerettem, mint festőt. Nagyon korán kikerül­tem Párizsba, ott éltem két évig, a Colarossi-iskolába jár­taim. Később Olaszországba kerültem, ahol freskófestőnél tanultam, s csodálatos módon mégis tenyérnyi illusztrációkat csinálok. Persze, tenyérnyi helyen is lehet monumentáli­sát csinálni. — Van-e szabad ideje? — Nincs szabad időm. — Munkájából is követke­zik, hogy sokat olvas. Van­nak-e kedves költői, írói? — Az apám irodalmár volt, tanár ember, az Athenaeum Könyvkiadó lektorátusának volt sokáig a vezetője, óriási könyvtárunk volt. Anyám, apám kitűnően rajzolt, apám verseket írt, a művészetek kö­zött éltem. Hogy apám bohém is volt, s nehéz gyermekko­rom volt, s mindent elölről kellett kezdeni, ez is csak jó ízt adott az életemnek, erőfe­szítésre sarkallt — Hogyan pihen? — Minden nap sétálok. Bu­dán szép helyen lakom, ott sétálok. Sokszor séta közben találom meg, amit éppen csi­nálni akarok. Kell, hogy a fá­kat nézzem, a levegőt. — A gyerekeket bizonyára szereti? — Értem és érzem őket. — Mostanában sokat vitat­koztak lapok hasábjain a gyermekirodalomról. A mű­vész szerint, aki a gyerme­keknek dolgozik, a gyermekek ma ugyanolyan meséket sze­retnek, mint régen? — A jó mesében az örök igazságok vannak. Voltakép­pen az egész mesevilágnak az a célja, hogy a gyermekeket rávezesse a jó és a rossz küz­delmére. S lehetőleg a jó ke­rüljön ki győztesen a küzde­lemből. Máig is ugyanez az alapvető fontosságú dolog. Hogy aztán hogyan jutnak el ide a mesékben, voltaképpen részletkérdés. — Jó-e a mai magyar gyer­mekirodalom? — Részint tartom jónak. — Kiket kedvel leginkább? — Mindenekelőtt Szirákd Juditot, olyan misztikusan érdekes, egyéni hangú meséi vannak, hogy néha szinte egy vonalba hoznám a legnagyobb meseírókkaL Szeretem Weö­res Sándor verseit, sokat il­lusztráltam Zelk Zoltánt, a régebbiek közül Kassákot. Jó­nak tartom Gazdag Erzsit, Gergely Mártát, Kormos Ist­vánt, Ölbey Iránt... És termé­szetesen a klasszikusokat, Grimm, Beschstein, Andersen. — Van-e személyes kapcso­lata azokkal az írókkal, aki­ket illusztrál? — Csak felületes kapcsola­tom van. A mű iöusztrállása előtt nem is szeretek kapcso­latot teremtem, nehogy befo­lyásoljanak. Magam akarom meghatározná az illusztráció hangját. — Volt-e olyan szerző, aki­nek nem tetszett a művéhez készült illusztrációja? — Rettentő elbizakodott Jd- jélentést teszek: nem volt. Tóth Elemér Gyár — függetlenített népművelővel A földszinti előcsarnokban túra igazi jelentőségét, kap- tűk meg a szocialista egyűtt- szokatlan tartalmú fairaga- csolatát és összefüggéseit a működési szerződések elvi szokat olvashatunk. Persze technikával, termeléssel, en- megfogalmazásával, gyakor- szokatlanságuk csupán annyi, nek nyomán egy függetlení- lati kivitelezésével is — jegy' hogy ilyeneket ritkán láthat- tett népművelő alkalmazásé- zi meg a személyzeti vezető, tunk gyárak területén. Az mák fontosságát. Fiatal, né- — Eddig az úttörőházaal, a egyik plakát a fiatalokhoz hány éves múltra visszatekin- Bajcsy úti Általános Iskolával szói: jelentkezzenek a gyári tő gyárak némelyikében a és a Balassi Bálint Gimná- néptánccsoportba; a másik vezetők a termelés megszer- ziummal kötöttünk ilyen Ponyi Gyula — később kidé- vezésének gondjaira, a ta- szerződést. rül, hogy a gyár fiatal mo- pasztalatlanságra hívatkoz- Ezek jelentős egyezségek, tortekercselője — fotókiállí- nak a kulturális élet gyen- számos más üzem és iskola tásna invitál, amelyet a helyi geségeinek magyarázataként, viszonylatában léteznek me- könyvtár helyiségében ren- A kábelgyár ebben is példát gyénkben. Ha a szerződést az dezték meg. mutatott: a fiatalság, a ta- őt megillető fontossággal, fe­— A múlt év novemberében pasztalatlanság ellenére is lelősséggel kezelik a szerződő léptem munkába — mondja lehet jó, és tartalmas kultu- felek, akkor tölti be igazán Mészáros Ágnes, a Magyar rális életet teremteni, ha ko- hasznos társadalmi célját, Kábel Művek balassagyarmati molyán vesszük az e terüle- funkcióját. ikábelgyárának műszaki ten végzendő feladatainkat, KÖNYVEK A KÉZBEN Egy fiatalos mozgású, idő­eegem. — A budapesti igazgatósá­gon nagyon jól felszerelt könyvtárosa. — Munkám tar- és hozzáértő embert bízunk talma túllép a szűkén vett meg a feladatok intézésével, könyvtári feladatokon, az Megéri ez. mert a munkából sebb férfi lép be a könytár* egyéb művelődési és szónako- ha nem is tűnik olyan nyíl" ba, kölcsönözni jött: zási lehetőségek megterem- vánvalónak, a közössség tése és biztosítása is köteles- profitál. SZOCIALISTA SZERZŐDÉSEK A függetlenített népművelők központkezelő. — Télen ko- műszaki könyvtár működik feladatainak sorában jelen- moly szépirodalmat, nyáron — kapcsolódik a beszélgeté- tős helyet foglal el a város a melegben könnyebbeket, síinkbe Lencsés Ferenc sze- közművelődési intézményei- kalandos könyveket, útleírá- mélyzeti vezető. — Ennek vei való élő. aktív kapcsolat- sakat. szerves része az itteni könyv- tartás, együttműködés. A — Itt dolgozik a két fiam tár. amely egy műszaki és Mikszáth Kálmán Művelődési is, ők írattak be a könyvtár- egy közművelődési részből Központ rendezvényeire, iro- ba — fűzi tovább a szót. mi­éi! Létrehozásával ereden- dalmi presszó és színházi élő- közben a könyvek között vá- dő célunk a szakmai és álta- adásaira közönséget szervez á lógat. — A kórház mellett műveltség továbbfej- gyárban. Nincs, mert nem is lakom a város szélén, ritkán lehet olyan, hogy ez nem az jövök be a központba. Ezért én rendezvényem, és akkor is jó, hogy itt van helyben ______________ nem is törődöm vele. A köz- a könyvtár, megkímél sok M indezek ~figyelemibevéte- művelődés — így propagan- utánajárástól. És nagyon ked- lével rendeztek a könyvtár- dáia is — közösségi, társa- yes, készséges a könyvtáros ban több művészeti kiállítást, dalmi ügy.------ - — Könyvtárosunkat bíz" — Nagyon szeretek olvasni — feleli kérdésünkre idős Halmosi Pál, aki mint nyug­díjas, ötórás munkában hő­lános lesztése volt. MŰVELŐDÉSI KÖZÖSSÉGEK is. a klubhelyiségekben ünnepi megemlékezéseket, ismeret­terjesztő előadásokat, nyelv­tanfolyamot. A gyárban je­lenleg 12 személy részvételé­vel német nyelvtanfolyam működik, az angolt — mert erre is igény mutatkozik — a nyáron tervezzük beindíta­ni. Egy közművelődési kis­csoport a fotószakkör — amelynek vezetője a jelenleg kiállító Ponyi Gyula — már rendszeresen dolgozik; a him- zőszakkört és a néptánccso­portot a közeli napokban szervezik. Megyénkben, amit a balassagyarmati kábelgyá­riak csinálnak, úgy véljük, egyedülálló. Felismerték a Sulyok László 1974. ÁPRILIS 4. CSÜTÖRTÖK: 18.05: Hahó. a tenger! Ma­gyar film. 1972 tavaszán mu­tatták be Palásthy György rendező harmadik, elsősor­ban gyerekekhez szóló film­jét, amelyet — az előzőek­hez hasonlóan — Török Sán­dor írt. (Az előző kettő: A varázsló és a Hahó. öcsi volt.) A gyermeki képzelet­világot. a fantázia és a való­ság felnőttek számára néha érthetetlennek tűnő egybeve­tését láthatják a nézők a történet során, ami ezúttal egy nagyan kényesként ke­zelt kérdés körül forog: ho­gyan lesz öcsikéje öcsinek ? Pontosabban az a filmbeli szülők gondja, hogy hogyan magyarázzák meg a hatéves lurkónak a nemsokára bekö­vetkező eseményt. A főszerepet alakító Kovács Krisztián már az előző két filmben is szerepelt, ám míg az elsőben csak melléksze­replő volt, a kövekezőben Tv-ajánlatunk már Öcsivé lépett elő. Édes­anyját és édesapját ebben a filmben azonban más színé­szek formálják meg, mint az előzőben. Muszte Anna és Balázsovits Lajos. 1974. ÁPRILIS 5. PÉNTEK: 21.50: Húsz óra. Magyar film. Egy évtizede. 1966. ta­vaszán felrázóan nagy hatású filmet mutattak be a mozik: a Sánta Ferenc azonos című riportregónyéből készült Húsz órát. A rendező Fábri Zol­tán volt. A Televízió a ren­dező életművét bemutató so­rozatának darabjaként tűzte műsorára a nagyszerű alko­tást. A film több nemzetközi díjat is nyert — s méltán. Drámai erővel, őszintén szól a magyar falu harcokkal, ku­darcokkal, és eredményekkel telt két évtizedéről, a konok maradiság, és az előrelépő szándék folytonos é* meg­megújuló összeütközéséről. A film — a riportregényhez hasonlóan — epizódokat sora­koztat egymás mellé; a ri­porter nyomozása elevenedik meg a nézők előtt, a cselek­mény — időben és térben — szinte csapongó. S mégis az újságíró húsz órás kutatá­sa során felderített, különál­ló epizódokból összeálló kép — maga a rend. A művész rendet teremt — a mi szá­munkra — a kusza, érthetet­lennek tűnő eseményekben, s kirajzolódik az 1956-os el­lenforradalom idején elköve­tett gyilkosság háttere. az okok. a körülmények, az az iszonyú út, amelyet Varga Sándor tett meg a barátját leterítő gyilkos lövésig... A Főszerepekben Páger Antalt, Görbe Jánost, Keres Emilt, Bihari Józsefet, öze Lajost, Bodrogi Gyulát. Kowács Ká­rolyt, Horváth Terit. Molnár Tibort, György Lászlót és Szirtes Ádámot láthatjuk. „Öröm nézni az anyag változásait” Beszélgetés a zománcmalomban A rózsaszínű és piszkos- ra —ilyen színűek lesznek a szürke masszából egyaránt borítólemezek. Szinte egy- fehér lesz a kemencében — szerre mondjuk: De jó lenne a több száz Celsius-fokon az egy ilyen tűzhely nekünk is! egyik vakítóbb, a másik tóm- De ez még csak kísérleti da- pább fehér színt kap. De nem rab. ha a megrendelőknek is mindegy, hogy a zománckris- tetszik, akkor leilet sorozat- tályokat, és az agyagot keve- gyártást indítani belőle. Kül- rő dob milyen fordulatszám- földi rendelésre készült már mai dolgozik, hogy a festőben több különleges munka: fa- milyen rétegben juttatják az borítást imitáló olajkályha, alapozóval már bevont lerne- színes tűzhelyek. Mutatóban zekre a festéket. Minden al- egy-két borítólemezt láthat- katrészhez, melyből kályha, tam a zománcolóban ezek vagy tűzhely készül a ZIM közül. salgótarjáni gyárában, külön — Volt kollégáim a techno­technológiai utasítást kell ki- lógiáról — magyarázta a adni. A beérkező új zomán- szakmai megbeszélés után. — cok kipróbálása is a techno- Gyakran eljönnek, ha zomán - lógus feladata. Nem volt te- cozással kapcsolatos, érdeke- hát könnyű munkája Marsi sebb. nehezebb feladatot kell Irénnek a technológiai ősz- megoldani, tályon sem. mégis itt. a zo- Beszélgetésünk alatt sűrűn máncmalomban, ahol 37 dől- kopognak be a műhely dol­gozó művezetője lett. meg- gozói. gyakran felcsörög a nőtt a felelőssége. telefon is. Marsi Irén határo­— Nyolc éve dolgozom a kottán. energikusan intézi ZIM-ben. Mint zomán ctechno- 32 ügyeket, lógus, sok elméleti kérdéssel — Ilyen szép és modem foglalkoztam — mindezt itt, malom egész Közép-Európá- ahol a gyakorlat, a termelés- ban_ ritka — a külföldről ér- sel közvetlenebb kapcsolat a kező vendégek is ezt mond- fontos, jól tudom hasznosíta- Nagy örömöt okozott és ni büszke is vagyok rá. hogy Két fiatalember nyit be a «in merték bízni. Kevés még csöpp irodába — egy tűz- ? no1 vezet° a mi iparágunk ­Feoktyisztov-brigád ...............................................................................................................................................................................................imiiiiiiiimmtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiui „ Mit sütsz, kis szűcs? Gör­be bögre — sárgia bögre! Cse­resznyemag meg meggymag!” — mondogatták ördögi gyor­sasággal a pásztói fiatalok. A bábeli zűrzavar a művelődési központ klubjában zsongott, ahol is a Közlekedési Nyom­da és az ÁFÉSZ fiataljainak közös irodalmi színpada ké­szül fellépésre. No. egyelőre, csak házi bemutatkozásuk lesz április 28-án, az ÁFÉSZ termelési tanácskozásán ad­ják majd elő vidám, szatiri­kus hangulatú jeleneteiket. A nyelvtörő mondatokat persze nem a pódiumon kívánják majd elmondani; szövegki­ejtésüket javítják ezzel a játékkal. Buda Mária, Zsíros László. Tátrai Ágnes. Szabó Katalin. Tóth Katalin. Szabó Erzsébet, Banos Miklós és Mezei István, a vezetőjük. — Képünkön: — beszédtechnikai és helyzetgyakorlatokkal fog­lalkoznak. .............................................................................. tiiiiiiiiiiimiiuiiiir — kulcsár — helyalkatrészt hoznak. Fekete- ^>an'' • vei vagy fehérrel vigyék rá x _ . , ­a szitával a jelzéseket és az tlszteletbeli tagja Czmke Fe- emblémát? Egy tűzpiros zo- renc grafikusművész. Izgal- mánclapot tesznek az asztal- mas szamomra az. hogy végigkísérhetem, hogyan szü­letik meg egy-egy zománc­képe. Itt, a zománcmalomban kísérleti dobjaink is vannak, ezeken két" három kilónyi anyagot is lehet őrölni. Czin- ke Ferenc gyakran hoz új zo­máncokat külföldről — ezek­kel itt nem találkoznék, ipa­ri célokra nem használjuk. — Mint technológus tud-e tanácsot adni azoknak, akik zománcképet készítenek? — A kezdőknek, akik még az első lépéseket teszik a zo­mánctechnika megismerésé­ben, nekik tudok segíteni, A munkások között is volt egy­két kísérletező kedvű ember — a gyár vezetősége lehető­séget ad bárkinek. ho,gy sza­bad idejében egy-egy lemezt, festéket kaphasson és képet készítsen — de nem könnyű mesterség ez. A zománc az ember és a tűz közös mun­kájából születik — a tűz gyakran megtréfálja a kísér­letezőt. A munkások szívesen segítenek az alkotóknak. Öröm nézni az anyag válto­zásait1 a mi munkánknak is ez adja a szépségét G. Kiss Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom