Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

1 PR. CSANÁDI GYÖRGY Mély megrendüléssel tudat­juk, hogy dr. Csanádi György eívíárs, közlekedés- és posta- i5~yi miniszter, Kossuth- és Állami-díjas akadémikus, az MTESZ elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára szív­roham következtében április 27-én elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA, KÖZLEKEDÉS- ÉS POSTAÜGYI MINISZTÉRIUM, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Dr. Csanádi György életrajza Dr, Csanádi György közle­kedés- és positaügyú mánisz- tar, Koisisuth-dí jas akadémikus 1905. július. 28-án született. , Műszaki mérnöki oklevelet :i 927-t ben szerzett a Budapesti Műsiziaki Egyetemen, köagiaa- d ásizoklevale t két évvel ké­sőbb, 1929-ben kapott. 1929-ben. kezdett dől górni pályafenntartási és építési mérnökként Kaposvárott. 1945-ben, a Pécsi MÁV-iga/z- gatósáig vezetőjének neveznék ki. 1047-ben került - a KPM műszaki osztályainak élére, majd 1949—‘bőd 1956-ig a MÁV yezétri igazgatója. 1957-401 1963- ig, a miinásizter első helyette­se, azóta pedig váratlanul be­következett haláláig közleke­dése és postaügyi miniszter volt. Dr. Csanádi György felelős közéleti munkássága mellett kiemelkedő tudományos tevé­kenységet is folytatott. 1955- ben lett a műszaki tudomá­nyok döktora, három évvel később a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levéliező tag­ja, 197'0-ben. pedig akadé­mikus. 1972 óta az MTESZ el­nöke. Tudományos munkássá­gát külföldön: is elismerték. Több külföldi tudományos in­tézmény fogadta díszdoktorá­vá, legutóbb 1973-ban a moszkvai vasútmérnöká főis­kola. 1945 óta tagja a pártnak. Áldozatos közéleti és tudomá­nyos tevékenységét magas ki­tüntetésekkel j'utalimazták. 1954-ben a Munka Vörös Zászló érdemrenddel, 1956- ban a Kossuth-díjjal, kétsizer a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1973-ban pedig az Állami-díj I. fokozatával tüntették ki. Több szovjet és más külföldi kitüntetés tu­lajdonosa. Dr. Csanádi György halá­láig Lankadatlan energiával dolgozott. 1958 óta a,Budapes­ti Műszaki Egyetem tanára­ként adta át magasfokú mű­szaki tudását a jövő mérnö­keinek. (MTI) Befeiez6d5tt a Komszomol kongresszusa ÜTUEBI ÉtfE=_ LEiBim naisifiEifs»L így látja a hetet kommentátorunk, RÉTI ERVIN: A hős Zó ja és Alckszandr édesanyja emléksorokat ír a Komszomol XVII. kongresszu­sán a küldöttek könyvébe „AZ ÉN HAZÁMBAN, Euró­pa peremén, ólomlábakon jár az idő...” — A keserű mon­datot akkor jegyeztem fel, amikor néhány évvel ezelőtt egy békekonferencia kereté­ben módomban állt elbeszél­getni a Portugál Szocialista Párt titkárával. Valódi nevét akkor nem is kérdezhettük, hi­szen a szigorú illegalitás ha­tározta meg tevékenységét... Csütörtök hajnal óta azon­ban felgyorsultak az esemé­nyek Lisszabonban: a katonai államcsíny hat óra alatt meg­döntötte a negyvennyolc esz­tendeje uralkodó rezsimet. Hi­szen a csaknem fél évszázad alatt csupán a nevek változz tak, Carmano tábornok, Sala­zar, a diktátorok korelnöke, majd a gyarmatügyi minisz­terből kormányfővé előlépett Caetano — a lényeg változat­lan maradt. Természetesen ma is kockázatos lenne az előre­jelzés, de a régi rezsim össze­omlása megteremtette a felté­teleket ahhoz, hogy tovább le­hessen lépni A portugál április, hogy köl­tsön vegyük a közismert dal címét, nem minden előzmény nélkül következett be. Decem­ber óta nyugtalanság volt ta­pasztalható a portugál hadse­regben, különböző irányzatok viaskodtak egymással, puccs- hírek is szállingóztak. Később a kormány leváltotta Spinola tábornokot, a vezérkari főnök helyettesét a gyarmati politi­kát bíráló könyve miatt. Ugyanez a Spinola ma, a fia­tal tisztek mozgalmának élén, az új katonai vezetés feje. A portugál fordulat hátte­rében az ország makacs kolo- nializmusa, Portugália három reménytelen háborúja húzódik meg. Lisszabon tizennégy esz­tendő óta folytatja véres és költséges hadviselését Angola, Mozambik és Bissau-Guinea függetlenséget követelő népei ellen. Közben a nagy .múltú ország kontinensünk szegény­házává süllyedt, lakóinak az elemi demokratikus jogok el- tiprása, elmaradottság és sze­génység jutott osztályrészül. Mindebből az is következik, hogy az új portugál vezetés igazi próbaköve a „tengeren­túli területekként” kezelt gyar­matok ügye lesz. Amennyiben Spinola juntája hajlandó tisz­tességes tárgyalásokra, az af­rikai felszabadítási mozgal­mak készen állnak a megbe­szélésekre, ám ha csupán tak­tikai módosításokat akarnak a gyarmati uralom könnyebb fenntartása érdekében, a harc s egyúttal a portugál válság folytatódni fog. Európa széléről ugorjunk most át Európa szívébe: A húsvéti konzultációs szünet után újrakezdődtek Genfben az európai biztonsági konfe­rencia munkálatai. Ebben a szakaszban az okmányok fo­galmazása van napirenden, olyan szövegeket kell készíte­ni, amelyekkel mind a har­mincöt résztvevő egyetért A nem hivatalosan kiszivárgó hí­rek szerint legtovább a má­sodik témánál jutottak — ez a gazdasági együttműködést jelenti —, míg az első és har­madik „kosárnál” lassúbb a munka. (A biztonság terve­zett tíz politikai alapelvéből eddig hármat tudtak végleges formába önteni.) A feladat nem könnyű és egyszerű, de a magasabb sebességfokozatba kapcsolás ugyancsak időszerű lenne. Ennek szükségességét fejezték ki azok az állásfog­lalások, amelyekben a szocia­lista országok legfelsőbb párt- és államvezetői — köztük az MSZMP Politikai Bizottságá­nak és kormányunknak nyi­latkozata. valamint külügymi­niszterünk parlamenti felszó­lalása — kiálltak az európai biztonság rendszerének mi­előbbi megteremtése mellett. Nagy érdeklődés kísérte a finn külügyminiszter moszkvai út­ját, a Brezsnyev—Karjalainen találkozót is, hiszen a jövendő házigazda, Helsinki ugyancsak érdekelt a gyorsabb kibonta­kozásban. IGAZ, NYUGAT-EURÖPA legtöbb országa a héten éle­sedő belpolitikai csatározásai­val volt elfoglalva. Finishan- gulat mutatkoízik a francia el­nökválasztási kampányban és a válás kérdéséről esedékes olasz népszavazás közeledté­vel: az esélyek mindkét eset­ben teljesen nyíltak. Belgium­ban ugyan ötven nap után si­került kisebbségi kormányt alakítani, de a parlamentben két szavazat hiányzik a több­séghez, és az új kabinet feje felett ott függ a leszavazás Demokles, kardja. A május el­nökválasztási hónap lesz az NSZK-ban is (Walter Scheel a kormánykoalíció jelöltje), s Jonas elnök nagy részvéttel kísért elhunyta, a kegyelete« emlékezések lezajlása után. megindította az elnökválasztá­si versenyt Ausztriában is. (A véletlen úgy hozza magával, hogy az esélyes itt is a kül­ügyminiszter, Rudolf Kirch­schläger ...) Ha már az elnökválasztások divatja járja, nehezen marad­hat ki a sorból az Egyesült Államok. Alkotmányjogilag ugyan 1976. november első keddjén lenne a szavazás, de Nixon pozíciójának kétségte­len gyengesége mind több ta­lálgatásra ad módot. A nem­rég választott új alelnök, Ge­rald Ford nyilatkozatait az amerikai lapok úgy értékelték, mint óvatos elhatárolódást az 2 NÓGRÁD - 1974. április 28., vasárnap. trilis elnöktől, ha azt netán elérné a kongresszusi felelősségre vonás „üzemi balesete”. Ám nem kis figyelmet váltott ki Edward Kennedy európai utazása, ami­ről ugyancsak ügy esett szó az Egyesült Államokban, mint az utolsó Kennedy fivér el­nökjelölési előcsatározásáról. A Kennedy-utazás legfonto­sabb mozzanata a Brezsnyev- vel folytatott négyórás meg­beszélés volt, a szenátor en­nek nyomán síkraszállt a szovjet—amerikai kapcsolatok további javítása, az enyhülés mellett. A demokraták eg.> másik lehetséges elnökjelöltje viszont ellenkezőleg foglalt ál­lást: Jackson szenátor újra a feszültség bajnokaként lépett fel, és jobbról próbál nyomást gyakorolni Nixonra, hogy „ne menjen bele elsietett megál­lapodásokba”. A MEGEGYEZÉS azonban éppen attól függ, hogy a kora nyáron sorra kerülő újabb csúcstalálkozón Washington mennyiben akarja és tudja el­ismerni a realitásokat, a va­lóságos stratégiai egyensúlyt. A gondos előkészületeket mu­tatja, hogy a héten újabb Gro- miko—Kissinger összejövetelt jelentettek be. A szovjet— amerikai külügyminiszteri ta­lálkozó genfi színhelye önma­gában is jelzés. A svájci vá­rosban folynak az európai tár­gyalások, ülésezik a leszerelé­si bizottság, és itt kellene ta­nácskoznia a közel-keleti bé­keértekezletnek — ezek a vi­lágpolitikai kérdések pedig el­választhatatlanok a szovjet- amerikai párbeszédtől... Bokor P£l és fíajdók La­jos, az MTI tudósítói jelen­tik: A Komszomol XVII. kong­resszusa szombaton Moszkvá­ban, a Kreml kongresszusi palotájában ünnepi ülésen emlékezett meg arról, hogy a Komszomol 50 évvel ezelőtt vette fel Vlagyimir Iljies Le­nin nevét, és lett Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. A kongresszus ünnepi ülé­sén részt vett Leonyid Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alek- szej Koszigin, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Mihail Szuszlov és Andrej Kirilenko, az SZKP A portugáliai változásokat szemléletesen illusztráló „hely­csere” történt szombaton dél­előtt a Lisszabon közvetlen közelében fekvő Caxias bör­tönerődítményben : miután sza­badon bocsátották a Caetano- rezsim politikai foglyait, he­lyüket a fasiszta titkosrendőr­ség mintegy kétszáz tagja fog­lalta el. Mint ismeretes, a Spinola tábornok vezette junta utasítást adott a titkosrendőrség tagjainak letartóztatására. Kézrekeríté- sükben a lakosság aktívan közreműködött. A junta szombaton reggel Politikai Bizottságának tagjai; a Központi Bizottság titkárai, ezenkívül több más szovjet vezető, köztük az SZKP Po­litikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai. Az ünnepi ülést Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Emlé­keztetett azokra az eredmé­nyekre, amelyeket a Komszo­mol az elmúlt fél évszázad alatt elért és idézte Leonyid Brezsnyevnek a kongresszus első napján arról elhangzott szavait, hogy a Komszomol méltán viseli Vlagyimir II- jics Lenin nevét. A XVII. kongresszus kül­dötteit üdvözölték a Komszo­mol veteránjai, azok akik részt vettek a Komszomol VI. kongresszusán 1924-ben. Ezen a tanácskozáson hoztak ha­tározatot arról, hogy a Kom­közleményben szólította fel a lakosságot hogy tartózkodjon a szélsőséges megnyilvánulá­soktól. Az egész éjjel tartó demonstrációk során ugyanis egy nagyobb csoport megtá­madta az Epoca című kor­mánylap szerkesztőségi épüle­tét ahonnan a fasiszta rezsi­met kiszolgáló szerkesztőgárda már korábban elmenekült. A junta felhívást intézett az egyetemi ifjúsághoz is. Eb­ben bejelentette, hogy felolda­nak minden korábbi korláto­zó rendelkezést és megszünte­tik a diákok ellen politikai okokból indított eljárásokat szomol felveszi Lenin nevét A veteránok nevében Valeri- jan Zorin nagykövet, a Kom­szomol VI. kongresszusának résztvevője szólalt fel. Ezután a Komszomol ko­rábbi kongresszusainak kül­döttei, a munkában kitűnt ve­teránjai, a szocialista munka hősei üdvözölték a mostani kongresszus delegátusait. Ne­vükben Marija Vinogradova mondott beszédet ★ Miután Jevgenyij Tyazsel­nyikov a Komszomol XVII. kongresszusát befejezettnek nyilvánította, a szovjet fia­talok' és 102 ország ifjúsági szervezeteinek ' képviselői, köztük a KISZ delegációja, élén dr. f Maróthy Lászlóval, a Központi Bizottság első tit­kárával, az Intemacionálé elénekl ésével búcsúztak el egymástól. Szombaton folytatódott a politikai foglyok szabadombo- csátása. A nemzet megmentésének tanácsa elmozdította tisztségé­ből Mozambik főkormányzó­ját és kilenc kerületi kor­mányzóját. Bár hivatalos be­jelentés nem szól róla. Ango­lából érkező jelentések szerint ugyanez a sors érte a másik portugál gyarmat vezetőit is. A két gyarmaton nyugalom uralkodik, bár egyelőre nem ismeretes, milyen álláspontra helyzekednek a titkosrendőr­ség ott tevékenykedő képvi­selői. (MTI) Lisszaboni fejlemények Houstonban sajtó- értekezletet tartot­tak a szovjet és amerikai űrhajósok. Az 1975. júliusában sorra kerülő közös szovjet—amerikai űrrepülésről nyilat­koznak. Képünkön: (balról jobbra) Do­nald K. Slayton, Vance D. Brand, és Thomas P. Stafford amerikai, valamint Alakszej A. Leonov, és Valerij N. Kuba- szov, szovjet űrhajó­sok. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom