Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

Csúcsvezetőség és alapszervezetek Készítsen Család a gyárban ámíqaz ember nem bizonyít,.. Három pártalapszervezetet irányít KanancBkesEiben a esúcövezietóeág Eldeitbaoh Ist­vánul© veretesével. Három alapvető funkciónak tesznek eleget. Segítik a párt politi­kájának köaségi megvalósítá­sát, irányítják a község poli­tikai, társadalmai, ' gazdasági életét, érvényesítik a párt vezető szerepét. Tennivalóik káré tartozik az alapszerveze- fek munkája, színvonalának emelése, mégpedig a csúcs- vezetőisiég irányító, segítő, el­lenőrző tevékenységének fo­kozásával. A községi, a termelőszövet- 1. :,3ti, és ipari szövetkezeti r, apsizarveaet 139 párttagot tömörít Karancskesziben. A csúicsvezetöség a községi ta­nácsot közvetlenül, a gaada- i'' gi egységeket és a tömeg- szervezteket az alapszervere- teken keresztül irányítja. Munkastílusára így egyrészt az irányító-segítő, másrészt a koordináló jelleg a meghatá­rozó. A csúcsvezetőBóg mun­kájában mind nagyobb sze­repet kap a különböző párt- határozatok helyi alkalmazá­sa és végrehajtásának meg­szervezése. A csncsvezetőbég állásfog­lalását általában. írásban to­vábbítja a.-z alapszervezetek­hez. így foglalkoztak az ifjú- siági és nőpolitikád feladat- terwel, az üzemek középtávú tervével, az alapszervezetek munkájának fejlesztésére ké­szült tervvel, és a pártaktatá- eii tennivalókkal. Évente két- három alkalommal összevont taggyűlést és pártnapot tarta­nak. A gyors tájékoztatást se­gítik ezzel is. Az alapsaervezeti munka megítélésének egyik fő szem­pontja, hogy a határozatok végrehajtásáért mit tettek? Évemként minden a^áipsizeirve- zeiet beszámoltatnak arról, hogy eigy-etgy kiemelt határo­zat megvalósításában hol tar­tanak? A minősítésnél kifo­gásolták az általánosságokat. Az aiapszeirvezetetoben még ma is a legtöbb gondot az je­lenti, hogy miként dolgozzák ki a helyi feladatokat, figye­lembe véve az alapszerveze- tek sajátosságait. Az viszont örvendetes, hogy a párttagság felelősségérzete növekedett, nyíltan és egyértelműen ki­állnak a párt következetes politikája mellett. A pártáiét lenini normái­nak, a Szervezeti Szabályzat­ban foglaltaknak a betartásá­ért a csúcs vezet őség, és az aJapsaervezeti vezetőségek pártszerű, szívós politikai munkát végeznek. Aki nem volt hajlandó betartani ezeket a normákat, azoktól megvál­tak. A rendezvények látoga­tottsága, javítása érdekében többször értékelték a pártta­gok egyéni munkáját, maga­tartását. A korábban indoko­latlanul felmentetteket a fa­lusi alapszervezetnisl felül­vizsgálták, és a taggyűlés he­lyes döntést hozott. A tag­gyűlések látogatottsága foko­zatosan javult, és eléri a 80 százalékot. Növekedett a vé- leményalfcotók száma, viszont még nem kielégítő a kritikai szellem az Ipari szövetkezeit aíapszerveaetémél. A pártépítő munka nem eléggé céltudatos. Űj pártta­got 1-970. óta ,14-et vettek fel. A mércét velük- szemben is Mai kommentárunk Fagykár A kedvezőtlen időjárás miatt nyugtalanító a mezőgaz­daság helyzete. Szárazság van, és most ehhez párosult az a néhány napja keletkezett fagyhullám, amely az eddigi becslések szerint a megyében hétszáz hektáron tett kárt a növényzetben. Szerencsénkre ez nem olyan nagy terület, hogy kétségbe kellene esnünk. A kora tavaszi fagy bekö­vetkeztében keletkezett károkat is, mint a szárazságból eredőket, csökkenthetjük, ha nem is szüntethetjük meg. Nézzünk egy gyümölcsöst. Milyen nagy a jelentősége an­nak, ha például száz darab fából nem valamennyi válik terméketlenné a fagy miatt, hanem, mondjuk, annak a ki­sebb százaléka. Ez elérhető, mert a természetet, ha nem is tudjuk megváltoztatni, de emberi beavatkozással befo­lyásolni tudjuk. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mezőgazda­sági üzemek — néhány kivételtől eltekintve — nem ké­szültek fel arra, hogy a szokatlanul meleg tél végét egy váratlanul bekövetkező hideghullám követi. Sajnos, több volt, mint hullám az a mínuszra süllyedt időjárás, amely megyénket is, különösen a talaj mentén érte. Lemérhető ez különösen a frissen fakadt fiatal erdőkben. A mélyebb fek­vésű völgyekben szárazra fagytak a levelek. Hogy rendbe jöjjön a hajtás, teljesen új vegetációra van szükség. A szakemberek most vizsgálják: a korán virágzásba borult -gyümölcsösökben milyen a kár. Fel kell készülnünk arra, hogy nem jelentéktelen. Néhány háztáji kert gyümölcsöse erre enged következtetni. Nem ilyen a helyzet azokban a mezőgazdasági üzemek­ben, ahol a hideghullám érkezésére felkészültek. Magyar- r.ándorhan az állami gazdaságban minimális a kár a gyü­mölcsösökben. Nem új dolog ez. Már az idősebb nemzedék kertészei nedves trágya és egyéb, füstréteget terjesztő anyag égetésével igyekeztek csökkenteni a hideget. Ma már ehhez is kaphatók különböző ködgyertyák, amiket bizony alkalmazni kellene. Ezzel kapcsolatban az illetékesek is felhívással fordultak a mezőgazdasági üzemekhez. A Ma- gyarnándori Állami Gazdaság is az előrelátásnak köszön­heti, hogy a fagykárt a lehető legkisebbre csökkentette. Az északról érkező hideghullám beáramlása a Kárpát­medencébe nem ért véget. Készüljünk fel egy esetleges újabb fagyhullám fogadására. Mentsük a menthetőt, mert a szárazság amúgy is komoly teherpróba elé állítja me­gyénk mezőgazdaságát. Várható, hogy kárt tesz a hideg a korai kelésű új burgonyában. A palántákban — habár ke­vés helyen dugványoztak még — az ilyen helyeken a szal­mával való takarást szokták alkalmazni a növény megvé­dése érdekében. A fagykár elleni védekezés sok és fárad­ságos munkával jár. Ez tagadhatatlan. De hát a munka fá­radalmát a jó szüret felejteti. Minden üzemnek saját ér­deke, hogy megmentse azt, ami megmenthető. Az igaz, hogy mezőgazdasági üzemeink biztosítottak. A biztosítási összeg azonban szigorúan meghatározott esetek után űzethető. De egyébként is, az az általános tapaszta­lat, hogy a biztosítást jóval a várható átlagtermés alatt kötik az üzemek. A biztosítás után járó összeg is jóval a kár alatt van ilyen esetekben. Ez nem okos megtakarítás, bárhogyan is ezt a látszatot kelti. Különösen a balassa­gyarmati járásban divatos ez a „takarékosság”. Ilyen ter­mésátlag alatti biztosítás miatt kapott az elmúlt években jóval értéken alul a kárt szenvedett szőlő után biztosítási pénzösszeget a pásztói tsz. A jelenlegi, nagyon szeszélyes időjárásban — de egyébként is — nem érdemes így szá­molni — védekezni kell. A kedvezőtlen időjárás, a hideghullám még nem ért vé­get. Ki tudja, milyen meglepetéseket tartogat! Erre is fei kell készülnie a jó gazdának. Csökkenteni lehet a kárt, és ^iár ez is sok-sok megtakarított forintot jelent. —B.— magasabbra keli állítani, és e tóre-n a vezetőség követke­zetes legyen,. Akad tennivaló a politikai képzettség fejlesz­tése terén is. Marxista közép­iskolát, esti egyetemet és öt- hónapos pá-rtisuoiát összesen 1-9-enj véke-aték. A helyi párt- oktatásból korábbam sokan, lemorzsolódtak, idén viszont 65-en tanulnak a „Pártirá- nyítás és pártélet kérdései” töm egpropagamd-a-tan-folya- mon, és a háromhetes téli tanfolyam 24 résztvevővel si­keresen zárult. A gazdaságii élet pártirá­nyítása terén több éven át gondot jelentett, hogy az eivi- politíkai irányítás módszereit nehezen találták meg. A párt- veziebőségek bizonytalanul al­kalmazták a döntés, állásfog­lalás, jelzés módszerét. Fontos kérdés, hogy a párttagság kollektiv erejével a jövőben jobban éljenek. A c&úcsiveaetöség alapszer- vezteket irányító tevékenysé­géiben több alapvető tennivaló adódik Karancskesziben. A határozatok végrehajtásának, segítése és ellenőr-zése nagyon lényeges. A Szervezeti Sza­bályzat a párt lalkotmáinya, betartását ennek megfelelően ke® megítélni. A mérce ma­gasabbra tételével egyidejű­leg kiegyensúlyozottabb párt- építő munkára van szükség. A 'káderpolitikái elvek mara­déktalan érvényesítése, a tag­ság eszmeá-polltikai felké­szültségének eredményesebbé téteille, mind'-mind olyan fel­adat, melynek hatékony ér­vényesítése nyomán tovább erősödik a párt vezető szere­pe Karancskeszibm. (r. i.) Növekedett a személyi jövedelem Az elmúlt esztendőben ' tovább növekedett a keres­kedelmi és pénzügyi dol­gozók személyi jövedelme megyénkben is. A Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalatnál 4,6, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalatnál 4,5, a Nógrád megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat­nál pedig 3 százalékkal. A szövetkezeti kereskedelem­ben a személyi jövedelem növekedése elérte az 5 százalékot. A romhányi Építési Kerá­miagyárnak —, ha nem is ezen a néven — több mint félévszázados múltja van a településen. Annak idején az első cserépkályhák készítésé­vel megindult egy folyamat is. A helybeliek és a környe­ző községek lakói, akik java­részt földművelők voltak, mind jobban vonzódni kezd­tek az iparhoz, különösen az utóbbi évtizedben végbement nagyarányú fejlődés után jó kereseti lehetőséget találtak a gyárban. — Lassan már „munkásdi­nasztiákról” beszélhetünk — jegyzi meg Fábri István a pártszervezet titkára. Ha „dinasztiák” nem is, de olyan családok, ahol apa, fiú, testvérek, szinte az egész rokonság ott doolgozik, va­lóban találhatók a gyárban. Balázsék is közéjük tartoz­nak. Balázs Sándor, akinek ne­ve előtt már ott áll az „idős” szócska, 23 évvel ezelőtt ke- Egyszerre jártak iskolába. Az rült az alagútkemencékhez. apa... Ma égetőcsoport-vezető. Fe­lesége a frittüzemben dolgo­zik, fia a padlólapgyár mű­vezetője. Nemrég nősült. S, hogy teljes legyen a sor, az após, anyós, feleség ugyan­csak a gyár munkásai. — Apámnak földje volt. Ahhoz, hogy más munka mellett művelje, sok, a meg­élhetéshez azonban kevés. Én már szakmát tanultam — mondja a családfő. Fia négy éve van a gyár­ban. Pesten tanult, állást is kínáltak neki. Öt azonban minden Romhányhoz köti. A szülői ház, a család s a gyár, amely környékén kisgyerek­ként hancúrozott annak ide­jén. — Rövid ideig apám fő­nöke is voltam. Jól megértet­tük egymást... Ez a megértés nemcsak családi vonás. A művezetők beosztottjaik többségére ez a jellemző. A problémákat közösen beszélik meg. Erről a munkáscsalád otthonában is sok szó esik. — Beszélgetünk, vitatko­zunk, hogyan lehetne köny- nyebben, többet termelni. Az utóbbi évek fejlődése szinte elkápráztat bennünket — magyarázza az apa. A két Balázs nemcsak a szavak embere. Nyitott szem­... és a fia. Fodor Tamás felvételei mel járnak a gyárban. Nem egy újítás fogalmazódott meg bennük. Idős Balázs Sándor­tól egyik újításával kapcso­latban azt kérdezték: — Milyen összeget vár ér­te? — Semmit! — hangzott a válasz. — Ingyen is a gyár rendelkezésére bocsátom. A fiatal és a tapasztaltabb dolgozók kapcsolatáról be­szélgetünk. Apa és fia ebben is közös állásponton van. — Addig, amíg az ember nem bizonyít, állandóan fi­gyelik. Kétféle munkatárs van. Az egyik segít, a másik lábat akaszt. Szerencsére, az utóbbiból jóval kévésébe akad. Az apa a témát más ol­dalról közelíti meg: — Ha a fiatal szakember nem zárkózik el, meghallgat­ja az idősebbek tanácsát, szót tud érteni beosztottjaival, kevés nézeteltérésre van le­hetőség. — Milyen a munkahelyi légkör? — Néhány évvel ezelőtt a bizonytalanság volt a jellem­ző a munkásokra. Kevés igény volt a cserépkályhák­ra. Azóta változott a hely­zet. Megszűnt a bizonytalan­ság. Ez látszik a gyárból ki­lépők számán is. A kapcso­lat erősödött a gyár és a munkások között — mond­ja az idősebb Balázs Sándor. Példát is említ. — Egyik éjjel karambol volt a kemencében. Az igaz­gatóval fél kettőkor tana­kodtunk, hogy mitévők le­gyünk. Az emberek önként vállalták: megoldják a prob­lémát. Szinte a tűzbe men­tek be. Olyan meleg volt, mint a pokolban. Négykor minden rendben volt. Erre nem lehet kötelezni senkit. A fiáról különös apai büszkeséggel beszél. Annak idején egyszerre végezték az általános iskola hetedik osz­tályát. A gyerek nappalin, apja a dolgozók iskolájában. — Tovább akar tanulni. Fiatal, övé a jövő... A gyárban mindkettőjüket szeretik, becsülik. A munká,- jukkal érdemelték ki. A Balázs család tagjai ott­hon ritkábban látják egy­mást, mint a munkahelyen. A gyár vált évek során azzá a hellyé, ahol megbeszélik a dolgaikat, főleg a munka közben felmerült problémá­kat. Szabó Gyula Elismerő oklevél a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek Az emelkedés azt jelen­ti, hogy az iparcikknél az évi összeg majdnem eléri a 29 ezer forintot. Utánuk következik a szövetkezeti kereskedelem több mint 27,5 ezer forinttal, majd az élelmiszer-kisker, végül a vendéglátóipar. A pénzintézetek közül tavaly az OTP-ben dolgo­zóknál emlekedett legjob­ban a személyi jövedelme. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben április 24-én benső­séges ünnepségre jöttek össze a gyár dolgozói. Az alkalom tette ünnepélyessé ezt az ösz- szejövetelt, hiszen az 1973-as év munkájának elismerése­ként ez alkalommal vehették át a Kohó- és Gépipari Minisz­térium és a vasasszakszervezet által alapított, egy egész év munkáját elismerő oklevelet. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek érdemeiről Antal Gyula, a vállalat igazgatója nyújtott áttekintő, részletes képet. A többi között megem­lítette, hogy 1973-ban. a vál­lalat termelését 4500 tonná­val, azaz 2,2 százalékkal, az árbevételt pedig 69 millió fo­rinttal, vagyis 3,7 százalék­kal növelték. Jelentősnek mi­nősíthető a 7,7 százalékos ter­melékenység-emelkedés Is. amelyet létszámcsökkentés mellett ért el a vállalat kol­lektívája. Figyelmet érdemel, hogy a nyereséget 1973-ban 47,2 millió forinttal növelték, ami 27,7 százalékos emelke­désnek felel meg. Az ünnepélyes alkalommal elhangzott, hogy a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek dol­gozói 1948. óta 26 év alatt, összesen 23 esetben részesült különböző elismerésben. Vj lakásszövetkezet alakult Április 23-án tartotta ala­kuló közgyűlését Salgótarján­ban a Ságvári Endre Lakás­építő és Fenntartó Szövetke­zet. A közgyűlés miután meg­állapította, hogy az előfelté­telek — közművesített telek, kivitelező, pénzügyi fedezet — megvannak az építkezés­hez, kimondta a szövetkezet megalakulását. A szövetkezet célja, hogy a tagok személyes közreműködésével és anyagi hozzájárulásával gondoskod­jék a tagjai lakásigényének kielégítéséhez szükséges la­kóházak felépítéséről és a továbbiakban a fenntartásá­ról. A szövetkezet a Salgótarján Sebaj-telep rendezési tervé­ben szereplő ötszintes, össz­komfortos, 68 lakást magában foglaló lakóház felépítésére alakult. A lakóház műszaki tervdokumentációját a városi tanács ellenszolgáltatás nél­kül juttatta a szövetkezetnek, ezzel is támogatva a többsé­gükben 35 éven aluli fiatalo­kat. Viszonylag kedvező áron engedte át a tanács a maga­san közművesített telket is. A szövetkezet a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatával kötött kivitelezé­si szerződést. A lakóház épí­tési költsége 18 millió forint. Az építkezést a közeljövőben megkezdik. A műszaki lebo­nyolítást a SZÖVTERV Nóg­rád megyei Tervező és Beru­házó Irodája végzi. A pénzügyi fedezet a tagok készpénz-befizetéséből, az ál­lam által biztosított szociál­politikai kedvezményekből, a munkáltatói támogatásból és az építési kölcsönökből tevő­dik. A szövetkezet tagjai kö­zül 60 fiatal házas gyerme­kenként 30—30 ezer forint; összesen 3 millió 600 ezer fo­rint szociálpolitikai kedvez­ményben részesül. Ezenfelül az a 20 lakásszövetkezeti tag, aki fizikai dolgozó és a válla­latától a szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett építé­si költség 20 százalékának megfelelő támogatásban ré­szesül; még további 60 ezer forint állami dotációt kap. A közgyűlés megállapítot­ta a szövetkezet alapszabályát és megválasztotta a tisztség- viselőket: a 7 tagú igazgató­ságot és az 5 tagú felügyelő bizottságot. Az igazgatóság elnökének — és egyben MÉ­SZÖV küldöttnek — Telek Zoltánt, a felügyelő bizottság elnökének Szirottyák Magdol­nát választották meg. | NÓGRÁD - 1974. Ismeretes, hogy minden ki­tüntetés elnyerésének feltéte­lei egyre szigorúbbak, s így a vállalat életében is nagyobb feladatot jelenít az előző év eredményeinek túlszárnyalása. Az elismerő miniszteri okle­vél átvétele alkalmából a vál­lalat igazgatója hangsúlyozta, mindannyian tudjuk, hogy nemcsak a mi vállalatunkat fűti a törekvés, a kitüntető címek elnyerésére, hanem ve­lünk egy sorban versenyeznek az elismerésért nagy verseny­társaink, a kohászati iparág más nagyszerű vállalatai is. S ebben a nemes vetélkedés­ben helytállni nem egyszerű dolog. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ezúttal újabb ér­tékes dokumentummal gazda­godott a dolgozók és vezetők helytállását elismerő bizonyít­ványok száma. O. B. április Z5., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom