Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

Tanulmányi verseny Ebben az évben is meg­rendezték a megyei tanulmá­nyi versenyt, amelyen a já­rási vetélkedőkön továbbju­tott tanulók vehettek részt. Községünkből, Ludányhalá- sziból is voltak a megyei ver­senynek szereplői. Szpevák Éva kémiából a negyedik, Sutor Zsuzsa és Oravecz Ka­talin élővilágból a hatodik és Pusztai Béla ugyancsak élővilágból a tizenhatodik he­lyezést érte el. A tantárgyan­kénti 21 indulóból úgy gon­dolom nem kell szégyenkez­nünk ezekért az eredménye­kért. Rubint János L.-halászi Egy brigád dicsérete A salgótarjáni vasútállomás Landler Jenő nevét viselő. Kemény Sándor által vezetett húszfős szocialista brigádja végezte a legtöbb társadalmi munkát az elmúlt év során a többi brigádhoz viszonyítva. A brigád tagjai által vállalt társadalmi munkaórák szá­mát 63 órával túlteljesítették. Ezért a gazdasági vezetés a brigádot jutalomban is része­sítette. Jellemző azonban a brigád valamennyi tagjára az önzetlen segítőkészség is. így az elmúlt év végén K. Alajos­aiénak, egy vasutas özvegyé­nek meleg cipőt, ruhát vala­mint a téli tüzelőjét vásárol­ták meg. Az idős asszony bri­gádhoz címzett köszönő leve­lében ez áll: „Nem találok szavakat, mellyel megköszön­hetném a brigád valamennyi tagjának kedvességét, figyel­mességét. Cselekedetük ré­szemre fejelthetetlen marad. Köszönöm az önzetlen segít­séget.” A brigád emberséges tevé­kenysége. úgy érzem, a nyil­vánosság előtt is dicséretre méltó. Sz. F. Vizsgáztak a dolgozók iskolájában Több éve működik a dolgo­zók általános iskolája Rimóc községben. Az iskola vezetése évről évre rendszeresen fel­méri, kik azok, akik az álta­lános iskolát még nem végez­ek el, és ennek alapján foly­tatja a szervezést a beiskolá­zásra. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mert igen szép számmal van jelentkezés az iskola elvégzésére. A tanulá­si kedvet sikerült felébreszte­ni az emberekben, egyre több íz olyan jelentkező száma, akiknek a munkájához nem követelik meg a 8 általános elvégzését, s az emberek még­is igénylik, mert érzik ennek szükségességét a mindennapi eletben. Községünk pártalapszerve- zete a legutóbbi ülésén fog­lalkozott a közoktatás-közne­velés kérdésével, ahol döntés született arra vonatkozóan, hogy az általános iskola veze­tése tovább szélesíti a dolgo­zók iskolája elvégzésének le­hetőségét. Továbbá program­szerűen szervezi a klubkönyv­tár vezetője az írástudatlanok körében a tanfolyamot az analfabétizmus teljes felszá­molása érdekében, amelynek végrehajtásához megadja a kellő segítséget az általános iskola nevelői kara is. Az 1973—74-es oktatási év­iién 21 dolgozó végezte el a 8. osztályt. Átlagos életkoruk 30 év fölött van, valameny- nyien fizikai dolgozók, tsz- tagok, kubikusok, villanysze­relők, gépkocsivezetők. Az évzáró vizsgán, amelyre március 30-án került sor, a tanulók közepesnél jobb fel- készültségről tettek tanúbi­zonyságot. Felkészítésükkel Pécsik Sándor igazgató, tago­zatvezető, Kovács György igazgatóhelyettes, Kovács An­teil tanár foglalkozott. Kiás Béla Rimóc AZ OLVASOK —— FÓRUMA A FÓRUM nyomán Megértésre talált észrevételek Az Olvasók Fóruma eddig is, és várhatóan ezek után is tartalmas kapcsolatelmélyí­tést eredményez az olvasók­kal, leveiezőkkel-tudósítókkal, valamint a közélet iránt ér­deklődő társadalmi aktívák­kal. Helyileg a szocialista de­mokratizmusnak legszélesebb skáláját foglalja magában. Közelebbről érzékelve el­mondhatjuk, hogy mind az egyéni, mind a közérdekű panaszok, észrevételek és ja­vaslatok már társadalmi mé­retekben fogalmazódnak meg. Cikkek, glosszák, válaszok tükrözik, hogy egyre több araknak a száma, akik szem­beszállnak a szocializmus építését akadályozó tényezők­kel. Ezek ellen tenni csak úgy lehet, ha a demokratiz­mus adta lehetőségek és al­kalmak is egyre szélesednek, és ezekkel egyre nagyobb fe­lelősséggel, felkészültséggel élünk. Utalva Kádár elvtársnak belpolitikánkat elemző beszé­dére, a szocialista demokrá­ciát illetően: „Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgo­zó emberek beleszólnak a döntésekbe, ellenkezőleg: a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésén azt értjük, hogy a munkások, parasztemberek, Nőtincs és Felsőpetény kis művészei Nem mindennapos öröm és boldogság sugárzik a felső- peténvi Tóth Zsuzsika negye­dik osztályos tanuló, valamint osztálytársai: Laczkovszki Oli­vér. Andriasik Ervin arcáról, akik az Iskolatelevízió fenn­állásának tizedik évfolyama alkalmából meghirdetett kép­zőművészeti pályázatra bekül­dött munkájuk alapján elis­merésben részesültek. Büszkén lobogtatva mutatta a kis Zsuzsika az emléklapot, amelyet a Művelődésügyi Mi­nisztériumtól és a Magyar Rajzpedagógusok Szövetségé­től kapott — dicséretben ré­szesült. és egy-egy tengerpar­ti tájképet, amelyet Monet festő készített. Ezek a tanu­lók magyar és szlovák nyel­ven is elmondják boldogsá­gukat, amely soha el nem múló emléket jelentett szá­mukra. hiszen ott lehettek az Iparművészeti Múzeum kiál­lítási termében. De hasonló az öröm a nevelők között: Jánszki Etelka tanárnő és Laczkovszki Jánosné iskola- igazgató is boldog. Ezt a büszke örömet tetézi még az, hogy a közös taná­csunk területéhez tartozó nő­tincs! óvodások közül Balga Márta nagycsoportos, vagyis leendő iskolás „Királylány vi­rággal” című temperával fes­tett 60x40 cm-es nagyságú festményével az óvodások ka­tegóriájában az országos első helyezést érte el. Az óvodai ábrázolás minden szükséges eszközével ellátták jutalmul, s nagyon szép oklevelet ka­pott. Nem volna teljes tudósítá­som, ha megfeledkeznék a kicsi állami gondozott gyerme­kekről, akiket a község, a sok-sok patronáló üzem sze­me figyel. A felsőpetényi ne­velőotthon óvodásai is küld­tek be korábban rajzokat, s közülük Kalló Tímea kiemelt díjat. Holló Zsuzsanna és Rácz Ignác ugyancsak helyezést ért el. A kicsi gyerekek nevelése, a jövő munkásainak értelmi­ségének nevelése sok gondot, fáradságot igényel, de meg­éri. s ehhez a munkához ne­velőiknek. szüleiknek, s ma­guknak a kicsiknek további erőt egészséget és sok sikert kívánunk. Vidovszky András Nőtincs Csak a kijelölt megállóhelyen ! A NÖGRÁD március 14-i számában Be igen, vissza már nehezen c. cikkre vonat­kozó válaszunkat a cikk író­jának — Kocsis Ferenc, Ipolytamóc — már megküld­tük, de mivel a jelenség nemcsak egy utast érintett és érint, úgy véljük, hasznos a nyilvánosság elé tárni azt. A bejelentés vizsgálata so­rén ismételten megállapítot­tuk, hogy a járati autóbusz­ra váró dolgozók körében esetenként olyan helytelen gyakorlat alakult ki, hogy a kocsikat nem a menetrend­ben kijelölt megállóhelyeken várják. Ez igen helytelen gyakorlat kialakításában az illető vonalon közlekedő ál­landó gépkocsivezetőink is természetesen hibásak, akik az esetek többségében rosz- szul értelmezett „jó szán­dékkal” követik el a szabály­talanságot. E szokás kialaku­lása következtében fordulhat elő, hogy tartalék gépkocsi- vezető szolgálata idején — a kialakult szokást nem is­merve — utaslemaradás és reklamáció következik, és az esetek többségében az utasok ilyen irányú bejelentését el kell utasítanunk. Az ilyen kellemetlenségek elkerülése érdekében azt kér­jük kedves utasainktól, hogy járataikra a kijelölt megálló­helyeken várakozzanak, mert ezzel mind saját maguk, mind a vállalat dolgozói sok bosszúságtól mentesülnek. Takács István VOLÁN 2. sz. V. személyforg. és kér. osztályvezető az értelmiségiek, általában minél több dolgozó — megfe­lelő fórumokon beleszólhas­son az irányítás, a vezetés kérdéseibe.” Ily módon, vagyis a „Fó­rum útján” köszönjük meg a Közmű- és Mélyépítő Válla­lat salgótarjáni kirendeltsé­gének, hogy a március 21-én megjelent „Helyszín írásban” című cikkünkre késedelem nélkül intézkedett. Ugyancsak ez alkalommal köszönjük meg a salgótarjáni Bajcsy utcát érintő írásunkra tett tanácsi intézkedést. Tóth Gyula St. Bajcsy út 51. Kedves utas: •• Önnek nem volt igaza Soraimat azzal kezdem, hogy ön az első látásra a kor­rekt, intelligens ember benyo­mását tette rám. Ezt a véle­ményemet azonban a történ­tek csakhamar kedvezőtlenül befolyásolták. Jóllehet, hogy Ön ezt magánügynek tekinti, de én, minden bizonnyal má­sok sem így bírálják eL Az elmúlt napokban, vagyis naptári pontossággal április 8-án Ön is a Mizserfa—Salgó­tarján között közlekedő GA 89-04 rendszámú autóbusz- szal utazott, melynek a Salgó­tarján főtérre érkezése 13.25 órakor van. A négyüléses hát­só szektorban az ablak mel­lett teljes biztonságban ült. A munkáját végző kalauznak is érthetetlennek tűnt, hogy ön a patent gyűrűbe ráncolt függönycsomóba kapaszkodik. Kényelmét ily módon is biz­tosította. A kalauz a megfe- ledkezésre gondolva türelmet tanúsított, nem szólt. Vizslást elhagyva udvarias hangnem­ben, az utast tiszteletben tart­va így szólt Önhöz: — meg­kérem, fiatalember, engedje el a függönyt, mivel az nem a kapaszkodás célját szolgál­ja. ön, kedves utas, sértődést mutatva, cinikus megjegyzé­seket tett a kalauz személyét illetően. Mint tudja, a kalauz így sem vesztette el előzőleg tanúsított türelmét. Valószí­nű az „okosabb enged” elv alapján. A magánügy és a közérdek kapcsolatában kell ezt össze­geznünk. A beosztás, a mun­kahelyi felelősség, a rábízott gép, szerszám, berendezés és felszerelés értékének megkí- mélésében, a tulajdonosi érzés tudatában kellene Önnek el­gondolkodni a történtek felett. Meggyőződésünk, hogy ezt Ön is megérti! T. Gyula Van otthonnak! Egy igen nagy, bennünket ért örömről szeretnék be­számolni. Hosszú-hosszú éve k, eredményes munkánk elisme­réséül, és az MHSZ-tevékeny- ség sikeres előbbre vitellének érdiekében, ebben az eszten­dőben otthont kapott az MHSZ a volt muTikásőnségi helyiségben Nagybalányban. Ezért köseiönetünket fejez­zük ki mindazoknak a sze­mélyeknek és szerveknek, akik hozzásegítettek az új helyiséghez és az új MHSZ- ó'ethez. Most már elmond­hatjuk, hogy van otthonunk, ahol új vezetők, új tagok je­lentkeznek, hogy klubjaink­ban, annak munkájában te­vékenyen részt vegyenek. .Van rádiós, modellezd ás lövészklubunk. A lövész­klub régi szép sikereket és emlékeket őriz, de mi nem a múltból, hanem a jelenből és a jövőből szeretnénk újabb sikereket elérni. Ezért fog­tunk egy új és megfelelő lő­tér építéséhez, melyhez iigen nagy segítséget nyújt a helyi tanács, mind építési anyag­ban, mind pánzbeni támoga­tás formájában. A segítésben élenjárók kö­zé tartozik az. I-es számú gépüzem, ahonnan nagyon sok anyagi támogatást ka­punk. Köszönetünket fejez­zük ki Szomszéd István igaz­gatónak, országgyűlési kép­viselőnknek, valamint Gye­pes! Béla párttitkámak, Bo­dor József szó-titkárnak és Pampurik János KISZ-tit­kárnak, akikhez ha fordu­lunk, mindig készségesen fo­gadnak és segítenek. Továb­bá a szorospataki üzem. ve­zetőségének köszönjük a sok anyagi és erkölcsi támoga­tást. Külön köszönetünkst fe­jezzük ki Szabó Károlynak, a bányavárosi pártszervezet titkárának, valamint Nagy Lajosnak, a szorospataki üzem szb-titkárának. E’ísm éréssel szólunk még az IKV nagybátonyi igazga­tójának és főmérnökének anyagi támogatásáról. A klubok eredményeiről a következő levelemben adok számot. Handő Gyula Nagybútony, bányaváros, Lenin, út 12. Tavaly érettségizett a tereskei Maricsek Magdolna. A ba­lassagyarmati egészségügyi szakközépiskolát végezte el. Amikor Horpácsra, a gyermekvédő intézetbe került, szíve­sen látott munkához. Az itt lakó, szüleiktől távol éld gyermekek szabad idejének célszerű kihasználásán fárado­zik, s munkatársával, Mester Magdolnával kézügyességfej­lesztő, ízlést nevelő foglalkozásokat vezet. S nem is ered­mény nélkül: tavaly az országos gyermekrajzpályázatun Gyarmati Jóska kerékpárt nyert szép munkájáért — kulcsár — A nógrádkövesdlek is ott voltak A NÓGRÁD barátai közül szeretnék megszóLalni még­pedig a NÓGRÁD mellett és nem ellene. Még akkor sem, ha a március 30-d és az ápri­lis 2-i száma váltotta ki be­lőlem azt, hogy tollat ragad­jak, észrevételemet, bántódá- soTnat és egy egész kollektíva sértődöttségét leírjam. Már csak azért is, mert az ápri­lis 2-i számban, a NÓGRÁD barátaihoz című cikk tartal­mával ellentmondást látunk az említett kiét nap híradá­saiban. Mégpedig ott, amikor a március 30-i számban na­gyon helyesen közük, hogy „a vasutas szocialista brigádok országos vetélkedőijének te­rületi döntőjét Hatvanban bonyolítják lie, ahol a me­gyék legjobb szocialista bri­gádjai vesznek részt. Nógrád megye színeiben Salgótarján- külső, Somoskőújfalu, Kiste- renye, Nagybótomy” — és Nógrádkövesdről szó nem esett a felsorolásban. Jogosan vetődhet fel ben­nünk ezek után a kérdés: — Nógrádlkövesd már nem Nóg­rád megye? Mert ezen a ve­télkedőn Nógrádkövesd MÁV szocialista brigádja is képvi­selte a megyét a balassa­gyarmati járás színeiben. Ügy érezzük, hogy a min­dennapi fáradságos munka mellett a ml brigádunknak is komoly felkészülésit és fá­radságot jelentett e munka. Maga a felkészülés tükrözi a brigád szocialista szellemét, a tenniakanás vágyát akkor, amikor összetételében 30 és 54 év közötti életkorú bri­gádról viam szó. Ügy érezzük, ha ennek az igen vegyes életkorú és képzettségű bri­gádnak is megadta volna lapunk azt az erkölcú elis­merést, hogy fáradságuk eredményeként eljutottak a területi döntőbe, igen. jót tesz nekik, s nem ad alkal­mat arra, hogy az agiyik bri­gádtag felesége kétségbevon­ja, hogy a brigád a hatvani területi döntőn részt vett, hisz a NÓGRÁD megírta, mely brigádok szerepeltek a vetélkedőn a megye színei­ben. S íme uram bocsa’ az április 2-i szám ezt meg is erősíti. / Ezek azok az esetek, ame­lyek ellentmondásosak a NÓGRÁD barátaihoz c. cik­kel. Szíves elnézésüket ké­rem az őszinte és nyers vé­lemény-nyilvánításomért, de ^ megtörtént eset váltotta ki indulatomat. Maradok elvtársi üdvözlettel: a nógrádkövesdi MÁV pártalapszervezetének ■titkára. (Olvashatatlan aláírás) Teljesítették vállalásukat A salgótarjáni VII-es MÁV pályamesteri szakasz Kossuth brigádjának tagjai még az elmúlt év második felében vállalták, hogy a kisterenvei vasútállomáson tervezett fér­fi- női öltözőt és -mosdót április 4-ére megépítik, va­lamint megépítik az állomás területén az ivóvízhálózatot. A brigád tagjai vállalásukat teljesítették, mellyel végle­gesen megszűnt a vízgond Kisterenye állomáson. A bri­gád tagjai, akik egyébként a* brigádkitüntetés arany foko­zatában részesültek, mindent elkövettek a megtisztelő cím elnyeréséért. — SZŰCS —“ NÓGRÁD - 1974. április 18., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom