Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
Bitiéi- jogos, kinek nemt A gyermekápolási A nepesedespolitikai határozat megvalósítását különböző állami intézkedések, rendelkezések szolgálják. Ezek közül most csak egyről, a gyermekápolási táppénzről kívánunk szólni, amely gyakran foglalkoztatja az érintett dolgozókat, a gyermekes anyákat. A szakszervezeti szerveket és különböző fórumokat sokszor keresik fel levélben vagy személyesen a dolgozók, s kérnek tájékoztatást konkrét esetekkel kapcsolatban. Ebből arra következtetünk, hogy nem eléggé ismert ez a rendelkezés, nem mindenütt értelmezik egységesen. Szükségesnek tartjuk ezért a módosított rendelkezés lényegét ismertetni. Ez év január 1-től bővült a gyermekápolási táppénzre való jogosultság. A dolgozó anya, vagy egyedülálló apa gyermekápolási táppénzre hat éven aluli gyermekének betegsége esetén jogosult. Gyermekápolási táppénzre általában az anya jogosult. Az apa — hat éven aluli gyermekének betegsége esetén is — csak akkor jogosult táppénzre, ha egyedülállónak tekinthető. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint a dolgozó anya, az egyedülálló apa a gyermek betegsége miatt, a gyermek egyéves koráig időbeni korlátozás nélkül jogosult gyermekápolási táppénzre. Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek betegsége miatt az anya, vagy egyedülálló apa évenként és gyermekenként 60 napi, a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek betegsége esetén pedig az anya évenként 30 napi gyermekápolási táppénzre jogosult. Az egyedülálló anyának és apának a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermeke betegsége esetén is 60 napig jár évenként gyermekápolási táppénz. A táppénz az említett időtartamokra évenként és gyermekenként illeti meg az anyát, vagy egyedülálló apát. Például a dolgozó anyának két háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermeke van. Mindkét gyermek után — azok betegsége esetén — külön-külön és évenként 30—30 napra, ha az anya, vagy az apa egyedülálló, évenként 60—60 napra jogosult gyermekápolási táppénzre. Az éveket nem naptári évenként, hanem a gyermek születésnapjától születésnapjáig terjedően kell számítani. Például: ha a gyermek második életévét 1974. március 25-én töltötte be, akkor március 26-tól 1975. március 25-ig terjedő egy év alatt — a gyermek betegsége esetén — 60 napig jogosult az anya, vagy az egyedülálló apa ez után a gyermeke után gyermekápolási táppénzre. 1974. január 1-től a gyermekápolási táppénzre való jogosultságot már nem zárja ki az a körülmény, hogy a dolgozóval közös háztartásban él olyan családtag, aki a beteg gyermek ápolását keresetveszteség nélkül el tudná látni. Ezt a megszorítást a módosító rendelkezés hatályon kívül helyezte. A gyermek betegsége miatt az anyát, az egyedülálló apát az illetékes kezelőorvos veszi táppénzes állományba. táppénz Az új rendelkezés bővítette az egyedülálló dolgozók körét is. Ezek szerint egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, akinek házastársa kórházi ápolásban részesül, vagy külföldön tartózkodik. Egyedülálló az is, akinek házastársa felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója, akinek házastársa testi, vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége miatt előreláthatólag legalább hat hónapon át teljesen munkaképtelen, vagy nyugellátásban részesül, feltéve, hogy havi keresete (jövedelme) vagy nyugdíja ez évben a 727 forintot nem haladja meg. Nem lehet viszont egyedülállónak tekinteni azt a dolgozót, akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. A társadalombiztosítási bizottságok hatáskört kaptak arra, hogy indokolt esetben egyedülállónak nyilvánítsanak olyan szülőket, akik gyermekük ápolása miatt kénytelenek az életben előforduló egyéb helyzetekre tekintettel a munkából távolmaradni, bár a jogszabály rendelkezései szerint nem számítanak egyedülállónak. Az ilyen kérelmeket a vállalati, hivatali, intézményi, szakszervezeti szerv véleményével a társadalombiztosítási bizottsághoz címezve a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, vagy kirendeltséghez kell benyújtani. Bibók László SZMTK társ. bizt. munkabiz. vez. f A részegség nem mentség! „Nagyon sokat ittam, nem emilóksizem semmire”. — Az ilyesfajta védekezések egyre g krabban hangzanak el a bírósági tárgyalásokon, számuk egyenes arányban nő az olyan bűntettek és vétségek számával, amelyekben szerepe volt az alkoholfogyasztásnak. Ami ebbőil nyilvánvalóan következik; sokan nem tudják, hogy az ítélkezési gyakorlatban az ittasság nem mentség, még csak nem is enyhítő körülmény. Kivétel persze az az egyetlen — nem tipikus — eset, ha a bűnelkövető nem hibás lerésaegediésében, például, ha erőszakkal láttatták, vagy ha nem tudja, hogy az üdítő italába szeszes italt kevertek. Semmi egyéb esetben a vádlott nem hivatkozhat az ittasságra, még akkor sem, ha bizonyíthatóan nem emlékszik az általa elkövetett bűn- cselekményre. Akár józan, akár részeg volt, amikor a bűncselekményt elkövette, büntetőtörvényeink egyképpen lehetővé teszik a felelősségire vonóst. Még egyszer hangsúlyozzuk; akikor is, ha a vádlottnak nem volt szándékában a bűncselekményt elkövetni, vagy ha nem is emlékszik arra. Ügy kell tekinteni, mintha józan lett volna, amikor ölt, verekedett, vagy lopott. Az ittas bűnözőikkel szembeni törvényi szigornak számtalan oka van. Egyrészt az italnak a bűnözésiben betöltött feltűnőién nagy — és egyre nagyobb — szerepe indokolja, másrészt pedig semmi ok sincsen a lerészegedésiben megnyilvánuló felelőtlenség ' méltánylására. Aki saját hibájából az öntudaitlanságig leré- szegedtik, és. ilyen állapotban bűncselekményt követ el, vállalnia kell az ezzel járó következményeket, a felelősségre vonást. Írók, művek, emlékek... Petőfi karosszéke, Szendrey Júlia ruhája. Kassák kalapja, íróasztala, Csokonai bútorai, Dorottya legyezője, Landler és Heckenast sajtója, amelyen a Nemzeti dalt nyomták, márványasztal a Pilvaxból, Bálint György könyvtára, József Attila levelei, — a Petőfi Irodalmi Múzeum kincsei. Ki győzné sorolni a magyar irodalom rég- és közelmúltjának sok száz, sok ezer írásos, tárgyi emlékét, írói relikviákat, dokumentumokat, irodalomtörténeti értékeket — a múzeum gazdag gyűjteményéből. Itt őrzik Ady egyetlen lakásának bútorait (korábban „kis hotelszobák” lakója volt a költő), amelyet a házassága után Csinszka apai örökségéből rendeztek be. József Attila kéziratai, könyvei mellett itt áll írógépe is. Hel- tai Jenő könyvtárában magyar írók műveit gyűjtötte és a személyesen neki dedikáll könyveket, amelyeket Kner Erzsébettel köttetett be. Eluard kéziratos verse — amelyet a Petőfi-centenáriumra írt. Festmények, rajzok, fotók írókról, költőkről. A hangtárban magnószalagok — írók saját művüket olvassák fel, irodalmi estek, az író-olvasó találkozók, irodalmi viták hangulatát őrzik. A könyvtárban 40 ezer köpírra vetett szavak. — A legrégibb kéziratok a 17. századból valók — Csokonai, Ka- zinczy írásai, s családtörténeti dokumentum Jókai őseiről. Világirodalom-történeti érdekesség Stefan Zweig levele Horváth Henrikhez, a Nyugat fordítójához, amelyben Zweig Ady költészetéről, s nehezen fordíthatóságáról elmélkedik, őriznek egy Zola-levelet is, amelyet magyarországi kiadójához írt. A képzőművészeti tárban olyan alkotásokat gyűjtenek, amelyek írókat, költőket ábrázolnak, műveiket illusztrálják, vagy valamiképpen kapcsolatban állnak az irodalommal. A múzeum szisztematikusan gyűjti tárgyait antikváriumokból, gyűjtőktől, az örökösöktől írói hagyatékokat vásárol. Néha kalandos sorsú művek, tárgyak kerülnek elő. Néhány éve Kölcsey-kézira- tokat vett a múzeum — tulajdonosai kandallóba rejtették, s mire rájöttek, hogy milyen érték van birtokukban — egy részét már el is égették. Jövőre Jókai születésének 150. évfordulójára rep- rezantatív kiállítással tisztelegnek az író emlékének, s a még fellelhető Jókai-emlék- tárgyakat, -iratokat gyűjtik, vásárolják. A múzeum áprilisban les" mi emlékhely, emlékház szakfelügyeletét is a múzeum látja el, s évente 2—3 vándorkiállítással nyit kaput az ország különböző városaiban. A gyűjteményezés és köz- művelődési tevékenysége mellett az irodalmi múzeum a magyar irodalom aktív tudományos műhelye is. Nagy energiával folyik a XX. századi magyar szocialista irodalom kutatása. Tanulmányok készülnek József Attiláról, Mácza Jánosról, Illés Béláról. Foglalkoznak az emigrációs és az antifasiszta irodalommal. Feldolgozzák a többi között Barta Sándor, Nagy Lajos, Barta Lajos, Karikás Frigyes hagyatékát. A XX. század polgári irodalmát, a Nyugat köré tömörülő írók életművét. Az MTA Irodalomtörténeti Intézetével közösen több sorozatot jelentet meg a Petőfi Irodalmi Múzeum, — egyebek közt olyanokat, mint az Irodalom — szocializmus című tanulmányköteteket, az összefüggő írói hagyatékot felölelő Üj Magyar Múzeum sorozatot. S mint legilletékesebb helyen, itt foglalkoznak az irodalmi múzeológia feladataival is — e témakörben tavaly ősszel konferenciát tartottak, melynek anyagát az irodalmi múzeológia kézikönyvéül kiadják. Azon is érdemes elgondolkodni, mi történnék, ha a törvény enyhébben bírálná el, vagy mem fenyegetné büntetéssel az ittas bűnelkövetőiket. Bárki büntetlenséget1 biztosíthatna maigának, ha a bűncse- leikimény elkövetése előtt fel- öntene a garatra. A következetes bíród gyakorlat jó példája a Salgótarjáni Járásbíróság büntető tanácsának legutóbbi ítélete: lopásért öthónapi, három év próbaidőire felfüggesztett szabadságvesztésre és pénz mellékbüntetésre ítéltek egy fiatalembert, aki a szomszédok szemeláttára tört be ismerőse lakásába, és elemeit 900 forintot. Annak ellenére meg kellett állapítani a bűnösségét, hogy később a pénzt vtisz- szafizette, mert a lopás megtörtént, befejezett bűncselekménynek kell tekinteni, ha egyszer a pénzt már elvette a tolvaj. Ez a fiatalember is azt mondta; nem emlékszik semmire, sokat ivott azon a napon. Meglehet, hogy csakugyan nem emlékszik, de nem lehet elégszer hangsúlyozni; a bíróság nem veheti figyelembe. Ezzel szemben elrendelték a kényszerelvotnó-keze- lést, és nem árt megjegyezni; a részegségre való hivatkozással a tárgyalóteremben ennél többet senki sem érhet el. Sz. K. ÖTVÖZETGYÁR SALGÓTARJÁN azonnali belépéssel keres beruházás területére építészmérnököt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán 6—14 óráig. Levélcím: 3101 Salgótarián. Pf. 16. VOLÁN 2. számú Vállalat balassagyarmati üzemegysége felvételre keres '♦ »*• ♦* gépkooi- kalauzi munkakörbe térfi és női dolgozókat. »*»♦*♦ . Jelentkezés a balassagyarmati üzemegység személy- forgalmi osztályán. Mezőgazdasági nagyüzemek! Érdemes termeszteni Hybar 242-es korai és 456-os középkorai Hi brid- szemescirkot Előnyei: igénytelen, csaknem minden talajban termeszthető, jól tűri a szárazságot, termesztése teljes mértékben gépesíthető, hektáronkénti szemtermése az 50—100 mázsát is elérheti, baromfi- és sertés-alaptakarmányként őrölve, vagy őrlés nélkül egyaránt felhasználható. A vetőmag megrendelhető a Vetőmag- termeltető és -értékesítő Vállalat területi központjainál A területi központok szakmai tanácsot is készségesen adnak. Üdüljön - pihenjen kedvezményesen a Oalaionnal! SVillUS 15-ftöl „Ötöt fizet — hetet kap Hármat fizet — négyet kap" Siófok. Tihany. B.füred, B.almádi, Szántód, Zamárdi, Fokihegy kijelölt szállodáiban és moteljeiben 7 nap szállás és reggeli 355—985,—Ft 4 nap szállás és reggeli 213—570,—Ft KELLEMES! ELŐNYÖS! ÉRDEMES! Vegye igénybe az IBUSZ kedvezményes balatoni akcióját! VÁRJUK ÖNT! 6 NÓGRÁD — 1974. április 18., csütörtök Látod, Géza, milyen különös teremtmények?...
