Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
Második: Radnai Zsuzsa Kilenc éve hegedül 1 Egyre népszerűbb Mint hirüiii adtuk, kihirdették az ország«» Mozart műveltségi verseny eredményeit. Az egyéni verseny második díját Radnai Zsuzsa, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium csapatának tagja, III. IB. osztályos tanuló nyerte. A csapat tagjai voltak: Breznai Elvira (II. C.), Kaposi Ida (III. A.) és Radnai Zsuzsa. — Középiskolánkként 3 tagú csapatok indultak a versenyen — mondja Radnai Zsuzsa. Herold László igazgató megjegyzi: — Tavaly a Kodály műveltségi versenyen ez a csapat szintén az első tíz között végzett. Csak akkor Ferencz tldikó volt Breznai Elvira íielyett a csapatban. A mostani csapatunk szintén országos ötödik lett, s érré nagyon büszkék vagyunk. A csapat pontszámát egyébként az egyéni pontszámok öszessé- ge adta. — Hogyan zajlott a verseny? — Tulajdonképpen, ősszel volt az első országos forduló az írásbelivel — tájékoztat Radnai Zsuzsa. — Ezen 13Q középiskola vett részt. A nem zenei tagozatos középiskolák versenyeztek, az első ,16 közé a mi iskolánk is bekerült. A Magyar Rádió március elején kezdte közvetíteni egyenes adásban a csapatversenyeket. Két-két iskola versenyzett egyidőbem, A Bolyai Gimnáziumra április 1-én került sor, a budapesti Veres Pátné Gimnáziummal együtt szerepeltünk. Itt a csapatunk ötödik Lett. Április 5-én a rádió szintén egyenes adásban közvetítette az első három csapat versenyét. Április 8-án este zajlott a rádióban az egyéni döntői. Itt három versenyző szerepelt, valamennyien maximális pontszámot értek el az elődöntők során. Radnai Zsuzsa a második helyen végzett. Igén rangos helyen! — Műből állt ez a verseny? — Külön-külön stúdióban válaszoltunk a kérdésekre, egyidőiben. A legtöbb Idő, mialatt válaszolni kellett, másfél perc volt.. Másfél óra alatt huszonegy kérdésre válaszoltunk. — Általában nehéz kérdések voltak? — Ez a kérdés nehéz. Mert szerintem, a kérdések nehezek voltak, de hozzá kell tennem, hogy nagyon nagy boldogság volt válaszolni rájuk. Hat hónapi felkészülés előzte meg ugyanis ezt a versenyt. Szóval, készültünk a versenyre. — Hogyan? — A listán, amelyet megkaptunk 69 kötelező mű szerepelt. Ezeket meghallgattuk, elemeztük. Az operákat, egy kivételével, megnéztük a budapesti Qparaházban. Megkaptunk egy könyvet is Mozartról. Kovács János összeállításában. — A műveket hanglemezről hallgatták? — Igen, a legtöbbet hanglemezről hallgattuk. Azokat a műveket pedig, amelyekhez nem fértünk hozzá, a rádió megküldte magnószalagon. — Ennyi lemeze van? •— Sajnos, még nincs. Az iskolának szép lemezgyűjteménye van. — Van otthon is lemeze? — Most kezdek gyűjteni, még nincs sok. — Csak komolyzenei lemezeket gyűjt. — Nem nagyon ismerem a könnyű zenét. * Radnai Zsuzsa kiegyensúlyozott kedélyű kislány. A szava halk, szívesen mosolyog. A szeme és a haja barna. — Beszéljünk másról is. A zenén túl, miről beszélne szívesen? — Például a könyvekről. Sok könyvem van. Verseskö— Kedves költője? — Pillanatnyilag Heltai Jenő. Szeretem a humorát, a hangját. — Talán a Heltai-versek zenéjét? — Talán. De ezen még nem gondolkodtam. Csak szívesen olvasom — Zenei könyvek nyilván vannak a polcon? — Igen. A zeneszerzőik regényes életrajzait nagyon szeretem. Egy-egy zeneszerző megismerésének legjobb módja, ha elolvasom az életét. Utána meghallgatom a zenéjét, majd pedig áttanulmányozom a szakirodalmát. Zenei szakkönyveket a könyvtárból kölcsönzők, én nem vásárolom ezeket. Ha van egy félórája, leül a lemezjátszó mellé, s feltesz egy lemezt. Édesapja hivatásos katonatiszt. édesanyja is dolgozik. Egy húga van, tízéves. A családban él a zene. szerete- te. — Hogyan került kapcsolatba a komoly zenével? — Ezen sem gondolkoztam még. A Mártírok úti zenei Általános Iskolába jártam, de ekkor még nem éreztem különösebb vonzalmat a zene iránt, bér szerettem. Aztán id-e kerültem a gimnáziumba. Roagonyi István tanár úr tanítja az éneket. Itt lepődtem meg, hogy nem sokat tudok a zenéről pontosabban arról a csodáról amelyet a zene hallgatása nyújt. Ezt az élményt Róz- gonyi tanár úrnak köszönhetem. Aztán jött tavaly a Kodály-, most pedig a Mozart- verseny, mindkettő sokat adott. — Mozartot szereti? — Most már igen. — Az operát? — Nem nagyon. Inkább a szimfóniákat, oratóriumokat. Bach orgonaművei't. — Legkedvesebb szimfóniája? — Schubert befejezetlen szimfóniája. Ez volt az első mű, amely mélyen megragadott. Talán azért mert ezt játszottam én is először. Egyébként kilenc éve hegedülök, három éve a Salgótarjáni ' Szimfonikus Zenekar tagja vagyok. — Angol tagozatba jár. Minek készül? — A nyelvek érdekelték. De úgy döntöttem, ének-magyar szakos tanár leszek. — Legközelebbi tervei? — Jövőre lesz a Liszt-verseny. Erre újra készülni kell. Tóth Elemér Mai iévéajánlatunk 18.20: Nyitott boríték. Kevés műsor vetekedhet —- a nézőszám vonatkozásában — a Nyitott borítékkal. A havonta rendszeresen jelentkező adás közvetlen módon foglalkozik mai gondjainkkal. A műsorban megvizsgálásra kerülő konkrét ügyek, esetek százakat, ezreket érintenek, mivel ezeknek a nézőknek is hasonló, apróbb-ngyobb bosz- szúságot jelentő ügyük van. A műsorban ezúttal egy riportot láthatunk a szabad szombat problémájáról. A váci könnyűipari öntödében például az üzem két műszakos termelése miatt többen elesnek a szabad • szombattól, mivel beosztásuk éppen akkor szombat délutánra szól. Egy másik film a Tapolcsá- nyi utcába viszi a nézőket: Itt egy lakásban tíz éve készülnek a födémcserére, amelyet az IKV az elmúlt években többször megígért ugyan, de mindeddig az égvilágon semmi sem történt. a népi hímzés A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban működő népi hímaőszakkör jelentős szerepet tölt be az ízilésfor- málásiban, a szabad idő okos felhasználásában. Egymásután alakulnak meg Balassagyarmaton a népi kézimunka- saakkörök. ahol a hímzéssel, díszítéssel ismerkednek meg az érdeklődők, és megtanulják azt alkalmazni öltözködésükben, lakásukban. Áprilisban két helyen is indul riyen szakkör a művelődési központ szervezésében. Az egyik a kábelgyárban, a másik a leánykollégiumban, A kollégium igazgatónője különösen örül annak, hogy a kollégista kislányok szabad idejükben tűt vesznek a kezükbe, a palóc tájegység becses örökségének felelevenítésére. Ügy is mondhatnánk, hogy népszerűsítésére, hiszen többek között a negyven tagú kollégiumi énekkar egyenblúzát díszíti, készíti el ez a szakkör. Fellépéseik során nemcsak a-gyarmati kórusművészet, hanem a palóc népművészet is a pódiumra kerül majd. A kábelgyárban azért örülnek a „kihelyezett” szakkörnek, mert az üzemi és az Irodái dolgozók munka utón. helyben, kényelmesen, sok időt megtakarítva ülhetnek össze egy kicsit „mással is foglalkozni.”. A család is csak nyer vele. mert amit itt látnak, tanulnak, azt fel tudják használni — Az öltözködésben, nemcsak az anyag, a szabás fontos, — mondja Mészáros Ágnes üzemi könyvtáros, a szakkör alapító tagja — hanem a díszítő elemeknek is döntő a szerepük. A hímzésdíszítés „kedvéért” kilenc asszony és leány várta április tizenegyedikét, amikor először találkoztak egymással és a szakkör vezetőjével. Mindszenti Lászlónéval. ö is nagyon készül ezekre a foglalkozásokra, mert tanítóképzős kora óta rajong a népi hímzésért, modern alkalmazásával különösen sokat foglalkozik. es szeretné, ha a közrxmtí szakkörén kívül ezekben a kollégiumi és üzemi szakkörökben is sok széo divatos nyári ruha. blúz és gyermekhoteni szépülhetne népi díszítéssel Elekes Éva Rákcczi-emlékek gyűjtése Megkezdődött az előkészület II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára. A vajai Vay Ádám Múzeum az 1976. évi Rákóczi-jubile- umra készülve összegyűjti az 1945 utáni Rákóczi- és kuruc hagyomány ápolására vonatkozó adatokat és dokumentumokat, ezért azzal a kérdéssel fordul a pedagógusokhoz, hogy adjanak tájékoztatást. Többi között arról, hogy van-e területükön II. Rákóczi Ferencről, vagy vezéreiről elnevezett termelőszövetkezet, iskola, úttörőcsapat, művelődési ház, klub, mozi, könyvtár, stb. Miért választották névadóul ezt a kuruc vezért? Mikor vették fel a nevét? Van-e a névadással kapcsolatos dokumentumuk. A Rákócziról, vagy vezéreiről elnevezett intézmény hogyan ápolja névadója emlékét? Van-e működési területükön Rákócziról, vagy a kuruc kor hőseiről elnevezett utca, tér park? Mikor nevezték el, hogyan történt a névadás? Van-e a helység közterén, parkjában Rákócziról, vagy vezéreiről készített szobor, emléktábla? Kinek az alkotása? Mikor állították? Ismernek-e olyan magángyűjtőt, aki Rákóczi- és a kuruc-kor emlékeit gyűjti? A válaszokat pár héten belül Vay Ádám Múzeum, 4562 Vaja címre lehet elküldeni. f// k&nyuek A Kossuth Könyvkiadó megjelentette Kerekes György Kubától Chiléig című könyvét, amely a latin-amerikai forradalmak és ellenforradalmak eseményeit, tanulságait foglalja össze. A Népszerű történelem sorozatban második kiadásban napvilágot látott A nürnbergi huszonkettő — Burton C. Andrus könyve — a náci háborús bűnösök nürnbergi perével, s a per szereplőivel ismertet meg. A Gondolat Könyvkiadónál jelent meg Norbert Wiener- nek, a kibernetika atyjának válogatott tanulmányait tartalmazó kötet. Végtelenség és világegyetem a címe annak a tanulmánykötetnek, amely a szovjet tudósok írásait tartalmazza. Az érettségizőknek és az egyetemi felvételi vizsgára készülőknek ad jó segítséget Lukács Ernőné és Rábai Imre sokadik kiadásban ismét közreadott könyve, matematikai példákkal és megoldásokkal. A Szépirodalmi Könyvkiadó a népszerű Diákkönyvtár sorozatban megjelentette Móricz Zsigmand Az Isten háta mögött és az Árvácska című regényeit (egy kötetben) és Eötvös József Magyarország 1514- ben című történelmi regényét. A magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében látott napvilágot a Fábry Zoltán kortársai szemével című érdekes összeállítás. Duba Gyula és E. Fehér Pál válogatásában. A Magvető Könyvkiadó jelentette meg Bisztrav Ádám visszaemlékezéseit. Elfelejtett tél, farkasokkal címmel. Ugyancsak itt látott napvilágot — a Magvető Zsebkönyvtár sorozatában —■ második kiadásban Moldova György Magányos pavilon című regénye. Egy verseskötet is megjelent, Rózsa Endre költeményeivel; a kis kötet címe Senki ideje. Az Europa Könyvkiadónál negyedik kiadásban látott napvilágot szintén a magvar— csehszlovák kulturális egyezmény keretében — Jaroszlav Hasek nálunk is oly népszerű könyve, Svejk, „egy derék katona” világháborús kalandjaival. Vlagyimir Korolenko: A paradoxon című kötete kisregényeket és elbeszéléseket tartalmaz. Ismét kapható a könyvesboltokban a cseh Igor Newerly szép regénye, az Egy boldog élet. A Magyar Helikon ú;i kötete Alekszandr Szergeievics Puskin: A pikk dáma és más elbeszélések című. Würtz Adám illusztrációival napvilágot látott könyve, a népszerű Helikon csillagok sorozatban. A Móra Könyvkiadó megjelentette Horgas Béla: Mese- lek a Zöld Disznóról című mesekönyvét, Réber László illusztrációival. Újból kapható a kisgyerekek ismereteit rendkívül sok ötlettel, kedvesen bővítő képes gyermeklexikon, az Ablak—zsiráf. (3. kiadás). A Műszaki Könyvkiadó Fotó-sorozatának friss kötete H. Lőke Ilona műve. a Fotósok kiskönyve: ez a fényképezés eszközeit és kellékeit ismerteti. Flämisch Ottó és Kardos Mihály közös műve az autóvillamossági berendezések diagnosztikai vizsgálatához nyújt segítséget. A magyar—román közös kiadásban látott napvilágot — a Kriterion gondozásában —- Kós Károly Kalotaszegi krónika című, a most 90 esztendős erdélyi író hét írását tartalmazó kötet és Bunta Magdának az erdélyi habán kerámiát ismertető műve. László Lajost Uránbányászok Részletek a Gondolat Kiadónál az idei könyvhétre megjelenő riportkönyvből szénné ailakuló növényi korha- dékok és a fehérjék feltxwn- tásévail felszabaduló kénhidrogének mellett a különféle baktériumok is szerepet kaptak az urántestek, -telepek ki* alakulásálban, dúsulásában. És kétszázmillió év múlva az ember elkezdett kutatni az urán után. Szerte a világon. Hatalmas uránmezőkre bukkantak. Dél-Afrikában, Franciaországban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban. Hazánkban, a háborútól megté- pett kis országban nem volt ehhez sem szakember, sem műszaki felszerelés. AZ ELSŐ IGAZGATÓ K. L. így emlékezik erre az időre: — Ezerkilencszázötvenliárom őszén a hegyi falu lakossága kezdetben gyanakvással, majd érdeklődéssel figyelte azt a 4—5 fős kis csoportot, amelynek tagjai nyakukba akasztott „■doboz”-zal, fülükön hallgatóval, kezükben meghajlított fémcsővel, amit pár centire a föld felett maguk előtt tartottak, járták a község határát, a hegyalját. Lehet, hogy a gyanakvást — és az érdeklődést is — fokozta az, hogy a csoport tagjai idegen nyelven, oroszul beszéltek. 4 NÓGRÁD ~ 1974, április 18, csütörtök — Ez volt a Maszobai II. elnevezésű expedíció, amely egész évben kutatott, és nem eredménytelenül. 1954 tavaszán felszínire került az első uránrög. Ezután rohamosan növekedett az expedíció létszáma, 1954 végén már ezren dolgoztak benne. — A „központ” ekkor a hegyi faluban volt, szoba-kony- hás, földes házban. Akik az első kutatóaknákat mélyítették, a saját két kezükkel nyomták a sziklába a fúrókat, hogy robbanthassanak, és a vitlát, a rakodót sem gép hajtotta, hanem emberi kéz emelte ki a mélyből az anyagot. — Nehéz volt a kezdet, a folytatás még inkább. Az első ércrög felszínre hozásakor mindenki örült. Örömünnepet ültünk. Azt hittük, megnyertük a csatát. Valójában azonban ekkor kezdődött az igazi küszködés. Mert a geológusokból és geofizikusokból az első ércrög nemcsak az öröm indulatát robbantotta ki, hanem a türelmetlenségét is, amit addig, a lázas kutatás és bizonytalanság időszakában magukba fojtottak. — Egyik napról a másikra szerették volna kiterjeszteni a kutatást a Mecsek egész területére. Persze, hogy nem ment. Annál kevésbé, mert nem szerepelt a népgazdasági tervben, s aki tudja, hogy akkor ezt milyen komolyan vették, az nem csodálkozik, mennyit törtük a fejünket: hogyan tovább? — 1954-ben kis Krélius-fúrógépekkel dolgoztunk. Később kaptunk szovjet fúrógépeket, ezek már úgy vájtak a sziklába, mint a kés a vajba. Az 1955-re forduló télen két nagyobb méretű akna mélyítését is megkezdtük. Gépi vitlával dolgoztunk. A termelés mellett rendszeres föld alatti kutatásokra tértünk át. Készültek a dokumentációk, amelyek sejtették velünk, milyen értéket rejt a Mecsek, — Ekkor már kiemelt nép- gazdasági beruházásként szerepelt az érckutatás és -termelés, ami éreztette hatását a berendezések korszerűsödésében, a munka szervezettségében. Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy stabil üzemek alakuljanak ki. Szükség volt az egyre növekvő munkásgárda összetartására is. Éc ez nem volt könnyű. Mert a műszaki és szakmunkaerőt a pártszervezetek és a szakminisztériumok adták az expedícióhoz, de a segédmunkaerőt toborzás, illetve jelentkezés alapján kellett megteremteni. (Folytatjuk) Nemzedékek együtt. A felvétel az egyház*sgergel Röpülj páva kör első fellépése alkiol mából készült Kistoronyén a X. megyei dale tf oMlkozán. A nagy létszámú együttesben m idősebb korosztály — a hagyományok eddigi megőrzői — mellel»1 ott én jj-úiek a mai fuL'l'Ti, akik tovább viszik, közkinccsé teszik a mag uikííaak vallott értékeket
