Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
'fájva Megyei íilmbemutatók Szuez — a legenda« vízi űí (Ili.) A távozó oroszlán A Diktátor A csetlő-botló Kemény kalapos emberke 1940-ben, tűnt el a német filmszínházak műsoráról. Az ürügyet a „Diktátor” című fiilm szolgáltatta. Hitler megnézte a filmet, és nem nevetett rajba. Valóiban több ez a film, mint komédia, bár kevés olyan jelenet van boámé, amely ne kacagtatná meg a nézőt. A chaplini groteszk azonban, itt is egy mély emberi ügyet szolgál, s a fintor, mint azt azóta negyedszázada igyekszünk elfelejteni, halálosan komoly. Kettős szerepet játszik itt Chaplin, saját kis esetlen, de mégis emberi figurájához önmaga alakítja a kontrasztot, a nagyzási mániákus diktátort A film huszonhat évvel ezelőtt került először bemutatásra, és várható, hogy felújításban is sikert arat. A Kit-Kat Club egy kis berlini augmulaitó, „isteni dekadencia”, ahogy Sally Brown, a film főszereplője nevezi. Ebben a mulatóban, és Berlinben játszódik Bob Fosse szuper- produkciója. a „Kabaré” című színes amerikai fillmmusical. Aki könnyed témát, happyendet vár, csalódik, s ezt elég azzal indokolni, hogy a történet 1931 Németországában játszódik. A kabarétáncosinő,; és a disszertációját író egyebe- I mista szerelmét ez a világhan- gulat hatja át. A kiváló rendezés, megdöbbentően szellemes szövegek, mind jó lehetőségeket nyújtottak a szereplők számára. Különösen kiemelkedő szerepléséért, e film kapcsán kapott Oscar-díjat Liza Minelli, és Joel Grey, de jó alakítást nyújtott a magyar közönség előtt már Isimért Michael York is. Ralph Burns kifejező zenéje jól Ildik a film könnyesen mosolygó, kínosan feszengő hangulatához. Miért alszik el T. Gyula a pámdoki pártbizottság munkatársa a szombat esti hangversenyen? Hogyan lehet ,a föld alól is” karmestert keresni? Ki ma a forradalmár? Íme válogatás nélkül néhány kérdés Szász Péter új filmjéből, melynek címe: „Egy kis hely a nap alatt”. A film társadalmunk fonákságait mutatja be rendkívül jóindulatú módon, humoros oldalukról megközelítve a dolgokat. Hőse rendkívül tiszta, elkötelezett, töretlen hitű ember, aki képes a leglehetetlenebb dolgokban is keresni a megoldást, és meg is találja azt. Az új magyar film szereposztásában szerepel Bencze Ferenc, Margitbay Ági, lan Bog, — akit az „Utazás Jakabbal” című filmből ismerhettünk meg — valamint a tündéri két és fél éves filmcsillag, a szöszke Erdélyi Kati. Karnevál a gyermekkönyvtárban Vasárnap délután a salgótarjáni tar ősi gyermekkönyvtár ifjú olyanéi számára irodalmi karnevált rendeztek. Közel száz iskolás jött al a jelmezbálra, bár csak egy részük öltött maszkot. Volk ott Póni Panni, boszorkány, két xot- ti, udvart bolond, Ludas Matyi, Tom Sawyer és még több mint húsz más jelmez. Legnagyobb részük — egy-két kölcsönzött ruhától eltekintve — „házi kiszerelésű* volt, és a gyerekek fantáziáját bizonyította. A dijat nyert jelmezek: Zenebohóc, Szellem, Boszorkány, Robotember, özvegy Karnyóné. Az öttagú zsűri mellett a közönség is szavazott, a gyerekeknek az Indiai táncosnő tetszett legjobban. A jelmezverseny után irodalmi totó következett. A legjobban sikerült bat jelmez és a totó legjobb négy kitöltője könyv- jutalomban részesült, de minden résztvevő kapott jutalmat, amit zsákbamacska formájában sorsoltak ki. Végül tánc, illetve különféle játékok fejezték be a vidám karneváli délutánt. Űj szovjet vígjáték Az A Mami Déryné Sgínbáz gvatenam szerepel megyénkben ;s. Meet egy új, napjainkban játszódó szovjet vígjátékot, Ernái Bragmszkij és Eldiar Rjozamov Ma éjjel megnősülök című művét mutatták be a budapesti Kulich Gyula téri Központi színpadon. A társulat a közeljövőben, megyénk több helységében is bemutatja a Csongrádi Mária, Jászai-díjas rendező által színpadra állított mulatságos darabot, amelynek főszerepeit rokonszenves fiatal művészek: Koldus Nagy László, Faivay Erzsi, Köti Kati, Horváth Ottó alakítják. Mai tévéajánlatunk 20.00: A Fórumon,: Bandor József. A televízió közkedvelt és mindig nagy érdeklődést kiváltó műsorában, a Fórumban, ezúttal Bandor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válásnál a nézők kérdéseire. A szokásnak megfelelően a televízió munkatársai várják a telefonon, érkező kérdéseket, ugyanakkor a fővárosi Kunigunda utcai munkásszállóba meghívott vendégek, — az óbudai üzemek képviselői — közvetlenül fordulhatnak problémáikkal, észrevételeikkel a miniszterhez. Az egyórás műsorban szóba kerül az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartóz» valamennyi lényeges téma. így a legérdekesebbek, a lakáshelyzet, az építőanyag-, a telek- és a hitelellátás alakulása. Angol gépfegyverek árnyékában A második világháború éveiben a felszín alá szorult Egyiptom és Anglia birkózása a Szuezi-csatornáért. Hiszen Rommel sivatagi hadserege és az olaszok próbáltak át* tömi a csatornához.. Amikor azonban a fasizmus összeomlott, és az angol gyarmatosítók ott akarták folytatni a szuezi politikát. ahol 1936-ban abbahagyták — az egyiptomi nemzeti elkeseredés és harag viharfelhői már újra gyülekezni kezdtek a szuezi égbolton! 1946. február 21-én Kairóban általános sztrájk tört ki, s a város munkásai és diákjai óriási tömegtüntetésen követelték az angol csapatok kivonását.. A tüntetést az angolok vérbe fojtották. London a rá jellemző hajlékony látszatintézkedéssel válaszolt. Közölte, hogy kivonja megszálló csapatait Kairóból és környékéről, sőt nagy pompával átadta a főváros felett uralkodó kairói citadellát is. A csapatok azonban Egyiptomban maradtak — csak éppen átköltöztek a Szuezi-csatoma övezetébe, ahol akkor már több mint százezer angol katona állomásozott! A robbanássorozatot azonban már nem sokáig lehetett ■enntartani. 1949-ben újra a nacionalista polgárság pártja, a Wafd került kormányra, A pártvezetés nagykereskedői és földesurai talán hajlamosak lettek volna valamiféle alkura Londonnal, a tömeg- tüntetések azonban szinte hetenként ismétlődtek, s a Wafd végül nem bírta a nyomást: 1950. október 8'án Egyiptom hivatalosan felmondta az 1936-os szerződést Az angolok újra fegyverhez nyúltak. Egy héttel a szerződés felmondása után a Szu- ezi-asatornaövezet barakkjaiból kirajzottak az angol csapatok és megszállták a csatornaövezet egyiptomi városait: Port Saidot Izmaili* át, El-Kantarát. Géppuska- sortűzzel mészárolták le a •tüntetőket. A környező kisebb falvakból elkergették a lakosságot A feszültség tűrhetetlenné vált. Lassan, fokozatosan elérkezett az, a pont, amikor a Faruk egyiptomi királyt körülvevő korrupt tanácsadók köre és a Wafd kereskedői, meg földbirtokosai jobban féltek a robbanástól, mint az angolok. Az angolok azonban azt hitték: Egyiptomban gépfegyverekkel mindent el lehet intézni és nem törekedtek kiegyezésre az aggódó kairói kormánnyal. Ehelyett 1952. január 26-án ultimátumot adtak át a Szuezi-csatornaöve- zetben, Izmaiba városában még megmaradt egyiptomi rendőri erőknek, hogy hagyják el a csatomaövezetet. A kairól kormán)! az ultirhátú- mot visszautasította, mire az angolok tankokkal, és tüzérséggel rohantak rá a rendőrlaktanyákra. Több mint ötven ember halt meg. Alighanem ez volt az a csepp, amitől a pohár kicsordult. Az egyiptomi hadseregben már évek óta titkos ellenállási csoportok alakultak. Ez a hadsereg nem fonódott össze a legreakciósabb feudális egyiptomi rétegekkel. Katonának lenni nem volt „előkelő dolog” egy olyan Egyiptomban, ahol a tényleges katonai hatalom az angolok kezében volt. Így a hadA nézőtéren feszült csönd. A reflektorok a színpad előterében ülő fehér kendős asz- szonyra szórják a fényt. Megtöri a csöndet: elkezdi szőni a legenda szálait a bukovinai székely ség történetéről. A Rondátok ízes, székely nyél- gén, tájszókkal fűszerezve buggyannak elő. Ennek a pillanatnak az élőlényét a salgótarjáni „Szóltatok, játszók, regölők” területi döntőjéről bizonyára sok néző vitte magával a díszelőadás után. Szentesné Kóka Rozália érdi tanítónő a színpadról lelépve, beszélgetés aözben is a fehér kendős asz- szonyt idézi föl. a bukovinai .zékelyek „képviselője.” — Egy operaházi előadásunk előtt megszólítottak az előcsarnokban — bolgárnak néztek, összetévesztenek min- .et a moldvai csángókkal is. Pedig ők mások, mint mi, bár .gvanabból a néprétegből szaladtak ki, mégis, későbbi sorjuk eltérően alakult. 120 ezer körül van a Moldvában élő csángók száma. Évszázadokon át román fennhatóság alatt •ltek, ezért ösztönösen kialakult bennük a hagyományokhoz kötődő hűség: néphitük, szokásaik, dalaik sokkal ar- qhaikusabbak a miénknél. A pukovinai székelység csak tízezer lelket számlál, harminc eve élünk Magyarország területén. * — Szinte bántó az a tudatlanság. amit általában a székelyekkel kapcsolatban ész„Édes hazám, mit vétettem?... lelhetünk; egyik főiskolánk hallgátói nem tudták, hogy a székelyek magyarul beszélnek. — Tíz éve, mint amatőr néprajzos próbálok ezen változtatni. ’73 nyarán részt vettem a honismereti szakreferensek konferenciáján. ott hallottam arról, hogy a Szóljatok, szép szavak vetélkedőt ’74-ben egy újabb követi, ahol a folklór színpadra emelése a cél. Akkor már két éve működött a pávaköröm. Van mondanivalóm és célom — indulnunk kell ezen a versenyen, ezt éreztem. Januárban Hajdúszoboszlón a MŰHELY ’74. pódiumjáték-pályázaton Csiki Véró című forgatókönyvemmel szép sikerrel szerepeltem. — Hogyan függ össze a Salgótarjánban is előadott műsor és ez a monodráma? — Az „Édes hazám, mit vétettem?” az 1764-ben kezdődő meneküléstől a bukovinai letelepedésig tartó 15 év népi krónikája. A mádéfalvi veszedelem, Andrásfalva. Istensegíts községek kialakulása egyaránt témája lett a nép száján keletkező mondáknak. A székely keservesek, a haza után sóvárgó. a hánvódást. a kivetettséget panaszló népdalokat „tiszta forrásból” merítettem. Bartók és Kodály NÓGRAD - 1974. március 13., szerda erdélyi gyűjtéséből. A Csiki Véró szerves folytatása, II. része ennek az összeállításnak, szoktuk együtt is előadni a kettőt. Egy öregasszony mesél életéről, sok ezer társa nevében is szól. A szüléink életében még élő hagyomány volt a „kiböjtölés” — akit valamilyen sérelem ért. böjtöt fogadott, hogy megalázóját utolérje méltó büntetése. A megaláztatásokban pedig nem volt hiány: a szegény lány nem mehetett hozzá ahhoz, akit szeretett, a kényszerű házasságban az elviselhetetlen- ségig felgyűltek a kínok. Ezt tetézte az ide-oda hányódás: a II. világháború idején először Bácskába, majd a déli megyékbe telepítettek minket, kizsuppolt svábok helyére. Erről egy-két jó riportkötet is megszületett. — Mikor kerültek Érdre? — Tíz éve költözött át 150 család Pest megyébe. Legnehezebb mindenütt a beilleszkedés, hogy ne nézzenek betolakodónak minket. Ezért Is sokan el akarják felejteni a régi dolgokat, ne legyenek mások. mint a helybeliek. Nehéz volt a pávakör szervezése is. Először csak idősebb asszonyok jöttek, ma már a csoport nagvobbik része fiatalokból áll. A lánvok közül heten tanítványaim voltak. Irodalmon és zenén keresztül próbáltam elültetni bennük a vágyat, hogy megismerhessék szüleik, nagyszüleik életét, bemutattam erdélyi gyűjtésemet is. — Sikerült-e már találkoznia a népballadagyűjtő Kallós Zoltánnal? — Hosszú története van ennek, röviden csak annyit: Csoóri Sándor költőt meg ragadta a kiböjtölési történet előadása, ő segített a találkozásunkban: Nyáron a gyimes. búcsúban együtt gyűjtöttünk Ennek az útnak a gyümölcse az a fotósorozat is. melyet az együttesünk egyik tagja készített. Az öt valamikori bukovinai székely községben barangoltunk, lencsevégre kerültek a régi házak, templomok, a folyó, a táj. — Hogyan fogadja a közönség műsorukat? — Sokat beszélgettünk arról. kihez szólhat igazán mindaz, amit elmondunk magunkról : csak az értelmiségnek, vagy szélesebb réteghez is el tud iutni? Fellépéseink azt bizonvították. sikerült megtalálni a megfelelő hangot Érdekes eset volt, amikor az Illés együttes felbom’ása után meghívást kantunk a volt klubhelyiségükbe. őszintén mondom, szörnvetee ötletnek találtam: mi sülhet ki ebből?... A műsor előtt nem álltam meg. hogv elmondjam: vajon közös hullámhosszon leszünk-e? Forró hangulatú. Kőka Rozália „regül” Fodor T. felv. emlékezetes este volt. Előadtunk tréfákat, keserveket, bemutattuk a fejre-fúvást (gyógyítás imával) és egy kiböjtölési történetet. Szívesen megyünk el mindenhová. Ma még csak dédelgetett álom, hogy Erdélybe is eljussunk ... Ügy érzem, nem felesleges a vállalkozásunk: felmutatni ennek a sajátos sorsú magvar népcsoportnak az életét mai honfitársaiknak. A TISZATÁJ néprajzi számában a két forgatókönvv egvikével ta'álkozhabmk maid x nváron. Reméljük azt is. hoav nem utoljára láttuk- hallottuk őket megyénkben. G. Kiss Magdolna I sereg tiszti karának zöme az egyiptomi értelmiség, kispolgárság, sőt egyes esetekben a parasztság soraiból került ki Ebben a tiszti karban bontakozott ki a nagybirtokrendszer. a monarchia és a gyarmatosítás ellen irányuló mozgalom. — amely példamutató szervezettséggel és teljés csendben készítette elő a fordulatot. A csapás hat hónappal a januári vérfürdő után, 1952. július 22-ének éjjelén sújtott le. Ezen az éjszakán a hadsereg megszállta a nagyvárosok stratégiai pontjait és hatórás ultimátumot adott át Faruk királynak: csomagoljon és hagyja el Egyiptomot Az alexandriai királyi palota ablakaira az ultimátum átadásának perceiben egy harckocsiszázad. ágyúi ásítottak. Ez volt az a döntő politikai fordulat, amely a Nasszer* korszak bevezetője lett Egyiptomban, hiszen Nasszer a tisztek forradalmi tanácsának kezdettő] fogva vezető és irányító tagja volt. Világos volt, hogy az új utaJ kát kereső Nasszer-rendszer előbb-utóbb hozzányúl a Szu- ezi-csatomához. Egy esztendővel a hatalom megragadása után az új kormány azt követelte. hogy teljesen és feltétel nélkül vonják ki az an- goi csapatokat a Szuezi-csa- torna övezetéből. Ekkorra már elmúlt az angol gépfegyverek egyeduralmának kora: szerte a világon gyorsuló ütemben omlottak össze az angol világbirodalom katonai állásai. London, amely korábban a legkisebb mozdulatra már meghúzta a ravaszt — most egyezkedni próbált. Először azt akarta elérni, hogy a Szuezi-csatoma övezetéből csak az úgynevezett „harcoló alakulatok” vonuljanak ki, „szakemberi minőségben” viszont hatezer angol katona és tiszt ottmaradhasson. Ezt "Nasszerék visszautasították és az újabb tárgyalások korszaka következett. Végül 1954 októberében sí* került olyan megállapodási kötni, amely az egyiptomi függetlenségi erők fontos győzelmét jelentette. Az egyezmény kimondta, hogy húsz hónap alatt fokozatosan kivonják az angol csapatokat a Szuezi-csatoma övezetéből, és a szüzei övezet minden katonai objektumát átveszik az egyiptomi haditengerészet osztagai. Ez órási fordulatot jelentett. amelyet számos világ- politikai tényező tett lehetővé. Ezek közül első helyen kell említeni a nemzetközi erőviszonyok változását: azt. hogy a második világháborús lusztitásból kiemelkedő Szov- etunió katonai súlyával immár a Földközi-tenger térségében is számolni kellett. Mindenképpen része volt á ordulat előidézésében az amerikai hatalmi számítások- ak. Az amerikaiak ugyanis ízt remélték, hogy ők veszik najd kézbe az angolok elhagyott katonai pozícióit és az új Egyiptomot a maguk ha- almi körébe vonják. Ezért afinált. sokágú politikai játékba kezdtek. Ennek a játéknak minden részlete máig Tincs felderítve. Annyi azonban bizonyos, hogy Washington. legalább részben. London ellen játszott a szuezi* mérkőzésnek ebben a szakaszában. A nemzetközi helyzet Ily módon kedvezett a határozottan és óriási tömegtámogatással fellépő egyiptomi kormánynak. Ez volt az 1954-es októberi megegyezés világpolitikai háttere. Az angolok kénytelen-kelletlen teljesítették kivonulási kötelezettségeiket. 1956 június 18-án reggel 8 órakor az utolsó angol katona is elhagyta a Szuezi- csatorna övezetét. Hetvenöt esztendő óta ez volt az első nap, hogy Egyiptom földjén nem tartózkodott angol katona. Az utcákat ujjongó tömegek öntötték el. Egyiptom ünnepelt A világpolitika! beszór- ■ jnviroTv-'háben pedig új torvek forrtak —í—e (Folytatjuk)
