Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-13 / 60. szám

'fájva Megyei íilmbemutatók Szuez — a legenda« vízi űí (Ili.) A távozó oroszlán A Diktátor A csetlő-botló Kemény kala­pos emberke 1940-ben, tűnt el a német filmszínházak műso­ráról. Az ürügyet a „Diktá­tor” című fiilm szolgáltatta. Hitler megnézte a filmet, és nem nevetett rajba. Valóiban több ez a film, mint komédia, bár kevés olyan jelenet van boámé, amely ne kacagtatná meg a nézőt. A chaplini gro­teszk azonban, itt is egy mély emberi ügyet szolgál, s a fin­tor, mint azt azóta negyedszá­zada igyekszünk elfelejteni, halálosan komoly. Kettős sze­repet játszik itt Chaplin, saját kis esetlen, de mégis emberi figurájához önmaga alakítja a kontrasztot, a nagyzási mániá­kus diktátort A film huszon­hat évvel ezelőtt került elő­ször bemutatásra, és várható, hogy felújításban is sikert arat. A Kit-Kat Club egy kis ber­lini augmulaitó, „isteni deka­dencia”, ahogy Sally Brown, a film főszereplője nevezi. Eb­ben a mulatóban, és Berlinben játszódik Bob Fosse szuper- produkciója. a „Kabaré” című színes amerikai fillmmusical. Aki könnyed témát, happy­endet vár, csalódik, s ezt elég azzal indokolni, hogy a tör­ténet 1931 Németországában játszódik. A kabarétáncosinő,; és a disszertációját író egyebe- I mista szerelmét ez a világhan- gulat hatja át. A kiváló ren­dezés, megdöbbentően szelle­mes szövegek, mind jó lehető­ségeket nyújtottak a szerep­lők számára. Különösen ki­emelkedő szerepléséért, e film kapcsán kapott Oscar-díjat Liza Minelli, és Joel Grey, de jó alakítást nyújtott a magyar közönség előtt már Isimért Michael York is. Ralph Burns kifejező zenéje jól Ildik a film könnyesen mosolygó, kínosan feszengő hangulatához. Miért alszik el T. Gyula a pámdoki pártbizottság munka­társa a szombat esti hangver­senyen? Hogyan lehet ,a föld alól is” karmestert keresni? Ki ma a forradalmár? Íme válo­gatás nélkül néhány kérdés Szász Péter új filmjéből, melynek címe: „Egy kis hely a nap alatt”. A film társadal­munk fonákságait mutatja be rendkívül jóindulatú módon, humoros oldalukról megköze­lítve a dolgokat. Hőse rendkí­vül tiszta, elkötelezett, töret­len hitű ember, aki képes a leglehetetlenebb dolgokban is keresni a megoldást, és meg is találja azt. Az új magyar film szereposztásában szerepel Bencze Ferenc, Margitbay Ági, lan Bog, — akit az „Utazás Jakabbal” című filmből ismer­hettünk meg — valamint a tündéri két és fél éves film­csillag, a szöszke Erdélyi Kati. Karnevál a gyermekkönyvtárban Vasárnap délután a salgótarjáni tar ősi gyermekkönyvtár ifjú olya­néi számára irodalmi karnevált rendeztek. Közel száz iskolás jött al a jelmezbálra, bár csak egy részük öltött maszkot. Volk ott Póni Panni, boszorkány, két xot- ti, udvart bolond, Ludas Matyi, Tom Sawyer és még több mint húsz más jelmez. Legnagyobb ré­szük — egy-két kölcsönzött ruhá­tól eltekintve — „házi kiszerelésű* volt, és a gyerekek fantáziáját bi­zonyította. A dijat nyert jelme­zek: Zenebohóc, Szellem, Bo­szorkány, Robotember, özvegy Karnyóné. Az öttagú zsűri mellett a közönség is szavazott, a gyere­keknek az Indiai táncosnő tetszett legjobban. A jelmezverseny után irodalmi totó következett. A leg­jobban sikerült bat jelmez és a totó legjobb négy kitöltője könyv- jutalomban részesült, de minden résztvevő kapott jutalmat, amit zsákbamacska formájában sorsol­tak ki. Végül tánc, illetve külön­féle játékok fejezték be a vidám karneváli délutánt. Űj szovjet vígjáték Az A Mami Déryné Sgínbáz gvatenam szerepel megyénkben ;s. Meet egy új, napjainkban játszódó szovjet vígjátékot, Ernái Bragmszkij és Eldiar Rjozamov Ma éjjel megnősü­lök című művét mutatták be a budapesti Kulich Gyula téri Központi színpadon. A társulat a közeljövőben, megyénk több helységében is bemutatja a Csongrádi Mária, Jászai-díjas rendező által színpadra állított mulatságos darabot, amelynek főszerepeit rokonszenves fiatal művészek: Koldus Nagy Lász­ló, Faivay Erzsi, Köti Kati, Horváth Ottó alakítják. Mai tévéajánlatunk 20.00: A Fórumon,: Bandor József. A televízió közkedvelt és mindig nagy érdeklődést kiváltó műsorában, a Fórum­ban, ezúttal Bandor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válásnál a nézők kérdéseire. A szokásnak meg­felelően a televízió munkatár­sai várják a telefonon, érkező kérdéseket, ugyanakkor a fő­városi Kunigunda utcai mun­kásszállóba meghívott vendé­gek, — az óbudai üzemek kép­viselői — közvetlenül fordul­hatnak problémáikkal, észre­vételeikkel a miniszterhez. Az egyórás műsorban szóba kerül az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium hatáskörébe tartóz» valamennyi lényeges téma. így a legérdekesebbek, a lakáshelyzet, az építőanyag-, a telek- és a hitelellátás alaku­lása. Angol gépfegyverek árnyékában A második világháború éveiben a felszín alá szorult Egyiptom és Anglia birkózása a Szuezi-csatornáért. Hiszen Rommel sivatagi hadserege és az olaszok próbáltak át* tömi a csatornához.. Amikor azonban a fasizmus összeomlott, és az angol gyar­matosítók ott akarták folytat­ni a szuezi politikát. ahol 1936-ban abbahagyták — az egyiptomi nemzeti elkesere­dés és harag viharfelhői már újra gyülekezni kezdtek a szuezi égbolton! 1946. február 21-én Kairó­ban általános sztrájk tört ki, s a város munkásai és diák­jai óriási tömegtüntetésen kö­vetelték az angol csapatok kivonását.. A tüntetést az an­golok vérbe fojtották. London a rá jellemző haj­lékony látszatintézkedéssel válaszolt. Közölte, hogy ki­vonja megszálló csapatait Kairóból és környékéről, sőt nagy pompával átadta a fő­város felett uralkodó kairói citadellát is. A csapatok azon­ban Egyiptomban maradtak — csak éppen átköltöztek a Szuezi-csatoma övezetébe, ahol akkor már több mint százezer angol katona állo­másozott! A robbanássorozatot azon­ban már nem sokáig lehetett ■enntartani. 1949-ben újra a nacionalista polgárság pártja, a Wafd került kormányra, A pártvezetés nagykereskedői és földesurai talán hajlamo­sak lettek volna valamiféle alkura Londonnal, a tömeg- tüntetések azonban szinte he­tenként ismétlődtek, s a Wafd végül nem bírta a nyo­mást: 1950. október 8'án Egyiptom hivatalosan fel­mondta az 1936-os szerződést Az angolok újra fegyverhez nyúltak. Egy héttel a szerző­dés felmondása után a Szu- ezi-asatornaövezet barakkjai­ból kirajzottak az angol csa­patok és megszállták a csa­tornaövezet egyiptomi vá­rosait: Port Saidot Izmaili* át, El-Kantarát. Géppuska- sortűzzel mészárolták le a •tüntetőket. A környező kisebb falvakból elkergették a la­kosságot A feszültség tűrhe­tetlenné vált. Lassan, foko­zatosan elérkezett az, a pont, amikor a Faruk egyiptomi királyt körülvevő korrupt ta­nácsadók köre és a Wafd ke­reskedői, meg földbirtokosai jobban féltek a robbanástól, mint az angolok. Az angolok azonban azt hitték: Egyiptomban gép­fegyverekkel mindent el le­het intézni és nem törekedtek kiegyezésre az aggódó kairói kormánnyal. Ehelyett 1952. január 26-án ultimátumot ad­tak át a Szuezi-csatornaöve- zetben, Izmaiba városában még megmaradt egyiptomi rendőri erőknek, hogy hagy­ják el a csatomaövezetet. A kairól kormán)! az ultirhátú- mot visszautasította, mire az angolok tankokkal, és tüzér­séggel rohantak rá a rendőr­laktanyákra. Több mint öt­ven ember halt meg. Alighanem ez volt az a csepp, amitől a pohár kicsor­dult. Az egyiptomi hadsereg­ben már évek óta titkos el­lenállási csoportok alakultak. Ez a hadsereg nem fonódott össze a legreakciósabb feu­dális egyiptomi rétegekkel. Katonának lenni nem volt „előkelő dolog” egy olyan Egyiptomban, ahol a tényle­ges katonai hatalom az ango­lok kezében volt. Így a had­A nézőtéren feszült csönd. A reflektorok a színpad elő­terében ülő fehér kendős asz- szonyra szórják a fényt. Meg­töri a csöndet: elkezdi szőni a legenda szálait a bukovinai székely ség történetéről. A Rondátok ízes, székely nyél- gén, tájszókkal fűszerezve buggyannak elő. Ennek a pillanatnak az él­őlényét a salgótarjáni „Szól­tatok, játszók, regölők” terü­leti döntőjéről bizonyára sok néző vitte magával a díszelő­adás után. Szentesné Kóka Rozália érdi tanítónő a szín­padról lelépve, beszélgetés aözben is a fehér kendős asz- szonyt idézi föl. a bukovinai .zékelyek „képviselője.” — Egy operaházi előadá­sunk előtt megszólítottak az előcsarnokban — bolgárnak néztek, összetévesztenek min- .et a moldvai csángókkal is. Pedig ők mások, mint mi, bár .gvanabból a néprétegből sza­ladtak ki, mégis, későbbi sor­juk eltérően alakult. 120 ezer körül van a Moldvában élő csángók száma. Évszázadokon át román fennhatóság alatt •ltek, ezért ösztönösen kiala­kult bennük a hagyományok­hoz kötődő hűség: néphitük, szokásaik, dalaik sokkal ar- qhaikusabbak a miénknél. A pukovinai székelység csak tíz­ezer lelket számlál, harminc eve élünk Magyarország terü­letén. * — Szinte bántó az a tudat­lanság. amit általában a szé­kelyekkel kapcsolatban ész­„Édes hazám, mit vétettem?... lelhetünk; egyik főiskolánk hallgátói nem tudták, hogy a székelyek magyarul beszélnek. — Tíz éve, mint amatőr néprajzos próbálok ezen vál­toztatni. ’73 nyarán részt vet­tem a honismereti szakrefe­rensek konferenciáján. ott hallottam arról, hogy a Szól­jatok, szép szavak vetélkedőt ’74-ben egy újabb követi, ahol a folklór színpadra emelése a cél. Akkor már két éve mű­ködött a pávaköröm. Van mondanivalóm és célom — in­dulnunk kell ezen a verse­nyen, ezt éreztem. Januárban Hajdúszoboszlón a MŰHELY ’74. pódiumjáték-pályázaton Csiki Véró című forgatóköny­vemmel szép sikerrel szere­peltem. — Hogyan függ össze a Sal­gótarjánban is előadott műsor és ez a monodráma? — Az „Édes hazám, mit vé­tettem?” az 1764-ben kezdődő meneküléstől a bukovinai le­telepedésig tartó 15 év népi krónikája. A mádéfalvi vesze­delem, Andrásfalva. Isten­segíts községek kialakulása egyaránt témája lett a nép száján keletkező mondáknak. A székely keservesek, a haza után sóvárgó. a hánvódást. a kivetettséget panaszló nép­dalokat „tiszta forrásból” me­rítettem. Bartók és Kodály NÓGRAD - 1974. március 13., szerda erdélyi gyűjtéséből. A Csiki Véró szerves folytatása, II. része ennek az összeállításnak, szoktuk együtt is előadni a kettőt. Egy öregasszony me­sél életéről, sok ezer társa ne­vében is szól. A szüléink éle­tében még élő hagyomány volt a „kiböjtölés” — akit vala­milyen sérelem ért. böjtöt fo­gadott, hogy megalázóját utolérje méltó büntetése. A megaláztatásokban pedig nem volt hiány: a szegény lány nem mehetett hozzá ahhoz, akit szeretett, a kényszerű há­zasságban az elviselhetetlen- ségig felgyűltek a kínok. Ezt tetézte az ide-oda hányódás: a II. világháború idején elő­ször Bácskába, majd a déli megyékbe telepítettek minket, kizsuppolt svábok helyére. Er­ről egy-két jó riportkötet is megszületett. — Mikor kerültek Érdre? — Tíz éve költözött át 150 család Pest megyébe. Legne­hezebb mindenütt a beillesz­kedés, hogy ne nézzenek be­tolakodónak minket. Ezért Is sokan el akarják felejteni a régi dolgokat, ne legyenek má­sok. mint a helybeliek. Nehéz volt a pávakör szervezése is. Először csak idősebb asszo­nyok jöttek, ma már a cso­port nagvobbik része fiatalok­ból áll. A lánvok közül heten tanítványaim voltak. Irodal­mon és zenén keresztül pró­báltam elültetni bennük a vágyat, hogy megismerhessék szüleik, nagyszüleik életét, bemutattam erdélyi gyűjtése­met is. — Sikerült-e már találkoz­nia a népballadagyűjtő Kal­lós Zoltánnal? — Hosszú története van en­nek, röviden csak annyit: Csoóri Sándor költőt meg ragadta a kiböjtölési történet előadása, ő segített a találko­zásunkban: Nyáron a gyimes. búcsúban együtt gyűjtöttünk Ennek az útnak a gyümölcse az a fotósorozat is. melyet az együttesünk egyik tagja ké­szített. Az öt valamikori bu­kovinai székely községben ba­rangoltunk, lencsevégre ke­rültek a régi házak, templo­mok, a folyó, a táj. — Hogyan fogadja a közön­ség műsorukat? — Sokat beszélgettünk ar­ról. kihez szólhat igazán mindaz, amit elmondunk ma­gunkról : csak az értelmiség­nek, vagy szélesebb réteghez is el tud iutni? Fellépéseink azt bizonvították. sikerült meg­találni a megfelelő hangot Érdekes eset volt, amikor az Illés együttes felbom’ása után meghívást kantunk a volt klubhelyiségükbe. őszintén mondom, szörnvetee ötletnek találtam: mi sülhet ki eb­ből?... A műsor előtt nem álltam meg. hogv elmondjam: vajon közös hullámhosszon le­szünk-e? Forró hangulatú. Kőka Rozália „regül” Fodor T. felv. emlékezetes este volt. Előad­tunk tréfákat, keserveket, be­mutattuk a fejre-fúvást (gyó­gyítás imával) és egy kiböj­tölési történetet. Szívesen me­gyünk el mindenhová. Ma még csak dédelgetett álom, hogy Erdélybe is eljussunk ... Ügy érzem, nem felesleges a vállalkozásunk: felmutatni ennek a sajátos sorsú magvar népcsoportnak az életét mai honfitársaiknak. A TISZATÁJ néprajzi szá­mában a két forgatókönvv egvikével ta'álkozhabmk maid x nváron. Reméljük azt is. hoav nem utoljára láttuk- hallottuk őket megyénkben. G. Kiss Magdolna I sereg tiszti karának zöme az egyiptomi értelmiség, kispol­gárság, sőt egyes esetekben a parasztság soraiból került ki Ebben a tiszti karban bon­takozott ki a nagybirtokrend­szer. a monarchia és a gyar­matosítás ellen irányuló moz­galom. — amely példamutató szervezettséggel és teljés csendben készítette elő a for­dulatot. A csapás hat hónap­pal a januári vérfürdő után, 1952. július 22-ének éjjelén sújtott le. Ezen az éjszakán a hadsereg megszállta a nagy­városok stratégiai pontjait és hatórás ultimátumot adott át Faruk királynak: csomagol­jon és hagyja el Egyiptomot Az alexandriai királyi palo­ta ablakaira az ultimátum átadásának perceiben egy harckocsiszázad. ágyúi ásí­tottak. Ez volt az a döntő politikai fordulat, amely a Nasszer* korszak bevezetője lett Egyip­tomban, hiszen Nasszer a tisztek forradalmi tanácsá­nak kezdettő] fogva vezető és irányító tagja volt. Világos volt, hogy az új utaJ kát kereső Nasszer-rendszer előbb-utóbb hozzányúl a Szu- ezi-csatomához. Egy eszten­dővel a hatalom megragadása után az új kormány azt kö­vetelte. hogy teljesen és fel­tétel nélkül vonják ki az an- goi csapatokat a Szuezi-csa- torna övezetéből. Ekkorra már elmúlt az angol gép­fegyverek egyeduralmának kora: szerte a világon gyor­suló ütemben omlottak össze az angol világbirodalom ka­tonai állásai. London, amely korábban a legkisebb mozdulatra már meghúzta a ravaszt — most egyezkedni próbált. Először azt akarta elérni, hogy a Szuezi-csatoma övezetéből csak az úgynevezett „harco­ló alakulatok” vonuljanak ki, „szakemberi minőségben” vi­szont hatezer angol katona és tiszt ottmaradhasson. Ezt "Nasszerék visszautasították és az újabb tárgyalások korszaka következett. Végül 1954 októberében sí* került olyan megállapodási kötni, amely az egyiptomi függetlenségi erők fontos győ­zelmét jelentette. Az egyez­mény kimondta, hogy húsz hónap alatt fokozatosan ki­vonják az angol csapatokat a Szuezi-csatoma övezetéből, és a szüzei övezet minden ka­tonai objektumát átveszik az egyiptomi haditengerészet osztagai. Ez órási fordulatot jelen­tett. amelyet számos világ- politikai tényező tett lehető­vé. Ezek közül első helyen kell említeni a nemzetközi erőviszonyok változását: azt. hogy a második világháborús lusztitásból kiemelkedő Szov- etunió katonai súlyával im­már a Földközi-tenger térsé­gében is számolni kellett. Mindenképpen része volt á ordulat előidézésében az amerikai hatalmi számítások- ak. Az amerikaiak ugyanis ízt remélték, hogy ők veszik najd kézbe az angolok elha­gyott katonai pozícióit és az új Egyiptomot a maguk ha- almi körébe vonják. Ezért afinált. sokágú politikai já­tékba kezdtek. Ennek a já­téknak minden részlete máig Tincs felderítve. Annyi azon­ban bizonyos, hogy Washing­ton. legalább részben. Lon­don ellen játszott a szuezi* mérkőzésnek ebben a szaka­szában. A nemzetközi helyzet Ily módon kedvezett a határozot­tan és óriási tömegtámoga­tással fellépő egyiptomi kor­mánynak. Ez volt az 1954-es októberi megegyezés világpo­litikai háttere. Az angolok kénytelen-kelletlen teljesí­tették kivonulási kötelezettsé­geiket. 1956 június 18-án reg­gel 8 órakor az utolsó angol katona is elhagyta a Szuezi- csatorna övezetét. Hetvenöt esztendő óta ez volt az első nap, hogy Egyiptom földjén nem tartózkodott angol kato­na. Az utcákat ujjongó tömegek öntötték el. Egyiptom ünne­pelt A világpolitika! beszór- ■ jnviroTv-'háben pedig új tor­vek forrtak —í—e (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom