Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

f A beruházások előkészítése a tervező szemével Többféle technológia — sajátos helyi körülmények A negyedik ötéves terv be- további fejlesztés során — a fejezésehez közeledve egyre tervezői létszám mérsékelt határozottabban rajzolódnak ki a következő tervneriódus fejlesztései, célkitűzései. Ma már' nyilvánvaló, hogy a be­ruházások növekedése terén a közelmúltban tapasztalható át­meneti stagnálást ismét a be­ruházások volumenének növe­kedése követi. A beruházásra fordított összegek az ország nemzeti jövedelmének jelen­tős hányadát alkotják. Fejlő­désünk üteme, életszínvonal - politikánk megvalósítása szempontjából döntő jelentő­ségű, hogy fejlesztési elképze­léseink, beruházásaink milyen műszaki színvonalon, milyen gazdaságosan és mennyi idő alatt — egyszóval, milyen ha­tékonyan — valósulnak meg. Szorosan egymáshoz kapcsolódva A beruházások előkészítése, az igények megfogalmazása és kielégítési módjának megha­tározása, a megvalósítás alap­jául szolgáló műszaki doku­mentációk elkészítése a gaz­dasági-műszaki tervezés fel­adata. A gazdasági tervek a meg­levő helyzet értékeléséből, a feltárt aránytalanságokból ki­indulva meghatározzák az igé­nyeket, az elérendő célt és a célok eléréséhez rendelkezés­re álló, felhasználható anyagi eszközöket. műszaki tervezés felada­ütemű növelése mellett — el­sősorban a komplexitás foko­zására, a különböző szakágak közötti aránytalanság meg­szüntetésére, a vállalat műsza­ki felkészültségének további javítására és a tervezés szín­vonalának emelésére törek­szünk. Természetes törekvésünk, hogy adottságainkhoz és lehe­tőségeinkhez mérten, egyre in­tenzívebben bekapcsolódjunk a megyei beruházások előké­szítésébe és tervezésébe. Meg­bízóinkkal kialakult jó kao- csolatainkat rendszeres és köl­csönös tájékoztatással szeret­nénk továbbfejleszteni. A fel­adatok időben történő megis­merése, a beruházási igények és a tervező vállalat lehetősé­geinek egyeztetése fontos fel­tétele a tervdokumentációk időben történő elkészítésének, örvendetes, hogy a tanácsi be­ruházási szervek egyre na­gyobb hozzáértéssel, tervsze­rűséggel és előrelátással vég­zik munkájukat. Egyre gyak­rabban merül fel az igénye a beruházói elhatározások jobb műszaki megalapozását célzó döntés — előkészítő ta­nulmánytervek néha több va­riációban történő — kidolgo­zásának. A tervezői munka egyik sa­játossága, hogy a tervdoku­mentációk. tanulmánytervek elkészítésének költsége a be­ruházási összköltség kis há­nyadát teszi ki. A megvaló-J lémákon túlmenően a megye, illetve Salgótarján város helyi sajátosságaiból fakad. Az épí­tőiparral szemben támasztott építési igény szükségszerűvé tette a korszerű építési tech­nológiák alkalmazását. A „technológiai váltás”, az al­kalmazandó technológia a ház­gyárak hatósugarában egyér­telműen megoldódott Nógrád megye és Salgótar­ján város a házgyárak gazda­ságos szállítási távolságán kí­vül — vagy legalábbis a ha­tárán — fekszik, ezért a me­gye területén többféle tech­nológia alkalmazása elképzel­hető, az ebben való döntés gondos gazdasági mérlegelést igényel. Sajátos problémája a megyének — és különösen Salgótarján városnak — a gazdaságosan beépíthető terü­letek szűkös volta. Ennek kö­vetkeztében olyan területek beépítése is szükségessé vá­lik, amelyeknek előkészítése alaposabb és körültekintőbb tervezői munkáit igényel, és a beruházási költségek is lénye­gesen magasabbak az átlagos­nál. Az alkalmazandó korszerű technológia kiválasztása, a ha­gyományos és a korszerű épí­tési móddal felépítendő épü­letek arányának meghatározá­sa, az építés területi sorrend­jének eldöntése alapvető je­lentőségű. Ezek olyan kiindu­lási adatok, amelyek a terü­letrendezési tervek készítésé­nél, a kivitelező vállalatok fel­készülésénél, az előkészítési, ta a beruházói és gazdasági sülő létesítmények gazdaságos- tervezési feladatok ütemezé- döntések műszaki megalapo­zását célzó tanulmánytervek, beruházási programok, vala­mint kiviteli tervdokumentá­ciók elkészítése. A gazdasági' sága, korszerűsége, műszaki és esztétikai színvonala alapve­tően a tervezés során dől el, a tervezés színvonalától függ. Ez indokolja a tervváltozatok sénél és a pénzügyi tervezés­nél alapként szolgálnak, és a kérdésekben való időbeni dön­tés biztosíthatja csak a beru­házások megvalósításában műszaki tervezés a beruházás \ több tervező válla- részt vevő szervek, vállalatok döntő szakasza, színvonala alapvetően meghatározza a tervek realitását, a beruházá­sok korszerűségét és haté­konyságát. Eredményes csak , . , , ..... . úgy lehet, ha a két tevékeny- kompromisszumok Kés = beruházás vezesben, végső soron a beru- r lat, illetve tervező bevonásá­val történő — kidolgoztatását. A tervek több változatban történő kidolgozása — az így kialakult, tervezők és válla­megfelelő hatékonyságú, koor­dinált együttműködését. Ellentétek — seg a beruházások előkészíté­sének minden szakaszában szorosan kapcsolódik egymás­hoz. A Nógrád megyei beruházá­son előkészítésében és terve­zésében egyre nagyobb szere­pet vállal a Nógrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat. A vállalatot — a tanácsi terve­zőirodákhoz hasonlóan — 1960. július 1-én alapították azzal a céllal, hogy elsősorban a me- gye területén jelentkező taná­csi szervek tervezési igényeit elégítse ki. A tervező vállalat az alapí­tása óta eltelt közel másfél év­tized alatt jelentős mértékben házások korszerűségében, esz­tétikai megjelenésében és gaz­daságosságában olyan színvo­nal-emelkedést eredményez, amely többszörösen fedezi a tervváltozatok kidolgozására fordított többletköltségeket. Természetes, hogy a tanul­mánytervek több változatban történő kidolgozása csak olyan esetben Indokolt, ahol a mű­szaki megoldás nem egyértel­mű, ahol a feladatmegoldás­ban, beépítésben, technolóeiá- ban stb. többféle változat kép­zelhető el. ahol valóban le­hetséges alternatív megoldá­sok közül kell választani. fejlődött, a létszám közel há­romszorosára, a termelési ér- Technológiai váltás ték több mint háromszorosá­ra emelkedett, és ma már megközelíti az évj tízmillió fo­rintot. A termelés volumenének nö­vekedésével párhuzamosan je­lentős mértékben emelkedett a termelékenység is. Jelentősen megváltozott a munkák ösz­Ma már mindenütt megkez­dődött a következő tervidő­szak fejlesztési elképzelései­nek kialakítása, a beruházá­sok előkészítése. Az előkészí­tés során Nógrád megyében néhány olyan probléma je­A beruházók, tervezők és kivitelezők törekvése — a két­ségtelenül meglevő bizonyos érdekellentétek ellenére — a legfontosabb célban közös; a meglevő anyagi erőforrások gazdaságos felhasználásával olyan korszerű létesítmények létrehozása, amelyek tovább gazdagítják megyénket, váro­sunkat. S ezen a közös ala­pon kell a beruházások bo­nyolult »folyamatában a léte­sítményekkel szemben támasz­tott — sokszor egymással el­lentétes — igények kielégíté­sében az optimális kompro­misszumot megkeresni. Ez nem könnyű feladat. Ebben rejlik munkánk nehézsége és — úgy érzem — szépsége is. Kocsy Tivadar főmérnök Nógrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat (Következik: Fejérvári Gé­za: A beruházások előkészdté­,„Jubilál’ a vörös salak... lentkezik, amely az építőipar- szetétele. 1960-ban és 1961-ben ban közismert, országos prob- se 0 beruházó szemével.) a felújítási munkák részará­nya közel 40 százalék volt, e beruházási jellegű tervezési feladatok nagy részét a kis volumenű mezőgazdasági tí­pusépítmények adaptálása ké­pezte. Ma a vállalat munkájá­nak tervezési volumenben leg­nagyobb. jelentőségében leg­fontosabb részét a lakásberu­házások előkészítésével, be­építési és tanulmánytervek, beruházási programok és ki­vitoli tervdokumentációk ké­szítésével kapcsolatos tervezé­si feladatok jelentik. Az el­múlt években — a lakásterve­zéseken kívül — jelentős köz- intézménvek, egészségügyi, ke­reskedelmi és vendéglátóipari épületek, valamint ipari léte­sítmények tervezésével is fog­lalkozott a vállalat. Győri Sándor, Ocsovai Ferenc és Földi László, a szécsényi közös gazdaság mezőgazdasá­gi gépjavítói utolsókat húznak a csavarokon, megolajozzák a forgó, csúszó alkatrészeket, s már bocsátják is munkára az üzemképes gépeket. A mezőgazdasági munkákat csak kifogástalan, megbízható gépekkel lehet elkezdeni, mert ki mint vet, úgy arat — így szól a közmondás. Szécsényben, a termelőszövetkezetben jól kezdték az idei esztendőt. Mitől szocialista a brigád? SZOCIALISTA brigád. A jel­ző rangot jelent. Olyant, ami­lyet nem lehet egyik napról a másikra elérni, megszerezni, mert feltételekhez kötött. Az anyagot, az acélt könnyű ala­kítani. de ennél nemesebbről, az emberről van szó. A szocia­lista brigádok az ember for­málásának, alakításának helyei. A sikerhez itt is kell. tételeket és az arany fokozat után tavaly a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet is elnyerték — mondta Molnár István. — Mitől szocialista a bri­gád? — véleményem szerint ezt a kérdést a hármas jelszó tükrében kell vizsgálni, tehát összetetten. Ügy érzem, hogy a idő mi brigádunk ennek megfelel — mondja Bulla Zoltán. Mitől szocialista egy brigád? — Sokáig valahogy a fel- vErre a kérdésre kerestük a ajánlások is ismétlődtek, csak választ legutóbb Nagybátony- később került sor arra, hogy ban, a gépüaem gyengeáramú évről évre nagyobb követel- műhelyében, ahol a Morse Szó- menyeket szabjunk. Fejlődött cialista Brigád dolgozik. Be­szélgető partnereink Molnár István üzemszervező, a brigád patromálója, Nagy Gábor mű­vezető, Bulla Zoltán brigádve- zetőhelyettes. Merlá'k Ottó, a brigád vezető ugyanis öthóna­pos pártiskolán van. Babcsány József a szomszéd brigád ve­zetője. A brigádot Molnár Ist­ván mutatta be. A brigád 11 éve alakult 10 taggal. Ma 19 tagja van. Az alapítók közül hatan ma is itt vannak, csak kettő ment el. itt a technika, automata köz­pontok létesültek. Ez a kör­nyezeti változás is visszahatott az emberekre. Jóformán vil­lanyszerelőkből váltak itt mű­szerészekké az emberek. Ez önképzés útján történt. Meg­vettük a szakkönyveket. Ott­hon tanultunk, itt viszont a munkahelyen kialakultak a szakmai viták. Itt ugyanis fon­tos, hogy mindenki mindent ismerjen. Forstinger Ottó és Boros Zoltán már ismerték a rajzot. Ok segítettek a töb­Gyepesi Béla a pártbizottság bieknek. is a megismerésben. titkára lett. Volt, aki nyugdíj­ba került. A brigád feladata a Nógrádi Szénbányák hírközlő hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Többek között 127 km vonalszakasz hossz, két nagyobb, négy kisebb au­tomata és hét úgynevezett LB- központ üzemel. Munka, ten­nivaló tehát van. Alakulás óta évről évre teljesítették a íel­Mire törekszünk? A vállalat közelmúltban át­adott irodaháza megfelelő kör­nyezetet biztosít a tervezési munka zavartalan végzéséhez, és lehetőséget ad a további fejlesztési célkitűzések megva­lósításához. Az elmúlt évek so­rán a vállalatnál kialakult egy olyan fiatal szakembergárda, amely az elméleti felkészült ség mellett a kellő szakmai gyakorlatot is megszerezte. A Igen, a dolog pontosan így áll. Szép kis jubileumhoz ér­keztünk ... Jó egy esztende­je, tavaly áprilisban hordtak vagy nyolc-tíz dömper vörös salakot az ápolónőképző isko­la udvarára, örült mindenki — akit csak illetett — milyen jó lesz, rendbe teszik az ud­vart. Mert mi más célból hordhatták volna oda azt a sok salakot? Pénzt, fáradtságot és energiát nem kímélve ter­mészetesen ... Azonban a várakozás telje­sen hiábavaló volt. Nem tör­tént semmi. A salak ugyan­úgy áll most is az udvaron, mint ahogy annakidején le- döntötték. A terület rendezet­len. A vörös salak tehát im­már egyéves jubileumát „tart­ja'' Salgótarjánban, az ánoló- nöképző iskola udvarán. Most már csak az a kérdés, mi a csudának vitték oda? Talán akad valaki ebben a nagy városban, aki feleletet adhat... — cs. e. — Száztíz év után Megszűnt a bányánál a lovas fuvarozás Az utolsó pár lovat adta el a Nógrádi Szénbányák a mén- kési üzemtől. A széntermelés nagyüzemi kilerjesztese idején, az 1860-as években kezdték igénybe ven­ni a bányalovakat a nógrádi szénmedencében. A föld alatt és a külszínen is évtizedeken keresztül hűséges munkatársa volt a bányászembernek a ló. Segített a szénnel megrakott csilléket húzni. Sok millió ton­na szén jött fel segítségükkel a föld alól. Nem is olyan régen, az öt­venes évek elején még 14 ló dolgozott a vállalatnál a. föld alatt. A szorospataki üzemnél föld alatti istálló is volt. In­nen csak tíznaponként jöttek fel a jószágok a szabad leve­gőre. A föld alatt dolgozó bá­nyalovak, sajnos, két-három év alatt megvakultak, így le kellett őket váltani. Az utolsó föld alatti bányaló 1954-ben került a felszínre a salgóbá- nyai üzemnél. A föld alatti bányamúzeum­ban van egy bányaló kitömött példánya. Ez emlékezteti a lá­togatókat a régi szállítási módszerre. Van egy adoma a bányászok között: — Ezek a lovak olyan okosak voltak, hogy meg tudták számolni a csilléket. Ez persze nem igaz, de kétségtelen, amikor bele­húzott a hámba, és érezte, hogy „normán felül” van meg­terhelve, megállt és hátrané­zett. Akkor mondták a bányá­szok: most számolja a csillé­ket! Egy-két csille leakasztása után elindult a hűséges állat, hogy a meleget adó föld alat­ti kincset kivigye az embe­reknek .. A vállalat legnagyobb lólét­száma 240 volt. A szállítás gé­pesítése fokozott csökkentésre ítélte a lóállományt, és most. március elején az utolsó fogat is felszámolásra került. Száztíz év után megszűnt a bányánál a lovas fuvarozás. L. J. Csak így válhatott lehetővé, hogy amikor az automata köz­pontot 100 egységgel bővítet­tük, már nem kellett külső se­gítség, saját erőből végezte el a brigád. Jó erőpróba volt. A Ganz-MÁVAG mátramováki üzemének hírhálózatát is az alapfeladaton felül készítettük el — magyarázzák. A munka erős oldala a bri­gádnak, és ahogy az eddigiek- oől kiderült a szakmai művelt­ség megszerzéséért is sokat tettek. Vajon a tanulás, az ál­talános műveltség, iskolai vég­zettség, politikai képzettség megszerzése i6 ennyire jellem­ző a brigádnál? A művezető hirtelen számol a kezén és úgy válaszol. A többiek bólogat­nak. — AMI AZ ISKOLAI vég­zettséget illeti, négy brigádtag már érettségivel került hoz­zánk. öten viszont itt a mun­ka mellett szereztek érettségit. Jelenleg egy nőá hriigádtag van. aki most végzi az általá­nos utolsó osztályát. Itt van Molnár Pista, alapító tag volt. A munka mellett érettségizett és végezte el a műszaki főis­kolán az üzemszervező szakot. Most a brigád patronálőja — momdia Nagy Gábor. — Politikai oktatásban min­denki részt vesz. de ne fe­lejtsük el, hogy a Szakma Ifjú Mestere cím elnyeréséhez tanulni kell. Volt olyan hogy az üzemnél 16 fiatal vett részt ebben, és közöttük 9 a Morse-brigád tagja — veszi át a szót a patronál ó. — A kulturális kérdések is napirenden vannak. Többször volt író-olvasó találkozó, egy- egy könyv vitája itt, és a mű­velődési házban. A kirándulá­sok is általában ilyen haszno­san telnek el. Voltunk az Is­merd meg a megyédet moz­galom keretében idős Szabó István Kossuth-díjas szobrász műtermében. A Palóc Mú­zeumban, Cseszitvén, a Ma- dách-kuriában, Karancsbe- rényben a Partizán Múzeum­ban. Kiállításokon., tárlatláto­gatáson. Részt vettünk vetél­kedőkön, sőt rádiót is nyertünk — Tavaly vagy hat alkalom­mal vettünk részt előadói es­ten, hangversenyen. Ha kultu­rális rendezvény van, akkor a brigád Salgótarjánban dol­gozó tagjai is jönnek. Egyéb­ként a kétharmaduk három műszakban dolgozik és egy- harmaduk nő. — Ott van a szekrényen a bőrönd, azt se hagyjuk ki. Po- nyi László brigádtag ebben hozza a könyvtárból a munka­helyre a könyveket. Nemcsak a brigádot látja el, hanem az egész tmk-t. ö gondoskodik a kölcsönzés mellett a cserékről is időszakonként. — A kulturális rendezvények költségeit általában a közös kasszából fedezzük. A jutalom egy része kerül ebbe. Tavaly a VIT-versenyt mi kezdemé­nyeztük, és meg is nyertük, ezért 500 forint jutalmat kan­tunk, amit ilyen célra használ­tunk fél — mondja Bulla Zol­tán. — A szocialista együttélés elvei hogyan érvényesülnek a brigád életében? — Mint kívülálló úgy látom, ennél a brigádnál nagyon jó az összhang. A segítőkészság megvan. Vita is van szakma* kérdésekről. Nem is árt ez. mert a legtöbb esetben a két álláspontból kialakul egy jobb megoldás — közli Babcsány József, a szomszéd brigád ve­zetője — Az eddigiekből is kide­rül, hogy összetartó a brigád. Társadalmi munkában is. Mi végeztük el például a szoros- pataki úttörőház villamosítási munkálatait. Rendszeres a be­teglátogatás. Egyik társunk építkezett és felajánlottuk, hogy segítünk. A munkát nem igényelte, de a szabad időt biz­tosította számára a brigád. Ha valaki segítségre szorul, a jö­vőben is megkapja a közösség­től — így Bulla Zoltán. — A BRIGÁDDAL nincs kü­lönösebb baj. Néha a fiataláb­is bakat még figyelmeztetni kell. év, Az idősebbekkel már nincs ilyen gond, és a fiatalokkal is mind kevesebb. Aki idekerül az általában itt is marad. A legfiatalabb brigádtag is már három éve itt van — mondta a művezető. B. J. NÓGRÁD — 1974. március 6., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom