Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

Balassagyarmati népművelők Az ifjúsági klubok egyre in­kább az érdeklődés közép­pontjába kerültek az utóbbi időkben. Nemcsak az ifjúsági mozgalom vezetői, de a nép­művelés szakemberei is felis­merték és egyre inkább tud­ják mennyi nevelési lehetősé­get rejtenek a klubok, és a szabad idő helyes, hasznos felhasználására is mennyi jó alkalom kínálkozik ezekben. A balassagyarmati járási népművelők fórumának leg­utóbbi előadása is úgy kez­dődött mint a szokásos elő­adás az eddigi továbbképzése­den. Hemerka Gyula igazgató bemutatta dr Bőgelnét. Esik Vórát. a Népművelési Intézet főelőadóját és ismertette a té­fóruma mát: klubok falun, klubmoz­galom. módszervásár külföl­dön. Az előadás címéhez stíl­szerűen dr. Bőgelné azzal kezdte, hogy a jelenlevő mű- velődésiház-igazgatók, klub­könyvtárosok. népművelési ügyintézők és népművelő pe­dagógusok között szétosztot­ta a külföldről magával ho­zott több nyelvű színes, illuszt­rált programfüzetecskéket Afféle reklámfüzetek voltak ezek. amelvekben a szerzők vagy szerzőkollektívák ötletei­ket ajánlották” — megvétel­re. A fórum legutóbbi előadá­sa hamar áthangolódott sok­oldalú beszélgetéssé, élmény- beszámolóvá. Bőgelné három evvel ezelőtt vett részt először a lengyelor­szági módszervásáron, ahogy ők nevezik, a börzén. Öröm­mel újságolta, hagy a magya­rok ötletei iránt is van már érdeklődés. Biztatott bennün­ket. érdemes ötlenünk, tudunk egymásnak adni valamit. Eb­ben maradtunk, és abban, hogy várjuk a megyei műve­lődési központ módszertani segítségét., hiszen itt. Nógiád megyében még csak az alapo­zó munkálatok korát éljük. Az új népművelési „talál­mány” kezdetén tartunk, de bízunk benne, hogy az 1975. évi nemzetközi módszervásá­ron. Berlinben mj is ott le­szünk nógrádi ötletekkel Elekes Éva ( híIlogok után, Jöldi léptekkel Vallomás a példaképemről MOSOLYOGNAK csaknem mindig, mintha valami tréfás dolgot hallottak volna, azok a fiatalok, akik író-olvasó ta­lálkozókon megkérdezik, hogy *i a példaképem? Mosolyt rajzol arcukra a válaszom. Ugyanis azt felelem': a nagy­anyám. Igen, magyarázkod­nom kell, de az sem ilyen egyszerű. Először is, nem sza­bad cinkosságot vállalnom a nevetésekkel, mosolyokkal. Nyugodt arccal meg kell vár­ni, — de korántsem rovó vagy •osszaló tekintettel! — amíg ..situl a nevetés. Ez szükséges i továbbiak hitelességéhez. Úgy kell tenni, mintha nem is nagyon vettem volna észre, hogy nevettek. Amikor szűnik a nevetés, el­mondom milyen is volt a nagyanyám. Elmondom azt az elkoptathatatlan emléket, ami ott rejtőzik az agysejtek szűr­ne mezején, a gyűrődések hal­mai alatt. Húsz év ködfalán nézek át és látom szikár alak­ját, amint átmegy az udvaron. Keze sosem üres ezen a ké­pen. Kapát, ásót, fejszét, ko­sarat visz. s valami célja van útjainak, tetteinek. A sétáért magáért sosem indult el, ki­véve néhány csöndesebb őszi vasárnap délutánt, amikor ki­ment a temetőbe nagyapám, vagy három korán elhalt kis­testvérem sírjához. Talán ezeket a mondatokat mon­dom. talán másokat, de a ne­vetésből csönd lesz és figye­lem. Ezt a pillanatot kell elkap­nom. ezt a meglepődést és bi­zonytalanságot, hogy a nagy­anyámról, beszéljek, s arról, hogy a sors úgy hozta, éve­ken át anyám helyett is ő ne­velt. Arról, hogy keze mun­káját dicsérte a kiskertben a palánták rendje, a karókhoz kötözött rózsák sorakozása. a bemeszelt házfal, a súrolt kür szöb. öt dicsérték tavasszal a tojásból kibúvó kiscsibék, kis­kacsák. Rá emlékeztek a min­dig a helyükön levő szerszá­mok a fészerben, s ő maga volt mindaz a rend, amire ak­kor nem is figyeltem. Csak most. sok év múlva látom mi­ként tartozik az a falusi öreg­asszony szigorú arbával. rán­cokkal a homlokán, ehhez a rendhez, nyugalomhoz és erő­höz. öreg korában is friss volt. korán kelő és határozott. Férfiak helyett intézkedett, s ha kellett a közösség gondiát is macára vállalta. A szeme áttetsző kék volt és szigorú­ságai mögött szeretet rejtőz­ködött. Nem. nem olyan régen jöt­tem rá. hogy csakis ő lehet az én példaképem az élet hét­köznapjaiban. De ehhez az kellett, hogy olyan emlékek rögződjenek belém öntudatla­nul is. amelyek ilyennek tart­ják. őrzik számomra. Ügv tű­nik. hat elemijével is min­dent tudott a világról. Min­denre válaszolt és én mindent elhittem neki. még a mesé­ket is. Ma már azt is tudom, hogy a képzelőerőt tartotta ezzel ébren. Szerette a fákat, a madarakat, és akármilyen különös, saiátosan tisztelte a Naoot. Tudta, a ió idő a fa­lusi ember sorsát mennyire meghatározza. Tudta, az idő­ben elvégzett munka a kert­ben, a mezőn, vagy szőlőben — volt egy kis szőlőnk is —, milyen fontos. Olyankor kér­lelhetetlen volt mindenkihez, de ő maga járt elől a korai felkelésben, a munkában. Dehát azért csak van „köl­tői példaképem”, vagy egyéb eszményképem is? Ezt is meg­kérdezik. Van. Kell is, hogy legyen, De róla nem mindig tudom, hogyan élt a minden­napokban? Elmondom, hogy az egysorsúakat nem az ün­nepi, hanem sokkal inkább a köznapi dolgok kapcsolják igazán egymáshoz. A roman­tika szép, szükséges. De nem lehet mindenki világhírű fel­fedező, vagy sportoló. S ezek­ről a hírességekről csak jót tudunk, s rendszerint csak jót és szépet akarunk tudni. Meg­lepődünk, ha előbukkan egy- egy emberi gyöngéjük. Pédig attól nem kevesebbek, nem jelentéktelenebbek, mint ahogy a nagyanyám sem az. mert nem volt világhírű, nem vitt végbe világmegváltó dol­got. József Attila szavaival: ..tette amit kell”. TANÁRAIM között is sok akadt olyan, akihez szívesen hasonlítanék. Sőt. akikhez akarok is hasonlítani! így ta­lán azt mondhatom, emberi, hétköznapi példaképeim együttesen késztetnek olyan magatartásra, amit jónak gon­dolok. Dehát egyáltalán nincs más példaképem? Mert végül azért ezt is firtatják? De igen. Viszont talán eszményképnek nevezném. Hozzájuk inkább azok az eszmék, művek, je­lentős tettek kötnek, amelyek, szeretném, ha gondolataim, sorsom útját meghatároznák. Amelyek a mindenkori mér­cét jelentenék! De egyúttal azt is tudom, ha nem vagyok olyan a hétköznapokban, mint a nagyanyám, a tanáraim; a távoli eszményképekhez való hasonlatosságom bármiben, csak ábránd marad. Mert akármilyen nagy emberek is eszmélyképeink, valójában keveset tudunk róluk, sokkal- sokkal kevesebbet, mint azok­ról. akik körüllöttünk élnek, s nagy akaraterővel, szívósan, konokul helytállnak a hétköz­napokban. s válnak megvaló­sítóivá az eszményeinknek. E kettőt tehát már jó ideje nem választom el egymástól. Sokan összetévesztik a hí­rességet. az ismeretséget a va­lódi emberi nagysággal, olya­nokéval. akik maradandót hoztak létre, másokért har­coltak. küzdöttek. Nem is cso­dálom. ha mosolyognak, ami­kor azt mondom, hogy az én példaképem a nagyanyám. Sokan könnven, gyorsan akar­nak sikert elérni. Nem is tit­kolják, hogy például táncdal- énekesek akarnak lenni. Ez se furcsa, hiszen őket látják a képeslapok címlapján, a tele­vízióban. Holott ismerek egé­szen fiatal matematikusokat, fizikusokat, feltalálókat, akik mögött máris olvan alkotások állnak, amelyek messzi túl megőrzik nevük, a legtöbb táncdalénekes hírének mara- dandósásán! Az egyik divat és szórakozás dolga, a másik, munka, küzdelem és alkotás következménve. Amit az egvik „létrehoz”, az eldobható, mú­ló divatcsinálta fogyóeszköz, s amit a másik, az tudás, küz­delem, alkotás, sok emberöl­tőre szóló következménye. Az utóbbit műnek nevezzük! A nevető, mosolygó fiatalok szülei, nagyszülei minden bi­zonnyal küzdelmes életű, tisz­tességes emberek. Azt is mondhatom, hogy édesanyjuk, édesapjuk sok tekintetben példakép lehet. Bizonyos va­gyok abban, hogy a nagy em­berek közül való példakép- választás a hétköznapi példa­képek nélkül, csak üres. fel­színes, romantikus ábránd. Ha nincsenek köznapi példaké­peink, nagy eszményeink is hitetlenekké válnak! Hiszen a nagy emberek személyében gyakran csak az elért ered­ményt látjuk és csak kevésbé az odavezető, nehéz utat. Míg én napról napra láthattam nagyanyám konok küzdelmét s azt is tudom, végül is nagy dolgot vitt véghez. így történ­hetett, hogy az ő emléke, min­denki más helyett és előtt, őt. a szikár, falusi öregasz- szonyt érlelte példaképpé ben­nem. Mert alkotás az övé is: emberalkotás! Akárcsak annyi névtelen sorstársáé. S sze­memben annál is nagyobbra nő alakja, élete, küzdelme. S JUTALMA sem volt más, mint a becsületes élet sok, kis öröme, s a csupán percek­kel mérhető nyugalma, jóérzé­se. De mindig emelt fővel jár­hatott az emberek között. Ezért példaképem a nagy­anyám! Bár az ember a csil­lagok szerint tájékozódik, föl­di mértékekhez szabja lépteit. Kiss Dénes A iövő hét filmbemutatói Hősök és kalandorok Ismeretlen ví­rusok titka. Miért kellett elpusztulnia Gikuri afrikai tartomány la­kosságának? Járvány vagy betegség? A holtnak hitt tudós jelentke­zik. A néhány felvetett gon­dolat bizonyít­ja, hogy nem szűkölködik iz­galmakban a „Halálgyár az őserdőben” cí­mű kétrészes színes szovjet film. mely igen érdekes prob­lémával. a bi­ológiai hadvi­seléssel. illetve az ebben rejlő veszélyekkel, az ezzel foglal- című Kozincev-filmben meg* kozó kutatással foglalkozik. A ismert észt színészt. Juri Jar­veszély létező. Hasonló jelle­gű kísérletek több országban folynak jelenleg a katonai la­boratóriumokban. ezért Szav- va Kulis rendező filmje, ha nem is dokumentumfilm. fe­lül emelkedik az öncélú ka­landfilmek szintjén. A film szereplői között a nézők vi­szontláthatják a Leár király vetet. „Fogják el Oichit élve, vagy holtan!” Kegyetlen parancs, meynek értelmében 100 rió vérdíjat tűznek ki a sorsül­dözött. vak japán leány fejé­re. No, de nem kell féltenünk őt. hiszen meg tudja védeni magát, mivel azonos régi is­merősünkkel. a kardforgató nővel, aki mesterien forgatja borotvaéles szablyáját, és „hallás után” metéli derékig ketté ellenségeit. Az újonnan bemutatott filmben is a sze­gények. elesettek védelmező­je. aki — miután megtette kötelességét — újra útnak ered, hogy segíthessen a rá­szorultaknak. T KAMERÁK ELŐTT Váraik, törökök, hódoltsági magyar városok, falvak lakói 'szerepelnek abban a háromré­szes ismeretterjesztő tv-fiim- soraaabban, melynek felvéte­ledre rövidesen sor kerül. A históriád útikalauz szerepet be­töltő történészek pontosan tud­ják, milyen felvételekkel, ké­pekkel. dokumentumokkal szemléltetik majd a várélet, a végvári portyázások és a török hódoltság idejét. Néhány kér­dés, amelyre a film válaszolni kíván: Hányán laktak egy XJV —XV. századi magyar várban? Hogy élt a várúr? Mit jelen­tett a pallosjog? Milyen volt a középkori „összkomfort”? Ho­gyan éltek a török katonák és adószedőik? A film műsorveze­tői: Fügedi Erik és Szakály Ferenc. Rendező: Kézdi Ko­vács Zsolt ♦ Urbán Ernő az utóbbi idő­ben több sikeres televíziós ri­portműsort készített. Most más „szerepkörben” jelentkezik: márciusban kezdik majd for­gatni az általa szerkesztett Fogadónap című dokumentum- filmet. A készülő alkotás fő­szereplője: dr. Füredi Sándor, a budapesti VI. kerület tanács­elnöke, aki szabályos „mun­káskarriert” járt be: a film azt az utat igyekszik felvázolná, amelyen az egykori kárpitos­mester végighaladt. — Opera­tőr: Janovics Sándor. Rendező: Szűcs László. MŰHELY Hidas Frigyes irta A tökéle­tes alattvaló című szatirikus opera muzsikáját, mely már­cius végén kerül majd képer­nyőre. A zeneszerző mondja alkotásáról: „A mű a fantázia és a jövő világában játszódik, de ugyanakkor a múltat és a mát is idézi, s mint minden szatíra: sokféle műfaj elemeit elegyíti magában. A főszerep­lők alakja határozott zenei ka­raktert kapott. Például a Festő bohémsását a könnyűzene ele­meinek felhasználásával igye­NÓGRÁD — 1974. március 6., szerda 1 AZ ÍBISZ kedvező nyári és őszi ajánlatai: Üdülési lehetőségek az Adria-tenger partján OPATIJA: VI. hó 14-től 20-ig 6 napos 2300,—Ft VIII. hó 1-től 7-ig 6 napos 2600,— Ft Vili. hó 25-től 31-ig 6 napos 2600,— Ft Nyugdíjasoknak, vagy teljes vállalati szervezésű X. hó 18-től 24-ig 6 napos LOVRÁN ROVINJ 1750,—Ft májustól szeptemberig 7 napos 1700—2550 Ft-ig Ali keztem kifejezni. A Feltalál® kimért egyénisége, a száraz zened stílus, dallamos meló­diáinak segítségével kel életre. Mizériusz, a robot géphangok, zörejek, írógépbetűk kopogásá­nak, lemezsurrogás hangjának »zeneiségével« szólal meg. Es így tovább. Végül is a Tökéletes alattvaló maga is nagy keve­rékké válik. Operai elemektől a könnyűzenéig minden meg­található benne.” — Innen a műfajmegjelölés. S a cím? A tökéletes alattvaló, a Diktátor parancsait pontosan teljesítő — automatának kis hibája van. Mi ez a hiba? A Zenés Tv Színház új produkciójában majd kiderül... INNEN — ONNAN A festészet felfedezése címen néhány napja került a köny­vesboltokba René Berger két­kötetes műve. ízléses kis do­bozban. Ez a könyv voltakép­pen a televízióban látott A festészet kalandja című képző- művészeti sorozat írásos „előz­ménye”. Pontosabban: a könyv sikere láttán készült el „foly­tatása”, (az általunk is látott sorozat) a televízió számára. A Siemens Művekben készí­tett interjút (még a múlt év decemberében) Hajdú János. A magvar—NSZK együttműkö­désről szóló beszélgetést „A hét” sugározta annak ideién. Most kezünkbe került a Sie­mens Művek kiadványa, mely« fényképnél illusztrált cikkbe;» em’ékezik meg a beszélgetés­ről. Televíziónk nemzetközi kar­mesterversenyt rendez április­tól. Nádor Tamás VI. hó 28-tól VII. hó 10-ig VII. hó22-tőí VIII. hó 1-ig VIII. hó 27-tól IX. hó 6-ig 13 napos 3440,— Ft II napos 2990,— Ft 11 napos 2990,— Ft PORECS—SPADICSI VI. hótól IX. hó végéig 6 napos utak 1780,— Ft-tói 1950,— Ft-ig Üdülés Szász-Svájcban (Kőningstein) VI. hó 11-től 17-ig 6 nap 2300,—Ft VIII. hó 9-től 17-ig 8 nap 2400,— Ft 6 napos utak IX. hó 4—10-ig a LIPCSEI VÁSÁRRÁ 1550,—Ft Üdülés a ISaposparton, Albénán V. hó 16-tól 23-ig 7 napos 2500,—Ft júniustól szeptemberig 13 napos 3200,— Ft Jelentkezni lehet ax IBUSZ safgálarjáiii irodájában! Mai tévéajánlatunk 17.35: Mindenki közlekedik,' A mai adás elsősorban a túl­zott sebességgel, a gyorshajtás- sál foglalkozik. Megismerked­hetünk a többi között egy kü­lönleges baleset körülményei­vel, amelynek, sajnos halálos következménye lett. A műsor példákkal illuszrálja azt a gondolatot is, hogy nem min­dig az adott útvonalon meg­engedett sebességgel kell ha­ladná. így például felhívja a figyelmet, hogy iskolák kör­nyékén, vagy csúszós úton nem ajánlatos megközelíteni a sebességhatárt. Szó esik majd gyermekbalesetekről is, ame­lyekről dr. Bukovinsiaky Já­nossal. a Madarász utcai gyer­mekkórház sebészfőorvosával beszélget a riporter, Petress István. Végül foglalkozik a [Tlűsor — a lapok által már közölt — márciusra tervezett fokozott közlekedésrendészeti ellenőrzéssel. A műsor szer­kesztői nem feledkeztek meg arról, hogv a film és a humor eszközeivel is megpróbáljanak hatni a nézőkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom