Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

Képernyő előtt tyolt rosszabb is, iobb is Az elmúlt héten, színvonal­ban és tematikában egyaránt változatos programot kaptunk a televíziótól. Ami a színvo­nalat illeti, a változatos he­lyett találóbb inkább a ki­egyensúlyozatlan jelző, mely­ben a limonádék, híg, sziru­pos műsorok egymást váltot­ták a valóban remek, tartal­mas produkciókkal. A limonádék közül való volt kedden este a Casimir című francia filmvígjáték, egy ügye- fogyott, porszívóügynökről, aki végül is megcsinálja a maga szerencséjét Casimir természetesen Fernandel, ez a kivételesen nagy nevettető, s ezért még a butácska törté­netért is ■ megbocsátottunk a film készítőinek. A színvonalas műsorszolgál­tatásnak volt viszont jó pél­dája szerdán este a Fórum újabb jelentkezése. Ezúttal Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter adott nyilvános adás kereté^ ben választ a tárcájával kap­csolatos kérdésekre. Megyeri Károly műsorvállalkozását kellemesen oldotta fel a tele­vízió Önök kívánságműsora, kérték... Hasonlóan a műsorhét érté­kes vállalkozásai között kell említést tenni a Március ti­zenötödike című, csütörtökön látott történelmi összeállítás­ról, Dőry Virág, Gálfi László, Ivánka Csaba, Kútvölgyi Er­zsébet és Maróth Gábor köz­reműködésével, akik a törté­nelmi nap hazai és nemzet­közi eseményeit, történéseit idézték meg. Szintén ezen az estén láthattuk a Nyitott könyv sorozatban Nagy Lajos három kisremekét, melyek utólag arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az íróval szemben bőségesen akad még tennivalónk, hogy méltó he­lyére soroljuk irodalmunk egészében. Ebben a feladatban iparkodott most jószolgálatot tenni a közreműködő gárdá­ban Komlós Juci, Tábori Nó­ra, Örkényi Éva, Novák Ist­ván. Kozák László, Szacsvay László, Dayka Margit, Kiss Ferenc és Bihari József. A műsorhét igényes óráját jelentette pénteken Illyés Gyula Ozorai példa című drámájának tévéfilm-válto- zata is. Az 1848 napjaihoz kapcsolódó történetben Cser­halmi György, Szerencsi Éva, Piros Ildikó, Koncz Gábor, Mádi Szabó Gábor, Márkus László. Gyöngyössy Katalin és Garas Dezső nyújtott re­mek színészi alakítást. A harmincas évek csúfon- dáros korképét adta szomba­ton a Szép maszkok sorozat­ban a Mia Mayo tévedése című történet, és mozgalmas, látvá­nyos volt a Televarieté 74 össze­állítása is. Szívesen néztük meg újból éjszakai adásban a Fábri-sorozat keretében a Sar­kad i Imre novellájából ké­szült Dúvad című 1959-es fil­münket, mely még ma is markáns érzelmi hatásokat gerjeszt. A limonádés kezdés után nem volt különb a műsorhét vége sem. A Szerelem a meg­felelő idegennel című, vasár­nap este látott amerikai filmről nincs különösebb mondanivalóm. (barna) Szocialista módon... Patronálás minden téren... A Lampart ZIM salgó­tarjáni gyáránál a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja a Feokisztyov űrhajós nevét vi­selő műszaki kollektíva. A brigád a napokban állította össze idei vállalásait. Részvé­tel a tömegsport-rendezvénye­ken. társadalmi- és politikai rendezvényeken, eseménye­ken, párt-, szakmai és Köz­oktatásokon, politikai fórumo­kon. .. Lehetne még sorolni a kulturális vállalások listáját, melyek egymás után gyűltek Sándor István brigádvezető előtt a papírokon. Tárlatláto­gatás, vetélkedő és más ha­sonló tervek mellett ebbe a csoportba kerül a fizikai bri­gádok patronálása is. — Minden szocialista bri­gád vállal magának patroná- lókat — mondja a brigádve­zető. A fizikaiak többek kö­zött közülünk is választottak, így többen a brigád tagjai közül rendszeresen foglalkoz­nak az üzem egy-egy brigád­jának patronálásával. — Mi ennek a tevékeny­ségnek a lényege? — A patronálok bármilyen kérdésben a brigádtagok ren­delkezésére állnak. Rendsze­res politikai tájékoztatókat, előadásokat tartanak, és álta­lában ők végzik a brigádok műszaki továbbképzését is. Közösen végzik a társadalmi munkát. Póczos Gyula melegüzemi technológus a Nógrádi Sándor Szocialista Brigádot patronál­ja. A brigád jelenleg 17 főből áll, 14 éves fennállása óta birtokolja az aranyjelvényt, A tagok mindegyike elvégez­te a 8 osztályt, többen közü­lük már mint az üzem dol­gozói. A kulturális vállalásaik között azok szerepelnek, ame­lyek a legtöbb átlagbrigádnál is megtalálhatók. Kulturális intézmények látogatása, rész­vétel a továbbképzéseken és hasonló. A brigád tagjai be­tanított munkások. A gépi formázás nem önálló szak- lehetőségeket ma. Tovább nem tanul kö- eléggé, nem zülük senki. — ötödik éve vagyok a brigád patronálója. Mondja Póczos Gyula. Munkám kap­csán is többször megfordulok itt közöttük, de hetente egy­szer csak hozzájuk jövök. A reggeli idő alatt politikai tá­jékoztató van kéthetenként. Napi aktuális újságcikket be­szélünk meg a megyei lapból, a vasas újságból, ami szintén jár, a Népszabadságból, eset­leg a Figyelőből. A műveze­tővel közösen tartjuk a szak­mai továbbképzéseket is. Olykor-olykor van valakinek kérdése, arra igyekszünk vá­laszolni. Segítek kommu­nista műszakok szervezésé­ben és más akciók lebonyolí­tásában is. Molnár István versenyféle­lős szerint a legjobban az üzemen belüli patronálok váltak be. Eddig a patroná- lást nem sorolták be a bri­gádvállalások közé. Hogy Sándor István brigádjánál ez megtörtént, az talán változást is hoz majd a patronáló­munkában, Egy közép-, vagy felsőfokú végzettséggel ren­delkező emberekből álló kö­zösség igényesebben, jobban összeállított éves önművelési, kulturális programot hajthat végre. Ugyanezt egy betaní­tott munkásokból álló kollek­tívától, amely talán még a sem ismeri lehet megköve­telni. A patronálok azonban segíthetnek ebben is a bri­gádjuknak, felhívhatják fi­gyelmüket a szakmai és álta­lános önképzés működő, be­vált formáira, és rendszeres segítséget nyújthatnak azok számára, akik vállalják a ta­nulást. Közös megmozdulá­sokkal, színház-, mozi-, vagy tárlatlátogatással szintén. jó eredményt lehetne elérni. A brigádértekezleten nem fogalmazódott meg mindaz, amit itt felsoroltam, de úgy érzem, a patronálás fogaimé ba ez is beletartozik. Ilyen szempontból is meg kellene próbálni segíteni a patronált brigádokat. Egy olyan jól működő kollektívánál, mint a Feokisztyov brigád, bizonyára sikeres lenne egy ilyen akció, s példa lehetne a többi kol­lektíva számára. — e — ATÄLÄLT Mohorát sokan csak mint a neves színiművésznő. Tolnai Klári nevelkedésének faluját ismerik. Pedig öt esztendeje, a megalakulás óta másról is nevezetes: itt szervezték meg a Drogunion Gyógynövény­begyűjtő és -forgalmazó Közös Vállalkozást, amelynek révén számos helyre jutnak el az emberi fájdalomra enyhülést hozó gyógyító füvek. Közel száz embert foglal­koztat a társulás, túlnyomó- részt asszonyokat, lányokat. Fiatal „üzem”, szorgos, vidám fiatalokkal Közéjük tartozik Mikus Anna értékkönyvelő is, aki az érettségi után 1972-ben került vissza szülőfalujába Salgótarjánból, és a Droguni- onhoz. — Szeretem a munkámat. Büszke vagyok, hogy ezt csi­nálhatom — tárulkozik fel fi" atalos. nyüt őszinteséggel. — Komoly munka. Nagyon oda kell figyelni, minden betűre, számra vigyázni kell. Ha egvet is elírok, én látom a ká­rát, mert a hibát magamnak kell megkeresni. — A vallomása alapján — gondolom, jól érzi itt magát. — Valóban, így igaz. Jó munkahely, barátságos, segítő, kész kollégákkal. És ez a kis, csendes falu a szívemhez nőtt. Itt él mindenkim, szüleim, a rokonaim, mind. Tipikus mo- horainak érzem magam. — És a város, a szórakozás nagyobb, változatosabb lehető­sége. ..? — Eleinte nehéz volt, hl* ányzott a város. De aztán megszoktam. Az ember egy ilyen pici faluban is megtalál­hatja a szórakozást, nem szük­ségszerű unatkoznia. Ez per­sze. függ az egyéntől. Ami kell a szórakozásihoz, ifjúsági klub. mozi, az megvan. A színházat meg pótolhatja a televízió. A hivatali és otthoni munka, mosás, főzés mellett, módjával, még jut idő olva­sásra is. A verseiket szeretem. Ezeket érzem igazán közel magamhoz. Egy-egy verset többször is elolvasok, elem- zek, újra átgondolom, vajon ezt és ezt miért épp így írta le a költő. Ez szerintem na­gyon jó szórakozás. Igazat adunk Mikus Anná­nak. és titkon azt szeretnénk, ha minél több fiatal töltené így, olyan értelmesen és hasz­nosan a szabad idejét, mint 6. —sulyok— Bemutatjuk: Regőczy Krisztinát és Sallai Andrást Vörös bort Ittam az este... a magyar műlkorcsolyázásn&k, sát teheti tönkre. Általában — a népszerű magyar nóta ze­néjére zárja a legjobb magyar jégtáncos pár, a Regőczy Krisztina—Sallai András ket­tős négyperces programját. A két fiatal tehát vigyázott arra, hogy a zágrábi Európa-baj- nokság után március elején a müncheni világbajnokságon is ízelítőt adjon a jellegzetes ma­gyar zenéből és olyan csárdás­ra készül, amelyet még a pad­lón is nehéz eljárni... s. miután ezt a versenyszámot is felvették az olimpia műso­rába, kettőzött szorgalommal, lelkesedéssel edzenek. De va­jon hogyan lett a két fiatalból háromszoros magyar bajnok jégtáncosipár, s mivel foglal­koznak, ha nem korcsolyáz­nak? — Húszéves vagyok, s az ál­talános iskolával egyszerre kezdtem tanulni a korcsolyá­zást is — mondja Sallai And­naponta négy órát. töltünk a jégen, de „száraz” edzéseket is tartunk és nagyon sokat tán­colunk. A két fiatal biztató fejlő­dést mutat az 1970. évi első nemzetközi szereplése óta. öt Európa-bajnokságon és egy vi­lágbajnokságon vettek eddig részt (a második vb-re most készülnek), s helyezéseik ezek voltak: VASKOS kötet a Nógrád megyei Levéltárban a Kutató­napló. Azoknak a nevét jegy­zik be lapjaira, akik valamely témában kutatást végeznek a levéltárban. Ez az intézmény 1968- ban költözött Salgótarjánba, a naplót is ettől az időtől veze­Kutatónapló _ . rés. — Kezdetben az egyéni Ok ketten nagy reménységéi számban készültem, de amikor 967-ben, mint kamaszkorú fiatal a jégen megisimerked­Lurupa-bajnokság: nem megduplázódott az előző éviihez viszonyítva. A felsza­badulás negyedszázados jubi­leumát 1970-ben ünnepeltük, gyűjtenek anyagot, s több in­tézményiben szintén az évfor­dulókhoz kapcsolódóan szá­anyagból állítják össze a szer­zők. A község történetekhez ki­sebb számban és arányban gyűjtenek helytörténeti anya­got; e történetek írói és össze­állítói. De doktori disszertációhoz, főiskolai, egyetemi szakdolgo tik. A megyeszékhelyre költő- ez a kutatásra szintén óiénkí­mos olyan munka folyiik, ame- zatokhoz szintén itt is gyűjte­zött levéltár igen nagy jelen­tőségű — többi között — a Nógrád megyében folyó hely­történeti, honismereti tevé­kenység szempontjából is. Gazdag anyagot nyújt a leg- küjlömfélébb témák feldolgo­zásához, pótolhatatlan a kiuta­lásban. Miilyen tanulságot nyújt a Kutaitónapló lapozgatása ? Mindenekelőtt lássunk né­hány adatot, a kutatási kedv érzékeltetésére. 1968-ban Öl kutató 243 esetben végzett ku­tatást a levéltárban. A követ­kező évben megszaporodtak a kutatók. Ez azzal is magya­rázható, hogy 1980-ben ünne­tőleg hatott, 70 kutató 337 esetben végzett munkát A következő évek általában azonos számban vonzottak ku­lyek nem nélkülözhetik a le­véltári kutatást sem. Megyénk szellemi ’ életének egyik jelentős vállalkozása a tatót a kutatások száma kissé ingadozik. Így 1971-fean 59, a következő esztendőben 53 ku­tató járt a levéltárban, 366, il­letve 266 esetben végeztek ku­Lá6suk a múlt év adatait is. Ekkor összesen 58 kutató kereste fel kutatási igénnyel a salgótarjáni Nógrád megyei Levéltárat, a kutatása eseteik száma 352 volt. A helyszíni kutatók száma 53, iratkölcsön­zés útján kutatott öt személy. Amint már utaltunk is. rá, a peltük az 1919-es Magyar Ta- kutatások során a helytörténe- nácslköztá.reiasá'g félévsaázados évfordulóját, így az ezzel kap­csolatos helytörténeti és egyéb tevékenység megélénkült. Eb­ben az évben 77 kutató 404 esetben kutatott a levéltárban, tehát a kutatások száma csak­ti kutatás dominál. Ezen belül érzékelhető hatással vannak a kutatási kedvre az évfordulók. Ez alkalmakra kiadványok látnak napvilágot, egyéb pub­likációik jelennek meg, szá­mos kiállítás megnyitásához NÓGRÁD — 1974. március 19., kedd A Nógrád megye története cí­mű monográfiasorozat a Nóg­rád megyei Tainács Végrehaj­tó Bizottságának kiadásában jelenik meg, eddig három kö­tete látott napvilágot. Négy­kötetes sorozatról van szó. E nagy vállalkozás népes szer­zőgárda folyamatos és rend­szeres kutatótevékenységét; is igényid, ez a levéltári kuta­tások jelentős részét teszi ki. 1972-ben jelent meg Salgó­tarján város története egy kö­tetben. Ez a várostörténet ugyancsak a megyei levéltári kutatás élénkülését eredmé­nyezte, s a kutatók, kutatási esetek számát növelte. Természetesen, egy-egy pá­lyázat kapcsán is élénkül a kutatókedv. Például a múzeu­mi pályázatokra készülő pá­lyaművek anyagának jelentős résziét a megyei levéltári nek anyagot. A középiskolai tanárok egyelőire kis mérték­ben élnék a levéltár adta lehe­tőségeikkel Salgótarjánban. A levéltár iratkölcsönzóssel is foglalkozik, de egyéni kuta­tók számára nem kölcsönöz anyagot. Tavaly öt alkalom­mal kölcsönzött iratot az Or­szágos Levéltárnak és a Pest megyei Levéltárnak. / Ez évtől már Balassagyar­maton is helyben kölcsönözhe­tő a helyi vonatkozású levél­tári anyag, ez a balassagyar­mati, illetve a város környéki kutatást bizonyára megköny- nyítd. A KUTATÄS természetesen élénkabb is lehetne. Tulajdon­képpen mind a kutatók, mind pedig a kutatási esetek száma kevés. Azonban arányaiban megegyezik azon megyeszék­helyeken működő levéltárak hasonló adataival, ahol nem működ.'1: humán jellegű felső­fokú intézmény. T. E. tem Krisztinával, elhatároz­tuk, hogy megpróbálkozunk a tánccal. Így is történt, s azóta csak egy cél lebeg előttünk: minél jobb eredményeket elér­ni. Sallai András azonban nem­csak a jégen tianul: a bizomá­1970: 13. hely, 1972: 11. hely, 1974: 7. hely. 1971: 14. hely, 1973: 10. hely, Az 1973. évi világbajnoksá­gon a 13. helyen végeztek. És mit hozhat a jövő? — A jégtánc viszonylag fia« tál' versenysaám, hiszen a vi­lágbajnokságokon csak 1952, a nyi becsüs szakmát Igyekszik az Európa-bajnokságokon 1954 elsajátítani. Partnere a múlt óta szerepel a műsorban — évben érettségizett, a Duna mondta Dillingen Rezső, a ma- Intereontiinental Szállóban te- gyár bajnokkettős edzője. — lexkezelő. Most, hogy olimpiai szám lett, — fin sem bántam meg, óriási fejlődésre lehet számí- hogv a műkorcsolyát és azon tani, s a versengésben tanítvá- belül a jégtáncot választottuk nyialrn tem esélytelenek. Óriá- — mondja Regöczy"Krisztina. si az akaraterejük, s ha még — Igaz, nagyon „csúszós” ver­senyszám, hiszen a legkisebb hiba, egy parányi botlás is hónapok munkáját, gyakorlá­több lehetőségük lesz a gya­korlásira, újabb helyekkel lép­hetnek előbbre. Kozák Mihály Mai tévéajániatunk 21.55: Vélemény. A televízió fizikus beszél kultúrpolitikánk kultúrpolitikai folyóiratának második adása. A műsor cél­ja kulturális életünk kiemel­kedő személyiségeinek — mű­vészek. tudósok, esztéták, kri­tikusok bemutatása, beszélge­tés velük a legjelentősebb kul­turális, tudományos esemé­nyekről. A folyóirat szeretné nyomon követni a művészeti élet változásait, s bemutatni a különböző művészeti ágak alkotóinak legújabb műveit. A mai műsorban Fényes Imre időszerű problémáiról, Berend T. Iván pedig aktuális gazda­ságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A műsorban szó esik Varga Domokos készülő, új könyvéről és interjút le­hatnak a nézők Jurcsik Ká­rollyal és Jenői Lajossal. aW.k a hozzájuk legközelebb álló építészeti területről, a művelődési házak építéséről, s az ezzel kapcsolatos kultu­rális kérdésekről vallanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom