Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-19 / 65. szám
Nemzetiségek Galgagután Anyanyelvi óvoda, hagyományőrző kisdiákok A nagy, festett, mázas cseréptál hiteles tanúk szerint 170 éves, olyasmire használták, mint egy mosogatódézsát. Hogy a tál ne hiányozzék a háztartásból, az idős néninek, aki szívesen adta ezt a kincset — vettek egy műanyag edényt. A többi régi használati tárgy — néhánynak magyar neve eines, csak szlovák — ugyancsak nagy érték a galgagutai kisiskolások szemében, akik ősszegyűjtögették ezéket. Egyelőre az iskola kisdabosszobá- jánaik egyik sarkát foglalják el, de hamarosan, kiállítási darab válik belőlük. — Májusban szeretnénk a kiállításunkat megnyitni, ahol bemutatnánk a nemzetiségi községekben használatos régi' munkaeszközöket, a terem másik oldalán pedig mai, modem használati tárgyainkat — mondja az iskolaigazgató, Kovács Imréné. — Mi,vei egy hűtőszekrényt, vagy egy televíziót nem állíthattunk ki, írtunk a gyártó cégeknek, és ők na,gyon készségesen színes prospektusokat küldtek a gépeikről. De nem csupán a használati eszközöket szeretnénk megmenteni az elfeledéstől, hanem a helyi népszokásokat is. Néhány napja kisdiákjaink népviseletbe öltöztetett bábokkal bemutatták a roviemkát, a régi vasárnapi népszokást. Mert a vasárnapnak pontos „forgató- könyve” volt. A lányok és legények kinn sétáltak az utcán, s még az is megszabott volt, hogy hol találkozhatnak össze. De összegyűjtöttünk más érdekességeket is, például a fonóban történtekről, hiszen régen a fonó egyfajta ,terűm” volt, ahol sokan összejöttek, és sok mindent megbeszélhettek. Gyürki Tibor az alsó tagozatos iskolában csapatvezető, és a szlovák nyelv tanára. A nemzetiségj községben ugyanis nemcsak a hagyományok ápolása, de a mai kultúra, és a nemzeti sajátosságok megtartása is f ontos. — Heti 11 órában tanulnak a gyerekek szlovákot. Az első időben úgy volt, hogy az elsősök közül csak az tanulta a nyelvét, aki külön jelentkezett erre. Ma már mindenki így kezdd az első osztályt. Ez pedig annál inkább köny- nyű, mert már az óvodában is tanítják a gyerekeket. Illetve csak azokat, akiket fel tudnak venni az óvodába. A közös tanács vezetői Nógrádkövesden erről így tájékoztattak: — A 25 személyes óvodánkban már 37 gyerek van egy csoportba összezsúfolva. Egyetlen óvónőjük- Homyák Anna, aki egyelőre képesítés nélküli, mivel most vették fel az óvónőképzőbe, ö szlovák nyelvű gimnáziumban végzett. De ennyi gyerekkel egy ember nem tud foglalkozni. Arról nem is beszélve, hogy még 15 községbeli kisgyereket el kellene helyezni az óvodába. Tehát csoportszétválasztás kéne, egy kis- és egy nagycsoport lenne ideális. De ehhez egy óvónő, egy dajka és egy kisegítő kellene még. A február 22-1 falugyűlésen a helybeliek fela' Vnlották az Egy napot az óvodáért akció megindítását. Ez óriási segítség, annál is inkább, mert még helyet is biztosíthatunk az új csoportnak. De ez nemcsak elhatározás kérdése, mert a dolgozókat fizetni kell és a fenntartási költség is megnő. De arra — ami nagyon örvendetes —. hogy három éven belül ennyi gyerek születik, az ötéves terv előkészítésekor még nem számíthattunk. Az anyagiakat soron k,vül nekünk keli előteremtenünk, a megyei szervektől pedig bérmutatót kell kémünk. Ez tehát a központi téma Galgagiután. Nemcsak a nyelvtanulás , miatt van szükség az óvodába járásra, de az elsődleges okok mellett az „iskolára nevelés” is szerepet játszik. Az alsó tagozatosak ugyanis sok olyannal büszkélkedhetnek, ami másutt ötletként sem szerepel. Van itt citerazene- kar, amelyik a gutád dalokat jegyzi le, és adja elő. A sokféle szakkör mellett me&emon- dóversenyt rendeznek, és nagy-nagy izgalommal készül nek egy látogatásra, mert a rádiósok ígérték, hogy eljönnek hozzájuk. Nem véletlen hát, hogy a két évvel ezelőtt alapított járási vándorzászló mindkét alkalommal ehhez a kisdoboscsapathoz került. Ha harmadszor is elnyerik — végleg náluk marad. Orosz Júlia Nyugállományban Hírből sem ismeri az unalmat Az unalmat hírből sem ismeri Űrhalomban Hegedűs János nyugalmazott tanácselnök. Viszont őt az egész falu apraja-nagyja ismerősként üdvözli. Csak véletlenül fordulhatott volna elő, hogy nem éppen egy tanácskozáson, rendezvényen, közéleti fórumon találkozunk. A tanács végrehajtó bizottsága ülésezett, a közművelődési helyzetet elemezte. Rövid időre Hegedűs János „napirendet” változtatott: — Nyugdíjas vagyok, de közéleti ember. Két esztendővel ezelőtt vonultam nyugállományba a tanácstól. Azóta is akad tennivalóm bőven. A községi pártalapszervezetnek titkára vagyok. Tanácstagként képviselem a választópolgárok érdekeit. Az MHSZ községi titkárának is megválasztottak. Az ÁFÉSZ felügyelő bizottságában tagként, ,•> járási NEB-ben vizsgálatok résztvevőjeként vagyok jelen. Ezek után nincs csodálkozni való azon, hogy az unalmat tényleg nem ismerem. — A tanácselnöki tennivalókat 1958—71 között látta el. Mire a legbüszkébb, ha ma végig sétál a falun? — Az jskola bővítésére, az orvosi lakásra, és rendelőre, a sok járda, és »villanyhálózat korszerűsítésére. A sokirányú tennivaló ellátása közben gyomorfekélyt is kaptam. Közéleti emberek jellegzetes betegsége. Természetes, hogy tanácstagként az egykori tanácselnök hasznosítja az államigazgatásban szerzett hosszú évek tapasztalatait. — A Kossuth utcában a 12* es körzet tanácstagja vagyok. Tanácselnökként nem bírálhattam magam, most kissé kívülálló vagyok. Ha ötmillió forintom lenne, akkor is el tudnám költeni a közösség érdekében! Ismerem a közvéleményt. Bosszantó dolog, ha esténként „hangyás” a televízió képernyője csak azért, mert gyenge a feszültség A hálózat már alig bírja a nagy megterhelést. A vízelvezetés megoldása is sürgető feladat. Jönnek hozzám az emberek más ügves-bajos dobokkal is. Űr- Italomban születtem, ismer mindenki, eljárok hát az érdekükben. Nem szívesen mond le valamiről. ha annak megvalósítását célul tűzi. Dolgavégezet* lenül sem tanácstól, sem termelőszövetkezettől nem szokott távozni. A járásnál is gyakran megfordul. Ami a szívén, az a száján A párttitkári tennivalókra terelődik a szó. — Egész embert kíván! A községi alapszervezetnek 19 tagja van. Nehezen jutunk egyről a kettőre a pártépítésben. Ennek magyarázata, hogy a fizikai dolgozók munkahelyükön párttagok. Valami megoldást azért keresünk. Jellemző felkiáltás nyomán lett MHSZ-titkár. János bácsi már nyugdíjas, úgyis ráér — mondották neki. Nemet mondani nem volt ereje. Mintegy 25 fiatalt tömörít a községi MHSZ-klub. Adminisztráció, kispuskák kezelése tartozik a titkár tennivalói közé. Az ÁFÉSZ-nél mint felügyelő bizottsági, t.ag több ellenőrzésben vett részt, segítettek a belső ellenőrnek. NEB* vizsgálatban az elmúlt évben kettőben serénykedett. A kereskedelmi forgalmat, és a munkavédelmi helyzetet elemezték. — Miként telik egy jellemző naó ’ — Ma például délelőtt az MHSZ járási szervezeténél jártam. Azután lap terjesztési operatív bizottsági ülésen vettem részt. Ebéd után végrehajtó bizottsági ülésre siettem. Hát így telik egy nyugdíjas tanácselnök szürke hétköznapja! — r. i. — A község! közös tanács A lakosság szolgálatában A lakosság jó véleménnyel van a tanács munkájáról amióta Endrefalva központtal Pilinyt és Szecsónyfelfalut közös tanácsi irányítás alá vonták. Mindhárom községben, az anyagi erőhöz mérten szemmel látható változások történtek. Közel egy hónappal ezelőtt Balázs Pál, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára jelentést terjesztett a testület elé, amelyben számot adott arról a munkáról, amelyet a községi közös tanács a lakosság érdekében elvégzett. Amikor ennek a három községnek a gazdagításáról, gyarapításáról szólunk, nem tehetjük anélkül, hogy ne emlékezzünk meg a múltjáról. A lakosság dolgos nép. A gyárakban, az építkezéseken, a mezőgazdaságban, valamikor a bányában dolgoztak. A munkájuk azonban nem gyümölcsözött, mint ahogy most gyümölcsözik. Emlékezzünk csak a nyaranként megismétlődő árvizekre. A múlt rendszerből öröklött állapotokról eredt ez. Sok családnak okozott nagy szomorúságot a vadvíz pusztítása. A felszabadult dolgozó nép, szorgos munkájával megváltoztatta az életet mindhárom községben. Erről adott számot a végrehajtó bizottság titkára is a közös községi tanácsnak. A falvak régi nagy átka a mérhetetlen sár volt. Az elmúlt esztendőben Endrefal* ván, Pilinyben és Szécsény- felfaluban útkarbantartásokat végeztek. A községek utcájának többségében már járdán közlekednek az emberek. Ezek jók is. A közutak romlottak meg, ezért fordított a tanács erre nagyobb figyelmet. Nem teljes a munka a csekély anyagi lehetőség miatt. De a tanács ezt a feladatát állandó kötelességének tartja. Javították a közvilágítást. szépítették a k-lubkönyv- tárakat, a pilinyieknek autóbuszvárót építettek. A szolgáltatás keretében a gázcseretelepet bővítették. A belső rend érdekében a csatornákat rendbe tették. Kitisztították a közkutakat. A tanács közhasznú munkáját hosszan lehetne sorolni. A gondoskodás meglátszik a három igazán nagyon szép községen. Takarosak az utcák, gondozottak a lakóházak, amelyek előtt már zöldell a virág. A patak sem rakoncát* lankodhat kedvére, kibélelték medrét. Ez nem csupán hasznos, hanem tetszetős is. Ékessége a környéknek e három község. amelyet a dombok, sűrű lombos erdők féltve őriznek. Sok még a tennivaló, hogy még szebb, még vonzóbb legyen ott minden. A községi közös tanács végrehajtó bizottsága megbízatásának megfelelően gondoskodik arról, hogy azt az anyagi bázist, amelyet számlálhat magának, hasznosan használja fel a lakosság javára. Tervezik, hogy Szécsényfelfaluban kikövezik a patak medrét Endrefalván a hasznos szolgálatot tett művelődési otthon helyett egy korszerűbb klubkönyvtárat építenek. Az előkészítés szakaszában van egy autóbusz- megálló építése is Endrefalván sok szép tervet dédelgetnek a község vezetői. Megvalósításukra számítani lehet, mert amit ígértek, azt teljesítették is. Ott van Endrefalván mindhárom község szolgálatában az új étterem és presszó. Alakul Endrefalva központja. Szécsényfelfaluban az új bolt, a klubkönyvtár, Pilinyben is az új művelődési otthon, és így lehet sorolni hosszan. Természetesen, ahhoz, hogy gyarapodjanak, a tanácsnak szüksége van a lakosság támogatására. Ezen javítani kell, mert hiányos. Az erők összevonva sokat jelentenek. És érdemes összefogni, mert annak hasznát az ott élő emberek látják elsősorban. — B — Jól sikerült beszámolók Jól sikerültek a tanácstagi beszámolók a Hazafias Népfront salgótarjáni bányakörzeti 'területén. Sokan szólaltaik fel a váilasztápo1,górok közül, hogy megkérdezzék a tanácstagoktól, mit végeztek egy év alatt, hogyan sikerült megoldani a gondokat, történt-e előbbrelépés a jelölő gyűlési javaslatok megvalósításában. Ezen a területen fontos beszédtémát jelentett a tanácstagi választókörzetben az újonnan épülő 21-es számú műút, és az ezzel járó számos városrendezési gond. A tanácstagok beszámolóikban felelősségteljesen szóltak a saját és a tanácstestülieti tevékenységről. A választópolgárok helyeslésével találkozott az az igény, hogy az új út megépítésével egyidejűleg gondoskodjanak az indokolatlanul sok italbolt megszüntetéséről, helyettük inkább korsizierű élelmiszerüzletre van szükség. A felszólalásokat, hozzászólásokat egyaránt a közösségi gondok és tennivalók feltárása, megvitatása jellemezte. Ezeknek a során felmerült igények túlnyomó többségében a realitások talaján álltak. Tóth Gyula Szép teret kapott Balassagyarmat, melyet a jó idő beálltával alighanem gyorsan ki is sajátítanak maguknak a fiatalok, a gyerekeket sétáltató kismamák, a megpihenő idősebbek fotó: kulcsár Berceli munkaerőhelyzet Kijárjak, vagy helyben maradjak? Arról szó sincs Nógrádiban, hogy a falvakba nagyüzemeket telepítsenek, de ifct-ott különböző szövetkezeti, vagy egyéb kis- és középüzemekkel már találkozunk. Beroeien a közelmúltban arról vizsgálódtunk mennyi a munkaképes korú lakosság^ helyben, vagy idegenben vállalnak-e munkát a megye déli részében elterülő 2455 lelket számláló községben. Segítségül hívtuk Tölgyes Lászlóné megbízott vb-titkárt. — A közelmúltban készített a tanács egy miunikaerőmérle- get. Néhány jellemző adatból fontos következtetésieket vontunk le. A munkaképes korú dolgozók száma eléri az ezer- báromszázötvenet. Népgazdasági ágazatok szerint 396-an az iparban 250-en a mezőgazdaságban, 128-an az építőiparban és 168-an egyéb munkahelyeken dolgoznak a berceli emberek. Kevés, vagy sok a kijáró dolgozó? Soknak mondható! Reggelenként autóbusszal és vonattal, személygépkocsival és motor-kerékpárral 406-an távoznak a faluból, hogy megleljék kenyérkereseti forrásukat. A megyén belül — ezek közül — 158-an dolgoznak. Műiszakkezdés előtt észak felé, Balassagyarmat irányába utaznak. A nők a könnyűiparban helyezkedtek el. A férfiak zöme a közeid nógrádkövesdi kőbányába jár. Jelentősebb csoportot alkotnak azok,' akik dél felé tartanak, tehát túl a megyehatáron. Ezen berceli lakosok száma eléri a 248-at. Milyen gazdasági egységeknél helyezkedtek el? Legtöbben Ikladra igyekeznek, a műszergyárba. Többen Gödöllőn dolgoznak, sokan járnak Bércéiről Mátyásföldre, az Lkaméba. Közlekedtetésük megoldott, a vállalatok jelentős figyelmet fordítanak arra, hogy bejáró dolgozóikat ne veszítsék el. Tehát az ingázók jelentős száma jellemző Bércéire. A 406 eljáró többsége reggel utazik munkahelyére és este érkezik haza. Mindössze 10 azoknak a száma, akik vállalják a heti távollétet családjuktól, és csak szabad szombaton térnék meg otthonukba. A munkaképes korúak egy- hartmada kijáró. Foglalkozás szerint nehéz őket csoportosítani. A legkülönbözőbb szakmákat képviselik: segéd-, betanított és szakmunkásként. Milyen tendenciák érvényesülnek az eljárók számát ilter tőén? Számuk nem növekszik, hanem csökken! Az utóbbi években ennek érdekéiben egyet és mást tettek is Bérceién. Űj munkalehetőségeket teremtettek. Melyek voltak ezek? Tölgyes Lászlóné így válaszolt: — Akiknek korábban a mezőgazdaság adott kenyeret, azok manapság a helyi termelőszövetkezetben, az erdészetnél, valamint a közeli állami gazdasági kerületben helyezkedtek ei. A szövetkezet jelentős súlyt fektet a gépesítésre, így új munkaerőt alig tud foglalkoztatni. A fiatalok különben is idegenkednek a mezőgazdaságitól, ha megváltoztak is a termesztési, tenyésztési körülmények. Jelentős nyeresége a községnek, hogy alig három éve felépült az íkladi Műszergyár korszerű berceli gyáregysége. összesen közel 300 dolgozónak ad kenyeret. Ha bővítik, újabb dolgozók foglalkoztatása várható. A mezőgazdaság és a gyáregység mellett kisebb szőve: - kezetek is letelepedtek — fióküzemmel — Bercelen az utóbbi néhány évben. A fővárosi Munka- és Védőruházat’! Ipari Szövetkezet közel 60 leányt és asszonyt foglalkoztat. A rétsági Pannónia Hisz szintén munkát ad 20'—30 nő: dolgozónak. Rozgonyi István» tívwtcrfieszUvái A Magyar Rádió szórakoztató osztálya 1974-ban megrendezi a rádió k abarészínháza - nak huimorfes.Z'tivá!'ját. Ebből az alkalomból a rádió pályázatot hirdet, amely nyilvános. A fesztiválon bárki részt vehet új, eddig meg nem jelent elő nem adott művekkel. Hogy a most indulók ne kerüljenek hátrányos he’vzetbe. a rá'’tó- kabaréból már ismert, meghívott neves szerzők csak a második fordulóban kapcsolódnak a versenybe A fesztivál három fordulós. A döntő a rádió ez évi szilveszteri műsorában hangzik maid el. A fesztivál fődíja tizenötezer forint. A pályaművek beküldési határideje május 1. Cím: „Hu- morfssztivál. Magyar Rádió. 1800 Budapest”. NÓGRAD - 1974. március 19., kedd
