Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

Fellelésből — részesedésből fi.) Egyötödére csökkent a iakást igénytö A több mint százéves múlt­ra vissza iekin tő Salgótarjáni Kohászati Üzemeket úgy öle­li körül saját lakótelepe a Karancs völgyében, mint a gyermeket ölelő édesanya kar­ja. A gyári lakótelepen jelen­leg 925 bérlemény gondozá­sáról, felújításáról kell gon­doskodnia a gyár vezetésének. Az említett lakások állapota töob kategóriába sorolható. Nagyon sok van köztük olyan, amelyet a gyár léte­sítésével egyidejűleg hoztak létre. Ezeknek a száma 250- re tehető. Minőségileg nem sokkal jobbak a Malinóvszkij úti egyemeletes padlásszobás lakások sem, valamint a Sal- gó úton több bérház. A lakótelep fenntartására, karbantartására, javítására, evenként csaknem hétmillió forintot költenek. Ezenkívül felújítás címén négymillió forintot fordítanak az épü­letekre. Az előbb említett feladatok megoldása is sok problémát és erőfeszítést kíván a gyár vezetőitől, a szakszervezeti bizottságoktól. Ugyanakkor még mindig elég szép szám­mal vannak, akik új lakásra várnak. Milyen módszerekkel próbálta enyhíteni a munká­sok lakásgondjait az elmúlt években a gyár vezetősége, szakszervezeti bizottsága? A negyedik ötéves terv idő­szakára nemcsak a termelési elképzeléseket, hanem a vár­ható nyereség függvényében azt is meghatározták, hogy a fejlesztési és részesedési alap­ból milyen összeget biztosíta­nak a lakásgondok enyhíté­sére. Már akkor kiderült, hogy ezt a társadalmi problémát ijsak hosszabb távon és a nép­gazdaság segítségével tudják megoldani. Áz akkori kormányrendele­tek, a SZOT, a Vasas Szak- szervezeti Központ és az SZMT iránymutatása alapján három variációs elképzelés közül kiválasztották a leg­jobbat, azt, ami most van megvalósulóban. A szakszervezeti állásfog­lalás alapján az ingyenes állami lakások szétosztásán kívül — 1968—69—10—71- re kamatmentes kölcsönt biztosítanak társasház és kislakás építéséhez. 1969-ben a fejlesztési alap­ból 11 főnek 825 ezer, a ré­szesedési alapból pedig 11 fő­nek 425 ezer forintot biztosí­tottak. A családi lakóház épí­téséhez, illetve használatba vé­teléhez csak részesedési ala­pot szavaztak meg; 11 főnek 375 ezer forint értékben. A rá következő esztendőben 22 fő, egymillió-kilencszáz- kilencvenötezer forintot a fejlesztési, 22 fő háromszáz- negyvenezer forintot a része­sedési alapból kapott társas­ház építéséhez. A 18 kislakás­építőnek 455 ezer forintot osztottak szét. Alapvető változás 1971-ben következett be. A gyár veze­tősége a városi tanáccsal meg­egyezett, hogy a negyedik ötéves terv idő­szakára 150 lakásnál bizto­sítja az első bérlőkijelölési jogot. Ennek ellenében a gyár 18 millió forintot fizet be a tanácsnak. Az építkezéseknél időközben történt árváltozások miatt saj­nos módosítani kellett a szer­ződést. Ezek szerint 1973. jú­nius 1-ig 81 lakás épül meg a lakótelepen, 10,8 millió fo­rint összegben. A szerződésben vállalt la­kásokból 1972-ben házgyári elemekből elkészült az új 43 lakásos bérház. A városköz­pontban átadott két garzon­házban 12 lakáshoz jutott a gyár. Folyamatban van két­szer 19 lakás építése, aminek átadása 1974 szeptemberében várható. A gyár közismerten nehéz lakásgondjainak enyhítésében nagy segítséget jelentett az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi állásfoglalása, majd az azt követő minisz­tertanácsi rendelet, amely mó­dosította a magánlakás-épít­kezés pénzügyi és hitelfeltéte­leit. Ez Nógrád megyében két várost; Salgótarjánt és .Balassagyarmatot érintette. A dolgozók a szakszerveze­ti aktívákon, a műhelybizott­ságokon, a különböző tanács­kozásokon ismerték meg az előnyöket, a feltételeket és az új követelményeket. Hatá­sára nagy mértékben megvál­toztak az igények. Úgy is mondhatjuk, hogy reálisab­bak lettek, mivel megszűnt az állami lakások nemzeti aján­dékként való juttatása. A változásban közrejátszott az is, hogy időközben több igény­lőnek megoldódott a lakás­gondja, de voltak olyanok is, akik az anyagi ellenszolgál­tatás hallatára elálltak koráb­bi szándékuktól. Az 1969-ben nyilvántar­tott 600 igénylő közül je­lenleg 130-an szerepelnek a listán. Döntő részük hely­beli lakos, albérletben la­kik, rossz lakásviszonyok között él. Sajnos vannak olyanok is, ahol több család él egy la­kásban. Állami lakást csak azok igényelnek, ahol nagy a család, nehéz anyagi körül­mények között élnek. Ez ért­hető, hisz’ a rendelet módosí­tása lehetővé tette, hogy nagycsaládosoknál és nehéz anyagi körülmények között élő fizikai munkásoknál el lehet tekinteni a megváltási összeg befizetésétől. Tavaly az előbb említett módon a városban több csa­lád jutott lakáshoz, köztük egy hétcsaládos acélgyári dolgozó is. Eddig évenként sikerült a gyárnak ilyen nehéz körül­mények között élő családot ingyenes lakáshoz juttatni. Mivel a lakást igénylő fizikai munkások 20—25 százaléka ilyen megítélés alá esik, a szakszervezeti bizottság az ötödik ötéves terv lakásépíté­si elképzeléseinél különös fi­gyelmet szentel ezekre a csa­ládokra. V. K. (Folytatjuk) A C IP tSZ 1 v A „Salgó” Cipőipari Szövetkezőinél Társadalmi ellenőrök A városi tanács termelésel­látás-felügyeleti osztálya Sal­gótarjánban nemrégiben fel­kérte a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságát, hogy a város­körzeti bizottságok saját terü­letükön válasszanak társadal­mi ellenőröket. Elsősorban azokra gondoltak, akik szíve­sen végzik társadalmi munká­ban ezt a fontos feladatot, és szívügyüknek tekintik a fo­gyasztók érdekvédelmét, az ár- és áruellenőrzést. A meg­választott társadalmi ellenő­rök Salgótarján üzleteiben a városi tanács vagy az érde­kelt vállalatok szakemberei­vel együtt végzik az ellenőr­zést. A társadalmi ellenőrök választása megkezdődött, mintegy 25—30-an már ebben a félévben munkához is lát­nak. 1944. MÁRCIUS 19. HARMINC ÉVVEL ezelőtt német pánoélko- csik zúgására ébredt Budapest, 1944. március 18-árói 19-re virradó éjjel a náci Németor­szág hadereje megszállta Magyarországot. Történelmi tény, hogy Kállay Miklós mi­niszterelnök, amikor környezetében javasol­ták, valamiképpen az országhoz kellene for­dulni, valahogy legalábbis tájékoztatni kel­lene a nemzetet a keserű valóságról, így uta­sította el a gondolatot: „Nem lehet az embe­reket éjszakai álmukból felverni.” Szinte jelképesnek lehet tekinteni a Hont- hy-rendsaer e jellegzetes vezetőjének állás­foglalását és egyben búcsúszavát a magyar történelem e gyászos napján. Amint a hatal­mon levőknek ez a magatartása magyarázat­tal szolgál arra is: miért tudták Hitlerek olyan könnyen megszállná az országot, miért nem bontakozott ki erős, széles:, hatékony el­lenállás hazáinkban.. Horthy és ügyvivői ekkor már tisztáiban voltak azzal, hogy Hitler háborúja elveszett. Meg is próbálták titokban, a népi beavatko­zást kikerülve, előkészíteni a kiugrást — ahogy akkoriban, a miniszterelnökre célozva emlegették — jármi kezdték a „Kállay-ket- tőst”. Csakhogy politikájuknak az a rögesz­més elképzelés volt az alapjai, hogy megálla­podhatnak a kiugrásról a nyugati hatalmak­kal, miközben a Szovjetunió elleni háború frontjain a németek oldalán változatlanul je­len lesznek. A legfontosabb számukra az volt, hogy a nép rá ne ébredjen a tényleges hely­zetre: a háborúból, az ország hadszíntérré változtatásából a kiút csak az tehet, ha a né­metek ellen fordulnak és szövetségre lépnek a Szovjetunióval és az amtáüasászta koalíció többi tagjával. Horthyék néptől való félelmét, a haladás­tól és a közvélemény elaltatásának, illúziók­ban riingaitásámak taktikáját használták ki Hitlerek. 1944. márciusi 19-ével megszűnt ugyan az ország addigi látszatfüggetlensége is, de kedvező volt számukra, hogy ezt a fo­lyamatot, beleértve a megszállást is, Horthy személyével „védjegyezte” és lényegében vál­tozatlan állami, gazdasági, katonai apparátu­sával hajtotta végire. Ilyen módon, viszonylag jelentéktelen. személycserék után, a német megszállók minden terrorimtézkediésükben. számíthattak a magyar közigazgatásira és ha­tóságokra, nem is beszélve a hadseregről; amely tovább harcolt a mérnetek oldalán. Hogy mit jelenített a dolgozó nép sorsa és az ország jövője szempontjából a náci meg­szállás, az közismert. Kész listákkal érkeztek a pribékek, megkezdhették minden haladó, vagy egyszerűen németellemes ember letar­tóztatását, megkínzását, koncentrációs tábor­ba hurcolás'át, megsemmisítését. S ekkor kez­dődött az ország teljes kirablásának, hadszín­térré változtatásának folyamata is. Horthyék mindehhez asszisztáltak, hiszen csak folytatá­sa volt — némileg brutálisabb eszközökkel — annak, amit 1919-tőil ők maguk, minden külső kényszer nélküli tettek. MÉGIS 1944. március 19-e nemcsak a szégyen, a vereség napja. Horthyék gyávasága és memzeitárulósa, a német fasisztáik gátlás- talamságia és erőszakossága egyre szélesedő népi erőket és középrétegeket is kijózanított, ráébresztett helyzetükre és cselekvésire ösz­tönzött. A német megszállás idején kezditek közeledni növekvő számiban a kommunisták vezette Magyar Fronthoz a legkülönbözőbb polgári és katonai csoportosulások, beleértve Horthy egykori híveit, követőit is. Ebben az időszakban formálódott ki, a legsúlyosabb üldöztetés körülményed között, az az osztály- és pártszövetségi rendszer, amely alapja volt az ellenálási harcnak, s amelyre épülhetett aztán, amikor a szovjet hadsereg felszabadí­totta az országot, a forradalmian átalakuló magyar társadalom és az új népi kormány­zási rend. (nj) Tanácstagi beszámolón hallottuk Nemcsak a körzet, az egész város gondfa — Az elmúlt év jó esztendő volt. A IV. ötéves terv fölada­tait időarányosan teljesítettük, lépésről lépésre haladunk az elképzelések megvalósításá­ban. A városi tanács mindig a lakosság érdekeit tartja szem előtt, de jó érzéssel tud­juk mondani, hogy mi is se­gítünk a tanácsnak. Csak egy adat: 174 forint aiz egy főre jutó társadalmi munka értéke — de az átlagba még a cse­csemőket is beszámoltuk. E szavakkal kezdődött a ta­nácstagi beszámoló Salgótar­jánban. az Arany János Utca 19-es számú épületének KISZ- klubjában. Ennek a választó- körzetnek Ozsvárt József, a városi pártbizottság első tit­kára a tanácstagja. A tanácsta­gi beszámolóban azokról a mindenkit érintő problémák­ról esett szó, melyek nemcsak az e választókörzetben lakókat érintik, hanem a megyeszék­hely minden lakóját. — Hadd kezdjem azzal — mondta bevezetőén Ozsvárt elvtárs —. hogy nemcsak az anyagi gyarapodás miatt zár­tunk jó évet. A városban jó a politikai hangulat, a közös­ség munkájába sokan bekap­csolódnak. A Húszezer mun­kanapot Salgótarjánért akció olyan sikeres, hogy már a 30 ezer napnál tartunk. Ez min­denképpen mutatja az össze­fogást, az érdeklődést, és az aktivitást. — Valószínűnek tartom, hogy nagyon sokat érdekel a lakáshelyzet. Az elmúlt idő­szakban az átadott lakások több. mint 70 százalékát mun- káscsaládok kapták. A népe­sedéspolitikai határozat értel­mében továbbra is legfonto­sabb feladat, hogy a sokgyer­mekes családok jussanak la­káshoz. Ügy segítünk a két-, három- vagy ennél is több- gyermekes családoknak, hogy soron kívül igyekszünk lakást adni nekik. Most kétezer igénylő van — de a nagycsa­ládosok gondjait 2—3 éven belül meg kell oldani. MEGYÉNK termelőszövet­kezetei ez évben is nagy fel­adatok előtt állnak. A legfon­tosabb célkitűzés- tovább nö­velni a mezőgazdasági terme­lést. Mindennek azonban fel­tételei vannak, s ezek biztosí­tása a tagság és a vezetőség együttes feladata. A gépesítés fokozása, a korszerű techno­lógiák, az ésszerű földhaszná­lat alkalmazása, a vetésszer- , kezet egyszerűsítése, és lehet­ne tovább sorolni mi minde­nen múlik termelőszövetkeze­teink jövője. A felsoroltakkal azonban egyenrangú feladat a vezetés színvonalának eme­lése is. * VÁLTOZÁS A SZEMLÉLETBEN Érdemes visszaidézni a nemrégiben lezajlott zárszám­adó közgyűlések néhány moz­zanatát. A legtöbb helyen, ha. a számítások nem váltak va­lóra: a felelős a mostoha idő­járás volt. Kétségtelen, a ter­mészeti tényezők befolyásol­ják a mezőgazdasági terme­lést, de előfordul, hogy az alacsony hozamok oka a nem hellő szakértelemmel végzett munkában, a technológiai fe­gyelem lazaságában, a rosz- szul kialakított vetésszerke­zetben rejlik. Ezt pedig fér­fiasán be kell vallani, már csak azért is, hogy p tanulsá­got leszűrve, e problémák is­mételtjén ne fordulhassanak elő. i Ami az embereken múlik Megyénk termelőszövetke­zetei kedvezőtlen közgazdasá­gi adottságok mellett termel­nek. Így egy-egy döntés nagy körültekintést és alapos elem­zést igényel. Előfordulnak még szemléletbeli problémák is, örvendetes azonban, hogy e területen kedvező változás van folyamatban. Egyre ke­vesebb gazdaságban kapnak elsőbbséget a pillanatnyi elő­nyök. Van ahol saját káru­kon kellett tanulni. Pilinyben, Varsányban például a juhá­szat jövőjének alakítását hát­ráltatja, hogy korábban a bá­rányokat értékesítették, de az utánpótlásra nem gondoltak. Karancskesziben a szarvas­marha-állomány fejlesztésé­vel kapcsolatban jelentkeznek ilyen problémák. E gondok könnyen elkerül­hetők lettek volna. FOGÉKONYAN AZ ÜJRA A termelőszövetkezetek ve­zetésének színvonala csak úgy emelkedhet, ha maguk a vezetők lépést tartanak a nö­vekvő követelményekkel, szakmai, politikai továbbkép­zésükre módot találnak. Ez is elősegíti a tsz-vezetők újra, korszerűbbre való fogékonysá­gát. Egj'es helyeken még ide­genkednek a kooperációtól, a társulásoktól. Hiányzik a kez­deményezés aiz együttműkö­désre, pedig az erők egyesíté­se az eredményesebb gazdál­kodás egyik, eddig még sok termelőszövetkezetben kiak­názatlan lehetősége. Mindehhez jól képzett szak­emberekre van szükség. Ér­dekes lenne megvizsgálni, hogy megyénk gazdaságaiba évente hány fiatal szakember érkezik, s hányán távoznak el. Kevés gazdaság engedheti meg magának a szakemberek gyakori cserélődését. Ezért is fontos, hogy az első számú vezetők milyen támogatást adnak a kezdő szakemberek­nek, mennyire segítik munká­ba állásukat, adinak-e vélemé­nyükre, bátorítják-e őket. ad- nak-e lehetőséget szakmai1 rá­termettségük bizonyítására? Ez ugyanolyan mércéje a tsz-vezetés színvonala növe­kedésének. mint a feladatok megbeszélése, az alkotó szel­lemű vita. ahol a beosztott­nak is lehet jó véleménye, s azt esetleges szakmai félté­kenység, vaav más hátsó gon­dolatok miatt nem utasítják vissza. MINT TULAJDONOSOKAT... A tennivalók megvitatása­kor nem lehet figyelmen kí­vül hagyni a tagság vélemé­nyét sem. Sajnos, vannak pél­dák arra, hogy a termelőszö­vetkezeti demokratizmus hát­térbe kerül. Természetesen a ló másik oldalára sem sza­bad átesni, de jogos igénye a tsz-tagoknak, hogy a vezető­ség, mint tulajdonosokat tart­sa számon őket. Sokszor a vezetés színvona­lának növelését emberi hibák, felfogásbeli problémák, sze­mélyes nézeteltérések befo­lyásolják. Ezek elkerülése és megszüntetése érdekében nagy feladat hárul a termelőszövet­kezetek pártalapszervezeteire, az ott dolgozó kommunisták­ra. A bátor, őszinte véle­ménynyilvánítás a vezetés munkájáról, munkastílusáról, módszereiről minden esetben segítő szándékot kell, hogy ta­karjon. A vezetést ért kritika pedig nem jelenti okvetlenül azt, hogy nem megfelelő em­berek állnak a gazdaság élén. Mindez közös célok érdekében történik. A gépesítés, a vegyszeres növényvédelem, a korszerű termelési módszerek még ön­magukban nem oldják meg megyénk termelőszövetkeze­teinek problémáit. A legtöbb az embereken, a vezetőkön, tsz-tagokon, kommunistákon múlik. Szabó Gyula Ezután Ozsvárt József, vá* zolta a lakásépítésre vonatko* zó terveket, hogy melyik la' kótelepen hány lakást szeret­nének átadnj ebben az évben. Az épülő lakásokkal együtt fontos a kommunális ellátott­ság is, és többek között jó né­hány lakásba bevezetik a gázt is ebben az évben. A széles körű tájékoztató után a választókörzet lakói kérdéseket tettek fel a tanács­tagnak, melyek a szűkebb la­kóterületre vonatkoztak. Több édesanya a gyerekek mozgási lehetőségének hiányát tette szóvá. Ambrus Jenő, az Arany Já­nos utca 10-es számú ház la­kója a garázsproblémát emlí­tette : — Már az is elég nagy baj, hogy ezek a garázsok sok he­lyet foglalnak. De ráadásul még balesetveszélyesek is. Ozsvárt elvtárs így vála­szolt : — Ezek után nem engedjük meg. hogy több garázs épül- "ón ezen a területen. A játszóterülettel kapcsolat­ban annyit: a 3—10 éves gye­rekek részére épül egy játszó­tér. hiszen a tanács is tudja, mennyire korlátozottak a mozgási lehetőségek. Azért nem készült idáig itt park, mert ha a jól felszerelt ját­szótér elkészül, kárbaveszett összeg lenne, amibe a park került. A közlekedési gondok is szóba kerültek. A lakók ér­deklődtek a 21-es út építésé­nek üteméről, hiszen ez nagy­ban befolyásolja a helyi jára­tok közlekedését. Krajcsi La­jos nyugdíjas azt vetette fel, hogy miért nem lehet a vá­rosban egy busszal végigmen­ni. miért kell átszállta, és ki* térőket tenni. Az e kérdésre adott válaszban terítékre ke­rült Salgótarján minden ne­hézsége. ami a közlekedéssel kapcsolatos. A 21-es út meg­épülte után a helyi járat vá­roson belüli körforgalmat bo­nyolít le. a jelenlegi nehéz­kes közlekedést kizárólag az úthiány okozza. Ez évben a mozival szemben megkezdik az új autóbusz-pályaudvar építését is. hogy végre kultu­ráltabb körülmények között utazhassunk. Szó esett még az ivóvíz problémájáról, hiszen még mindig élnünk kell a víz­korlátozás szükségállapotával, s ezen addig nem is lehet változtatni, amíg a „regionális II’’. be nem lép az ellátás se­gítésére. Orosz Júlia NÓGRÁD — 1974. március 19., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom