Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

Feltöltöttek a vetőgépeket, indulhatnak a tavaszi munkák. A Magyarnándóri Állami Gaz- tl iság szécsényi kerületében megkezdték a tavaszi keverék takar Hiányok vetését, melyet majd zöldtakarmányként a gazdaság tehenészetében hasznosítanak. Fokozatosan vetik be a harminc hektár területet — tájékoztatott bennünket Lajtor István, a kerület vezetője —, hogy majd folyamatosan, szakaszosan lehessen betakarítani is a termést. Szécsényben egy híján száz tehén és 130 növendékmarha tartásáról gondoskodnak, s hogy mielőbb friss takarmányhoz jussanak az állatok, fontos a sürgős munka. Kaposvári István és Rajezer István traktorosok — képünkön — ki is használják a kedvező időt, indulnak a földekre

— kulcsár józsef —

KüEdőü^fuléi §zécséniben és Szirákon

Tízéves ax Egyesült ÁFÉSZ

Tíz éve, hogy a szécsényi ÁFÉSZ egyesült a környező kisebb szövetkezetekkel. Jelenlegi szervezeti formájában 16 község és 4 település 26 ezer lakosának ellátását végzi. Az elmúlt tíz év alatt az állóeszközök értéke közel háromszorosára, az árukészlet több mint a duplájára emelkedett. Az összes nyereség a tíz év során elérte az 53 millió forintot, amelyből a tagság vásárlásai és értékesítései alánján 4 millió forintot kapott vissza a szövetkezettől.

Nem kell szégyenkeznie az ÁFÉSZ vezetőségének a mai küldöttgyűlésen sem. amikor Leszák Ferenc, az igazgatóság elnöke az 1973. évi munkáról ad számot. A kereskedelmi forgalom az elmúlt évben összesen 229 millió 600 ezer forint értékű volt; a nyereség elérte a 6 millió 895 ezer forintot. A legmagasabb 38.6 százalékos forgalomemelkedés a felvásárlási üzemágban volt, ami azt mutatja, hogy — a több éves visszaesés után — a szövetkezet nagyobb gondot fordított a termelés elősegítésére és a háztáji gazdaságokból. kiskertekből történő felvásárlásra.

A közgyűléseken résztvevő küldöttek és a tagság részére a rendezvényeket megelőzően a ; ÁFÉSZ nyomtatott beszámolót küldött ki, ezzel biztosítva, hogy a hozzászólások ne formálisak legyenek, hanem kellő tájékozottságon alaDul- j írnak. A beszámoló tartalmazza az 1974. évi célkitűzéseket, üzletpolitikai feladatokat is. Eszerint a szövetkezet ebben az évben 8.2 százalékos forgalomemelkedésre számít a bolti kiskereskedelemben és 4.8 százalékosra a vendéglátó- iparban.

A jobb áruellátás érdekében az év első negyedében Szécsényben és Nógrádszakál községben élelmiszerbolt nyitására kerül sor. Endrefalván a régi épület átalakításával ABC-szaküzlet létrehozását; Szécsényben pedig, a Kossuth Lajos úti új település 1500 lakosának ellátására élelmiszer- bolt létesítését tervezi még ebben az évben a szövetkezet.

Jól dolgoztak a választott szervek

Ma tartja küldöttgyűlését a Szirák és Vidéke Általános és Értékesítő Szövetkezet is. A forgalom kedvező alakulása és a gazdálkodási eredmények ismertetése mellett a

szövetkezet elnöke. Széles Ferenc, jelentős hálózatfejlesztési beruházásról adhat számot. Több mint 2 és fél millió forint bekerülési költséggel az elmúlt évben épült fel a szövetkezet fennállása óta a legnagyobb létesítmény, a bujáki ABC-áruház, a régi, elavult egységek helyett. Ugyancsak nagy fontosságú beruházás volt a vanyarci kivarróüzem beindítása. amelyhez — a régi sziráki üzem szociális helyiségeinek kialakításával együtt — közel félmillió forintot használt fel a szövetkezet. Ezek az üzemek összesen 95 nőt foglalkoztatnak, így a fenntartásuk szorosan összefügg a nőhatározatban foglaltak megvalósításával.

Jelentősen hozzájárultak az elmúlt évi eredmények eléréséhez a szövetkezeti választott szervek. Az igazgatósági tagok jó felkészültsége, felelősségérzete, az általuk készített előterjesztések színvonalának növekedése, a hozott határozatok pontos végrehajtása elősegítette a célkitűzések megvalósítását. Jól dolgozott a felügyelő bizottság is, amelynek tagjai az elmúlt évben új módszerként bevezették a kiskereskedelmi boltok alapegységenkénti vizsgálatát. Kiemelkedő eredményt értek el a2 intéző bizottságok Palotáson, Bujákon, Szarvasgedén és Erdőkürtön a társadalmi munkák szervezésében és végzésében.

Zárszámadás után, tervtárgyalás előtt

VÉGET ÉRTEK a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések. Nagy jelentőségű belpolitikai eseményként tartjuk számon azért, mert a falusi lakosság ezreit mozgatta meg. fordította figyelmüket a szövetkezetpolitikai kérdésekre. Magára vonta az ország érdeklődését is. Abból a szempontból is nagyon figyelemre méltó volt a termelőszövetkezeti tagság és alkalmazottak nagy seregszemléje, hogy a közgyűléseken — éppen, a termelési eredmények felsorakoztatása nyomán — újból megerősödött az emberekben: a párt agrárpolitikája helyes volt, abban a jövőben is bízni lehet. bízni kell. mert a nép- gazdasági, szövetkezeti és egyéni érdekek összhangját teremtette meg, amely végső soron az ország politikai és gazdasági erejét növelte, a dolgozó ember esztendőről esztendőre fokozódó jólétét biztosította.

Akik ebben a megyében ott voltak a termelőszövetkezeti mozgalom bölcsőjénél, majd végig kísérhették azt a mérhetetlenül nagy küzdelmet, amelyet születésétől napjainkig megvívtak közös gazdaságaink. tudják igazán értékelni az elért eredményeket, A valamikor filléreskedő üzemek meggazdagodtak, a szegénység következtében vi- szálykodó tagok ma millió forintokra rúgó vagyon tulajdonosai. Még a legkisebb termelőszövetkezetünknek is milliókat érő vagyona van. Legékesebben bizonyítja a fejlődést a több mint másfél milliárd forint éves halmozott termelési érték. Az elmúlt évek egyik olyan magas nyereségét könyvelhették el a mezőgazdasági üzemeink, amilyenre a megye földművelő népének történetében még nem sóik példa van. Ennek viszont olyan pozitív következménye lett. hogy minden eddigi évet túlszárnyalva — az üzemek többsége — több millió forintot fordíthatott a biztonsági alapra, a fejlesztésre. a szociális és kulturális célokra, számtalan helyen az idős tsz-tagok jövedelmének emelésére. És mindezek mellett a dolgozó tagság tízórás munkanapra jutó jövedelme elérte az átlag 100—105 forintot. Az eredmények ismeretében akaratlanul is felvetődik a kérdés: milyen lehet a realitása annak a sokat emlegetett nógrádi kedvezőtlen körülméMai kommentárunk

A tanácsi határozatokról

A TANÁCSI muníka elválaszthatatlan fontos és lényeges határozatoktól, amelyek testületi üléseken látnak napvilágot. Szinte kivétel nélkül a továbblépésit, a jobb és hathatósabb munkát szolgálják.

Ezért nem mindegy, hogy a tanácsi határozatokból — melyeket a végrehajtó bizottság vagy a tanácsülés hagyott jóvá — mi valósul meg. Ilyen mindenkit érdeklő téma a kereskedelem. Amikor a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága sokoldalúan és részletesen megvitatta az áruellátást és a kereskedelem fejlődését, egyúttal elrendelte, hogy javítani kell a tanács kereskedelmi osztályának sízervező, elemző és tájékoztató munkáját. Más szóval: hatékonyabbá tenni az árellenőr- zést. Talán ez volt a több pontból álló végrehajtó bizottsági határozat legfontosabb ja, de az ügyiratban még bőven szerepeltek más tennivalók is.

A végrehajtó bizottság nemrégiben számon' kérte a,határozat végrehajtását, azt, hogy miben változott Nógrád megye kereskedelme, megfelelő-e az ellátás, a tett intézkedések eredményesen járultak-e hozzá a kereskedelmi célkitűzések végrehajtásához.

A válasz, amit a kereskedelem szakemberei adtak, kedvező. Nógxád megye kiskereskedelmi forgalma az elmúlt évbein meghaladta a hárommiililiérd forintot. Ez a növekedés a negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában legmagasabb. Ennek ellenére Nógrád kiskereskedelmi forgalma még mindig az országosnál alacsonyabb ütemben emelkedett.

Mindezek világosan mutatják, bőven van rn.it tenniük a kereskedelemért felelős szakembereknek. Világosan Igazolja ezt, hogy még mindig nem sikerült megoldani a zöldság- gyümölcseMtást. Nincs elég szakbolt, drága a zöldség és gyümölcs. Sokszor rossz a választók. Salgótarjánban például csökkent a termelőszövetkezeti árusítóhelyek száma. Az amúgy is drága piacon ez sok gondot okoz így a városi tanács nagy erőfeszítt tesz annak érdekében, hogy szerződést kössön

olyan közös gazdaságokkal, amelyek megfelelő áruval tudnak jelentkezni a salgótarjáni piacon. A zöldség-gyümölcsellátás megoldására a végrehajtó bizottság határozata külön is felhívta a figyelmet

Ami a bolti élelmisziereket illeti, a kínálat — néhány cikk kivételével — megfelel a keresletnek. A húskészítmények forgalma közel tíz százalékkal volt magasabb, ennek ellenére még mindig kevés a választék. Ezen a jobb húsellátás változtat majd. Sajnos, csökkent a tej- és tejtermékek vásárlása, növekedett viszont a baromfi, a tojás, a konaervek és a gyorsfagyasztott ételek értékesítése. Szinte állandóan lehet deli gyümölcsöt kapni.

A tanácsi határozat külön megszabta a ruházati kereskedelem fejlesztését. Itt nagyon sok a tennivaló. Elsősorban a konfekcióáruknál és a gyermekruházati cikkeknél van sok baj. Nem kielégítő a méret, a szín, a fazon- választék. Nagyon gyakran hiánycikkek jelentkeznek a gyerekholmikból. Ezeken a gondokon — főként ami a konfekcióruhákat illeti —, minden bizonnyal javít az új méretek fcialakításia, amely máris országszerte megkezdődött. 1975-re előreláthatólag mindenütt bevezetik az új méreteket.

Ami a hiánycikkeket iilleti, egyes ipari üzemek húzódoznak a számukra gazdaságtalan áruk gyártásától, amelyek természetesen hiányoznak az üzletből. Ezt nem szabad engedni, mert ha valamire szükség van, azt gyártani is kell.

A TANULSÁGOKAT levonva, a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtása jól szolgálta a megye kereskedelmét, érezhetően jobb az áruellátás. De még mindig nem sikerült előbbrelépni a fűtőolaj-ellátással és nem javult a szövetkezeti árellenőrzés sem. így a belső ellenőrzés és a gyakoribb árellenőrzés továbbra is feladata a kereskedelemért felelős szerveknek, mert ez szolgálja hathatósan a 'a-kosság érdekeit.

— cs —

nyéknek? Ezzel azonban az ország, a megye vezetői — közgazdászok, agrár szakemberek. politikusok —. rendkívül nagy lojalitással foglalkoznak.

Amikor a mezőgazdasági üzemek eredményeit méltatjuk, elsősorban a szorgalmasan dolgozó, a közös gazdaságot szerető tagok munkájára kell gondolnunk. Enélkül termelőszövetkezeti mozgalom nem bontakozhatott volna ki, de legfőképpen nem mutathatott volna fel ilyen elismerésre méltó eredményt. Amikor a tagokról szólunk, értjük a vezetőséget is, amelynek többsége az évek során felnőtt az egyre magasabb színvonalra törekvő feladatokhoz. A párt agrárpolitikája is ilyen szorgalmas tagságra támaszkodott és támaszkodik a jövőben is

Mezőgazdasági üzemeink elmúlt évi munkájának eredményességéről szólni azonban nem szabad anélkül, hogy a számtalan érdem elismerése mellett ne mondanánk ki: a mezőgazdálkodásban nincs megállás. Még számtalan lehetőség kíhasználhatatlanul maradt. Nem ünneprontás, ha ebből a szempontból fogjuk egy csokorba a zárszámadó közgyűléseket és mélyebben belegondolunk, hogy a fejlődés folyamatosságáért, a holnap alakításáért, a magasabb gazdálkodási színvonalért milyen intenzitással, felkészültséggel, előrelátással foglalkozott a tagság — néhány üzem kivételétől eltekintve — egy árnyalattal halványabban csillog a közgyűlések értéke.

Jó volt a palotási tsz-tagok aktivitása, felszólalásuk a közös gazdaság fejlődését segítette. A diósjenői, a Nógrád községi, a kétbodonyi, a karancssági. a kishartyáni. a kutasói. a pásztói, a szurdok- püspöki, a mátramindszenti, a dejtári. az ipolyvecei a dré- gelypalánki és még jó néhány közgyűlésen a jövőt formáló szándékkal beszélt a felszólaló tsz-tag. De valljuk meg őszintén, ezek száma volt a kisebb, azoké mellett, akik vagy semmit, vagy a vezetőséget dicsérő néhány rövid szóval járultak a közgyűlés munkájához.

EZ A passzivitás azt a látszatot keltette, hogy a tsz tagságának egy jelentős része vagy nem érti. vagy közömbös az iránt, hogy mi történik a közösben. Ugyanis úgy véli, akarata ellenére történhetnek ott különböző események, változások. Ez mélységesen nagy tévedés. A közgyűlés olyan fórum, ahol a szövetkezeti demokrácia adta jogait gyakorolhatja, azaz gyakorolni köteles, a szövetkezet első számú gazdája a tsz-tagság. Némely helyen azzal magyarázzák a tagok passzivitását, hogy a közgyűlést megelőző munkacsapat-, brigád- és csoportos értekezleteken lényegében mindent, ami a közös gazdaság sorsát illeti, megbeszéltek. Ez nem helytálló! Több okból sem fogadható el! Ugyanis a termelőszövetkezet törvényes határozatokat hozó legmagasabb szerve a közgyűlés. Ennek döntéseit, határozatait semmilyen más csoport. gyülekezet nem helyettesítheti. De a megbeszéléseken elhangzott javaslatokat, véleményeket nem vitték a közgyűlés elé. Nem tolmácsolták azzal, hogy a tagság beszélt erről és ezt a közgyűlés elé terjesztik. Erről ilyen formában nincs értesülés. A tagok hallgatását ezzel magyarázni nem szabad, azért sem, mert oda vezet, hogy a közgyűlés jelentőségét csökkenti .

Megyei termelőszövetkezeteink tagságát illetően másról van szó. A mi megyénkben kevés jómódú fölművelő ember volt. Agyongyötört annál több. A kezdet kezdetén a tsz-ben sem volt sokkal különb az állapotuk. Ma már teljesen megváltozott a helyzet. Az anyagi körülményeivel megelégedett tagsággal kell számolnunk. A termelőüzemek anyagi helyzetének alakulásából következett ez a realitás. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy "ennek az anyagi helyzetével viszonylagosan megelégedett tagságnak az életkora olyan magas, hogy különösebb prespektívát sem tűz már maga elé. Következésképpen : a helyzettel — közösével, sajátjáéval egyaránt — megelégedett, amit legjobb belátása szerint stabilizálna is szeretne. Nagyon ékesen bizonyította ezt Endrefalván az egyik idős tsz-tag felszólalása, aki azt mondta mikor az egyesülésről esett szó: „Sokat dolgoztunk mi azért hogy ilyen jól záró közgyűlésünk lehessen. Mi ezen már nem akarunk változtatni” Ezek nem csupán szavak, ez az idősebb tagok szemlélete.

AZ ALKALMAZOTTI beosztásban dolgozó műszakiak traktorosok stb. akik a tsz-ben a fejlődésre érzékenyebb rétegét képviselik, hiába, hogy az üzem kulcsemberei. a közgyűlésen, szólhatnak de ezen túl semmit nem tehetnek. Nem tagok. nincs szavazati joguk, az történik, amit az idősebb generáció, a helyzetet stabilizálni kívánó tagság akar. Volt olyan közgyűlés, ahol az alkalmazott felszólalásáloan utalt is erre. Azt fejtegette, hogy hiába akarják ők a fejlődést, nekik nincs szavuk, csak a munkához való joguk van meg a tsz-ben. Ez a valóság, ezzel kell szembenézni. ha a tsz-közgyűlések aktivitását, vagy a jövőjét illetően mérlegeljük a mezőgazdasági üzemeket. Az egyik kivezető út tehát, mielőbb megnyerni ezeket a fiatalokat, hogy a tagok sorába lépjenek.

Megyénk mezőgazdaságának lét, vagy nem lét kérdése, hogy ne maradjon meg a régi termelési formáknál. Abból mindenáron ki kell törni. Ennek érdekében — nem megsértve az embereket —. de félre kell tenni az érzelmeskedést. Racionális föld- használatra, szellemi tőkére, magas műszaki fejlettségre, konstruktív gondolkodásra ván szükség, amely termeléscentrikus.

Ennek megvalósítása élei ekében nem kell semmi újat felfedezni Az utat a párt agrárpolitikája kijelölte. A szakemberek ki is dolgozták a végrehajtás részleteit. Utaljunk csupán a kemizálás- ra. a növénytermesztés telies gépesítésére, a szarvasmarha-, a juh tenyésztési programra, a meliorációs feladatokra, a le- gelősítésre. Mindezeknek tervei készen állnak a végrehajtásra. Csak kérdés, mikor, hogyan kezdenek a munkához. Képesek-e kilépni a régi megszokott, de magasabb haszon megtermetésére már alkalmatlan termelési formulákból.

Igen. most ez a kérdés. És az ehhez vezető út nem lehet más, mint a már garanciálisán ajánlott út, amely a termelési, területi kooperációk, a társulásokkal létrehozott nagyobb volumenű befektetések útján valósulhat meg, amely feltételezi a magasabb szintű vezetést is. Ha a zárszámadó közgyűlések ezekkel a kérdésekkel keveset foglalkoztak. akkor a tervtárgyaló közgyűléseknek annál többet kell foglalkozniuk. De a szövetkezeti demokrácia minden lehetőségét kihasználva döntenie is kell a szövetkezet első számú gazdájának a tagságnak.

A MEZŐGAZDASÁGI termelés alakulásának forradalmi időszakát éljük. Ennek a forradalomnak az anyagi, a szellemi, a technikai erőt képviselő szereplők mellett, legfőbb szereplői a termelőszövetkezeti tagok. Rajtuk, kizárólag csak rajtuk múlik, mikor valósul meg magasabb formában, a közöst, a tsz* tagságot. az országot és egész népünket érintő minőségi változás. Megindult ez a folyamat. amelyet nem lehet megállítani. De nem mindegy, hogy mikor megy végbe. Nem mindegy, mert így csakis így lehetünk úrrá megyénkben a kedvezőtlen földrajzi, közgazdasági, viszonyainkon. Ez pedig az ember jólétének emelkedését jelenti.

NÓGRÁD - 1974. március 2., szombat