Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

Csütörtökön gimnazista Százötven éve született Smetana A csöngetésre egy 18 év kö­rüli fiú nyit ajtót. — Zsíros Lászlót keresem. — Én vagyok — Gépmester a Közleke­dési Nyomdában?... — Igen. — Mosolyog. ahogy meg- hökkenő arcomra néz. Be­tessékel egy hangulatos kis szobába — ez az ő lakosztá­lya. Egy kis kételkedés ma­radt még bennem, tovább faggatom: — Te vagy a nyomda K'SZ-titkára? Erre is „igen” a válasz. Miért volt hihetetlen, hogv ő 'az. akit keresek? A pásztói gimnázium egyik tanárával, Pintér Nándorral beszélget­tünk a levelező hallgatókról, idle hallottam Laciról is. — •Tó fejti, értelmes fiatalember. Mindenről önálló véleménye van, KISZ-vezető az üzem­ben, nálunk II. osztályos. Sa­ját elhatározásából tanul. a gépmesteri munkaköréhez ez nem lenne feltétlenül szük­séges. — Őszintén megmondom, idősebbnek hittelek. Hány éves korodban kezdted el a gimnáziumot? — 1972 őszén, akkor vol­tam 17 éves. — Az általános iskolában nem gondoltál továbbtanulás­ra? — A pesti híradástechnikai szakközépiskolába szerettem volna bekerülni, de nagy volt a túljelentkezés. Véletlenül lettem nyomdai szakmunkás: 1969 szeptemberében indulí itt az üzem. megpróbáltam. Nem bántam meg. Táncverseny A címbeli sorrend nem té­vedés, Szentesen már lezaj­lott az a verseny, amely győ­zelmet hozott nekik. Balassa­gyarmaton pedig március 9-én rendezik meg azt a nagysza­bású táncos vetélkedőt, amely reméljük, ugyancsak újabb si­kereket hoz majd. De lássuk csak, mi történt a közelmúlt­ban Szentesen? Az ottani művelődési köz­pont elé egymás után parkol­tak Budapest, Szeged, Oroshá­za, Békéscsaba táncklubjainak autói. Köztük volt a balassa­gyarmatiak kék színű, művelő­dési mikrobusza is. A Nógrád megyei társastánc klub csinos, fiatal versenyzői gyakran jár­nak versenyekre, bemutatók­ra, mégis izgultak a „gyere­kek”. Érthetően: látták a zsú­foltságot, a fokozott érdeklő­dést. Az agyon fehérlő fizetési szalagért nyúl: 1250 Ft — ez a félhavi fizetése. 19 évesen ez szép összeg, anyagilag te­hát megéri. De nem csupán ezért nem sajnálja a szakkö­zépiskolát. — Remek munkahely a miénk. A 130 dolgozó átlag- életkora 20 év körül van. Az ifjúsági törvényről nemcsak a KISZ-gyűlésen. szerezhet­tünk tudomást: az üzemveze­tés gyakorlatában is érződik a hatása. Kikérik és figyelem­be is veszik a véleményün­ket. Két hónap múlva, ami­kor az új üzemet átadják, tovább bővítik a munkásái- lományt. Tervezünk egy olyan fórumot, melyre az üzem. ve­zetőit hívnánk meg — a vállalat tevékenységéről, ter­veiről szeretnénk képet kap­ni. A fórumteremtés, a fel­adatok megismerése, és vál­lalása adhat ma érte'met. a politizálásnak, a KISZ-mun- kának és ez teszi élővé azt a fogalmat is: forradalmiság. — Ügy érzem, szívesen va­gyok KISZ-titkár. — Eddig még nagyon „meg­érte”. A gyűlések között sok a magas hőfokú — múlt­kor például a tavaszra terve­zett kétnapos túráról vitat­koztunk. Egy biztos: jól fel­készülünk rá. ki akarjuk használni minden óráját. Né- hányan az ifjúsági klubba is eljárunk, az utóbbi időben sok jó vitaest volt. Készülünk a János-ünnepélyre. (Guten­berg tiszteletére rendezik évente). után és előtt A táncosok a szigorú ver­senyszabályok szerint egymás után léptek a táncparkettre. Hagyományos és modern tán­cok követték egymást. A fia­talok közül is kitűnt egy tán­cospár: Fülöp István és Plonk Erika. Valóban fiatal tánco­sok, mindössze két hete tán­colnak együtt, és közéoiskolá­sok. A kiváló táncpedagógiai munka, a rendszeres edzés, a tánc iránti szeretet meghozta máris az eredményt. Két hete Budapesten még csak negye­dikek voltak, itt pedig D—1 kategóriából, D-L-2 kategóriá­ba kerültek és elnyerték az első helyezést. A sikeres szentesi szereplés után március 9-én „hazai pá­lyán”, Balassagyarmaton az országos bajnokság táncverse­nyére készülnek. Sok sikert kívánunk nekik! Mohorai nyomozók A tettek beszélnek. Ez a cí­me az úttörős expedíciónak, s ezt vallják a mohorai úttörők is, akik ugyancsak nem fu­karkodnak a tettekkel, amikor községük múltjának felderíté­séről van szó. A kisebbek saját utcájuk­ban nyomoznak. Mi tör­tént az utcában, miről neve­zetes a házsor? Miről híres szűkebb hazájuk, milyen ré­gi szokások élnek még ma is a faluban? Ez a felderítő munka az ötödikes raj dolga. A hatodikos gyerekek az 1945 utáni új létesítményeket veszik sorra. Mit nyújtanak ezek a község lakosainak? Kik, mikor, hogyan építették ezeket? A hetedikes úttörők már messzebbre tekintenek, ök a környék megismerését tűzték feladatul. Ugyancsak foglal­koztatják a postát, leveleznek az ipolyvecei úttörőkkel, és sűrű a levélváltás a budapesti XVIII. kerület egyik iskolájá­nak úttörőcsapatával is. A nyolcadikos gyerekek a Községi úttörőcsapat és KISZ- szervezet történetét dolgozzák tel. Kutatómunkájuk mind közül talán a legkomolyabb, legigényesebb. Régi dokumentumok gyűl­nek az úttörős szekrényben. Az úttörők régi megmozdulá­sait igazoló fényképek, régi igazolványok sorakoznak egy­más után. De nemcsak az írá­sos, képes dokumentumokat gyűjtik össze a mohorai gye­rekek: becsben tartják a szó­beli beszámolókat is. Kette­sével, négyesével járják a gye­rekek a falut, felkeresik az idősebbeket, és gyűjtik a kö­zelmúlt szokásait, hagyomá­nyait. A hetedikes lányok például az 1945 előtti cselédsc.rs ku­tatására vállalkoztak. Műsza­kilag is nagyszerűen felsze­relve. magnóval járják azokat a helyeket, ahol a régi sum- mások sorsáról beszámolóra számíthatnak. Nem sok ilyen ház van már a faluban, alig egy-két családot találhatnak, ahol az öregek még a régi grófi birtokon cselédeskedtek. Velük hangos riportot készí­tenek a gyerekek. Eddig még kevéssé ismert lakodalmas szokásokat is „fel­derítenek”. A hírforrás szin­tén az idősebb nemzedék. írott és szalagra rögzített riportok szólnak arról, hogyan s mint bonyolódtak le régen a lag- zik. milyen hagyományok sze­rint kelt egybe a menyasz- szony es a vőlegény. A tettek beszélnek című ex­pedíció a tavaszi hónapokban zárul. Utána új feladatokra készülnek a mohorai úttörők is. Az expedícióban legjobb teljesítményt nyújtó gyerekek jutalma nyári táborozás lesz. A nógrád verőcei expedíciós tábor várja már a mohorai „nyomozó” úttörőket is! — Hogyan illeszkedik a tanulás az életedbe? — Csütörtökön járok a gimibe. A nehezebb tárgyak­hoz szükséges a folyamatos tanulás is, de ha lehet, igyek­szem az órákon megérteni, megjegyezni a lényeget. Két munkásőrrel ülök egy pad- ban — a padtársaim nagyon jó cimborák lettek, a beszá­moló előtt sokat tanulunk együtt, közösen mentünk el a pásztói múzeumba is. — Vannak kedvenc tan­tárgyaid? Egyet kérdés nélkül is sejtek: a földrajz... (A szekrény tetején világító bel- sejű. egyszerre szép és prak­tikus földgömböt látok, a könyvespolcon, az útikönyvek tucatjait). — Itt. az asztal fölött azért üres a fal, mert egy nagy térképet vár... Nagyon sze­retem még a magyart, külö­nösen a verseket. — Megfogalmazódott már benned: miért tanulsz? — A kerek, egész, gondol­kodtató dolgokat szeretem — akár filmekről, akár vitákról, vagy könyvekről, van szó. Megérteni a jelenségeket — ehhez pedig ma már közép­szintű műveltség kell. Ne­héz lenne azt mondani a többieknek: gyertek utánam! ha közben magam se tudok eligazodni. Azt hiszem, ez a legfontosabb indítóok, ezért érdemes vállalni, hogy a gép mellől beüljön az ember az iskolapadba. G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlatunk 21.40: Édes Anna. A Fábry Zoltán rendezői munkásságát bemutató sorozatban ma a Kosztolányi Dezső regényéből, 1958-ban készített, nagy sike­rű magyar filmet mutatja be a Televízió. Az Édes Annát nem ( véletlenül tartják Fáb­ry Zoltán egyik kiemelkedő alkotásának: hazánkban és külföldön is komoly sikert aratott A történet a Tanács- köztársaság bukása után Pest­re került parasztlány meg­aláztatásának, reménytelen kitörési kísérleteinek, majd végső, elkerülhetetlen lázadá­sának drámája. A nagyszerű művészi eszközökkel megkom­ponált film szinte túllép a regény mondanivalóján, éles társadalomkritikává teszj az elnyomott, megalázott, tragi­kus sorsú Édes Anna véres gyilkosságát. A film alkotói kitűnően adták vissza a Kosztolányi által megformált hősök jellemét,' s a színészek, Töri esik Mari. Fülöp Zsig- mond. Mezei Mária és Ko­vács Károly alakításai feled­hetetlenné teszik a magyar filmművészetnek ezt az em­lékezetes alkotását. 1824. március 2-án Litomysi-lben született a cseh zene egyik legnagyobb egyénisége. Sme­tana. Apja — sarfőaő mester — hosszú ideig ellenezte, hogy fia zenei pályára menjen, an­nak ellenére, hogy tehetségének jelei már igen hamar megmutatkoztak. így aránylag csak későn, tizenkilenc éves korától tanult hi­vatásszerűen. zenét. Elsősorban zongoratanul­mányokat folytatott, évek alatt elsőragú zon­goraművésszé fejlődött. 1848-ban Liszt Ferenc támogatásával zeneiskolát nyitott, majd 1856- tól ’61 -i.g ugyancsak a magyar mester ajánla­tára Göteborgba került, az ottani Filharmó­niai Társaság zenekara élére. Hazájába vissza­térve sokirányú zenei tevékenységet folyta­tott: a prágai Nemzeti Színház karmestere lett. énekkart, zeneegyesületet vezetett, s zene- kritikusiként működött Első dalművében (A brandenburgiak Cseh­országban) kritikusai a nemzeti szellem hiá­nyát kifogásolták, erre, mintegy válaszul szü­letett a máig legnépszerűbb, világszerte is­mert vígopera. Az eladott menyasszony (1866) — ahol bebizonyította, hogy művészetének leglgazlbb thletője a cseh népdal és népi tánc. Nem feltétlen népdalfeldolgozásokra, ilyen közvetlen átvételekre kell gondolnunk e ze­nével, s Smetana többi művével kapcsolatban, hiszen éppen maga a zeneszerző foglalt éle­sen állást a külsőséges „feldolgozások” ellen; Szabolcsi Bencét Idézve „ő nem népi, Itanem nemzeti zeneköltő akar lenni, s talán még több annál, Európa cseh zeneköltője ...” További operái nem érték el Az eladott menyasszony átütő erejét (Dalibor, Libuse, Két özvegy). 1874-ben végzetes sorscsapás ér­te: elveszítette hallását, így teljesen vissza kellett vonulnia. Magányában azonban meg­újult energiával, hihetetlen erőfeszítéssel folytatta a komponálást: ekkor született leg­értékesebb szimfonikus költeménysorozata, a Hazám, ebből a Moldva máig a legközked­veltebb, milliók által ismert Smetana-mű- Ebben is, mint a többiben, konkrét progra­mot zenésílett meg, a liszti szimfonikus köl­teményhagyományt átvéve nagy fantáziával, gazdag képzelőerővel, remek hangszereléssel, kitűnő dramaturgiai érzékkel. Utolsó színpadi művei (A csók, A titok, Ör­dögszikla, Viola). Már kevésbé találtak utat a publikumhoz. A zeneköltőn az idegbaj tünetei jelentkeztek, elborult elmével elmegyógy­intézetben fejezte be életét hatvanéves korá­ban, 1884. május 12-én. Hozzánk, magyarokhoz különösen közel áil Smetana zenéje: hasonló talajból, a mi Erkel Ferencünkhöz hasonló igyekezettel hozott lét­re maradandót: mind hazája zeneéletében, mind a zeneirodalomban. Juhász Előd llunq verseny ÍSaoybátony fejlesztéséért Nagybátonyban, a község fejlesztése érdekében, főként társadalmi munkára támasz­kodó mozgalom Indult meg. Indokolt ez a mozgalom a la­kosság jogos igényeinek meg­növekedése miatt, de szüksé­ges a távlati tervek — Kiste- renye—Nagybátony egyesítése és várossá válása — érdeké­ben is. Ügy érezzük, a község lakossága megértéssel, öröm­mel fogadta és magáévá tette ezt a mozgalmat, amely köz­vetlenül, vagy közvetve min­den itt élő ember életkörül­ményének fejlődését szolgálja. ANagybátonyi Állami Zene­iskola minden dolgozója és tanulója szeretne hozzájárulni és részesévé válni e nagyszerű mozgalom megvalósításának a saját eszközeivel. így született meg a gondolat, hogy a most legaktuálisabb feladat — a községi óvoda felújítása érde­kében hangversenyt rendez­zünk a községi Petőfi Művelő­dési Otthonban. A március 3-án, vasárnap délután fél 3 órakor kezdődő koncerten sze­repel a pásztói 1-es és 2-ea számú Általános Iskola egye­sített énekkara és a pásztói Lovász József Járási Művelő­dési Központ zenekara, vala­mint szavalatokkal Ördösh Zsuzsa és Szever Ágnes tanu­lók. A hangverseny teljes bevé­telét a községi óvoda felújítá­sára ajánljuk fel. Ezt a kez­deményezést több hasonló ren­dezvény követi majd. mivel □ község üzemei és intézmény.-'! részt kívánnak venni a remél- hetőleg minél előbb versen; - nyé fejlődő mozgalomban. Szüts ■ ál Anyagi feltételeket? A klub az általános iskola egyik tantermében működik, rossz körülmények között. A hasznosi fiatalok egyelőre kénytelenek megelégedni ez­zel a helyiséggel, hiszen eb­ben a községben nincs más lehetőség. Egyelőre. Mert a Pásztói közös községi Tanács ebben az évben 200 ezer fo­rintot költ a klub felújításá­ra. Hasznos, sok községhez ha­sonlóan, reggelente kiürül, amikor a buszok Pásztora vagy Salgótarjánba igyekez­vén elviszik az ingázókat, akik estére visszajönnek. De az eljárók igényei ahhoz iga­zodnak, amit a nagyközség­ben vagy éppen a megyeszék­helyen látnak, tapasztalnak. Egy fárasztó nap , órányi utazgatás után már csak olyan kulturális rendezvényre men­nének el, amely színvonalban, a közreműködők személyében, téma Iában, vagy éppen a szer­vezésben a legmagasabbat tudná. adni. Vagyis nem men­nek el otthon, csak évente vagy kétszer, amikor fővárosi tánedalénekesek tartják be­mutatójukat, vagy esztrádmű- sort rendeznek. Több mint egy éve annak, hogv a MOKÉP beszüntette a filmvetítést Hasznosan. Nem volt kifizetődő. Néhány vélet­lenül betévedt, alkalmi mazi- ’átogató kedvéért nem volt ér­demes filmeket vinni a köz­ségbe. Pedig igény mégis csak van, ezt az egyévi „szünet” bőven bebizonyította. A pásztói Lovász József Művelődési Központ filmklu­bot szervez Hasznoson és Mátrák ereszt esen is. Ha a filmklub működhet­ne. a hetenként egyszeri film­vetítés is éppen kielégítené a mozi után áhítozók igényeit. Persze, mind a szervezést ■ vagyis a MOKÉP-pel való egyezkedést —, mind az anyagiakat a művelődési köz­pont intézné. Hasznoson a KlSZ-szerve- zet munkája sem tartozik a dicsérendők közé. Ennek az előbb említett ingázás is egyik nyomós oka, másrészt éppen a kulturális lehetőségek — leginkább anvagi lehetőségek — hiánya. Ezt úgy jelölik hi­vatalosan, hogy a tárgyi fel­tételek hiánya. Sőt, ha nem is „tárgyi” feltétel, de a klub- könyvtárnak még vezetője sincs. Nyilván nem lehet hát csodálkozni, hogy a fiatalok, akiket munkájuk amúgy js Pásztóhoz vagy Salgótarján­hoz köt — és utazniuk min­denképpen kell —. kulturális rendezvényeken, ifjúsági elő­adásokon i? itt vesznek részt, ha ugvan részt vesznek. A 290 ezer forint nagyon „jól jön”, telén az egész szemléleten változtatni fog. Bár az igazsághoz tartozik, hogy mind a művelődési köz­pont, mind a hasznosi „aktí­vák” kezdeményeztek már né­hány, igen hasznos és érde­kes előadás-sorozatot. Például fórumjellegű ifjúsági előadá­sokat tartanak havonta — közéleti kérdésekben és a fia­talokat érintő határozatok kérdésében hallgatják meg egvmás véleményét. Mátrakeresztes — ez a köz­ség ugyancsak Pásztóhoz tar­tozik közigazgatásilag — jobb „tárgyi feltételekkel” rendel­kezik, mint Hasznos, de má­sok a körülmények is. A ta­nács a hasznosi KTSZ-klub felújításával segítséget ad, te­hát q fiatalok közösségi mun­kája már nemzők aj anyuéi lehetőségektől függ. Ami ezt a nluszt iPeti — mar rsov a helybelieken múlik. O. J. 1 Esténként szívesen találkoznak a fiatalok Pásztón az ifjúsági klubban. Televíziót néznek, magnetofonra táncolnak az asztalifoci-bajnoksag mindig külön élményszámba megy. Az ismeretterjesztő, kulturális és politikai előadásoknak, is mindig sikere van. Képünkön: a három Dancsi testvér: Tibor, József és Ibolya, Veres Erzsébet, Kelemen László és Darankó Ágnes a nagy „derbyn”, az asztalifoci-pályán mér köznek egymással. 4 NÖGRÁD — 1974. március 2„ szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom