Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-27 / 48. szám
A IV. salgótarjáni tavaszi tárlatról Jelentkeznek az iparművészek A IV. saigöcarjánj tavaszi tártat anyagát a napokban zsűrizték Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központban». A tárlat — hagyomány szerint — április 4-én nyiIliik meg. A kiállításra ezúttal mintegy 2SŐ mő érkezett, közülük 139 alkotást fogadott el a zsűri, ezekben gyönyörködhetünk. (A zsüiri munkájában részt i«e>tt Berki Viola, Fóth Ernő, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus részéről Jancsi» Ildikó, Mazsaroff Miklós., az észak-magyarországi terület szervezet titkára, Siklósi László szervező ti íkár, valamint ott voltak a nógrádi és salgótarjáni művelődési szervek zémriselöi.) A zsűri szigorú volt. Külön- kölón értékelték a zsűrizés sörön az alkotók munkáit, s közülük a legjobbakat kívánták közönség elé bocsátani. A bemutatandó anyagban a nógrádi képzőművészek arányukban és alkotásaik színvonalában ie jól szerepelnék. Természetesen, nem szólunk most külön a müvekről, hiszen a tavasai tárlat megnyitása után lesz erre alkalom. Néhány megjegyzést teszünk csupán. Ügy tűnik, ae „idősebb” képzőművészeken túl szép anyagot küldtek be a fiatalok. Hibó Tamás, Fokú Péter, Molnár Beta. Szujó Zoltán nevét említjük elsősorban. Ezt örvendetesnek tarthatjuk. Nagy örömmel vette a zsűri az iparművésziek, az üveg- tervezők, a keramikusok stb. jelentkezését. Valójában az iparban, dolgozó mű vészek helyzete nem egészen volt tisztázott eddig képzőművészeti életünkben. Az észak-magyarországi területi szervezet egyetértésével a képzőművészek Nógrád megyei csoportja arra törekszik, hogy az itt élő iparművészek szervezetileg te bekapcsolódjanak a csoport munkájába. A IV. salgótarjáni tavaszi tárlaton őrömmel találkozunk alkotásaikkal. Takács Géza. Hamza Erzsébet, Dienes Anna üveg tervezők a salgótarjáni öblösüveggyárban dolgoznak. Takács Géza Király és királyné című üvegkompozíciója bizonyára érdeklődésre tart majd számot. Hamza Erzsébet és Dienes Anna változatos üvegforma-variácíókkal jelentkeznek. Horváth Sándor és Csornán liana keramikusok a romhá- n.yi Fi.nomkerámia Gyárában tevékenykednek. A kerámiának a szűkebb értelmezésen túl egyre inkább tért hódít tágabb értelmezése is, a kerámiát külső es belső térdíszítésre mindinkább felhasználják. Elvégeznek külső, belső felületburkolást is kerámiával, amely persze önálló plasztikai jelként szintén sokszor feltűnik. Horváth Sándor és Csemán Ilona térformákat állít ki a tavaszi tárlaton. Mészáros Erzsébet gobelintervvel és tértextiillel jelentkezik. Szatmári Béla pedig épületburkoló- és díszítő üveglapokat állít ki. Számukra is örvendetes, hogy az idei tavaszi tárlaton az iparművészet különböző alkotásaiban is gyönyörködhetünk. Azt is szívesen üdvözöljük, hogy az iparművészek — akik egyébként függetlenül a képzőművészek csoportjától kitűnő eredményeket értek el adott tevékenységi körükben —, most kapcsolatot teremtenek a megyei képzőművészek csoportjával. E kapcsolat bizonyára gyümölcsöző lesz, kölcsönösen, Napjainkban az iparművészet, s a képzőművészet között mind kevesebb a választóvonal. Az ipari forma- tervezés jelentősége ugyancsak közismert. Az iparművészeinek az ízlésformálásban éppen ölyan jelentősége van, mint a képzőművészet különböző ágainak. Az iparművészet alkotásai ugyanúgy meghatározóak lehetnek az esztétikai nevelésben, a magatartásforma alakításában, mint egy kép. vagy egy szobor. Salgótarjánban a képző- és iparművészet kapcsolatának erősítése különösen indokolt, hiszen a város, a megye több üzemében a formatervezés hosszú idő óta művészi rangon folyik. Különösen örülünk annak, hogy a tavaszi tárlaton szereplő ipar- művészeti anyagnak, több. mint fele épületdíszítéssel kapcsolatos. Ez az épülő városban. amelynek szürke megjelenése egyre szembeötlóbb. különösen örvendetes. A IV. salgótarjáni tavaszi tárlatnak különösen erős lesz a grafikai anyaga, a miskolciak, a salgótarjániak és a megyéből elszármazottak gazdag anyagot küldtek be. A szobrászati anyaggal kapcsolatban megemlítjük, hogy örülünk a most végzett fiatal művészek jelentkezésének. A festészeti anyag is kiegyensúlyozottabbnak ígérkezik. Ügy tűnik, a zsűri szigorúan vette a kvalitást. Tóth Elemér Mai tévéajánlatunk 18.05: Nyitott boríték. A fegyelmezetlenség, az intézkedések semmibevétele a Nyitott boríték mai adásának fő gondolata. A nézők levelei alapján ezúttal megismerkedhetünk egy társbérlettel, ameiyet már rég meg lehetett volna szüntetni, ha az illetékesek végrehajtották volna az 1900 óta ígért födémcserét. A másik téma: Gödöllő közelében, egv mesterséges tó környékén a horgászegy esői let nem kis költséggel teremtett lehetőséget tagjainak szabad idejük keile mes eltöltésére. Kiderült azonban, hogy a tavacska alatt hatalmas vízmennyiség rejtőzik, amely megoldhatná a környék vízellátását. A megoldás azonban 1968 óta késik, a tanács és a vízügyi szervek huzavonája miatt.- Szó esik még olyan üzemi balesetekről, amelyeknek közös vonása, hogy nem vettek fel róluk jegyzőkönyvet. Ez az esetek egy részében nem okoz problémát. máskor épp a baleset áldozatait hozza hátrányos helyzetbe. Támogatlak a fiatalokat Ronsosberényben az állami gazdaságban, nagy figyelmet fordítanak a fiatal szakmunkásokra. Támogatják őket a munkában, a családalapításban. a jó kereseti lehetőség megteremtésében. Az elmúlt évben négy fiatal kapott kitüntetést az idősebbek mel’ett- Nagy gyakorlattal rendelkező idősebb szakmunkások mellé osztják be őket. hogy mielőbb elsajátítsák a szakmát. Az elmúlt évben három Ilyen fiatal tűnt ki a munkában. A gyerekeseket gyermekgondozási segélyben részesítik. Kilenc fiatal részesült a klsla- kásépftési akcióban A megüresedett lakások 50 százalékát is a fiatalok között osztják el. Legutóbb három fiatalnak adtak bontott anyagot lakásépítéshez. Százezer házavató Üzbegisztánban 2500 régi falut újítanak fel. A rekonstrukciós tervek készítői a városi élet minden kényelméről gondoskodnak, a tervezésnél figyelembe veszik a -»árasztok kívánságait is Évente mintegy 100 000 parasztcsalád rendez házavató ünnepséget. A falusi építkezéseknek ezt a hatalmas lendületét a szövetkezeti parasztság állandóan növekvő jövedelme és az állami hitelkedvezmény tette lehetővé. lövő heti filmbemutatók fyígjálék, szaiípa A vándorcirkusz oroszlánj éhségében leharapja az idő már fejét, s í helyi tanát- tisztviselője emiatt vissz,, v—- ;a a cirkut működési ei Ez zel a tragiki eseménnyel kezdődik a leg újabb magya fiim vígjáték, melynek cím „Hét tonna do. iár”. A vígj.: ték hőse Luc.a no, a bohóc aki, ha szere', mes, kiszlmítj a nyertes lottószámokat, a? epsomi derbi befutóját, vagy luc14M10 és kedvese a „Hél luana uoliar' bármely szerencsejáték nyerési lehetőségeit. Valóban előfordult. Ennek ellenére jó sekről szól Jean Yanne filmtonna számra küldik haza a szórakozást ígér a film, lehe- j€i rendkívül szellemes helydollárt, minek folytán Ma- tetten helyseivel, és jó nevű zecekkel kigúnvolva korunk gyarorszagon bor folyik a szereplőgárdájával, akik közül csapból, és a szomszédok he- a Lucíanot játszó Kabos Lász- likopterrel járnak látogató- ló mellett Bárdi György. Dar- ba ... vas Iván, Vörös Eszter és Inke László érdemel említést. A című magyar íiunvigj<uv-uaa jellemző hibáit. A társszerző — rendező — főszereplő Yam- ne „Erotissimo” című filmjét már ismeri a magyar közönCsurfta István könyvalakban fűmet Hintsch György ren- sé§ Most bemutatásra kerülő táv* mnrtÍQ^oni- nn/ítra 1/űríilt o i , Pilmío Q 1 aOlTTl pr ÍC7IP»hh mid ,5 filmje a legmerészebb mai francia filmszatírák közé tar- bünitetlenü’ tozik. A filmet jó gag-ek. már megjelent műve került a dezte. vászonra Kicsit megváltozott a cselekmény és a mondani- Meddig lehet . . való, így az egész film inkább rí hál n.i az oroszlán bajuszát? szel'emes dalszövegek és díszvígjáték, mint szatíra, de ha- Hogyan kerül egy kirúgott rí- letek, jó zene és olyan sze- sonló jellegű műfajváltozta- borter a főnöke helyére, és »-eolök teszik vonzóvá mint tós a mai magvar filmgyártás hogvan törík be az Igazmon- Marina Vlady, vagy Bernard más irodalmi átvételeinél is dóik fejét? Ezekről a kérdé- Blier. Élő zenét a falusi iskolásoknak A koncertlátogató közönség szervezése az iskolákban folyó zenei neveléssel kezdődik. Kodály zenepedagógiai munkássága és a zenei élet gyakorlata Is igazolta ezt. Ahogy az olvasóvá nevelés is sokszor a könyvek világával való első ismerkedésen múlik, éppúgy a zenei ízlést és igényeket is eldönthetik az első találkozások. — Nem értem, nem nekem szól — hallhatjuk gyakran a komoly zenével kapcsolatban. Az elmúlt években az iskolák többségében sokat tettek azért, hoav az ének és zene világa iránt felkeltsék az érdeklődést. Az énekkari foglalkozások. klubdélutánok mellett a tanórákon is előkerülnek a lemezek. IzgalmaMár esteledni kezdett mire a osászári sereg a szemközti dombokon felvonulását befejezte. A lövöldözés szinte teljesem megszűnt. Egy távolabbi n magaslaton tucatnyi tarka lovas jelent meg. Közöttük feltűnt csillogó mellvértben, tolás kalappal a császár jeles I uid vezére Wallenstein. Ta- oásztalt katona szemével behatóan vizsgálja az előtte elterülő, tartós mozgalmas hadszínteret. Két hadsereg vonult fel egymással szemben. E i-lyzetbem a hadvezérnek ha- ' ér óznia kell: támad. véd. vagy visszavonul? Szemben az edélyi sereg harckészen fel- - »rakozott. Arcvonala előtt a .»mélyített árok védekező -zándékot árul el. A drégelypa'ánki csata 1626 tavaaaán A pasa tiltakozik Bethlen fölényes lovasság* ü rendelkezik, de ezt az őt az árkos hegyi terepen an tudja érvényre juttatni, • /.zel szemben a katonásko* ist mesterségként űző »ndsknecht gyalogosok fölélve Erdély be vonultatott partjaival szemben kétségeién. Murtéza csatlakozásául az erdélyi sereg jelentő* ' ni megerősödött. mégis i éld távolléte miatt még ;oir’ -rte el tervezett erőfölényét. Végül kérdéses még a támadás időpontja. Sötétedéskor harcot kezdeni fölöttébb kockázatos — különben is a gyorsított menet után katonáit pihentetni kell Végül Wallenstein elhatározza, hogy pihenőt rendel el. a támadást pedig másnapra halasztja Nemsokára kigyulladtak a császáriak tábortüzei. Ezáltal Bethlen előtt világossá vált. hogy Wallenstein e napon támadni már nem fog. Ennek ellenére tovább szemrevételezte a várható harc terepét és ekkor az a meggyőződés érlelődött meg benne, hogy az árokkal átszegdelt bozótos hegyoldalak akadályoznák a huszárok lendületes harcát, pedie seregének erősségét éppen mozgékony, nagy tömegű lovassága képezi Amikor pedig hírül vette, hogy Mansfeld serege csak napok múlva csatlakozhat hozzá, hadának átmeneti visszavonását határozta el. Ehhez legalkalmasabbnak mutatkozott a szécsényi táNÖGRAD - 1974. tebiuái 27., szerda maszpont. amelynek környéke a lovasság harcához kedvező feltételeket nyújt. Nyomban közölte elhatározását Murtézával. Azonban a fiatal. harcias budai pasa váltig tiltakozott a visszavonulás terve ellen. Felháborodottan kijelentette: — Uram jobb volna mindkettőnknek tisztességesen elveszni a harcon, mint hátunkon vinni a császár hadét. — Nem jól beszélsz, vitéz pasa — válaszolta nyugtatóan a fejedelem. — Nem tapasztaltad talán még azt, hogy a kos midőn mással, harcol, minél hátrább megy. annál sebesebben és keményebben ütközik, ha előre rohan? Én is. ezért nem elfutni, hanem hátrább szállni az említett okokért akarok. Hosszabb vita után a pasa is indokoltnak tartotta az átmeneti hátrálást Bethlennek e terv végrehajtásához mindenekelőtt fegyvernyugvásra volt szüksége. Azonnal követet menesztett Wallensteinhez egy másnap délig tartó fegyverszüneti lavaslattal. A császári vezér hozzájárult a tűzszünethez, de érméik határidejét másnap reggel hét órában szabta meg. Amint visszaérkezett vá laszával a követ, Bethlem sátrába hívatta a sereg kapitányait. Alkony odott. A fejedelmi sátor előtt kék darabontok álltak őrt. Egy közeli mélyedésben lovászok felnyergel: lovakat tartottak készenlétben. A sátorban gyertyák égtek. Amikor a főkapitányok beléptek a sátor ebédlő helyiségébe Bethlen és Murtéza az asztalra borított térképet tanulmányozták. Az idő sürgetett. Bethlen nyomban az egybegyűltekhez fordult. Fekete szakállal keretezett arcából nyugodt tekintet áradt. Határozott, tömör mondatokban ismertette a sereg visszavonásának tervét. és annak indokait. Ellenvélemény nem hangzott el. így a végrehajtás részleteire tért át. Ez így szólt: — Amint a teljes sötétség beáll az egy ség ek zajtalanul elhagyták állásaikat. de tábortüzeiket nem oltják el Hajnalig tartó élesztősüket az utóvédként visszamaradó huszárosztagok látják el Továbbiakban ismertette az alakulatok menetrendjét és útvonalaikat. Végül hogv r török csapatokkal az éjjé' menet folyamán összetűz; sekre ne kerüljön sor, r magvar katonáknak lelsz'' adott. Ez két szóból állt ..Fehér ló” (Bolytatjuki sabb és értékesebb azonban az élő zenével való találkozás. Kevesen tudják például azt, hogy a tévé-maci „bevonulási zenéje” fagotton szólal meg. nogyan néz ki, milyen hangszínű az oboa... A megyében már néhány helyen — természetesen Salgótarjánban. Balassagyarmaton és két nagyközségben: Nagybótonyban, Pásztón — lehetőség nyílt az élő zene megismerésére a filharmóniai koncerteken. Mit lehetne tertni annak érdekében, hogy a kisebb falvakban tanuló gyerekek is közvetlenül' találkozzanak az értékes muzsikával, megismerjék az egyes hangszereket? A zenetanárok és a meg vei művelődési osztály dolgozói már régóta gondolkodnak ezen. — Elindul egy kísérlet, amelynek igazi kibontakozása évről évre felszámolhat egy fehér foltot. Az első lépés: szeptemberig három alkalommal megvünk ki Tomoskóúj- faluba. Karancslapujtöre és Mótranovákra. A Salgótarjáni Állami Zeneiskola igazgatójával. Virág Lászlóval beszélgetünk. Érthető az öröme, mellyel a témáról szól. hiszen a zenei ismeretterjesztés legszebb útja ez. — Ha a földrajztanár Tanzániáról beszél, térképen és képeken próbálja bemutatni, milyen is ez az ország. A zenében a képek, adatok kevesebbet mondanak: az élő zene nevel igazán. Milyen utat találtunk? Az említett három faluba március 12-én megvünk ki először. Ekkor hangszerbemutatóra kerül sor. ismert zenei motívumokat játszanak le a tanárok. Énekórákra. 7— 8 . osztályba készülünk, de ha óracserével megoldható, mi szívesen vesszük az alsóbb évesek részvételét Is ezeken a zenei bemutatókon. Ezután a barokk zenéből adunk ízelítőt. Bach. Händel. Vivaldi. Corelli művein keresztül. A oagv zenei korszakokat végigkövetni lehetetlenség a szűkre szabott idő miatt — ezért íz utolsó alkalommal átugorva az évszázadokat a magvar zene XX. századi képviselőit. alsőserVtan Pari-kot és Kodályt próbáljuk közelebb vinni a gyerekekhez. Azt hiszem; így segíthetünk a modern zenével szemben érzett idegenkedést legyőzni. — Hogyan képzelik el a mozgalom kiszélesítését, a többi kisközség bekapcsolását? — A következő tanévben, ’74 őszétől a balassagyarmati és a nagybátonyi zeneiskola is a saját körzetében hasonló „kiszállásokat” tenne. Néhány év múlva így elérhetnénk, hogy a tanult legfontosabb korszakokhoz és alkotókhoz élő zenében kapjanak illusztrációt a diákok. Jó lenne kiterjeszteni ezt a szakmunkásképző intézetekre is — nem is kell ezt részletesen ecsetelni, miért fontos a leendő szakmunkások zenei alapműveltségét kialakítani, azt élményekkel gazdagítani. Biztos vagyok abban, hogy a megyébe látogató híres előadó- művészek közül többen is vállalnának egy-egv fellépést, ha a céljainkat megismerik. — Ügy tudom, a salgótarjáni gyerekek nem csupán a koncerteken találkoznak az élő zenével, nekik több lehetőségük is van. — Maga a zeneiskola — 400 tanulónk különböző általános iskolába jár, az intézeti hangversenyekre az ő barátaik is eljönnek. A másik lehetőség az egész napos iskolába járók számára: a zenei témájú kultúr- foglalkozások. Havonta, kéthavonta -— megbeszélés szerint megyünk el. Eddig megismerkedhettek a fafúvósokkal. rézfúvósokkal és a vonósokkal. Legközelebb régi korok, régi táncok címmel mutatunk be egy kis zenei műsort. A gyerekek nagyon élvezik ezt a típusú koncertet. Itt, bent, az intézetben idén nem terveztünk nagyobb megmozdulásokat. hangyaszorgalommal folyik a munka — a jövő évi elképzeléseket most kell megalapoznunk. Jelenleg a m! legnagyobb termőnk kicsi. a művelődési házé pedig nagy ahhoz, hogy több ifjúsági koncertet tervezzünk. Ha sikerül. 1976-ra végre beköltözhetünk egv zeneiskolához méltó otthonba. G. Kiss Magdolna