Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

A IV. salgótarjáni tavaszi tárlatról Jelentkeznek az iparművészek A IV. saigöcarjánj tavaszi tártat anyagát a napokban zsűrizték Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelő­dési Központban». A tárlat — hagyomány szerint — április 4-én nyiIliik meg. A kiállításra ezúttal mint­egy 2SŐ mő érkezett, közülük 139 alkotást fogadott el a zsű­ri, ezekben gyönyörködhetünk. (A zsüiri munkájában részt i«e>tt Berki Viola, Fóth Ernő, a Magyar Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus részéről Jan­csi» Ildikó, Mazsaroff Miklós., az észak-magyarországi terület szervezet titkára, Siklósi Lász­ló szervező ti íkár, valamint ott voltak a nógrádi és salgó­tarjáni művelődési szervek zémriselöi.) A zsűri szigorú volt. Külön- kölón értékelték a zsűrizés sö­rön az alkotók munkáit, s kö­zülük a legjobbakat kívánták közönség elé bocsátani. A be­mutatandó anyagban a nógrá­di képzőművészek arányukban és alkotásaik színvonalában ie jól szerepelnék. Természete­sen, nem szólunk most külön a müvekről, hiszen a tavasai tárlat megnyitása után lesz erre alkalom. Néhány meg­jegyzést teszünk csupán. Ügy tűnik, ae „idősebb” képzőművészeken túl szép anyagot küldtek be a fiatalok. Hibó Tamás, Fokú Péter, Mol­nár Beta. Szujó Zoltán nevét említjük elsősorban. Ezt ör­vendetesnek tarthatjuk. Nagy örömmel vette a zsű­ri az iparművésziek, az üveg- tervezők, a keramikusok stb. jelentkezését. Valójában az iparban, dolgozó mű vészek helyzete nem egészen volt tisztázott eddig képzőművésze­ti életünkben. Az észak-ma­gyarországi területi szervezet egyetértésével a képzőművé­szek Nógrád megyei csoport­ja arra törekszik, hogy az itt élő iparművészek szervezeti­leg te bekapcsolódjanak a cso­port munkájába. A IV. salgótarjáni tavaszi tárlaton őrömmel találkozunk alkotásaikkal. Takács Géza. Hamza Erzsébet, Dienes Anna üveg tervezők a salgótarjáni öblösüveggyárban dolgoznak. Takács Géza Király és király­né című üvegkompozíciója bi­zonyára érdeklődésre tart majd számot. Hamza Erzsébet és Dienes Anna változatos üvegforma-variácíókkal je­lentkeznek. Horváth Sándor és Csornán liana keramikusok a romhá- n.yi Fi.nomkerámia Gyárában tevékenykednek. A kerámiá­nak a szűkebb értelmezésen túl egyre inkább tért hódít tágabb értelmezése is, a kerá­miát külső es belső térdíszí­tésre mindinkább felhasznál­ják. Elvégeznek külső, belső felületburkolást is kerámiá­val, amely persze önálló plasz­tikai jelként szintén sokszor feltűnik. Horváth Sándor és Csemán Ilona térformákat ál­lít ki a tavaszi tárlaton. Mészáros Erzsébet gobelin­tervvel és tértextiillel jelentke­zik. Szatmári Béla pedig épü­letburkoló- és díszítő üvegla­pokat állít ki. Számukra is örvendetes, hogy az idei tavaszi tárlaton az iparművészet különböző alkotásaiban is gyönyörköd­hetünk. Azt is szívesen üdvö­zöljük, hogy az iparművészek — akik egyébként függetlenül a képzőművészek csoportjától kitűnő eredményeket értek el adott tevékenységi körükben —, most kapcsolatot teremte­nek a megyei képzőművészek csoportjával. E kapcsolat bizo­nyára gyümölcsöző lesz, köl­csönösen, Napjainkban az iparművészet, s a képzőművé­szet között mind kevesebb a választóvonal. Az ipari forma- tervezés jelentősége ugyancsak közismert. Az iparművészei­nek az ízlésformálásban éppen ölyan jelentősége van, mint a képzőművészet különböző ága­inak. Az iparművészet alkotá­sai ugyanúgy meghatározóak lehetnek az esztétikai neve­lésben, a magatartásforma alakításában, mint egy kép. vagy egy szobor. Salgótarján­ban a képző- és iparművészet kapcsolatának erősítése külö­nösen indokolt, hiszen a vá­ros, a megye több üzemében a formatervezés hosszú idő óta művészi rangon folyik. Külö­nösen örülünk annak, hogy a tavaszi tárlaton szereplő ipar- művészeti anyagnak, több. mint fele épületdíszítéssel kapcsolatos. Ez az épülő vá­rosban. amelynek szürke meg­jelenése egyre szembeötlóbb. különösen örvendetes. A IV. salgótarjáni tavaszi tárlatnak különösen erős lesz a grafikai anyaga, a miskolci­ak, a salgótarjániak és a me­gyéből elszármazottak gazdag anyagot küldtek be. A szobrá­szati anyaggal kapcsolatban megemlítjük, hogy örülünk a most végzett fiatal művészek jelentkezésének. A festészeti anyag is kiegyensúlyozottabb­nak ígérkezik. Ügy tűnik, a zsűri szigorúan vette a kvali­tást. Tóth Elemér Mai tévéajánlatunk 18.05: Nyitott boríték. A fe­gyelmezetlenség, az intézkedé­sek semmibevétele a Nyitott boríték mai adásának fő gon­dolata. A nézők levelei alap­ján ezúttal megismerkedhe­tünk egy társbérlettel, ameiyet már rég meg lehetett volna szüntetni, ha az illetékesek végrehajtották volna az 1900 óta ígért födémcserét. A másik téma: Gödöllő közelében, egv mesterséges tó környékén a horgászegy esői let nem kis költ­séggel teremtett lehetőséget tagjainak szabad idejük keile mes eltöltésére. Kiderült azon­ban, hogy a tavacska alatt ha­talmas vízmennyiség rejtőzik, amely megoldhatná a környék vízellátását. A megoldás azon­ban 1968 óta késik, a tanács és a vízügyi szervek huzavo­nája miatt.- Szó esik még olyan üzemi balesetekről, amelyeknek közös vonása, hogy nem vettek fel róluk jegyzőkönyvet. Ez az esetek egy részében nem okoz prob­lémát. máskor épp a baleset áldozatait hozza hátrányos helyzetbe. Támogatlak a fiatalokat Ronsosberényben az állami gazdaságban, nagy figyelmet fordítanak a fiatal szakmun­kásokra. Támogatják őket a munkában, a családalapítás­ban. a jó kereseti lehetőség megteremtésében. Az elmúlt évben négy fiatal kapott ki­tüntetést az idősebbek mel’ett- Nagy gyakorlattal rendelkező idősebb szakmunkások mellé osztják be őket. hogy mielőbb elsajátítsák a szakmát. Az el­múlt évben három Ilyen fia­tal tűnt ki a munkában. A gyerekeseket gyermekgondo­zási segélyben részesítik. Ki­lenc fiatal részesült a klsla- kásépftési akcióban A meg­üresedett lakások 50 százalé­kát is a fiatalok között oszt­ják el. Legutóbb három fia­talnak adtak bontott anyagot lakásépítéshez. Százezer házavató Üzbegisztánban 2500 régi falut újítanak fel. A re­konstrukciós tervek készítői a városi élet minden kényel­méről gondoskodnak, a terve­zésnél figyelembe veszik a -»árasztok kívánságait is Évente mintegy 100 000 pa­rasztcsalád rendez házavató ünnepséget. A falusi építke­zéseknek ezt a hatalmas len­dületét a szövetkezeti pa­rasztság állandóan növekvő jövedelme és az állami hi­telkedvezmény tette lehetővé. lövő heti filmbemutatók fyígjálék, szaiípa A vándorcir­kusz oroszlánj éhségében le­harapja az idő már fejét, s í helyi tanát- tisztviselője emiatt vissz,, v—- ;a a cirkut működési ei Ez zel a tragiki eseménnyel kezdődik a leg újabb magya fiim vígjáték, melynek cím „Hét tonna do. iár”. A vígj.: ték hőse Luc.a no, a bohóc aki, ha szere', mes, kiszlmítj a nyertes lot­tószámokat, a? epsomi derbi befutóját, vagy luc14M10 és kedvese a „Hél luana uoliar' bármely sze­rencsejáték nyerési lehetőségeit. Valóban előfordult. Ennek ellenére jó sekről szól Jean Yanne film­tonna számra küldik haza a szórakozást ígér a film, lehe- j€i rendkívül szellemes hely­dollárt, minek folytán Ma- tetten helyseivel, és jó nevű zecekkel kigúnvolva korunk gyarorszagon bor folyik a szereplőgárdájával, akik közül csapból, és a szomszédok he- a Lucíanot játszó Kabos Lász- likopterrel járnak látogató- ló mellett Bárdi György. Dar- ba ... vas Iván, Vörös Eszter és In­ke László érdemel említést. A című magyar íiunvigj<uv-uaa jellemző hibáit. A társszerző — rendező — főszereplő Yam- ne „Erotissimo” című filmjét már ismeri a magyar közön­Csurfta István könyvalakban fűmet Hintsch György ren- sé§ Most bemutatásra kerülő táv* mnrtÍQ^oni- nn/ítra 1/űríilt o i , Pilmío Q 1 aOlTTl pr ÍC7IP»hh mid ,5 filmje a legmerészebb mai francia filmszatírák közé tar- bünitetlenü’ tozik. A filmet jó gag-ek. már megjelent műve került a dezte. vászonra Kicsit megváltozott a cselekmény és a mondani- Meddig lehet . . való, így az egész film inkább rí hál n.i az oroszlán bajuszát? szel'emes dalszövegek és dísz­vígjáték, mint szatíra, de ha- Hogyan kerül egy kirúgott rí- letek, jó zene és olyan sze- sonló jellegű műfajváltozta- borter a főnöke helyére, és »-eolök teszik vonzóvá mint tós a mai magvar filmgyártás hogvan törík be az Igazmon- Marina Vlady, vagy Bernard más irodalmi átvételeinél is dóik fejét? Ezekről a kérdé- Blier. Élő zenét a falusi iskolásoknak A koncertlátogató közönség szervezése az iskolákban fo­lyó zenei neveléssel kezdődik. Kodály zenepedagógiai mun­kássága és a zenei élet gya­korlata Is igazolta ezt. Ahogy az olvasóvá nevelés is sokszor a könyvek világával való első ismerkedésen múlik, éppúgy a zenei ízlést és igényeket is el­dönthetik az első találkozá­sok. — Nem értem, nem ne­kem szól — hallhatjuk gyak­ran a komoly zenével kapcso­latban. Az elmúlt években az iskolák többségében sokat tet­tek azért, hoav az ének és ze­ne világa iránt felkeltsék az érdeklődést. Az énekkari fog­lalkozások. klubdélutánok mellett a tanórákon is előke­rülnek a lemezek. Izgalma­Már esteledni kezdett mire a osászári sereg a szemközti dombokon felvonulását befe­jezte. A lövöldözés szinte tel­jesem megszűnt. Egy távolabbi n magaslaton tucatnyi tarka lo­vas jelent meg. Közöttük fel­tűnt csillogó mellvértben, tol­ás kalappal a császár jeles I uid vezére Wallenstein. Ta- oásztalt katona szemével be­hatóan vizsgálja az előtte el­terülő, tartós mozgalmas hadszínteret. Két hadsereg vo­nult fel egymással szemben. E i-lyzetbem a hadvezérnek ha- ' ér óznia kell: támad. véd. vagy visszavonul? Szemben az edélyi sereg harckészen fel- - »rakozott. Arcvonala előtt a .»mélyített árok védekező -zándékot árul el. A drégelypa'ánki csata 1626 tavaaaán A pasa tiltakozik Bethlen fölényes lovasság* ü rendelkezik, de ezt az őt az árkos hegyi terepen an tudja érvényre juttatni, • /.zel szemben a katonásko* ist mesterségként űző »ndsknecht gyalogosok fölé­lve Erdély be vonultatott pa­rtjaival szemben kétség­eién. Murtéza csatlakozásá­ul az erdélyi sereg jelentő* ' ni megerősödött. mégis i éld távolléte miatt még ;oir’ -rte el tervezett erőfö­lényét. Végül kérdéses még a támadás időpontja. Sötéte­déskor harcot kezdeni fölöt­tébb kockázatos — különben is a gyorsított menet után katonáit pihentetni kell Vé­gül Wallenstein elhatározza, hogy pihenőt rendel el. a tá­madást pedig másnapra ha­lasztja Nemsokára kigyulladtak a császáriak tábortüzei. Ezáltal Bethlen előtt világossá vált. hogy Wallenstein e napon támadni már nem fog. En­nek ellenére tovább szemre­vételezte a várható harc te­repét és ekkor az a meggyő­ződés érlelődött meg benne, hogy az árokkal átszegdelt bozótos hegyoldalak akadá­lyoznák a huszárok lendüle­tes harcát, pedie seregének erősségét éppen mozgékony, nagy tömegű lovassága ké­pezi Amikor pedig hírül vet­te, hogy Mansfeld serege csak napok múlva csatlakoz­hat hozzá, hadának átmeneti visszavonását határozta el. Ehhez legalkalmasabbnak mutatkozott a szécsényi tá­NÖGRAD - 1974. tebiuái 27., szerda maszpont. amelynek környé­ke a lovasság harcához ked­vező feltételeket nyújt. Nyomban közölte elhatáro­zását Murtézával. Azonban a fiatal. harcias budai pasa váltig tiltakozott a vissza­vonulás terve ellen. Felhá­borodottan kijelentette: — Uram jobb volna mind­kettőnknek tisztességesen el­veszni a harcon, mint há­tunkon vinni a császár ha­dét. — Nem jól beszélsz, vitéz pasa — válaszolta nyugtató­an a fejedelem. — Nem ta­pasztaltad talán még azt, hogy a kos midőn mással, harcol, minél hátrább megy. annál sebesebben és keményebben ütközik, ha előre rohan? Én is. ezért nem elfutni, hanem hátrább szállni az említett okokért akarok. Hosszabb vi­ta után a pasa is indokolt­nak tartotta az átmeneti hátrálást Bethlennek e terv végrehajtásához mindenek­előtt fegyvernyugvásra volt szüksége. Azonnal követet menesztett Wallensteinhez egy másnap délig tartó fegy­verszüneti lavaslattal. A császári vezér hozzájárult a tűzszünethez, de érméik ha­táridejét másnap reggel hét órában szabta meg. Amint visszaérkezett vá laszával a követ, Bethlem sátrába hívatta a sereg ka­pitányait. Alkony odott. A fejedelmi sátor előtt kék darabontok álltak őrt. Egy közeli mélye­désben lovászok felnyergel: lovakat tartottak készenlét­ben. A sátorban gyertyák égtek. Amikor a főkapitá­nyok beléptek a sátor ebédlő helyiségébe Bethlen és Mur­téza az asztalra borított térképet tanulmányozták. Az idő sürgetett. Bethlen nyomban az egybegyűltekhez fordult. Fekete szakállal ke­retezett arcából nyugodt te­kintet áradt. Határozott, tö­mör mondatokban ismertette a sereg visszavonásának ter­vét. és annak indokait. El­lenvélemény nem hangzott el. így a végrehajtás részleteire tért át. Ez így szólt: — Amint a teljes sötétség beáll az egy ség ek zajtalanul elhagyták állásaikat. de tá­bortüzeiket nem oltják el Hajnalig tartó élesztősüket az utóvédként visszamaradó huszárosztagok látják el Továbbiakban ismertette az alakulatok menetrendjét és útvonalaikat. Végül hogv r török csapatokkal az éjjé' menet folyamán összetűz; sekre ne kerüljön sor, r magvar katonáknak lelsz'' adott. Ez két szóból állt ..Fehér ló” (Bolytatjuki sabb és értékesebb azonban az élő zenével való találkozás. Kevesen tudják például azt, hogy a tévé-maci „bevonulási zenéje” fagotton szólal meg. nogyan néz ki, milyen hang­színű az oboa... A megyében már néhány helyen — termé­szetesen Salgótarjánban. Ba­lassagyarmaton és két nagy­községben: Nagybótonyban, Pásztón — lehetőség nyílt az élő zene megismerésére a fil­harmóniai koncerteken. Mit lehetne tertni annak érdeké­ben, hogy a kisebb falvakban tanuló gyerekek is közvetle­nül' találkozzanak az értékes muzsikával, megismerjék az egyes hangszereket? A zene­tanárok és a meg vei művelő­dési osztály dolgozói már rég­óta gondolkodnak ezen. — Elindul egy kísérlet, amelynek igazi kibontakozása évről évre felszámolhat egy fehér foltot. Az első lépés: szeptemberig három alkalom­mal megvünk ki Tomoskóúj- faluba. Karancslapujtöre és Mótranovákra. A Salgótarjáni Állami Zene­iskola igazgatójával. Virág Lászlóval beszélgetünk. Érthe­tő az öröme, mellyel a témá­ról szól. hiszen a zenei isme­retterjesztés legszebb útja ez. — Ha a földrajztanár Tan­zániáról beszél, térképen és képeken próbálja bemutatni, milyen is ez az ország. A ze­nében a képek, adatok keve­sebbet mondanak: az élő zene nevel igazán. Milyen utat ta­láltunk? Az említett három faluba március 12-én megvünk ki először. Ekkor hangszer­bemutatóra kerül sor. ismert zenei motívumokat játszanak le a tanárok. Énekórákra. 7— 8 . osztályba készülünk, de ha óracserével megoldható, mi szívesen vesszük az alsóbb évesek részvételét Is ezeken a zenei bemutatókon. Ezután a barokk zenéből adunk ízelí­tőt. Bach. Händel. Vivaldi. Corelli művein keresztül. A oagv zenei korszakokat végig­követni lehetetlenség a szűk­re szabott idő miatt — ezért íz utolsó alkalommal átugor­va az évszázadokat a magvar zene XX. századi képviselőit. alsőserVtan Pari-kot és Ko­dályt próbáljuk közelebb vin­ni a gyerekekhez. Azt hiszem; így segíthetünk a modern ze­nével szemben érzett idegen­kedést legyőzni. — Hogyan képzelik el a mozgalom kiszélesítését, a töb­bi kisközség bekapcsolását? — A következő tanévben, ’74 őszétől a balassagyarmati és a nagybátonyi zeneiskola is a saját körzetében hasonló „kiszállásokat” tenne. Néhány év múlva így elérhetnénk, hogy a tanult legfontosabb korszakokhoz és alkotókhoz élő zenében kapjanak illuszt­rációt a diákok. Jó lenne ki­terjeszteni ezt a szakmunkás­képző intézetekre is — nem is kell ezt részletesen ecsetel­ni, miért fontos a leendő szakmunkások zenei alapmű­veltségét kialakítani, azt él­ményekkel gazdagítani. Biz­tos vagyok abban, hogy a me­gyébe látogató híres előadó- művészek közül többen is vál­lalnának egy-egv fellépést, ha a céljainkat megismerik. — Ügy tudom, a salgótarjá­ni gyerekek nem csupán a koncerteken találkoznak az élő zenével, nekik több lehe­tőségük is van. — Maga a ze­neiskola — 400 tanulónk kü­lönböző általános iskolába jár, az intézeti hangverse­nyekre az ő barátaik is eljön­nek. A másik lehetőség az egész napos iskolába járók szá­mára: a zenei témájú kultúr- foglalkozások. Havonta, két­havonta -— megbeszélés sze­rint megyünk el. Eddig meg­ismerkedhettek a fafúvósok­kal. rézfúvósokkal és a vonó­sokkal. Legközelebb régi ko­rok, régi táncok címmel mu­tatunk be egy kis zenei mű­sort. A gyerekek nagyon él­vezik ezt a típusú koncertet. Itt, bent, az intézetben idén nem terveztünk nagyobb meg­mozdulásokat. hangyaszorga­lommal folyik a munka — a jövő évi elképzeléseket most kell megalapoznunk. Jelenleg a m! legnagyobb termőnk ki­csi. a művelődési házé pedig nagy ahhoz, hogy több ifjúsá­gi koncertet tervezzünk. Ha sikerül. 1976-ra végre beköl­tözhetünk egv zeneiskolához méltó otthonba. G. Kiss Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom