Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

Mai kommentárunk

«ez erdőben

A megyei tanács mezőgazdaságii és éíelmexéss^gyi hatósága felhívással fordult a lakossághoz és az illetékes szervekhez, hogy előzzük meg a minden esztendőben több millió forin t kárt okozó erdei tüzet. Oka volt az államigazgatási szervnek e felhívás kiadására.

•Még nem ért véget a tél, nem száradt fel a csapadék, máris Salgótarján határában fe- myőerdlőtüzet jelentettek, aminek a következménye több ezer forint kár. Az elmúlt esztendőben volt olyan nap, hogy egymást követően többször riasztották a tűzoltóságot, mert a várost környező erdők lángra lobbantak. Nem csupán Salgótarján környékét veszélyezteti a tűz. A falvak környékét is, ahol az ártatlannak látszó gaz égetése alakul át — a szükséges elővigyázat elhanyagolása miatt — kárt okozó tűzvésszé

Az elmúlt évi kár mérlege több millió forintra rúgott. Volt olyan eset, hogy a tarlóra is átterjedtek a lángok, és az ott kazalba rakott takarmány is a tűz martaléka lett. Felmérhetetlen az is milyen veszteséget okoz egy növekvő, vagy éppen egy lábas erdő elpusztulása.

Az illetékes hatóságok egybehangzó véleménye, hogy a kora tavaszi kiszáradt erdőben keletkezett tüzet a gondatlanság szüli. Ha valaha száraz tavasz elé néztünk, akkor az idei sokszorosan szárazabbnak ígérkezik. Már i most is nagyon gyúlékony az avar. Az erdőt járó emberek tudják ezt legjobban. Egy eldobott égő cigarettavég is képes felgyújtani az erdőt. Nagyon jó. hogy hétvégeken egyre többen keresnek felüdülést a szabadban. Az már nem jó viszont, hogv gondolnak egyet, és tüzet raknak ahol érik. és az izzó Darazsat taikiaratlanul otthagyják. Tavasszal gyakori a szél, csak egy parányi szikra keik

lángba borul a környék. Az eldobált sörös-, vagy más üveg is kész tűzfészek.

Az erdő a dolgozó nép javát szolgálja, azt mindenkiniek kötelessége megóvni a pusztulástól. Szigorú intézkedéseket is tettek a hatóságok az államigazgatási szerv felhívása mellett. Megerősítik a társadalmi erdei szolgálatot. A természetbarátok úgyszólván minden olyan helyen, ahol az erdőben emberek kirándulás céljából megfordulhatnak, ügyeletet tartanak Szigorú utasítást kaptak a mezőőrök az erdő védelmére. Nagyon jó lenne, há az iskolákban osztályfőnöki órákon foglalkoznának az erdő, mező tűztől való megóvásával. Az is üdvözlendő lenne, ha az úttörőcsapatok ügyeleteket tartanának a kirándulóhelyeken és azok környékén.

Minden erőt mozgósítani kell a tavasszal gyúlékony erdő védelmében Akik társadalmi munkában vállalkoznak, hogy védik értékeinket, azok dicséretet érdemelnek. De jogot is kell nekik biztosítani, hogy felelősségre vonást eszközölhessenek. Vagy, ha a kárt okozókat tetten érik és feljelentik, azokat szigorúan vonják felelősségre. Az elmúlt évben. történt éppen a Salgó vár alatti fenyves szegélyén, hogv italos emberek veszélyes szél- járás mellett tüzet raktak, amely belekapott a száraz fűbe Néhány természetbarát mentette meg a környéket a tűz teljes martalékától. A tettesek még szembe is szegültek a tűzoltó társasággal, hogy. miért avatkoznak az ő dolgukba Aztán mikor látták, hogy sokan mások is elítélik őket, odébb álltak.

Legyen felelősségre vonás, méghozzá nagyon határozott, gyors és kemény. Ettől eltekintve, mégis legfontosabb megelőzni a tavaszi erdőtüzeket. Ez lesz az igazi jó szolgálat.

— B —

Fiatalok összeíráson

A haza vedelmét megtisztelő feladatnak tartják

„Üdvözöljük az összeíráson megjelenít elvtáreakat’’ — olvasom a feliratot a pásztói Lovász József Művelődési Központ bejárata felett. Négy napon át itt jelentek meg az összeíró bizottság előtt a járás 1956-os születésű fiataljai.

Az összeírás befejező napján Orosz János alezredestől, a bizottság elnökétől, a tapasztalatokról, a fiatalok fel- készültségéről. fizikai állapotáról érdeklődöm.

— Minden nap eligazítással. üdvözléssel kezdődött. Majd sor került az ímoki munká-a. az adatok egyeztetésére. Ezt az orvosi ellenőrzés követte, mialatt a többiekkel a foglalkoztató tiszt ismertette a legfontosabb rendeleteket, szabályzatokat — mondja Orosz János alezredes.

Aztán így folytatja:

— Az összeírás során a fiatalok hozzáállása jó Volt A honvédség 1975. őszén veszi őket igénybe, de közülük sokan szeretnék, ha előbb megtörténne a besorozásuk. Igazolatlanul senki nem maradt távol. A községi tanácsok időben, felkészítve hozták a fiatalokat. A társadalmi szervek. a KISZ. az MHSZ képviselői minden nap jelen voltak, segítették munkánkat. A hadkötelesek fizikai állapotát tekintve kedvezőbbek a tapasztalataink, mint az eLmúlt években Egészségileg jobbak a fiatalok. Ez azzal magyarázható. hogv már olyan körülmények' között nőttek fel. amikor a társadalom egyre többet tudott nyújtani nekik. Hasonlóan jó

megállapításokat tehetünk az egész megyére vonatkozóan.

Balogh Tamás Lajosnak, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium tanulójának felszabadult arca elárulta, túl van az orvosi vizsgálaton. Alkalmasnak találták a katonai szolgálatra, amelyről ő így vélekedik:

— Mindenképpen hasznos dolognak tartom. Az ember fizikailag, szellemileg, és jel* lembelileg előnyére megváltozik. Szeretek sportolni, szeretem a népi táncot, s úgy gondolom, a honvédségnél is lesz erre lehetőségem. Egyébként egyetemre készülök.

Menczelesz Sándor, Szi- rákról elgondolkodva várja, hogy szólítsák. Ö még ezután jelenik meg a bizottság előtt. Vajon alkalmas lesz-e a szolgálatra? A hosszú hajú ezi- ráki fiú az „esélyeit” jónak tartja.

— Gondolom, alkalmas leszek — mondja eltűnődve. Budapesten a Lakásépítő Vállalatnál dolgozok az ács- állványozó szakmában. Ott is jó fizikai állapotra van szükség. Idősebb barátaimtól tudom, hogy a katonai szolgálat kell a fiataloknak. Legalább megkomolyodnak. Meg aztán háború esetén meg tudjuk védeni hazánkat.

A Művelődési Központ nagytermében Leposa Lajos őrnagy tart egész napos tájékoztatást.

— A fiatalok politikai tájékozottsága kissé hiányos, legalábbis a beszélgetések erről győztek meg. A hiányosságok pótlására azonban még van idő. a szolgálat erre kiváló lehetőségeket nyújt

Ifjúsági

parlament

A Z1M salgótarjáni gyára kultúrotthonában ma délután rendezik meg a gyárban dolgozó KISZ-es fiatalok ifjúsági parlamentiét. Először dr. Dianovszki Gyula, a gyár igazgatója számol be az ifjúsági törvény igazgatói utasításának időarányos végrehajtásáról, valamint a gyár 1973. évi eredményeiről, és az 1974. évi feladatokról. Ezután kerül sor, a mintegy 100 résztvevő kérdéseire, vitáiéra. Érdekességként említHik. hogv az ifioarlament előkészítéseként az elmúlt héten közös

ri értekezletet tartottak a gyárban.

Küldöttértekezlet

A Pedagógusok Szakszervezete Nógrád megyei Bizottsága éves beszámoló küldöttértekezletét március 7-én délelőtt tartja Salgótarjánban, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában. A küldöttértekezlet alkalmat nyújt arra, hogy áttekintést kapjunk a bizottság sokirányú munkájáról, az éves tevékenység eredményeiről, a még meglevő gondokról. A bizottság tevékenysége számos időszerű kérdésre ismételten ráirányítja a figyelmet. A küldöttértekezleten a bizottság munkájáról Hartlv Jánosné megvei bizottsági titkár ad szóbeli táiékoz+atV-t. ezótám a beszámoló megvitatására Kerül sor.

majd — magyarázza. Munkáját jól segítette a négy nap során a KISZ megbízásából Varga Gabriella és az MHSZ- től Dávid Gyula, aki a következőket mondotta:

— Az általános előképzés során meggyőződhettünk arról, hogy a fiatalok a technikai . szakok — így a gépjármű és rádiótechnikai sza’.: iránt érdeklődtek leginkább, a honvédelmi előkénzés iránt kevésbé. Az MHSZ részére az összeírás jó alkalom volt a hadkötelesekkel való találkozásra. s ezt mi. klubtag* szevezéssel is egybekötöttük.

Az a derűs, igazi fiatalos hangulat, amely a négy ösz- szeírási napot jellemezte, arról árulkodott, hogy a fiatalok kellő magabiztossággal készülnek a katonai szolgálatra. Szocialista hazánk védelmét megtisztelő feladónak tartják. Adorján László

Furcsa helyzet, amikor a munkások az ellen tiltakoznak, vagy legalábbis nem tartják igazságosnak, hogy egyéni teljesítményük alapján bérezzék őket.

A kollektív bérezés előnye — de hátránya is egyben —, hogy nincs kiugró teljesítmény, átlagot számolnak, s mindenki az átlagteljesítményhez kapja a fizetését. Az viszont nyilvánvaló, hogy egy közösségben, egy üzemrészben vannak ügyesebb kezű, nagyobb gyakorlattal rendelkező munkások. Velük szemben nem igazságtalan, hogy ugyanannyi pénz kerül a borítékjukba, mint a kevésbé gyorsan dolgozókéba ?

Ügy tűnik, a pásztói Szerszám- és Készülékgyárban az ellenkezője okoz problémát. Mustó Miklós főmérnök ígv magyarázza a bérezés körül kialakult ellentéteket:

— A lakatosüzemünkben dolgozók csoportbérezés szerint kaniák a fizetésüket. Az egyéni teljesítmények átlaga adja a fizetés összegét. Mindenkinek érdeke tehát, hogy ez az átlag magasabb legyen. A kollektív szellem, és egyáltalán a munkafolyamat azt követeli, hogy az idősebb, gyorsabban dolgozó szakmunkások segítsék a többieket. Ezzel soha "robléma nem volt. mindenki természetednek veszi, hogv se- gft a más'knr,i{. ha az elma- "a-' a munkájával. És még eg'-,an egvmá.sra utaltak a lakatosok, annyira ragaszkodnak a

A ccredi balladások

Pállnkásné, a gyűjtés Irányítója.

A kockás füzet lassan megtelik. Egyre fogynak benne az üres lapok.

Estenként az öregek széket tolnak maguk alá és énekelnek. Sokszor gondolkodni kell a szövegen — hogyan is van. hogyan is énekeltük régen? Forog a magnótekercs, gyors kezek róják a sorokat a kockás füzetbe.

Cereden nemrégiben elhatározták. hogy összegyűjtik az eddig még Ismeretlen. vagy alig ismert régi szép népdalokat, balladákat. A gyűjtőkörűt során az is kiderült, hogy a környéken nagvon sok balladát ismernek az öregek.

*

A gyűjtés irányítója Pálinkás Sándorné, a művelődési ház fiatal igazgatója. Olyan lelkesen és odaadással végzi ezt a munkát, hogy már ő maga is sorra énekelhetné az összegyűjtött dalokat, a több változatban is élő balladákat.

— Jobb az, ha maguk is az öregektől hallják — mondja és elindulunk.

Bucsok Józsi bácsi régi, nagy énekes hírében áll a faluban. Először hozzá kopogtatunk be.

— Józsi bácsi, mindig ének- lős nép volt a ceredi?

— Az bizony. Már fiatal korunkban is sokat danolgat- tunk egymás közt. Aztán meg úgy a harmincas években működött egv férfikórus ri — tagja voltam annak jómagam is. Emlékszem, eljártunk szerepelni más falukba is. Voltunk Kazáron. Mátranovákon. Részt vettünk a kassai országos lalosversenyen — serleget is

nyertünk.

— Sok balladát ismer?

— Régebben tudtam vagy hetet. De. ahogv öregszik az ember, úgy fogy az emlékezete.

— No. azért egyet csak elénekel nekünk!

— Majd inkább a legkedve- ;ebbiknek elmondom a szövegét! Az a címe, hogy: ..Lányom. lányom, de nagy a bánatom ...” No. ez arról szól. hogy udvarol egv legény egv

■•én lánvr-’E r'e az anvja naJózsI bácsi: — Sokat danol- gattunk...

gyón makacs, nem engedi a lányt a szíve választottjához. Tudta ezt a legény, és agyonlőtte a lányt. Bizony, kérem, régen ilyen dolgok meg is történtek a valóságban ...

— A legkedvesebb emlékét elmodaná-é?

— Előadtuk a János vitézt 1947-ben. Én voltam benne a gazda. Nagyon jó szerep volt. Azt énekeltem. hogy: ..Jaj. nekem megesett. Ilyen kár. szenvedés, oda van a vetés, oda van a búza. oda van a zab... Akkor bukott le Jancsi.

Ül a szobában Kis Simon Béla és gondolkodik.

— Tudják, ha két deci borocskát leönt az ember, könv- nyebben előjönnek a régi dolgok, hamarabb nyílik éneklésre a száj.

— A Vidróczkis nótát énekelje el, Béla bácsi! — biztatja Pálinkásné. i

— „Nagy uüvc’a van i holdnak, nagy M-e van Vid- róczkinak. Tiribesen áll a csata. Vidróczki is arra sétál. Utána megy Pintér Pista, a 'teltáját belevágja.”

A híres betvár balladája megtölti a szobát.

— A valóságban is így történt? .

— Mondják, hogy így. A betyárt a legjobb barátja Pintér Pista ütötte agyon.

Mesélik a faluban, hogy régen sok volt a körnvéken a juhász. Emléküket sok szén dal. ballada őrzi. A férfiemberek naev része a bánvábop meg az ioarban dolgozott. Az asszonvok me“ messzi vidékeken kerestek munkát.

Elindult esv ceredi asszony a szerencsi cukorgyárba. A kecerű sorsát, a megnróhálta- tásait hal'adáha énekeltek meg. . Jaj de magas a cukorgyár kéménye” — ígv kezdődik a dal.

★

A kockás füzet lassan meg. telik. Eddig harmincöt da't legyeztek le benne: négv-öt iuhásznótn a többi ballada. Egv ballon-mák több változata is a felszínre került.

A gvűités vezetői azt tervezik. ha betelik a füzet, elhívják a faluba Vas Laiost Neki adják a gyűjteményt Tegye közkinccsé az eddig ismeretlen. régi dalokat.

Kis Simon Béla gondolkodik.

—felv.: fodor—

Egyéni vagy csoporibérezés a jó?

A fizetésről — őszintén

kollektív formához a munkaidőn túl is. Aktívabbak a közösség dolgaiban, érdeklődők a politikai és gazdasági kérdésekben. Tehát minden szempontból leginkább megközelítik az ideális „munkástípust”, vagyis a nagyüzemi termelésnek leginkább megfelelő munkásgárdát. S végül is ezeket az eredményeket úgy értük el. hogy ebben az üzemben csoportbérezés van. A pozitívumok tehát abból adódnak, hogy hasonló munkakörülmények között dolgozó, egyformán szakmunkás-bizonyítványt szerzett két lakatosunk fizetése között alig van különbség.

— Ha már ezt így „kiélezte”, nyilván a gyárban megvan ennek a bérezési formának az ellenkezője is?

— A forgácsolóban néhány esetben kétezer forintos különbség is van a szakmunkások fizetése között. Egyéni a bérezés egy munkás, egy gép, és amit ..ketten’’ meg tudnak csinálni Még csak' szakmai fölény, nagyobb elméleti tudás sem keil ahhoz, hogv valaki másfél e’er forinttal többet keressen, mint a társa. Csak kézügyesség. De ez még nem

is a szakmai gyakorlattól függ, hiszen egészen fiatal, a szakmunkásképzőből frissen kikerült gyerekek is sokszor többet keresnek, mint egy régi szakmunkásunk, Ezen pedig változtatni kell. mert vitákra ad okot, és nem használ a kollektív szellem erősítésének.

— De ha csak. a szakmunkás ügyessége meg a gép teljesítménye számít, hogyan lehet változtatni az egyéni bérezésen ?

— Nagy probléma ez nekünk is. sőt, úgy vesszük, hogy ennek az évnek egyik legnagyobb belső feladata lesz. Elképzelések már vannak, csak pontosan ki kell dolgozni, a gyakorlatban kipróbálni, és természetesen a hatást is figyelni később. Talán úgy lehetne megoldani, hogy a munkafolyamatot részekre bontjuk. Amelyik részfeladatnál a rutin számít, oda begyakorlott embert állítanánk. A finomabb. több ügyességet kívánó folyamatot erre alkalmas ember véczj és ígv tovább. Mindenki hasznosíthatja hát valamelyik képességét, és a normákat is az emberre és a munkafolyamatra szabjuk. így valószínűleg csökken az a különbség, ami a fizetések közt van — bár megszűnni nem fog.

A Szerszám- és Készülék- gyárban sok fiatal dolgozik, az átlagéletkor harminc év alatt van. Ezt azért fontos megjegyezni. mivel a jó kereseti lehetőség vonzza a fiatalokat. Ez jó is, hiszen ha valaki tanult valamit, szeretné mielőbb hasznát látni — leginkább u fizetésben. De az egyéni bérezés hibái megmutatkoznak akkor, ha egy 18 éves fiatal ezer forinttal többet visz. haza. mint egy tíz éve dolgozó szakmunkás, aki persze annak idején ugyanannyit tanult.

Aki kiugróan jól keres, annak valószínűleg nem nagy baj a többiek alacsonyabb keresete. De ahogy a lakatosüzemben a csoport bérezés nemcsak a termelékenyebb munkában mutatkozik, hadern kinek-ki- nek egyéni fejlődésében isi úgy valószínűleg a másik üzemben is segítene. Soha nem volt igaz, hogy a fizetés összege mindegy lenne bárkinek is. De az is bebizonyosodott. hogy az egyéni érdeken túl közösségiek is vannak, s akik ezt észreveszik, azoknak már eszébe sem jut néhány forint többletkeres0'! miatt, vagy esvém adottságaik kihangsúlyozásával vite-mi.

orosz

NOGRAD - 1974. február 27., szerda 5