Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

Képernyő előtt Kétes értékű események hete Az elmúlt hét a kétes, vagy legalábbis megkérdőjelezhető értékű műsorok hete volt. Kedden kezdődött el Az utolsó szó című háromrészes 'NDK tévéfilmaorozat vetítése, amely a nyugati világ nagy fegyvergyárosainak bonyolult üzelítveibe világít be. Egy bá­tor újságíró keresi a maga és a társadalom igazát a gengaz- ter e szk ózok tő! sem vissza­riadó miliőben, mely a pénz hatalmával az államapparátus legrangosabb köreiben is meg­leli szövetségeseit. És bár az újságíró akciója eredményes, a leleplezés végül is elmarad, mert ígv kívánja a korrupció­tól bűzlő hatalom. A sorozat írója, Christian Collin bátor feladatra vállalkozott, a ren­dező Wolfgang Luderer kitűnő tempójú cselekménysorokat produkált, s a szerep!őegvüt- tee is hitele« figurákat állított elénk. A háromrészes sorozat izgalmas, elgondolkodtató Idő­töltést nyújtott műfaja kere­tei között. Pénteken Fejes Endre: Cse- renes Margit házassága című művének tévéfilmváltozatát közvetítette a televízió. A Thália Színház korábbi pro­dukcióját a képernyőin megle­hetős dramaturgiai kuszaság jellemezte, s bár az író tehet­sége Itt is meg-megcsillaat. koránt sem volt olyan hatás­fokú, mint például korábbi műve: a Jó estét nyár, jó estét szerelem esetében. A vízió és valóság szövevénye, ahogy az író a születő müve alakjaival vitázik, tanakodik; néhol bo­nyolultan, homályosan elegyül e kettő az egyazonos idő- és térbeli elrendezésben, nehe­zen követhetőn, és értelmez­hető, A cselekmény fejletét, menetét eluralják az íród, ren­dezői technikai trükkök, esz­közök, Talán ennek tudható be, hogy a szereplők Is ebben a kettősségben bizonytalan­kodnak A legkitűnőbbet az író alakjában Menséros Lász­ló nyújtotta, aztán Sulyok Má­ria és Csomós Mari, de kissé szokványos eszközökkel oldot­ta meg szerepét Harsánvi Gá­bor. Mintha ezúttal a Jó es­tét... halványabb kópiáját kaptuk volna tőle, Tetszett vi­szont: Drahota Andrea. Koncz Gábor, Bessenyei Ferenc és Tomanek Nándor érzékletes ka rak terra jza. Szívesen köszöntöttük szom­baton este a Fáb ri -soroza than a ki tudná hányadszor látott Hannibál tanár urat. Nem­csak azért, mert a magyar filmgyártás egyik legkitűnőbb produkciója, de azért is, mert benne alakításával önmagának múlhatatlan emlékét varázsol­ja vissza a címszerepben a nagyszerű Szabó Ernő. Vasárnap, tudományos-ka­landos filmet láthattunk Rej­télyes égitest címmel. Ebben a műfajban a magyar vállalko­zás ritka, mint a fehér holló. Leginkább Kuczka Péter kí­sérletezik vele némi sikerrel. Ez a kísérlete Is bizony alatta maradt a műfaj nemzetközi színvonalának, ráadásul a fi­gurák portréja is életlen, hal­vány, külsősége» eszközökkel mintázott. Ez a külsődleges jellemzés érvényesült a színé­szi játékban Is. többek között a Básti Lajoséban, a Kovács Károlyéban. a Sinkó Lászlóé­ban — és többé-kevésbé a Béres Ilonáéba, Káldy Nóráé­ban is. (barna) Oklevél Delhiből Cirkusz. Akrobaták „repül­nek” a levegőben, csuda dol­gokat mutatnak be az állatok, kőrbe-körbe trappolnak a lo­vak ügyes lovasaikkal, és mekkorát lehet nevetni az (igyefogyott bohócon. Cirkusz. A szereplők több­nyire maszkot viselnek, ame­lyeket szerepük késztet rájuk. Az ügyefogott bohócon való­ban nagyot lehet nevetni, de lehet, hogy a bohócnak egy­általán nincs is jókedve. Itt minden „fordítva" is igaz. A gyerekek sokszor nyag- gatják szüleiket: — Mikor megyünk cirkusz­ba? A cirkusz tarka-barka, mint a mese. Csodálatos világ a cir­kusz. Lóránt Lujza mellett ülök a padban. Lujza a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola ne­gyedikes tanulója. — Az egyik rajzom egy ctr- kuazrajz — mondja. — Ar­tisták vannak ralta. meg hogy a lovak ágaskodnak. ♦ Ez a hosszú fekete hajú sal­gótarjáni kislány február 21- -n vette át az oklevelet C. B. Muthamma asszonytól, az In­diai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől Budapesten, a Kulturális Kap­csolatok Intézetében. A nagy­követ asszony és Lőrlncz Ta­más. az intézet elnökhelyette­se ekkor nyújtotta át az 1972. évi indiai Shankar nemzetkö­zi gyermekrajzverseny díjait a magyar résztvevőknek. A verseny (Shankar’s In ternational Children’s Com­petition) 1949-től évenként megrendezik. A versenyre 1972-ben mór másfél ezernél több rajz érkezett be llö or­szágból. A legmagasabb díj az indiai köztársasági elnök aranyérme, amelyből éven­ként egyet adnak ki. Évenként 22 Nehru Arany Emlékérmet is kiosztanak, az 1972. évi ver­senyben, amelyet most értékel­tek, magvar tanuló is elnyer­te ezt a díjat, a keceli Jakabfi Márta. A magyar gyermekek ezúttal 11 díjat és 19 okleve­let nyertek. Lóránt Lujza oklevelet nyert, Nógrád megyéből ez al­kalommal ő az egyetlen nyer­tes. * Édesanyja pedagógus, a Ga­garin iskolában tanít. Édesap­ja Lóránt János festőművész. Amikor az oklevéllel jutalma­zott rajzokat csinálta. Lujza másodikos volt. — A cirkuszon kívül még mit rajzoltál? — kérdezem. — Még Salgótarjánt, ami­lyen maid lesz. — Mii ven lesz? — Helikopter száll a házak felett. Lesz helikopterállomás la. — Jó lesz ez? — Jó. — Még mit rajzoltál. — Még a születésnapot raj­zoltam le. Lujza rajzai Is ott voltak a kiállításon Delhiben. A Jövő Salgótarjánja fölött helikopter száll. Nem tudom, Lujza gon­dolt-e arra. milyen lehet most Delhi, ahol a rajzait megcso­dálták. ★ — Szeret rajzolni Lujza? — kérdezem Lóránt János festő­művésztől. — Már nem annyira, mint régebben. — Most mit szeret inkább? — A zenét. — Hallgatja? — Nem. Zeneiskolába jár. Fuvolázik. Az oklevéllel kitüntetett raj­zokat zsírkrétával készítette. Tóth Elemér A drégelypalánki csata 1626 íavattaán Késő este a nádor kö­vete érkezett az erdélyi se­reg táborába. A Habsburg-pár- ti Eszterházy Miklós nádor üzenetében szemére veti a fe­jedelemnek, hogy a törökkel magyar várat ostromoltak Vá­laszában Bethlen visszautasít­ja a vádat és határozottan ki­jelenti, hogy magyar várak vételére, nemzetük pusztítá­sára a törököt soha nem segíti. Wál lenstem elszántan készül Szeptember 29-e folyamán az erdélyi sereg helyzete rend­kívül feszültté vélt. A beérke­zeti jelentésekből kitűnt, hogy Wallenstein az Ipoly völgyé­ben döntő csatára készül. Az erőegyensúly érdé’ ében szük­ségesnek mutatkozott mielőbb Drégelypalánkra előnyomulni, eg ott Murtéza derékhadával egyesülni. Másnap kora hajnalban a uagy-csalomiai táborban meg- lerdültek a dobok. Katonák, tisztek kitódulnak a sátrakból és sietnek a kijelölt gyülekező helyekre. Először erdélyi lo­vas ezredek és sznáhi alakula­tok indulnak loolvság felé Feladatuk rajtaütésekkel kés­leltetni a császári sereg elő­nyomulását. Gvalog zászlóal­jak menetoszlooa követi b gyorsan távozó lovasokat. Sát­rak bontása a visszamaradt málhavonat katonáira hárul. Bethlen lóra száll és kíséreté­vel, a ködös, homályos hajna­lon át megelőzi a gyalogoszlo­pot. Drégelypalánk, délelőtt tíz óra. A reggeli köd feloszlott és a felszakadozott felhőtaka­rón áttört a szeptember végi napsugár. A falutól nyugatra néhány száz méterre patak ár­ka kanyargott az Ipoly felé. Sorjában Ide érkeznek a gya­log zászlóaljak. Vezényszavak hangzanak el. A koplyás-pus- kás négyszögek előre mozog­nak a kijelölt védővonalra. Néhány perc múlva fegyver­gúlák sora áll az arcvonalak előtt. Ugyanakkor őrszemek helyezkednek el a közeli dom­bokon. Az erdélyi sereg csata­rendben felvonult. Nem mesz- sze a csapatok mögött magaso­dó dombtetőre lovas csoport érkezik. Az élen fehér lovon díszes öltözetben a fejedelem. Kissé törődöttnek látszik, mégis éles szemmel vizsgálja a küszöbönálló összecsapás terepét, és mérlegeli a felté­telezhető harc várható alaku­lását. Kíséretéből szikár, ősz baju­szai főtiszt válik ki és a feje­delem mellé lépteti lovát. Tisztelettudóan, de kissé mél­tatlankodva megszólal: — Felséged már a múltkor említette, hogy rám akarja bízni a magyar hadak feletti paramcsadást. Nem most vol­na Itt az Ideje ezt megtenni? A csapatoknak azonban nincs erről rendelkezésük és így nem fogják elfogadni paran­csaimat. — Menj csak el uram — vá­laszolta megnyugtatóan a fe­jedelem — meghisznek neked, mert esmémek tégedet, de. hogy még nagyobb legyen hi­teled, fogd, Itt a vezérl botom! Ezzel kivette apródja kezéből fejedelmi tollas botját és oda­adta régi. bevált katonájának. Petneházy István főkapitány­nak. Bethlen másik oldalán kék dolmányú huszár Erdély cí­merével díszített zászlót tart a kezében. Harc előtti feszült izgalmában kéréssel fordul a fejedelemhez: — Ha el nem viszem becsü­lettel felséged jelzászlóját va­lahová kívántatik bátor fejem essék el érette, de legyen te­kintettel arra hogy egvík ke­zemben azt. a másikban fé­kemlőt tartok. így a zászlót 4 NÓGRAD - 1974. februái 26., kedd Fél év múltán... „ 4 válla*'í«< keresi?” 1973 nyarán Ismertem meg Nyerges Jánosnét. Nem peda­gógus. nem népművelő, mégis a közművelődés egyik „kato­nájának” tarthatjuk: üzemi könyvterjesztő. Pár évvel ez­előtt az öblösüveggyár fehér foltnak számított a könwter jcsztésben. 1972-ben 227 ezer. ’73-ban 331 ezer forint érté­kű könyv talált gazdát az üzem dolgozói között. A szá­mok szűkszavúak: nem beszél­nek a több kilós táskákról, amelyekkel a kemencék, futó­szalagok. ta-goncák között járva alakult ki a vevőkör. Nem szólnak arról sem, hogy a fü­zetbe kerülő nevek mögött az embereket is érezni kell: fel­mérni. észbentartant az igé­nyeket. tudni. ki. mikor dél­előttös. vagy délutános, ki­nek volt beteg a gyereke, és kevesebb került a borítékba, felírni a négy forintos tételt is. -a vándormadarak új he­lyét felkutatni... Nyergesre munkájának Iga­zi megbecsülése, a gyár és a könyvterjesztő vállalat közös érdeke az lenne, ha egy kis pavilont kapna valahol a por tától nem messze. Kirakatot a könyveknek. válogafás! lehe­tőséget a vásárlóknak, a könyvárus fizikai munkájának csökkentését — mindezt egy­szerre biztosíthatnák ezzel- — írtam a nyári cikkben. Ä kapom belépve hiába ke­resem a pavilont. Talán fönt, az ebédlő előtt üveges szek­rényt, „könyv-kóstolót" fogok találni —, bár ez csak fél­megoldás. .. — A változást keresi? Va­laminek a helyét nézte? Nem történt semmi azóta.,. — ez­zel fogad a könyveepult mö­gött­— Olvastam a Könyvjelző- ben, hogy kiváló könyvterjesz­tő lett. Nem látom az okleve­let Elfelhősődik az arca. Igaz­ls: itt déltől háromig lenne könyvek társaságában az ok­levél, utána pedig miért dí­szelegjen a lelakatolt eladó- oult fölött? Egy pavilon fel­állítása körülbelül 30 ezer forint. A tavalyi forgalom­növekedés több mint 100 ezer volt... — A MŰVELT NÉP Könyv­terjesztő Vállalat pesti köz­pontjából az ígéretet már megkaptam: lejönnek és a gyár vezetőivel egyeztetik a lehetőségeket. Most újból vá­rakozom- .. kellően megoltalmazni nem tudom. Ezért kérem felsége­det. rendeljen mellém vigyá­zokai. Bethlen parancsára rövide­sen két főember jelentkezette zászióhordozónál. Hirtelen az Ipoly-azoros fe­lől puskalövések visszhangza­nak, töredezett kiáltásokat hoz a nyugati szél, amelybe kür­tök éles hangja rikolt. A kö­vetkező percekben a látóhatár dombvonulatai mögül kisebb- nagyobb lovaeegységek tűnnek fel. Ojabb lövések dördülnek el. Kardok, koplyák villognak. Egy-két gazdátlan ló félre- csúsaott nyereggel vadul nyar­gal a nyílt mezőn. Távol a 6ági országúton elő­re szerzett dárdákkal tömör Landsknecht zászlóaljak bon­takoznak ki. A csatározás fo­kozatosan. ellanyhul. Visszatérő székely, hajdú, magyar és tö­rők lovas alakulatok kürtjei­re jelzőzászlaik alatt gyüle­keznek. majd az erdélyi had szárnyain többségükben az Ipoly-parti füzesekben helyez­kednek el Ugyanez Időben dél felől a nagyoroszi úton Murtéza de­rék hadának meneboszlopa kö­zeledik A falu felől néhány lovas üget a fejedelem állás­pontja felé Élükön maga6 tur­bánnal. csillogó szerszámú arab ménen a budai pasa Mo­hamedén módon üdvözli a fe­jedelmet. amit ő kimért ud­variassággal viszonoz. Törökü' beszél getnek Ezt a nyelvet Bethlen törökországi emigrá­ciója folyamán sajátította el (folytatjuk) Vásárlók érkeznek. Putnók Gyuláné egvlle a törzsvendé­geknek. Kéthetinként a fize­tésből 100—100 forintot ide hoz. — Hogyan lett könyvgyűjtő? — Valamikor én is bizomá­nyos voltam. A hét százalé­kos kedvezményért mindig könyvet vettem. Ma már 15— 16 ezer forint értékű lehet a családi könyvtárunk. — Kinek mit visz haza? — A férjemmel nagyon ha­sonló az érdeklődésünk, főleg a történelmi regényeidet, az út­leírásokat kedveljük. A nagy­fiam 17 éves. gimnáziumba Jár — rá is gondolok, amikor lexikonokat v-szek A soroza­tok — Passuth-művek. zenész, festő életrajzok, a képes tör­ténelem darabjai — helyesírá­si szótár, német nyelvkönyv, mindig van valami ami beke­rül a könyvtárunkba- Kölcsö­nözni nem Is kell. hiszen még saját könyveinkre is kevesell- jük a szabad időt — Hogy kaptak helyet a könyvek? — Könyvszekrénybe és pol­cokra, ÁBOrendben leltároz­zuk őket A kis „katalógus” segít eligazodni. — A munkatársai hogyan fogadják ezt a hobbyt? — Gép mellett dolgozom, a mérőhengereket festjük: ná­lunk többen is könyv gyűjtők. Mindig megkérdezik tőlem is, milyen ez. vagy az a könyv, érdemes-e megvenni? A jő könyvekről elbeszélgetünk. * Putnok Gyuláné kis könyv­tárának története mellett so­kan mondhatták volna még el. hogyan lettek első vevő­ből törzsvendégek, hiszen töb» ben szerepelnek nagyobb lis­tával a könyvterjesztő füzeté­ben. Nyerges néni már az üveggyár dolgozójának számit, munkájával a dolgozók érde­keit szolgálja. Ezt mondták a főtér* köny“ vesboltban is. És még vala­mit: a beszélgetésünk után egy nappal jártak lent a bu­dapesti vezetők, az üveggyár gazdasági igazgatójával is be­széltek a pavilon ügyében- A gyár rekonstrukciós terve még nem készült el, ahhoz kell 'gazítanl a pavilon elhelyezé­sét. Talán két-három hónap múlva elintéződik az ügy. Jó lenne már ezt a rövid hírt közölni a lapban: — Könyvpavilont állítottak fel az öblösüveggyárban. A gyár mindegyik műhelyéből elérik, megvásárolhatják a könyveket a dolgozók, lehetőségük nyílt a válogatásra, az újdonságok­ról is hírt ad az állandó könyvkirakat. K, M. InformácM-élisfg I Sr fi ••S&x * ■Lj Traill ■ i'.? . ­: * JíSSaift jgfr ..............j ..-f1”’ a:­hál; (A Stern-ből) Műi túraajánlatunk 20.00: Feltámadás. A feltá­madásból, 1960‘ban készített kétrészes szovjet film első részét vetíti ma a televízió, (a másik részt szerdán 20 órakor.) Tolsztoj e kései mű­ve a lelkiismeret ébredésének és lázadásának története: Nyehljudov herceg mint es­küdt a bíróság elé került lányban döbbenten ismeri fel Katyusát akit annak idején ő taszította a züllés útjára. Nyehljudov lelkiismerete azt parancsol ia hogy segítsen az ártatlanul elítélt lánvon Szánd^-g azonb-!- beleütkö­zik « társadalom korlátaiba. Tolsztoj a feltámadásban rendkívüli élességgel tárta fel a századforduló Oroszonszágá" nak világát. Mihail Sejcer rendező, Javgemyij Gabrllo- victí forgatókönyvíré és Szer- gej Polujanov operatőr kivá­lóan oldották meg e nagy­nevű mű lefordítását a tévé formanyelvére. A hősöket a Tolsztoj által megkomponált mély emlerséggel. igazságot szenvedélyesen kutató realiz­mussal ábrázolták. A fősze­replők: Jevgenv’i Matv-’ev (szinkronhangja Kállai Fe. renc), NyeVjudov szerepében és Tamara Szemina (Szemes Mari) Katyusa szerepében. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom