Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
Mai arcok — mai emberek Szalagvezető n ll ßilKMSSKI A varroda nagvcsamöká- ban zümmögnek a gépek Különféle színű melegítő' készülnek. Egyik szebb min a másik. A varrógépek bősz szú sorban állnak egymás mögött. Mindegyik mellett egy-egy asszony vagy lány Kezük fürgén mozog, figyel műk. szemük a kikerülő da rabokon. A váci Finomkötöttárugyá- pásztói üzemében vagyunk Modern, szép épület. Hatalmas ablakok, nagy teljesí ményű gépek. Az üzem dód gozóinak legnagyobb rész fiatal. Ha jól megszámoljuk uz átlagéletkor jóvad alul van a harmincon, A hármas szalag vezetője Pádár Katalin. Fiatal lány nemrég töltötte be a tizenhatodik évét. Mátraverebély: onnan utazik, nap mint nap a pásztói üzembe. — Mióta? — Tavaly nyáron kezdődött a termelés a pásztói szép. új csarnokban. Azóta dolgozom Itt Előtte — isaz csak rövid ideig, hisz’ nemrégen végeztem el az általános iskolát —- Kazárra jártam. — Beosztása? — Hivatalosan szalagvezető. Mintegy harmincán dolgoznak a szalagon, beleszámítva az elvarrókat is. — Szeret itt lenni? — Igen. Szeretem az embereket és mit tagadjam, varrni is nagyon szeretek. Nem okozott nehézséget hogy idősebbek dolgoznak a keze alatt? — Először talán furcsa volt. Nékem is. nekik is, a szalagon. Négyöt hónapja vagyunk együtt. Azóta jól összeszoktunk. — Mindig megvolt az összhang? — őszinte legyék? Az elején bizony nem Gyakran előfordult, hogy az asszonyok, lányok összekaptak, nem tudtak egymás keze alá dolgozni. De most már kialakult a rend és folyamatosan megy a munka. — Elfogadták szalagvezetőnek? — Remélem, hogy igen. Elvem, hogy meg kell ismerni az embereket, megérteni a gondjaikat, bajaikat. Így mindjárt könnyebben megy. —• Fiatalok dolgoznak a szalagon ? — A leghelyesebb válasz talán, hogy is'is. Fiatalok is, idősebbek is. de azt hiszem, ez nem is lényeges. Most már valamennyien tegező- dünk. — Elmenne máshová dolgozni? — Erre könnyen válaszolhatok: nem. Szeretem ezt az új gyárat, az itt dolgozó embereket, magát a környezetet. Hiszem, hogy lesz itt még nagy múltú és komoly hírnévnek örvendő kötődé. — Szabad ideje? — Aránylag kevés van. Fiatal vagyok, szeretek szórakozni. Moziba, táncolni járok. Otthon is, itt Pásztón Is. Előfordul, hogy hazaviszek munkát, elég sok az adminisztráció. — Van KISZ-szervezet? — Igen. Két alapszervezetünk van a gyárban. Nemrég alakultunk. Érthető, fiatal gyár. fiatal KISZ-szervezet. Mindenesetre a programot elkészítettük, reméljük, tetszik majd a KISZ-eseknek. — Keresete? — Nem veri a csillagokat. Olyan ezemégvezeröfcszá ■/ forint havonta. De még egyszer hangsúlyozom, nem vágyom máshová. — Tervei? — Az ősszel ruhaipari szakközépiskolába megyek Salgótarjánba. Már nagyon várom. — Nem ’esz nehéz? — Remélem, megbirkózom vele. Megfelelő szakismeret nélkül az ember nem tud előbbrelépni, törvényszerű, hogy lemarad. Ebből természetesen következik. hogy szívesen vállalom a tanulást. Nemcsak én. így gondolkoznak a hozzám hasonló fiatalok is a gyárban... — csatái — Mérlegen az elmúlt évi bűnözés A LEGFŐBB ügyész sajtótájékoztatóján ismertté vált adatok alapján eléggé kedvező képet alkothatunk az elmúlt év bűnözési helyzetéről. Legelsőként megállapíthatjuk. hogy hazánkban az összbűnözési helyzet az elmúlt tíz esztendőben nem rossszabbodott. Tavaly — évi átlagban — 120 ismertté vált közvádas bűncselekmény esett 10 000 lakosra, ami valamivel kevesebb az előző évinél. Csökkent többek között a vagyon elleni bűncselekmények száma: az 1972. évhez képest 4,4 százalékkal. Az ehhez a bűncselekmény-kategóriához tartozó bűnelkövetések nagyobbik része a személyek javait, és nem a társadalmi tulajdont károsította. Az összbűnözésen belül a vagyon elleni bűncselekmények után a legnagyobb részesedést — 14 százalékot — a közlekedési bűn- cselekmények képviselték. Rendkívüli veszélyt jelentenek a közlekedésben az ittas állapotban való jármű- vezetések. amelyek száma tavaly csaknem tíz százalékkal emelkedett. Az erőszakos és garázda jellegű bűnözés csökkenő tendenciát mutat, kivéve az erőszakos, szexuális bűn- cselekményeket. amelyek száma 4,4 százalékkal megnőtt. továbbá a rablásokat, amelyek száma 1965 óta következetesen emelkedő tendenciát mutatott, és hét év alatt megkétszereződött. Csökkenés csak 1972-ben volt tapasztalható, tavaly azonban ismét 17,2 százalékkal emelkedett az előző évhez kénest. AlY'’ 'M' A rí T)aovo lyi bűnözési helyzetét illeti, sainos nem tükrözi az országos képet. Nyolc megyében emelkedett tavaly az összbűnözés, Nógrád megye a második helyen áll — az előző évhez viszonyított 9,9 százalékos emelkedéssel. A bűnözés területi megoszlásának részletes ismertetésére nem került sor az átfogó kép kialakítását célzó tájékeztatón, így még nem ismeretes előttünk, milyen bűncselekményfajták szaporodtak el tavaly megyénkben. Csak néhány bűncselekményfajta vonatkozásában ismerjük a területi megoszlást, ezekből azonban Nógrád megye részesedése nem nőtt. hanem csökkent így például az országos képet tükrözi a fiatalkorú bűnözők számának jelentős csökkenése; Nógrádban 10 000 lakosra 100 fiatalkorú bűnelkövető esett. tavalv, szemben az előző évi 152* veL A gyermekkorú bűnelkövetők száma országosan csökkent, ugyanez a helyzet Nógrádban is; 1973-ban feleannyi gyermekkorú követett el bűncselekményt, mint 1972-ben. A tájékoztatás kiterjedt a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények területi megoszlásának ismertetésére is, ezek száma Nógrádban mérsékelt csökkenést mutat. A KÖZZÉTETT adatokból arra lehet következtetni. hogy megyénkben, az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma nem csökkent. Erne utal az is. hogv az, liven jel1“®'! bűncselekmények megítélésikor a megye bíróságai ál+alában súlyosbító körül* mén”ként veszik Ravelembe az i'veo hÜTl'-seV'- m »nyék területi elterjedtségét Sz. K. Lakáshoz iuttatiák dolgozóikat A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára az idén 25 OTP-lakás vásárlásához nyújt anyagi segítséget dolgozóinak. Elsősorban a fizikai dolgozókat és a termelést közvetlenül irányító művezetőket segítik ily módon. Az igények rangsorolásakor előnyben részesítik a nagycsaládosokat, és a gyárban dolgozó házaspárokat ' Ha az Infarktus szóba kerül, a férfiak többsége szorongással gondol a jövőjére. Pedig az infarktust övező félelem általában túlzott, s nem is egészen indokolt — állítja dr. Gábor György, az Országos Kardiológiai Intézet igazgatója. — Aki mellkasi, szívtájl fájdalmakat érez, legtöbbször esze be sem jut, hogy a tünet nem feltétlenül egy kialakulóban. levő infarktus kísérő Jelensége Kevesen gondolnak arra — mondja a professzor —, hogy nem minden szívfájdalom valódi szívbetegség, és nem is minden szívbetegség jár fájdalommal. Az infarktusos betegek csaknem 15 százalékánál például semmilyen észlelhető tünet nem kíséri a betegséget. A szívbetegségekre Jellemző fájdalomérzést azonban sok minden más Í6 kiválthatja: a bordaközi idegek gyulladásától a mellkasi izmok és a mellhártya megbetegedéséig számtalan elváltozás, Ezért a tünet okát az esetek többségében egyáltalán nem könnyű megállapítani. Az intézet vezetői szerint téves az a hiedelem is. hogy az urbanizációs ártalmak e’.őbb-utóbb feltétlenül szív- táji fájdalmak — szívbetegségek — kialakulásához vezetnek. Sok más tényező mellett ugyan kétségkívül ezek is hozzájárulhatnak. de sohasem lehetnek annak egyedüli okozói. — Mai ismereteink szerint az infarktus az érelmeszesedés követelménye. A fokozott H társadalmi igazságot, a békét, a haladást szolgáljuk Gartai sivárt evangélikus esperes nyilatkozata A közeljövőben Salgótarjánban tanácskozásra gyűlnek össze megyénk békeharcosai. Ott lesz a békeaktívák között Gartai István, a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye esperese is. Munkatársunk ebből az alkalomból kereste fel Kís- terenyén az evangélikus esperest, s folytatott vele beszélgetést. — A közelmúltban emlékeztünk meg az állam és az egyház közötti egyezmény 25. évfordulójáról. ön hogyan értékeli az eltelt negyedszázadot? — Az államunk és egyházunk között 1948 deeemoer 14-én megkötött egyezményt jelenkorú egyháztörténelmünk legpozitívabb és hatásában leggyümölcsözőbb okmányának tekintem. Jelentőségét át- érzi egyházunk egész népe, s ezért országos, megyei és gyülekezeti szinten, templomainkban és gyűléseinken méltóképpen emlékeztünk megkötése 25. évfordulóiéról. Mint a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye esperese, hadd említsem meg azt is. hogy az egyezmény megkötésének gondolata éopen Nógrád megyéből indult el. Egyik hivatali elődöm fia. dr. Mihálvfi Ernő volt az, aki bölcs előrelátással, elsőként ismerte föl az állammal való megegyezés fontosságát és szükségességét, s a megyénk területén tartott egyházi gyűléseken sürgette annak megkötését. Az azóta eltelt negyedszázad alatt bebizonyosodott, hogy államunk az egyházunk iránti legmesszebbmenő megértéssel és jóindulattal érvényesítette az egyezményben foglaltakat. Egyházunk csak hálával tarthatja számon azt. hogv államunk az egyezményben foglaltakon túlmenően is, anyagi támogatásban részesíti egyházunkat. Mindezek a hála mellett a biztonság jóérzésével töltöttek el minket, s lehetővé tették, hogv egyházunk lelkészei, de egyházunk egész népe is, jó szívvel és teljes odaadással kapcsolódjék be társadalmunk nagy családjába, s vegvük ki részünket a közös célkitűzések eléréséből, néoünk fölemelkedésének előmozdításából. az igazságosság, a teljes szabadság, a jólét, a kultúra és a béke szent ügyének megvédéséből. Éopen ezért az egyezményt igen nagyra értékelem, mert ez tette lehetővé, hogy — úgy is. mint egyházunk hűséges tagjai, de úgy is, mint szocialista hazánk hű fiai — hasznos. másokat szolgáló, gyümölcstermő — keresztesén emberhez illő — életet élhessünk. — Miben látja esperes úr az ÓV am és az enyház közötti további jobb együttműködést? — Államunk és egyházunk között az elmúlt huszonöt év alatt éppen az egyezmény szelleméből folyóan jó együttműködés alakult ki. Ezt szeretnénk a jövőben még jobban elmélyíteni és megszilárdítani. Az egyezmény nemcsak egyházunk jogait biztosítja, hanem abban egyházunknak az állam és a társadalmunk iránti kötelességeinkről is szó van. A további jó együttműködés biztosítékát abban látom, ha még nagyobb hangsúlyt helyezünk kötelességeinkre. és az államunk iránt való kötelességeink maradéktalan teljesítését keresztyéni felelősséggel, szent hivatásunknak tekintjük. Népünknek és társadalmunknak számtalan olvan nemes, és mind- annviunk javát szolgáló célkitűzése van. melyek megvalósításához mindannviunk segítségét igényli. Az egyezmény szelleme lehetővé teszi, hogv mint a néoi hatalom részesei. azokban tevékenyen részt is vegvünk. Ez egyértelmű és gyümölcsöző együttműködést ie’ent államunk és egyházunk között. — Esperes úr megítélése szerint a protestáns teológia hogyan viszonyul a szocialista társadalomhoz? — Egyházunknak megvan a maga sajátos teológiája, amely életét és magatartását mindenkor megszabja. Ez a teológia nem statikus, merev elmélet, hanem egy állandóan fejlődő és az élet adottságai szerint tájékozódó, az élet által fölvetett kérdésekre választ adó szent tudomány. Egyházunk teológiája, az elmúlt huszonöt év alatt — s ezt az egyezmény tette lehetővé — igen jó irányban fejlődött. Ennek a fejlődésnek egyik jellemzője, hogy sajátos módszereinek és követelményeinek megfelelően, pozitívan és életszerűen elővette az egyház önértelmezésének kérdését. S erre a döntő kérdésre teológiánk azt az egyértelmű választ adja. hogv egyházunknak a szocialista társadalomban kell élnie, ott meg kell találnia a maga helyét, s ott szolgálnia kell! A szocialista társadalomban való szolgálatunkat tehát teológiai lelkiismeretűnkkel megalapozva végezzük. A szocialista társadalomban nem ellenségünket. Eíkariiíhatő-e a szívinfarktus? munkára kényszerítőit szavaz összeszűkült érpályán át nem kap elegendő vért, s amikor az elmeszesedett szűkület miatt az ér hirtelen eizáródik, akkyr következik be az infarktus. Ez azonban hosszú folyamatnak a következménye. A tapasztalatok szerint a szívinfarktus létrejöttének egyik leggyakoribb tényezője az eikényelmesedett életmód. A túl bőséges, zsíros táplálkozás ugyancsak sietteti az érfalak elmesaesedését. A dohányzás az erek rugalmasságának árt, a cukorbetegség pedig az erek anyagcseréjét rontja. Ám ezeknél is súlyosabb következményekkel 1ér a magas vérnyomás; ilyenkor a szívnek — tartósan — a nagyobb nyomás ellenében kell kipréselnie a vért az érrendszerbe Ebben az állapotban fokozott a szív oxigén6zükséglete. s ha a túlterhelt szív ilyenkor — a koszorúér szűkülete miatt — kevesebb vért kap a kelleténél könnyen bekövetkezhet az infarktus. Az említett artalmakka! szemben az életmód megfele- 'ö rendedre » legcélravezetőbb. Az elhízást kellő testmoz®' sál lehet a legmegfelelőb1: ■■ - megakadályozni Ezért fontos az ésszerű, egészséges életvitel. Az, hogy a hétvégét mindenki a szabadban, jó levegőn, mozgással töltse. — Erre mindenkinek megvan a lehetősége. A dohányzásról mindenki leszokhat, és megfelelő diétával „karbantartható” a cukorbetegseg is. Szükség esetén nyugtató és vérnyomás-csökkentő gyógyszerek adagolásával a szív munkája is könnyíthető. Ezek a gyógyszerek azonban legfeljebb átmeneti segítséget jelentenek, különösen az átlagosnál rosszabb idegekkel rendelkező emberek számára. A zaklatott idegállapot ugyanis több szempontból károsan befolyásolja a szív működését. Elsősorban az akarattól független idegrendszeren keresztül hat a szervezet érhálóza- tára, és felborítja annak normális vérellátását. Ilyenkor a szervezet úgy működik, mint egy pazarló háztartás. Hasonló hatást fejtenek ki a mellékvesekéreg hormonjai. Az idegvégződések felgyülemlett hormontartalékai egyes erekre szűkítő, más erekre tágító hatással vannak. — Ezért a pihenés csak akkor éri el célját, ha nemcsak f kai kikapcsolódást jelent A fáradt Idegrendszer a szómég csalt nem is vítanartne- rünket látjuk, hanem jó szolgálataink helyét és színterét, ahol egy jogunk és kötelességünk van, minden jó ügyet szolgálni és szolgálni! — Hogyan ítéli meg esperes úr az evangélikus egyház külpolitikai tevékenységét? — Egyházunknak igen intenzív nemzetközi kapcsolatai vannak. Küldöttségei állandóan részt vesznek a különböző egyházi világszervezetek gyűlésein. s ott hallatják szavukat. Egyházunk vezetői közül többen magas tisztségeket töltenek be a különböző világ- szervezetek elnökségében és bizottságaiban. Ezeken a gyűléseken a világ minden tájáról résztvevő egyházi vezetőkkel és teológusokkal találkoznak és tanácskoznak. Sokszor ellentétes nézetek és teológiai Irányzatok csapnak össze ezeken a világszervezeti gyűléseken. A mai emberiség égető és döntő ) kérdéseit sokszor má«kéooen ítélik meg. a kapitalizmus hatása alá keri’H nyugati egvhári emberek, mint a szocialista táborban élő teológusok. Ma már a kapitalista világ e®vházi vehetőinek nagv többsége is beiátia: akkor, am'kor az atomerő birtokában az emberiség az aranykornak, vagv Dedig az ttnelo”S7tftésának a vá'a szériához érkezett, azoknak a szocialista tőbe-hon £’ő egyházi vezetőknek és teoló- gusoVnaic van igazuk. ak*k kezdettől fonva. a háborúk ei’en és néoek közötti tartós békéért harcoltak. — Mint a községi népfront- bizottság tagja, híveit hogyan orientálja a népfront programjának végrehajtására? — Mint a községi népfrontbizottság tagja, rendszeresen részt veszek a néofrontgyűlé- seken. Az ott elhangzottakról részben prédikációim, részben pedig magánbeszélgetés során tájékoztatom híveimet. — Végül egy személyes kérdés, ön nős, családja van. Hogyan látja biztosítottnak gyermekei jövőjét? Mindhárom leányom felsőfokú oktatási intézményben szerzett diplomát. Mindeeviis -képzettségének és képességének megfelelő munkakörben dolgozik. Jó fizetésük van. és a társadalom megbecsüléséhen részesülnek. Egv lánvom férjnél van. s van egv unokám is. S talán hadd fejezzem( be e beszélgetést azzal: nasvon remélem. hogv .......boldog ember lesz majd az én kis unokám!” Somogy vari László 1 —'*—rr.rrrra kásosnál fokozottabban reagál a környezet Lngerhatásaira. Hogy ezt ellensúlyozzuk, az Idegrendszer alkalmazkodó képességét, a felfokozott idegtevékenységet Kell normálisra csökkenteni. Ez gyógyszerekkel csak átmenetileg oldható meg. Ezért mondjuk, hogy az ideges betegen sokkal jobban segít, ha a megszokott napi életmódjától eltérő, a szó szoros értelmében vett aktív kikapcsolódással — mozgással, barkácsolással — pihenteti magát. Azt, hogy az egészségtelen életmódnak mennyire döntő a szerepe az infarktus kialakulásában, jól érzékeltetik az elmúlt évtizedek megfigyelési tapasztalatai. Az orvosok korábban azt hitték, hogy a nők a klimaktériuim koráig többnyire védettek az infarktussal szemben. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején még minden hat infarktusos férfi betegre csak egy nőbeteg jutott. Azóta ez a különbség állandóan csökken. — Lényegében nem az a fontos, hogy az emberek azt ismerjék meg: melyik betegség milyen tünetekkel jár, hanem az. hogy miként kell észszerűen, egészségesen élniök. Ezért nem hangsúlyozhatjuk eleget — mondotta Gábor György professzor —. hogv elsősorban jó tanácsnak és ne okvetetlen.kedésoek vegyék vz orvosok intelmeit NÓGRÁD - 1974. februói 26., kedd 5
