Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

Kgsus ko&lemúny Abduszalem Dzsalludnak a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására 1974- február 19—21. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Abdusza- lem Dzsallud őrnagy, a Líbiai Arab Közársa- ság miniszterelnöke. Dzsallud miniszterelnök és kísérete meg­ismerkedett a Magyar Népköztársaság fejlő­désével, a magyar népnek az élet külön­böző területein elért eredményeivel. A líbiai miniszterelnököt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A miniszterelnökök megvizsgálták a ma­gyar—líbiai kapcsolatok helyzetét, tovább­fejlesztésének lehetőségeit. Eszmecserét foly­tattak időszerű nemzetközi problémákról. A szívélyes és őszinte légkörű tárgyaláso­kon megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország kapcsolatai mindkét fél előnyére fejlődnek, és további lehetőségek vannak a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és oktatási együttműködés szélesí­tésére. A magyar fél kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Népköztársaság kész részt venni a Líbiai Arab Köztársaság gazdaságfejlesztési terveinek megvalósításában és líbiai szak­emberek képzésében- Megállapodtak abban, hogy a, két ország illetékes szerveinek kül­döttségei az igényeknek megfelelően talál­koznak a kérdések részletes megbeszélésére. A felek hangsúlyozták, hogy a látogatás során aláírt gazdasági, kereskedelmi és mű­szaki-tudományos együttműködési egyez­mény, valamint a kormánvszintű gazdasági vegyes bizottság létesítéséről szóló megálla­podás új lehetőségeket nyit a kapcsolatok további jelentős fejlődéséhez. Kifejezték készségüket, hogy a közeljövőben megtár­gyalják és aláírják a két ország közötti légi- közlekedési egyezményt. A Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke tájékoztatta a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökét a magyar nép­nek az MSZMP vezetésével elért eredmé­nyeiről. Ismertette a Magyar Népköztársaság külpolitikáiénak elveit, törekvéseit és állás­pontját a nemzetközi kérdésekben. A Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnö­ke tájékoztatta magyar partnerét az 1969. szeptember 1-i forradalmat- követően elért eredményekről. Líbia gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéséről­A líbiai miniszterelnök nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság sikereit a szoci­alizmus építésében. A felek különleges figyelmet szenteltek a közel-keleti eseményeknek Elítélték Izrael­nek az imperializmus és a cionizmus által támogatott hódító politikáját, amely nem­csak az arab országok fejlődését, hanem a nemzetközi békét és biztonságot is veszélyez­teti. Megerősítették, hogy teljes mértékben támogatják a Palesztinái nép nemzeti fel­szabadító harcát és törvényes jogait, bele­értve az önrendelkezés és a hazájukba való visszatérés' jogát is, az ENSZ-alapelveinek és határozatainak megfelelően. A felek aláhúzták, hogy a szocialista or­szágok és az arab országok őszinte barátsá­ga és együttműködése az antiimperialista harcot, valamint a világ népeinek szabad­ságáért folyó küzdelmet szolgálja. Kiemelték azon elv sérthetetlenségét, amely szerint minden államnak és népnek joga van a független politikai és gazda­sági feilődésre. a természeti kincseivel való szuverén és szabad rendelkezésre- Megálla­pították, hogy a jelenlegi energiaválság a nemzetközi olaimonooóliumok ama politiká­jának következménye, amely a fejlődő or­szágok természeti kincseinek folyamatos ki­zsákmányolására irányuk A felek egyetértettek abban, hogy a líbiai miniszterelnök látogatása nagyban hozzájá­rult a Magyar Népköztársaság és a Líbiai Arab Köztársaság baráti és mindkét nép szá­mára gyümölcsöző kapcsolatainak erősítésé­hez. A Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnö­ke, Abduszalem Dzsallud őrnagy hivatalos dbiai látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökét és Fock Jenőt, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökét. A meghívást köszönettel elfogadták A látogatás időpont­ját később állapítják meg. (MTI) I.udlow Kramer (jobb szélen) California! lakos újabb adományok juttatására szólít fel az amerikai szövetségi állam ínségeseinek megsegítésére. Mint emlékezetes az elrabolt Patri­cia Hearst fogvatartói azt követelik, hogy a multimilliomos Hearts-papa fizessen 4 millió dollárt az éhségmentő szervezet kasszájába lánya szabadon bocsátása ellenében így látta a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF: «Jj feiwoncisoBc a uitágpoülikában ÜJ SZÍNHELYEKEN ját­szódtak le új felvonások a vi­lágpolitika színpadán, a törté­nelem nagy-nagy színjátéká­ban: a pakisztáni Lahore épp­úgy reflektorfénybe került, mint ahogyan Mexikóvárosira is ráirányult az érdeklődés. Szófiában a világ békemozgal­mának vezérkara tanácsko­zott, Gemfben újrakezdődtek a szovjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozást célzó tár­gyalások, Rómában a szovjet külügyminiszter folytatott az európai biztonsági értekezlet előmozdítására fontos tárgya­lásokat és így tovább... Igen nagy jelen-tőséget tu­lajdoníthatunk az iszlám - csúcskonferenciának, a moha­medán államvallásé országok állam- és kormányfőd szinten megrendezett értekezletének. Különös lehet ugyan számunk­ra, hogy 37 ország vezetői azon az alapon üljenek össze: egy a hitük, de egyrészt az iszlám valóban nagy összetartó erő, másrészt fontos szerepre hiva­tott államok, tekintélyes veze­tő személyiségek e konferencia részvevői, így tehát nem sza­bad alábecsülnünk a csúcsta­lálkozó súlyát, hordereiét. Tá­voli országok képviselői talál­koznak: az Atlanti-óceán part­ján elterülő Guinea és a távol­keleti Malaysia egyformán .mohamedán ország”, ott van­nak Laboréban az arab veze­tők és ott van a oerzsa sah is. A politikai távo'ság is teklnté- 'ves számos esetben: királvok emírek ülnek egv asztalnál haladó államférfinkkal, akik már számtalan esetben kerül­tek ellentétbe velük. Az ameri­kai poliit'ka szekérto1'ói.ánnk »zámftó Fejszéi. a szaűd-ará- biai ktrálv az értekezlet kii-i emelkedő ervénísére. azért is. ment Mekkának, a mohamedán vallás köTonnfiőnaik ura. a szent helvek ömAie de azért is. ment az o1 aiválság ídei*n ’ d •'c-nói a g az arab olaitormoiők *’0-0 ú<nr áfoft. ho"v szembe- •erdult Wasib’nntonn.al... A la honéi e'tf'ic'stalá’Vnzó el- ré magv enedm-^nve akkor szü- '“♦ett mez amikor tiüaidon- '•énn méy meg sem kezdte •m’mkáiát: Pakisztán és B-mig- '"des kornnánvai ktfocönösen ■vHairnortÄk <><*irrnást. A két or- -zág önálló áU'ami tétének el­un-o-nter-em-ti a VrWti'ik '“VŐ vitás kérdések végleges zdanésáo^k f _ a? '971-ben lezajlott háború nyo­mainak eltüntetését. Banglades Népi Köztársaság előbb -utóbD elfoglalhatja a helyét az ENSZ- ban is, anová Pakisztán es a mögötte álló Kína ellenkezese miatt eddig nem juthatott be. A lahorei iszlám csúcsérte­kezlet egyébként a közel-keleti válsággal, a palesztin nép jo­gainak elismerésével, Jeru­zsálem sorsával foglalkozott mindenekelőtt, (öt éve Rabat- ban, a marokkód fővárosiban az Izraellel szembeni mohamedán front kialakítását próbálták el­érni, akkor még nem teljes eredménnyel: számos afrikai mohamedán ország akkor meg nem volt hajlandó szakítani Izraellel. A marokkód iszlám csúcsértekezleten 60 millió in­diai mohamedán képviseleté­nek kérdése majdnem botrányt kavart, s a végén a pakisztáni küldöttség kivonulásával járt.) Most a mohamedán orszá­gok között több jele van az egységtörekvésnek. Kérdés persze, hogy a csúcstalálkozó alkalmával létrejött külön megbeszéléseken, amelyeken az olaj problémái kerültek szóba, egyetértés mutatkozhatott-e? Irán nem helyesli az olajem­bargó fenntartását, már a meghirdetésével sem értett tel­jesen egyet, Szaúd-Arábia az olaj árának emelését tartja túlzottnak, s jóformán ahány olajtermelő ország, annyi az elképzelése, a követe telése. Mindenesetre az arab egy- sógtörekvés új fordulatát hoz­ta a lahorei csúcstalálkozóra való készülődés közben Kadha­fi líbiai elnök, aki váratlanul Kairóban termett, korábbi fenntartásaival szemben most Szadat politikájának támoga­tására tett ígéretet Utána pe­dig Szadattal együtt repült Szaúd-Arábiába, Fejszál ki­rályhoz, aki korábban ellensé­gei közt tartott számon... E pillanatban nincs szó a líbiai— tunéziai egyesülésről, viszont áprilisban Tripoli ban kívánják folytatni az egyiptomi—líbiai fúzió előkészítésiére szánt tár­gyalásokat. A FÖLD EGY MÁSIK pont­ján, Mexikóvárosban, szintén nagy létszámú és magas szintű — a külügyminiszterek részvé­telével megrendezett — talál­kozóra került sor: a latin-ame­rikai országok értekezletére. Panasznapok voltak a konfe­rencia napjai — a részvevők többsége szemére liányta az Egyesült Államoknak, hogy Törzsvezetési gyakorlat A Varsói Szerződéshez tar­tozó országok fegyveres erői egyesített parancsnoksága ter­vének megfelelően február 17-e és 22-e között Románia területén térképen végrehaj­tott törzsvezetési gyakorlatot tartottak. A gyakorlaton a román és a szovjet hadsereg hadműveleti törzsei vettek részt. A gyakorlat megmutatta a tábornokok, tisztek és törzsek hadműveleti kiképzésének megnövekedett színvonalát, elősegítette a szövetséges had­seregek vezetési szerveinek összekovácsoltságát. (MTI! tőkései védett vadászterületé­nek tekinti a latin-amerikai világot. Kissinger amerikai külügyminiszter változásokat ígért, az USA megértését pró­bálta bizonygatni, hogy lesze­relje a támadásokat. Az amerikai külügyminiszter a jövő héten ismét a közel- keleti iiratcsomót veszi elő a latin-amerikai dosszié után: a szíriai—izraeli fronton kellene most már a csapatszétválasztás feltételeit megteremteni. Per­sze még ezzel sem gördülne el minden akadály a genfi kö- ael-keleti békekonferencia út- jából. A palesztin, kérdés to­vábbra is megoldatlan, Jeru­zsálem ügye szintén nagy-nagy vitatéma. Izraelben nem megy köny- nyen az új kabinet megalakí­tása. Golda Meir új kormánya nem támaszkodhatik többség­re a parlamentben. De a mö­gött a látszólag pártpolitikai huzavona mögött fel lehet fe­dezni azt a hátsó szándékot, hogy bizonyos izraeli körök ..rövid pórázon” akarják tar­tani a kormányt. S ha Golda Meir számukra elfogadhatat­lan engedményeket tenne vagy készülne tenni, egyhamar megbuktathatják. Ami aztán egyben az új izraeli kormány számára is örökös * alibit te­remt: nem engedhet ebben vagy abbán a kérdésben, mert különben napjai meg lennének számlálva. . Az európai problémák kö­zéppontjába a biztonsági és együttműködési értekezlet kér­déscsoportja kerül. A héten Gromiko szovjet külügymi­niszter olasz kollegájával. Mo­réval tárgyalt erről, majd a Vatikánban tett látogatásakor is ez volt a téma. VI. Pál képviselője tavaly nyáron ott volt Helsinkiben, a vatikáni küldöttség Genfben szintén jelen van. A szovjet diplomá­cia aktivitása láttán nem jog­talan az a remény, hogy még az idén sor kerül a helsinki értekezlet harmadik, befejező szakaszára az európai államok közösen elfogad ott dokumen­tumainak ünnepélyes aláírásá­ra. (Ezt a véleményt hallottuk a héten Bécsiben az ott vendé­geskedő Scheel nyugatnémet külügvnvrlszter «Széléből i«s) AZ ANGOL VÁLASZTÁSI kamoány a végéhez közeledik, a jövő csütörtökön az urnák elé járulnak a brit választók. A várható eredménv? A köz- véleménv-kutatások konzerva­tív győzelmet jósolnak. A vá­lasztások kimenetelét minden bizonnyal a szigetország kis­polgárai döntik el. akik a bá- nvászsztrájkért. a két-három- napos munkahétért nem a konzervatív kormányt, hanem — számunkra meglepő logiká­val vagy éppen logikátlanság­gal — a szakszervezeteket, s azokon kereszti" 1 a munkás­pártot marasztalják el. Wilson pedig a jelek szerint nem is harcol igazán a győzelemért... Az alapvető forma továbbra is az árkiegészítés A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TAjÉKOZTATASA A KEDVEZŐTLEN TERMŐHELYI ADOTTSÁGOKKAL RENDELKEZŐ KÖZÖS GAZDASAGOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁRÓL A különféle gazdaságpolitikai intézkedések együttes ha­tására az utóbbi években — mindenekelőtt a személyi jö­vedelmek vonatkozásában — mérséklődtek az egyes ter­melőszövetkezetek közötti különbségek. Ennek ellenére még ma is nagyfokú differenciáltság jellemző a mostoha termé­szeti viszonyok között gazdálkodó nagyüzemekre. Ezekben a termelőszövetkezetekben az alacsony vállalati tiszta jöve­delem még ma sem teszi lehetővé a kívánt színvonalú ter­melésfejlesztés önfinanszírozását. Gondjaik megoldása. Il­letve gazdálkodásuk színvonalának javítása népgazdasági­társadalmi szintű erőfeszítést igényel. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ez idő szerint már elérte azt a fejlettségi fokot, amikor a korábbinál lényegesen több erőnk és lehetőségünk van e szövetkezetek helyzetének javítására. Az e célt szol­gáló megkülönböztetett állami támogatás 1974. eleiétől ér­vényes új vonásairól a Pénzügyminisztérium illetékes veze­tői az alábbiakban tájékoztatták az MTI munkatársát: „Az átlagosnál rosszabb tér- vékenység megszervezéséhez melési feltételekkel rendelkező nyújt támogatást. E két szem­termelőszövetkezeteknek a TV. pont szorosan összefügg, mert ötéves terv hátralevő éveiben hiszen a termelési szerkezet az állam mindenekelőtt a tér- egyszerűsítése szinte minde­melési szerkezet egvszerűsíté- nütt a közvetlen mezőgazdasá- séhez továbbá a kiegészítő te- gi termelésben foglalkoztatot­2 NÓGRAD — 1974. február 24., vasárnap } tak számának csökkentésével jár együtt, s az emiatt kiesők kereseti lehetőségét a kiegészí­tő tevékenység fejlesztésével lehet megoldani. A cél, mint látható, az, hogy a tagság fog­lalkoztatását, ahol csak lehet, az adott termelőszövetkezetek keretein belül oldják meg. A gazdasági célok ily módon szo­rosan összefonódnak a társa­dalompolitikai célokkal: az új rendelkezések azt segítik elő. hogy a falvak lákossága hely­ben találjon munkalehetősé­get. Ez különösen a nők és az idősebb korúak vonatkozásá­ban nagy jelentőségű. A ki­egészítő tevékenység megszer­vezése ugyanakkor sokirányú társadalmi változás is ered­ményezhet: mérsékeli a mező- gazdasági termelés szempont­jából kedvezőtlen talaj- és ég­hajlati adottságú vidékeken a falvak elnéptelenedését, hoz­zájárul a már meglevő laká­sok, kulturális és kommunális létesítmények kihasználásához. Az állam e sokrétűen össze­tett, gazdasági és társadalom- politikai célokat egyaránt szol­gáló feladatok szolgálatában olyan ipari üzemek létrehozá­sához nyújt visszafizetendő fejlesztési támogatást a ked­vezőtlen adottságú termelő- szövetkezeteknek, amelyek termelési adót kötelesek fizet­ni. A támogatást azonban épp e termelési adóból kell letör- leszteni, tíz év alatt. A támogatási rendszer alap­vető formáia azonban a to­vábbiakban is az árkiegészítés lesz. A szőlő- és gyümölcster­melés fejlesztése érdekében a rendeletmódosítás a IV. öt­éves terv hátralevő éveire az árkiegészítést a szőlő- és a gyü­mölcstermelés árbevételére is kiterjesztette. A támogatási rendszer ki­alakításánál — mutattak rá a minisztériumban — eleve te­kintetbe lett véve. hogv a kedvezőtlen term úti elvi felté­telek mehett az érintett ter­melőszöve+kezetek pem min­dig tudnak salát erel’lkt>^1 inasadalmilaz pireizadivaté «^in­tő iövedelmet biztosítani tag­• -• :1-naV Ez különösen szembetűnő az olyan közös gazdaságok eseté­ben, ahol az átlagosnál több tag jut azonos területű földre. Az ilyen szövetkezetek mint­egy 50 százaléka már 1971-től jövedelemkiegészítést is kap az árkiegészítés mellett. Ez a jövedelemkiegészítés a kedve­zőtlen termőhelyi közös gaz-/ daságokat — eredeti besorolá­suknak megfelelő összegben — a jövőben is változatlanul megilleti. Kivételt csupán egyes szőlő-gyümölcstermelő szövetkezetek képeznek. Azok a közös gazdaságok viszont, amelyek nem a mostoha ter­mészeti feltételeik miatt tar­toznak a kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetek kate­góriájába, már csak akkor kaphatnak jövedelemkiegészí­tést, ha szántóterületek átla­gos aranykorona értéke 8—10 között van. A gyenge minőségű földek­kel rendelkező termelőszövet­kezetekben nyilvánvalóan, s indokoltan kisebb a felhalmo­zási lehetőség, mint az összes termelőszövetkezetek átlagá­ban. Emiatt az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása a kívánatosnál las­sabban halad előre. Az új ren­delkezés éppen ezért számot­tevően bővíti a fejlesztési hoz­zájárulást. Ezt a termelési szerkezet átalakítására, haté­konyságának növelésére, egy­szerűsítésére. új munkalehető­ségek biztosítására, átfogó in­tézkedéseket tartalmazó üzemi fejlesztési terv megvalósításá­nak finanszírozására kaphat­ják a termelőszövetkezetek. A fő követelmény e t^sintetben a hatékonyság. Ennek szigorú érvényesítése miatt az olyan közös gazdaság, amelyik jöve­delemkiegészítést is kap. a véglegesen adott feilesztési hozzájárulás után két évvel ebben a kedvezményben már nem részesülhet. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező ter­melőszövetkezeteket — hang­súlyozták végül a Pénzügy­minisztériumban — sokan és helytelenül azonosítják a vesz­teséges közös gazdaságokkal. Ez pedig, bár az ilyen közös gazdaságokban is előállhat veszteség, két különböző kate­gória. A támogatási rendszer ezt a lehetőséget is igyekszik ellensúlyozni. E törekvés ered­ményességét jól illusztrálja az a tény, hogy az 1973-as évet veszteséggel és alaohiánnval záró termelőszövetkezeteknek csak az egyharmada volt olyan, ahol kedvezőtlenek a termőhelyi feltételek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom