Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
Egyedül az öreg házban Fiatnltfli a termelőssoreltíesetben „Mondják el Somoskőújfalu, Rákóczi út 21.. öreg ház. fehérre meszelt falaikkal. Az ország kapuja — a korszerű határátkelő ide látszik- Mariska néni vizet cipel a szomszédból. Egyedül él az «»[■eg házban. A férje másfél évtizede meghalt. — Pedig egészséges ember volt! Az acélgyári dróthúzóban dolgozott. Olyan 90—100 kilós karikákat emelgetett, az vitte a sírba. — Milyen ember volt? — Szép ember. Hazaadta a fizetését. Szerette a bort, de _ c k a mellékesből költött ráAz enyhe februári napsütésben sütkérezünk a - nadrág- szíj udvaron. Körülöttünk tyúkok kapirgálnak. A házra terelődik a szó, ahol özvegy Szabó Barnáné 1924 óta él. — Valamikor az anyósom építtette. A férje korán elhalt. Hat árva maradt utána- A virtusba halt bele! Egyszer foeadásból négy zsák búzát vitt fel a magtár padlására. Egy zsák lóheremagot a foga közé szorított. Nem volt 42 éves, amikor eltemették. — Mariska néni hány gyermeket nevelt fel? — Három édes gyermeket és négy mostohát. Mindig csak a házban, és körülötte dolgoztam. Volt egy kis földünk, azt kapálhattam. A 47 éves Béla és Éva gyermeke Somoskőújfaluban lakik- Piroska Baglyasalján dolgozik. Időnként meglátogatják édesanyjukat. Soha nem lönnek üres kézzel. — Nem bánt engemet az egyedüllét; Nagy volt a család, kell egy kis nyugalom. Mindig bíbelődök, valamivel. A főzést különösen szeretem. Megettem én valamikor a vasat is. de ilyen korban már diétázni kell— Anyagiakban bizonyára nem dúskál... — Annyi pénz mindig akad, amennyi egy ilyen öregasz- szonynalk kell. A beosztáson múlik. Az uram után kaptok fi00 forint nyugdíjat. — Gyermekei miként segítik? — Adtak már pénzt is. Egyik befőzött paradicsomot hozott, a másik málnaszörpöt, disznótor idején kóstolót- A télen négy tyúkot tartottam. Rendesen tojtak, minden második nap. A 65 éves Mariska néni legnagyobb öröme, hogy gyermekei szeretik. Édes gyermekeinek 5, a mostoháknak 18 gyermeke van. Időnként ők is meglátogatják. Közülük többen távol laknak. Az egyik Szegváron, a másik Tolnában, ketten Somoskőújfaluban. — Időtöltésként mivel foglalkozik? — Sóeomőm a szomszédban lakik- Mindig szól ha valami jó műsor van a televízióban. A könyvtárba Is eljár. Nemrég volt nálam, hogy siessek az olvasással, mert viszi cseréim a könyveket. A gerendás, zsúfolt konyhában öreg kredenc. Már akkor is ott volt, amikor Mariska néni férjhez ment. Az anyósa hagyta rá. — Hűséges jószág. Jóban- rosszban kitartott mellettemRozgonyi István Névházasság — települések kozott Száz évvel ezelőtt, 1874-ben tette közzé első ízben a Központi Statisztikai Hivatal az ország településeinek és egyéb lakott helységeinek névgyűjteményét. Azóta rendszeres időközönként napvilágot lát a névjegyzék, kibővítve, több irányú áttekintést nyújtó állam- és közigazgatási, valamint statisztikai adatokkal. A legtöbb újdonsággal a mostani, legújabb „feltérképezés” szolgál. Az utóbbi tizenöt évben ugyanis az ország állam- igazgatási és közigazgatási arculata többet változott, mint a korábbi fél évszázadban. Egyik érdekesség a helységek számának lassú, de állandó csökkenése: legutóbb 3246 volt a jegyzékbe vett települések száma, ma 3189. A „leltárhiány” oka a helység-, illetve a helységnévösszevonás. Az esetek zömében az egyesítés alkalmával kompromisszum születik: a „keresztelőn” az újszülött olyan nevet kap, amely mindkét, „szülőjének” korábbi nevéből megőriz valamit- Így lett például örszentmiklós és Vácbottyán „nászából” ör- bottyán, Rábakovácsi és Ba- lassameggyes egyesüléséből pedig Meggyeskovácsi. A leghosszabb helységnevet — 1945rben történt egyesítéséig — húsz betűvel Reformá- tuskovácsháza viselte. Örökét most Jászfelsőszen tgyörgy vette át, amely húsz betűvel ugyan nem döntötte meg, de beállította elődje rekordját. A sereghajtók, azaz a legkurtább nevet viselők között viszont jópáran holtversenyben állnak két betűvel, azaz egy szótaggal: Ag, Bő, Sé, ör stb. A Statisztikai Hivatal gazdag gyűjteménye 300 ezer adatával egyben a helytörténeti kutatások értékes kútfője is. Akik településeink múltjával hivatásszerűen foglalkoznak, megtudhatnak belőle sok, eddig nem publikált, vagy csak nehezen hozzáférhető tényanyagot. Olyanokat például, hogy Nyírábrány községet 1901-ben létesítették Buda- és Szentgyörgyábrány összevonásából, Ceglédbercel pedig ugyancsak 1901 előtt még Cse- rőbercel volt. Kutatóink nemrégiben vették tervbe a jellegzetes és feltételezhetően történelmi múlttal rendelkező helységnevek regisztrálását, és a nevek származásának, valamint értelmezésének a kiderítését is- Kinyomozták — többek között —, hogy Balaton- akarattya annak emlékét őrzi, hogy a hagyomány szerint Rákóczi ide hívatta össze az országgyűlést, a nép „aka- rattyának” a kinyilvánítására. Ezeknek a kutatásoknak is minden bizonnyal hasznos segédeszköze lesz az új helységnévtár. Oláh Béla as igényeket!" Kevés közös gazdaság dicsekedhet megyénkben , azzal, hogy csaknem száz fiatal, harminc éven aluli dolgozója szorgoskodik a tsz előtt álló feladatok végrehajtásán. A nézsaiak kicsit büszkék is erre. — Mit csináltok ti a fiatalokkal? — kérdezik a szomszédos termelőszövetkezetek vezetői. — Munkalehetőséget biztosítunk számukra, és törődünk velük — foglalja össze tömören Gyetván József, a tsz-el- nök helyettese. A magyarázat mögött nagyszerű dolgok rejtőznek. A fiatalok nem csak kereseti lehetőséget találnak a termelőszövetkezetben. A munkahely szinte második otthonukká vált az utóbbi évek során. — A héten négy fiatalt tanulni küldtünk. A gépekhez szükség van a Szaktudásukra, mert csak így tudnak majd eleget tenni az egyre növekvő követelményeknek. Körükben a tanulási kedv magasra szökött. Ezeket a kezdeményezéseket örömmel támogatjuk — magyarázza az elnökhelyettes. A támogatás más formái is kialakultak NézSán. Erről a legilletékesebbek, a fiatalok beszélnek: — öt éve dolgozom a termelőszövetkezet könyvkötészetében. Ez az első munkahelyem, de nem is kívánkozom máshová. A kereset kielégítő, a munka nem nehéz. A munkahelyi szociális körülményekkel sincs probléma. A termelőszövetkezet vezetői számtalan lehetőséget biztosítanak a szórakozásra, pihenésre is. Elég csak egv példát említenem: a nyáron harminc fiatalt küldtek üdülni. Az útiköltséget, a szállást, ellátást a gazdaság fedezte — mondja Roikovics Mária. Munkatársa, Hriagyac Éva hasonlóan vélekedik: — Nézsa, Nógrádsáp, Le- génd KISZ-szervezetei évről évre számítanak a tsz anyagi segítségére. Mi legutóbb magnót kaptunk. Megígérték, hogy lehetővé teszik egy zenekar megalakítását is. A felszerelést a gazdaság biztosítja. Tudjuk, ezért nekünk is tenni kell valamit. A fiatalok bármikor készek társadalmi munkára, de eddig ilyen alkalom ritkán Rojkovics Mária: Az útiköltséget, szállást, ellátá l a gazdaság fedezte ‘I Hriagyac Éva: A felszerelést a termelőszövetkezet biztosítja Matus András: A fórum a vezetők ötlete volt Fotó: Fodor Tamás adódott. Most tervezzük az Ifjúsági szocialista brigádok megalakítását. A termelést ezen keresztül szeretnénk emelni. A könyvkötészet a termelő- szövetkezet melléküzemága. A fiatalok zöme, főleg a lányok itt dolgoznak. A gazdaság vezetői más ágazatokban Is jó feltételeket teremtettek számukra. A szarvasmarhatele- oen központi fűtés, öltöző, zuhanyozó áll rendelkezésükre. Arra is kíváncsiak a vezetők, hogy a fiatalok hogyan vélekednek a gazdálkodásról, miiven problémáik vannak. — Mondják el az igényeiket! Erre biztattuk őket azon az összejövetelen, ahol a vezetők és fiatalok eszmecserét folytattak közös dolgokról — jegyzi meg Gyetván József A tanácskozás ifjúsági fórumként került a köztudatba. Sikerét mi sem bizonyítja jobban. mint az, hogy a folytatásról'is döntöttek. Vezetőjének Matus Andrást választották meg, aki a baromfitelepet ve- -eli. — Kicsit szégyenkezve kell »vallanunk, hogy a fórum vezetők ötlete volt. Elmondták, mit várnak a fiataloktól. Mi a problémáinkat, gondjainkat soroltuk. Legtöbb szó a tanulásról és a szakmunkások nagyobb megbecsüléséről eseti A fórum tulajdonkéopen a KISZ-szervezet megalakulása felé vezető út első szakasza. Sajnos, tsz ifjúsági szervezet még nincs nálunk, pedig narv szükség lenne rá. A fiatalok közösségét meg jobban össze tudnának kovácsolni. A fórumon megismerkedtünk a gazdaság előtt álló feladatokkal is. Ezek végrehajtásában jelentős rész hárul ránk, — magyarázza az ifjú szakember. A fórumot a vezetőség nagyon komolyan vette. Matus Andrást minden vezetőségi ülésre meghívják. A fiatalok véleménye ralta keresztül jut kifejezésre. Az igazi azonban mégis csak a KlSZ-alapszer- vezet lesz. A nézsai közös gazdaságban megteremtették azokat a feltételeket. amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiataloki otthon érezzék magukat a termelőszövetkezetben. A vezetőla most azon törik a fejüket, miként lehetne élet- és munka- körülményeiket tovább javítani. A fiatalok érdekében törté-J nő intézkedésekben nem kis- sebb dologról, mint a tsz jövőjéről van sző. Szabó Gyula Kertbarátok jő mozgalma Mivel Pásztón állandó beszédtéma a zöldség-gyümölcs ellátás megoldatlansága, néhány hónapja megalakult a kertbarátok mozgalma. Időben felismerték, hogy az bizonyos fokig segít a pásztói zöldség- és gyümölcsgondok problémáiban. Közismert, hogy Pásztó hagyományos zöldség- gyümölcs termesztő terület, volt, még nem is olyan régen. Olyany- nyira, hogy Salgótarjánt is ellátta... A kertbarátok jelenleg kétezerötszáz négyzetméter alap- területén termesztenek korai primőröket, mindehhez segítséget nyújt az ÁFÉSZ- Húsz olajkályhát vettek, kétezerötszáz négyzetméter fóliavázat, és ötezer forint értékű vetőmagot adnak ki kölcsönkép- pen. Ezért — húsz százalékkal olcsóbban adják el az érdekeltek a zöldséget az ÁFÉSZnek. A fogyasztó jár a legjobban, mert „kiiktatódnak” a különféle szállítási és egyéb költségek. Közvetlenül a termelőtől szép árut kapnak, a piacinál olcsóbb áron. Így ár- szabályozó szerepet Is betölt a kertbarátmozgalom. A nagy népszerűségnek örvendő kö' zösségbe máris új tagok kopogtatnak Tevékenységük nyomán remélhetőleg mind több saláta, retek, zöldség kerül a pásztói piacra. ■. S ok epiberre! találkoztam már az életemben, de akiről most szó Lesz. azt különleges embernek tartom. Duzzad az erőtől, teLe van életörömmel. Ahol megjelenik. ott kiderül a világ, olyan jókedvet kavar maga körül. Ez történt a közgyűlés után is. A zárszámadó tanácskozás elején elfoglaltsága miatt nem volt ott. Mindenki ünnepeit. Hosszú évek után most először zárták nyereséggel az esztendőt Szóval felszabadultak a kedélyek, ő pedig dolgozott- Méghozzá olyan feladatot végzett, amelyet rajta kívül kevesen értenek, és halasztást nem tűrt. Jelenleg nincs, is aki vállalkozna ilyen munkára. Arra tudniillik, hogy hízott jószágokat vago- mrozzanak be. Kemény munka is, veszélyes Is, felelősséggel járó is. Az egész életében istállóhoz szokott, több mázsás állat csak unszolásra megy fel a szállítókocsira. Odá is minden por- cikájában remegve. Fújtat, mintha arénában lenne. Talán megérzi, hogy utolsó útjára indul- Ezért aztán különleges elbánás szükséges a berakodáshoz. Szécsényfelfalu- ban, néhány esztendővel ezelőtt. hozzáértő ember hiánya miatt a napfénytől, a kíváncsiskodóktól megvadult hízott \ bika az emberek unszolására nehezen ugyan, felment a pótkocsira, de ott megvadult. Bömbölt, kapart, tépte a köteleit. meglódította hatalmas testét, akár a papírszalag pattogott róla a kötél és le a kocsi-ól. Szinte remegett a föld alatta. Fejét leszegve, ökölnyl szeme vérben forgott. Dombok alatt fényesség Fújt, akár a sárkány. Menekültek az emberek. A szörnyeteggé vált állat pedig be a közeli erdőbe- Hátborzongató volt a bömbölése. Embernek azt megközelíteni, öngyilkosságba menő cselekedet lett volna. Bevágtatott egy mély gödörbe, letíporta maga körül még a karvastagságnyi fákat is. Nem volt más, elő a fegyvert és végezni vele. A vadászpuskagolyótól csupán megrázkódott. Katcaiafegyver" rel végeztek aztán vele. Micsoda kár lett ebből! Az így kimúlt állatért csak felét fizetik ki mint amit ér. Ezért nagy jelentőségű a munka, amit a környéken Kovács Gyulánál különbül jelenleg senki nem tud elvégezni- Emiatt maradt el a zárszámadás elejéről Is. Mire a hozzászólásokra került a sor, akkorra viszont már ott volt. Megállt a kultúr ajtajában. Vékony, szikarcs ember. Az arca is keskeny. Nincs azon semmi felesleges súly. Ahogyan mondani szokás, csupa izom. Bányász volt, ott szokott a kemény munkához- Deresedő a feje. Tekintete mintha az egész világ eseményeit fel akarná fogni, semmit sem kerül el. Szóval igazi nyughatatlan ember. Amikor a zárszámadás hivatalos része befejeződött. rászólt Kiss János, az dős tsz-alapító: — Nem kértél szót. pedig szerettelek volna hallani. — Elkéstem. De az állatok elmentek! Nyomban a berakodás élményeiről beszél. Az egyik állat nyugtalanságát részletezte— De belekapaszkodtam, hogy meg sem tudott moccanni. .. Valaki a sokadalomból, aki már jól ismerte Kovácsot, mint a tűvel, éles szóval megszúrta. — Beteg volt az ... Akkor már lent volt a zárszámadás alkalmából kijáró kisüsti. Méghozzá valódi, amiből őt, a jól végzett munka után kettő is megillette. Kovács Gyula nem veti meg a jó innivalót, de tudja a határt. A hang felé kapta a fejét. Piros lett— Micsoda? Hány feküdj öt vágjak le...? Ha jól láttam, Barta Lajos kezdett ki vele. azzal a céllal, hogy kerekedjen a jókedv, ami Ilyenkor nem hiányozhat a helyszínről. — Tízet, akár a laktanyában. fiatal korodban! — Ahányat, annyi üveg bor.. • ? — vissza neki Kovács. Micsoda hangulat kerekedett. Középpontban Kovács Gyula, a iókedvcsináló. Asz- szonyok, férfiak, már mind biztatták őt. Egy darabig, hogv feszüljön a hangulat, kérette mée magát, de lassan leket-ült, a nasvkabát. Követte a kicsi- Kovács ingúijban. Most látszott, micsoda vé- konv ember. Akár az acél. lehetnek izmai. Helyet csináltak neki. Szétnézett, tudta, nincs visszakozz. Vigyázzba kapta magát, aztán teljes hosszában el, de alig hallatszott esése. Karja mint a rúgó fogta fel testét. Már talpon is volt. És egyre gyorsabban: Feküdj, fel... Feküdj, fel.. Senki sem számolta, hogy hányszor vágta földhöz magát és hányszor pattant fel Kovács Gyula. A jókedvtől megtelt a negyterem. A asz- szonvok még tapsoltak is neki. Hát hogyne, amikor csak éppen, hogy lihegve, a sokaság edé állt. derült tekintetével kereste Bartát. — Hol az áldomás? — kér dezte. Szűkösség semmiben sem volt. jókedvben sem. Mert ahol Kovács Gyula, ott nem hiányozhat vidámság. A közgyűlést követő napokban megint találkoztunk. Hízott állatokat szállítottak — ahogyan ő mondta — Itáliába. Ilyenkor nincs helye a tréfának, munka van. Beállt a teherkocsi az istállói rakodóhoz. Kovács, akár a parancsnok, az embereknek kijelölte feladatát. Ö pedig személyesen az állatokkal foglalkozott. Most megint nyugtalanok voltak. Különösen a fényre érzékenyek. A napfény pedig nem takarékoskodott. Akár a vakok, cövekként le a két első lábat. Remegett a testük. Kovács »eszélt hozzáiuk Ki tudja, mit mond nekik, de megnyugodtak Mentek vele. Az egyik makacsolta . meg magát. A rakodópartot és a kocsit öszr szekötő átjáróig még elmentőit a nehéz léptek alatt zuhogó padlón megijedt. Először hátrafelé curikkolt, majd hirtelen előre ugrott. Azt hittem, lerogy alatta az autó. Ott láttam Kovácsot, milyen hozzáértője az állatnak- A keze feje megíehéredett a kötél szorításától. A másikkal az állat szarvát fogta és beszélt hozza. A jószág az ugrás után megcsúszott az autón és végígva- gódott a padlón. Na. most vege a világnak- Az állat megvadul és nincs ember, aki megfékezi. Mindenki Kovácsot nézte. Az oldalán fekvő állat után engedte a kötelet. Aztán rántott egyet rajta, húrként rezgeti a kenderí'onat. Az állat emelte fejét, ma.id talpra ugrott. De ekkorra a kötél már a karikába volt húzva, szorosan, megfeszülve. Az állat nem tudott megmozdulni. Remegett, fújt, újból rugaszkodott, hogy meneküljön, aztán beletörődött sorsába- Kovács megtörülközött a verejtéktől. — Az anyád keservit. — mérgeskedett. aztán leszólt. — Készítsétek a következőt. . Ék mikor a nagy értékű ^ia|| állatokkal megrakott teherautó elindult Kovács Gyula megkönnyebbülten fellélegzett. Arca derült volt. akár a napfényes domboktól szép karancssági vidék. Bob*! Gyula NÓGKAD - 19/4. lebtuói 24., vasárnap «5 i
