Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

Képernyő előtt \agy igényű produkciók hete Az ejnult musorhét — ha részben ismétlések formájá­ban is — néhány igen színvo­nalas eseménnyel szolgált. Mindjárt kedden nagy vá­rakozással ültünk képernyő eié, hogy a Thália Színház előadásában megismerked­jünk Kristóf Károly, ifj. Bar­tók Böki és Kazimir Károly küsöis vállalkozásával, a Bar- tókiána című kétrészes doku­mentum játékkal . Amint a címből is nyilvánva­ló, a színpadi történés a vi­lághírű zeneszerző életének legfontosabb epizódjait idézi meg, s ezek segítségévei Bal­ták emberi és művészi karak­terét igyekszik elénk rajzolni. Szokatlan színpadi és dmma- i.urgiai vállalkozás ez, mely­ben a szereplő színészekre nagy es felelősségteljes fela­dat hárul annak erdőkében, hogy külsőségektől függetle- nülni képes, belső ábrázolást nyújthassanak. Különösen Kor zák Andrásra, Harsány! Gá­borra érvényes ez, de többé- kevésbé S. Tóth Józsefre, Rá- tonyi Róbertre, Horváth Te­rire, Simon Zsuassára, Sütő Irénre, Komlóé Jucira, Gosz­tonyi Jánosra, Mécs Károlyra is, az egész nagy személyzetű együttesre. S eUmeresael ál­lapíthatjuk meg, hogy Kazi­mir rendezésében a színész­gárda magasrendűen megfelelt ennek a nagy, szép és nemos (eladatnak. Csütörtökön önfeledt, vi­dám szórakoztatást nyújtott az Önök kérték.., kívánság­műsor, amely ezúttal kevesebb zenével, több jelenettel, nta- ganszámmal szolgált, mint ál­talában. Pénteken láttuk Saadi Sán­dor: Vízimalom, azaz: Balla­da a szép vízimolnáraiéról cí­mű tévéjátokát, ami az író esy korábbi regénye alapján készült, A romantikus ízű történőt felett bizony alapaáan elszállt már az idő, kevés mondandója van a mának; a dzsentrivllág alakjai ebben a megmintázásban semmi újsze­rűt nem mutatnak magukból és magukról, a szereplők som sokat tudtak kezdeni felada­taikkal. Amit Szakács Es*teá­tól, Cserhalmi Györgytől, Ka- utzky Józseftől, Deák Sándor­tól, Csűr ka Lászlótól, Degi Istvántól, Slménfalvl Sándor­tói láttunk, becsületes színé­szi munka volt. A szép maszkok szombat esti második része után a Fábri-sorozat keretében több minit két évtizedes filmélmé­nyünk, a Körhinta története kelt életre a képernyőn. Sar­kad! Imre költészetből és sű­rű kortörténeti mozzanatból, társadalmi problémákból öt­vöződő története ma is épp olyan megindítóan lenyűgöző, mint nemzetközi visszhangú bemutatója idején volt. Ebben Hegyi Barnabas csodálatos operatőri munkájának, Törő* esik Mari, fcjoós Imre, Szirtes Adám, Bars] Béla, Kis« Ma­nyi nagyszerű Játékának egy­aránt része van. A vasárnapi műsor kiemel­kedő eseményét Sergio Ami­déi — Federico Fellini és Ro­berto Rosselini; Róma nyílt város című filmje jelentette, melyet a filmtörténet az olasz rteoreallamue háború utáni el­ső és legjelentősebb műveként tart számon napjainkig. (barna) Országos hírűek lettek Beszélgetés a Nógrád megyei Fotóklub munkáidról A Salgótarjáni József At- szakkónyvuk közreadásával, valóban eredménye* tevé- tiia Megyei Művelődési Köz- módszertani tanácsokkal segí- kenységé. pont keretébear dolgozó Nóg- lent munkájukat A másik: a rád megyei Fotóklub ma már vizuális nevelés, a látáskultú­— Miluen külföldi kapeso­országos hírű; sőt tagjainak ra rejleeztése; és a harmadik; *<*(«»& vannak? munkáit ismerik az európai amely a klub alkotóműhely __ 1970-ben a drezdai fotó­o rszágok egy részében is. jellegével függ össze: a klu- klub rwmiezett nálunk tóálli- Nincs Magyarországon olyan bon belül a tapasztalatok tást amit viszonoztunk. A totókiállítás, ahol a klub megvitatása, átadása, a legte- besztercebányai AMFO-klub- ■matőr fényképészei ne ae- hetségesebb fotósok alkotó- bal 1971-ben létesítettünk repemének müveikkel. Herbst mumtajanak segítésé, ösztön- kapcsolatot, «meiv mala is Rudolf, a Békéscsabán mee- zése. ‘ 10 Rudolf, a Békéscsabán meg­rendezett országos fotóművé­szeti kiállítás első díját hoz fennáll, és évenkénti rendsze­re# közös kiállításokban rea­______________________ A fotóklub mindezeket a rea‘ t a el nemrégiben, Koós Pál közművelődési feladatokat intézményében ^UL'A ctíy'tigy és Veres Mihály egy-egy konkrétan szakkon látogató- znmnyeben. munkáját Franciaországban, sok, továbbképzések és Amit e cikk kerete lehető­iletve Lengyelországban df- tanfolyamok, diavetítések, vé tett somunkra, csupán iazték. Ezek a legjelentősebb kiállítások és tárlatvezetések, ízelítő abból a jelentős szer­egyéni sikerek amelyekkel elméleti és gyakorlati foglal- vező kiállító ismeretterjesztő szoros összefügésben tartei- koz&sok, fotó túrák stb, forrná* alkotó írjuiíkfibol, & nak lépést a klub egész jóban valósítja meg. Az egyé- Nógrád megyei Fotóklub és tevékenységét értékelő elis- nl alkotó munkát negyedéves, tagjai végeznek. Ahhoz azon- ezt vall- sőt e hónaptól kezdődően, ban elegendő, hogy képet külön havi fotópályázat tói- kapjunk tevékenységéről, a i- ... fásával ösztönzi, 1970 óta az vizuális esztétikai nevelés te­patmunka a däntA^Hogy""ez egész évi tevékenység alap- rén wgzett kiemelkedő mun- mennyire így van, azt mi Ján egy közösen kidolgozott kajáról. A fényképezésnek, a sem bizonyítja jobban, mint pontrendszer szerint megvá- fotózásnak egy™ nagyobb az 1972-ben, a Művelődésügyi lasztják az év legeredménye- ^sa’.. tömegbázisa van Minisztérium és a Népműve- **bb waraőjét is, aki Kő Pál ^e^é' lesi Intézet által közösen oda- szobrászművész József Attila W*£ánt Egyre többen aomborművének kicsinyített nézzük meg es igényeljük a változatát kapja. fotókiállításokat: a megyei fotóklub tehát értünk is van, — A Nógrád megyei Fotó- a ml kedvünkre, örömünkre klub — említettük — orszá- U dolgozik. mérések. Mert ja a klub vezetősége és tag sága is — mégiscsak a csa­liéit Kiváló Együttes cím, a rákövetkező évben pedig a Népművelési Intézet nívó- díja. A Nógrád megyei Fotóklub qos hírnevű; melyek az ide- 1965-ben alakult még a rég) vezető út állomásai? —ok­népművelési tanácsadó és a városi művelődési ház épüle­— 1965-ben, amikor a Nép P lében. Az alapító tagok zöme művelési Intézet elfogadta ma is aktív klubtag: csak megalakulásunkat — kezdi azofc morzsolódtak le az évek az emlékezést Koós Pál , folyamán, . akik nem érezték kapcsolódtunk be az amatőr igazán sztftivedélyüknek a fo- fotóművészeti mozgalom or- tózást, s érdeklődésük más szagos vérkeringésebe. Tag- irányba fordult, vagy nem iáink részt vettek a szentend- tudtak valamilyen oknál fog- rei nyári továbbképzéseken, va, lépést tartani a fotóművé- ahol szakkörvezetői vizsgákat s -etben, és ezzel összefüggés- is tettek. A következő évben ben az amatőr mozgalom már sikerült lehoznunk, és egészében jelentkező fejlődés- itt, Salgótarjánoan bemutat­sz. nunk az országos fotóművé­szeti kiállítás anyagát. — A megyei fotóklub tör­Milyen feladatai és cél­jai voltak, illetve vannak a megyei fotóklubnak? - kér- ténetében mégiB az löea-as néztük Koós Páltól, a salgó- év a/‘ ^ tarjani Szolgáltató Ktsz rész- vet; ekkor md rendeztük meg «memm. . n* «w­tql, és IlJ Veres Mihálytól, a u.egyei tanács sporthivatalá- ez^el égj pedig ^ ; Jr csoportvezetőjétől, u klub fotóművészeti kiállí­tót it kárától tást. amelyen már 6 klub*'<­löUtkaiatol. szerepelt, 18 művével. A két — A megyei fotóklub cél- évvel későbbi kiállításon to- -•i es feladatai három pont- vább emelkedett a résztvevők an foglalhatók össze — vá- és a képek szá-ma; a hatvan- szol Veres Mihály. — Az nyolcas „betörés” tehát nem é-yik: összefogni a megyeben a vendéglátók iránti kötelező működő fotószakköröket, es tisztelet jele volt, hanem a tViái Lvéajáníatunk Ti.50: . utolsó szó. \ töU.j *at 4-. > 4iorás vetítési idejű tv- imsüro^rti első részének sugár­ba. (A második részt szerdán .no-kor, a befejező részt pedig i‘i törtökön 20.uö-kor láthatjuk.) elmúlt évben már több 1 X-s sorozatprodukciót vetített a >vízió — ez a bűnügyi sorozat ügy indul, mint akármelyik más lm: a spanyol tengerparton nya­kló müncheni újságíró, Fred Bur- jr találkozik valakivel, aki né- ünv óra múlva már nincs az élők »rábait, ösztönösen kutatni kezd, n os'jlrlv'Tnar rá kell ébrednie, \-9ry bizonyos erőknek nem lenne .uyére, ha fény derülnek a tettre. A gyilkosság tehát nem közönsé­ges bűntény..S ezt bizonyítja a kü­lönböző rendőrségek és titkosszol­gálat ügynökeinek az ügybe való belépése. A filmet Christian Collín irta, a rendező Wolfgang Luderer volt. Fred Burger szerepében Han- Jo Hasse-t láthatjuk (magyar hang­ja Fonyó József). Külön kie.*\?lést érdemel, hogy az egyik főszerepet (Anna) az a Gisela May alakítja, akit a világ mint a berlini Brecht Színház nőtagját, a Brecht-songok nemzetközi hírű előadóját Ismeri (magyar hangja Bánki Zsuzsa). NOGRAD - 1974. lebiuót 19., kedd Kisebb-nagyobb falvak kö­vetik egymást — a városhoz szokott ember szeme nehezen érzékel köztük különbséget. Annak, aki egész életét ezek­ben a községekben tölti, min­den, ami messziről talán egy­nek látszik a sok hasonló kö­zül, egyetlen, jellegzetes — az 5 személyes életéhez kapcso­lódó. Nemcsak az ember egyedüli példány”. ahogy Kosztolányi írja — az embe­ri közösségeknek, a falvak­nak is vannak olyan voná­sai. melyek egyedivé teszik: egy épület, egy történet, a hagyományok, vagy éppen valami új, ami fontos része életüknek. Ezek a gondolatok motoszkáltak a fejemben, mi­közben Nagyoroszi életével, közművelődési helyzetével ismerkedtem. Művelődési ház. Az épületet 1914-ben, az I. világháború kitörése előtti napon avatták. Már 1905-ben megalakult a községben az építők szákszer­vezete, az ő székházuk volt. Szakszervezeti mozgalom fa­lun? Igen, a ma 2100 lakosú községben a férfiak 50 száza­léka évtizedek óta ipari szak­munkás. 1919-nek kitöröl be- retien nyomai maradtak sokak emlékezetében. Ionén kerül­jek ki a rétsági tárás! direk­tórium vezetői, többek között a népművelési tanácsé is: Kookolv Margit óvónő. A kör­nyék kisebb fp.lvaival közö­sen két vörös századot állítot­tak ki. És a n^k? Közülük is sokan eljártak Budapestre, Vácra segédmunkásnak. A vá­Nyelv és világ írj folyóirattal gazdagodott a ma­gyar sajtó aa elmúlt tv második telében. Megjelent a Hunsara e»- perantisto szép kivitelű örököse, az Eszperantó Magazin. Az égés« világot átfogó nemzet- közi nyelv hazai propagálásában a lap máris kiválóan tölti be felvi­lágosító, népszerűsítő szerepét. Változatos elkk- ás képanyaga, tudományos ismeretterjesztő ta­nulmányai nemcsak az eszperan- tistákho* szolnak, hanem min­denkihez, aki valamilyen idegen nyelv iránt érdeklődik. A folyó­irat a jövő eszperantistálhoz Is szói, »gokhoz, akik eldbb-utóbb eljutnak a zöld csillaghoz, a nyel­vi korlátokat nem Ismerd nemzet­közi nyelvhez. Az erzperantá masterseges M- gédnyeiv, logikus, s mégis szinte primitív nyelvtana. hat-nyolq nyelvvel közös szókincse bármely világnyelv elsajátítását megköny- nylti, s a nemzetközi érintkezést forr ad un Hasítja. Barezi ueza akadémikus, káváié nyelvészünk szerint, „az eszpe­rantó, mely a kezdeti nehézsége­ket minimálisra csökkenti, kitűnő bevezető más nyelvekhez is. Azok a tanulók például, akik se­hogyan sem tudtak megbirkózni az orosz nyelvvel, noha kitűnő tanár vezette őket, pár hónapi eszperantó tanulás után ugrássze­rű előrehaladást mutattak az oroszban. Ugyanez a tapasztalat más Idegen nyelvekkel kapeso- latban is. Ha tehát számos okból kívánatosnak tartjuk, hegy az anyanyelven kívül minden ember Dixtokában legyen egy olyan második nyelv, amely lehetővé teszi a külfölddel való érintke­zést, ez a nyelv a társadalom szélesebb réteget számára, de mindenki számára, csak az esz­perantó lehet." Szerdahelyi látván, W esePá­ramé módszertan egyik legkivá­lóbb hazai képviselője, az Eszpe­rantó Magazin ez évi első számá­ban ezt a gondolatot fejti tovább, es statisztikai adatokkal bizo­nyltja a fentiek helyességét. „Eszperantóul tanul • számító­gép” — olvassuk —, z ez nem véletlen. „Ebben a mesterzógea nyelvben ugyanié minden olyan világos, mintha mérnökük alkot­ták volna- . . Ez pedig a gépesít- hetőség szempontjából lényeges tulajdonság." Ot ország (Ausztria, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Olasz­ország) 29 osztályában harmadik eve tanulják az eszperantót, Há­zunkban 4 budapesti ég B vidéki általános iskola 214 tanulója vesz részt a kísérletben. Az eredmé­nyek biztatóak, így elképzelhető, hogy a Művelődésügyi Miniszté­rium 1963-ban hozott határozata alapján egyre több Iskola kap­csolódik be a fakultatív eszpe­rantó nyelv tanításába. Az Eszperantó Magazin a nyelv­tanulók folyóirata lett. A béke éz a barátság ügvét szolgáló nem­zetközi nyelv az egész emberiség közkincsévé vált. Balga Attila Pályázati felhívás a Marxizmus—Leninismus Fsti Lgyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottság Oktatási Igazgató­sága az 1974/75-ös tanévre pályázatot hirdet a Marxizmus— Leiünizmus Esti Egyetem általános, szakosító ás speciális továbbképző tagozataira. ALTALANOS TAGOZAT At Ideológiai és politikai képzés alapvető formája, A hallgatók az első évben filozófiát. « másodikban politika! gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi mun­kásmozgalom-történetet tanulnak. A jelentkezés feltételei: érettségi vagy annál magasabb Iskolai végzettség, illetve megfelelő általános műveltség, marxizmus—leninlzmus középfokú iskolai vagy annak meg­felelő ideológiai és politikai alapműveltség. Tanulmányi idő három év. Általános tagozat működik Salgótarjánban, BátassnagyAr- maton, pásztón, Rótságon és Szécsényben. SZAKOSÍTÓ TAGOZAT A tagosait keretében szervezett tanfolyamok a felsőfokú elméleti képzés, Illetve továbbképzés formái. Választható szakok: politikai gazdaságtan (Salgótarjánban), magyar mun­kásmozgalom története (Salgótarjánban). A jelentkezés feltételei: egyetemi, főiskolai vagy mar­xizmus—lanlnizmus esti egyetemi (általános tagozat) vég­zettség. Tanulmányi idő két év. A szakosító tagozat hallgatói eredményes osztályvlzsgák Után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek (ebben az esetben a tanulmányi idő négy év), és főiskolai oklevelet kaphatnak, SPECIÁLIS TOVÁBBKÉPZŐ TAGOZAT A tagozat keretében szervezett tanfolyamok lehetőséget nyújtanak a Marxizmus—Leninlzmus Esti Egyetem általá­nos, illetve szakosító tagozatát végzettek számára, hogy a marxizmus valamely szűkebb témakörét elmélyültem, tanul­mányozzák. A speciális tanfolyamokat megyénk társadalmi, politikai szükségleteinek figyelembevételével szervezzük, így az itt szerzett szaktudás a gyakorlatban Igen jól haszno­sítható. Jelentkezni lehet a következő tanfolyamokra (zárójel­ben a tanfolyam működésének helye): — Pártépítés (Salgótarján és Balassagyarmat), —• Politikai vezetési ismeretek (Salgótarján és Balassa­gyarmat). — Altemélec és szocialista demokrácia (Salgótarján), — Propagandista módszertani ismeretek (Salgótarján én Balassagyarmat), — Etika (Salgótarján), — Művelődéspolitika (Salgótarján), — Gazdaságpolitika (Salgótarján és Balassagyarmat), — Nemzetközi politikai ismeretek (Salgótarján). A jelentkezés feltételei: marxizmus—leninlzmus esti egyetemi végzettség (általános vagy szakosító tagozat). Tanulmányi idő egy év. ALTALANOS TUDNIVALÓK A jelentkezők 1974. május 15. és 51. között felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga eredményéről 1974. jú­nius 18-ig kapnak értesítést. Az iskolai év szeptember 1-től június 30-ig tart. A hall­gatók hetenként egyszer meghatározott napon és Időben kö­telező közös foglalkozáson vesznek részt. A tandíj egy évre általános tagozaton 170,— pt. Szako­sító tagozaton 250,— Ft. Speciális továbbképző tagozaton 170,— Ft A jelentkezéshez szükséges kérdőívet és az oktatási igazgatóság részletes „Tájékoztató”.ját a járési-városi párt- bizottságokon lehet beszerezni. A jelentkezést a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságokra kell benyúj­tani. Felvételüket pártonkívüliek is kérhetik. Jelentkezési határidő: 1974. április 15. MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA Oktatási Igazgatósága Salgótarján ......................................................................... .............................................■ R égeo itt szakszervezeti székház volt... rosba járás sokat alakított a régi falusi életen, már a fel- szabadulás előtt az átlagos­nál magasabb kulturáltságé községgé vált Nagyoroszi. ér — Lehet-e az elmondott tényekre, hagyományokra épí­teni a közművelődési munká­ban? A művelődési ház igazgató­ja, Rakonczai Antal elgondol­kodik a kérdésen. — Csak közvetett módon: számolni lehet és kell mind­ezzel, hiszen az igényeket és a lehetőségeket egyaránt ezek alakítják ki. A férfiak több­sége csak szombat-vasárnap tölt hosszabb időt a faluban, akkor a család, a háztáji, a szőlő és az otthonukban elér­hető szórakozási lehetőségek — tévé, rádió — töltik be a hét vége óráit. A nagyobb ren­dezvényeink közül csak az esztrád jellegű műsorok von­zanak telt házat: egy Hott­est, vagy a Mikes—Somogyi —Radványi humorista-trió. Nemrég volt egy ráfizetéses előadásunk: a Csacsifogat cí­mű vígjátékot hoztuk le. A témája a népesedéspolitikát érinti, természetesen a vígjá­ték sajátos eszközeivel. Egy réteg igényli a színdarabokat, ezért nem mondunk le róla, hogy Időnként egyet-egyet be­mutassunk. — Ügy tudom, több kisebb üzem működik a községben. — Igen, a nők többsége ezekben dolgozik. A TIT-ren- dezvényeinkkel egy országos kísérlethez kapcsolódunk: az üzemekkel kötött szerződések célja a munkásművelődés elő­segítése. Az előadások témái igazodnak az igényekhez: fő­leg a családi élet kérdéseiről szólnak. Tervezünk orvosi elő­adást a házasélet mindennap­jairól. pedagógiai, technikai, az egészséges életmódhoz, a szabad idő tartalmas eltölté­séhez kapcsolódó témák is szerepelnek a tervek között. Az ÁFÉSZ dolgozóinak egy három részből álló sorozatot indítunk a kulturált magatar­tásról és vevőszolgálatról. A téesz szákmai tanfolyamához négy általános műveltségi elő­adással csatlakozunk. A Fa­ipari Ktsz számára három po­litikai témát terveztünk. — Mit tudnak adni a fia­taloknak? — Kevesebb segítséget, mint amit szeretnénk. Ez talán vál­tozik a közeljövőben: a régi tanácsháza egyik részébe fog költözni a könyvtárunk — na­gyon szűk már a helyiség a művelődési házban, eddig a szabadpolcos, olvasótermes könyvtár elérhetetlen volt. Az épület másik részét a KISZ- esek kapják meg, ott taláír sikerül egy jó klubot kiala­kítaniuk. A felszerelésük is,- sajnos, már elavult, ezt is ki kell majd cserélni. Ez az ön­állósodás felemeli a költség- vetésüket. A klub mellett há­rom tevékenységi, szórakozási formát biztosítottunk számuk­ra: a tánccsoport az egyik, mely sokszor hozott első he­lyezést a járási bemutatókon. Pintér Edit matematika-kémia szakos tanárnő vezeti, aki el­végezte a megyei művelődési központ kétéves táncoktutói tanfolyamát. A színlátszó cso­port főleg verses műsorokkal és egyfelvonásos darabokkal szerepel. A község iskolájában végzettekből alakult az Ifi­vezetők klubja. A moziban a hét végi előadások mellett két Ifjúsági sorozatot Indítottunk: a klasszikus magyar filmeket mutatjuk be a nagyobbaknak, az alsósok és az óvodások pe­dig havonta egyszer mese­moziba jöhetnek, egységesen két forintos helyárral. Üj művelődési házra még sokáig nem gondolhatnak a községben. Az iskola fejlesz­tése a fontosabb, ez egyelőre leköti a kultúrára szánt fo­rintokat — mondta érdeklő­désemre Laczó Andrásné vb- elnök. Az ÁFÉSZ az egyetlen az üzemek közül, amelyik kul­turális alánjából támogatja a művelődési házat. Pedig csak az üzemek összefogásával si­kerülhet elérni a célt: a dol­gozók művelődését szolgálni! G. Kiss Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom