Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
Vidám lányok — a kistoronyéi gimnáziumban — kj — Varga József története Az osztályban többeknek feltűnt a dolog. Mi történt Varga Jóskával? — kérdezgették egymástól. Megbetegedett, elköltözött, megunta — adták a jól értesültet egyesek. Bizonyosat azonban senki nem tudott. Lassan pedig mindenki napirendre tért a dolog fölött. Varga József kimaradt. Élete mentes a szenzációktól. Negyvenhét éves. A bányánál 31. éve dolgozik. Ebből húsz évet a föld alatt. Nyolc általánost végzett. A szénbányászat visszafejlesztése következményeként a zagyvái ládaüaemből egy évvel ezelőtt átkerült a tiribesi fatelepre. AnyagfszaJlítóként keresi kenyerét, -naponta autóbusszal jár Zagyvarónáról Ti- ribesre. Hétköznap délelőtt az akii a üzemiben. A fatelepen többen serénykednek. Köztük Varga József. Kék munkásruhát, fakó svájcisapkát visel. Vékony, alacsony ember. Komolyan veszi a mimikáját, megbízható és pontos — jellemezte Pénzes Károly, a csúcsvezetőség szervező titkára. — A pártba 1945-ben léptem be. Csoportbizalmi, vezetőségi tag lettem. Akis or volt divatban az aprómunka. Kiemeltek, katona lettem, politikai iskolát végeztem. A h (SZ-ben is tevékenykedtem. , Via Zagyvarónán tanácstag és alapszervezeti titkár. Heten voltak testvérek, és csupán egy kereső. Ezért nem iskolázhatott tovább. A politikai kérdések ,iránt viszont mindig vonzalmat érzett. Ezért iratkozott be 1967- ben a marxista középiskolába. — Ez volt az első állomás. Utána a hároméves esti egyetem következett. Jó eredménnyel végeztem. Ezután jött a szakosító. Főszakként a magyar munkásmozgalom történetét tanultam. ( Négyes eredménnyel államvizsgáztam. Ez két évig tartott. Ezután még egy-egy év a két kiegészítő szak. ★ Az oktatási igazgatóságon szorgalmas, megbízható, a politikai kérdéseket tisztán látó hallgatónak ismerték meg Varga Józsefet. Ezért is keltett az elmúlt év őszén megütközést, hogy kimaradt. Nem látványosan, csendesen. De miért? Hiszen eltökélt vágya volt, hogy elvégzi a szakosító négy évét, hogy társadalom- tudományi diplomát kapjon. — Tiribesen senkit nem ismertem, amikor idekerültem. Elmondtam Szarvas László csúcs vezetőségi titkárnak, hogy szakosítóra járok, örült neki. Egy műszakba tettek, hogy péntek délutánonként Salgótarjánba mehessek az előadásokra és konzultációkra. A munkahelyemtől tehát minden segítséget megkaptam, hogy tovább tanulhassak. ★ Az ügy • rejtélyesnek tűnik. De csak egy pillanatra! A magyarázat nagyon egyszerű. Varga József munkásember. Fizikai munkával keresi kenyerét. Nincs érettségije és diplomája. Érzékeny, de nem túlérzékeny. — Az iskolában bántottak meg! Egyesek megjegyzéseket tettek: a fatelepi munkakörömhöz talán nem is szükséges a szakosító. Azt mondták: lehet, hogy van valaki a háta mögött, és karriert csinál még a Varga! Egy ideig morfondíroztam, azután döntöttem. Nem kell, hogy sajnáljanak! Van önérzetem, még ha érettségivel nem is rendelkezem. Szavai őszinték es kemények. Sokat morfondírozott, amíg döntött. A tudás kedvéért, és nem a ranglétrán történő felkapaszkodásért tanult. Egy évet halaszt, jövőre szeretné újra kezdetni. — A könyveim megvannak. Forgatom én azokat otthon akkor is, ha szemináriumán vagy beszámolón nem kérik számon a tanultakat. És ezzel a történet végére értünk. A tanulság azért megszívlelendő. Az emberek nemcsak azért tanulnak, hogy magasabb pozícióba jussanak, de a természet és a társadalom törvényeinek jobb megismeréséért is. Miért keresünk hátsó gondolatot, ahol nincs? Erre bizonyság Varga József esete, aki érzékeny, de nem túlérzékeny ember. « — 1. r. — Jóléti célokat Í9 szolgálnak Korszerűbb erdőgazdálkodás, fafeldolgozás Az erdő- és fafeldolgozó gazdaság dolgozóinaik tevékenysége nem látványos, de valamennyiünk javára van. Kellő szakértelemmel és tervszerűen a környezet formálására és az erdőgazdálkodás, a fakitermelés, fafeldolgozás összhangjára törekednek. Mindennapi munkájuk során gondoskodnak arról, hogy a termelési követelmények mellett a jóléti célokat is megvalósítsák. Különösen fontos ez napjainkban, hiszen a megnövekedett szabad idő egy részét természetes környezetben, az erdőkben töltjük. Ez az időtöltés amellett, hogy felüdülést jelent, igen hasznos is, mert egyre többen ismerik meg a táj szépségét, növényzetét, állatvilágát. A megye területének több mint 30 százalékát erdőségek borítják. Egyaránt megtalálható a Karancs, a Cserhát, a Mátra és a Börzsöny hegységeiben a tölgy, cser, bükk, akác fafajták és kisebb mértékben a fenyő, gyertyán és egyéb fafélék. Az erdőterület nagy részén az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság működik. Tevékenységük tovább fejlődött a, XV. ötéves terv eltelt esztendeiben. Hol tartanak ? Az erdőtelepítés méMett bővítették a készárutermelést. A kollektíva célul tűzte a fa- kitermelés minőségi és meny- nyiségi növelését. Ezt várják tőlük a népgazdaság más ágazatai. Fakitermelési tervüket az előirányzatnak megfelelően teljesítették. Két és fél év alatt 616 000 köbméter fát termeltek ki. A piac igényeit (cser-, akác , és papírfából) kellően fügyedembe vették. Az erdőművelésben eredményként jelentkezik, hogy Dejtáron újabb 10 hektárnál növelték a csemetekertet. Ezért az utóbbi két évben fenyőcseme- tébol minden igényt ki tudnak elégíteni. Kidolgozták a viszonyaiknak jobban megfélelő vegyszeres növényápolás technológiáját. Az erdőfelújítása és -telepítési munkálatokat a legmegfelelőbb faiáj tavai végezték. Feldolgozott termékeik iránt egyre nagyobb az érdeklődés, mivel az építőipar, a bútoripar mind nagyobb mennyiséget igényel tőlük. Már a középtávú terv összeáll í fásának idején látták, hogy a vásárlói követelményeknek csak úgy tudnak eleget tenni, ha méretponitos, magasabb készültségi fokú választékot biztosítanak. Ennek kielégítését szolgálja többek között a salgótarjáni fagyárttnányüzem korszerűsítése, a balassagyarmati rusztikus bútorcsarnok termelésének megkezdése. Műhelyeikben az elmúlt két és fél év alatt több mint 80 000 köbméter alapanyagot dolgoztak fel. Ez a mennyiség a tervezettől ugyan kevesebb, de jobb szervező munkával, szakszerűséggel mégis 1200 köbméterrel növelték a Siészáru mennyiségét. Több parkettet, ház- és bútorlécet állították elő. Rusztikus bútoraik széles körben népszerűek, keresettek. Palettadeszká- ból lemaradásuk van. Egy- egy egységnél nem megfelelő a fűrészkapacitás kihasználtsága, gyakori a gépek meghibásodása. , Az ágazat dolgozói jól tudják. hogy a termékeikkel szembeni minőségi követelmények nőttek, s ezek kielégítésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. A feldolgozott termékekből származó termelési érték jelentősen hozzájárult a gazdálkodás eredményességéhez. Műszaki fejlesztés — gondoskodás A megvalósult beruházásokkal az alapvető ágazatok műszaki fejlesztését sikerült elő- • mozdítani. A csemetekerti munkák gépesítésében, a vegyszeres ápolás és vadkár elhárításában előrehaladás van. A gépesített anyagmozgatás csaknem teljesen megszünteti a nehéz fizikai munkát. Gépi beszerzésre 1973-ban több mint ötmillió forintot költöttek. A rendelkezésre álló eszközöket nemcsak a termelés fejlesztésére, hanem az élet- és munkakörülmények javítására is fordították. Számos erdészetnél autóbuszok szállítják a dolgozókat a munkahelyre és vissza a lakásra. A nagyobb munkaterületeken hordozható faházak szolgálják az erdőmunkások jobb ellátását, lehetőséget teremtve a kulturáltabb étkez* tetésre, és az időjárás viszon* tagságai elleni védelemre. Az intézkedések segítették, de koránt sem oldották meg az évek óta felhalmozódott problémákat. A reális megítéléshez hozzátartozik annak elismerése, hogy a dolgozók még ma is nehezebb körül* menyek között végzik munka* jukat. mint a más területek dolgozói. Tettrekészségre sürget a termelő beruházások megvalósításánál meglevő állapot is. A vásárlók igénye, a gazdaság ütemes fejlődése azt követeli, hogy nagyobb mértékben bővüljön ■ a fafeldolgozói tevékenység. Ennek megoldásában kezdeményezőbbnek kell lennie a kollektívának is. A korszerűbb .erdőgazdái* kodás megköveteli, hogy a vállalat tevékenységi köre folyamatosan szélesedjék, a változó körülményekhez jobban igazodjék és mindinkább megfeleljen a társadalmi szükségleteknek. Ennek csak úgy tudnak igazán eleget tenni, ha növekszik a munkások politikai. szakmai műveltsége, erősödik a munkájukért vállalt felelősségérzetük. Vigyázni, óvni Gyakran előfordul, hogy felelőtlen emberek gondatlanságukkal több .százezer forintos kárt okoznak az erdőkben, s ezzel 'megfosztják az embereket a természet szépségétől. Ezért noindannyiunk kötelessége vigyázni, óvni az erdő» két. nemzeti vagyonúnkat. M L. Ti ittfliiE öniíMii imuK Nagy gondot okoz az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárának, hogy jelenleg a nagyobb méretű szerkezeteken a munkafázisokat kénytelenek a szabadban elvégezni. Ez különösen télen érinti érzékenyen a dolgozókat, mivel hóban, fagyban dolgozniuk kell. Ezt a megoldásra váró kérdést próbálják megoldani az 1975-ben felépülő 4800 négyzetméter alapterületű kéthajós csarnokkal A vásárlóié és a kereskedelem érdeke A belkereskedelmi ágazatokhoz tartozó állami vállalatok, az egyéb állami szervek, a szövetkezetek, kereskedelmi es vendéglátói dolgozóinak munkaidejét heti 44, havi 191 órára csökkentették. Budapesten április 1-tőJ,' az ország egyéb területén, tehát Nógrádiban is, július 1-től rövidített munkaidőben dolgoznak, így szói a belkereskedelmi és a munkaügyi miniszter január 17-én megjelent együttes rendelete. Hogyan, szabad szombatot kapnak a kereskedők és vendéglátóipart dolgozók? Becsukják az üzleteket, éttermeket és presszókat? Nyilvánvaló, ezt nem lehet, nem is erről van szó. De hallottam1 olyan megjegyzést is, hogy a vasútnál lehetséges 24 óra szolgálat és 36 óra szabad, egyes üzemekben folyamatos a termelés, mert így kívánja a közérdek. Akik ezt a nehéz szakmát választják, zokszó nélkül csinálják, tudja s, hogy mit vállaltak. Azt is kérdezik, vajon jogos és megoldható a kereskedelmi dolgozók munkaidő-csökkentése? A vállalatok, intézmények és hivatalok többségéné! már bevezették a munkaidő-csökkentést és nem állt meg a világ. Ahoi jól előkészítették, ahol egyidejűleg okosan éltek a munka- és üzemszervezés lehetőségeivel, ott a munkaidő- csökkentés nem okozott termeléscsökkenést és nem keresnek kevesebbet a munkások. A hazai belkereskedelem egységeiben 260 ezer ember dolgozik és ezek 70 százaléka nő, A jelentős létszám és főleg a nők, a családanyák nagy aránya indokolja, hogy most a kereskedelem dolgozóinak munkaidő-csökkentésére kerüljön bor. De a vásárlók sokkal többen vannak, főleg a városok és a nagyobb községek élelmiszerboltjaiban eddig s nagy torlódásokra panaszkodtunk. A munkaidő-csökkentést azzal a feltétellel lehet bevezetni, hogy a vásárlók ellátása és a vásárlás körülményei ne romoljanak. Azért hozták idejében nyilvánosságra a rendelkezést és azért alkalmazzák fokozatosan, hogy legyen idő felkészülni, a szükséges munka- és üzemszervezési intézkedéseket tegyék meg. A vásárlók és a kereskedelem közös érdeke azt diktál;a, hogy minden kereskedelmi, vendéglátó vállalat és minden egység mérje fel saját helyzetét, a vevőkört, a kialakult helyi szokásokat. Gondosan mérlegelni kell a vevöáramlást a környező üzemek, vállalatok munkarendjét, a vasút: es autóbusz-közlekedést. Salgótarjánban küiönös feladatot jelent. hogy éppen ebben az időben több üzletet le kell bontani, az új még nem készült el, vagy hozzá sem fogtak. A folyamatos áttelepítés és a szükségszerű ideiglenes megoldás minden lehetőségét igénybe kell venni és mondják ki az üzlethálózat fejlesztésének sürgősségét A kieső munkaidő pótlására új munkaerőkre is szükség lesz. Helyenként, de csak indokoltan és megfontoltam a nyitvatartást is változtatni lehet. De a kieső munkaidő nagyobb hányadát — országos átlagban 60 százalékát — munka- és üzemszervezéssel kell pótolni. Csak így érhető el. hogy rövidül a munkaidő, de a keresetek nem csökkennek. A kereskedelem, a vendéglátás mindenképpen jól jár. Éppen ezért jogos az igény, hogy a vásárlók igényeit mesz- szemenően figyelembe vegyék. Mi. vásárlók, tehát a többség, nem tűzethet rá erre a boltra. F. L. NöGRAD — 1974. tebruái 15., péntek
