Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
Üzemi könyvtár a Z.M-ben Poros kötetek Közművelődési intézmények, k a túriiázak a legtöbb nagyüzem szakszervezeténeik irányítása alatt működnek. Ezetk e.gv része nem. eléggé kihasznált. mert a dolgozók nagy része bejáró lévén, nincs idejük buszln.dulás előtt benézni a kultúrházba. könyvtárba. Hogy a bejárók is hozzájuthassanak a művelődéshez, különféle megoldásokat alkalmaznak az üzemekben. Reggeli szünetben a műhelyekben tartanak ismeretterjesztő előadásokat, és ugyancsak a gyárba költözik a könyvtál- is, üzemi letét formájában. A LAM PART ZIM salgótarjáni gyárában csak egy üzemi letét van. Kezelője, Kovács Magdolna egyben a művelődési házban levő könyvtárt is vezeti, sőt nemrég átvette a műszaki könyvtár irányításét is. A műszaki könyvtár helyiségében beszélgetünk. —■ Mennyi a letét állománya, és milyen időközökben kölcsönöz? juk számára. A legtöbb oTva-So a brigádokból kerül ki. Küzdenek a szocialista ciánért, kulturális vállalásokat is kell teljesíteniük. Megbeszéljük, milyen könyvekre van szükségük, és azokat kihozom. Legtöbbször nem is írót vagy címet mondanak, hanem cselekményt, vagy csak témát. Ilyen formán több mint száz rendszeres olvasóim van. — Ez elég kevés. A gyárnak több ezer dolgozója van. — Talán a propaganda nem volt elég jó. Az az igazság, nem is nagyon merem hirdetni, olyan körülmények között van a letét. Kérésemre elvezetett a színhelyre. Átmentünk a sáros udvaron, a betonúton, majd felmentünk az öltöző épületének lépcsőjén. Az egyik emeleten, a lépcsővel szemben vasrúd- dal és lakattal lezárt szekrény. Ez a „'könyvtár”, mellette egy néhai redőnyös íróasztal, de a lábai hiányoznak, így a lapja mellett legfeljebb guggolni lehet, ha az ember írná akar. iáé, vannak akik bugádban, ahogy mondtam. Ha valamelyik brigád már régen nem Jelentkezett, megkeresem őket 'az üzemben, kölcsönzési napon, hogy jöjjenek cserélni. — Nem lehetne valahogy emelni az olvasók számát? — Lehetne, csak hát a körülmények ... Pedig lenne érdeklődés is, úgy hiszem. Szó van arról Is, létesítsünk még egy letétet, mivel ez nagyon a gyár végén van. A kulcsön,tőüzemhez szeretnénk a másikat. A gyárnak arról a részéről így több olvasó lenne. Remélem, az elhelyezés megfelelő lesz. Arra Is gondoltam, megszüntetnénk a letétet. A tervek szerint talán már az idén önálló helyiséget kap 'a könyvtár, ahol szabadpolcos kölcsönzést biztosíthatunk. Úgyis majd mindenki ott megy el a művelődési ház előtt. Ott nyitnék műszak végén. / A letéti könyvtár nagyon sok üzemben jól működik. Elég talán, ha az SKÜ, vagy — Egysaerre százötven, kétszáz kötet van az üzemben. Javarészt regények, és néhány ifjúsági könyv. Hetenként egyszer kölcsönzők, szerdán délben egytől kettőig. Persze, ha valaki egy kicsit később jön, nem, küldöm el, általában, fél* háromig maradok. — Egy-egy alkalommal hányán jönnek? — Általában öten, tizen. De mindegyikük tíz, tizenöt kötetet visz el. Természetesen nem maguknak, hanem a hrigád— Legalább egy asztal és az öblösüveggyár példáját emegy szék lenne, hogy tudnék ütem. Természetes azonban, min írni — mondja a könyv- hogy a jó működésihez bizo- táros, míg a szekrényt nyitja, nyos minimális feltételek A feltáruló ajtó mögött három szükségesek. Ezek megterem- polcon, az éppen nem kölcsön- ^se nem elsősorban a könyv- zött kötetek sorakoznak. Leg- táros feladata, hanem az egész felül az ifjúsági és gyermek- üzem érdeke. Szükséges a irodalom, lejjebb regények. könyvtárnak az önálló helyiség, , . _, ,,, . , . de a letéteket nem meeszün~ i«,ÓnC'Z ® a legrtep‘ tetei, hanem tovább fejleszteni, számukat gyarapítani kellene. Ka nehézségek adódnának, érdemes lenne azt is megnézni, hogyan csinálják más üza- meíkiben. szerűbb. — Kik olvasnak? — kérdezem újra a műszaki könyvtárban. — Elsősorban a fizikaiak. Vannak, akik maguk járnak — g* — Megyek hutfeM a munkából. Kicsit fáradt vagyok, mert ma, kivételesen, valóban dolgoztam. Megyek, lehajtott fejjel... Hirtelen két ember állít meg: egy vörös képű és egy ragyás. — Hé, pajtás — mondják, — adj már egy cigit! Restellem magam, de egy Ka cigaretta sincs nálam. Néhány perccel ezelőtt szívtam el az utolsót. — Szívesen adnék, elvtársaim, de nincs. Csak állok tovább, hátba még kérdeznek vagy kérnek valamit. Talán azt akarják megtudni, hogy mennyi az idő, vagy merre van a legközelebbi színház. bitkor a ragyás hűvösen végigmér és azt mondja a vörösnek: — Ne küldjük táppénzre ezt a hapsit? \ vörös melankólikusan oldalra fordítja a fejét, a lábát váltogatva gusztál, azaz gondolkodik. Nem megyek el. Maradok. Nem Jenné valami udvarias dolog, hogy amíg ö gondolkodik ezen az igen fontos egészségügyi kérdésen, én nyakamba szedjem a lábam. Kyikolaj Szamohin: ESTEFELÉ /V\^A/\MA^vArvWWWWV* félj. Príma júdofogásokat ismerek. A vörös képű megsértődik: — Ne izélj már! Pókhálónak képzeled magad, hogy Így ránk ragadtál? Azt a csődöt vagy micsodát meg vidd haza a gyerekeknek ... meg a feleségednek vacsorára ... — Hogy? Hát nem tudjátok, mi az a judo? Na majd mindjárt megmutatom. Leteszem a táskám, felveszem az alapállást. Így ni. A vörös, miután az elmélyült . , __ A gondolkodást befejezte, ingerükén szól: — Hagyd a fenébe! nálatok? Az is jöhet. Csak aztán És már fordulnak Is, hogy to- komolyan vegyétek, nehogy slmo- vábbálljanak. A ragyáson azonban gassatok! látszik, hogy nem ért egyet az Megpróbálnak angolosan lelépni, elhangzottakkal. _ Mltöl féItekí IgaZ) leh(!t hogy — Egy pillanatra várjon csak az csontot Is török, de legalább táp- elvtárs — mondom neki. — Igen, pénzre mehettek. Igen, maga!... Akkor verjük el Teljes erőből futásnak erednek. mi ezt a vörös képű flcsúrt. — Hogyhogy? ö a barátom — mondja csodálkozva a ragyás. —/Nem tesz semmit. Bennem igazán megbízhat, jól elagyabugyáljuk. — Mit képzelsz? ö a barátom. — Az nem számít. Bízzál bennem: mondom, jól eltángáljuk, ue Benyúlok a zsebembe, hogy megtöröljem a homlokom ... és ... — Hé, gyertek vissza! Van még két cigarettám ... Így van ez. Nehéz megállni a lejtőn, egyik hazugság jön a másik után: cigarettám van, de hadirokkant vagyok.., Ford.: Saiga Attila Művelődési ház Díszes, kétszintes épület, va- téli. Van egy mozink, de ki- — Évekkel ezelőtt volt egy lamikor a bányáé volt. Horn- használatlan. Ritka az olyan ilyen kísérlet, el is indult szé- lokzatán neonbetűk hirde- film, amelyiket félház előtt pen, de azután egyre jobban tik, hogy Lenin nevét viseli, vetítenek. A normál gépet le- csökkent az érdeklődés, végül Előtte névadójának szobor- szerelték, > elvitték, mert ál 11- szépen, csendben abbamaradt, portréja. Az épület legna- tólag nem kifizetődő a mű- Úgy mint a kórus. Pedig az gyobb része más célokat szol- ködtetése. Most egy tizenhat is milyen jól működött! Nem- gál. Itt van az általános is- milliméteres géppark van itt. rég. megpróbáltuk „feltámasz- kolás diákotthon, mely azért A moziterem lejtős padozatú, tani)’, összehívtunk találkozókapott itt helyet, mert az épü- rögzített széksorokkal. Így ra több mint harminc régi let nagy része nem volt elég- legfeljebb színielőadásokra tagot. Több mint a fele nem gé kihasznált. A művelődési használhatjuk, a diákotthon- itt lakik már. Utánpótlás háznak jelenleg egy moziter- nak ugyanis van egy kis szín- nincs. Akik az általános isko- me, egy könyvtárszobája, egy játszó csoportja. A játékte- la énekkarában énekelnek, to- játékszobája, és egy klubhe- remben éppen hogy elfér a vább tanulnak, csak este jön- lyisége van. A városi tanács pingpongasztal, meg a játék- nek haza. Rájuk nem nagyon üzemelteti. Az épületben van hoz van hely, mégis ez a leg- számíthatunk, Igyekszünk ki- a párthelyiség is, egy oldal- látogatottabb. elégíteni az igényeket. A gyeszárnyban, egy tágas helyiség- a könyvtárunk 1500 köte- rekek tánciskolát akarta!-:, ben pedig italbolt működik, tes, a megyei könyvtár letét- megszerveztük. Heti két alkaA művelődési ház és a di- je ’ Egv nyugdíjas pedagógus lommal a játékteremben, dél- ákotthon vezetője azonos sze- kolléga vezeti. Volt egy ifjú- után, vasárnap pedig délelőtt mély, Kun István, A két in- s£gi klubunk, de a tagok a tartjuk a foglalkozást, tézmény vezetése mellett az városba járnak iskolába, vagy Baglyasalia az öregek és a általános iskoiaban tanít óra- dolgozni, ott élnek közösségi gyerekek lakóhelyévé válto- adókent történelmet. életet. Most megpróbálták uj- zik lassan. A felnőtt lakos— Hogyan bírja energiával? raSzervezni a helyi úttörőcsa- sóg legnagyobb része három tőrJf?ttrvagbvokm- Reg8el‘ Pat lflVeZet5Íre alaP0ZVa' -űszakbanydoÍozfk emű™ 1 Az igazgató negyvenöt esz- Rendezünk TIT-előadáso- dési igényeit Salgótarjánban tendös8 Salgótarjánban lakik, kát évenként hetet, nyolcat, elégít, ^ A műveiődési ott- általában 7-8 órakor ér ha- Elsősorban egészségügyi té- hon ellentétes gondokkal za este. ha nem marad to- mák szerepelnek. használaHan mo, f" e0V vább egy-egy rendezvény mi- — Közel kétezer ember él , iprm0n0Jn°Z'iterrne' ”?as' att. itt. Köztük sok nyugíjas. Nem ^eszt lenne egv olyan rendez— Milyen közművelődési gondoltak arra, hogy érdemes formák működnek jelenleg í lenne nyugdíjas klubot szer— Nem túl nagy a válasz- vezni? A nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom nagy egyéniségének, a baráti Jugoszlávia köztiszteletben álló elnökének, Broz Titónak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent válogatott beszédei méltán váltana!: ki nagy érdeklődést a magyar olvasók táborában is. A válogatás az 1969. márciusától 1973. áprilisáig terjedő korszak beszédeit, interjúit, megnyilvánulásait mutatja be, köztük olyan rendkívül fontos és érdekes s világszerte nagy feltűnést keltő dokumentumot is. mint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége összes szervezetéhez és tagjához 1972. szeptemberében intézett levelet. A. válogatás, éppen az említett korszak izgalmasságá- aak és az elvi-eszmei küzdelmek gazdagságának megfelelően, kitűnően megmutatja Titónak mint pártvezetőnek és államférfiúnak egyedülálló szerepét a jugoszláv politikai életben. Beszédesen bizonyítja a szerző politikai éleslátását, nagyszerű elemzőképességét, elvhűségét, határozottságát a szocialista eszmék és gyakorlat védelmében, a szo- cialízmusellenes nézetek — mindenekelőtt a nacionalizmus és a klspolgóriság — elleni küzdelemben. Tito rendkívül élesen bírál, nem kendőzi a nehézségeket és fogyatékosságokat, de teszi ezt épnen abban — az általa A szocialista Jugoszláviáért tíroz Tito: Válogatott beszédek világméretű küzdelemben. S úgy is mint az el nem köte lezett országok egyik vezető egyénisége határozottan fellép a „szuperhatalmak” határokat elmosó és megtévesztő megjelölése ellen: „Vajon a Szovjetuniót és az Egyesült tényekkel is gazdagon bízó- de főleg utána... a párt sze- dezniük. Hiszem, hogy mun- Államokat csak azért, mert nyitott — meggyőződésben, repe társadalmi élet vala- kásáink ezt nem engedik meg mind a kettő nagyhatalom. hogy mindezt a jugoszláviai . szocialista építés hatalmas JlüJJSw. eredményei, az általános nemfon tosabb háttérbe szorult. Csak az esz területén töbt>é. Munkásaink fel tud- azonosítani kell, ahelyett. ják fogni, hogy joguk van hogy azt néznénk, melyik dönteniük minden olyan kér- nagyhatalom mit cselekszik, ' ** .u--'" , |-An„ífAa fplarlntn mamit! uuiuemuK mmuen uiy un ivei- img/iKaaiuui eroicjvopitv, zeti fellendülés keretei között . f p„_;®at"' ,- V,,“" désben, amely a termelésüket és milyen magatartást tanúSSSf«53? £ « & i&vük«,. «*** * *tr júniusában p|(ie olvan tüUl'kru önigazgatók lényét érintik” Egy gazdag, a népért, a ....--------- __---------„------ Jugoszlávia elnöke közls- kommunista eszmékért és a b an, hogy az egész tömeget mértén rendkívül aktív nem- szocializmus dladalmaskoda- képes legyen eszmeileg irá- zetközi tevékenységet fejt ki, sáórt folytatott élet nagy tas ez kifejezésre jut a kötet- pasztaiatait gyűjti egybe a kö* ben is. Sokoldalúan taglalja, W" kell és lehet csak helyesen íSSm eltansStSS !“*■ ü1-™ f mondotta: Jugo.di.i. ™ Ä ““í társadalmi termelése a legmagasabb százalékarány sze- ,.A %:"« i ZÍi rlnt fejlődik a világon, s az Ä gáfoW h ! ?£utóbbi húsz evben átlag hét tályellenség ^lyan^pozfciókat hogyan'értelmezik" a' jugoszláv «ondókkal és nehézségekkel Bátran néz szembe a százalékot tett ki évente. A háború utáni időszakban a foglaljon el, amilyeneket kü- kommunisták a cselekvő el és emberi nagysággal, böl■ választ ad már kötelezettség politikáját, g-jgj» négyszeresére emelkerieit Az kaparintott” — mondja 1972 amelyet nemzetközi tevékeny- keretesre is, amely sokakat ors^LMa^.sLe^ntó% száza ötóén> éppen amikor viták ta‘ alapján tekintenek. A foglalkoztat Jugoszláviában és léka*8fofilaUmzik mezőgazda" Pas*t«lhatók az önigazgatás fejtegetésből teljesen nyilván- a ve‘e ^rati, testvéri vlISSf ,== értekezése a nemzetek ön- való. hogy - ha egyes kér- Wban levő más szocialista állósága kérdésében. Tito té- dések megítélésében lehetnek 9rsza®okkal1 ls* »bálunk nem sági termeléssel, holott 1953- ban még 61 százalékuk a mezőgazdaságból élt.” zise az, hogy a soknemzetiségű országban a JKSZ a legis eltérések — Jugoszlávia ü«-v van, ho«.y minden egy gyakorlati lépéseiben együtt embertől függ csupán. Az Beszédein vezérfonalként főbb összetartó és Integrációs halad a Szovjetunióval, a szó- e«ész néP megérti, mit kell húzódik végig a párt harci erő. amely a szocialista tér- cialista országokkal, azokkal, cselekednie, ha elmegyek én készségének, befolyásának és melési felkészültségének növelésére egyedül képes irányuló erőfeszítés. Ebben a vonatkozásban arról, hogy a centralizmus fontos elem a kommunisták szövetsége szervezetében és cselekvési módviszonyok mellett amelyek a Varsói Szerződés va«y valaki más. Hiszem, feloldani minsokszor szól ellentmondást, demokratikus NÓGRÁD - 1974. február 15., péntek „ _ _ ___________ keretébe tartoznak. Ez nyilvá- me«marad azoknak az ember ien társadalmi és gazdasági nul meg a vietnami háború. & reknek a nagy száma, akik közel-keleti válság, valamint értik valóságunkat, és tudják, az európai rendezés ügyében rn*'- kell cselekedniük. A nép kifejtett álláspontokban és megmarad. Az a nép pedig, gyakorlati politikában. „ amely olyan kálváriát járt, ... . mint a ml népünk, nem feli o egy pillanatra sem te- lejti ezt el. tudja, hogy mi a a Szovjet- legnagyobb és legerősebb tászocialista niiasza tudja hocvan kall határozatokat hozniuk a mun- nagyhatalomnak szerepét és megőriznie önmagát” kasok nevében, s a munkáso- érdemeit a békéért és a tár- ^ A szerző ugyanilyen következetességgel tér vissza újra és újra a munkásosztály sze- , repének megmagyarázásához. _____ , j aban „Mar a VI. kongresszus „Sokan úgy vélekedtek eddig, veszti szem elől előtt (1952-ben — a szerk.), hogv nekik* kell beszélniük és uniónak mint Katókat vonz — a játékterem —, ez azonban kicsi, például a biliárdasztalt, ami szintén néoszerű lenne, nincs hol felállítani. A technikai felszereltség sem a legtökéletesebb, ígv azután nem sok közönségvonzó dolog van a művelődési házban. Emeli»'.! nrodukálni igyekeznek. Készül a felmérés, mely ha megfelelően zárul, jövő ősszel esti általános iskolai tnnfnjvsm indul, Ehhez kérni fogia az igazgató a Hazafias Nénfront, a helvi Pártszervezet és a tanácstagok segítségét is. Utol- iára. sok évvel ezelőtt volt ilyen akció BaglvasaHán. Élénkebb kulturális élet lenne indokolt egy ilyen telepen, ennek azonban jobb technikai felszereltség, és a helyiségek jobb kihasználása lenne az előfeltétele. Az Igazgató lépéseket tett ebben az irányban. Audio-vizuális eszközöket kért a városi tanácstól. Jó lenne, ha legalább a televíziót mielőbb megkanná. Azzal a "on- dolattal is foglalkozott, hogv a mozitermet kellene átalakítani, mozgatható székekkel, szintbe hozott padlóval. Ez pénzbe kerül, nem is kevésbe. Peremterületek kulturális létesítményeinél gyakran felmerül a kérdés, érdemes-e a fenntartásuk, hiszen a város- központ könnyen elérhető, .s ott kl-kl megtalálja azt. ami érdekli. Ilyenkor a feladat az, hogy megkeressük azokat az Igényeket, melyeknek helyben való kielégítése legalább olyan szinten megoldható, mint a városközpontban, és ezeken keresztül próbálják élénkké értékessé tenni a köz- 1 művelési munkát. kát nem is igen kell megkér- sadaimi haladásért folytatott Nemes János
