Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

Bratislava ^/T/Siázhafombsttx MAGYARORSZÁG Lsmteva ousz­ORSZÁG Berzenct lOOkm ,Adna“ kőolajvezeték Kongresszust tart a JKSl Csütörtökön Belgradbam ülést tartott a JKSZ elnöksé­ge és úgy határozott, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének soron követke­ző. X. kongresszusát május 2Vtől 30-ig tartják meg Belg­rádiján. A kongresszuson Jo- szio Broz Tito. a JKS7 <■ nőke tart beszámolót „A JKSZ har­ca és szerepe a szociális a ön­igazgatás fejlesztéseben'’ cím­mel. ÜSésS tarlóit minisztertanács A'áíriük i'.id . ökon a magyar és a szovjet írószövetségek közötti, 1974—75. évre szóló egyezményt. Képünk: Dobozi Imre. az írószövetség főtitkára (Jobbról) és G. M. Markov, a Szovjet Írószövetség titkára az aláírás után. KissitiQPr sajtóértekezlete Kissinger amerikai külügy­miniszter a tizenhárom olaj­fogyasztó tőkésország szerdán véget ért háromnapos konfe­renciája után sajtóértekezle­ten. értelmezte a kiadott záró­közleményt. Nyilatkozata elején kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok nem tekinti „áthidalha­tatlan szakadéknak” a kon­ferencián megmutatkozott né­zeteltérést Fran ciaor. /.aggal, s továbbra is külpolitikája sark­kövének tekinti az atlanti szö­vetségesekkel való jó kapcso­latokat. Hangsúlyozottan. le­szögezte, hogy Jobert francia külügyminiszterrel ellentétben az amerikai fél sikeresnek te­kinti a háromnapos olajkon- íerenciát, s kivihetőnek talál­ja azt az amerikai javaslatot, hogy a nemzetközi olajárak rendezése érdekében összehí­vandó újabb értekezlet előtt ..koordinációs csoportot” hoz­zanak létre az olajimportáló államok képviselőiből. (MTI) Szíria megszakítja kapcsolatait Belgiummal? A La Libre Belgique cí- jnű brüsszeli lap értesülé­se szerint a Szíriái Arab Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy visszahívja belgiumi nagykövetét. A dön­tés oka az, hogy a Szíria brüsszeli nagykövetsége, az ország Belgiumban dolgozó diplomatái ellen mind több és több provokációt követ­tek el, sőt merényleteket kí­séreltek meg ismeretlen sze­mélyek. Ez év január 2-án, a nagy- követség épületébe betörtek és lehallgató készülékeket he­lyeztek el Daudi nagykövet dolgozószobájában. Bár a nagykövetség azonnal értesí­tette a rendőri szerveket, a be­törés tetteseit és a lehallgató készülékek gazdáit mindez ideig nem derítették fel. Ko­rábban egy ízben már betörtek a nagykövetségre, de a tette­sek — éppen úgy, mint azok a személyek, akik egy ízben lövéseket adtak le a nagykö­vetség egy diplomáciai beosz­tottjának lakására, s 1972. őszén merényletet készítettek elő a hivatalos látogatáson le­vő szíriai külügyminiszter el­len — mindmáig ismeretlenek. E héten kisebb csoportok több tüntetést rendeztek a nagykövetség előtt, az izraeli hadifoglyok azonnali szabadon bocsátását követelve, a bét végén pedig nemzetközi kon­ferenciát hívtak Ö6sze a belga fővárosba, hasonló céllal. A belga lap értesülése sze­rint a szíriaí nagykövet visz- szahívására azt követően ke­rült sor, hogy a belga hatósá­gok nem derítették fel a pro­vokációk tetteseit, s a szíriai kormány véleménye, szerint igyekeznek kibújni az őket terhelő felelősség alól. (MTI) Február 27-töl Óla«/ állulá no* k/I i*st Február 27-én kerül sor Olaszországban a szakszerve­zeti mozgalom által elhatáro­zott általános politikai sztrájkra, és a munkabeszün­tetés féln s lesz. Az erre vonatkozó javaslatot két na­pig tartó vita után egybe­hangzóan szavazta meg a há­rom szakszervezetet egyesítő CGIL—CISL—UIL csúcsszö­vetség vezetősége. A végső lökést az általános szrájk elhatározásához a kor­mány és a szakszervezeti mozgalom képviselői között legutóbb lezajlott találkozó eredménytelensége szolgáltat­ta. az, hogy a kormány nem adott megfelelő választ a dol­gozók követeléseire. Az általános szrájk — hangsúlyozzák a szakszerve­zeti vezetők — nem a kor­mány megdöntésére irányul, hanem gyökeres és alapvető változásokat sürget a gazda­ságpolitikában, mozgósítja a dolgozókat, mivel az eddigi intézkedések és elképzelések rájuk hárítanák át az ener­giaválság terheit és szükség- szerű következményeit. Húsz vezető személyiség el­len indított bűnvádi eljárást a római ügyészség — ez az olaszországi olajbotrány leg­újabb, nem mindennapi fej leménye. Mindegyik eljárás az olasz állami villamosener gia-ipari vállalat fejlesztési politikájával, illetve az ehhez kapcsolódó korrupcióval kap­csolatos. Három ország együttműködésével 1974. február 12-én, a Rijeka közelében levő Krk-szigeten az érdekelt jugoszláv, magyar és csehszlovák vállalatok ve­zetői aláírták az Adria kő- olajvezeték épftését és hasz­nálatát szabályozó szerződést. A térkép, amely az épülő Adria-vezeték útját jelzi, há­rom országot mutat, s így napjaink két fontos kérdésére hívja fel a figyelmet. Az első: az energiahelyzet, mivel a kőolaj mint századunk legfontosabb energiahordozó­ja, akkor is előbb-utóbb az újságok címoldalára kerül, ha a közel-keleti olajkrízis nem érezteti a hatását. A föld más ipari országaihoz hasonlóan a hazai olajfogyasztás is dina­mikusan nő: évente fél-, egy­millió tonna a többletigény. 1973-ban hazai termelésünk mintegy kétmillió tonna volt, importunk pedig 6 millió ton­na, és ennek 90 százaléka a Szovjetunióból érkezett. Ha­zai termelésünk lényegesen nem fokozható. A korábbi években és az elkövetkezen­dőkben is. olaj fogyasztásunk döntő része a szovjet import­ra támaszkodik. A növekvő igények azonban szükségessé teszik, hogy más forrásokból is beszereznünk kőolajat, mi­vel a Szovjetunió csupán sa­ját készleteiből nem győzi Magyarország ilyen gyors ütemben növekvő olajigényeit kielégíteni. (A Testvériség Földgázvezeték felépítéséről szóló tudósítások azt jelzik, hogv 1905-től megindul a szovjet földgáz importja és a másik fontos szénhidrogén­fajtából Jelentős mennyiségű szállításokra vállal kötelezett­séget a szoviet partner.) Az Adria-táwezetéken első­sorban a Közel-Keletről szár­mazó kőolaj érkezik majd ha­zánkba. Jó nemzetközi kapcso- latainlc, valamint a 200—300 ezer tonnás tartályhajók le­hetővé teszik egyrészt a kő­olaj beszerzését, másrészt pe­dig annak gazdaságos szállí­tását. Egy tonná olaj egy kilomé­terre történő szállításának költsége közúton és vasúton egyaránt többszöröse a vízi, illetve csővezetékes szállítás költségigényeinek. Ezért dön­töttek úgy az érdekeltek, hogy a vízi és a csővezetékes szál­lítás kombinációjának alkal­mazásával hozzák a kőolajat Magyarországra. A 200—300 ezer tonnás tar­tályhajók fogadására az Ad­riai-tenger Krk-szigetén olaj­kikötőt épít Jugoszlávia. E helyről kiinduló évi 34 mil­lió tonnás kapacitású veze­tékrendszeren át jugoszláv szomszédainkon kívül Ma­gyarország és Csehszlovákia kap még olajat, és ez a tény veti fel korunk másik fontos kérdését: a nemzetközi együtt­működés szükségességét. Ma­gyarország és Csehszlovákia egyaránt tengerpart nélküli államok. így a jugoszláv part­nerrel történő hosszú távra kialakított kooperáció alapve­tő fontosságú. Hazánk és Csehszolvákia a húszéves szerződés értelmében évente 5—5 millió tonna olajat kap­hat az Adria-vezetéken. Az épülő Adria kőolajvezeték teljes nyomvonala. (Folytatás az I. oldalról) és országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy a meg meg­levő problémák tisztázása éi­dekében a szükséges munkát folytassák, s' tegyék meg a szükséges Intézkedéseket, a£ irányításuk alá tartozó válla­latoknál az energiahordozóik­kal való takarékosságra. Az Országos Vízügyi Hiva­tal és az Országos Tervhivatal elnökei, valamint a pénzügy* miniszter együttes -előterjesz* tése alapján a kormány meg­tárgyalta a közös magyar— cseliszlovák gabeikovo—nagy marosi vízlépcsőrendszer meg­építésére vonatkozó javaslatot és a beruházási célt elfogadta. A kormány megtárgyalta és Jóváhagyólag tudomásul vette a Hazafias Néofront Országos Tanácsa főtitkárának és a Ta­nácsi Hivatal elnökének Jelen­tését a telepű lésle jleszté*t se­gítő társadalmi munkáról. A jelentés megállapítja, hogy ha­zánkban a lakóhely fejlődését elősegítő társadalmi munka jelentősen hozzájárul a véros- és községfejlesztési tervek megvalósításához. A lakosság 1972-ben 1,2 milliárd forint értékű társadalmi munkát végzett. A kormány köszöne­tét fejezte ki minden társa­dalmi munkásnak, hangsúlyoz­va tevékenységük fontosságát és további szükségességét. A Minisztertanács megtár­gyalta az igazságügyminiszter beszámolóját az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási programjának végrehajtásá­ról. A jelentés megállapítja, hogy ebben az időszakban több jelentős jogszabály meg­alkotására került sor. Megtör­tént az alkotmány átfogó mó­dosítása; az országgyűlés fon­tos törvényeket alkotott — egyebek között — a tanácsok­ról, a bíróságról és az ügyész­ségről, a népgazdasági terve­zésről, a szövetkezetekről, az ifjúságról, az egészségügyről. A négyéves program túlnyomó része tehát már az eltelt há­rom évben megvalósult, vagy még az idén megvalósul, né­hány jogszabály megalkotásá­ra azonban csak később ke­rülhet sor. A Minisztertanícs g jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette és úgy határozott, hogy az 1975—1978 közötti időszakra is készüljön hason­ló jogalkotási terv. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az egészség­ügy! miniszternek az egész­ségügy fejesztéséről szóló tá­jékoztatóját. Megbízta az egészségügyi minisztert, hogy a céki tűzések, valamint a fej­lesztési, szervezési és működé­si irányelvek megvalósításá­ról a következő ötéves terv­időszakokban az adott lehető­ségektől függően és azok kö­vetelményeivel összhangban gondoskodjék. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor- mánv megtárgyalta és jóvá­hagyólag tudomásul vette az egyetemeken ' és főiskolákon a nagyobb oktatási szervezeti egységek kialakítására vonat­kozó irányelveket. Az integ­rált oktatási egységek meg­szervezését az oktató-nevelő és tudományos kutatótevé­kenység fejlesztése teszi szük­ségessé. A szervezés a tanter­vek, tananyagok korszerűsíté­sével párhuzamosan, a tudo­mányom kutatómunka igényei­nek figyelembevételével tör­ténik. Az új felsőoktatási in­tézményeket már ennek az elvnek megfelelően alakítják ki. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett az 1974. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár megrendezésének elő­készületeiről. A vásárt most első alkalommal rendezik új szakosított formában. Tavasz- szal termelőeszközöket, ősz­szel pedig fogyasztási cikkeket mutatnak be. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szovjet vélemények Szolzsenyicinről A Szovjetunióból szerdán kiutasított Szolzsenyicinnel foglalkozó kommentárjában az APN szovjet sajtóügynök­ség beszámol arról, hogy Szolzsenyicin kétszeri idézés­re sem jelent meg az ügyész­ségen. Azt remélte, hogy le­tartóztatják, és erre vártak külföldi felbújtói is, akik a törvények megsértésére ösztö­nözték. A nyugati sajtó köz­leményeiből ítélve fel is ké­szültek arra az esetre, hogy letartóztatják: akciók egész rendszerét dolgozták ki, ide­sorolva tiltakozó megmozdu­lások szervezését, valamint azoknak a nyilatkozatoknak a közzétételét, amelyeket Szol- zsenyicin és környezete már jó előre előkészített. A szovjetellenes hadjárat azonnal megindult, amint is­meretessé vált, hogy Szolzse- nyicint — miután nem tett eleget az idézésnek — bekí­sérték az ügyészségre. A szer­vezők azonban melléfogtak. Az ügyészségen ugyanis" azt közölték Szolzsenyicinnel, hogy rendszeres, a szovjet ál­lampolgársággal összeegyez­tethetetlen cselekményei miatt, amelyekkel kárt oko­zott a Szovjetuniónak, a Leg­felsőbb Tanács elnöksége megfosztotta őt állampolgár­ságától. Szolzsenyicin — mint isme­retes — február 13-án utasí­tották ki az országból, és csa­li úja is követheti őt. amikor jónak látja. Az APN kommentárja rá­mutat: a szovjetellenesek na­gyon is jól tudják, hogv a Nyugaton tartózkodó Szolzse­nyicin nem ugyanaz a Szol­zsenyicin. aki a Szovjetunió­ban élt. már nem töltheti be Ugyanazt a szerepet. Ugyan­akkor a Nyugat most megis­merheti a valódi Szolzsenyi- eint. Szolzsenyicin pedig a tő­kés rendszer valóságát, habár anyagi helyzeténél fogva nyil­ván csak a jobbik oldalát lát­ja majd. Szovjetellenes párt­fogói a végletekig, ki akarják majd aknázni a benne rejlő „lehetőségeket” (a hírhedt Szabadság rádióadó máris rendelkezésére bocsátotta az uszítás hullámhosszait), két­ségtelen azonban, hogy meg­bízói számára ő is éppen úgy elértéktelenedik, mint egy kémkedésen tettenért és ki­utasított diplomata. A szovjet közvélemény — állapítja meg az APN kom­mentárja — elégedett a Leg­felsőbb Tanács elnökségének határozatával. „Mint az orosz pravoszláv egyház metropolitája az egyet­len helyes intézkedésnek tar­tom a Legfelsőbb Tanács el­nökségének Szolzsenyicinnel kapcsolatos rendeletét” — je­lentette ki a TASZSZ tudósí­tójának Szerafim metropolita. Szolzsenyicin a hazánkkal és népünkkel szemben ellenséges köröket támogató tevékenysé­gével tette magát ismertté, és lényegét tekintve egész mű­ködése a nemzetközi feszült­ség enyhülése ellen irányult. Jurij Ozerov filmrendező nyilatkozatában megállapítot­ta, hogy Szolzsenyicin kites- sékelése a Szovjetunióból olyan helyes intézkedés, ame­lyet az író társadalomelienes magatartása váltott ki. Már régén megszakadt minden kapcsolata a néppel, lényege­ben belső emigránssá Vált. A „Felszabadítás” című szovjet filmeposz rendezője, a má- sodik világháború részvevője hangsúlyozta • őt különösen az háborította fel, hogy Szolzse­nyicin könyvei teljesen kifor­gatták valójukból a szovjet nép hőstetteit. Szolzsenyicin — mondotta Ozerov — azt próbólja mentegetni, ami menthetetlen: az árulást. Ugyanakkor mindenképpen igyekszik befeketíteni a fa­sizmus ellen harcoló nép hal­hatatlan tetteit. Mindez arról tanúskodik, hogy Szolzsenyi­cin reakciós politikai állás­pontra helyezkedett, és tulaj­donképpen már régen nem ál lampolgára hazánknak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom