Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
Bratislava ^/T/Siázhafombsttx MAGYARORSZÁG Lsmteva ouszORSZÁG Berzenct lOOkm ,Adna“ kőolajvezeték Kongresszust tart a JKSl Csütörtökön Belgradbam ülést tartott a JKSZ elnöksége és úgy határozott, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének soron következő. X. kongresszusát május 2Vtől 30-ig tartják meg Belgrádiján. A kongresszuson Jo- szio Broz Tito. a JKS7 <■ nőke tart beszámolót „A JKSZ harca és szerepe a szociális a önigazgatás fejlesztéseben'’ címmel. ÜSésS tarlóit minisztertanács A'áíriük i'.id . ökon a magyar és a szovjet írószövetségek közötti, 1974—75. évre szóló egyezményt. Képünk: Dobozi Imre. az írószövetség főtitkára (Jobbról) és G. M. Markov, a Szovjet Írószövetség titkára az aláírás után. KissitiQPr sajtóértekezlete Kissinger amerikai külügyminiszter a tizenhárom olajfogyasztó tőkésország szerdán véget ért háromnapos konferenciája után sajtóértekezleten. értelmezte a kiadott záróközleményt. Nyilatkozata elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tekinti „áthidalhatatlan szakadéknak” a konferencián megmutatkozott nézeteltérést Fran ciaor. /.aggal, s továbbra is külpolitikája sarkkövének tekinti az atlanti szövetségesekkel való jó kapcsolatokat. Hangsúlyozottan. leszögezte, hogy Jobert francia külügyminiszterrel ellentétben az amerikai fél sikeresnek tekinti a háromnapos olajkon- íerenciát, s kivihetőnek találja azt az amerikai javaslatot, hogy a nemzetközi olajárak rendezése érdekében összehívandó újabb értekezlet előtt ..koordinációs csoportot” hozzanak létre az olajimportáló államok képviselőiből. (MTI) Szíria megszakítja kapcsolatait Belgiummal? A La Libre Belgique cí- jnű brüsszeli lap értesülése szerint a Szíriái Arab Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy visszahívja belgiumi nagykövetét. A döntés oka az, hogy a Szíria brüsszeli nagykövetsége, az ország Belgiumban dolgozó diplomatái ellen mind több és több provokációt követtek el, sőt merényleteket kíséreltek meg ismeretlen személyek. Ez év január 2-án, a nagy- követség épületébe betörtek és lehallgató készülékeket helyeztek el Daudi nagykövet dolgozószobájában. Bár a nagykövetség azonnal értesítette a rendőri szerveket, a betörés tetteseit és a lehallgató készülékek gazdáit mindez ideig nem derítették fel. Korábban egy ízben már betörtek a nagykövetségre, de a tettesek — éppen úgy, mint azok a személyek, akik egy ízben lövéseket adtak le a nagykövetség egy diplomáciai beosztottjának lakására, s 1972. őszén merényletet készítettek elő a hivatalos látogatáson levő szíriai külügyminiszter ellen — mindmáig ismeretlenek. E héten kisebb csoportok több tüntetést rendeztek a nagykövetség előtt, az izraeli hadifoglyok azonnali szabadon bocsátását követelve, a bét végén pedig nemzetközi konferenciát hívtak Ö6sze a belga fővárosba, hasonló céllal. A belga lap értesülése szerint a szíriaí nagykövet visz- szahívására azt követően került sor, hogy a belga hatóságok nem derítették fel a provokációk tetteseit, s a szíriai kormány véleménye, szerint igyekeznek kibújni az őket terhelő felelősség alól. (MTI) Február 27-töl Óla«/ állulá no* k/I i*st Február 27-én kerül sor Olaszországban a szakszervezeti mozgalom által elhatározott általános politikai sztrájkra, és a munkabeszüntetés féln s lesz. Az erre vonatkozó javaslatot két napig tartó vita után egybehangzóan szavazta meg a három szakszervezetet egyesítő CGIL—CISL—UIL csúcsszövetség vezetősége. A végső lökést az általános szrájk elhatározásához a kormány és a szakszervezeti mozgalom képviselői között legutóbb lezajlott találkozó eredménytelensége szolgáltatta. az, hogy a kormány nem adott megfelelő választ a dolgozók követeléseire. Az általános szrájk — hangsúlyozzák a szakszervezeti vezetők — nem a kormány megdöntésére irányul, hanem gyökeres és alapvető változásokat sürget a gazdaságpolitikában, mozgósítja a dolgozókat, mivel az eddigi intézkedések és elképzelések rájuk hárítanák át az energiaválság terheit és szükség- szerű következményeit. Húsz vezető személyiség ellen indított bűnvádi eljárást a római ügyészség — ez az olaszországi olajbotrány legújabb, nem mindennapi fej leménye. Mindegyik eljárás az olasz állami villamosener gia-ipari vállalat fejlesztési politikájával, illetve az ehhez kapcsolódó korrupcióval kapcsolatos. Három ország együttműködésével 1974. február 12-én, a Rijeka közelében levő Krk-szigeten az érdekelt jugoszláv, magyar és csehszlovák vállalatok vezetői aláírták az Adria kő- olajvezeték épftését és használatát szabályozó szerződést. A térkép, amely az épülő Adria-vezeték útját jelzi, három országot mutat, s így napjaink két fontos kérdésére hívja fel a figyelmet. Az első: az energiahelyzet, mivel a kőolaj mint századunk legfontosabb energiahordozója, akkor is előbb-utóbb az újságok címoldalára kerül, ha a közel-keleti olajkrízis nem érezteti a hatását. A föld más ipari országaihoz hasonlóan a hazai olajfogyasztás is dinamikusan nő: évente fél-, egymillió tonna a többletigény. 1973-ban hazai termelésünk mintegy kétmillió tonna volt, importunk pedig 6 millió tonna, és ennek 90 százaléka a Szovjetunióból érkezett. Hazai termelésünk lényegesen nem fokozható. A korábbi években és az elkövetkezendőkben is. olaj fogyasztásunk döntő része a szovjet importra támaszkodik. A növekvő igények azonban szükségessé teszik, hogy más forrásokból is beszereznünk kőolajat, mivel a Szovjetunió csupán saját készleteiből nem győzi Magyarország ilyen gyors ütemben növekvő olajigényeit kielégíteni. (A Testvériség Földgázvezeték felépítéséről szóló tudósítások azt jelzik, hogv 1905-től megindul a szovjet földgáz importja és a másik fontos szénhidrogénfajtából Jelentős mennyiségű szállításokra vállal kötelezettséget a szoviet partner.) Az Adria-táwezetéken elsősorban a Közel-Keletről származó kőolaj érkezik majd hazánkba. Jó nemzetközi kapcso- latainlc, valamint a 200—300 ezer tonnás tartályhajók lehetővé teszik egyrészt a kőolaj beszerzését, másrészt pedig annak gazdaságos szállítását. Egy tonná olaj egy kilométerre történő szállításának költsége közúton és vasúton egyaránt többszöröse a vízi, illetve csővezetékes szállítás költségigényeinek. Ezért döntöttek úgy az érdekeltek, hogy a vízi és a csővezetékes szállítás kombinációjának alkalmazásával hozzák a kőolajat Magyarországra. A 200—300 ezer tonnás tartályhajók fogadására az Adriai-tenger Krk-szigetén olajkikötőt épít Jugoszlávia. E helyről kiinduló évi 34 millió tonnás kapacitású vezetékrendszeren át jugoszláv szomszédainkon kívül Magyarország és Csehszlovákia kap még olajat, és ez a tény veti fel korunk másik fontos kérdését: a nemzetközi együttműködés szükségességét. Magyarország és Csehszlovákia egyaránt tengerpart nélküli államok. így a jugoszláv partnerrel történő hosszú távra kialakított kooperáció alapvető fontosságú. Hazánk és Csehszolvákia a húszéves szerződés értelmében évente 5—5 millió tonna olajat kaphat az Adria-vezetéken. Az épülő Adria kőolajvezeték teljes nyomvonala. (Folytatás az I. oldalról) és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a meg meglevő problémák tisztázása éidekében a szükséges munkát folytassák, s' tegyék meg a szükséges Intézkedéseket, a£ irányításuk alá tartozó vállalatoknál az energiahordozóikkal való takarékosságra. Az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Tervhivatal elnökei, valamint a pénzügy* miniszter együttes -előterjesz* tése alapján a kormány megtárgyalta a közös magyar— cseliszlovák gabeikovo—nagy marosi vízlépcsőrendszer megépítésére vonatkozó javaslatot és a beruházási célt elfogadta. A kormány megtárgyalta és Jóváhagyólag tudomásul vette a Hazafias Néofront Országos Tanácsa főtitkárának és a Tanácsi Hivatal elnökének Jelentését a telepű lésle jleszté*t segítő társadalmi munkáról. A jelentés megállapítja, hogy hazánkban a lakóhely fejlődését elősegítő társadalmi munka jelentősen hozzájárul a véros- és községfejlesztési tervek megvalósításához. A lakosság 1972-ben 1,2 milliárd forint értékű társadalmi munkát végzett. A kormány köszönetét fejezte ki minden társadalmi munkásnak, hangsúlyozva tevékenységük fontosságát és további szükségességét. A Minisztertanács megtárgyalta az igazságügyminiszter beszámolóját az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási programjának végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy ebben az időszakban több jelentős jogszabály megalkotására került sor. Megtörtént az alkotmány átfogó módosítása; az országgyűlés fontos törvényeket alkotott — egyebek között — a tanácsokról, a bíróságról és az ügyészségről, a népgazdasági tervezésről, a szövetkezetekről, az ifjúságról, az egészségügyről. A négyéves program túlnyomó része tehát már az eltelt három évben megvalósult, vagy még az idén megvalósul, néhány jogszabály megalkotására azonban csak később kerülhet sor. A Minisztertanícs g jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és úgy határozott, hogy az 1975—1978 közötti időszakra is készüljön hasonló jogalkotási terv. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az egészségügy! miniszternek az egészségügy fejesztéséről szóló tájékoztatóját. Megbízta az egészségügyi minisztert, hogy a céki tűzések, valamint a fejlesztési, szervezési és működési irányelvek megvalósításáról a következő ötéves tervidőszakokban az adott lehetőségektől függően és azok követelményeivel összhangban gondoskodjék. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor- mánv megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az egyetemeken ' és főiskolákon a nagyobb oktatási szervezeti egységek kialakítására vonatkozó irányelveket. Az integrált oktatási egységek megszervezését az oktató-nevelő és tudományos kutatótevékenység fejlesztése teszi szükségessé. A szervezés a tantervek, tananyagok korszerűsítésével párhuzamosan, a tudományom kutatómunka igényeinek figyelembevételével történik. Az új felsőoktatási intézményeket már ennek az elvnek megfelelően alakítják ki. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett az 1974. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár megrendezésének előkészületeiről. A vásárt most első alkalommal rendezik új szakosított formában. Tavasz- szal termelőeszközöket, őszszel pedig fogyasztási cikkeket mutatnak be. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szovjet vélemények Szolzsenyicinről A Szovjetunióból szerdán kiutasított Szolzsenyicinnel foglalkozó kommentárjában az APN szovjet sajtóügynökség beszámol arról, hogy Szolzsenyicin kétszeri idézésre sem jelent meg az ügyészségen. Azt remélte, hogy letartóztatják, és erre vártak külföldi felbújtói is, akik a törvények megsértésére ösztönözték. A nyugati sajtó közleményeiből ítélve fel is készültek arra az esetre, hogy letartóztatják: akciók egész rendszerét dolgozták ki, idesorolva tiltakozó megmozdulások szervezését, valamint azoknak a nyilatkozatoknak a közzétételét, amelyeket Szol- zsenyicin és környezete már jó előre előkészített. A szovjetellenes hadjárat azonnal megindult, amint ismeretessé vált, hogy Szolzse- nyicint — miután nem tett eleget az idézésnek — bekísérték az ügyészségre. A szervezők azonban melléfogtak. Az ügyészségen ugyanis" azt közölték Szolzsenyicinnel, hogy rendszeres, a szovjet állampolgársággal összeegyeztethetetlen cselekményei miatt, amelyekkel kárt okozott a Szovjetuniónak, a Legfelsőbb Tanács elnöksége megfosztotta őt állampolgárságától. Szolzsenyicin — mint ismeretes — február 13-án utasították ki az országból, és csali úja is követheti őt. amikor jónak látja. Az APN kommentárja rámutat: a szovjetellenesek nagyon is jól tudják, hogv a Nyugaton tartózkodó Szolzsenyicin nem ugyanaz a Szolzsenyicin. aki a Szovjetunióban élt. már nem töltheti be Ugyanazt a szerepet. Ugyanakkor a Nyugat most megismerheti a valódi Szolzsenyi- eint. Szolzsenyicin pedig a tőkés rendszer valóságát, habár anyagi helyzeténél fogva nyilván csak a jobbik oldalát látja majd. Szovjetellenes pártfogói a végletekig, ki akarják majd aknázni a benne rejlő „lehetőségeket” (a hírhedt Szabadság rádióadó máris rendelkezésére bocsátotta az uszítás hullámhosszait), kétségtelen azonban, hogy megbízói számára ő is éppen úgy elértéktelenedik, mint egy kémkedésen tettenért és kiutasított diplomata. A szovjet közvélemény — állapítja meg az APN kommentárja — elégedett a Legfelsőbb Tanács elnökségének határozatával. „Mint az orosz pravoszláv egyház metropolitája az egyetlen helyes intézkedésnek tartom a Legfelsőbb Tanács elnökségének Szolzsenyicinnel kapcsolatos rendeletét” — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Szerafim metropolita. Szolzsenyicin a hazánkkal és népünkkel szemben ellenséges köröket támogató tevékenységével tette magát ismertté, és lényegét tekintve egész működése a nemzetközi feszültség enyhülése ellen irányult. Jurij Ozerov filmrendező nyilatkozatában megállapította, hogy Szolzsenyicin kites- sékelése a Szovjetunióból olyan helyes intézkedés, amelyet az író társadalomelienes magatartása váltott ki. Már régén megszakadt minden kapcsolata a néppel, lényegeben belső emigránssá Vált. A „Felszabadítás” című szovjet filmeposz rendezője, a má- sodik világháború részvevője hangsúlyozta • őt különösen az háborította fel, hogy Szolzsenyicin könyvei teljesen kiforgatták valójukból a szovjet nép hőstetteit. Szolzsenyicin — mondotta Ozerov — azt próbólja mentegetni, ami menthetetlen: az árulást. Ugyanakkor mindenképpen igyekszik befeketíteni a fasizmus ellen harcoló nép halhatatlan tetteit. Mindez arról tanúskodik, hogy Szolzsenyicin reakciós politikai álláspontra helyezkedett, és tulajdonképpen már régen nem ál lampolgára hazánknak. (MTI)
